Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-10 / 291. szám
PEST MEGTEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST tv. Évfolyam. 291. szäm ARA 50 FII.MER 1960. DECEMBER 10. SZOMBAT A falu szocialista átszervezése érdeke a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak, egész népünknek Az országgyűlés jóváhagyta a kormánynak a mezőgazdaság szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló politikáját Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta a mezőgazdaság helyzetéről és az elötvünk álló feladatokról szóló beszámoló vitáját. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zol- tán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losojiczi Pál, dr. Nezvál Ferenc. Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában Papp Lajos, Boros Gergely és Lombos Ferenc országgyűlési képviselő szólalt fel. Ezután szünet következett, majd Kádár János elvtárs. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kíídgkr *J?ésjs as elvtárs kes&ede — Tiszteit országgyűlés! Képviselőtársaim! A mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezése fejlődésünk jelenlegi szakaszában valamennyi belső kérdésünk közül a legnagyobb horderejű és minden tekintetben a fejlődés kulcsa. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa megá.lapította, hogy a népköztársaság rendjének konszolidálása és megszilárdítása után rendszerünk további politikai erősítése mindinkább és döntően a soron levő gazdasági és kulturális feladatok helyes megoldásától függ. Ami a gazdasági fejlődést illeti: ismeretes, hogy a Központi Bizottság múlt év márciusi határozata nagy visszhangot keltett az országban. Munkások, parasztok, értelmiségiek százezrei, milliói tették magukévá azt a jelszót, hogy gyorsítsuk meg hazánkban a szocialista építést. Ennek eredményeképpen nagy lendületet vett az ipari termelés fejlesztése, a mezőgazda- sági termelés fejlődésnek indult, előrehaladtunk a közművelődésben. a művészeti és a tudományos élet területén is. Hároméves tervünk még ! nem fejeződött be, de az eddig ismert adatok szerint valószínű, hogy az ipari termelés növekedése meghaladja a 40 százalékot, a mezőgazdasági termelésé pedig a 12 százalékot. A beruházás lénj’egesen nagyobb volt a tervezettnél. Külön kiemelem a mezőgazdasági nagygépek beszerzésére fordított összegeket. Az ország gépállománya — a traktorok, kombájnok és más mezőgazdasági nagygépek száma — tavaly csaknem egynegyedével, az idén pedig több mint 30 százalékkal növekedett. Nem kérkedni akarok ezzel, csupán a fejlődés ütemét akarom érzékeltetni, hiszen aligha van ország, amely egymást követő két esztendőben ilyen mértékben emelte volna a mezőgazdasági nagygépek számát. A termelésben, a beruházásban elért nagyarárvú f i Vő dés együtt járt az életszínvonal megfelelő emelkedésével, önök tudják, hogy 1957 elején a dolgozók reálbére 14 16 százalékkal növekedett. Az utána következő időszak feladata volt, hogy ezt a reál- bér-növekedést megfelelő termelő munkával alátámasszuk. Teljes mértékben sikerült célunkat elérni, a tervezett hat százalék helyett kilencszázalékos az egy keresőre jutó reá1 béremelkedés. A jövedelem növekedését tükrözi a fogyasztás is: három év alatt 20 százalékkal növekedett. Ez pedig nem csekélység. Mindent egybevetve: ha az év végén összegezzük majd a hároméves terv eredKáűár János elvtárs a szónoki emelvényen. menyeit, megállapíthatjuk, hogy az ország nemcsak visz- szajuíott a szocializmus építésének egyenes útjára, hanem újabb nagy lendületet vett hazánkban a szocialista építőmunka. A hároméves terv teljesítésével és túlteljesítésével a magyar népi demokrácia, a párt és a nép ösz- szefogott ereje világraszóló győzelmet aratott. Ezzel elértük másik célunkat is, amely tudvalevőleg az volt. hogy új ötéves tervünkhöz magasabb és szilárdabb kiindulópontot, alapot teremtsünk. Népgazdaságunk mostani helyzete lehetővé teszi, hogy a jövő évben töretlenül haladjunk tovább előre. A jövő évi tervek kidolgozása befejezéshez közeledik, s így ^ gyárak minden valószínűség szerint a legközelebbi hetekben megkapják jövő évi tervüket. Az ötéves terv egészével némiképpen más a helyzet. Ötéves tervünket két évvel ezelőtt kezdtük kidolgozni, közben olyan nemzetközi tárgyalásokat folytathattunk, amelyeknek eredményeképpen egy döntő vonatkozásban máris jobban állunk, mint bármely eddigi tervünk indulásakor: ötéves tervünkhöz több mint 70 százalékig biztosítottuk a nyersanyag- és energiaszükségletet és ami nem kevésbé fontos: a megfe'elő rendeléseket is. A terv egésze azonban még nincs készen. Át kell dolgozni; de pontosan ellenkező okokból, mint’ amikről a Magyar Népköztársaság ellenségei beszélnek. Arról van szó, hogy amikor mi — némi óvatossággal — a hároméves terv időszakára az ipari termelésben évenként hat-hát, legfeljebb nyolc százalékos fejlesztést terveztünk, a fejlődés pedig 11—12—13 százalék, akkor nyilvánvaló, hogy a fejlődés üteme új helyzetet teremt az ötéves terv szempontjából is. A korábbi elképzelések módosítását megköveteli az a másik — Központi Bizottságunk és kormányunk szerint igen pozitív — tényező is. hogy az elmúlt két esztendő alatt olyan ütemet vett a mezőgazdaság szocialista átalakulása, ami legszebb reményeinket is meghaladja. Az ötéves tervet tehát átdolgozzuk. Ehhez két-három hónap szükséges még. De az átdolgozott új ötéves terv — s ezt szeretném itt az országgyűlésnek és erről a helyről az egész dolgozó magyar népnek megmondani —, a VII. kongresszuson e1 fogadott fő irányszámokon alapszik. Attól anv- nyiban tér csak el. hogy valamennyi lényeges vonatkozásban magasabb célokat tűzünk ki, mint ahogy azt egy évvel ezelőtt terveztük. (Nagy taps.) vezeti emberi munka, termelő tevékenység lesz. Ezt azért mondom így, mert ellenségeink már megint hangoztatják: íme, „újból jönnek a normával”. A korábbi években nálunk két-három, esetleg négyévenként kormányrendelettel, tehát az egész országban egyszerre. egységesen rendezték a normát. Ez egyik módja a normarendezésnek. Mi azonban úgy ítéltük meg, hogy ez a módszer nem helyes, nem lehet igazságos, mert ha három-négy év énként az egész országban egyszerre, nagyjából azonos nívón rendezik a normákat, akkor ez óhatatlanul hátrányos lehet a dolgozók egyes kategóriájára. Mindenki tudja ugyanis, aki termeléssel foglalkozik, hogy a műszaki fejlődés nem egyszerre és nem azonos szinten jelentkezik az iparágak ösz- szességében. Ha tehát egy(Folytatás a 2. oldalon) A icB'eiií*Eú$ut>nyst»fj ttlahulásn <Áv a itot'intkii Kádár János ezután a termelékenység alakulásáról és a normákról beszélt. Hangsúlyozta. hogy a termelékenység a hároméves terv időszakában kedvezőbben alakult, mint az azt megelőző években, de növekedése valamivel alatta maradt annak az aránknak, amit három év alatt szerettünk volna elérni. — Véleményem szerint — s ez nemcsak az én véleményem — két tényezőre vezethető ez vissza. Az egyik a normák nem helyes kezelése. Szeretném emlékeztetni a tisztelt országgyűlést arra. hogy 1957 elején, amikor Központi Bizottságunk és kormányunk kidolgozta ga zd a s ág p ol i t i k á n k fő vonalait, elhatároztuk, hogy — figyelemmel mindarra a negatívumra is. amit az előző évek gyakorlata mutatott — a normák megállapításánál más módszert követünk, mint korábban. A normák vt ugyanis a világon mihdenüít fejlesztik^ s ez így is lesi mindaddig, amíg szertálán egyhelyben topogásnalh mielőbb befejezzük Pest me- — mondotta országgyűlési fel- gyében is. Tápiősyörgve: termelőszövetkezeti község A nagyüzemi gazdálkodást válcsztották a tápiógyörgyei híres törzsállattenyésztök — Az új közös gazdaság neve: Zöldmező Termelőszövetkezet A tápiógyörgyei gazdák, akik az elmúlt évtizedekben országos hírre-tettek szert az állattenyésztésben szerzett kiváló eredményeik révén, ezen a héten a nagyüzemi gazdálkodás útját választották. Naponta százával írták alá a belépési nyilatkozatot és egy hét sem telt bele, máris összehívhatta az előkészítő bizottság a termelőszövetkezet alakuló közgyűlését, amelyen több mint 700 parasztgazda jelent meg. A községben nincs akkora helyiség, amelyben ennyi ember elférne, ezért a Béke Moziban tartották meg a gyűlést, de m g itt is hangszórón keresztül kellett közvetíteni a teremben elhangzott beszédekei az udvaron és a mozi előtt álló több száz embernek, akik kívül rekedtek. A nagy átalakulás ütemért- iellemző. hogy vasárnap estig még mindössze hatvannyolc család írta alá a belépési nyilatkozatot, de hétfőn már 141, kedden 242, szerdán 297, csütörtökön pedig 187 család .e- pett be. Péntek délelőtt 11 órára, az alakuló közgyűlés időpontjára már 945 család választotta a nagyüzemi gazdálkodást és az általuk » közösbe vitt földterület meghaladja a hatezer holdat. A közös gazdálkodás útjára lépett parasztemberek bizakodva néznék a jövő elé. A aa^v kérdést már eldöntötték és most legfőbb gondjuk, hogy a gazdálkodást a egésszerűbben. körültekintően kezdjék meg és munkájuk meghozza a kivárt eredményt. Ezért a közgyű’é- sen is a vezetőség megválasztá- -sa és az új szövetkezet nevűének k'választásn után az volt a legfontosabb beszédtéma: hogyan, miképpen alakítsák ki a gazdálkodás menetét. Abban mir>d*'vá.1an megegyeztek, hogy a legfontosabb a hagyományos állattenyésztés folytatása, de most már még fejlettebb fokon, a nagyüzem keretei között. Ehhez természetesen növelni kell a takarmánytermelést is. Az elmúlt napokban kiváló szakemberek bevonásával felmérték a község adottságait, lehetőségeit és a szakemberek javaslatot tettek a gazdálkodás fő irányára, és ez megegyezik az egész falu véleményével, mert a szakemberek is az állat- tenyésztés és állat hizlalás folytatását tartják legfontosabbnak. ami eddig is a falu fő bevételi forrását jelentette. Hozzávetőleges számítások szerint évente 9—10 millió forintot kaptak a tápiógyörgye gazdák a felnevelt tenyészá'J a tokért és a hizlalt jószásért. Jelen pillanatban is 617 darab szarvasmarha hízik a faluban, amelyekre a Tenyészállatforgalmi Vállalattal és az Állat(Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYE IS A SZÖVETKEZETI ÚTRA LÉP N agy érdeklődés kíséri hazánkban az országgyűlés jelenlegi ülésszakának mun- íáját. Ez a figyelem érthető ;s indokolt, hiszen csütörtökön és pénteken nemcsak a nezőgazdaság, hanem az igész ország életére kiható történelmi jelentőségű dolgokról volt szó. Ez pedig az, áogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az országgyűlés „figye- 'embe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét — számolva az átmeneti nehézségekkel is — lehetségesnek és szükségesnek tart- ja, hogy a tél folyamán végigvigyük a magyar faluban tíz évvel ezelőtt elkezdett forradalmi, nagy átalakulást: lényegében befejezzük a mező- gazdaság szocialista átszervezését.” A termelőszövetkezeti gondolat tért hódított az egész országban, így Pest megyében is. A mezőgazdaság szocialista átalakítása 1958—59 telén megyénkben is meggyorsult, s jelenleg a megye területének többségén nagyüzemi gazdálkodás folyik. December elején a szocialista szektor részaránya a megye összes területéből 70,1 százalék volt. A nagyarányú fejlődés ellenére megyénkben még több mint 300 000 hold földet művelnek meg az egyénileg gazdálkodó parasztok. A megye mezőgazdasága szocialista átalakulásának meg a tavaszig történő sikeres befejezése nemcsak lehetséges, hanem múlhatatlanul szükséges is. Ha ugyanis a téli hónapokban Pest megyében is, mint az egész országban, termelőszövetkezetbe lépnek a még egyénileg gazdálkodó parasztok, megteremtődik a szocialista mezőgazdaság. Ez pedig egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával, amelyért a magyar munkásosztály s népünk legjobbjai oly sokat küzdöttek és vérüket hullatták. A szocialista mezőgazdaság megteremtése szükségszerű gazdasági okokból is. Saját tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés és árutermelés jelentős növelése nem képzelhető el a mezőgazdaság szocialista szektorának erősödése, szélesítése nélkül. A szocialista átszervezés sikeres, mielőbbi végrehajtása elsőrendűen fontos érdeke a falu népének, az egész dolgozó parasztságnak. „Ezért nyíltan és becsületesen megmondjuk az egyénileg dolgozó parasztoknak, testvéreinknek és szövetségesünknek: sem a népgazdaság, sem önmaguk szempontjából nincs tovább értelme és jövője a céltalan egyhelyben topogásnáh — mondotta országgyűlési felszólalásában Fehér Lajos, aa MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, majd így folytatta, — Ehelyett bátran tegyék meg ők is — sok-sok máshoz hasonlóan — a következő lépést és családjukkal együtt csatlakozzanak az immár igen népessé vált „nagyobbik családhoz”. a több mint 800 000 tagot számláló szövetkezeti parasztság hatalmas táborához.” örömünkre szolgál, hogy Pest megye még egyénileg gazdálkodó parasztjai megértették és megértik a fejlődés, az idő szavát. Ezekben a napokban, az őszi munkák befejezése után. megmozdult megyénk parasztsága és boldogabb jövője érdekében sorsdöntő lépésre szánta magát. Tegnap délután kaptunk hh't ártól, hogy Tápiógyörgye termelőszövetkezeti községgé alakult, s a falu mintegy ezer parasztcsaládja 6000 holdnál nagyobb földterületen Zöldmező névvel termelőszövetkezetet alakított. Vasárnap óta — a megye több községéből érkezett jelentések szerint — Pest megye termelőszövetkezetei több mint 12 000 katasztrális hold földdel és 2000-nél több parasztcsaláddal gyarapodtak, erősödtek. A közeli napokban várható, hogy Tápiógyörgyén kívül a pilisi, a farm ősi és a makádi dolgozó parasztok is mindannyian aláírják a belépési nyilatkozatot és kimondják termelőszövetkezetük megalakítását. Az országgyűlésen a mező- gazdaság szocialista átalakulásáról hozott határozattal egyetért Pest megye dolgozó parasztsága is. A tények tanúsítják, egyetértenek azzal is, hogy megértek a feltételei és elérkezett az ideje annak, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra vpiló kiterjesztésével az idei télen lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezéséi. A falu szocialista átszervezésének várható közeli ; befejezésével megvalósul a VII. pártkongresszus ezzel , kapcsolatos határozata. Törté- . nelmi eredménye és vívmánya . a munkásosztálynak, a vele szövetséges dolgozó paraszt- ! Ságnak és egész népünknek, hogy az új ötéves tervet immár „két lábon állva”: a szo- í cialista iparra és a szocialista mezőgazdaságra támaszkodva, egységes szocialista termelési . és társadalmi viszonyok kö- i zött kezdhetjük meg és vált- . hatjuk valóra. Éppen ezért . mindannyiunk közös érdeke, , hogy a mezőgazdaság szocia- ; lista átszervezésének nagy ■ munkáját, egymást segítve, ; mielőbb befejezzük Pest me- ■ gyében is.
