Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

«ST MEGiCI '< fi írlap I960. NOVEMBER 13. VASÁRNAP A könyvelés nemcsak regisztrál , hanem a vezetés alapja lesz A ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezet ebben az esz­tendőben — sok más terme­lőszövetkezetet megelőzve — bevezette a részletes, minden­re kiterjedő önköltségszámí­tást. illetve az önköltségszámí­tás alapjául szolgáló költség- kigyűjtést. Adataikat rendsze­resen megküldik a Magyar Tudományos Akadémiának és a Földművelésügyi Miniszté­riumnak is. Erre a munkára azért ke­rülhetett sor a ceglédi Kos­suth Termelőszövetkezetben, mert könyvelésük magasszin­tű, s bizonylatozásuk részle­tekbe menően precíz. Az idei költségkigyűjtés. Ön költségszámítás rendkívüli nagy jelentőségű. Most még ugyan nincs mihez viszonyí­tani ezeket a számokat, de az idei munka megbízJiató adatokat ad a következő gazdasági év terveinek el­készítéséhez. S jövőre pedig a könyvelés nemcsak rögzíti a gazdálkodás mozzanatait a költségkigyűj­téssel, hanem már menetköz­ben összehasonlít. figyelmez- tet, tanácsot ad. így a köny­velés kilép a hagyományos re­gisztrálási szerepköréből és a számok elemzésével szerves részévé válik a gazdasági ve­zetésnek, biztonságosabbá te­szi azt. reálisabbá, tervszerűb­bé teszi a gazdálkodást. Azoknál a termelőszövetke­zeteknél, amelyeknél az idén szintén megkezdték a költség­kigyűjtést, egyik legnagyobb nehézséget a munka elszámo­lása jelenti. A munkadíj ugyanis a költségek egyhar- madát teszi ki, s meglehető­sen szétaprózódott, sok kis té­telből. töredék-munkaegység­ből áll. amelynek egy része nem is közvetlen produktív munkát takar. Ezért a már tapasztaltabb ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben egyik fő kérdésként ezt néztük meg. A munkaegységek számfej­tését külön, egy ezzel megbí­zott könyvelő végzi nagy gonddal. A számfejtés egyik célja, ellenőrizni a beírt munka­egységek pontosságát, hogy ezzel eleve megakadályoz­zák a munkaegység felhi- gítását, s egyes termékek költségei­nek indokolatlan emelkedését. 'Jelentő nyomtatványt szer­kesztettek a brigédvezetők.^ ré­szére. Ezen rögzítik a dátu­mot, a tag nevét, az eltöltött munkaórát, az elvégzett mun­ka fajtáját és mennyiségét, hogy a költség a gazdálkodás melyik ágazatát (költségviselői terheli. A számfejtés ezen a jelentésen történik a munka­egységkönyv alapján. Ezek a jelentések naponta áttekintést, ellenőrzési lehető­séget adnak a központi gazda­ságvezetésnek. A munkaóra és a teljesítmény bejegyzése kü­lönösen sokat számít. A számfejtett munkaegysé­geket már könnyen szétoszt­ják a költségviselőkre (ezt havonta megküldik az Aka­démiának) és látják, hogy a gazdálkodás egyes ágaza­taiban mennyi munkaerőt használtak fel. De ugyanígy látják a gépi és igamunkát, s az egyéb költségeket is, így év végén, amikor az igazgatási költségeket is szétosztják, könnyen meg­állapítják egy-egy ter­mékegység előállításának összegét. Az őszi vetéshez egy 30 so­ros Zetor-vontatású vetőgé­pet kaptak a gépállomástól. Ugj7 látták, hogy egy gép megkésve, lassan végezheti el ezt a sürgős munkát, ezért időben beállítottak négy da­rab 16 soros lóvontatású ve­tőgépet. Ezek együtt annyi munkát végeztek, mintha két 30 soros. Zetor-vontatású gép dolgozott volna a gazdaság­ban. s nem egy. így lerövidí­tették a vetés idejét, s az optimális időszakban került földbe a mag. Egy-egy fo­gat napi 4—5 holdat vetett, mintegy 22 nappal hamarabb fejezték, be a vetést, mintha az egy gépre' vártak volna. Egy kettős lófogat napi fenn­tartási költsége 120 forint, tehát egy holdra 30 forint esik. További 25 forint a fogasolás. A gépi vetés ol­csóbb, 30 forint, s kapcsolt fogas is dolgozik. Napi telje­sítmény 20—25 hold. Kiszá­mítható tehát, és ki is szá­mították, hogy a lófogatú ve­tés drágább, de azt is ki­számították, hogy az időben végzett vetés legkevesebb egy mázsa búzával többet jelent aratáskor holdanként. Az egy mázsa búza hivatalos ára 212 forint. Tehát ha csak a pénzt nézzük, akkor is megérte, hogy fogattal ve­tettek, s időben végeztek. Nyilvánvaló, hogy «ezek a számítások .rendkívül hasznosak már az idén Is, de igazán csak a kö- vetkező években hozzák meg gyümölcsüket. Az elkövetkező egy-két év­ben lehetőség szerint mini­den nagyobb és megerősö­dött termelőszövetkezetnek hasznos lenne bevezetni az önköltságszámítást. A gaz­dálkodás minőségét csak így lehet igazán megállapítani. (TM) H a a festői szépségű Duna­kanyarban, a külíödiek- tol is annyira megcsodált Ba­laton partján, vagy a nagy fej­lődésnek indult Velencei tó környékére látogat el valaki, talán meg sem tudja számol­ni, hány vál'alat, miniszté­rium, gyár, üzem vagy intéz­mény tart fenn ezeken a he­lyeken egy-egy üdülőt. Ez ör­vendetes és jó dolog. Aki vi­szont. arra vállalkozik, hogy megszámolja a termelőszövet­kezetek üdülőit, annak na­gyon könnyű lesz a dolga. Termelőszövetkezeti üdülő ugyanis alig van. Nincs üdülője a Pest megyei termelőszövetkezeteknek sem, az egy inárcsi Március 21 Tsz-t kivéve. Hozzá kell tennünk, nem olyan olcsó dolog egy üdülő fenntartása és gazdasá­gos üzemeltetése. Sőt azt is mondhatjuk, hogy egy terme­lőszövetkezet csak igen nagy anyagi áldozatok árán tud tagjai részére üdülőt létesíteni. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nem lehet, vagy ép­penséggel nem kell mielőbb termelőszövetkezeti üdülőket létesíteni. A termelőszövetkezetekben a dolgozó parasztok fogtak össze, egyesítették erejüket és közösen igyekeznek megoldani gondjaikat. Meg lehelne ezt tenni egy üdülő létesítésével is. a z egyik . módszer ,fzk. bpgy » minden Isz-ben alakítsák rpeg az önsegélyező, és,biztol­tási csoportokat. Békés, Szol­nok, Hajdú, Somogy és Vas megyékben már ott tartanak — mivel , taglétszámuk több í tízezerre nőtt —, 'hogy az önse­Ezüstkalászos tanfolyam a televízióban Hetvenezer állami gazdasági dolgozó és termelőszövetkezeti gazda részére több mint háromezer ezüstkalászos tanfolyamot rendeznek az idén, de még ez, az elmúlt évinél jóval nagyobb számú tanfolyam sem tudja kielégíteni a falusi lakosság meg­növekedett szakmai érdeklődését. A mezőgazdasági dolgozók szakmai képzésébe ezért az idén bekapcsolódik a tíz- és száz­ezrekhez szóló intézmény: a televízió. A televízió ezüstkalászos tanfolyamának anyaga lényegé­ben ugyanaz lesz, mint a falusiaké: növénytermesztési, állat- tenyésztési és kertészeti alapismereteket nyújt. Az előadásokat a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei, egyetemi, főis­kolai oktatók, kutatók tartják. A televízió jellegének, lehető­ségeinek megfelelően kísérleteket, szemléltető eszközöket is bemutatnak és a témához kapcsolódó szakmai filmeket vetíte­nek. A televízió ezüstkalászos tanfolyama november 16-án, szerdán kezdődik: az előadásokat minden második szerdán tartjáK. (MTI) i . űvös őszi szél suhan végig Jtl a síkon. Megzörgeti az akácok száraz ágát és magá­val sodor néhány fonnyadt levelet. Üres a határ és szür­ke. Hajnal van. A nap most kezd ébredezni. A dülőút baloldalán kopasz parcella terül el. Káposzta termett rajta. Már behordták, de néhány levelet imitt-amott elhullajtottak. Ezeket szede­geti most egy öreg, csontos sárga kanca. Hátán ütött-ko- polt, fakult nyereg. A másik oldalon hatalmas tábla föld terül el. Vége le­nyúlik a kövesútig. Élénk­zöld szőnyeg teríti. A szem pihenve állapodik meg rajta és felfrissül a sok kopár fa, kifosztott kukoricaszár és le­tarolt káposztacsonk után. Mindjárt a dülőút mellett, a nagy tábla szélén, őszülő hajú, hosszúba juszú, bekecse s-csiz- más ember térdel, mintha imádkozna. Elörehajol, végig- símítja a magasranyúlt leve­leket. Kemény, repedezett tenyere alig érzi a gyengéd ta­lálkozást, hiszen nem becézge- téshez szokott, %.anem mar­koláshoz. kaszához, kapához, gyeplöszárhoz. Most mégis simogat. Keze nyomán meg­hajolnak a levélkék, majd ke­KIKELTA BÚZA esésén billenve egyenesre áll­nak és vidáman nyújtogatják nyakukat, levegőt, fényt ke­resve. Üjabb szélfuvalat tör elő a mezők mélyéből. Távoli kuko­— Nem hiába igyekezett i brigádod, megvan a látszat, ja... Mondták is a legények hogy ezzel sietni kell, mert külföldi... Korábban kíván­kozik a földbe. A lovas ember helybenha- gyólag bólint, majd lehajol a nyeregből, szemébe néz a másiknak és így szól: — Péter! Te istenes ember vagy. Imádkozzál, hogy hóval jöjjön majd a tél.., És ak­kor olyan aratásunk lesz, ami­lyet még nem látott a világ!... A kalapunkat is a gép alá tartjuk, mert kevés lesz a zsák! Ezzel aztán rásuhint a kan­cára. Az állat megugrik, ro­hanó lába alatt tompán dobog a föld. a z öreg mezőőr megint rt megböki a kucsmát, ösz- szébb rántja magán a kiszol­gált viharkabátot és elindul az útszéli avarban^ amerre zöldülni látja a földeket. Bent a tanyán traktor pö­fög. A korán kelő emberek fázósan topognak körülötte. Néhányon pótkocsit húznak elő a színből és ásót, gombos villát, tarisznyát hajigáinak rá. Munkába indulnak, meg­kezdődött a nap. Tenkely Miklós A szemétprizma tetején Fazekas György és Sztaka István összeállítja a hollandi melegágyat. A melegágyba kerülő termőföldet trágyával keverve dúsítják és átrostálják. Ilupek Józsefné és Berta József né palántázza a salátát. Fülöp Sándor agronómus örömmel állapítja meg, hogy a már elkészült melegágyakban szépen fejlődik a palánta. (Győri Mihály felv.) rica szárak panaszos zörgése már messziről jelzi közeledtét. Áttör a fasoron és végighen- geredik a búzán. Az öregem­ber elnéz a szél után. Hullám­zik végig az egész vetés. A 'a\\N\\\\\\\\\\V\\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\www\wvnxvvwvv Ötvenhét négyes a lottón A 45. játékhéten 3 931 096 lottószelvény vett részt a sorso­láson. Négyes találatot 56 szelvényen értek el, amelyekre egyenként 52 648 forintot {Jetnek, Háromtalálatos szelvény 3979 volt. nyereményük 370 forint, A kéttalálatos szelvények száma 104 782, nyereményük 14 forint. Állattenyésztési szakoktatás Az MSZMP Budai Járási Végrehajtó Bizottsága novem- 16-án megbeszélést tart a ter­melőszövetkezetek állatte­nyésztési szakembereivel. A fontos megbeszélésen főként a szövetkezeti állatállomány téli átteleltetéséről, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos további feladatokról lesz szó. A SZEMÉTHEGY KINCSE A hajdani Cséry-telep szeméthegyein guberáló szegényeit vagy két évtizeddel ezelőtt mennyit álmodoztak arról, hogy kincset találnak a szemétben. A szeméthegyek rejtett kincsét most sikerült megtalálni. Tarts István, a Kertészeti Kutató Intézet munkatársa íkidolgozta az úgynevezett nyári szemét bomlása következtében keletkező hő hasznosításának technoló­giáját. A kísérletre felfigyelt a SZOVOSZ s ez év tavaszán a Pest megyei MEK már üzemi méretekben kísérletezett a sze­méire épült melegágyakical. A szentendrei Április 4. Termelő­szövetkezetben pedig ezekben a napokban már 1500 melegágyi ahlak alá biztosítja a. budapesti nyári szemét 70 000 fej saláta részére a hőt. Az egy méter vastag szemétprizmára földet rakunk, erre kerülnek a melegágyak — mondja Fiilöp Sándor agronómus. Az ágyakat, lótrágya helyett, a szemét bomlása során keletkező hő fűti. Az első hetvenezer fej salátát karácsony előtt szedjük — exportra. A második ugyanilyen mennyiséget márciusban. Aztán palántanevelésre, majd primőráruk hajtatására hasz­náljuk fel a szeméttelep melegét. Legyen közös üdülője a Isz-eknek gélyző csoportok tagjait rend­szeresen üdüiíetheíik az ország legszebb üdülőhelyein, Párá­don, Mátraházán, a Balaton mellett, sőt külföldön is. Hajdú megyében, a debreceni nagy­erdőben, a megyei tanács által felajánlott gyönyörű terü'eten önálló termelőszövetkezeti üdülőtelepet építenek a Hajdú megyei tsz-ek. Ezt Pest me­gyében is meg lelhetne valósí­tani. Az önsegélyező csopor­toknak nem elsődleges felada­ta a tsz-tagok üdüléséről tör­ténő szervezett gondoskodás. Amit tesznek a szövetkezeti gazdák üdültetése érdekében, az viszont minden elismerést megérdemel. Ha összefognának a megye termelőszövetkezetei, építhet­nének vagy bérelhetnének olyan üdülőt, például a Duna­kanyarban. \7agy üdülőtelepet,; ahol egész éven át folyamato-j san pihenhetnének a munká- i ban megfáradt szövetkezeti i gazdák. A megyében jelenleg; mintegy harmincezer szövetke- j zeti tag van. fia csali harminc: forintot adna minden szövet-; kezeti tag egy közös üdülő lét- j rehozásához, már 900 ezer io-: rint gyűlne össze, ötven forint- í jával pedig másfé'mi’lió forint.! Minden bizonnyal segítene a; megyei tanács is, sőt az építke-1 zésnél maguk a termelőszövet-! kezetek. ! 1 ............ ' ' j R ö videsen tnegkezdpd'nek’a J zárszámadások megyénk J termelőszövetkezeteiben. Üd- \ vös dolog lenne, ha már most; gondolkodnának a szövetkeze-^ tek vezetői, tagjai azon, hogyan ^ lehetne részt venni a közös tér- í melőszövetkezeti üdülő létre-; hozását elősegítő mozgalom- ? ban. Az illetékes szervek támo-j gatják a tsz-ek ilyen irányú ^ kezdeményezését, megyénk 2 minden dolgozója szívesen se-j gítene, hogy mielőbb saját ^ üdülőjükben élvezhessék jól ^ megérdemelt pihenőjüket a ^ termelőszövetkezetek tagjai. \ Az idő sürget. Ha idejében^ hozzálátnak a termelőszövet- ^ kezetek és az ebben érdekelt ^ szervek ennek a nagyon szép^ elképzelésnek a megvalósításé-^ hoz, akkor talán már a jövő nyáron saját üdülőjükben pi- ^ henlhetnek a termelőszövetke- í zetek legjobbjai. í Cs. A. í porhanyós bölcsőből kikelt, életrekelt, növekedésnek in­dult minden szem. Már nyolc centit mutat a mérce. Az em­ber nézi és cserzett, barázdás arzán ellágyulnak a kemény vonások. Mint az asztallap, olyan sima ez a búza föld,, öt­ven holdas asztal... Rajta egy falu kenyere. M égegyszer átpillant a kö­veséit felé, aztán feláll egyenes derékkal. Fejére te­szi fakult kalapját és füty- tyent a lónak. Kemény moz­dulattal lendül nyeregbe és térdei megszorítják a kanca oldalát. Az állat érzi a pa­rancsoló erőt, szaporán indul az útnak. Patái ökölnyi sár­gubancokat szórnak a levegő­be. Jó messze, a Fekete tanya mellett viharkabátos, kucs- más, pipám em ber lépked szem­be a lovassal. Nemsokára ta­lálkoznak. — Adj isten Lajos! — böki meg pipaszárral n, süveg szé­lét a. gyalogos. — Néked is, Péter... — Láttad a búzát? — Láttam.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents