Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

1960. DECEMBER 23. PÉNTEK Rózsa Ferenc-bélyeget ad ki a sajtó napján a posta Jövő évre is sok meglepetést készít elő a bélyeggyűjtők szá­mára a posta. Már az első év­negyedben több új bélyeg .le­letük meg, így az ÁUatkert- sor, különböző vadállatok ké­pével, több értékben. A Vö­röskereszt áldásos munkássá­gának mozzanatait megörökítő Vöröskereszt-sort szintén az év elején bocsátja ki a posta. Február 1-én, a magyar saj­tó napján Rózsa Ferenc, a Sza­bad Nép mártírhalált halt első szerkesztője arcképével díszí­tett bélyeg jelenik meg. Ez a bélyeg kiegészíti az arcképsort, amelyben eddig számos tudo­mányos, történelmi, irodalmi és művészeti nagyság képmása jelent meg. Ugyancsak új értékekkel bővül az első negyedévben az új forgalmi bélyegsor, amely a régi magyar várakat mutatja be. Összefognak a sóskúti gytímöleskertészek A tervekben új tanyaközpont építése, öntözéses konyhakertészet, gombatermelés szerepel Az elmúlt néhány nap alatt Sóskuton is megindult a tsz- be áramlók sora. A község­ben már eddig is szép ered­ménnyel dolgozott a Béke Tsz. Idén is — a kedvezőtlen időjárás ellenére —, 40 forint munkaegység-részesedést jut­tat á tagoknak. A továbbfej­lődésre nagy lehetőségek nyíl­nak, mert új belépőkkel és a község jól termő földjeivel bővül a szövetkezet. Eddig 159 család írta alá a belépési nyilatkozatot, 245 hold földet hoznak magúkkal, eb­ből 117 hold a szőíő és a gyü­mölcsös. Az első belépők között volt Paulik Sándor, Sza­bó József, Marcis Márton 9 holdas gazda, Kummer Antal 17 holdat vitt be, Kovács Sándor tízet, s köve­tik őket a falu többi gazdái. Eltűnik Gyónón a sártenger Régi panasza a gyóniaknak a község közepén éktelenkedő pocsolya, amely több utcában is megnehezíti, néhol úgyszól­ván lehetetlenné teszi a közlekedést. Még a legszárazabb idő­szakban is sárosak ezek az utcák. Évtizedek óta hiába sürgette a lakosság, kérése sohasem talált meghallgatásra, a pocsolya megmaradt a község közepén, a falu szégyenfoltjának. A ta­nácsrendszer bevezetése után azonban a község új vezetői el­határozták, hogy orvosolják a lakosság régi panaszát, de bi­zony a pénz hiánya és főleg egyéb halaszthatatlan teendők miatt most is évekbe telt, amíg ígéretüket beválthatták. Az idén mindenesetre beállították a költségvetésbe ezt a munkálatot és hogy eddig nem foghattak hozzá, az csak a szükséges betoncsövek késedelmes szállításán múlott. Decem­ber elején azonban végre megérkeztek a csövek és azonnal hozzákezdtek a munkához. Már épül és talán még ebben a hó­napban el is készül a pocsolyás utcákban a levezető csatorna. Az árkokat a lakosság társadalmi munkában ássa, a 80 ezer forint készpénzkiadást pedig a költségvetési hitelből fedezik. Csőri elvtárssal, a községi tanács vb-elnökével beszélget­tünk a tsz fejlődéséről, prob­lémáiról és jövendő terveiről. — Községünk nem tartozott a „zsíros falvak” közé, sze­gény emberek lakták. Eljártak innen az egész országba kubi- kolni, meg aratni. A felszaba­dulás után mi is fejlődtünk, de ez a mostani az igazi. Föld­jeink nem a legjobbak, de azért az élelmesek meghono­sították a szőlőt és az őszi­barackot. összesen 350 hol­don van szőlő- és gyümölcs- kultúránk. Szőlőből a piros- szlankát termesztik nálunk. Igaz, ez bornak nem a leg­jobb. mert meleg esztendő­ben sem lesz 8—9 maligán, foknál jobb a bora. De cse­megének kiváló. Szőlőből és gyümölcsből évente több vadont adtunk át a szövetkezeti áru- felvásárlásnak. Ez átlag egymillió forint tisz­ta hasznot jelentett a sóskúti gazdáknak. — Hogyan történik majd a szőlő megmunkálása? — Ügy gondoltuk, és ezt hagyták jóvá az új belépők is — hogy a területet meg­hagyjuk családi kezelésben, így mindenki maga felel a munkájáért. Családtagjaival úgy osztja be az idejét, ahogy akarja. A többi már tőle függ. Ha jól dolgozik, a megfelelő jövedelem sem marad el, ha meg lazsál, sírhat az évvég! zárszámadáskor. Vállalnak is szépen te­rületet. A végleges ter­veket azonban majd csak az ünnepek után készítjük é!. Akkor megalakul a gazdasá­Fejlődött a mozihálózat Majdnem tízmillióval nőtt a mozilátogatók száma — Bővültek a nemzetközi kapcsolatok — Az elmúlt három év eredményei Néhány nap még hátra van a hároméves terv végéig, a statisztikusok azonban máris számolgatják, hogyan válto­zott a helyzet 1957-től 1960-ig. A filmszínházaknál az előzetes adat szerint 1957 óta 617 új mozival bővült a hálózat, s ma már 4548 moziban vetítenek filmeket. Kiszámították, hogy jelenleg a mozival ellátott vá­rosokban és favakban él az ország lakosságának 97 szá­zaléka. Az új filmszínházak épí­tésére és a meglevők korsze­rűsítésére. tatarozására köl­tött milliók jól kamatoznak. Hazánkban a különféle művelődési, szórakoztató műfajok „vetélkedésében verhetctlenül egyedural­kodó a film. Az elmúlt három évben csak­nem tízmillióval nőtt a mozi­látogatók száma. A statiszti­kák tanúsága szerint 1957-ben 130 millió jegyet váltottak a filmszínházak előadásaira, az idén pedig — nem végleges adatok szerint — ez a szám erősen megközelíti a 140 mil­liót. Érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás óta nyíl­egyenes a mozilatogatok szá­mának növekedése: a film­színházak előadásainak közön­sége 1951-ben érte el az ötven­milliót. 1955-ben pedig túlha­ladta a 100 milliót. Kiszámították, hogy csu­pán az elmúlt néhány év­ben többen voltak mozi­ban. mint a felszabadulás előtt, 1929-tól 1945-ig. Az állami költségvetésen kí­vül sok százezer forinttal ^ já­rultak hozzá a mozihálózat korszerűsítéséhez a megyék, a városok tanácsai és a társa­dalmi szervek is. Az állam gondoskodásának és a helyi erőforrások együttes felhasz­nálásának jelentős részé van abban, hogy elmondhat julj. Jelenleg évente átlagosan 13—14 mozilátogatás jut az or­szág minden lakosára. A fel- szabadulás előtt ez a szám nem érte el a hármat sem. A városok sorrendjében az első öt helyet a vidék foglalja el. Salgótarjánban például egy év alatt 26, Oroszlányban és Kazincbarcikán 25, illetve 24,7 megvásárolt mozijegy jut min­den lakosra. Mind népsze­rűbb a film a falvakban is. Egy közvéleménykutatás ered­ményei bizonyítják, hogy az új nemzedék — a 15—22 éves fiatalok — úgyszólván telje­sen egyformán hódol ennek a szórakozásnak a városokban és a falvakban. A dolgozó parasztok kö­zül pedig a tsz-tagok csaknem kétszer annyit járnak moziba, mint az egyéni gazdák. A hároméves terv idején nemcsak a mozihálózat bővült és a mozilátogatók száma nőtt, tovább szélesedett a magyar filmek iránti érdek­lődés külföldön is. Az elmúlt 11 évben több mint ötszörösé­re nőtt a világszerte bemuta­tott magyar játékfilmek szá­ma, s az elmúlt három évben több mint egyharmaddal emelkedett filmjeink export­ja. A statisztikák szerint 1958-ban 92, tavaly 134, s az idén legalább ennyi filmün­ket vásárolták meg külföldi forgalmazó cégek. (MTI) iskolatípusonként országos konferenciákon beszélik meg januárban a szülői munkaközösség feladatait A Magyar Nők Országos Ta­nácsa és a Művelődésügyi Mi­nisztérium januárban orszá­gos konferenciákat rendez a szülői munkaközösségek ré­szére. A tanácskozásokon az oktatási intézmények, illetve az osztályok szülői munkakö­zösségének elnöke, iskolaigaz­gatók, osztályfőnökök, a me­gyei művelődésügyi, illetve a fővárosi kerületi oktatási osz­tályvezetők, valamint a nő­mozgalom vezetői és helyi ak­tivistái vesznek részt. Az ösz- szejöveteleken megbeszélik a szülői munkaközösségek to­vábbi feladatait. Az oktatási reform irány­elveinek vitája országszerte növelte a szülők érdeklődését az iskola iránt, s fokozatosan előtérbe állította a családi ház és az iskola közötti kapcsolat fontosságát. A januári konfe­renciák tovább erősítik az otthon és az iskola összhang­ját. Az általános iskolák szü­lői munkaközösségeinek Kon­ferenciáját január 3-án tartják a SZOT székházában, a kö­zépiskolákét január 5-én ren­dezik ugyanott. A 3-i tanács­kozás előadója Makoldi Mi- hályné, a pedagógusszakszer­vezet elnöke, a Magyar Nők Országos Tanácsának alslnöke gi bizottság, amely az én el­nöklésemmel sorba járja a ta­gokat. Egyenként megbeszél­jük. kj mit vállal. A szőlők és a gyümölcsösök teljesen rend­ben vannak, valamennyi idő­szerű munkát elvégeztek. A szántóföldekre meg most (hord­ják- ki a trágyát, a vetéssel sem maradtunk el. — Ezek szerint minden rendben van? — Sajnos, azért nem ennyire szép a menyasszony. Az őszi mélyszántást nem végeztük el, mert mifelénk nem szokás a tavasziak alá szántani. Na, de ezen is változtatunk a jövő­ben. A tsz-ünk eddig főleg a szántókra támaszkodott, de most kialakítjuk a jól jö­vedelmező kerti kultúrát is. — Ha már a terveknél tar­tunk, szeretnénk azokat bő­vebben is megismerni. — Elsősorban új tanyaiköz­pontot kell kialakítani, mert a régi most már kicsi lesz. Úgy gondoljuk, a temető és a rét közötti terület megfelelő lesz. Az állattenyésztés fellendítése ís jelentős feladat. A múltban nem álltunk rosszul, de aztán valahogy lemaradtunk. A be­hozott szarvasmarhákkal és azok szaporulatával akarjuk a fejlődést megindítani. Aztán itt vannak a lovak. A tavasszal istálló is kell. Az a szeren­csénk, hogy itt a kőbánya. In­nen megvesszük az alapot. Van a községben sok régi présház, a tagok szerint ezeket le kell bontani, máris van építőanya­gunk. Kölcsönt nem akarunk fel­venni, a magunk erejéből szeretnénk helytállni. Ezen . túlmenőleg gombate­nyészettel is foglalkozunk majd. Van hozzá sok üres pin­cénk. Úgy tervezzük, érintke­zésbe lépünk a MÉSZÖV-vei, nézzék meg, -alkalmasak-e er­re a célra. Ha igen, szakem­bert keresünk és nekifogunk. Bár a szőlő- és a gyümölcsös elég munkaigényes, de a gom­bát a nők is jól el tudnák lát­ni. Tervezzük még azt is — ha nem is az első évben —, de ki­használjuk a Benta-pata-k adta lehetőségeket. A Vízügyi Igaz­gatóság éppen tavaly szabá­lyozta. Nyolcvan holdat lehet­ne vele megfelelően öntözni, csak szakember kell hozzá. A Béke Tsz-nek eddig is volt konyhakertészete, hiszen itt vagyunk Pesttől egy ugrásnyi- ra. Igaz, nem volt túl jövedel­mező, mert hideg, agyagos a talaja. A Benta-part sokkal megfelelőbb lesz! Komáromi Magda VUifricenden Mindkettő sürgős! M egyei, járási és községi A tervezgetés szakemberekkel be- azonban szélgetve és a határt járva naponta halljuk és tapasz- mijük, hogy megyénkben számottevően megkéstünk az idén az esztendő legutol­só, de fontos munkájával, az őszi mélyszántással. A megkésésnek több o<ka van. Legfőbb oka a szokatlanul bőséges őszi esőzés, amely egyrészt lehetetlenné tértté a munkát, másrészt az esők után még napókig olyan ázott, szivacsos volt sokfelé a tala j, hogy ar ra géppel az elsüllyedés veszélye nélkül rámenni nem lehetett. Már a cukorrépa és a kukorica beszállításában sem vehet­tek részt teljes létszámban a vontatók, ez a munka is nagyrészt a fogatokra ma­radt. Lényeges oka még az elmaradásnak, hogy kevés a traktoros és a derültebb, szárazabb napokban sem sikerült teljes mértékben kihasználni a gépek Icapaci- tását, nem lévén elegendő ember a második műszak­hoz. Általában a gépek egy- harmada, vagy alig egy- harmada tudott az idén két műszakban dolgozni. A szántást, ha nem is a géppel elérhető mélység­ben, de mindenképpen hasznosan, sok helyen az első perctől kezdve fogatok­kal is végezték. Azonban a betakarítás, majd a trágya­hordás sok fogaterőt el­vont, s teljes lendülettel csak később indulhattak szántani a fogatok, de elin­dultak. Ez elsősorban a ter­melőszövetkezetekre vonat­kozik. Az egyéni gazdák életük nagy sorsfordulójá­val voltak és sok helyen még vannak is elfogulva, s ezért elhanyagolták az amúgy is nehézségekbe üt­köző őszi szántást. Me­gyénkben a legutóbbi jelen­tések szerint mintegy 100 ezer hold vár még őszi szántásra, s ebben nagyobb részük, nagyobb muíasztá- suk az egyéni gazdáknak van, akik szántásra váró te­rületüknek — megyei vi­szonylatban — mindössze negyedén végezték el a munkát. A z érthető, hogy az új zi körülményeket latol­gató gazdákat száz és száz probléma foglalkoztatta: hogy lesz. mint lesz ezután a közösben. Ezekre a kér­désekre választ vártak, ott­hon tartózkodtak, beszélget­tek, gy üléseztek, terveztek. magában nem elegendő, mert a föld a termelőszö­vetkezetben is csak úgy te­rem, ha megművelik. Már­pedig az őszi szántás jelen­tőségét és szükségességét minden gazda ismeri és be­látja, Ezért saját érdekük­ben is végezniük kell terü­letükön, akár belépett már, akár nem. Az indulás is könnyebb, ha nem hátrány­nyal, adóssággal kezdik. Márpedig ha nem végzik el a. szántást, adósai maradnák a földnek, amelyből jövőre élni akarnak! Az új termelőszövetkezeti községekben az a tapaszta­lat, hogy a gazdák otthon tartózkodnak, mert folyik a leltározás és nem utplsó ér­dek az sem, hogy kellő ér­tőkben becsüljék fel a kö­zösbe vitt állatokat, felsze­reléseket. De ezért nem szükséges egy-két hétig ott­hon ülni mindenkinek, ahogy ezt általában tapasz­taljuk. Leghelyesebb, ha azokban a községekben, amelyekben éppen erre a munkára 'készülnek, vagy éppen folyik is ez a munka, utcánként vagy körzeten­ként leltároznak, előre meg­jelölt és nyilvánosságra hozott időpontban, a többi új szövetkezeti gazda pedig dolgozik. A leltározás is na­gyon fontos és minden új belépőnek komoly érdekei fűződnek hozzá. Azonban a szántás is nagyon fontos, s ehhez is nem kevesebb ér­deke fűződik a szövetkezeti gazdáknak. Ezért egyszerű szervezési intézkedéssel egyeztetni kell a két sürgős feladatot. á megyei szervek az őszi Aj. szántás ösztönzésére engedélyezték az új terme­lőszövetkezeteknek, hogy készpénzben fizessenek azoknak az új szövetkezeti tagoknak, akik a termelő­szövetkezet létrejötte és az állatok közösbe adása közt eltelt időszakban is végzik a trágyahordást és az őszi szántást. Erre az állam ad soron kívül fedezetet. Mi­után az állatokat közösbe vitték és megkezdődött a tényleges közös tevékeny­ség, munlcaegységben törté­nik az őszi munkák elszá­molása. Az az új szövetke­zeti tag tehát, aki megkés­ve is, de becsülettel befe­jezi az őszi munkákat, gyors bevételhez jut. És ez sem megvetendő. Tenkely Miklós lesz. A középiskolai szülői munkaközösségek január 5-i értekezletén Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Taná­csának titkára tart vitaindító előadást. A tervek szerint szintén ja­nuárban rendezik meg az óvodák, majd ezt követően az iparitanuló-intézetek szü­lői munkaközösségeinek or­szágos konferenciáját. (MTT) 75000000 forint — talált pénz Valami halvány sejtelmem eddig is volt a hulladék nép- gazdasági jelentőségéről. Pla­kátok, újság- és mozi hirdeté­sek sulykolják évek óta be­lénk, hogy az újságpapírt ne tüzeljük el — a MÉH pénzt ad érte. Aztán az ócskavasat gyűjtő kis úttörők boldog mosolya is maradandó emlék számomra, azzal az újságcik­kel együtt, amely arról tanús­kodik, hogy ezek a gyerekek nyári táborozásuk költségét ócskavas- és fémgyűjtéssel te­remtették elő. Amikor azonban Révész Andor, a Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH igazgatója arról tájékoztat, hogy vállalata 1960-ban hetvenötmillió forint értékű hulladékot gyűjtött — jegyzetfüzetem fölött egy pil­lanatra megáll a toll. Nem té­vedünk egy-két nullát? Meg­nyugtat: nincs semmi mellé­fogás ! . — Miből gyűlt össze ez a hatalmas érték? — Filléres tételekből. Szinte kilónként. Vasat 17 000, színes fémet 800, papírt 1700, rongyot 1250, tollat 83, samott-tör- ff meléket 250 tonnát gyűj- : töttünk. f Ezenkívül 6000 hektoliter f hordó, 1000 mázsa láda, 105 jezer darab cementeszsák, 4,5 ff millió forint értékű nyersbőr £ és mintegy tízmillió értékben ff egyéb hulladék az ez évi tel- ff jesitésünk. ff. — Tegyük érthetőbbé eze- \ két a számokat. Mit lehet eb- í bői gyártani? f; Papír, ceruza kerül és most már hárman is osztunk, szor- : zunk. Az igazgató így össze­gezi a számítások eredmé- £nyét: ff — A vasból 6800 traktort. £vagy 1 190 000 darab kerék ^párt készíthet az ipar. Min­iden tíz tonna fém negyven- f ezer főzőedényhez ad nyers­anyagot, tíz tonna rézből pe­dig 360 kilométer hosszú vil­lanyvezeték állítható elő. Az 1700 tonna hulladék- és ma­kulatúrapapírból húszmillió darab negyvenlapos iskolai füzetet, az 1250 tonna rongyból pedig 472 kilométer hosz* szú rongyszőnyeget, vagy 1 250 000 kiló finom papírt lehet gyártani. A begyűjtött 4,5 millió forint értékű nyersbőr 5600 darab panofixbundához, 80 000 pár férficipőhöz, 120 ezer kvadrát bőrdíszműáruhoz és 71000 nyúlszőrkalaphoz ad nyers­anyagot. Kik gyűjtötték össze ezt az igen komoly értéket? A MÉH-vállalat ötven be­gyűjtő egységének 380 dolgo­zója és négyszáz területi meg­bízottja. Persze egyedül nem birkózhattak volna meg ezzel a hatalmas feladattal. Rajtuk kívül sok ezer úttörő segített a nagy munkában, hiszen a vasnak, fémnek, papírnak csaknem a felét ők adták át a MÉH begyűjtő szerveinek. Munkájuk elismerése nem maradt el: a Pest—Bács— Nógrád megyei MÉH közel kétszázezer forinttal jutal­mazta őket az átvételkor ki­fizetett begyűjtési áron felül. Győri Mihály Most még enyhe az idő, de a bndapest—gödöllői HÉV- vonai mentén, különösen a völgyben futó vágányt, hóvédő lecgúlákkal védik az esetleges későbbi hófúvásoktól. Ké­pűnk Kistarcsa határában készült. (Foto: Gábor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents