Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-02 / 259. szám

1960. NOVEMBER 2. SZERDA KST maii % „Egyszerűen csak tudni akarok... /✓ — Jónapot kívánok! A lányok vékony és a kama­szok /.mutáló, vastag hangja éneklő kórusba olvad. Délután van, a nap már fukarul mérj sugarait, alig. egy-kettő téved be közülük a tanterem abla­kain. A katedrán fiatal tanár­nő magyaráz: szakköri foglal­kozást tart a hetedikeseknek. Kérésemre átadja a vezetést a szakköri titkárnak, s átme­gyünk a nevelői szobába. — Antal Domokosáé vagyok — mutatkozik be —, magyar­szakos tanár. Én tanítom az esti tagozat hetedik osztályát is. Helyben vagyunk. Engem éppen ez érdekel: az esti tago­zat. Igaz-e, hogy Kocséron ör­vendetesen nagy az érdeklődés a felnőttek körében a tanulás iránt? Igaz. Hát az. hogy az es­ti tanulók között 22 nő van? Az is igaz. Sőt, az is, hogy leg­többjük a nőtanács kezdeményezésére, agitációjára iratkozott be. pó­tolni az elmulasztottakat. Antal tanárnő fehér köny­veket vesz elő a szekrényből, a felnőttek osztálykönyveit. Ahogy lapozza, csaknem min­den névnél elidőz egy darabig: — Lássuk a hetedikeseket: Vass-házaspár, Módra-házas- pár. Versenyben tanulnak. Gazd-a Jánosné tavaly már itt végezte az V—VI. osztályt, most hetedikes. Parasztasz- szony. Ö a földművesszövetke­zet zöldségfelvásárlója, amióta a férje nyugdíjba ment. Értel­mes asszony. Falja a könyve­ket. A kötelező olvasmányokat olyan részletesen tudja elmon­dani, hogy öröm hallgatni. — Barhács Jánost nem is­meri? Ö is az én diákom. Né­hány évvel ezelőtt az újságok is írtak róla. Úgy írták, hogy ő a kocséri „paradicsomki­rály” Partizán volt. s ezért 25 hold földet kapott a felszaba­dulás után. A földjén minta­gazdaságot létesített. Öt hol­don paradicsomot termelt, 150 000 forintot pénzelt belő- iSTtETzérf nevezték ■ éT^pár'&dí-: esomkixáj ynakx....... " —Most mi van vele? — Elnök! A Petőfi Termelő- szövetkezet elnöke. ? Ismét egy házaspár követ­kezik. Bereute Aladár és fele­sége. Mindketten a földműves­szövetkezet alkalmazottai. Együtt járnak a hetedik osz­tályba. A nyolcadikosok osztálykönyve kerül élő. Visszafelé lapoz­gatjuk, s megakad a szemem egy néven: Pecze Szilveszter- né. A férje általános iskolai tanár. Ott tanít az iskolában. Az asszony munkáslány volt, nem tanulhatott. Tavaly, ami­kor megindult az esti iskola, elsők között jelentkezett a VII. osztályba. — Van olyan parasztasszony növendékük, aki jelenleg is mezőgazdasági munkát végez? — Hogyne volna! A huszon­két nő legtöbbje ilyen. Itt van például Ország Ferencné. Nyolcadikos, Tavaly kitűnő bi­zonyítványt kapott. Itt lakik, nem messze .. Ha akar vele beszélni... Fehérre meszelt, takaros fa­lusi ház nyárikonyhájában ta­lálom Ország Ferencnél. Előt­te, az asztalon nyitott köny­vek, füzetek. Este tanítás lesz, addig ismeretséget akar kötni a névszói állítmánnyal. — Máskor éjszaka szoktam tanulni, de ma szabadnapos voltam. Országné az Uj Élet Tsz nö­vénytermesztő brigádjának munkacsapatvezetője, a férje pedig az Országos Vízkutató és Fúró Vállalatnál dolgozik, jelenleg Tiszaföldváron. Tíz éve járja az országot, heten­ként csak egyszer jön haza. Rossz így kétfelé élni. De így tudták összegyűjteni a takaros kis házra, bútorra valót. Váratlanul teszem fel a kér­dést a nevetős, barna asszony­nak: — Mondja meg őszintén, mi­ért jár iskolába? Meg sem lepődik, úgy vála~ szol. — Énbennem rengeteg a tu­dásvágy. Minden érdekel: a számtan, a földrajz, az iro­dalom. Éjjel, tanulás után még olvasok is egy keveset. — Igen. amíg a petró ki nem fogy a lámpából! — szól köz­be árulkodóan ifjú Ország Feri. ugyancsak nyolcadikos tanuló. Persze, a nappali tago­zaton. Országné zavartan nevet, aztán visszavág: — Én nem is tagadom, hogy szeretek tanulni, meg olvas­ni! Már kislány koromban is szerettem volna tanulni. Nem lehetett: 11 éves koromban meghalt az édesapám, anyám erejéből nem futotta többre hat osztálynál. Most végre ta­nulhatok ... Pedig eleinte sok gúnyolódó, rosszmájú megjegyzést kellett lenyelnie a szomszédasszo­nyoktól. Még a tsz-tagok kö­zött is akadt olyan, aki csú­folta. Mi akarsz lenni, tán mi­niszter? — kérdezték tőle. — Nem akarok én felka­paszkodni sehova! — mondja cseppnyi indulattal a hangjá1 ban. mintha a gúnyolódóknak válaszolna. — Egyszerűen csak tudni akarok. Lehet, hogy nem is hagyom abba a nyolc általános után. A tsz- ben szó esett arról, hogy ké­sőbb mehetnék kertészeti szakiskolára. Lehet, hogy el is megyek. Vagy az is lehet — habozik egy pillanatig, mi­előtt kimondja —. hogy Úttörők a gyárban leérettségizek. Vizsgálódva néz rám, mit szólok hozzá. Biztatom. Tanul­jon, ha győzi erővel, meg idő­vel. És mit szól hozzá az ura? — Azt szólja, hogy az idén ő is beiratkozott a hetedikbe. Vasárnap, amikor itthon van, együtt tanuljuk a nyelvtant, mert az mind a kettőnknek nehéz. — A fia nem segít magá­nak? — Inkább én segíthetnék neki! — mondja kicsit mér­gesen. Emögött az rejlik, hogy if­jabb Ország Ferenc korántsem olyan jó tanuló, mint az édes­anyja. Pedig nincs más dolga, csak a tanulás. Nem úgy. mint az anyjának annak idején .. . Esteledik. Országné össze­csomagolja a könyveket, füze­teket, indul az iskolába. Vala­ha azt tanították itt, hogy úr ír. S akkor úgy is volt. Most meg a parasztember ír. És ol­vas. Mikszáthot, Jókait, József Attilát, mint Országné. Tíz órára jár, amikor haza­felé ballag. Kicsit fél a sötét­ben: az ő utcájukba még nem jutott el a villany. Egyik ke­zében a táska, a másikban zseblámpa. Nyíri Éva Nagy izgalommal szálltak vonatra a vecsési 2895. szá­mú Dobó Katalin úttörő- csapat tagjai. Nem csoda, hisz most készültek először meglátni, hogyan élnek, dol­goznak a Budapesti Kon­zervgyárban. A kapun be­lépve alma- és paradicsom­illat fogadta őket, ettől va­lahogy azonnal otthon érez­ték magukat. Végigkísérték a paradicsomlé tartósításá­nak folyamatát a ládában levő gyümölcstől az auto­mata üvegtöltőgépig. Külö­nösen tetszettek lenn a pin­cében a hatalmas málna- szörpös hordók. Némelyike akkora, hogy nyáron vikend- háznak is megfelelne a Duna- parton. Ennek a látogatás­nak nyomán határozta el nem egy pajtás, ha elvégzi az általános iskolát, konzerv­ipari tanuló lesz. Pcrger Ágoston, Vecsés Hol a gyűjtők klubja Hatszázötvenhét nyereméRyíárgy a pénteki lottó-jutalomsorsoláson Lapjukban olvastam a gyu- facímke-gyűjtésről. Szeretném megtudni, hol van ilyen gyűj­tőklub és hogyan lehet oda beiratkozni? Két fiam van. az egyik 14. a másik 10 éves. Mindketten szenvedélyes gyűj­tők. Szeretnék, ha ugyanolyan szép kínai, olasz, svéd stb. címkéjük lenne, mint pajtá­saiknak. de nem tudnak még mivel cserélni. Bori Istvánná Cegléd Mátyás u. 4. ★ Gyűjtők klubja több is mű­ködűi. Például Dorogon a ..Ki mit minit klub”. Budapesten pedia többek között a XT., Bárt fai u. 1. .szám alatti szak- szervezeti kultúr otthonban és a Szállítási Dolgozók Szak­szervezete Dózsa György klubjában. V.. Alkotmánu u. 20. A belépési nyilatkozat ki­töltése és a tagsági díj befi­zetése után a klubtagok egy­mással cserélhetnek, új soro­zatokat vásárolhatnak. Rész­letes felvilágosítást a klubok levélben is adnak. Rendet teremtünk a portánkon A Jászkara jefiő és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet tagsága sokáig adós ma­radt a részjegybefizetésekkel és ezt a vezetőség sem szor­galmazta eléggé. Most azon­ban elhatároztuk, hogy ren­det teremtünk a portánkon. Az eredmény nem maradt A lottó októberi jutalomsor­solását november 4-én, pén­teken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ezúttal a 44. játékhét szelvényei kö­zött 657 értékes nyeremény­tárgyat sorsolnak ki. Főnyereményként a tavasz- szal beköltözhető Üllői úti lottóházban négy öröklakás, valamint egy bárhol felépíthe­tő kétszobás családi ház és egy Moszkvics személygépko­csi jut a legszerencsésebb - lot­tózóknak. Többek között 26 motorkerékpárt, hét szobabú­tort, két teljes konyhaberen­dezést, 65 televíziós készülé­ket, több mint száz rádiót is kisorsolnak. A több száz vá­sárlási utalványon kívül 15 porszívó, 15 padlókefélőgép, 30 mosógép, tíz villanytűzhely és 12 hűtőszekrény is gazdára talál ezen a sorsoláson. jobban táplálkozunk, mint valaha Községünk épül, szépül. Lassan betonozotiak lesznek a járdáink, végig főútvona­lainkon. Jönnek rajtuk a fiatalok, csapatostól össze­ölelkezve, karonfogva a vas­útról vagy sétálnak. Látják, hogy öreg, 70 körüli ember jön velük szemben, de nem húzódnának félre, nem enge­dik el egymás karját. Elvár­ják, hogy az öreg menjen le az út közepére, bele a sárba, S mikor tanulják meg egyesek: a gyalogjáró nem kerékpár-versenypálya. Ott száguldoznak a legvadabb se­bességgel, néha pár centi­méternyi távolságra a gya­A Központi Statisztikai Hi­vatal munkatársai több száz munkás, paraszt és alkal­mazotti család háztartását vizsgálták meg, hogy megál­lapítsák: mit és mennyit fo­gyaszt egy-egy átlagember reggelire, ebédre és vacso­rára. Manapság lényegesen bő­ségesebben, jobban táplálko­zunk, mint bármikor azelőtt. Jellemző például, hogy 1958-ban 26 százalékkal több húst, 59 százalék­kai több tojást, 136 szá­zalékkal több cukrot fo­gyasztott a lakosság, mint az 1934—1938-as évek átlagában. Ma már jóval választéko­sabb, drágább ételek kerül­nek az asztalra, mint akár négy-öt évvel ezelőtt. Ugyan­akkor a statisztikusok meg­állapították, hogy a régóta kialakult fogyasztási szoká­soknak megfelelően mind a munkás és alkalmazotti, mind a paraszti háztartások­ban eléggé egyhangúak a reggelik. A munkáscsaládok nagy részében inkább fo­lyadékot — tejeskávét, teát — fogyasztanak. A paraszt- családok ezzel szemben szí­vesebben eszik reggelire a szalonnát, zsiradékot, húst. tojást és egyéb élelmiszert. Az ebéd általában elég változatos, bőséges. A mun­kás és alkalmazotti csalá­dok a megfigyelt esetek 53. a parasztcsaládok 32 száza- í lékában fogyasztottak ebéd- : re húst. Főzelék általában : minden harmadik, negyedik : ebédkor kerül az asztalra, : ~2. illetve 55 százalékban fel- ; téttel. : Vacsorát elég kevés ház­tartásban főznek külön. : A statisztika szerint az esetek nagy részében es­te hideg kosztét esznek, ; vagy azt, ami délről megmaradt. ; Meglepően magas a tíz­; óraizó és uzsonnázó csalá- ; dók száma: 78, illetve 65 szá- í zalék. ALMAVÁLOGATAS : ' Ügycskezű lányok cs fiatalasszonyok válogatják a sok tíz vagonnyi a!mát a Csemői Állami Gazdaságban. Az alma­válogatók gyors munkáját még a hideg, s a szemerkélő eső sem gátolja (Csekő felv.) nútlan járókelőtől, estén­ként főleg lámpa nélkül. Még jó, ha mint a kutyá­nak, hátulról ráfütyülnek az emberre, álljon félre. Sze­retnénk, ha a községi ta­nács hangosbemondója har­colna ez ellen és megbün­tetnék, aki elővigyázatlanul a járdán kerékpározik. öreg nyugdíjas, Nagykáta el. Az első félévi részjegy­befizetési tervet 15 százalék­kal túlteljesítettük. Az el­múlt évekből is több mint ötszáz adósunk volt. Megkezd­tük ennek felszámolását is. Sikerült, a tagok több mint fele már rendezte tartozá­sát. Kovács Zoltán, Jászkarajenő Kicserélték Skulán József szeptember­ben . panaszlevelet írt. Női szandált vásárolt feleségének 240 forintért. A cipő 10 napi viselés után tönkrement. A Fővárosi Tanács V. B. Iparcikk Kereskedelmi Iro­dája a közlemény olvasása után intézkedett és a szan­dált jó minőségűre kicsorál- tette. Bemegy vagy nem megy be? Ez a mindennapi tál-sas já­tékunk a 7.05-ös Máriabes- nyő—Gödöllő helyi autó­buszjáratnál. Ezen az úton H ajnali séta Gyönyörű dolog nyáron a Bala­ton partján fi­gyelni a napkel­tét. Nem is bán­ja az ember, hogy négy óra­kor otthagyja ér­te a meleg ágyat. De nem így van ez, amikor mun­kába kell men­ni. A mi közsé­günkben is sok százan kelnek kora hajnalban s indulnak mun­kába autóbusz- szol, vonattal. Vaksötétben bo­torkálunk az ut­cán, öngyújtók fényénél kerül­getve a bukta­Utat kérünk Kerekhegyre tókat, mert nem tudjuk, milyen intézkedés követ­keztében, fél öt­től megszűnik a közvilágítás. Kér­jük, az utcákon addig égjenek a lámpák, ameddig arra szükség van. Pocskai László, Nagykáta Kormányunk nagy össze­geket áldoz útépítésre. Az újságok állandóan beszámol­nak arról, hol, milyen út épül. Ez nagyon fontos, mert lehetővé teszi a könnyebb, gyorsabb közlekedést, távo­labb fekvő telepek érintke­zését a centrumokkal. A nagy eredmények mellett azonban vannak még hiányosságok, amiken előbb-utóbb szintén segíteni kell. Ilyen a Soly­már községhez tartozó ke­rekhegyi lakott részhez ve­zető út is. A telepen több család lakik, s vikendház is legalább 80 épült, amely­ben tulajdonosaik a nyarat töltik. A telep nincs messze a fővárostól, de megközelíté­se igen nehéz. Budaliget utol­só utcájától megszűnik az út, s csak egy csapás vezet a fáik között, amely esős idő­ben használhatatlanná válik. E 20 perces szakasz miatt a telep járművel szinte meg­közelíthetetlen. Nem hegyi­utat, vagy makadámot ké­rünk, csak valami felsala- kozott sávot, ahol esős idő­ben elsüllyedés veszélye nél­kül közlekedhetnénk. Tölgyes Tibor, Budapest, Gyarmat u. 96. két kocsi jár. De hogy mind a két busz bemegy-e a Ganz- gyárig, vagy nem, azt soha nem tudjuk előre. Ha csak az egyik teszi meg az utat, a Besnyői útnál megrohan­ják a kisvonat utasai, a Sza­badság térnél meg a gödöl­lőiek. Hosszú értékes per­ceken át áll a busz, míg az utasok úgy-ahogy íelz;,ú fo­tódnak. Az eredmény az, hogy lekössük az üzemkez­dést. Az a kérésünk, hogy a 7.40-es járat is a gyárig közlekedjék, akkor megszűn­ne a tumultus és sok dol­gozó nyerne reggelenként 35 értékes percet. Somhegyi Tiborné, Máriabesnyő A vízbedobott kő nyomán hullámgyűrű keletke­zik amely mindjobban ""águl, majd eltűnik. Ez történt a mi esetünkben is. „Az Olvasók Fórumában” szóvátettük a gö­döllői Ganz Árammérőgyár és a helyi posta jónak open nem mondható kapcsolatát. Utána napokig nem volt sem­mi kifogásunk, hibátlanul, gyorsan kaptunk vonalat, megszűnt a vonalbanfelejtés, váratlan szétbontás. De ahogy múltak a napok, megelége­dettségünk ismét szétfoszlott. Visszaálltak a régi állapotok, s ma már újra ott tartunk, HÉV-vel előbb érünk Pestre, mint ahogy telefonon keresz­tül kapcsolják. Gödöllői Ganz Árammérőgyár HÉVÍZRŐL küldi üdvözletét a Pest me­gyei Hírlapnak és külön az „Olvasók Fóruma” című ro­vatnak Lutz Károly alsógödi olvasónk. Köszönjük a szíves ■megemlékezést, jó üdülést és gyors gyógyulást kívánunk. KI ne in iiitc/.rü panasz A nyár folyamán a növény­védő állomás vegyszeres gyom­irtást végzett legelőinken, mintegy négyezer forint ér­tékben. ám a legelő vala­mennyi igrice-tüskéje életképes maradt továbbra is. Az élő gyomból mintát vittünk be a növényvédő állomásra. ahol megígérték, kivizsgálják pa­naszunkat. A mai napig _ is várjuk a választ, vagy az in­tézkedést. LEGELTETÉSI BIZOTTSÁG Dcmsöd Válasz Vecsésre Október 26-i számunkban közölték Fekete József ve esés i lakos levelét, amelyben meg­írja. hogy hosszabb ideje si­kertelenül keres Flóra kéz- mosóport. Kár. hogy nem kö­zölték a címet. Ig.y ezúton ér­tesítjük. hogv a 4. számú föld­mű vesszövet.kezeti önkiszolgá­ló bolt készletéből a Flóra kézmosópor soha nem hiány­zott. Keressen fel tehát ben­nünket CB a j csy - Zsi 1 insz k v u. 96.) « bármilyen mennyiség­ben vásárolhat. Megemlítjük még. hogy boltunkban a so­kak által keresett 11-es lám­paüveg is kapható. Zámbó Antalné boltvezető. Vecsés Több megbecsülést az öregeknek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents