Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-15 / 295. szám
19«0 DECEMBER 15. CSÜTÖRTÖK A termelési szerződések 90 százalékát már a termelőszövetkezetekkel kötik A földművesszövetkezetek 196!. évi tervét tárgyalta a SZÖVOSZ igazgatósága Ülést tartott a SZÖVOSZ igazgatósága, amelyen megvitatták a földművesszövetkezetek 1961. évi tervét. A földművesszövetkezeti kiskereskedelem forgalma — a terv szerint — 5,4 százalékkal lesz magasabb az 1960. évinél. Ezzel a földművesszövetkezeti kereskedelem részesedése az össz-belkereskedeími forgalomból 28,5 százalékra emelkedik. A kereskedelmi munka színvonalának emelését — a szaküzlet-hálózat ki- terjesztését, a korszerű, új kiszolgálási formákban működő boltok számának növelését — a határozat szerint főképpen beruházást nem igénylő átszervezéssel vagy minimális beruházással kell megoldani. Emellett, központi beruházásból, a jövő évben 354 új üzletet, több mint 200 új vendéglőt és cukrászdát létesítenek a füldművesszö- vetkezetek. Több mint 500 boltot korszerűsítenek. Ezzel 1961 végére az önkiszolgáló és önkiválasztó boltok száma a szövetkezeti kereskedelemben eléri a kétezret. Tovább folytatódik a közkedvelt, családi kisvendéglő-hálózat k; építése. A következő évben 190 italboltot alakítanak át kisvendéglővé, cukrászdává és büfé-falatozóvá. Behatóan foglalkoztak az ülésen a felvásárló kereskedelem problémáival. Hangsúlyozottan mutattak rá arra a korábbi igazgatósági határozatra, amely szerint a termelési biztonság, illetve a termelési terv fokozása érdekében minden értékesítésre alkalmas, tehát népgazdaságilag szükséges árut fel kell vásárolni a termelőktől. Ez a feladat rendkívüli kötelezettségeket ró a földművesszövetkezetekre. A felvásárló kereskedelem struktúrája jó. Múlhatatlanul szükséges azonban, hogy a másfélmillió tagot számláló földművesszövetkezeti rendszer választott vezetői és alkalmazottai elmélyítsék kapcsolatukat a termelőkkel. Az 1961. évre tervezett zöldség-, gyümölcsfelvásáriás a korábbi éveknél is nagyobb mértékben támaszkodik a szerződéses rendszerre. A szerződéseket — a cikkek nagyobb részénél 90 százalékot is meghaladó arányban — már a termelőszövetkezeti gazdaságokkal kötötték, illetve kötik. A termelőszövetkezetek ilyen mértékű bekapcsolódása az ország ellátásába, tovább növeli a felvásárlást, illetve az ellátás biztonságát. Burgonyából, a terv szerint 34 500 vagonnal vásárolnak fel 1961-ben. Ez a meny- nyiség a belkereskedelem és az export igényeit egyaránt kielégíti. A vegyes zöldség fel- vásárlási terve jelentősen meghaladja az utóbbi évek átlagát. A gyümölcs-felvásárlásban nagymértékben támaszkodnak a földművesszövetkezetek az egyéni és a háztáji gazdaságokra is. Az almát kivéve, az összes gyümölcsök mintegy 50 százalékát tőlük vásárolják fel. Az idei gyenge termés után a következő évben jó almatermésre lehet számítani. Emellett 1961-ben jelentős, új, nagyüzemi telepítések is termőre fordulnak. Az alma felvásárlási tervét éppen ezért, mintegy 70 százalékkal magasabban állapították meg. Az ország szilvatermésének nagyobb része még az elmúlt években is veszendőbe, vagy cefrébe ment. A jövő évtől elsősorban a konzervipar számára, szilvából is jelentős mennyiséget vásárolnak fel. A vita felszólalói ismételten rámutattak arra, hogy a termelés fejlődésével egyidejűleg nem tapasztalható a kívánt mértékű előrehaladás a szezonidő széthúzásában. A még hátralevő időben határozott lépéseket kell tenni ez- Irányban, mert hiszen a be- érési és ezzel együtt az értékesítési sze?on széthúzása, elsőrendű belföldi ellátási és exportszállítási érdek, a belföldi fogyasztás emelésének és az export növelésének egyik alapvető tényezője. E probléma megoldására a földművelésügyi és a földművg&szövet- kezeti szerveknek együttes erőfeszítést kell tenniök. Az elmúlt évek átlagánál magasabban megállapított tervszámok lehetővé teszik az egy lakosra jutó fogyasztás emelését. Az 1960. évihez viszonyít- va, 1961-ben zöldségfélékből 22, gyümölcsből pedig 50 százalékkal több jut majd egy-egy lakosra. Burgonyából az egy lakosra jutó fogyasztás emelése szükségtelen, a minőség javítása érdekében viszont fokozott erőfeszítéseket kell tenni. A tojás és a kövér baromfi többségét — terv szerint — a következő években is a háztáji gazdaságokból vásárolják fel, de emellett — a háztáji gazdaságok szerepének csökkentése nélkül —, már a következő évtói kezdve egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a nagyüzemi gazdaságokra is. A belső ellátás nagymérvű javítása mellett, számottevően emelkedik az exportszállítások is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a termelőszövetkezetek működése nyomán kialakuló új felvásárlási módszerek lehetővé teszik, hogy az áru nagy tömegét egy telepen vagy kirendeltségen vásárolják fel. Ez önmagában jelentős hozzájárulás a felvásárló kereskedelem egész tevékenységének javuláséihoz. Az 1961. évi terv végrehajtásának éppen azért hozzá kell járulnia a termelőszövetkezetek további megszilárdításához. A zöldség-gyümölcs felvásárlás és értékesítés jobb megszervezésével, módszeres és állandó szaktanáccsal elő kell segíteni, hogy valamennyi közös gazdaság fokozott mértékben találja meg számítását a kertészeti termelésben. Hűtőipari KGST-tanácskozás kezdődött Budapesten Szerdán tanácskozásra gyűltek össze Budapesten az Élelmezésügyi Minisztériumban a KGST könnyű- és élelmiszer- ipari állandó bizottságának hűtőipari szakemberei. A hatnapos tanácskozást dr. Dab- ronaki Gyula, a miniszter első helyettese nyitotta meg. (MTI) Egy érdekes kiállítás Szentendre művészeti emlékei a XVII. és XVIII. századból A gondos munka és a dicséretre méltó lelkesedés egyre többet tár fel Szentendre rejtett szépségeiből. Már ma is arról nevezetes ez a Du- na-parti kisváros, hogy tele van műemlékekkel. Beszédes kövei arról árulkodnak, hogy a Duna-tájnak ezen a festői szépségekben annyira gazdag pontján az emberi kultúra már néhány évezreddel ezelőtt is otthont talált. Az utóbbi időben számos olj’an emléktárgy került napfényre, amely azt bizonyítja, hogy különösen a XVII. és XVIII. században egészen különleges művészet alakult ki a szerb és dalmát kereskedőknek ebben a városában, amelynek lakói szerették, gyűjtögették és őrizték a művészi munka remekeit. Ez vetette föl a gondolatot, hogy össze kellene gyűjteni a két évszázad kallódó művészi emlékeit, amelyekből érdekes és tanulságos kiállítás anyaga is kitelne. A gyűjtés megindult és valószínű, hogy még ebben a hónapban sor kerül a kiállítás megnyitására. Soproni Sándor, a szentendrei múzeum igazgatója a szép tervről érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Régen tudjuk, hogy egyes régi szentendrei családok birtokában nagyon sok értékes festmény, iparművészeti és népművészeti tárgy van ebből a korból. Néhány képet be is hoztak a múzeumba. Ez adta az ötletet, hogy felkutatjuk a még fellelhető művészeti emlékeket és kiállítást rendezünk belőlük a XVII. és XVIII. század szentendrei művészete címmel. A kiállítás után természetesen sértetlenül visz- szakapja mindenki a tulajdonát. A már eddig fölkutatott anyag is azt bizonyítja, hogy abban a két évszázadban a város lakóinak igen magas színvonalú művészi ízlése volt. Úgy tervezzük, hogy a valóban érdekesnek Ígérkező kiállítást még decemberben megnyitjuk. m. 1. Mi minden kell egy gázcsere-telephez? Elsősorban metric telő helyiség. ez nyilvánvaló. Nos, Szó hon, miután sok könyörgés, ígérgetés és sürgetés ellenére sem rendezett be ilyen helyiséget a bután- gázt forgalomba hozó Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat, összefogott a lakosság, és még júliusban elkészítette a cseretelep helyét. Ezt a tényt örömmel közölték a vállalattal, remélték, annak is örömet szereznek a .jó hírrel. Aztán türelmesen váriak a töltött gázpalackra áhítozók, Szobon és környékén. Most már nem lesz annyi nehézség, baj a palackcserével, rövidesen megnyitja a Gázértékesítő Szobon új telepét. így gondolták. Csakhogy a Gázértékesítő Vállalat mást gondolt, és a részére készült cseretelep mind a mai napig nem kezdte meg működését. Az eltelt hosszú hónapok alatt természetesen sok levelet menesztettek ez, ügyben a szobiak, némelyikre választ is kaptak: igen, igen, most már nemsokára megnyitja a telepet a vállalat, csak még ez vagy amaz hiányzik. Például legutóbb nem kisebb kívánsággal állt elő a Gázért‘" esitő, felszólította Szobot, készítsen pontos statisztikát, vegye számba. mennyi a gázpalacktu- lajdonos a községben és a közeli falvakban. A felszólítottak kicsit csodálkoztak, ugyan miért kell nekik, az iizíel feleknek, társadalmi úton, és persze társadalmi munkában elvégezni ezt a korántsem egyszerű, sok fáradságos utánjárást igénylő statisztikai adatgyűjtést, amit a vállalat saját irodájában sokkal könnyebben, sőt gyorsabban elvégezhetne. Hiszen köztudomású, minden egyes gázp ílacktulajdo nősről kar- totékot vezet a vállalat. Még az is kitűnik kinek-k’nek a kartotékjáról, milyen idő közben cserél palackot. Csodálkoztak a szobiak, de tisz- teletíudó kuncsaft létükre szépen kiszolgálták a Gáz- értékesítőt. néhány napja megküldték neki a statisztikai kimutatást. Ám ezek- ut-án sem várják a. telep azonnali megnyitását, inkább azzal szórakoznak, hogy találgatják, most meg mit talál ki régi ismerősük, mi fajta elengedhetetlen újabb kelléktől teszi függővé a szobi cseretelep megnyitását. Csak ezért lesik izgatottan nap mint nap a postást. Sz. E. Újfajta tervezői elgondolásokat dolgozott ki egy építészbrigád Parkban elhelyezett 1500 személyes magas házak építését javasolják Segítik a háziasszonyok második műszakját Néhány évvel ezelőtt Szent- iványi Imre és Korach Marcel mérnökök vezetésével tervezői brigád alakult a Mélyépítési, valamint az Ut- és Vasúttervező Vállalat dolgozóiból, hogy társadalmi munkában újfajta Korszerű lakóháztípust szerkesszenek. A társadalmi építészbrigád érdekes, újfajta lakástervet készített. Á tervezésnél abból az elvből indultak ki, hogy az épületeket általában 50—100 évig használják, s így évtizedek múlva ez életkörülmények jelentős változása után is ki kell elégítemök a lakók igényeit. Figyelembe vették, hogy a dolgozók jól elkülönített lakásokban, az utca zajától távol, de mégis a város- központban szeretnek lakni. Ezért a tervet úgy szerkesztették, hogy nagy parkban, egymástól 200 méter távolságra elhelyezett 12—15 emeletes magas házak épüljenek. Ezzel a „szellős“ megoldással több dolgozónak lehet kényelmes otthont adni hektáronként, mint Budapest legnépesebb •kerületében. A KISZ külföldi vendégei Dánszentnriklóson A KISZ Központi Bizottságának meghívására hazánkba látogató külföldi ifjúsági szervezetek küldöttei közül már többen megérkeztek a Kommunista Ifjúsági Szövetség 16-án megnyíló kongresszusára. Az ünnepélyes megnyitóig a testvérszervezetek képviselői megtekintik hazánk ipari és mezőgazdasági létesítményeit. Ma — a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottságának meghívására — Dánszentmiklósra látogat a küldöttek egy csoportja. A szovjet, csehszlovák, lengyel, keletnémet, ' albán, vietnami, angol, francia, finn, norvég holland, olasz és belga delegációk tagjai megtekintik az ottani Micsurin Termelőszövetkezetet és az állami gazdaságot. Sajnos, a látogatók száma nem teljes, mert a várt mongol delegáció csak később érkezik meg. Egy orkánszerű hóvihar következtében, négy napig vesztegeltek, hogy az omszki repülőtérről tovább folytathassák útjukat Moszkva felé. Érkezésük mára várható. Egy-egy házban ezer-ezer- ötszáz személyt lehet elhelyezni háromszobás, összkomfortos lakásokban, amelyeknek ablakai keletre vagy nyugatra néznek. A hosszú középfolyosóról nyíló laKások újdonsága, hogy a szobákat kettős fal, illetve beépített szekrénysor választja el egymástól. A szekrényekben bőven jut hely a fehérneműnek, a felsőruhának, az ágyneműnek, sőt még felhajtható beépített ágy felszerelésére is. A családok így szinte bútor nélkül költözködhetnek, mert csak kis asztalról, székekről és faldíszítő tárgyakról kell gondoskodniuk. Az egyik szoba nemcsak a belső helyiségekből, hanem a folyosóról is megközelíthető. Az építészek e szobába külön előteret, kis főzőfülkét, mosdót és mellékhelyiséget terveztek, s így ezt garzonlakásként le lehet választani. Újdonság az is, hogy valamennyi szobának félszobányi széles erkélye van, amely nyári, levegős szállásként használható. Ä mérnökök törpe étkezőkonyhákat. terveztek, amelyeket beépíthető konyhabútorral, felhajtható asztallal és székekkel rendeznek be. A főzés e kis konyhában jól megoldható, de a tervezőknek az az elgondolása, hogy ne a második műszak megkönnyítésével, hanem inkább megszüntetésével segítsék a háziasszonyokat. Ezért a magas ház földszintjén éttermi szolgálat, három- műszakos bölcsőde, ruha- tisztító és javító szolgálat, központi rekeszes jégszekrény és különböző tárolóhelyiségek berendezését tervezik. Az éttermi szolgálat átveszi a háziasszonytól a beszerzés, a főzés, a mosogatás, a tálalás gondját. Az étteremben szétnyitható fallal elkeríthető kü- lönszobákban az ismerősök ünnepi megvendégelése is könnyen lebonyolítható. Rövi- debb tárgyalásokra, vendégfogadásra kis társalgószobákat helyeznek el a földszinten. Ezenkívül házi telefonközpont, magnetofonos üzenetfelvevő, csőposta, közös barkácsolóműhely, előadóterem, autógarázs és csemegebolt. tej bolt, valamint trafik áll majd a lakók rendelkezésére. TÉLEN SEM PIHENNEK A FOGATOK Zs. Tóth István uborka alá szórja a Petőfi Tsz istállójából kihordott trágyát. (Dékány felv.) A nagykőrösi Petőfi Tsz gazdái egyébként első szorgos közös esztendejük után jó reményekkel várják a közelgő zárszámadást: a munkaegység értéke 30—32 forint körül lesz. (de) Jelenleg 165 lovunk van, 45 katasztrális szántóra esik egy pár, s már van 30 csíkónk, ezzel az utánpótlás biztosítottnak látszik. dicsérő szóval tud megemlékezni a fogatosokról. — Lelküsmeretesek —■ mondja. — Sok minden múlik rajtuk, nemcsak betakarításkor, hanem a talaj előkészítés minőségét illetően is. A tél folyamán 1700 vagon műtrágyát kell befuvarozniok a vasútról, s 500 vagon istállótrágyát széthordani a termelőszövetkezet földjén. Nem kis munka ez, 50 fogatnál 50 munkanapot tesz ki és ezzel a „tétlen” téli időszakban biztosított a foglalkoztatásuk. Azt is megszerveztük, hogy a háztáji gazdaságokból elhordjuk a felajánlott trágyát, ennek fejében alomszalmát adunk, de egyéniektől is vásárolunk istállótrágyát, 4—5 forintot fizetünk mázsájáért. — A háztáji parcellák talaj művelésére is nagy gondot fordítunk — szövi tovább a szót S. Hegedűs László. — M] ugyanis ezeket a parcellákat beállítottuk a „forgóba”, ezentúl minden évben változik a háztáji földek helye, fontos tehát, hogy ne romoljanak le. — A gazdaságnak tehát nagy szüksége van lovakra. — így van — feleli — és még hosszú ideig fontos szerepük lesz. Gondot fordítunk lóállományunk gyarapítására. mi munkánk is hozzájárul a terméshozam alakulásához. — így igaz. — Teljes felelősséget vállaltunk magunkra, szerződésileg — magyarázza tovább Zs. Tóth István. — Vasúti fuvar esetén a fekbér minket terhel, saját zsebből megy. így aztán mindenki azon van, hogy ne legyen fennakadás. Meg kell fogni minden garast, a közösségnek is, meg külön-külön is, csak úgy lehet gyarapodni, nem igaz? Hangját dicsekvés fűti, a felelős emberek megnagyobbodott önérzete. A fogatosok- nak tetszik ez a szigorúság, ha hibáznak, morgolódás nélkül leszurkolják a vasútnak a bánatpénzt, hiszen vállalták. E kötelezettség fejében ugyanis nagy előnyük származik abból, hogy jövedelmük a szorgalmuktól függ. Aki odaadóbban dolgozik, többet keres, mint a lusta. Megéri hát a rend, a fegyelem. (Olyan fogatos is van. akinek júliustól november végéig 500-on felüli munkaegysége gyűlt össze!) Az irodán S. Hegedűs László főmezőgazdász csak \ Trágyával megrakott kocsi- $ karaván vonul az úton, a \ nagykőrösi határban. A Petőfi í- Tsz tehénistállója és a 15 \ hold uborkatábla között való- \ ságos körforgalmat bonyolíta- £ nak le. j December közepe lesz nem- 2 sokára, ilyenkor már ritka ^ látvány a kocsikaraván, a \ nagy mezőgazdasági munkák / befejeztével a fogatok téli pi- \ henőre térnek. \ — Nálunk van mit csinálí niok — mondja Dobos Ferenc, £ a villa nyelére támaszkodva. — Az év eleji tervfelbontás- \ kor a fogatosok is megkapták í egész évi tennivalójukat, i Mindegyikünknek \ megvan a kijelölt földterülete, £ amelynek összes fogatosmun- ? káját el kell végeznie, a trá- ^ gyázást is beleértve. A hoz- £ zánk tartozó munkacsapattal / együtt számolnak el bennün- ^ két. £ — Érdekelve vagyunk — iszol közbe a másik kocsiról i Zs. Tóth István. — öt-hat ^tagú csoportnak van egy fogata, s az összes munkaegység 20 százaléka a fogatost il- ^ Jeti. Nem mindegy hát, hogy £ milyen eredménnyel dolgozónak a növénytermelők, de a
