Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

I960. DECEMBER 23. PÉNTEK r**r HEGYEI 5 Nem halt meg. csak alszik Sok cikkben, számos könyvben írták már le ezt a meghatározást: Szentendre a festők városa. Már a múlt század végén — az impresz- szionizmus magyarországi vi­rágzásának kezdetén — fel­tűritek a girbe-gurba utcák­ban a festőművészek állvá­nyai. Szentendrét . nemcsak különleges szépsége, de főleg közelsége a fővároshoz — ez tette oly kedveltté a képző­művészek körében. A húszas években, Ferenczi Károly vezetésével szávios festő vetette fel a gondolatot, hogy e gyönyörű városkában érdemes volna egy művész- telep alapítása. Tett követte az elképzelést és a Duna partján, a város északi végé­ben, mintegy hatholdnyi terü­leten, épületeket emeltek, il­letve régebbieket — egy ma­jorságot — építettek át. A művésztelep sokáig virágzott, s bár létezik még ma is, de napjainkban iúkább csak né­hány képzőművészünk nyári pihenőhelye, üdülője. A többi, virágzó telepnek — Zsennye, Sárospatak, Nagymaros — csak árnyéka. A' telep nem halt meg, csak kívül áll. így, ez esetben, külső segítségre van szüksé­gük. A város tanácsa bizo­nyára örömmel fogad min­den kívülről jövő kezdemé­nyezést, amely segítené ab­ban, hogy Szentendre mind­inkább és még inkább a fes­tők jelentős városa legyen. Darázs Endre ,>X\XXXXX>XXXXXX\>XXXXXXXX\XNXXXXXXXXXXXXV KÖNYVESPOLC XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXVXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' CSUJKOV: ERŐD A VOLGA PARTJÁN a technikai eszközöket te­kintve a fasiszta csapatok, a szovjet csapatok győztek, mert a szovjet katonák ha­zájukért harcoltak, igazságos, honvédő háborút folytattak, tudták, hagy miért harcolnak, s azért vállaltak zokszó nél­kül szenvedést, nélkülözést, azért hullatták vérüket, s ha kellett. áldozták életüket. Csujkov marsall könnv? ezek­A Próbaút című új ma­gyar játékfilm szerelmes- párja: Krencsey Mariann és Tordy Géza yj egénynek is be illene ez a hadtörténeti munka, amely a második világháború legnagyobb csatájának, mond­hatnánk úgy is: fordul&pont- jának eseményeit tárgyalja. A sztálingrádi csata, a Pau­lus vezette hatodik német had­sereg veresége, a szovjet csa­patok diadalmas előrenyomu­lásának kezdete ma már tör­ténelmi tény. s éppen ezért szükséges, hogy az eddigiek­nél többet Vudjunk róla. Csujkov. mint a sztálingrá­di csapatok parancsnoka, köz­vetlen részvevője és irányí­tója volt ennek a győzelmes harcnak, annak a hőstettnek, amelyet a sztálingrádi csapa­tok végrehajtottak: megvéd­tek a többszörös túlerővel szemben a várost, amely már akkor jelképpé nőtt az egész világ szemében, nem csupán egy város birtokáért folyó harc volt. hanem a fasizmus és a szocializmus hadseregé- '4 nek próbája, annak bizonyí- ^ tása: melyik hadsereg erősebb. $ S bármennyire is fölényben 4 voltak a katonák létszámát és nek a harcosoknak, s ennek a hősi csatának állít emlé­ket. szigorúan a hitelességre, a harc dokumentumaira tá­maszkodva. Bár a. könyv nem regény, sőt. még nem is izgalmas csa­taleírásokkal tűzdelt Leírás, mégis: izgalmas olvasmány, amelyet sok fénykép és tér­kép egészít ki. (Zrínyi Kiadó.) (mottó) BESZÉLŐ KÖVEK H asznos feladatra vállal­kozott a KISZ Budapesti Bizottsága és a fővárosi ta­nács, amikor kiadta ezt a könyvet a KISZ kongresszu­sának tiszteletére. Elismerés illeti Péntek Gyulát, a könyv íróját, szerkesztőjét és össze­állítóját, hogy ezt a jnunkát. elvégezte. A kellemesen cse­vegő hangon megírt mű jó ki­egészítője annak a néhány év­vel ezelőtt megjelent. Hatvány Lajos szerkesztette albumnak, amely a híres pesti házak tör­A megtalált haza szendereg. Mert alszik, s erről nem éppen a lakók tehetnek. A telep épületei már elavul­tak, újítani keFlene azokat, s mellettük új lakóházak, mű­teremépületek is elkelnének. Mindez befektetéseket igé­nyelne, de megérné. Szentendre városi tanácsa az utóbbi években — anyagi lehetőségeihez mérten — so­kát tett, hogy a város méltó maradjon régi híréhez. Szent­endre a festők városa. Évről évre megrendezik a városi Ferenczy Károly Múzeum első emeletén a szentendrei kép­zőművészek — vagy húszán vannak — őszi tárlatát. Ez mindig jelentős esemény. A Nemzeti Galéria és a Műve­lődésügyi Minisztérium min­den évben vásárol a kiállított^ művekből, s a város üzemei £ is, lehetőségeik szerint. ^ Nemrégiben szép és köve- j tendő példát mutatott Szent- ^ endre tanácsa a többi város-z nak, amikor elég szerény költ- / ségvetésébői havi 500 forint f- ösztöndíjat szavazott meg egy f szentendrei fiatalember ^ re- ^ szere, aki a Képzőművészetig Főiskola növendéke. Tervei ^ között szerepel egy pihenőszo- ^ ba megnyitása a vendégmu- ^ vészek számára, s a városi < tanács étkezdéje nem zarja / be ajtaját előttük. \ Szép gesztusok és tervek ' ezek, de a lényegen nem so- * kát változtatnak. Ahhoz, hogy > Szentendre képzőművész-ele-, te — elsősorban a műveszte- ! lepé — felélénküljön, az or- ; szagos intézményeknek, s nem- ; különben Pest megye tanacsa- ; nak is: nagyobb segítsége ; szükséges. Ha érdemesnek, tartják, anyagi áldozatot is - hoznának megyaltoztatasara j a szentendrei művesztelep t - < lendítése érdekében Nem hiszem, hogy hatalmas ; pénzeket emésztenének föl e ; beruházások. Elképzelhető, ; hogy nemcsak a hivatásos ; művészek keresnék fel SZ1 ves \ örömest mivel páratlan szép- < ségein túl. mellette szól Bu- j da pest tőszomszédsága, de le- j hetőség nyílna arra. hogy az \ üzemek képzőművészeti körei; is napv létszámmal látogathat- j nák. í Tudomásom szerint az üze- í mi képzőművész-körök. kinti, < Négy nap Párizsban Kállai Ferenc egy érdekes szatíráról, az új Brigitte Bardot-filmről és Napoleon sírjáról tett. Dicsekedett, harmincöt évvel ezelőtt vándorolt ki. bejárta a világot. A dicsek­vés után hirtelen elhallgatott, hangja más lett: „Mondja ké­rem, milyen otthon a Váci utca?” Magyaráztam. Köz­beszólt: „Ha megkérhetném, játssza el”. A pult lett a ki­rakat. Voltam nézelődő mun­kás, magassarkú cipőben ko­pogó lány, bundába öltözött hölgy, nőket figyelő egye­temista. De leginkább egy szerep sikerült, amikor be­mutattam■ hogyan sétál a Váci utcán Kállai Ferenc. T rikóra kerül a kockás ing. — A második nap. Szín­házba mentem. Érdekes sza­tírát láttam. Az első világhá­ború végén ártatlanul halálra ítélnek egy embert. Az ítéle­tet végrehajtják, mégpedig furcsa módon: különleges szerrel, hosszú évekre elaltat­ják. A „halott” különböző tör­ténelmi korokban felébred, hogy megbizonyosodjon: mi­lyen a politika? Látjuk 1945- ben. A színpadi vásznon né­met SS-katona, fegyverének csöve a nézőtérre néz. A vásznon aláírás: „Az ellensé­günk”. Látjuk 1960-ban. A színpadi vásznon ugyanaz az SS-katona, a fegyver csöve ismét a nézőtérre néz, de az aláírás most már változott: „A barátunk”. Óriási tüntető vastaps tört ki a nézőtéren. Művészi bátorságot dicsért a siker... Vállra kerül a szőrmegallé- ros kabát. — A harmadik nap. Meg­néztem Napoleon sírját. Mo­numentális, gyönyörű épület. Itt nyugszik a nagy hadvezér, a lánya, a fia és több tábor­noka. Napoleon sírja a ku­polaépületben van. Úgy he­lyezték el, hogy csak az első emeletről látni rá. Az érdeklődő emberek felmennek a magasba, onnan néznek le, s ilyenkor úgy tűnik, minden néző meghajtja a fejét. Fur­csa, mintha maga Napoleon rendelte volna el: tetemét ide helyezzék, kényszerítsék az embereket, mindenki még ha­lott teste előtt is alázattal áll­jon. Az öltöztető prémes, me­leg kucsmát készít. — A negyedik nap. Láttam a legújabb Brigitte Bardot- filmet, Az Igazságot. Annak ellenére, hogy a film natura­lista meztelenség, Bardot ki­vételesen művészit produkál benne. Több emberrel beszél­tem a filmről, elmondták, már ők is unják. Nem tart­ják művészetnek; mást, az Eiffel-torony árnyékában té­májú filmeket követelnek. Az viszont kevés. Így aztán nem csoda, hogy Franciaor­szágban a mozilátogatók szá­ma az elmúlt években a felére csökkent... F ejre kerül a kucsma, le- gényesen félreáll. — ötödik nap. Ez a történet már nem Párizsról szól, ha­nem egy potyautasról. Kállai Ferencről. Hazafelé, Párizs­tól Bécsig jegy nélkül utaz­tam. Hogy történt? . . Kifelé a hálókocsiban magyar kül­kereskedelmi utazó volt a társam, összebarátkoztunk. A jegykezelő elkérte mindket­tőnk útikártyáját, s amikor visszaadta, véletlenül elcserél­te Ez hazafelé az Arlberg- expresszen derült ki. A ka­lauz közölte, jegyem érvény­telen, a következő állomás­nál szálljak le. Kétségbees­tem: „De kérem, én nem szállhatok le, színész va­gyok, mi lesz a Nemzetiben a holnapi előadással?!” A ka­lauz végül megértett, mosoly­gott: „No jó — mondta — én elviszem igy is, de mi lesz Svájcban, a másik kalauznál?” ... A másik kalauz leszállított^ bevitt az állomásfőnökségre. De az állomásfönök itt is meg­értette, hogy nekem holnap Budapesten játszanom kell, Viktort kell játszanom. S most itt vagyok, nemsokára Viktor leszek. Az öltöző ajtaja felett meg­szólal a mikrofonhang: „Kál­lai ... Kállai színpadra ...” Néhány pillanat, a színpa­don áll. Télikabátban, kucs­mában, az Irkutszki történet Viktor szerepét éli. Felhang­zik az ismerős hang: — Azt mondják, hogy két hét múlva elzárják az Anga- rát... Esik ... Válja. nagyon szeretem... H. Barta Lajos tünetét, a régi Budapest em­lékeit ismertette Nos, ez a könyv Budapest munkásmoz­galmi emlékeivel ismerteti meg fiatal olvasóit — és ez nem kevésbé szükséges. Ügyes ötlet, hogy képzelet­beli villamosozás, autóbuszút keretében mondja el Péntek Gyula a fiataloknak hol, mi­lyen épületben, mi történt a Horthy-rendszer idején, ho­gyan szervezkedtek azok a mozgalmi vezetők, akikről az utca vagy tér mai nevét kap­ta. Hasznos dolog ilyen köny­vet megjelentetni, mert so- f kan vannak, akik ezeket a fj történeteket nem ismerik, pe- <; dig megismerésük igazán fon-' £ tos. Valljuk meg őszintén, f. nemcsak fiatalok, de időseb­ig bek is elolvashatják. Tanul- f, nának belőle. f, A bizonyos fokig hézagpót- 5; ló írás hibájául kell felrónunk, ff, hogy kissé túlságosan oktató ff, hangon íródott és néhol túl- ^ ságosan nyíltan agitatív jel— £ legű. Az előbbi azért kár, ^ mert nemcsak a legfiatalab- ^ bakhoz kell szólnia, hiszen a 5 felnőttek is újat hallanak be- ? lőle és a KISZ tagjai akkor £ is megértenék, ha kevésbé ^ lenne tanító bácsis a könyv fj hangja. Az utóbbi viszont ép- fj pen a fiatal olvasók meggyő- ^ zése esetében nem a legjobb f, módszer. ff, E kis ellenvetés ellenére is ^ hasznos volt ezt a könyvet ^ megjelentetni. (máté) ff S\\\\N\\\\\\\\\v \ Február 1-ig lehet jelentkezni \ ú bukaresti zenei versenyre f Bukarestben a jövő év szép- ^ temberében nemzetközi ének-, ^ zongora- és hegedűversenye- ^ két rendeznek, amelyekre feb- ^ ruár 1-ig lehet jelentkezni a ^ Magyar Zeneművészek Szö- ^ vétségében. A hazai válogatót ^ még február hónapban meg- £ tartják. Részletesebb felvilá- ^ gosítást a szövetség ad, na- ft ponta 11—13 óráig. (MTI) \ Zoltánt. Alakításában a feje-£ delem fiát alig tudjuk elvá- f lasztani az egyszerű kazár ^ vagy magyar vitézektől. Alig f különbözött tőlük, nem mu- £ tatta meg azt a másfajta em- fj bért, akibe Gyöngyvirág be- J leszeret. Kiss Ferenc a sok f, harcban elfáradt Árpádot ját- J szotta. Alakítása nem volt ^ eléggé fejedelmi, túlságosan ^ szelíd volt ahhoz képest, aho- f, gyan a darab során mindkét ^ táborbeliek beszélnek róla. f, Egy fokkal mintha „kedélye- ^ sebb” lett volna, mint ameny- ^ nyíre az szükséges. Uray Ti- ^ vadar Ménmarótot, a kis nép ^ uralkodóját játszotta, aki f, bölcsességével elhárítja népé- fj ről a bajt. Kiválóan eltalálta fj szerepének alaphangját, a ne-^ mes öngúnyt. Vörösmarty Lili £ illúziót keltőén formálta meg ^ Gyöngyvirág alakját. A ki- ^ sebb szerepekben sikerült ^ választás volt Ménmarót két ^ tanácsadójának megelevení- ^ tésekor Egri István és Balázs £ Samu szerepeltetése, mint a ^ kazárok harcias hadnagya és f> a vele szemben álló ravasz, ^ művelt bizánci írástudó. SZBLLGSY ANDRÁS zenéje szer-^ vés része Hegedűs Géza hang- J játékának. A legteljesebb ^ megértéssel rendelte alá a ze- ^ neszerző a muzsikát a darab- ^ nak, s ezáltal tovább fejlesz- £ tette az író gondolatát, elkép- ^ zelését. — ndl — í HEGEDŰS GÉZÁNAK ezek a da­rabjai, melyekben igen sok a monológ, nagy nehézségek elé állítják a rendezőt. Két fő feladattal kell megküzdenie: verses rádiójátékot és ugyan­akkor a formailag drámának nehezen nevezhető verses anyagból drámát kell rendez­nie. László Endre — akinek a nevéhez fűződik a legtöbb Hegedűs Géza-hangjáték ren­dezése — most is jól oldotta meg munkáját. A szerző szán­dékának minden felesleges magyarázkodás nélküli, ma­radéktalan megvalósításáéi’! illeti meg elsősorban a di­cséret. A darab sok lehe­tőséget adott volna rá, de László Endre mégis ellenállt a csábításnak és elhagyta a feltűnő, olcsó rendezői fogáso­kat, trükköket. Mindezek elsősorban az egyes hangképek rendezői be­állítására vonatkoznak, az egész produkció egységes ha­tásának megteremtésére, a színészi munka azonban ez­úttal eléggé egyenetlen volt. Elsősorban Gábor Miklósra gondolunk. Szépen, kulturál­tan beszél, teszi, amit kell, mégis nehezen tudja elhitetni MINDEN NÉP őrzi, megbecsü­li, s koronként újra meséli őseinek az idők mélyébe ve­sző történetét, a hősi mondá­kat. Ezt a feladatot — a ma­gyar nép őstörténetének fel­elevenítését végzi el Hegedűs Géza négy részből álló hang- játék-sorozatban. „A megtalált haza” záródarabja ennek a tetralógiának. Tárgya a hon­foglalás utolsó szakasza: Ár­pád fia, Zoltán, megszereti, s feleségül veszi Ménmarót ka­zár király lányát, Gyöngyvi­rágot. Ez a hangjáték is, mint az előző három, verses darab. Minden szereplő a rá jellemző versformában beszél. Ez a megoldás jó módszere az egyé- nitésnek, könnyebbé teszi a megértést, különös, szinte ze­nei hatást eredményez és ugyanez a formai megoldás lehetővé teszi mitológia és történelem, legenda és való­ság szoros kapcsolatát. A so­rozat négy darabja közül ez szól leginkább a mához, s az író személyes vallomása nagy és fontos kérdésekről a legsze­mélyesebben fogja meg a hall­gatót. RÁDIÓS ZÍNHÁZ állandó telepekkel — ma még — nem rendelkeznek. Nem volna közömbös, hogy az ő ügyük is lépjen egvet előbb­re. Ha tanának vezetésével — akár rövid időre is — vendé­gei lehetnének valamelyik mű­vésztelepnek. adottságaik sok­kal inkább kibontakozhatná­nak a hivatásos művészek kö­zött. és a festői környezetben. A szentendrei művésztelep e célra kiválóan alkalmas vor- na Elképzelhető, hogy nagy_ üzemeink — ahol képzőmű­vész-körök működnek — szí­vesen vállalnának részt e Bu­dapest melletti művésztele’' bővítésében. korszerűs ítés í ben. A Képzőmű\’észetí Főiskola hallgatósága nyaranként szél- rajaik az országban. mun­kával tölti a szünidőt A leg­többjük továbbfejleszti tud' sát. önálló munkálkodássá? Nagyobbik részük a főváros­ban él. s mégis, a szomszé­dos Szentendrét csak futólag keresik fel. egy-egy délutánra, hiszen Szentendrén szobát bé­relni magánháznál igencsak nehéz, s a szállodaipar jelen­leg egyetlenegy szobával sem rendelkezik (!?) a városiul te­rületén. Nemhogy a turisták nem jutnak szobához, de a szerény anyagiakkal rendel­kező főiskolásoknak meg ép­pen lehetetlenség, s így hosz- szabb szentendrei tartózkodás­ról — egyelőre — nem is ál­modhatnak Milyen nagysze­rű volna részükre a művész­telepen néhány szoba és mű­terem! Szentendre idegenforgalmi fejlesztése, ha lassan is, de halad. Várható, hogy az el­következő években látoga­tottsága megsokszorozódik, s valószínű, hogy a turisták jó része szívesen viame haza valami emléket a festők fes­tőd városkájából. Legtermé­szetesebb volna — a közel­jövőben — ha a Képcsarnok Vállalat a városka valame­lyik forgalmas pontján üzle­tet nyitna, s a helyben ké­szült műveltet árusítaná. Ez a városnak művészi hírve­rést jelentene. Néhány ötlet csak a szá_ mos lehetőségből. Nem déli- bábos álmok ezek, hanem aránylag könnyen megvaló­sítható és gyümölcsöztethető lehetőségek. A városka nép­művelési osztálya, Székely Lajos népművelési felügyelő vezetésével, újabb és újabb terveket dolgoz ki Szentendre képzőművészeti életének fel­lendítésére, de a művészte­lep sorsa nem az ő kezük­ben nyugszik, hatáskörükön * Nemzeti Színház elő­zi. csarnokában tábla: Adám — Básti Lajos, Éva — Lukács Margit, Lu­cifer — Ungvári László... Szerepek és nevek. Az ember tragédiája szereposztásából egy név hiányzik: Kállai Fe­renc. A fiatal művész tanulmány­útra Párizsba utazott. Napok teltek. Nagyobb lett a naptári szám. Kállai Ferenc most a tükör előtt Viktor \ ruháját ölti f el. Amíg készül a smink, vállra kerül az ing í és kabát, Párizs élménye az \ öltözőbe visszatér. ! — Gyönyörű volt — mond­\ ja a tükörbe önmagénak. — : Vágyam teljesült. Láthattam \ Párizst. \ Krémtől fénylő lesz a bőr. \ — Sokat mesélhetnék. Lát­\ tam az Eiffel-tornyot, ta-lál- l koztam Colette Deréal-lal, • aki partnerem volt a Fekete ! szem éjszakája című kopro- \ dukciós filmben, éreztem Mo- l Here és Victor Hugo levegő­jűjét, a Louvre-pálotában meg- \ csodáltam. Mona Lisa tekinte- \ tét... és végigbolyongtam a \ Place Pigalle mulatóit. Sok l az élmény, a sor végtelen, el- ! mondom a négy nap legérde- í kesebb történetét. ! A smink kész. I — Az első nap. Felejthetet- 5 len. Hosszú bolyongás után, \ éjszaka érkeztem a szállodá- ; ba. A portástól németül a l szobakulcsot kértem. A por- \ tás magyarul felelt: „Igenis, ! művész úr”. Szó-szót köve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents