Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-18 / 15. szám

tfhnláM Tfír CEGLÉD, ALBE RT IRS A, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1961. JANUÁR 18, SZERDA Kezdjünk hozzá gyümölcsfáink téli munkáihoz! A gyümölcsfák állati kárte­vői és gombabetegségei elleni védekezés alapja: a téli me­chanikai munkák, a téli le­mosó permetezés. Ezek közül a legkisebb kiadással valósít­ható meg a fák téli tisztoga­tása és ritkító metszése. Ter­mészetesen ehhez is lelkiisme­retes munka és szakértelem szükséges. Az eredményességi jövede­lemelosztásra vonatkozó vá­rosi, párt- és tanács-vb együt­tes határozata szerint „a gyümölcsfákat a szőlők­ben köztesnek kell venni, és a gyümölcsből szár­mazó bevételt a szőlőből származó bevételhez kell hozzáadni, ez adja az egy katasztrális hold szőlő bruttó bevételét”. Ezen idézett rész után hivat­kozom a „Határozat”-ban megszabott szőlőkategóriákra, amelyeknek megfelelően a vállaló tagé a bruttó bevétel »5—85 százaléka, valamint a ráfordítás (védekezőanyag, trágya, műtrágya ára, biztosí­tási és szállítási költség) 50— 55 százaléka. Tehát a vállaló tsz-tag ér­dekelt a termelés bruttó és 'nettó eredményeiben! A gyümölcsfák által elér­hető hozam viszont csak ak­kor növeli a tag jövedelmét, ha az a ráfordított kiadások­nál többet hoz a „konyhára", tehát a jövedelmezőséget el­sősorban a termelt gyümölcs minősége dönti el. Tehát a termelőszövetkezeti tagnak és a népgazdaságnak sem kö­zömbös, hogy mennyit jöve­delmez 1 hold szőlő-gyümöl­csös! A vállalások megtörténte után a szokatlanul enyhe tél szinte csalogatja a termelőket a gyümölcsfák téli munkáinak elvégzésére. Ne halogassuk tovább, kezd­jünk hozzá még ma, ne hol­nap! Tervszerűség vezessen eb­ben a munkában is. Először nézzük végig fáin­kat; ott, ahol minden év­ben rendszeresen elvégez­ték a tisztogatást és a ritkító metszést, ott köny- ! nyű dolgunk lesz! Célunk: levegős, napfényes koro­nák kialakítása, ezt pedig elhanyagolt gyümölcsfák­nál csak fokozatosan hajt­hatjuk végre. Odvas, villámsújtott, ment­hetetlen fákat (moniliától, pajzstetűtől, szúbogártól tönk­retett és virusbeteg) ki kell szedni. Egymást beárnyékoló fákról nem várhatunk jó mi­nőségű gyümölcsöt. A következő lépés a ritkító metszés. Fiatal fáknál a szi­lárd, teherbíró vázrendszer, napfény, levegő bejutása, a hatásos permetezhetőség az alapvető követelmény. A szak­szerűtlenül kezelt, sűrű, sza­bálytalan koronájú fáknál már a vázágak kifűrészeléséire is sor fog kerülni. Vigyáz­zunk, hogy a ritkításnál át ne essünk a ló másik olda­lára, csak több év alatt távo­lítsuk el a felesleges vázága­kat. Óvakodjunk a táplálko­zási egyensúly ésszerűtlen megzavarásától! A beteg, az egymást keresz­tező, befelé növő (amelyeken nincs termő gallyazat) ága­kat feltétlenül el kell távolí­tani. Távolítsuk el a felfelé növő vesszőket és gallyakat is. Különös gondot fordít­sunk a lisztharmatos, va- rasodástól eltorzult és mézgás hajtások eltávolí­tására. A metszés szak­munka. a tisztogatás pe­dig mechanikai gyakorlat dolga. A törzs ápolását három­szögletű kaparóvassal, a ké­reg tisztogatását nedig drót­vagy gyökérkefével végezzük el, még a vázágakon is. A kér­gen a pajzstetű és vértetű te­lepeivel találkozunk, a koro­nában a gyűrűspille, téli ara­szoló levéltetvek tojásai, pók­hálós molyok áttelelő her­nyói és a pajzstetvek telepei fordulnak elő. A kéreg alatt megbújva találjuk a bimbó­lyukasztó bogár, almaeszelé- nyek, almailonca, sodrómo­lyok áttelélő példányait, az almamolyok hernyóit és a ta­kácsatka tojásait. A letisztí­tott kaparékot gyűjtsük össze, égessük el. Ne túlozzuk el a kéregka­parást, ne nyúzzuk meg a fát. Sima törzsű fákat (cse­resznye. meggy) nem sza­bad kaparni, legfeljebb gyökérkefét használjunk, vagy permetezéssel távo­lítsuk el a kártevő telepe­ket és a zuzmókat. A fák tövében előtörő gyökér- sarjakat ássuk ki és mé­lyen vágjuk le. Csak jó szerszámmal lehet jó mun­kát végezni. Tehát elő­ször ezeket hozzuk rend­be, gondoskodjunk fém­mentes sebfesték beszer­zéséről. Meg kell emlékeznünk még a sebek kezeléséről. A fűrész­szel ejtett sebeket késsel kör­ben simítsuk le és sebelzáró anyaggal, például sebfestékkel kenjük be. A még be nem hegedt régi sebeket késsel fa­ragjuk ki az eleven hegesztő szövetig, hogy a szövet osztó­dását serkentve, a seb befor- rását elősegítsük. A nagyobb korhadást kaparjuk ki tisz­tára, ecetes vízzel ecseteljük ki, majd pedig cementes ha­barccsal töltsük ki. A korha- dásokat az ágalapon történő fűrészeléssel előzhetjük meg, ne tűrjünk kifelé lejtő, úgy­nevezett „tariszanyaaggató” csonkokat. A sebkezeléshez felhasználhatjuk még a házi­lag főzött fasebkátrányt is, amelyet kőszénkátrány szabad tűzön való lassú főzésével, fele mennyiségű oltott mész hozzáadagolása mellett állít­hatunk elő. Felhasználását csak öreg sebek kezelésére javasoljuk. Szabolcska József Rendőrségi kiállítás a művelődési házban A Pest megyei Rendőrfő­kapitányság tegnap a műve­lődési házban megnyitotta a „Leplezzük le a társadalmi tu­lajdon fosztogatóit” című kiál­lítását. A termekben elhelye­zett fényképes tablók szolgál­nak bizonyítékul a társadalmi tulajdon hanyag kezelése, a kellő ellenőrzés hiánya, a súly- csonkítás és az üzemi lopások elkövetéséről. A példákból ki­tűnik, hogy gyakran követtek el helytelen cselekedetet, ami­kor büntetett előéletű személyt felelős állásba helyeztek. Külön bemutatják a mező- gazdaságban és az iparban elkövetett bűncselekménye­ket. Ezenkívül az állam- és népellenes izgatást folytató személyek leleplezéséből is színes anyagot tárnak a láto­gatók elé. Mindennap délelőtt tíz órá­tól 14 óráig a művelődési ház mozitermében e tárggyal kap­csolatos filmvetítéseket tar­tanak. A JÓ TERMÉSÉRT Megkezdődött a Kilián-mozgalom szervezése Szabó Ferenc elvtárstól, a járási testnevelési sporttanács elnökétől a napokban arról ér­deklődtünk, hogyan halad a yárosban és a járásban a Ki­lián György testnevelési sport- mozgalom szervezése. Kérdé­sünkre Szabó elvtárs a követ­kező választ adta: — A napokban kezdjük meg a Kilián testnevelési mozga­lom szervezését s reméljük, hogy munkánkat siker fogja koronázni. A mozgalomban való sikeres részvétel egyik követelménye, hogy az induló valamilyen tanfolyamon — például játékvezetői, társa­dalmi edzői stb. — vegyen részt. Erre nagyon jó alkalom nyílik hamarosan itt, a városi és járási testnevelési sportta­nács helyiségében (Cegléd, Rá­kóczi u. 14.), ahol sportakadé­mia indul. Ez az akadémia azonban nem csupán a testne­velési mozgalomban való részvételt biztosítja, de az in­dulók műveltségét is emeli. Az a'-’ -mán kivé'ó előadók adják elő a kiírt tananyagot tanulók. A beszámolót és a napirendi pontokat Györgyja- kab Endre, az iskola KISZ- alapszervezetének elnöke is­mertette, majd rátértek a kü­lönböző napirendi pontok meg­tárgyalására. Elsőként a tagfelvételi ké­relmeket tárgyalták meg. Ed­dig 72 tanuló kérte a felvéte­lét a KISZ-be, a vezetőség és a tagság egyöntetűen elfogadta a tanulók által benyújtott fel­vételi kérelmeket. Második napirendi pontként az iskola egy alapszervezeté­nek ..decent rali zása”, szétbon­tása három alapszervezetre — szerepelt. Ez azért vált szüksé- í gessé, mert az új tagokkal a létszám 130-ra nőtt. A vezető­ség úgy határozott, hogy a há­rom alapszervezetet úgy osztja be, hogy a különböző időpont­ban iskolába járó KISZ-tagok érintkezhessenek egymással. Minden egyes alapszei-vezet maga választja meg a vezető­ségét, ezen felül egy csúcsve­zetőség fog működni. Ebben a rendszerben nagyobb ered­ménnyel tudják kifejten! tevé­kenységüket a KISZ-tagok. Harmadik napirendi pont volt az ötéves „Ifjúság a szo­cializmusért”-mozgalom meg­vitatása, a különböző próbák sikeres letétele érdekében. Györgyjakab tanár elvtárs hangoztatta, hogy az Ifjúság a szocializmusért mozgalom pró­báinak minél eredményesebb letétele legyen minden K1SZ- tag fő feladata. Felhívta a tagság figyelmét, hogy az ifjúsági akadémia minden tanulót, KISZ-tagot, érdeklődőt szívesen fogad, az I—II. évfolyamosok részére beindult a „Kilián”-próba és a József Attila olvasómozgaloni is minden tanulót soraiba hív. Ezek után hozzászólások és javaslatok hangzottak el. A hallottak alapján megállapít­hatjuk, hogy az 1961-es tan­évben minden eddiginél ered­ményesebb KISZ-élet indult meg az MTH-iskolában. T. S. SAJÁT ERŐBŐL Modern hegesztőmühelyt építettek a nyár folyamán a Víz­kutató és Fúró Vállalat ceglédi telepén. A korszerű mű­hely hatalmas ablakának üvegezésében Erényi Géza he­gesztő is részt vesz. Neki is érdeke... A nagy gépjárműparkkal rendelkező telepen nagyon hiányzott a korszerű kocsimosó. Nekifogtak s alig két hét alatt olyan mosót készítettek, amely nagy mértékben meg­könnyíti a gépkocsivezetők karbantartási munkáját. Mind­két létesítmény saját erőből készült. (Foto, szöveg: Opauszky) EGY PILLANATRA Dökverseket írogatok, Csipkelődöm ahol lehet, Remélve, hogy az olvasók Megértik e kis verseket. Csipkelődöm, szurkálgatok, Meg is dicsértek már érte. Egy bácsival beszélgettem, Aki mindezt bőven mérte. Azt nem tudom — mondta végül — És a választ tőlem várta — Vajh ki az a pihentagyú, Aki mindezt kitalálta. ____________— O — — A NYÁRSAPÁTI Kos­suth Termelőszövetkezet 136 holdas kukoricatermesztési tervéből eddig 76 tag 100 hold megmunkálását vállalta el. Eredményességi munkaegység­re vállalták el 28-an 10 hold takarmányrépa munkáját. A 20 hold dinnyetermelési terv­ből 1 tag 9 holdat vállalt. 68 hold szőlőjükből 53 holdat el­vállalt 55 fő eredményességi munkaegységre. — TÖRTÉL községben szer­dán délután tartanak tanács­ülést, amelyen megtárgyalják a termelőszövetkezetek áruér­tékesítési tervét. — A JÁRÁSI népművelési tanács hétfőn tartotta ülését, ahol a járási könyvtár helyze­téről, a műemlékek helyzeté­ről volt szó. — A CEGLÉDBERCELI óvodák fenntartása 192 000 fo­rintba kerül. / — SZERDÁN délután Al- bertirsa községben rendkívüli végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalják meg az 1961. évi községfejlesztési tervjavasla­tokat. — CS. J. jászkarajenői la­kost 2000 forint pénzbírsággal sújtotta a járási tanács sza­bálysértési hatósága, mert en­gedély nélkül végzett borjú- vágást. — DÁNSZENTMIKLÓS köz­ségben a napokban tartottak tanácsülést, amelyen dr. Zu- bek László községi orvos elő­adása után a község egészség- ügyi helyzetét tárgyalták meg. — ALBERTIRSÄN is meg­indultak az ezüstkalászos tan­folyamok. A növénytermelés­sel kapcsolatos előadáson 35-en vettek részt. Az állat- tenyésztési témakörben is megtartották az első előadást. ítéctc e$áQ&öé/' MEGHlVÖ A Ceglédi Hazafias Nép­front Városi Bizottsága és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Városi Osz­tálya folvó hó 18-án, szer­dán este 6 órai kezdettel a ceglédi Művelődési Ház emeleti termében ÉRTÉKES ÉLELMISZE­RÜNK A GYÜMÖLCSLÉ címmel vetítettképes Ho­rdást és árubemutatót ren­dez. Előadó: Nagy György a Belker. Min osztályveze­tője. Belépés díjtalan. Meg­jelenésére feltétlenül számí­tunk Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a Tudománvos Ismeret­terjesztő Társulat Városi Osztálya r Az ipari tanulók KlSZ-gyűlésén Nagyszabású KISZ-gyűlést tartottak a napokban az ipari- tanuló-iskolában. A gyűléster­met zsúfolásig megtöltötték a — fejezte be nyilatkozatát a JTST elnöke. Reméljük, hogy a kedvező alkalmat minél többen kihasz­nálják — A. Gy. — Autóbusz-mozaik ajtónál és annak ellenére, hogy a kocsi belsejében még ülő­hely is van, nem hajlandók hátramenni. Az indokolás bámulatosan naiv. — Nemsokára leszállók. * Egyszer s mindenkorra je­gyezzük meg, hogy a kocsiban dohányozni tilos. Az egész­ségre, testi népségre káros szerszámokkal. gyúlékony anyagokkal, gázpalackkal nem szabad a kocsira felszállni. Az utasok testi épségét, ruháját veszélyeztető szerszámokat — fűrész, balta — gondosan be kell csomagolni. Az utasok már többször el­mondták a véleményüket az autóbuszok személyzetéről. Most adjunk módot arra, hogy a kalauzok, kocsivezetők is hozzászóljanak a soha el nem csendesedő vitához. A kocsivezetők általában azt kérik a kerékpárosoktól, hogy részegen ne közlekedje­nek, az úttesten ne karikázza- nak felelőtlenül és a testi ép­ségük érdekében világítsák ki a kerékpárjaikat. A kivilágí­tás fontossága vonatkozik a lo­vaskocsikra is. ★ Az utaslemaradások oka a legtöbb esetben az, hogy a felszálló utasok megállnak az végezték el időben és ez ki­hatott a termésátlagokra is. Ez inti a tsz vezetőit és pártszervezetét arra, hogy nagyobb körültekintés­sel, nagyobb felelősség- érzéssel beszélgessenek a tsz tagjaival. Meg kell értetni, hogy nem elég a területet elvállalni, ha­nem időben és jó minőségben meg is kell azt művelni. Az elmúlt évben hiba volt az is, hogy agronómiái szem­pontból a talajművelés több esetben lemaradt a követel­ményektől. Tehát az eredmé­nyek mellett vannak jelentős hibák is, melyek akadályoz­zák a helyes művelést és ezen keresztül az átlagtermé­sek emelkedését. A jó talajelűkészítés elő­feltétele a jó növényápo­lási munkáknak, amely jő vagy rossz irányban a ter­mésátlagokat befolyásolja. Van még idő a tavaszi munkák megkezdéséig és ezt arra kell felhasználni a Dó­zsa Népe Tsz kommunistái­nak, hogy beszélgessenek a tagsággal az élmúlt év tapasz­talatairól és az elmúlt év hiá­nyosságait figyelembe véve ké­szüljenek fel a tavaszi mun­kákra. Pásztor László A párthatározat óta — amely az eredményességi munkaegység továbbfejleszté­sét tárgyalta — termelőszö­vetkezeteink, párhuzamosan a zárszámadás előkészítésével, a területv* *llalásokat is szorgal­mazzák. A Dózsa Népe Tsz pártszervezete felvilágosító munkája nyomán brigádterüle­tenként, egyénileg beszélget­tek el a tagokkal, ismertették a módosításokat. A szőlőste­rületen a tél ellenére igen mozgalmas az élet. Kovács László négy ka- tasztrális hold és 847 négyszögöl, Csicsa József három és fél hold, Végh József — bár egészségi állapota igen gyenge — két hold szőlő művelését vállalta. Az említett tagok és még igen sokan, hoz­záfogtak a jövő évi ter­més feltételeinek biztosí­tásához: már a műtrá­gyázást végzik. A fenti példák azt bizonyít­ják, hogy a szőlősterületen a tsz tagjai megértették az eredményességi munkaegység rendszerét és szorgalmasan dolgoznak. Az elmúlt évben sem volt probléma ebben a tsz-ben a szőlősterületen. A feketeföldi területen azonban mutatkozott értetlenség. A nö­vényápolási munkákat nem

Next

/
Thumbnails
Contents