Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 17. szám

1961. JANUÁR 20, PÉNTEK Mccrei éJfírtán 3 Az elmúlt évben tovább fejlődött tsz-eink tenyészállatállománya A TEGI 1960. évi Pest megyei mérlege: 6819 db tenyészkosa, 2388 db vemhes üsző, 1095 db juh, 988 db tenyészkos, 71 200 db baromfi — Új állami támogatás: a törlesztéses akció Régi tapasztalati hogy a szövetkezetek gazdasági ere­jének legfőbb alapja az ál­lattenyésztés. Ennek -pedig előfeltétele a fajtiszta te- nyésztörzsek kialakítása. — Mi történt e téren me­gyénkben? — kérdeztük ért­hető kíváncsisággal a Te­nyészállatforgalmi Gazdasági Iroda munkatársaitól. Készséggel válaszol kérdé­seinkre Sásdi Gyula, a kör­zeti kirendeltség vezetője: — Az elmúlt évben Pest megye termelőszövetkezetei 6819 darab, 60—90 kilogramm közötti tenyészkocát kaptak. Az igényeknek, s a ki­alakítandó tájtípusnak megfelelően mangalica, fehér hús és Cornwall faj­tákat vásároltak a szövet­kezetek. Szarvasmarhából a szövet­kezeti törzsállomány 2388 da­rabbal gyarapodott irodánk közvetítésével, valamennyi magyartarka fajta. Ezeknek egy része tehén, nagyobb ré­sze vemhes üsző volt. — Hogyan biztosítja az iro­da, hogy a szövetkezetek ré­széről jelentkező igényeknek megfelelően eszközölje a fel­vásárlást? — Egyrészt a tájak sze­rinti típus-igényeket ismer­jük, de a bizalom, s az eset­leges további igények kielé­gítése céljából meghívjuk a szövetkezetek képviselőit a havonta rendezett tenyész­állatvásárokra, s ott helyszí­nen maguk válogathatnak igényeiknek megfelelően. Eze­ket a vásárokat a megfelelő tenyészvidékeken rendezzük. Főleg a szarvasmarha­vásárlásokat bonyolítjuk le ezzel a módszerrel. A tenyészkocákat állami gaz­daságokban, és termelőszö­vetkezetekben vásároljuk — mondja Sásdi elvtárs. A szövetkezeti juhállo­mánnyal kapcsolatban Ne­mes Tibor, a juhosztály ve­zetője tájékoztat: — Az elmúlt évben — mondja — 1095 darab ma­gyar fésűs merinói törzs­könyvezett jerketoklyót ad­tunk át a Pest megyei ter­melőszövetkezeteknek. Ezen felül 988 darab tenyészkost biztosítottunk részükre, köz- tenyésztés keretében. A ko­sokat a Pest megyei Ta­nács mezőgazdasági vállala­tának üllői kostelepe kapta meg, ahonnét a szükséglet­nek megfelelően kiszállítják a szövetkezetek. A baromfi-törzsállomány­ról Morvay Istvánt, a ba­romfiosztály vezetőjét kér­dezzük. És sorolja a számo­kat: — Naposbaromfiból 39 000 darab csibe, 13 000 darab pulyka, 1200 darab kacsa, 1000 darab liba, 1800 darab gyöngyös, továbbá 13 000 da­rab előnevelt jérce, 2200 da­rab kifejlett jérce. Összesen tehát 71 200 da­rab baromfival gyarapí­tották tenyésztörzsállomá- nyukat megyénk terme­lőszövetkezetei az el­múlt évben. Fajták szerint tyúkból zö­mében a sárga magyar, ki­sebb részben a hampshire, aztán a bronz pulyka, ma­gyar kacsa, magyar liba, ké­kesszürke gyöngyös baromfi tenyésztörzseket vásároltak. És a szaporulat? — Erre is vannak tapasz­talati adataink — mondja Sásdi Gyula. — Megyei szin­ten anyakocánként nyolc el­les történik, azonban nagy az elhullás és mindössze átla­gosan öt felneveléssel számol­hatunk a nyolc ellésből. En­nek oka a nem megfelelő ta­karmányozás, és a hiányos gondozás. Ez pedig jelentős kiesést eredményez mind a törzsállomány növekedésé­ben, mind az árutermelés­ben. Ezen sürgősen segíteni kell, mert ez nagy veszteséget jelent a szövetkezeteknek, s rajtuk keresztül a népgazda­ságnak. A juhoknál 24 százalé­kos ikerelléssel számol­hatunk, ami a felneve­lési arányoknak is kö­rülbelül megfelel, A borjúknál elhullással alig számolhatunk. — Hogyan alakul a TEGI 1961. évi terve? — teszem fel az utolsó kérdést Sásdi Gyu­lának. — Korai lenne még szám- adatökról beszélni. Minden­esetre az iroda feladata to­vább bővül. Ezenkívül pedig — a meglevő középlejáratú hitelakció mellé — egy újabb társiül: a törleszrtéses akció. Ennek lényege: az állam meghitelezi a szövetkezeteknek a felvá- sárlandó tenyészállatok értékét és a szövetkeze­tek, előreláthatólag két- három év múlva, hízó­állatban kezdik vissza- törleszteni a hitelt. Államunknak ez újabb tá­mogatása révén a szövetkeze­tek — most már az újak is — megteremthetik a tenyész- törzsállományt, mely alapja az árutermelésnek. > Tervezés szempontjából pedig előnye, hogy mind a szövetkezet, mind az állam évekre előre tudja miikor, milyen vágóál­latot ad, illetve kapnak az állami felvásárló szervek a közfogyasztásra és exportra, az érdekelt szövetkezetektől. — Befejezésül, hadd em­lítsem meg, mennyire érde­mes a szövetkezeteknek te­nyészállat-neveléssel foglal­kozni. Példaként csak két szövetkezetét említek: a ceg­lédi Vörös Csillag az elmúlt évben 28 vemhes üszőért 298 479 forintot, egy darab tenyészbikáért pedig 20 790 forintot kapott. Az abonyi Lenin Tsz pedig 17 darab te- nyészüszőért 135 473 forintot vételezett be. És Vígül. a TEGI egy idő­szerű kérdése a szövetkeze­tekhez: már most készülje­nek fel a napos baromfik fo­gadására. Fertőtlenítsék az ólakat, biztosítsák azok fűt- hetőségét, és gondoskodja­nak idejében a takarmány­ról, különösképpen a gyári táp beszerzéséről és felhasz­nálásáról. F. L. Ma Martfűn sorsolják a lottót A lottó 3. játékheti nyerő­számainak sorsolását január 20-án, péntekem délelőtt 11 órai kezdettel Martfűn tartja a Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság. Sav- és hőálló lemezek üzemszerű gyártását kezdik meg Borsodnádasdon A Borsodnádasdi Lemezgyár­ban az idén megkezdik a sav- és hőálló lemezek üzemszerű gyártását. Tavaly sikerült ki­dolgozni az új gyártmány technológiáját. Ebben az év­ben 130 tonna sav- és hőálló lemezt hengerelnék a régi be­rendezéseken. Az ötéves terv időszakában 140 millió forint beruházássá! korszerűsítik a gyártást és 1965-ben már öt­ezer tonna sav- és hőálló le­mezt termelnek Borsodnádas­don az új berendezésekkel. A kohó- és gépipari válla­latok tavaly átfogó távlati ter­veket dolgoztak ki a technoló­gia fejlesztésére, korszerű gyártási eljárások bevezetésére. Ezekből a tervekből egységes tanulmány készül. A technológiai tervtanul­mány alapján ebben az évben elsősorban a nagyobb beruhá­zásokat nem igénylő feladato­kat oldják meg. Az erősáramú, a híradástechnikai, a szerszám­gép és több más iparág sok üzemében szalagszert és zárt­ciklusú gyártást vezetnek be, termelékeny célgépeket he­lyeznek üzembe, A hajóipar­ban elterjesztik a szénd'oxidos és az arigóngázas hegesztést, gépesítik az öntvény tisztítást, a tömegcikkiparban meghono­sítják az autoklávok fedettívű hegesztését, A technológiai intézkedések­kel a mezőgépiparban a tava­lyi négymillió forinttal szem­ben az idén már huszonnégy­millió forintot akarnak megta­karítani. A műszeriparban a tervezett technológiai intézke­désektől az idén 34, jövőre pe­dig már 54 és félmillió forint megtakarítást várnak. (MTI) — Ki lánya ez? A mondatra én is odakap­tam a fejem, hiszen nehezen hiszem, hogy olyan kicsi fa­luban, ahol éppen voltam, ne ismernék egymást az em­berek, ne tudnák, ki — ki­csoda. A kérdés, meg kell hagyni, jogos volt. Mert a teljes divatfegyverzetben fel­vonuló kislány élesen elütött azoktól, akik benépesítették a kultúrház színházterinét, pusmogva, vagy hangosabban zsinatolva. az előadás kezde­tét várva. Tévedés ne essék: nem volt ott senki, aki kopottasán, szegényesen öltözött volna. Az idősebb asszonyok ken­dőié mellett ott tarkállottak a fiatalabbak modern frizu­rái. s a legdivatosabb ruhák is — csak éppen ízlésesen, finoman, ahogy való. A kislányon meg minden, amit csak a fővárosi masze­kok ízléstelen fantáziája ..al­kotni” képes, annak érdeké­ben. hogv szívdöglesztő vamppá varázsolja a hamvas, alig-alig felnőtt korba érő kislányt. őszinte leszek: nemcsak az ízléstelenség meghökkentő ebben. Hanem a kivagyiság is. Mert a kislány, bár falu­beli, mégis városinak szá­mít, ott tanul, ott is lakik, most éppen csak hazakukkan­tott, s ha már hazajött, ak­kor kicsípte magát, hadd tátsák a szájukat az itthoni­ak. ki lett belőle „odafönn”. A kislány ott parádézott a teremben. pillanatonként pattant fel a helyéről, hogy végiglibegjen. hadd csodálja meg az is, aki eddig még nem vette volna észre. A ma­ma ott őrizte a széket, de hátratekert fejtei leste a lányt, fél szemmel meg a többi asszonyt, eszi-e őket a sárga irigység? De nem ette. És ez a vi­gasztaló Mosolyogtak. Mo­solyogtak a kivagyi lányon, s a mamán, aki azt hitte, hogy... Ezzel feszíteni, ezt fitog­tatni — hej, kevés ma már ez. nemcsak városon, falun is. Nagyon kevés. Mi meg­tanultuk. hogy a ruhn csak afféle takaró, takarhat rosz- szat is a szép. szépet is a csú­nyácska. Ami belül van, az a fontos, az az értékes, igaz, hogy azzal nem parádézik az ember, azt nem aggatja ma­gára. mint a sok cifra holmit. Azzal hat. cselekszik, dol­gozik azokért, akik közül jött, akiket szeret, s akiket szol­gál. A kivagyi kislány egy do­logban mégis sikert aratott: már p színjátszók mókáinak kezdete előtt a nézőik arcá­ra csalta a mosolyt... (m) Versengés az újjáépülő visegrádi Salamon tornya helyiségéért iuve­ib1fc gy% A Táncsics Könyvkiadó 1961. évi tervéből A Táncsics Könyvkiadó 1961-ben számos új regényt, iz­galmas útikönyvet és érdekes szakmunkát bocsát közzé nép­szerű sorozataiban. A Táncsics Könyvtár első kötete három évvel ezelőtt jelent meg és az idén — a sorozat befejező évé­ben — kiadják az NDK-beli állami díjas Herbert Jobst Néma lelenc című regényét, Honcik a 30-as évek Csehszlo­vákiáját mutatja be művében, Brezovszky pedig az 1948-as esztendő eseményeiről írt re­gényt. A nyugati haladó iroda­lom művei közül kiemelkedik Pontoppidánnak, a dán iroda­lom kiváló képviselőjének ki­tűnő könyve és Nexőnek a magyar olvasók előtt eddig is­meretlen novelláskötete. Az üres helyek utasai címmel a fiatal ecuadori író, Rojas könyvében megrázó színekkel ábrázolja az állandóan forron­gó földrész lakóinak életét. Pratolini Metello című regénye az olasz munkásmozgalom nagy fellendülési korszakáról szól. Az ugyancsak népszerű Uti- kalandok sorozatban 1961-ben a megjelenő munkák a világ csaknem minden tájára elvi­szik az olvasót. A Táncsics Könyvkiadó szakkönyvei közül érdekesnek ígérkezik a kőművesek köny­ve, a betonszakmunkások könyve, a vasipari művezetők zsebkönyve és a televíziószere­lők könyve. A kis technikus könyvtár so­rozata ebben az évben már el­sősorban a politeehnkai okta­tást szolgálja. (MTI) Az elmúlt évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy a Dunakanyar évről évre növe­kedő idegenforgalmának Vii rád a központja. A mag; reneszánsznak ez az érdekes­ségekben és szépségekben annyira gazdag maradványa egyre nagyobb tömegekben vonzza magához az érdeklő­dőket, híre már régen túlju­tott az ország határain is. A régészek csákánya pedig minduntalan újabb és újabb leleteket hoz a föld mélyéből napfényre, az Anjou-uralko- dók és Mátyás király korának művészi emlékeit. Visegrád népszerűségének fokozatos nö­vekedése arra késztette a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­talt, hogy külön kirendeltsé­get állítson föl Hunyadi Má­tyás egykori városában. A kirendeltség január 1-én már meg is kezdte műkö­dését, vezetésére Cseke László, a visegrádi iskola eddigi igazgatója kapott megbízást, aki már éveik óta egyik leg­lelkesebb kutatója Visegrád történelmi múltjának, köny­vet is írt róla és hasznos szolgálatokat tett idegenfor­galmának. Az idegenforgalmi hivatal új kirendeltségének feladatai­ról, terveiről Cseke László a következőket mondotta a Pest megyei Hírlap munkatársá­nak: — Igen nehéz volt alkalmas helyet találnunk a visegrádi kirendeltség sZarilárá, és ősziiit tén szólva, nem is sikerült. A hajóállomás vagy a múzeum közelében — ahol a legalkal­masabb lett volna — nem juthattunk megfelelő helyi­séghez, így kénytelenek va­gyunk — remélhetőleg csak átmeneti időre — megeléged­ni azzal a Fő utcai helyiség­gel, amely korábban zöldség­üzlet volt és kissé távol esik a község centrumától, de a községi tanács más megoldást nem talált számunkra. Ezt a helyiséget most sür­gősen rendbehozzuk és berendezzük, hogy a sze­zon legelején a kirendelt­ség már elláthassa tenni­valóit, a látogatók és kirándulók rendelkezésére állhasson. Elmondotta Cseke László, hogy a torony restaurálása tervszerűen halad előre, a három felső födém mér el­készült, rövidesen megkez­dik a negyedik, a legalsó fö­dém készítését is. A munká­latokat az Országos Műemlé- léki Felügyelőség házilag végzi, de a munka ütemét meglassítja az, hogy egyidő- ben a környék számos más helyén is folyik fontos mű­emlékvédelmi tnunka, és ez eléggé leköti a felügyelőség apparátusát Számos művé­szi probléma megoldásáról is menetközben keli gondoskod­ni. Így például, még nem. döntötték el azt a kérdést, hogy a torony egyik leom­lott oldalfalát Schulek Fri­gyes eredeti tervei szerint* terméskőkockákból építik-e föl, vaigy pedig az újabb ter­vek alapján, üvegfallal pó­tolják. A szakértők többsé­gének véleménye a Schulek- féle elgondolásnak kedvez. A restaurálás alatt álló műemlék gyakorlati fölhasz­nálására ipar eddig is több­féle igény jelentkezett. Az idegenforgalmi kiren­deltségen kívül helyet kíván benne a visegrádi múzeum, hogy állandó kiállítást rendezzen be ott az ásatások során előke­rült muzeális értékű le­letekből, de jelentkezett az igénylők sorában a vendéglátóipar is, amely szintén szeretne hasz­nálati jogot szerezni a torony valamelyik emeletének he­lyiségeire. A szakemberek a múzeum elgondolását min­denben helyeslik, a vendég­látóipar igényét azonban az­zal a fenntartással fogad­ják, hogy ebben a becses mű­emlékben semmiesetre sem engedhető meg olyan üzem­egység felállítása, amely meg­zavarhatná a torony hangu­latát. Ezért legfeljebb ah­hoz járulnának hozzá, hogy a toronv valamelyik alkal­mas helyiségében a műem­lék építészeti jellegének meg­felelően berendezett esz­presszó és cukrászda álljon a látogatók rendelkezésére. Visegrád különben tíz év' múlva, 1970-ben, érdekes centenáriumhoz érkezik. Akkor lesz száz éve annak, hogy Visesrádon megkezdő­dött a tervszerű műemlék­védelem. Salamon újjáépí­tett tornyában nagyszámú centenáris kiállítás rende­zését tervezik, amely bemu­tatná a műemlékek iránt egy­re nagyobb érdeklődést ta­núsító közönségnek a száz év óta szinte szakad atanul folyó műemlékvédelmi és ku­tató munka nagyszerű ered­ményeit. Magyar László Vonatösszeütközés Rákoson 26 utas megsérült A MÁV VezáMgazgatóséga közli, hogy 1961. január 18- án 18.35 óraikor Rákos állo­máson Hatvan irányából be­haladó személyvonat a bejá­rati vágányon álló kocsikba ütközött. A baleset következtében a személyvonaton 26 személy megs árül t. Gaál Jónos pos ta- főellenőr kórházbaszállítás után meghajt, négy személyi, súlyos, nyolcat könnyebb sé- % rüléssel kórházban ápolnak. ^ Tizenhárom sérültet első- ^ segélynyújtás után házáén- £ gedtek. £ Jelentős forgalmi akadály ’ áém keletkezett. A baleset okának megállapítására a , vizsgálatot megindították. Téli öröm a gödöllői parkban (Gábor felv.) A tavalyi összegnek többszörösét takarítják meg az idén új technológiák bevezetésével a kohó- és gépiparban

Next

/
Thumbnails
Contents