Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-18 / 15. szám

PEST M F.CIEI 1961. JANUAR 1». SZERDA Tegnap, ma, holnap p a gödöllői Ganz Arammérögy’árban Az idén először történt, hogy az év első napján már kéjben voltak a munkaje­gyek és anyagutalványok! Emiatt nem maradt tétlenül egy ember sem. — Tehát minden rendben? — Ezt nem mondtam — szabadkozik tréfásan, két te­nyerét mafia elé tartva Kun Imre. termelési osztályveze­tő. Mindenesetre felkészül­tünk 1961 fogadására. A ter­vek és feladatok készen ... — Kérem, járjon körül né­hány műhelyt! Talál szóvá- tennivalót, s Okos dolgokat is... „Pokolgép" - olcsóbban Könnyebb a miniszterhez bejutni, mint szót váltani ve­le. Magyaráz, telefonál, ter­vez. s töri a fejét. Jönnek- mennek az emberek: „Hogy lesz?” „Mit csináljunk. La­ci bácsi?” — Kérem most itt vagyok... Boldis... — nyújt kezet a javakorban járó nyugodt sza­vú férfi. Teljes címén: Boldis László főművezető. — Hogyan kezdték az esz­tendőt? — Folytattuk a tavalyról maradt munkáinkat. És itt van millió úi dolog! Melyiket mondjam? ... Benyúl a fiókba. — Talán ezt? — és kihúz egy furcsa szerkezetet. — Pokolgép? Nevetve helyesel: — Csakugyan gyújtogat, csakhogy a közvilágítást. Ez a lámpákat kikapcsoló és felgyújtó automata. Egy sza­bályszerű óra vezérli, amit időről időre felhúztak az ut­cán járó elektromos szak­emberek. Ez a „pokolgép” ön­magát húzza fel. egy kis vil­lanymotorral. — Ez most a gond? — Indul a gyártása. Az el­ső negyven—ötvennél kibu­kik minden apróbb hiba. Mert olyan géppel még nem talál­koztam, amelyik csak az íróasztal mellett született. — S ezután? — A mi gondunk is a taka­rékos „háztartás”. Az ész működjék, s kevesebb fárad­sággal. kevesebb pénzért álljon elő az áru. Most egy apróságon dolgozunk. Az iménti automata egyik pmi fogaskerekén, egy ember fi­zetésének összegét szeretnénk megspórolni. A lényeg, hogy öt-hat művelet helyett egy munkával érjünk célt. Re­mélem. sikerül. — Később? , __ Azokat vesszük előre, a hol csak spekulálni _ kell. Aztán jön a takarékosságnak az a része, ahol már gép, szer­szám — pénz ü kell az elgon­doláshoz. „Ez az év is jól kezdődik ?“ A tavalyi esztendő 91 szá­zalékkal zárult az automata­műhelyben. Ez pedig öreg hi­ba egy alapüzemnél, mert ha ma nem is, de a tartalékok kimerülése után végigvonul az egész üzemen a „mélyhul­lám”. Ha nem állnak sarkuk­ra, még az áru kiszállításá­nál is megérezni a kijencven- egy százalékot. — Dehát miért? — kérdem az egyik művezetőt. Tencsik Mihály öregesen maga elé néz, s hangtalan gondolatai végre beszéddé erősödnek: — Nagy a felelősség... idegeskedés, mert indítóüzem vagyunk... sok az új munka, mindig mást kellett gépbe fogni. És különleges munkák... — Dehát másutt is így van... — Aztán az emberek... egy évben a fele elvándorol. Van, aki az olaj miatt, mert kiütést kap tőle. Meg nem is értenek hozzá, ahogyan kell. Tartottunk oktatást. Csak el­indult valahogy, de a végén már senki sem maradt... Én ősszel nyugdíjba megyek, de most is elolvasom, ha vala­mi újat írnak a szakmáról. — Baj ez, de talán itt is le­hetne valamit segíteni. . — Ez már a felső vezetés dolga, hogy meglássa, amit itt nem tudtunk észrevenni... A kép nem derűs éppen. A nagyobbik baj mégis az ^alapállással” van. Nem ala­kult ki megfelelő légkör. Egy automata üzemrészbon som önműködően jó, vagy rossz az emberek viszonya. A sok objektív ok mellett egyéb Okai is vannak a szüntelen vándorlásnak. Nem beszélve arról, hogy megfelelő mun­kavédelmi felvilágosítással, azok betartatásával jelentő­sen csökkenthető az olaj ál­tal okozott megbetegedések száma. De talán legjobban mutatja a bajt a sok indokkal, indok nélkül álló gép mel­lett, hogy „felülről” várnak megoldást. Hogyan lesz? Az bizonyos, hogy hamarosan segíteni kell — esetleg „felülről”. A holnapról — ma A csillogóan fényes terem­ben, az árnyékmentes fény­csősor alatt, hosszú sorban hófehér köpenyes nők. Kis műanyagburkolat os asztalkák mellett ülnek jobbról-balról. Zümmögő zaj, itt-ott felpörög egy motor — jár az új mun­kaszalag! — 1961 első napján indul­tunk. Régen kézről kézre ad­ták, vagy egyik helyről a má­sikra szállították a fokozato­san épülő árammérőt. Most egy fél mozdulattal veszik le, vagy továbbítják a berende­zést a szalagon. Szám villog az üvegtáblán! — Ha valamelyik munka­helyen lenyomják a gombot, azonnal jelez. A munkavezető ilyenkor odasiet, hogy segít­sen, anyaghiány, vagy más probléma adódik. Akkor lesz teljes a jelzőberendezés, ha az asztalkára épített piros lámpák is működni kezdenek. A szalagon útnak indított küldemény a „címzetthez” érve kigyújtja az asztali lám- pácskát. Nemsokára ezzel is megleszünk. Pozsonyi Sándor technikus velem együtt gyönyörködik a képben. Egyszercsak hang­szóró szól, az új szalag leáll. — Másfél-két óránként megállnak néhány percre, Egy kis mozgással, gyors beszéd­del frissítik magukat az asz- szonyok. Készül a pihenő­szoba is. Kárpitozott székek­kel, büfépultokkal bútorozott helyiség. Aki megéhezik, ehet is néhány falatot a szalagszü­netben ... Ilyen lesz itt min­den szerelő-munkahely... Tóth György A termelőszövetkezetek megszilárdítása a terméseredmények növelése A kettős feladat megvalósítása a mezőgazdaság 1961. évi tervének középpontjában Alig van remény az amerikai partvidéken elsüllyedt radartorony személyzetének megmentésére Az amerikai partvidék ra- dartorony-hálózatának egyik egysége, amelyet szeptember­ben súlyosan megrongált a vihar, a torony lakórészében tartózkodó huszonnyolc fő­nyi személyzettel együtt va­sárnap este elsüllyedt. A mentés azonnal megin­dult, de a mélybe leszál­ló könnyűbúvárok nem értek el eredményt. A há­rom részből álló szerke­zeti egység körülbelül harminc méter mélyen fekszik a vízben. A mentés vezetője szerint a három rész egyikében lévő személyzeti kabinból S. O. S. jelekre emlékeztető kopogás hallatszott rendszeres időkö­zökben, e hangok azonban később megritkultak, majd a jelzések megszűntek. Feltevések szerint az el­süllyedt toronyban leve­gőzsák képződhetett, de kérdéses, hogy a bennre­kedt személyzetnek mennyi ideig elég á levegő A személy­zet megmentésére alig van remény. A mezőgazdaság 1961. évi tervének főbb feladatairól és irányszámairól az MTI mun­katársa tájékoztatást kapott a Földművelésügyi Miniszté­riumban: A második ötéves terv első esztendjének mezőgazdasági programja abból indul ki, hogy 1961-ben, befejeződik a termelőszövetkezetek tömeges szervezése. A terv középpontjában a kettős feladat megvalósí­tása áll: a termelés növe­lése és a fiatal szövetkeze­tek megszilárdítása. A mezőgazdasági termelés az idei évben 7,9 százalékkal emelkedik: ennek egyik alap­ja, hogy az állam továbbra is jelentős anyagi támogatásban részesíti a termelőszövetkeze­teket. A növénytermesztés számá­ra a terv 10,6 százalékos növe­kedést irányoz elő. A kitűzött termésátlagok el­érését nagyhozamú növényfaj­ták és jelentős meliorációs munkák segítik. Az intenzív külföldi bú­zafajták termesztése a ta­valyi 25 000 holdról mint­egy 300 000 holdra, a hib­ridkukorica aránya a ku­korica-vetésterület 60 szá­zalékáról 75 százalékára, a magas olajtartalmú szovjet napraforgó-fajták vetésterüle­te 20 000-ről 80 000 holdra nő. Az öntözött terület 195 000 holdra bővül, a gyenge minő­ségű talajokat 120 000 holdon javítják meg. A talajerő nö­velésére a mezőgazdaság 30 j százalékkal több műtrágyát [ kap, mint 1960-ban. Szőlő- és gyümölcstermesz- j fésűnk fejlesztését nagyará­nyú telepítések szolgálják: az üzemi gyümölcsösök te­rülete egy esztendő alatt 15 százalékkal növekszik, szőlőt pedig 7300 holdon telepítenek. Az állattenyésztés termelé- j se a terv előírása szerint '961-ben 4.5 százalékkal nö­vekszik. A lakosság húsellá- ! fásának további javítása első­sorban a közös sertés- és ba­romfiállomány minél gyorsabb bővítését teszi szükségessé. A sértések száma három, koca- állomány pedig — a követke­ző évek húsfogyasztásának megalapozására — tíz száza­lékkal növekszik az év végéig. A termelés előirányzott nö­vekedésének és a szocialista átszervezés tulajdonképpeni befejezésének megfelelően az állami és szövetkezeti szer­vek a terv szerint 9.1 száza­lékkal több mezőgazdasági terméket vásárolnak fel, mint az elmúlt évben. A szántóföldi növények felvásárlása 10,5, az állati termékeké 6,2 százalék­kal nő, igen lényegesen, emelkedik a központi készletekbe jutó gyümölcs mennyisége. Részint már- az idei esz­tendő, de főként a következő évek mezőgazdasági termelé­sének növekedését szolgálja az 1961-es tervek beruházási programja. A termelőszövetkezetek beruházásaihoz az állam az idén is jelentős anyagi támogatást nyújt, ugyan­akkor fokozottabban elő­térbe kerülnek a saját erőforrások. Mind az állam, mind a termelőszövetkezetek anyagi eszközeit elsősorban olyan beruházásokra összpontosít­ják, amelyek közvetlenül bő­vítik a termelési kapacitást és üzembe helyezésük után azonnal a termelés növelését eredményezik. így a ter­melőszövetkezetekben az ed­diginél jóval nagyobb arány­ban épülnek gyorsan • hasznot hozó sertésférőhelyek, össze­sen több mint félmillió süldő, hízó és anyakoca elhelyezé­sére. A beruházási program igen jelentős összeget, több mint százmillió fo­rintot irányoz elő a ba­romfitenyésztés fejleszté­sére. A keltető-állomások kapacitá­sa 13,6 millió darabbal nö­vekszik és csak a termelőszö­vetkezetekben majdnem egy­millió estbe részére épülnek új neveíőházak. A mechanizá- lás fejlesztésére a mezőgazda­ság több ezer új gépet kap, tizennégy gépállomáson pedig javítóműhely építését fejezik be. (MTI) Új óvodák, általános és köiépiskolai tantermek A művelődésügyi tárca ez évi terveiből A művelődésügyi tárca 1961. évi terveinek egyes részleteiről tájékoztatták az MTI munka­Nyolcvanszor gyorsabban Az elektronikus számológép lényegesen emeli a tervezői munka színvonalát Két évvel ezelőtt épült ha­zánkban, szovjet segítséggel, az első. M—3-as típusú elek­tronikus számológép, azóta a legkülönbözőbb tudományos, műszaki és gazdasági prob­lémák megoldásában nyújt segítséget. Az Akadémia szá­mítástechnikai központja az elektronikus számológéppel rendszeresen segítette a Gam­ma Optikai Művek tervezői­nek munkáját. A gép fel- használásának további lehe­tőségeiről Masdhek Tivadar, a Gamma-igyár tervezőmér­nöke tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát. — Az optikai tervezés, a különböző lencserendszerek — vetítőobjektívek, mikrosz- kóp-objektívek — tervezése rendkívül sok számítást, a műveletek tömegének elvég­zését kívánja, és ez a klasz- szikus módszerekkel, asztali számítógépekkel, nagyon hosz- szú időbe telik. Ezek a tri­gonometrikus számítások a tervezők számára a sablon­munkák olyan tömegét jelen­tik. hogy ha a műveleteket kézi számológéppel végzik, a hathónapos tervezési idő éppen arra elég, hogy az el­gondolt lencserendszer ada­tait bizonyos mértékig javít­sák, a minőséget tovább ja­vító ellenőrzés azonban jó­részt elmarad. Az elektronikus számo­lógép segítségével, ame­lyet az elmúlt év legna­gyobb részében rendsze­resen, hétről hétre igény- bevettünk, lehetővé vált ezeknek a fontos, finomító jellegű számításoknak az elvégzése. Az Akadémia számítás tech­nikai központja a legnagyobb előzékenységgel segítette ter­vezőink munkáját. Az M—3- as típusú gép. attól függően, hogy hány adat kiírását kér­tük, 40—80-szor annyi szá­mítási műveletet végzett, mint a kézi számológép. — Módunk volt tehát olyan számítások végrehajtására is, amire a kézi számológépek idő hiányában nem adtak le­hetőséget, és az elkészült terv több változatára is rendelke­zésünkre álltak a pontos ada­tok. Így a számológéppel lé­nyegesen emelhettük a tervezés színvonalát. A számítástechnikai központ segítsége négy optikai rend­szer prototípusának és szá­mos kísérleti példánynak megtervezésében tette tökéle­tesebbé munkánkat. — Az elektronikus számo­lógép alkalmazása az optikai tervezésben lényegesen eme­li a tervezői munka színvo­nalát. s lehetővé teszi a vi­lágszínvonal elérését. Olcsóbbá is válik a ter­vezés, hiszen kevesebb kísérleti példányt kell készíteni. Precíz számításokkal meg tud­juk határozni a gyártásban megengedhető tűrési határo­kat. Ezzel a gyártásban sok felesleges költséget megtaka­ríthatunk, hiszen elméleti számítások híján, tapasztala­ti alapon, óvatosságból, gyak­ran a szükségesnél szigorúbb, nehezebben teljesíthető tűré­si határokat szabtunk meg. — A fejlődés tehát az elektronikus számológépek al­kalmazásának irányába mu­tat az optikai tervezésben is. A gép összes előnyeit azon­ban csak akkor használhat­juk ki teljesen, ha az új le­hetőségek figyelembevételével továbbfejlesztjük az optikai tervezés módszereit is. Az új módszerek kidolgozása táv­lati kutatási feladat lehetne. Azokban a külföldi országok­ban. ahol az elektronikus szá­mológépeket kiterjedten al­kalmazzák. ebben az irány­ban igen élénk kutató mun­kát folytatnak. Nálunk az Op­tikai. Akusztikai és Finom- mechanikai Egyesület kebe­lében most szervezik azt a munkabizottságot, amelynek feladata, hogy elősegítse a számológépek alkalmazását az optikai tervező munká­ban. (MTI) társát. Illetékes helyen elmon­dották. hogyvaz idén az óvodai férőhelyek számát körülbelül 6600-zal növelik. A fejlesztést nagyobbrészt társadalmi erő­forrásból valósítják meg. Álla­mi erőből 1200 óvodai férőhely létesül. Ugyancsak még ez év­ben megkezdik tanácsi beru­házásból további száz óvodai hely létesítését. Az általános iskolai osz­tálytermek száma tanácsi beruházásból, az új lakó­telepekhez kapcsolódó épít­kezések eredményeként és társadalmi segítséggel ösz- szesen 835-teI növekszik. Ezenkívül — tanácsi beruhá­zásból — megkezdik több mint 200 általános iskolai osztályte­rem és több mint száz közép­iskolai tanterem építését. A megépülő általános isko­lák mellett mintegy százhar­minc pedagóguslakás épül. Mód lesz ajra is, hogy — a korábbi évekhez hasonlóan — OTP hitelakció keretében ugyancsak építhessenek újabb pedagóguslakásokat. Az alsó- és középfokú ok­tatási terület fejlesztésé­hez nyújtott beruházás az idén csaknem négyszáz- millió forint. Arra a kérdésre, milyen fej­lődés várható a felsőoktatási1 intézmények területén, elmon­dották: folytatják a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem műhelycsarnokának építését. A Budapesti Műszaki Egyetem villarooskari épületébe folya­matosan szállítják a szükséges gépeket és technológiai felsze­reléseket. Előreláthatólag eb­ben az esztendőben megkezdik az egyetem Duna-parti épüle­tének próba-cölöpözését. Prog­ram szerint tovább épül a veszprémi Vegyipari Egyetem. Az idén elkészül a központi épületben az aula. Folytatják a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem háromszáz személyes kollégiumának, va­lamint ugyanit^ az 1500 sze­mély étkezését biztosító men­za építését. A tervek szerint hozzákezdenek a pécsi Peda­gógiai Főiskola háromszáz fős kollégiumának, továbbá poli­technikai műhelyének építésé­hez is. A felsoroltakon túl általá­ban tovább fejlesztik a fel­sőoktatási Intézmények gép- és műszerparkját, A népgazdaság anyagi lehe­tőségeihez, erejéhez mérten ez évben is támogatja a miniszté­rium a közművelődési hálózat fejlesztését. Folytatódik a ka­posvári Csiky Gergely Színház bővítése is — valószínűleg elkezdődik az egri Gárdonyi Géza Színház felújítása is. Fő­ként helyi kezdeményezésre, társadalmi erőből újabb mű­velődési otthonok épülnek or­szágszerte. (MTI) ba egy-egv cserép virágot. Mancika két színes nyomatot, én a dekorációról loptam két keretet, s szobánk egyszerre családias képet öltött. Hamar híre szaladt az újí­tásunknak. és egy hétig az egész gyár hozzánk járt cso­dát látni. A szomszéd szo­bából átjött Pozsareváczné is. és láthatólag elöntötte a sárga irigység. Na, éppen ez volt a célunk. Sütkéreztünk a dicsőség fé­nyében. De nem sokáig. Egyik reggel falfehéren rohant be Micike: — Gyerekek, Pozsareváczné a kupak-főkönyvelésen két képet függesztett ki, és az ablakukban három kóró dí­szeleg! Belesápadt a hírbe a* egész szoba. Egyenként átszivárog­tunk. és valóban: Pozsare­váczné az üb-ről elsírt két felesléges képet, felvirágoz­ták az ablakokat, és a trüsz- szögős Humaláné egy ronda nippet tett az asztalára. Nem vettük észre, hogy pukkadja­nak, de magunk közt beis­mertük: lefőztek bennünket. Október 17-én — ez törté­nelmi dátum —. elhatároztuk, hogy versenyre lépünk a ku­pakkönyveléssel. Mi október 20-án virágmin­tás függönyt tettünk a mosdó elé. Ók október 27-én felrakták a szekrény tetejére Beetho­ven mellszobrát. Mi november 1-én teher­autóval beszállítottunk egy hatalmas fikuszt, (az írógép­asztalt kiraktuk a folyosó­ra). Ök november 20-án csipke- függönyöket raktak az abla­kokra. Mi december 3-án matyó falvédőt szegeztünk a falra. Ök december 17-én futósző­nyeget terítettek a szoba kö­zepére. Mj karácsony után hangu­latlámpákat raktunk az író­asztallámpák helyére. Ők szilveszterre összedob­ták a túlórapénzt és vettek egy „márkás” festményt, egy fekvő aktot, két cicával. Az­óta a Töltőtollkupakgyar fér­fi dolgozóinak folyton a ku­pakkönyvelésen van dolga. Végünk van, győztek! Dehogy van végünk! Hol­nap kiveszek egy nap szabad­ságot és utánajárok, hol lehet­ne megvenni a Feszti-körkép reprodukcióiát! Fazekas Mátyás A Töltőtollkupakgyárban, ahol dolgozom, divatba jött az irodák díszítése. Ügy kez­dődött az ügy. hogy az iro­dai szobákat szép borsózöld­re festették. A festés után új­ra berendezkedtünk és Miéi kartársnő elgondolkozva né­zegette képes levelezőlap­gyűjteményét: — Díszíteni kellene ezt a sivár falat — mondotta, és a következő pillanatban elkezd­te a felrakást. Egy félórán belül úgy nézett ki mögötte a fal, mint — hála a színes la­poknak — a páva farka. Kedvtelve nézegettük, és Sárika előszedte a nemrégi­ben kapott dicsérő oklevelet. Leakasztotta a szobaleltért, s a keretben máris ott virí­tott a díszes oklevél. Tűzbe íoltünk. Haditanácsot tartottunk, és másnapra mind- egy üt ünk hozott az ablakok­Ottlionoóóá tettiik az irodát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents