Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-18 / 15. szám

1961. JANUAR 18, SZERDA 5 Tavaly 915 közlekedési baleset volt Pest megyében Gyorshajtás és ittasan vezetés a leggyakoribb baleseti ok — Negyvenhat halálos áldozat — Javaslat a kirándulási útvonalak forgalmának biztonságosabbá tételére A közlekedési balesetek szá­ma az egész világon emelke­dik. Ennek oka elsősorban a gépjárműállomány növekedés seben keresendő. Hazánkban 1947-ben 48 932, míg 1959-ben már 302 506 motoros jármű futott az országutakon. Közle­kedési szempontból Pest me­gye egészen különleges helyze­tet foglal el. A megye gépjármű állo­mánya csupán 17 500, az össz-állománynak nem egészen hat százaléka, út­hálózatán viszont napon­ta áthalad az ország ösz- szes gépjárműveinek fele. Ez ad magyarázatot az arány­lag nagy baleseti százalékra. — A múlt évben 915 bal­esetünk volt — tájékoztat Vályi István r. százados, a megyei közlekedésrendészeti alosztály parancsnoka. — Ez az előző időszakhoz képest negyven százalékos emelke­dést mutat. A halálos ki­menetelű balesetek száma negyvenhétről negyvenhatra csökkent, a keletkezett anya­gi kár 2 354 440 forint. — Melyek a leggyakoribb baleseti okok? — Az idén a gyorshajtás ve­zet. A balesetek huszonhárom százaléka, 214 eset, gyorshaj­tás miatt következett be. Második helyen, tizenhat szá­zalékkal és 145 balesettel az ittas vezetés áll. Gondatlan vezetés kereken száz, szabály­talan előzés 98, gyalogos hi­bája 94, kanyarodás 72, mű­szaki hiba 33, míg elsőbbségi jog meg nem adása 32 eset­ben okozott balesetet. Itt említem meg, hogy a múlt évben 329 tettenért ittas vezető ellen indítot­tunk eljárást. Ez az előző évhez képest 126 százalé­kos emelkedést'mutat! — Területileg hogyan oszla­nak meg a balesetek? — A főútvonalak között a budapest—ceglédi vezet 145 balesettel, utána a kecskemé­ti 5. számú út 81, a váci, 2. számú út 65, a gödöllői 3. szá­mú út 62, az érd—székesfehér­vári 7. számú út 55, a bécsi 1. számú út 32, míg az érd— sztálinvárosi 6. számú út 15 balesettel következik. A járások között 155 bal­esettel a budai járás áll az élen. A ceglédi és da- basi járásban egyformán 99—99 baleset fordult elő. Ezután sorrendben a váci 92, a monori 85, majd a gödöllői 65 balesettel következik. Leg­jobb a helyzet a szobi járás­ban. Ott csupán 19 baleset tör­tént a múlt évben. Ennek ter­mészetesen az a magyaráza­ta, hogy a közúti gépjárműfor­galomból ez a járás esik ki a legjobban. Veres Istvánná gondolt egyet magá­ban 1960 január elején. Elhatározta, a kosztpénzből lecsíp minden héten 3,30-at (ennyit igazán nem érez meg a család) és heti egy lottó- szelvénnyel megpró­bál Fortuna kegyei­be férkőzni. Töprengett az első szelvény felett, a kilencven szám kö­zül melyiket szeres­se? Mint jó mama, először is a lányára gondolt, aki ekkor volt 17 éves. Utána következett boldog házasságának 24. éve, amelyet 1935- ben kötöttek. Végül megjelölte a 45—46- os számot, saját és férje életkorát, s be­írta „csak úgy”, az ötödik számot. Ezentúl pedig min­den héten gondosan kitöltötte a kék, ró­zsaszín, szürke, sár­ga cédulácskát és várta, mikor lesz — Melyik napszakban for­dul elő a legtöbb baleset? — A legveszedelmesebb idő­szak a délután kettőtől este tízig terjedő. A balesetek 52,2 százaléka jut erre az idő­re. Legkevesebb a baleset este’ tíz és reggel hat óra között, csupán 9,2 százalék. Reggel hattól délután kettőig a bal­esetek 38,5 százaléka követ­kezik be. Ez az eltolódás rész­ben a forgalommal, részben pedig a kora esti órákkal van összefüggésben. A munkából vagy kiszál­lásból hazafelé igyekvő gépjárművezetők az esti órák csúcsforgalmában nem kellő óvatossággal vezetnek. A legtöbb ittasság is erre az időszakra esik, s ez csak to­vább növeli a baleseti ve­szélyt. — Milyen adminisztratív intézkedéseket foganatosított az alosztály a múlt évben? — Figyelmeztetést 3339 jár­művezető kapott. Szabálysér­tés miatt 2860 esetben indult eljárás. Helyszínbírságolást 793 alkalommal szabtunk ki. Szabálysértésért 148, it­tas vezetés miatt pedig 78 gépjárművezetőtől vontuk meg a vezetői igazolványt. Különböző szabálytalanságok kapcsán pedig 736 ellenőrző- lapot kellett bevonni. Október óta 850 ellenőrzőlapon eszkö­zöltünk lyukasztást. Bűnvádi eljárás pedig 1207 esetben in­dult. — Ezenkívül hogyan küzde­nek a közlekedési balesetek számának csökkenéséért? Megkezdődött Kiskunlac- házán az új központi isko­la építése, egyelőre azzal, hogy az építendő iskola tel­kén belefogtak a mélyfúrású kút ásásába. Most már te­hát a községben azok is, akik eddig kételkedtek, elhi­szik, hogy a kitűzött határ­időre, vagyis 1962-ben meg­épül az új iskola. Addig azonban az 1730 iskolaköte­les gyermek oktatása a köz­ség 12 pontján, tizenhét tan­teremben folyik, aminek ne­hézségeit felesleges részle­tezni, annyira kézenfekvő. Jelenleg délelőtt, délután váltakozó a tanítás, de ez is j csak úgy vált lehetővé, hogy a félig elkészült kultúrott­hon öt, már tető alá került szobáját az új iskola meg- < épültéig a község általános — Az adminisztratív intéz­kedéseken túlmenően a fel- világosító, nevelő munkára is nagy feladat hárul. A múlt évben 227 propagandaelőadást tartottunk, amelyeken mint­egy ötvenegyezer fő vett részt. Komoly szerepe lehet az egyre inkább kiszélesedő, „Vezess balesetmentesen” mozgalomnak is. Ebbe idáig húsz megyei vállalat 230 gép­kocsivezetője kapcsolódott be és egy év alatt csaknem tíz­millió kilométert tettek meg baleset nélkül. Olyan javaslattal is fog­lalkozunk, hogy a nyári csúcsforgalomban, a fel­duzzadt kirándulóforga­lomra tekintettel, a kirán­duló-útvonalakról terelő- utakra irányítjuk a foga­tolt járműveket és kerék­párosokat. — Mindez, természetesen, csak részben segíti elő a bal­esetek számának csökkenését. A legfontosabbnak azt tart­juk, hogy olyan közhangulat alakuljon ki, amely elítéli és megvetés tárgyává teszi azt a járművezetőt, aki má­sok életét és testi épségét ve­szélyezteti. Nem egy esetben előfordul, hogy a balesetet okozó gépjárművezető azt kérte: büntessenek meg, csak az újságba ne írják meg a nevemet. Az ilyen esetek már ezt a megváltozott közhangu­latot tükrözik és ezt ered­ménynek könyvelhetjük el — fejezte be nyilatkozatát Vá­lyi István r. százados. Győri Mihály iskolájának rendelkezésé­re bocsátotta a tanács. A község művelődési ott­honának építése egyébként ebben az évben okvetlenül befejeződik. Az ideiglenes tanteremmé lett öt szobán kívül szintén elkészült a könyvtárterem, ahol egyelő­re zeneoktatás is folyik. A községben ugyanis 88 gyer­mek tanul zenét, és ezek egy részét ebben a terem­ben oktatják. A kultúrotthon színpadter­mének most ácsolják a te­tőzetét és még az öltöző meg­építése van hátra. Ezenkívül természetesen a belső épít­kezés és berendezés is. Min­dent összevéve úgy remélik, hogy az új intézményt leg­később november 7-én ün­nepélyesen megnyithatják és teljes egészében átadhatják a lakosságnak. dériünk megvan. A keresetből meg futja, amire kell. Néze­getjük az eladó há­zakat, ha megfelelőt találunk, hozzányú­lunk a betéthez. Ad­dig azonban ott van a legjobb helyen. A disznótor illata belengi az udvart. Hatalmas kondérban serceg az olvasztott zsír, sül az aranypi- ros tepertyű. Szor­gos asszonykezek rakják az asztalra a hurkát-kolbászt. Nem is tartjuk fel a háziakat, nagyne- hezen elhárítjuk a háziasszony szívé­lyes kínálgatását, meghívását. Kinn az utcán egy öreg magyar méri a sarat: — Látják-e, szeren­csés ez a Veres-fa- milia. Egyik nap lot­tónyeremény, másik nap disznóölés. így ki lehet bírni az éle­tet! Igaza volt. K. M. Fülön fogták a szerencsét tele a pénztárcája zizegő százasokkal. Elkövetkezett 1960 december utolsó he­te, amikor a Veres­házaspár 25 éves házassági évfordu­lóját ünnepelte. — Na, itt az alka­lom, hogy megju­talmazzam kitartó hívemet — gondol­ta a szerencse. Be­nyúlt bőségszarújá- ba és egy négyes találattal kiemelte a sok millió közül Veresné szelvényét. Most pedig a ceg­lédi Kürt utcában faggatják az asz- szonyt, mit kezd százkettőezer forint­jával. — Nagy gond ez a pénz — nevet ösz- sze a soktagú család, (összejöttek, mert a sógor ma vágta 185 kilós disznaját.) Ha eddig nem volt min töprengeni, most van, mire költsük? Dehát, ebbe nem fájdul meg az ember feje. Mégis, úgy gondoljuk, régi há­zunkat eladjuk és nagyobbat veszünk helyette. Ha Karo- linkánk férjhez- rnegy, legyen hol laknia az ifjú pár­nak. — Talán menyasz- szony már a lány? — Még nem, de­hát ekkora lánynál soha nem tudja az ember, mikor bolon­dul meg. Ipari ta­nuló itt, a váro­si fodrászszövetke­zetben. — Ügy tudjuk, tegnap vették fel a pénzt az OTP-nál. Vásároltak-e már valamit belőle? — Egy fillért sem vettünk el. Ügy amint van, betettük a takarékba. Min­Még ebben az évben elkészül a kultúrotthon Kiskunlacházán Jó-e a piszkos zsemle? Szerintem nem. Ügy hallottam, úgy olvastam, hogy a tisztaság fél egészség. De ezt valószínűleg nem olvasták és nem hallották azok, akik a Rév köz 4. szám alatti péküzemből szál­lítják a péksüte­ményt. Többször tanúja voltam, amint az említett péküzem előtt egy 125-ös motor­kerékpár „pucér” oldalkocsijába ön­tötték be a zsem­lét. Közben jó néhány darab a földre is hullott. Ezeket egyszerűen felvették és úgy. ahogy voltak: piszkosan, masza- tosan bedobálták a többi közé. Tárnái Győző, Vác Elkészült az autóbuszforduló Miért nem? „Az olvasók fóruma” előző számában kérdés jelent meg Szalontai Attila vecsési lakos tollából, „Ügy koppan az eső” címmel. A községi tanács köz­ségfejlesztési állandó bizottsá­gának vagyok elnöke, s ilyen minőségemben közlöm a fent említett kérdéssel kapcsolatos megjegyzéseimet. A MÁVAUT nem építtet várótermeket — mert ezek az építkezések a községi tanács hatáskörébe tartoznak. De a községi ta­nács hatáskörébe tartozik az is, hogy a községfejlesztési alapból fedezzük a Halmy- telepi villanyhálózat bővíté­sét. Most önök döntsék el, kedves utazók, mi fontosabb? A várótermek felépítése vagy az, hogy ne gyertyák és pet­róleumlámpák fényénél tanul­janak a Halmy-telepi gyere­kek? Vereczkei Valéria, Vecsés, Zrínyi u. 3 zjr •• • •• a Koszoniuk Amíg nem volt autóbusz­forduló, a helyi járat kocsijai sem tudtak megfordulni — és ezért megállóhelyet sem tu­dott a MÁVAUT létesíteni Göbölyösháza környékén. Most — régi kívánságunk teljesült ezzel — elkészült a forduló és vele együtt a buszmegálló. A lakosság kérésére a helyi tanács biztosította a forduló megépítéséhez szükséges anya­got és a szállítóeszközöket. S ami még örvendetesebb: a la­kosság 360 ingyenes munka­órával megépítette a régóta hiányolt buszmegállót. Varga János Üllő, Ady Endre u. 12 Több alkalommal foglalkoz­tunk már a gödöllői posta- központtal, amikor kértük, ja­vítsák meg telefonkapcsolá­saikat, illetőleg gyorsabban juthassunk interurbán vonal­hoz stb. Ügy érezzük azon­ban, nemcsak szidni kell, de köszönetét is mondani, ha úgy hozza a sora. A kérdéses cikk megjelenése óta megvál­tozott a postahivatalban ural­kodó beosztási rendszer. A kezelők állandóan ugyanazt a munkát végzik, nyugodtabb lett a légkör. Ez érezteti ha­tását munlcájukon is. Ma már nem lehet panaszunk, mert az interurbán és városi vo­nalak lényegesen gyorsabban bejönnek. Valamennyi kezelő részéről udvariasságot és messzemenő figyelmességet ta­pasztalunk. 0zv. Roncsák Jánosné, Ganz Árammérő, telefonközpont A rendeletet mindenki tartsa be! Motorral járok munkahelyemre, Ceglédre. Sok bosszúságot okoz, s könnyen baleset előidézője lehet az a sárréteg, ame­lyet a szekerek hordanak rá a bekötő utakról a betonra. Van egy rendelkezés, amely előírja, hogy sáros idő­ben a szekerek kerekeit a, ráta­padt sártól meg kell tisztítani, ha főútvonalra tér­nek. Ezt azon­ban jóformán senki nem tartja be, így keletke­zik az iszapos, nyúlós réteg eze­ken a helyeken. Az útmesterek hívják fel erre a rendelkezésre a gazdák figyel­mét. Tóth Ottó Monor PORTÓ NÉLKÜL? 1960 utolsó hetében egyszer­re két kötet könyvet küldött megrendelésünkre a nagykátai járási könyvesbolt. A könyve­kért járó 52 forint portó he­Kedves szóval — mosollyal Gyakran olva­sunk ebben a ro­vatban különbö­ző panaszokat, amelyek a MÁ- VAUT-ra és egyes dolgozóira vonat­koznak. Most en­gedjék meg, hogy néhány szóval, egy ellenkező esetről szóljunk. Naponta utazó társaim és a ma­gam nevében kö- szönetünket fe­jezzük ki Szántai Jánosné kalauz­nőnek, aki ud­varias és figyel­mes munkájával nagyon megköny- nyíti a sokszor zsúfolt kocsik­ban végigszenve­dett utazásunkat. A kalauznő a Nagyvárad tér— Monor vonalon teljesít szolgála­tot:, s kedves sza­vaival, örök jó­kedvével mindig elejét veszi a vi­táknak, vagy a megindult szóvál­tások elmérgese­désének. A meg­állóknál is szí­vesen segít a rá­szorulóknak a le- és felszállásnál és nem zsörtölődik, ha egy-egy alkal­mi utas csak na­gyobb pénzzel tud fizetni. Tu­dom, hogy a ka­lauznő nem a várható dicséret kedvéért udva­rias és figyelmes és ez külön is megbecsülést ér­demel. Több társa ne­vében egy utas Napi társasjátékunk Mogyoródon dolgozom, mun­kahelyemet Foton keresztül autóbusszal közelítem meg. Ez az utazás, naponta kétszer jó szórakozást, izgalmas társasjá­tékot biztosít. Reggel, Fótúj- falu megállónál leszállva, ro­hanok a buszmegállóhoz: va­jon elment-e már, vagy ott van-e még „csatlakozásom”, mert ha nincs, akkor gyalogol­hatunk Mogyoródra. Tévedés ne essék: nem arról beszélek, amikor a vonat késik, hanem arról, hogy némelykor a busz robog tova a menetrendben meghatározott idő előtt. Dél­után fordított az eset. A me­netrend szerint már el kellene indulnia a busznak Mogyoród­ról, de a kocsi csak áll — hi­szen Újpestig úgy is vígan be­hozza az öt-hat perc késést. Csak éppen Fötig nem hozza be — és így elég gyakran az orrunk előtt megy el a menet­rend szerint induló vonat. Adott ki a MÁVAUT egy szép, nagy könyvet. Menetrend a neve. Ezt illenék betartani — még mogyoródi viszonylatban is! F. M.-né Mogyoródi Fmsz lyett 6 forinttal többet kellett fizetnem. Tudtommal az ötven forinton felüli értékű könyvet a posta térítés nélkül szállít­ja. Szeretném tudni, hogy ez valóban így van-e? Ha igen, akkor az üzlet dolgozói miért nem veszik ezt figyelembe? Ha meg nincs ilyen kedvezmény, akkor miért nem előlegezik a két könyv szállítási költségét? Kérem Az olvasók fórumát, ér­tesítsenek arról, jogos-e a pa­naszom, vagy a posta járt el helyesen. Siska Jánosné Újszilvás, Kossuth u. 17. A posta ilyen rendelkezésről nem tud. Kezelési költség, ille­tőleg portó nélkül semmilyen küldeményt nem szállítanak. Panaszával forduljon a nagy­kátai postahivatalhoz, ahol részletesen tájékoztatják a kü­lönböző súlyú és értékű postai küldemények után fizetendő díjakról. Válaszolt a MÁV a Pest megyei Hírlap 1960. november 23-i számában meg­jelent, „Lehetne szebb is” című cikkünkre. Csanádi Jó­zsef műszaki főtanácsos, az igazgatóság vezetőjének he­lyettese közölte, hogy az em­lített állomásépület külső és belső tatarozását 1961 tava­szára befejezik. Aggódó szülők aláírással levelet kaptunk Páty köz­ségből. Ebben sé­relmezik, hogy megváltoztatták az iskolás gyerekek „műszakját”. A gyárban dolgozó szülők így kényte­lenek felügyelet nélkül hagyni gyermeküket. ★ Sajnos, a levél­írók nem írták meg pontosan, mit értenek „műszak­változás” alatt. Valószínű azon­ban, hogy a vál­tott tanítási időt. amikor a gyere­kek, hetenként váltakozva dél- elött-délután jár­nak iskolába. Ez azonban nemcsak Pátyon, de másutt is elfogadott rend­szer, ha nem is ideális. Az iskolás gyermekek létszá­ma az utóbbi években megnőtt, s ezzel az emelke­déssel a nagyará­nyú iskolaépítés mellett sem lehet lépést tartani. Ezért még egy idő­re kénytelenék —» ott, ahol kevés a tanterem — a „kétműszakos” ta­nításra áttérni. Azokban a közsé­gekben viszont, ahol ez a rendszer sok gyermeket érint, ott az iskola vagy a tanács nap­közi otthont vagy tanulószobát biz­tosít.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents