Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-10 / 291. szám

2 ”%/£irfnp I960. DECEMBER 10. SZOMBAT KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS RESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) szerre azonos szinten rende­zik a normákat az egész or­szágban, akkor ez hátrányos lehet az olyan üzemben dol­gozókra, ahol nem fejlődött arányosan a technika, vagy nem tartottak lépést a mun­kaszervezés korszerű köve­telményeivel. Ezért mi a nor­marendezés másik módját vá­lasztottuk. Azt mondtuk, hogy a normarendezésnek folyama­tosnak kell lennie. Tehát ha egy termelési ágazat, vagy üzem — jobb munkaszervezés­sel, vagy új gépek beállításá­val — megteremti a gyorsabb, könnyebb és jobb munka fel­tételeit, akkor ott a normá­kat is rendezni kell. Ez az igazságos, helyes út. — A gyakorlatban azonban mindez nem ment úgy, ahogy 1957-ben elhatároztuk. Miért nem? Gazdasági vezetőink egy részének gondolkozásában _ talán az ellenforradalom e gyik káros hatásaként — visszamaradt olyan ferde szem­lélet, amely valamiféle nép­szerűtlen dolognak tekinti a normarendezést. Ezért nem módosították megfelelően ■ a normákat olyan iparágakban, illetve gyárakban, ahol pedig az elmúlt három évben kor­szerűsítették a munkaszerve­zést, a technológiát, vagy jobb nyersanyagot kaptak. — Most óva intjük a gazda­sági vezetőket mindenfajta kapkodástól; attól, hogy amo­lyan „dirr-durr, bele”-alapon, eg.y-két hét alatt akarják megoldani mindazt, amit két- három esztendő alatt elmu­lasztottak. A szocialista építés és a dolgozó nép elemi ér­deke, hogy ezt a kérdést az előttünk álló évben körülte­kintően — és feltétlenül a dolgozókkal folytatott előzetes tanácskozások alapján — old­juk meg. A másik tényező a gazda­sági vezetés bizonyos nehéz­kessége. Állítom, hogy a mi gazdasági vezetésünk nem rossz. Lehetetlenség is volna az ellenkezőjét mondani, ami­kor a hároméves terv ilyen eredményeiről adhatunk szá­mot. Gazdasági vezetésünk mégis bizonyos javításra szo­rul. Szocialista hazánkban az élet viharos tempóban megy előre és ez termé­szetesen nagyobb lendüle­tet kíván általában a dol­gozó emberektől. Több fejtörést, gondolkodást és az új helyzethez való al­kalmazkodást mindenki­től, s még inkább a veze­tőktől. Vonatkozik ez el­sősorban a gazdasági ve­zetőkre. Csaknem négy esztendő ta­pasztalata bizonyítja, hogy az általunk kidolgozott gaz­dasági irányelvek helyesek. Jól döntöttünk a megtermelt érték elosztásáról, arról, hogy a megtermelt értékből mennyit fordítsunk a ter­melőerők fejlesztésére, meny­nyit fogyasztásra, s milyen iparágakban helyezzük el a beruházandó tőkét. Követke­zetesen megvalósítottuk azt az egyik fő gazdaságpolitikai elvünket is, hogy a szocializ­mus építése együtt járjon a dolgozók életszínvonal án ak rendszeres emelésével. Enél- kül ugyanis nem lehet szo­cialista társadalmat építeni. Nem egészen következetes azonban a gazdaságpolitikai elvek érvényesítése a min­dennapok gyakorlatában. Most ezt kell megkövetel­nünk. A gazdasági irányításban a vezetési módszerek felülvizs­gálatán kívül — úgy gondo­lom — még egy nagyon fon­tos tennivaló van: erélyeseb­ben követeljük meg a kom­mun ista elvhűséget. Ha valakire fontos gaz­dasági feladatok végre­hajtását hízzák, képvi­selje és hajtsa végre kellő elvhfiséggel és áll­hatatossággal. Más szavakkal úgy is mond hatnám, hogy emberi helyt­állást kell követelnünk. A kommunista elvhűség telje­sen megfelel az emberi helyt­állás fogalmának, a tisztes­ség, az erkölcsi bátorság olyan fokát, a közérdek olyan képviseletét követeli, ami­lyent ma szocialista hazánk­ban joggal várhatunk min­den vezetőtől. Emberi helyt­állásra, kommunista elvhű­ségre van most szükség! Most mindezzel összefüg­gésben visszatérek a normák­ra. Ebben a kérdésben már három hónapja bizonyos fajta „szavaztatás” folyik az üze­mekben; a dolgozók széles körével vitatjuk még. Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk. Ha megkérdezzük a dolgozó­kat, kell-e több termék, több J iparcikk, több élelmiszer — feltétlenül azt mondják, hogy kell. Rövidítsük a munka­időt? Feltétlenül rövidíteni akarjuk. Mi is azt akarjuk — miként a szovjet dolgozók —, hogy mielőbb elérjük a hét­órás munkaidőt. Akarjuk rendszeresen emelni az élet- színvonalat? Akarjuk és akar­ják a munkások is. De hogyan lehet rövidí­teni a munkaidőt, hogyan lehet tovább emelni az életszínvonalat? Csak többtermeléssel, csak jobb Kádár János elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a népgaz­daság általános fellendítésé­nek számos feltétele adva van. Mindenekelőtt maga a szocialista rendszer, a párt és , a nép összeforrottsága, a he- ! lyes gazdaságpolitika, vala- ! mint a tömegek öntudata, tettvágya. Ez hatalmas erő. — A népgazdaság további i gyorsabb fejlesztése alapve­tően a mezőgazdasági ter­melés előrehaladásától függ. A számok azt mutatják, hogy míg az ipar termelése a fel- szabadulás előttinek három és félszerese, a mezőgazdasági termelés csupán 20—22 szá­zalékkal nőtt. Ezért nyil­vánvaló, hogy a mezőgazdasági terme­lés erőteljes fellendítése a népgazdaság általános fejlődésének és a nép életszínvonala gyorsabb emelkedésének alapvető feltétele. — Az imperialisták és ki­szolgálóik gyakran szemünk­re vetik, hogy „a régi rend­szerben Magyarország fél Európát ellátta gabonával, most pedig vaunak eszten­dők, amikor még be is kell hozni gabonát”. És persze szitkot, átkot szórnak új rendszerünkre. Nekünk azon­ban nyugodt a lelkiismere­tűnk. Való igaz, hogy a Horthy-rendszer idején Ma­gyarország jelentős exportot bonyolított le. De hogyan? Úgy, hogy — habár a régi statisztikák szerint a kenyér fő élelmezési cikk volt ha­zánkban — milliószámra él­tek itt dolgozó emberek, akik éheztek, még a mindennapi kenyerük sem volt meg. Ma­gyarországon annaki dei én külterjes gazdálkodás folyt, s a gabona vetésterülete is nagyobb volt. A vetésszerke­zet azóta változott. Az ország adottságai olya­nok. hogy a megváltozott vetésszerkezet és a megnö­vekedett fogyasztás mellett is meg tudjuk termelni saját magunk kenyerét. Egy-két éven belül el is kell ezt ér­nünk. A későbbiekben expor­tálni is tudunk, de ez tel je­sen más jellegű export lesz, és gazdaságosabb normá­val! A normának nem az a célja, hogy mi a munkásoknak kel­lemetlenséget okozzunk, ha­nem az, hogy a munkásság, a dolgozó nép élete évről évre szépüljön, gazdagabb és jobb legyen. A kormány, illetőleg a kor­mány szervei az egész nép előtt vállalják a felelősséget, amikor kijelentjük, hogy a normákat rendszeresen módo­sítani, tökéletesíteni kell. Mi vállaljuk a felelősséget, ami­kor azt mondjuk, hogy ahol a munka feltételeit sikerült javítani — akár új techniká­val vagy a munka jobb meg­szervezésével, akár például jobb nyersanyaggal —, ott ez­zel párhuzamosan a normá­kat is állandóan javítani kell. A helyi vezetőnek ugyanak­kor vállalnia kell a kezdemé­nyezést és a felelősséget is annak eldöntéséért, hogy a saját üzemében mikor érke­zett el a normák módosításá­nak ideje. mint. hajdanában. Mi úgy ex­portálunk mezőgazdasági ter­mékeket, hogy közben a nép rendesen éljen, bőségesen táplálkozhassék. Az emberek ma már nálunk rendesen táp­lálkoznak; most még egy ki­csit .jobban kell dolgoznunk, hogy megfelelő mértékben exportálhassunk mezőgazda­sági cikkeket is. A mezőgazdaságban bo­nyolult a fejlődés útja. A termelés eredményeitől nem választhatók el a tu­lajdonviszonyok, illetve az azokban bekövetkezett változások. Utalok az iparra. Amikor a burzsoázia — 1945—1948 között — látta már, hogy hatalma végóráit éli, csökkent az ipari termelés, s amikor a munkás- osztály átvette a gyárakat, bi­zonyos ideig tartott még ez a folyamat. Nagyon jól emlék­szem arra. hogy amikor három nagy gyárat átvettünk, az el­lenség azt ordította: azelőtt hasznothajtó üzemek voltak, az átvétel után pedig ráfizetése­sek. És — bíz’isten — ráfize­tésesek is voltak. (Derültség) A régi vezetés kivonult, és — sajnos — a műszaki káderek egy részét is befolyásolni tud­ta. A munkásosztálynak olyan embereket kellett odaállítania, akik telve voltak forradalmi lelkesedéssel, szolgálatkészség­gel, a nép ügye iránti odaadás­sal, de soha életükben nem ve­zettek gyárakat. Időbe telt, míg beletanultak. És nézzék meg ma ezeket a munkásosz­tály által vezetett gyárakat: a nemzeti jövedelemnek több mint hetven százalékát adják. (Nagy taps.) Még inkább így van ez a me­zőgazdaságban. A tulajdonvi­szonyok változása átmenetileg zavaró tényezőként hat a ter­melésre. így volt ez akkor is, amikor felosztottuk a régi tő­kés, földesúri, egyházi nagy­birtokokat. Akkor is vissza­esett a termelés, de utána egyenesbe jutott. Most a birtokviszonyok vál­tozása más jellegű, és nem kell, hogy döntően kihasson a termelésre. Miért más jelle­gű? Mert annak idején a feu­dális-tőkés osztályt egy má­sik osztály, a parasztság vál­totta fel a tulajdonban. Most azonban a kisparasztságot nem váltja fel másik osztály, mert másfajta formában övé marad a föld. Ezért mondjuk, hogy lehetséges egy időben a kettős feladat végrehaj­tása, vagyis egy időben megoldható a mezőgaz­daság szocialista átszer­vezése és a termelés nö­velése. Ma már az élet tényei bizo­nyítják ezt. Ha pedig a szo­cialista átszervezés alapvető munkáján túl vagyunk — bár nem kicsi, de — könnyebb fel­adat lesz a termelés további fellendítése. — Losonczi és Fehér elv­társak beszéltek arról, hogy a még egyénileg termelő dol­gozó parasztoknál átmeneti bizonytalanság mutatkozik. A nép, az ország és a paraszt­ság érdeke, hogy megszűnjék a termelésre károsan ható bi­zonytalanság, s fejezzük be a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. — Mindenki tudja, hogy az idén olyan esős ősz volt, amire szánté emberemlékezet óta nem volt példa. A tőkés világban a kapitalizmus kor­bácsa hajtja munkára az em­bereket. Nálunk ez már is­meretlen fogalom. mai nap I960, december 10. szom­bat, Judit napja. A nap kél: 7,21, nyugszik: 15.53 órakor. A hold kél: 22.55, nyug­szik: 11.42 órakor. Várható időjárás szombat estig: felhős idő, ma sokfe­lé, holnap kevesebb helyen esővel. Mérsékelt, időnként élénk szél. A hőmérséklet nyugaton kissé csökken, ke­leten alig változik. — TÍZ KILOMÉTER hosz- szú öntözőcsatornát építe­nek a KISZ-kongresszus tisz­teletére a mezőtúri fiatalok. A csatorna nyolc termelő- szövetkezet határát érinti és körülbelül 550—600 hold föld öntözését teszi lehetővé. — UJ ISKOLÁT kap Nagybörzsöny. A négytan­termes iskola építkezése jö­vő év első negyedében megindul, az iskolához ve­zető út kikövezését és meg­építését azonban már decem­ber első napjaiban megkezd­ték. — KÉPVISELŐI beszá­molót tart december 12-én a Hazafias Népfront szervezé­sében SződÖn, Kikillai Sán- dorné országgyűlési képvise­lő. — TOJÁSPOR kerül a tojáshiány enyhítésére a Pest megyei élelmiszerbol­tokba is. Az 1, 2 és 5 dekás csomagokban forgalomba ho­zott tojásport a fővárosi boltok már régebben árusít­ják. — KÉTSZINTŰ HID épül a Volgán Gorkij városban. Az alsó szinten vasútvonal, a felsőn autóút vezet át raj­ta. Egy év múlva nyílik meg az új híd. — CIGÁNYBÁL lesz Nagykátán ma este a járási művelődési házban. A köz­ségben ez az első ilyen tánc­estély. — UJ PIACTÉR építésé­be kezdtek Szobon. A piac bejáratánál a tejcsamok és a tsz zöldség-gyümölcs áru­sítása részére bolthelyiség épül. — MEGKEZDŐDIK MA a karácsonyfavásár a megye városaiban és nagyobb köz­ségeiben. A fenyőfákat már mindenhová kiszállították. — TIZENHAT SZÓR vált el a Los-Angeles-i Beverly asszony. Ezzel elérte válás­ban a világcsúcsteljesít­ményt. Állítólag rövidesen tizenhetedszer is férjhez megy. Aynyira szereti a há­zasságot, vagy a válást? — INGYEN SZENDVI­CSET ad minden nézőnek a szünetben az egyik római mozi, hogy így hódítsa visz- sza a televízió által elhódí­tott mozilátogatókat. — ÖTSZÁZ HAZAI és kül­földi vadász az enyhe időjá­rás miatt magasan húzó vad­libákból eddig mindössze ezerhatszázat ejtett el a Hor­tobágyon. Miután az esőzé­sek miatt a szárnyasok egye­lőre széttelepültek, a nyolc­vanezer holdas vizenyős, va­dász-rezervátum területén a vadászidényt meghosszabbí­tották. — BOLDIZSÁR ISTVÁN festőművész kiállítása meg­nyílt a Csók István-galériá- ban. — IFJÚSÁGI TSZ ALA­KULT egy hold szántóval Tésán, a Kemence és Vidé­ke Földművesszövetkezeten belül. Az új tsz tagjai ter­mészetesen az iskola növen­dékei, akik elsősorban nyúltenyésztésre akarnak berendezkedni. — MŰANYAGBÓL pénz­érmét javasol veretni az an­gol pénzverde igazgatója. Szerinte a különböző színű anyagból készülő érmék elő­nye, hogy nagyon könnyű, hátránya viszont, hogy köny- nyen hamisítható. — ELKÉSZÜLT a két éve épülő kultúrház Ipoly- tölgyesen. December 26-án avatják. — NÉGYES IKREK szü­lettek a Szovjetunióban, a kujbisevi területen levő Du- bovij-Umet községben. Nyi- kolaj Antanov kolhoz-brigád- vezető családjában. Mind a négy újszülött leány és any­jukkal együtt jó egészségnek örvendenek. BŐVÍTIK az új törpevíz- művet Zebegényben. Csőhá­lózatát is meghosszabbítják az Újtelep és az üdülők felé. A bővítés költsége mintegy 200 ezer forint. — FÉLEZER ezüsttallérral gyarapodott a debreceni Déry-múzeum éremgyűjte­ménye. Az I. Lipót-korabeli régi pénzeket porladozó marhatülökben részben az új vízvezeték-csőhálózat le­fektetésénél Debrecenben, részben a Hajdú megyei Téglás községben útépítés közben találták. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 18.45: TV-híradó. 19.00: Hétről hétre ... 19.20: Kína művészete — kínai kisfilm. 19.45: Vidám negyedóra. 20.00: Fél óra tánczene, köz­vetítés a Margitszigeti Nagy­szállóból. 20.30: Nagyvilág­est — közvetítés az Egye­temi Színpadról. I at e we ff a zti4istiff i termelés fellendítése nte ff hé veteti a szocialista átszervezés befevezését — A népgazdaság általános fejlődése, ismétlem, megköve­teli a mezőgazdasági termelés fellendítését, ez pedig a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének befejezését. Ami a szocialista átszervezés előt­tünk álló lépését illeti, ahhoz sok hasznosat ad a mögöttünk levő két év tapasztalata. A szocialista átszervezés két esztendejében — az 1958— 59-es és az 1959—60-as télről beszélek — elért fejlődés szá­mai impozánsak. 1958 decem­berében a megművelt földnek körülbelül tíz százaléka volt a termelőszövetkezeteké. Egy évvel később 35 százaléka, még egy évvel később pedig röbb mint hatvan százaléka. Elvtársaim! Gondoltuk vol­na-e, hogy a fejlődés ilyen lendületes lesz? Nem gondol­tuk. Mielőtt Moszkvába utaz­tam, meglátogattam ál taiam nagyon tisztelt barátomat, Do­bi elvtársit, aki sajnos, még most is kórházban van. Sok mindenről beszélgettünk. Em­lékeztettem őt arra, hogy egy régebbi találkozásunkkor meg­kérdezte: „na jó, most már van megint erős népköztár­saságunk, de azt mondd meg nekem, mikor lesz itt erős ter­melőszövetkezet?” ö a szo­cialista gondolatnak, a szövet­kezeti mozgalomnak nem teg­napi harcosa. Sok vihart át­élt életében, de mindig hű volt ehhez a gondolathoz, eh­hez az eszméhez. Legutóbb (Folytatás a 3. oldalon) A lottó nyerőszámai: 40,51,60,66, 71 A lottó 50. játékheti sorsolását Soltvadkerten rendezte a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Egy-egy nyerőosztályra 1 492 982 forint jut. Tápiógyörgye: termelőszövetkezeti község (Folytatás az 1. oldalról) forgalmi Vállalattal kötöttek szerződést. Az eddigi tervek szerint van egy olyan elképzelés is, hogy a korábban termelt 20—25 növényféleség helyett mindössze tíz fő növényféle­séget termelnek majd, olyat, amely leginkább szolgálja a gazdálkodás fő célját. A munkaszervezéssel és a gazdálkodás megszervezésével kapcsolatban olyan vélemény alakult ki, hogy három üzem­egységre tagolódik majd a szövetkezeti terület. így köz­vetlenebb lesz az irányítás és eredményesebb lesz a munka. A jövő év egyik legfon­tosabb feladata különben a/, állatférőli elyck bizto­sítása lesz. Addig parasztportákon levő, nagyobb istállókban helyezik el a közős állományt. Már ed­dig is több gazda, mint pél­dául Kiss Miklós, ajánlotta fel épületeit erre a célra. Az első év munkájában né­mi nehézséget okoz majd, hogy az idén ősszel még 2150 katasztrális holdon parcel­lázva vetették az őszieket, de a közgyűlés határozata alap­ján már kérik a földrendezést, amelyre rövidesen sor kerül, és így már az első év végén kialakíthatják a nagyüzemi táblákat, sőt, már a tavaszi munkák során is lehetőség nyílik összefüggő táblák ki­alakítására. A közgyűlés „Zöldmező” nevet adott az új közös gaz­daságnak és megválasztotta a vezetőséget is. A vezetőségbe a következőket választották be: Keszi József elnök. Var­ga János (161 házszámú la­kos). Kovács Pál (907. ház- számú lakos). Boros András Gedei József, ifj. Kovács Pál. Ifj. Ladányi István, ifj. Bene István, Vágány András, Var­ga István (267. házszámú Hi­kes). Varga János (101. ház­számú lakos). A nyolctagú vi­tására is sor került. Az el­lenőrző bizottság elnöke Gál Pál. Keszi József elnök, akit a tagság egyhangúlag meg­választott, közgazdasági egyetemet végzett, szö­vetkezeti gyakorlattal ren­delkező 38 éves szakem­ber. A közgyűlésen elhangzott hozzászólásokban többen sür­gették, hogy azonnal meg kell kezdeni a közös munkát, ki kell használni a szép időt trá­gyahordásra és szántásra. Hétfőn különben először ül össze a vezetőség, s kijelölik a tavaszi kalászosok helyét és ennek figyelembevételével folytatják a már megkezdett mélyszántást. A vezetőség megbeszéli a tervkészítés főbb kérdéseit és a munkaszervezés legfontosabb teendőit is. A ’övő hét közepén perbe meg­kezdődik a leltározás Tenkely Miklós Á népffazdasáff további tftforsabb fejlesztése alapvetően a tnezóffaztlasáffi tevtnelés előrehaladásától fii ff ff

Next

/
Thumbnails
Contents