Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
19«. JANUÁR 20, PÉNTEK «9T UFÓIÉI hírlap 5 SZÍNHÁZ ÉS ÉLET A Nemzeti Színház művészei a túrái Galgamenti Tsz-ben Z7 edden ebéd után két sze- xv mélygépkocsi indult el a Nemzeti Színház elől. Utasai: Major Tamás igazgató, lado- merszky Margit, Szirtes Ádám színművészek és Lackovich Piroska jelmeztervező. Irány: Túra. A cél: környezettanulmány Darvas József „Hajnali tűz” című drámájához, hadd lássák a színészek azt a környezetet, ahová be kell majd illeszkedniük, hű hangulatot teremtve a Nemzeti Színház színpadán. A túrái Galgamenti Tsz-ben Kelemen József agronómus fogadta a vendégeket. Mielőtt beszélgetésre került volna a sor, megmutatták gazdaságukat. Először a dahánysimítóba vitték a vendégeket, ahol az asszonyok, lányok szín és minőség szerint osztályozzák a dohányleveleket. Búcsúzóul az egyik asszony sebtében szivart sodort és a legdohányosabbnak látszó vendég kezébe nyomta ... A tehenészetről különösen büszkén nyilatkoztak a házigazdák: ez volt a következő állomás. A néhány éve, másfélmillió forintos költséggel épült istálló állományának hatvan százaléka törzskönyvezett, azt szeretnék a tsz-tagok, ha valamennyi állattal elérhetnék az ötezer literes tejhozamot. A kertészetben „saját hazájában” kalauzolta a vendégeket Kelemen József: ő a kertészet és a gyümölcstermelés „felelőse”. Megmutatta a szalmával fedett melegágyakat, ahol üvegtető alatt növekszik a karfiol, a saláta és a hagyma <— amiből szép jövedelemre számíthat a szövetkezet. A lóistállóban Szirtes Ádámot már lefoglaltak a háziak. Néhány mondat az ellesett beszélgetésből: — A bácsi mikor lépett be? — Egy évvel ezelőtt. Mikor a fél falu. / — A lovai? — •Itt vannak. A többi között — és mutatja. — Nem volt nehéz elkötni a saját jászoltól? — Nehéz vöt, persze, hogy nehéz. Hetekig felébredtem még reggel, hogy meg kéne etetni a jószágot, s csak öltözködés közben jutott eszembe, hogy hisz régen benn van a közös istállóban ... M int a darabban. A „Hajnali tűz”-ben. Pontosan így történik ott is. A nézelődés után jött a legfontosabb, a lényeg, a beszélgetés. A volt malomépületből átalakított KISZ klubhelyiségbe lassan szállingóztak az emberek. Az asztalokra bort hozott Kuti Andris bácsi, a pincemester — ezegy- szer nem fukarkodott az 500 hektós termés őre — a főkönyvelőasszony pedig pogácsa-ügyben intézkedett. így kezdődött. S a folyta- j tás? Major Tamás felállt az asz- • tál mellől, első szavai után ■ elpihent a zaj. Elmondta, \ miért is jöttek. Segítséget \ akarnak kérni a Galgamenti Tsz tagjaitól, a bemutató akkor lesz legsikeresebb, ha a főszerepek alakítói megismerkednek azokkal a gondolatokkal és érzésekkel, amelyek az embereket a tsz- be lépés előtt, alatt és után foglalkoztatják. Az emberek felálltak, beszéltek, a színészek pedig nemcsak arra figyeltek, amit mondtak, hanem főleg arra ■— hogyan mondják, amit mondanak. j vanovics néni állt fel * elsőnek. Szép, élénk, piros arcú, középkorú asszony, s a nyelvét is jól felvágták: — Mi ötvenhat után kiléptünk a szövetkezetből. Annyi nyiizsgölődés volt ott akkoriban, hogy azt mondtuk, inkább éljünk rosszabbul, de nyugságunk legyen. Most, egy éve, mikor a fél falu belépett, visszamentünk mi is. Hogy fájt a szívünk? Fájt hát. Az én uram cselédember volt világéletibe, nem tudott betelni azzal, hogy a Járási művelődési ház kezdte meg működését Budakeszin jük — a Nemzeti Színház mű- j vészeinek túrái látogatása ar-: ra bizonyíték, hogy a művé-] szék törekednek ennek a kap-'; csolatnak az elmélyítésére, állandósítására. Viczián Erzsébet szája. Miskei, a tsz-einök az, aki felébreszti benne az eltemetett vágyakat. Mellette emberhez, igaz asszonyhoz és élettárshoz méltóan lehetne élni. ő megkérdezi a másikat is: „mit akarsz?”, figyelembe veszi kívánságait, nem inti sósor ban a budakeszi emberek tudják lemérni — jelen pillanatban, de néhány hét múlva az egész iárás. A községi művelődési ház az elmúlt esztendők során nem sok örömet szerzett a helyi lakosságnak, mert legtöbbször, aki arra járt, zárt kapukat talált. Valahol soha nem akadt megfelelő aazdá- ja a községben a kultúrának. \ Hosszú évek után azonban, most végre ez a kérdés is megoldottnak tekinthető. A művelődési otthon függetlenített igazgatót és művészeti vezetőt kap. akiknek már az lesz az egyetlen feladatuk, hogy pezsgő kulturális életet teremtsenek a faluban és a járás minden községében. Tuman Gábpr. a művészeti vezető, már elfoglalta munkahelyét. Mi több. hozzákezdett a munkához is. Ma este például már sor kerül a helyi színjátszó csoport megalakulására, Ugyanis, amikor híre futott a faluban, hogy megindul az élet a művelődési házban, egymás után ie- lenfkeztek a régi színjátszók: dr Ekhard Sándorné. a iórá- si állatorvos felesége. Farkas Géza. a MOM műszerésze. Traján János cipész mester. Szilágyi Béla műszerész és mások. A jövő hétre tervezik a népi tánccsoport megalakítását. A tánccsoport vezetését Balogh Gézáné tánctanár vállalta. És megkezdték már a tárgyalásokat Sebestyén Katalinnal. az Operaház táncosával: vállalná-e egv meejn- dítandó balettiskola vezetését. Azután: A megvei tanácstól kaptak íotoeszközöket. s ebből laboratóriumot szeretnének berendezni, ami egyúttal a fotoszakkör megalakulását is ielentené. Vagy: Szintén a megyei tanácstól érkezett címükre egy kes- kenyfilmes vetítőgép. A terv: filmklub létrehozása. A TERVEK KÖZÖTT szerepel a művelődési otthon épületének a rendbehozása is. Döme elvtárs. a községi tanács vb- elnöke és Gál elvtárs. a községi pártszervezet titkára Ígéretet tett arra. hogy erejükhöz mérten segítenek ebben a korántsem könnyű munkában. Hiszen" mindketten jól tudják: a kultúrának valóban meleg, barátságos otthont kell teremteni. S biztosak vagyunk benne, hogy a megalakuló szakkörök tagjai, a művelődési otthon állandó látogatói, sőt. az enész falu szívesen segít maid a vezetőknek az átalakítás: s valóban otthonteremtés munkáidban. Még csak két hét telt el azóta, bogv a budakeszi községi művelődési ház járási rangra emelkedett, de máris elmondhatjuk: nem volt eredménytelen ez a rövid, szinte lélegzetvételnyi idő. p. Hetvenezer könyvet kölcsönzött tavaly a gödöllői járási könyvtár Egy hasznos előadás margójára » ! Szerdán délután tantestületi í értekezletet tartottak a váci j Báthory úti iskolában. Az : értekezlet témája elütött a í szokásostól: Kovács Sándor ; igazgató a „Vallás szerepe” í címmel tartott előadást. A ; tanárok véleménye szerint ! nagyon hasznos volt ez a ; megbeszélés: napjainkban is ; sok maradi nézettel találkozni hatunk még, az emberek nehezen értik, hogy amit ve- j: lük elfogadtattak és amit ők f el is fogadtak — az nem igaz. Az „ütközetre” sokszor ^ az iskolában is sor kerül. ^ A gyerek eljön otthonról, j! ahol szentkép lóg a falon • A gödöllői Juhász Gyula : /s járási könyvtár Dózsa ! György utcai helyisége már : régen nem felel meg az í egyre növekedő forgalom : igényeinek. A szűk, zsúfolt • szobákban — a legnagyobb l szoba eddig olvasóterem volt ! — a kölcsönzés és az admi- I nisztráció munkáját a dolgo■ zók csak a legnagyobb ne- \ kézségekkel végezhették el. ! A község tanácsa megígérte : ugyan, hogy a szomszédos : üzlethelyiséget, amely jelen- : leg fodrászműhely céljait ] szolgálja, átadja a könyvtár. ' nak, de csak akkor, ha a : fodrászműhely számára ta- ; Iáinak megfelelő más helyi- \ séget. Ez, sajnos, mind ez l ideig nem sikerült, ami arra ■ kényszerítette a könyvtár ve- \ tetőit, hogy átmenetileg az ’ olvasóterem megszüntetésével segítsenek a helyzeten. Az olvasóterembe helyezték át az adminisztrációt, amelynek régi helyén, egy szűk kis udvari szobában a gyermek- könyvtárt rendezték be. A könyvtár ifjú gárdája most az udvari bejáraton át juthat ebbe a helyiségbe, és így némiképp enyhült a helyzet a felnőttek kölcsönző helyiségében, amelynek utcai bejárata van. Ebben a helyiségben állítottak fel két asztalt, hogy mégse váljanak teljesen hajléktalanná azok a látogatók, akik eddig a könyvtárban olvasták a kikölcsönzött könyveket. A könyvtár helyiségeit szépen kifestették, kettős ablakokkal szerelték fel, mert eddig a szimpla ablakok miatt a téli hónapokban szinte lehetetlen volt a fűtés. a könyvtár forgalmáról zi Hídvégi Nándor könyvtárvezető a következőket mondotta: — Most készült el könyvtárunk múlt évi munkájáról szóló jelentésünk. Az ideiglenesen szünetelő olvasóterem látogatóinak száma havonta átlag több mint háromszáz volt, ami szükségessé teszi, hogy mihelyt megkapjuk a megígért szomszédos üzlet- helyiséget, újból berendezzük J és megnyissuk az olvasóter- 'f met. A könyvtár tulajdon- ^ képpen két részből áll, a 'f belső és a vidéki állományig ból. A belsőnek 8120 kötete % van, az évi gyarapodás közel % kilencszáz kötet, a külső pe- $ dig — a tizennégy községi ff könyvtár állománya együtte- ff sen — 9249 kötet. A belső % könyvtárban a kikölcsönzött £ kötetek száma a múlt évben 4 38 084. a községi könyvtá- J rakban pedig 31 958 kötet i volt, lényegesen több, mint ff az előző esztendőben. A gö- ff döllői járás lakói tehát tavaly Íj több mint hetvenezer kötet if lcönyvtári könyvet olvastak eL if jplmondotta még a könyv- ff tárvezető, hogy számol- iy nak a forgalom további jelen- £ fős emelkedésével, ezért azt 0 tervezik, hogy ebben az év- í ben Gödöllőn két fiókkönyv. f tárat nyitnak a község külön- if böző részein. Egy fiókkönyv- if táruk már évek óta mükö- if dik Máriabesnyőn és szintén if igen nagy forgalmat bonyo- i, lit le. A könyvtár diafilm- % tára is örvendetesen gyara- if podik. Most vásároltak két- ff száz új diafilmet és az álló- if many ezzel körülbelül ezer- if négyszáz darabra növekedett. if A diafilm-kölcsönzés a gyer- if mekkönyvtárban folyik, mi. £ után a kölcsönzők kizárólag £ gyerekek, akiknek odahaza 4 vetítőkészülékük van. m. I. REFLEKTORFENYBEN: az izgalmas benne. A színházban mindenki ezt tanulja — színész, rendező, dramaturg, egyöntetűen azért dicsérte, mert Kocsma Jenny az ő megformálásában jellegzetesen brechti figura lett. Sennyei Vera erős művészi egyénisége dús fantáziával megtalálta a helyes hangot, stílust, tennivalókat. Az írói alapanyaghoz igen-igen sokat adott hozzá, így formált a viszonylag kis szerepből emlékezetes színészi produkciót. Vagy itt van új szerepe az új műfaj első magyar bemutatójában, Hubay Miklós—Vas István—Ránk! György darabjában. Az „Egy szerelem három éjszakájában” is nehéz feladatot kapoti- Az 1940-es évek pesti szépasszonyát kell a közönség elé idéznie. Ä figura bizarr, fanyar színeket kíván. Úgy kell eljátszania, hogy mégse legyen karikatúra, meri különben kiesnék a darab stílusából. Hallatlanul nehéz ez, mert le kell győznie az errefelé csábító játéklehetőségeket. Sennyei Verának nagy művészi fegyelemmel sikerült megtalálnia a határt, ameddig el szabad mennie. A beszélgetés során a színészek állandó problémájára terelődött a szó: hogyan lehet időben összeegyeztetni az egymásra halmozódó film-rádió- televízió-szinkron-feladatokat, fiatal színészek oktatását a színházi próbákkal és a rendszeres, minden esti színpadi munkával? Sennyei Vera ideje iá szinte percre be van osztva. Azt mondja, ez a jó, ez a jókor jött sok-sok s ugyanakkor változatos elfoglaltság, ebben, csak ebben talál megnyugvást, vigasztalást a közelmúltban elszenvedett tragédiáért... A megafonban halljuk az ügyelő hangját: „a második felvonás fináléja következik... Sennyei Verát kérem a színpadra!” Búcsúzóul még csak azt kérdezem meg, nem vágyik-e ^vissza prózai színpadra? Határozott nemmel válaszol. Ez a mostani lázas munka teljesen elfoglalja. Bár egy szerepet szívesen eljátszott volna — teszi hozzá. A Vígszínház meghívta Kodolá- nyi János Békák tava című darabjában Anna szerepére (ezt a figurát előzőleg emlékezetesen játszotta a Rádióban, afcol Vízválasztó címen korábban bemutatták a Kodo- lányi-regényből készült rádiójátékot), de Petőfi színházi elfoglaltsága nem adott lehetőséget a vendégjátékra. Lóránd Lajos karmester, zenész. Elmélete se nálunk, se külföldön nincs még írásba foglalva, lefektetve. A művészek ösztöne, tehetsége, stílusérzéke dönti el, hogy az új feladatok adta helyzetben ki, mit csináljon. Ez az új műfaj igényli a nagy egyéniséget, a szuggesztivitást. Komplexebb képességeket kíván, mint a próza. — Igazat adok Sennyei Verának. Felidézem magamban alakítását a Koldusoperában. A kritika Öltözőjében kerestük fel, a ; Petőfi Színházban. Már a be- ; szélgetés első mondataiból ki- ■ derül, hogy jól érzi itt magát, ; új színházában otthonra ta- S Iáit. Szükség van rá, szeretik ! és igénylik a művészetét, ! munkáját. Végre tehetségéhez ; méltó feladatokat kap. j Mindig újat kereső, kísérle- f tező fantáziája itt, az új mfi- \ fajt, a „musical comedyt” (11- letőleg „musical tragedyt”) \ meghonosító Petőfi Színház- ff ban szinte korlátlan lehetősé- if gekhez jut. Ez az alkotóláz i, egyébként az egész társulatra ff jellemző — a fiatal művc- if szeti vezetőkre és elgondolá- if saik lelkes és hű megvalósí- i tóira, a művészi és technikai \ munkatársakra egyaránt. Noha ^ az indulás óta eltelt négy hó £ nap még kevés az eredre é- 4 nyék összegezésére — annyi 4 máris megállapítható, hogy a if közönség is méltányolja a i, színháznak ezt a művészi újat ff kereső igyekezetét: estéről es- i, téré megtölti a nézőteret... if Ez az érdeklődés nemcsak az if új műfajnak szól, de igazolja ff a színház jó hírét mind a kö- i, zönség, mind a szakemberek if körében. I A „musical comedyról" kérde- f zem Sennyei Verát. — Jófor- i mán előzmény nélküli ez nádiunk — mondja. — Épperi ez SENNYEI VERA és ahol olyasmiről hall, aminek ellenkezőjét éppen az iskolában mondják. Kinek van igaza? — kérdezi ezután és joggal. Az iskola és a szülő nem állhat szembe egymással vetély társként; a vallás pedig olyan terület, ahol erre könnyen sor kerülhet — akárhogy az iskoláé az igazság. Az elhangzott előadás a nevelőket hozzásegítette ahhoz, hogy ha ezután család- látogatásokon vagy más alkalomkor ilyen vitára kerül sor, könnyebben meggyőzhessék vitapartnerüket a marxista világnézet igazságáról. le, tanítja. így lesz szerelemmé mindkettőjükben az először támadt rokonszenv; szerelem, amely mindkettőjüket hozzásegíti az emfoenré- váláshoz. Dara Margit jól, meggyőzően játszotta bonyolult szerepét. Páger Antal olyan, mint amilyennek a szerepe megkívánja, Bessenyei Ferenc — úgy érezzük — nem találta meg teljesen Miskeit, a tsz-elíiököt. Különösen sok szép pillanatot szereztek Hegyi Barnabás felvételei. — V — ? Az új magyar filmet Dobozy j Imre írta, Kovács András ren- dezte, főszerepeit Bara Marr gvt, Bessenyei Ferenc és Pá; ger Antal játsszák. Rangos \ alkotók és rangos szereplő! gárda — az eredmény méltó í hozzájuk: hiteles, művészi ! eszközökkel feldolgozott törí lénet a mai magyar falu éle: tőből. • \ Mint a legtöbb cím. ez is í szimbólumot takar: a hosz- í szú időn át közönybe taszí- 1 tott asszony felocsúdása és ■ magáratalálása hasonló a zi- ! vatarhoz; hosszú ideig gyü■ lekezmek a felhők, amíg meg- ! zendül az ég . .. Pató István : a falu egyik első gazdája volt ! mindig de a feleségét úgy ! tartotta, mint a gazdasághoz : tartozó eszközt, amit a ne- j vére írtak, és amit azzal : végérvényesen megszerzett, i nem kell több gondot for- ; dífania rá. Fiatalon vette el, i megszabadította a szegény- : ségtől, de elvárta, hogy a* j asszony ezt tudomásul vegye ; és folyton e szerint cseleked- ! jék. Meg kell szolgálnia és | meg kell fizetnie a „kiemel- I kedésért” — az életével. A \ gondolataira, az érzéseire nem j kiváncsi senki, meghagyják i neki és ő maga nem tudja mi- i hez kezdjen vele. Gyűjtögeti ; magában, mint ahogy ruhá- ; ra, cipőre gyűjt az ember, , és amikor eljön valaki, akinek a tiszteletére érdemes elővenni, elóteszi mind. De csak lélekben. A cselekedete- |ket fékezi a szégyen, a megrögződött szokások és a falu ZÁPOR ; BUDAKESZI rangot kapott a \ megye kulturális életébe. Ja- ^ nuár elsején ugyanis a köz- 4f ségi művelődési ház járási if művelődési otthonná lépett elő. Hogy ez mit jelent, elmaga gazdája lehet végje. De azt tudom, hogy soha az életbe nem lehetett volna olyan módja, hogy észreveszik és megértik, hogy beteg ... Most éjjeliőr. Panasz? Hol nincs panasz? En is lamentálhat- nék a háztáji földről... De ha okosan csinálják, jó dolgokat tud. megmutatni a szövetkezet. Most is ötven forint körül lesz egy munkaegység. Máshol se lehet többet keresni ... Mácsai István bácsi vette át tőle a szót: — Kiszámítottuk: az asszonyok 1600 forintot, a férfiak nagy része 2000 forintot kereshet a szövetkezetben havonta. A legtöbbet, 3000 forint körül, a fejők kapják. Megérdemlik, meg is dolgoznak érte. Napszámosember fia vátam, hét gyerek közül az egyik. Nem hiszem, hogy magyarázni kéne, mit jelent ez. Egyszerűek a változások: akkor, ha valaki másfél mázsás disznót tudott ölni karácsonyra, gazdagnak számított, csudájára járt az egész falu. Most, ha három mázsásat vág valaki, alig veszik észre, vonogatják a válluk és példákat hoznak, hogy ez meg amaz három és fél mázsásat vágott. Es nemcsak a disznóval van így ez, mindennel. Ha vannak, akik morgolódnak köztünk, azért vannak, mert nem könnyű belezökkenni a rendes kerékvágásba, ötszázan vagyunk, egy évvel ezelőtt kerültünk össze, meg kell szoknunk egymást... Mindenki felállt, mindenki elmondta a véleményét. Szó esett bajokról, gondokról és panaszokról is. De éppen ez az őszinteség volt a szép. Az emberek elmondták, hogy miért húzódoztak, egymás fejére is ráolvasták, amit a másik elhallgatott, ott, mindenki előtt, a közösség előtt. Beszéltek kételyekről és hibákról — aztán ko:cintottak a másnapi jó munkára. A „Ha jnali tűzz” minden jelenlevő szereplőjének alakítását új színeikkel gazdagította ez a beszélgetés. Ladomerszky Margit, Ilonka nénijéhez Iva- novics néni adott hozzá egy új vonást, és a jelmeztervező Lackovich Piroska is szorgalmasan rajzolgatta a népviselet mintáit. Es nemcsak a szereplők gazdagodtak — kicsit már a darab is vizsgázott. J ól vizsgázót. Minden szereplőnek akadt rokona. Sok emberrel megtörtént már az, sok ember gondolkozott már azon, amiről a darab be- szél. S ha beszélünk a művészetnek az élettel való kapcso-\ ládáról, ezt a látogatást mint a \ éhető legjobb példát említhet- ]
