Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLIT ÁRJAI. EGYESÜLJETEK' AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 304. SZÄM ZOTT SÁG A ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 1.20 FORINT 1960. DECEMBER 25. VASÁRNAP NEM ELÉRHETETLEN fí,2 én ügyem, a tied, az övé, mindannyiunké. Vajon gondolunk-e most rá, amikor az ünnep reggelén a gyereket nézzük, amint az ajándékokat veszi sorra, s örül, kacag, hiszen mi mindent ka­pott! Gondolunk-e rá, amint párunkat nézzük, aki az ün­nep délelőttjét hozzánk sí- mulva tölti, hiszen már előre készült az ünnepre, s most ne­ki sincs dolga. pihen. Gondo­lunk-e rá, amikor összejön a család, szülők. gyermekek, unokák, mindenki, akit ösz- szeköt a vérség és a szeretet. Gondolunk-e rá, arra. ami kö­rülfog bennünket, gondolunk-e a békességre, a, nyugalomra, a biztonságra? Aligha. Olyan természetes, hogy így vám s hogy így kell lennie a jövőben is. Mert így kell len­nie. Az ember meghódította a földeti s már az eget ostromol­ja, a természet ezernyi vesze­delmét győzte le. de még egyetlen, maga. által támasztott szörnyet nem birkózott le: a háború szörnye még él. s akad­nak. akik táplálják, növelik, s prédával bíztatják. A préda mi lennénk. Mi, emberek. Értünk és velünk történik minden, ami e földön történ­het. Mi formáltuk a sorsot ezer évekkel ezelőtt, s mi for­máljuk ma, ft holnap is. De vannak, akik maguk akarják eldönteni, hogy mi le­gyen mások sorsa. Akik dönteni akarnak sorsunk, jö­vőnk felett, holott erre nin­csen joguk! Akik békét, biz­tonságot félredobva, harcot, pusztítást akarnak, hogy több legyen a profit, és több a szen­vedés. A profit az övéké, a szenvedés a miénk lenne. Mi­lyen messze van. pedig csak tíze nkilenc-húsz esztendeje annak. hogy ilyenkor, kará­csonykor, vér festette vörös­re a havat, hogy karácsony­fák gyertyái helyett falvak és városok tüze világított, s gyer- mekkacagá<, helyett jaj és átok szállt az_ égre. vádlón, soha nem szűnő tiltakozás­ként mindaz ellen, ami szen­vedés, szenny, ami háború. a fasizmus feszegette a vi­lág kapuját, hogy kiirt­son onnét mindent, ami emberi, ami szép, ami jó. A fasiszta áradattal csak egy nép szállt szembe, csak egy ország állta a sarat: a Szovjet­unió. Ez az ország szabadította meg az emberiséget a történe­lem egyik legszörnyűbb feje­zetétől. a fasizmustól. ? a szov­jet nép az. amely azóta is,\ napról napra, évről évre szem­beszegül azzal, ami békétlen, ami a nyugalom, a biztonság ellen tör, a szocialista Szov­jetunió az, amely fegyver nél­küli világot, örök békét, nyu­galmat akar A szocialista világ az. amely napról napra több és több ba­rátra, támogatóra lel. ez a vi­lág az. amely tetteivel adja bizonyságát az egesz embe­riség a történelem örök ítélő­széke előtt, őszinte és rendíthe­tetlen b ekeakaratanaík. há borúellenességének. Ez a vi­lág az, amelybe már mi is beletartozunk. Ez a vV.áo az, amelynek már Nyugaton is ezernyi, milliónyi barátja van, barátok, akik érzik, hogy nemzetvesztö politikusai jó­vátehetetlen katasztrófába rántanák népüket, országu­kat, a világot — ha csak raj­tuk múlna. Két hete pontosan, hogy ez a világ, a a. nyugati félteke kapitalista országainak elen­M em álom már. Reális lehetőség, a népek ke­zébe, valamennyiünk kezébe letett lehetőség. Lehe­tőség, hogy évezredeik álmát, vágyát, reménykedését vált­suk valóra, megörökítve e kor­szakot a történelemben, mint a legnagyobb, a leghősibb kor­szakot, amely kivívta a leg­szentebbet, a legnagyobbat: az örök békességet a földön. Sorsunk, jövendőnk kovácsai vagyunk. Nyomja-e vállunkat a fele­lősség? Mert akkor is felelő­sek vagyunk, ha nem érezzük ezt, ha másokra akarjuk hagyni, sőt: akkor vagyunk igazán felelősek! Mert nem mások harca ez, hanem mind­annyiunké. Az enyém, a tied, az övé. Va­lamennyiünké, akik e világban élünk, s békét, boldogságot akarunk. Valamennyiünké, akik meg akarják érni a hol­napot és a holnaputánt, akik azt akarjuk, hogy gyermekeink felnőhessenek, s gyermekeik legyenek, olyan gyermekeik, akik csak történelemkönyvek lapjairól ismerik azt a fogal­mat, hogy háború. Mindannyiunk dolga ez. Mindannyiunk harca. Ünnep van mindenütt a vi­lágon. A békesség, az emberi szeretet, az emberi együvétar- tozás ünnepe, amelyen csak egy dolog választhat szél em­bereket háborút vagy békéi akarnak. 'Más választóvonal nincsen. A fenyők illata betölti a szo­bát, ajándékok dús terhétöl roskadozik az asztal. Karácsony, 1960. Békés, boldog, elégedett ka­rácsony. nnepelünk, s a gondokat félretesszük. A gyerme­keknek, szerelmesünk­nek örülünk, s még azokhoz is kedvesek, megbocsátok va­gyunk, akikre tegnap haragud­tunk. De azoknak, akik mindezt el akarják venni tőlünk, soha nem szabad és nem is lehet megbocsátanunk. Szép karácsony az idei. És azért kell harcolnunk, egy pillanatra sem feledve je- lelösségünket, hogy mindig, minden karácsony, jövendőnk minden órája, napja ilyen szép, boldog, békés legyen. \DiÓSDI CSAPÁGYCVÁR f fiataljai teljesítették a KISZ- jl kongresszus tiszteletére vál- ^ lalt felajánlásaikat. Ez al- J; kálómmal is kiváló ered- 'S ményt érteik el az ifjúsági brigádok, novemberben külön kongresszusi verseny hónapot tartottak a műhelyekben. Va- ^ lamannyi KISZ-tag elvégez- £ te a húszórás társadalmi Y munkát, sokan ennél többet ^ dolgoztak. Megkezdődött a ^ z szakma ifjú mestere mozga- íj lom is, s jelenleg huszonnyolc % fiatal versenyez egymással a nagyobb szakmai jártasságért. \ DCdUmej üjutjpeAet khuímutk tnüicbtn ohuná tiknak f í Négy új termelőszövetkezet alakul Kiskunlacházán Állattenyésztéssel foglalkozik a Petőfi Tsz — Duna vizéből öntözik a kertészeti területeket, befelezik a mélyszántást u Híresek voltak megyeszerte a kiskunlacházi dolgozó pa­rasztok szorgalmukról, éssze­rű gazdálkodásukról. Ennek tudható' be, hogy majd min­denki a gazdag falvak közé sorolja Kiskunlacházát. Most, hogy a falu dolgozó parasztjai mindannyian aláírták a belé­pési nyilatkozatot, még in­kább mód és lehetőség van arra, hogy — elsősorban sa­ját érdekükben — gyümöl- csöztessók hozzáértésüket, jgyekvésüket. Kiskunlacháza ugyanis a tegnapi nappal termelőszö­vetkezeti községgé alakult. A belépők száma megkö­zelíti a kétezret is, míg a közösbe vitt földterület meghaladja a 12 ezer hol­dat. Hozzá kell tennünk, hogy a földnek nagyobb része szántó, még hozzá nem is rossz minő­ségű. Sokat beszélgettek a lacházi dolgozó parasztok ar­ról, hogy hány szövetkezetét alakítsanak? Végül is úgy döntöttek, hogy a már hosszú évek óta egyre eredményesebben V asbetonszer elés működő Petőfi Termelő- szövetkezet mellett még újabb négy szövetkezetét hívnak életre. A legkisebb termelőszövetke­zet területe sem lesz keve­sebb 2000 holdnál. Az alakuló közgyűlést tegnapelőtt tartot­ta meg a második kerületben, a peregi részen az egyik új szövetkezet. A Peregen lakók közül csak­nem négyszázan vettek részt a moziban tartott közgyűlé­sen. Egyhangúlag úgy döntöt­tek, hogy Gubovics Józsefet bízzák meg az elnöki tisztség betöltésével. Sokat vitatkoztak azon, hogy mi legyen a szö­vetkezetük neve. Végül is egy­hangúlag arra a megállapo­dásra jutottak, hogy a szövet­kezetüknek az Uj Barázda ne­vet adják. Határoztak a leltározás megkezdéséről és a mély­szántás befejezéséről, ame­lyeket még újévig el is végeznek. Az első kerületben Kiskun- lachazán a KIOSZ helyiségé­ben kevés híján félezren vettek részt egy másik új szö­vetkezet alakuló közgyűlésén. Ez a szövetkezet a Kiskun Tsz nevet vette fel és elnökké egy- " hangúlag Szőke Imre, volt (középparasztot választották, ; aki az egyik legjobban gaz- ! dálkodó kiskunlacházi pa- ; rasztember. Az elnökön kívül ; még tizenkét vezetőségi tagot ! is megválasztottak. A vezető­cég még az ünnepek előtt ösz- {szeült tanácskozni, hogy a jö- ! vő héten minden erejükkel hozzáláthassanak az idősze­rű munkák folytatásához, il- ^ íetve befejezéséhez. Némedi ^Tóth Imre, a szövetkezet egyik £ vezetőségi tagja javaslatát ^ meg is tapsolták. Ugyanis \ azt javasolta, hogy ne ve- í gyenek igénybe az első ; évben állami hitelt, a gép- : állomás segítségét is csak í Végső esetben kérjék, ^ mert van a szövetkezetben ^ mintegy másfélszáz fogat, sok £ munkaképes és szorgalmas tag, végezzék el ők maguk a r/ trágyahordást is, a szántást is. ^Igy olcsóbban jönnek ki és ^ valamelyest a tagok is hozzá­szoknak újévig a szövetkezeti 2 élethez, a közös munkához. | A Kiskun Tsz tagsága elha- ^ tározta azt is, hogy rövidesen ^ összeadják a tavasziak vetésé- Í hez szükséges vetőmagvakat. ^ Mivel igen ■ sokan termesztet­tek burgonyát és a legtöbben már meg is vásárolták a jó minőségű, a talajra leginkább alkalmas vetőgumót, azt a tsz rendelkezésére bocsátják, amiért megfelelő térítést kap­nak. Nem lesz gond a földek megművelése, mert a tagok a jövedelemelosztás formájaként az eredményességi munkaegy­ségét alkalmazzák, és a munkaigényes növények területét családtagjaik se­gítségével elvállalják mű­velésre. December 28-án délután a Petőfi Termelőszövetkezet tart rendkívüli közgyűlést. Ezen felveszik a belépési nyilatko­zatokat aláírt tagokat, kiegé­szítik a vezetőséget és dönte­nek több fontos dologról. Az már tény, hogy a Petőfi Tsz elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik, mivel területe és adottságai erre a legalkalma­sabbak. A szövetkezet máris rendelkezik kétszáznál több szarvasmarhával, köztük igen sok jól tejelő tehénnel, vala­mint sertésekkel és megvan­nak a feltételei a nagyüzemi baromfitenyésztésnek. Termé­szetesen ezenkívül kertészettel is foglalkoznak. Újévig a faluban befejezik a csaknem 16 ezer hold fel­osztását az öt termelőszövet­kezet között. Mihelyt ez meg­történik, akadály nélkül ké­szíthetik a szövetkezetek a terveket és természetesen hoz­záláthatnak a szántás folyta­tásához és mielőbbi befejezé­séhez. Annyi máris bizonyos, hogy három termelőszövetkezet öntözéses növénytermesz­téssel és kertészkedéssel tud foglalkozni. Kihasználják ugyanis a Du­nát, amely ott folyik el a ker­tek alatt és eddig igen sok­szor okozott kellemetlen na­pokat a tavaszi és nyári ára­dásokkor a falu lakóinak. Most vízkiemelőket. szivattyú­kat létesítenek, csatorna- rendszert építenek és esőztetéses öntözéssel, vízágyúk segítségével nö­velik a terméseredménye­ket. A Petőfi Tsz már meg is vá­sárolta az öntözéshez szüksé­ges felszereléseket és a közeli hónapokban azokat fel is sze­relik. Csekő Ágoston járó pártjai, a kommunista és munkáspártok. felhívással fordultak a világ valamennyi népéhez. Ünnepélyesen és őszintén hitet tettünk dmel­lett, hogy nem akarunk hábo­rút s kértünk, hívtunk min­denkit, a világon mindenütt: álljon közénk, harcoljon ve­lünk. A legdrágábbról, a leg- nagyobbról van szó: a béké­ről, az emberiség évezreden ál­mának valóraváltásáról, ar­ról. hogy sikerül-e megmen­teni a világot egy nukleáris pokol minden borzalmától, vagy a világ önmaga sírját ás­sa meg egy háború borzalmai­val. A szocializmus nem akar háborút! És nem akarnak az egyszerű, becsületes emberek Nyugaton sem, nem akarnak vér ezni, harcolni burzsoá poli­tikusokért, mások vérén, verí­tékén hízott tőkésekért, az emberiség vámszedőiért. Háború! f*pomor szó az ünnep fe­ji nyességében, melegsé­gében, meghittségében. De elhallgaihatatlan szó, ve­szély, jelenlevő szörny, amely ott terpeszkedik az emberiség feje felett. Századokkal, évtizedekkel ezelőtt csak álom volt az, hogy a népek elháríthatják a hábo­rút. Urak dolga volt béke és háború dolgáról dönteni. Ma reális lehetőség, hogy a népek megakadáiy ózhatjá k egy háború kirobbant mát, reá­lis lehetőség, hogy az emberi­ség örök időkre megszabadul­hat az évezrede fenyegető, a legtöbb szenvedést okozó szörnytől, a háborútól. A béke erői soha nem voltak ennyire összeforrottak, s ennyire hatal­masak, mint ma. Soha nem volt az emberiségben ilyen ha­talmas a vágy a fegyvernélkü­li világ, a békesség után, mint ma. És soha nem volt hatal­masabb az elszántság, a harc- rakészség, hogy mindezért küzdünk is, mint ma. A világ válaszút elß érke­zett: vagy — vagy. Más lehe­tőség ninásen. Vagy a békés együttélés eszméje, vagy a há­ború borzalmai. Vagy békes­ség és biztonság vagy pusz­títás és halál. Vagy fegyver- nélküli boldog, szép világ, vagy elpusztított világ. Más választás nincsen. A békefelhívás ezért fordulj szenvedélyes hangon az egész‘% világhoz, minden emberhez. Ésí ezért javasolta a Szovjetunió % annak idején, a legilletékesebb £ fórumon, az Egyesült Nemze-Í tek Szervezetében az általános} és teljes leszerelést, s ezért tett'j ezer más béke javaslatot, le-\ szerelési javaslatot, ezért\ szüntette meg egyoldalúan a\ nukleáris fegyverrel folytatott\ kísérleteket, ezért szerelt lei százezer és százezer katonát. > A történelemben soha nem\ a szavak, hanem a tettek szá-j mítottaJc. A tettek pedig mel-l lettünk szólnak, kiáltanak, bi-\ zonyitanak. \ Szép álom: fegyvernélkülií világ. Beolvasztott tankok,', harcirepülők, ekevassá váló; fegyverek. Teremtő, világot-', formáló, új korszakot nyitó\ atomenergia. ■ Beláthatatlan távlatokat m/ifj meg az emberiség előtt a bé-l ke, a biztonság, a fegyvernél-', kuli vdlág lehetősége. Belátha-] tatlan távlatokat, amelyben] már azonnal kézzelfogható■ eredmények jelentkeznek, s‘. amely már a kezdet kezdetén] szebbé, boldogabbá, gondtala-] nabbá tenné az életet. Szép álom? Befejezés előtt a dióséi transzformátorállomás építkezése Rövidesen befejezik Diósd szomszédságában egy hatalmas transzformátorállomás építkezéseit. Ez az elosztó látja el majd a környék néhány üzemét és a lakóházakat ipari, illetve háztartási árammal.

Next

/
Thumbnails
Contents