Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-13 / 268. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? Bővítik a kultúrházat Erdőkertesen AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ZOTTSÁGA ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 70 FILLER 1960. NOVEMBER 13. VASÁRNAP Feszült a helyzet Dél- Vietnamban Kormányválság Venezuelában — Kormányellenes felkelés Nicaraguában SZAIGON A nyugati hírügynökségek jelentései szerint Szaigonban, Dél-Vietnam fővárosában igen feszült a helyzet. A hír- ügynökségek elmondják, ho^y a palotában megostromlott Ngo Dinh Diem elnök kérésére az ország más részéből katonai csapatok érkeztek, hogy leverjék a felkelőket. Pénteken a dél-vietnami 7. hadosztály csapatai behatoltak Szai- gon északi részébe és tűzharcba is keveredtek a lázadást támogató ejtőernyős egységekkel. Nyugati megfigyelők attól tartanak, hogy Dél- Vietnamban bármely pillanatban polgárháború robbanhat ki. A Reuter értesülése szerint a Dél-Vietnamban tartózkodó amerikai tisztviselők felajánlották, hogy közvetítenek a Ngo Dinh Diemhez hű egységek és a felkelők között. Későbbi jelentések arról adnak hírt, hogy a 7. hadosztály csapatai szombaton hajnalban benyomultak a városba. Az ejtőernyősök visszavonultak az elnöki palotától fél kilométerre fekvő barakkjaikba. Az utakat több helyen eltorlaszolták, repülőgépekről pedig röplapokat szórtak le a lakosságnak, kérték tőle, támogassa Őket Diem csapataival szemben. A Reuter és az AP szerint a 7. hadosztály bevonulását megkönnyítette, hogy a korábban a felkelőket támogató tengerészgyalogosok és a harckocsizok Ngo Diem oldalára álltak. Az AP közli, hogy szombaton reggel megújultak a harcok, egyórás tűzharcban meghátrálásra kényszerítették a felkelő egységeket, Diem katonái elfoglalták a rádióállomást és a város több más kulcspontját. A felkelőket rádión felszólították, tegyék le fegyverüket. A lakosságot arra kérték, őrizze meg nyugalmát és ne támogassa a felkelőket. Egy másaik jelentés szerint Ngo Dinh Diem kegyelmet Ígért azoknak, akik beszüntetik a harcot. A hírügynökségek egyöntetűen közlők, hogy Ngo Dinh Diem egyre több katonát irányít a fővárosba. Szombaton reggel több ezer katona érkezett a 7. hadosztály megerősítésére. Az AFP és a Reuter legfrissebb jelentésében azt közli, hogy magyar idő szerint reggel hat órára a Diem-hű csapatok elfoglalták a felkelők barakkjait. A felkelők nagy csoportokban ellenállás nélkül megadták magukat. A puccs irányítóinak holléte ismeretlen. Az AP viszont azt jelenti, hogy magyar idő szerint reggel hét órakor az ejtőernyősök még mindig védelmezték barakkjaikat, sőt az ő kezükön van a repülőtér és több más katonai kulcspont is. A hír- ügynökség hozzáteszi, hogy bármikor teljes erővel fellángolhat a harc. Ngo Dinh Diem további tervei még nem világosak. Egyes hírek szerint a dél-vietnami diktátor meg akarja tartani einöiki tisztségét, más jelentések viszont úgy tudják, hogy hajlandó lemondani hatalmáról a felkelés leverésében részvevő katonai vezetők javára. MOSZKVA A TASZSZ szombaton a nyugati hírügynökségek jelentései alapján ismerteti a dél-vietnami katonai puccs eseményeit. Hanoiból keltezett saját jelentésében a következőket írja: „A saigoni amerikai nagy- követség attól fél, hogy a tisztek Ngo Dinh Diem ellen indított fegyveres mozgalma (Folytatás a 9. oldalon.) Meglíízdodik a szövetkezeti tagok | téli szakoktatása ? A megyében a mezőgazda- ^ sági szakigazgatási szervek ^ 150 ezüstkalászos tanfolyamot ^ szerveztek, amelyeken a téli ^ időszakban mintegy négyezer ^ hallgató, túlnyomórészt tér- jí melőszövetkezeti paraszt ta- 4 nul. Tavaly egy bérházat alakítottak át kultúrházzá Erdőkertesen. A 128 ezer forint beruházással és 88 ezer lóriul értékű társadalmi munkával átépített kultúrház, sajnos csak nézőtérből és színpadból állt. Most további beruházásokkal klubszobát, könyvtárszobát, férfi és női színpadi öltözőt építenek hozzá, valamint az előcsarnokot is bővítik. (Gábor) ÍcXXXXXXXXXXXXXXXXXX'*.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Biztosítani kell a háztáji gazdaságokban is a hústermelés növelését Értekezleten vitatták meg a jövő ev feladatait az allatforgalmi szakemberek Már tegnapi számunkban beszámoltunk olvasóinknak arról a fontos kormányintézkedésről, amely a húsárutermelés fokozása érdekében a sertéshizlalási szerződéskötések után a szerződő egyéni termelőknek és termelőszövetkezeti tagoknak takarmányjuttatást biztosít. A rendelkezés végrehajtásában egyik legfontosabb teendő az adatforgalmi apparátusra hárul. A Pest—Nógrád megyei Allatí'orgalmi Vállalat járási kirendeltségeinek dolgozói szombaton délelőtt ORSZÁGOSAN ELTERJED A TÉRÍTÉS NÉLKÜLI VÉRADÁS A Magyar Vöröskereszt az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve, annak igényei alapján szervezi az önkéntes véradók mozgalmát. Ebben a munkában az idén országosan mintegy harmincezer vöröskeresztes aktivista vesz részt. Takarmányt kapnak a libahízlalási és tojásértékesítési szerződést kötő termelők Hamarosan megindul az 1961. évi baromfi szerződéskötési akció A viszonylag kevés befektetést igénylő, s amellett a költségeket gyorsan, jó jövedelemmel visszatérítő baromfi- tenyésztés iránt országszerte mind nagyobb az érdeklődés. Az Élelmezésügyi Minisztérium baromfiipari igazgatóságán tájékoztatásul közölték, hogy a hamarosan meginduló 1961. évi szerződéskötési akciót még szélesebb körben szervezik meg, s minden eddiginél több baromfit kívánnak neveltetni és hízlaltatni szerződéses alapon. A baromfiféléken kívül a jövő évben tojásra is szerződhetnek a termelők. A szerződéseket a termelőszövetkezetek továbbra is közvetlenül a baromfifeldolgozó vállalatokkal, a háztáji és egyéni gazdaságok, valamint más kiste- nyésztők j>edig a vállalatok megbízásából a földművesszövetkezetekkel köthetik meg. A baromfitenyésztés fejlesztése, továbbá a ■■ baromfi- és tojásfelvásárlás növelése érdekében 1961-ben a libahízlalási és tojásértékesítési szerződést kötő termelők állami áron takarmányt kapnak. Erre a célra a kormány jelentős mennyiségű takarmányt irányoz elő. A libahízlalási szerződést kötő termelők libánként 10 kiló kukoricát kapnak. A hagyományos, úgynevezett májliba-tenyésztő községekben pedig a hivatásszerűen libatöméssel foglalkozók részére — szigorúbb minőségi feltételek mellett — 20 kiló kukoricát adnak. A termelők a kukoricát két hónappal a határidő lejárta előtt tehát még a törés megkezdése előtt megkapják. A libahízlalási szerződést kötő termelők a kukoricát állami áron: mázsánként 215 forintért kapják, ezenkívül libánként 40 forint előleg és a szerződési felár is megilleti őket. A liba- és kacsatollra külön köthető értékesítési szerződés: az átvételi árak magasak. A tojásértékesítési szerződést kötő termelők is kaphatnak takarmányt az állami készletekből, ugyancsak állami áron. A szerződést kötő termelők minden tojás után 8 deka takarmányjuttatásban részesülnek. Így az a termelő, aki 500 tojásra szerződik, már 40 kiló takarmányt kap. A tervek szerint a tojásértékesítési szerződéseket negyedéves ütemezésben köthetik a termelők. A takarmányt — készpénzfizetés ellenében — szintén negyedévenként előre kiadják, a szerződés ütemezésének megfelelő részletekben. A szerződésben lekötött tojásért a mindenkori állami felvásárlási árat fizetik. A szakemberek véleménye szerint a termelőkre nézve gazdaságos a takarmány-juttatással járó hízottliba és tojás szerződéskötés, mivel a libatöméshez, illetve a tojástermesztéshez szükséges takarmány jelentős részéhez ' a szabadpiaci árnál jóval alacsonyabb áron juthatnak hozzá. A libahízlalási és tojásértékesítési szerződéskötések még decemberben, de legkésőbb januárban az egész országban megkezdődnek. A jövő évben változatlanul köthetnek szerződést csirkére, kacsára és pulykára is. (MTI) a megyei tanács nagytermében, Pest és Nógrád megye tanácsi és párt- szerveinek megbízottaival munkaértekezleten tárgyalták meg az ezzel kapcsolatos teendőket. A beszámolót Szabó Berény elvtárs, a vállalat igazgatója ismertette. A beszámolóban vizsgálta a két megye árutermelésének alakulását az elmúlt években, valamint az 1961. évi előkészületeket. A jövő évi húsellátásra való fel- | készülés a termelőszövetkeze- | tek eddigi szerződéskötési j eredményei alapján kielégítő, xüszont komoly elmaradás mutatkozik a háztáji gazdaságokban és az egyéni termelőkkel történt szerződéskötéseknél. Rámutatott az elmaradásban rejlő veszélyekre is. Az elkövetkezendő időszakban az egyre növekvő termelőszövetkezeti árutermelés mellett változatlanul komoly jelentősége van a háztáji gazdaságok és egyéniek húsárutermelésének. Éppen ezen a téren nyújt komoly segítséget a központi készletből juttatott takarmány támogatás. Ezt követőén a vállalat igazgatója részletesen meghatározta az 1961. évi húsellátás alapjainak megteremtése érdekében szükséges tennivalókat. Ezek közül is kiemelte annak fontosságát, hogy fel kell számolni egyes termelőszövetkezeti vezetők téves felfogását, amely szerint a háztáji árutermelést nem kell tovább növelni. A népgazdaság szükségleteinek biztosítása változatlanul igényli a háztáji gazdaságok árutermelését és kifejezetten ennek támogatását szolgálja a kormány intézkedése is. A most kiadott rendelet külön kedvezményeket biztosít azoknak a termelősz~ove'tkezetek- nek. amelyek saját erejükből takarmánnyal segítik az állam részére sertést hizlaló tagjaikat. Széles István Gabonafutrinka és mezei pocok károsítja az őszi vetéseket Lelkes szervező tevékenységüket, s a társadalom emberbaráti segítőkészségét egyaránt bizonyítja, hogy háromnegyed év alatt több mint 20 000-en jelentkeztek véradásra olyanok, akik eddig a mozgalomban nem vettek részt. Egy évvel ezelőtt — a Haj- dú-Bihar megyei donorok példájára — kezdett - kibontakozni az évente egyszeri díjmentes véradás. A kezdeményezéshez a néphadsereg harcosai és tisztjei csatlakoztak elsőnek. Az azóta eltelt egy esztendő alatt a díjtalanul vért adók száma 5500 főre emelkedett, s az egészségügyi intézményeknek térítés nélkül nyújtott vér3- mennyiség csaknem 1700 liter. (MTI) A már zöldellő vagy éppen kelőfélben levő őszi vetéseket az ország számos vidékén gabonafutrinka (csócsároló) és mezei pocok károsítja. Mivel a futrinkafertőzés és helyenként a pocok-kártétel a szóNagyszabású gépbemutatók, újszerű módszerek ismertetése Milyen lesz a jövő évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás? Egy évi szünet után, 1961. szeptember 8-tól 24-ig ismét megrendezik a hagyományos Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Ez a 64. kiállítás a már elfogadott tervek szerint sok tekintetben különbözni fog az eddigiektől és számos, a magyar mező- gazdaságban új és időszerű feladatra hívja majd fel a szakemberek, a mezőgazda- sági dolgozók, szövetkezeti gazdák figyelmét. Az utóbbi években a falvakban végbement nagy változásokat figyelembe véve a mezőgazdaság újabb seregszemléje elsősorban a termelőszövetkezetek megszilárdítását és további fejlődését szolgálja. Emellett bemutatja a második ötéves tervnek a mezőgazda- sági vonatkozású céljait. Az eddiginél jóval nagyobb súly- lyal szerepelnek a gépesítés, a kemizálás, a szakosítás kérdései, valamint a mezőgazda- sági építészetben szerzett új tapasztalatok. A termelőszövetkezetek igényeinek megfelelően a kiállításon nagy szerep«! kapnak az üzemszervezési és üzemgazdasági témák. Az eddigiektől eltérően a szocialista országokban gyártott mezőgazdasági gépeket közös területen mutatják be. így mód nyílik a gépek ösz- szehasonlítására, a munkák folyamatosságának megfigyelésére. Többek között bemutatják a különböző géptípusokból összeállított „traktorlépcsőt”, a talajművelő, a gabonatermelő és betakarító és a kukorica-betakarító gépek komplex rendszerét. Az állami gazdaságok, elsősorban a mezőgazda- sági nagyüzemek szakosodásával. a nagyüzemi állattenyésztéssel és a gépi munka megszervezésével kapcsolatos hasznos tapasztalataikat ismertetik a szövetkezeti gazdákkal. A legjobb termelőszövetkezetek tapasztalatai alapján mutatják be a vetési sorrend kidolgozásával, a gépi és kézi munkaerő összehasonlításával kapcsolatos tennivalókat és a jövedelemelosztás iól bevált módszereit. Annak ellenére, hogy a kiállítás területe 22 ezer négyzetméterrel gyarapszik, kevesebb tenyészállatof mutatnak be, mint a legutóbbi kiállításon. Ugyanakkor jelentős mértékben fokozni kívánják a kiállításra kerülő jószágok értékét és hozamát és az eddigiektől eltérően, teljesen a megyei szakemberekre bízzák a legértékesebb ’állomány kialakítását. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon először szerepel majd a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődés- ügyi Minisztérium. Az Akadémia a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásokat ismerteti, a Művelődésügyi Minisztérium pedig három bemutatót rendez a politechnikai oktatás falusi eredményeiről, a termelőszövetkezeti községekben végzett művelődési munkáról és kiállítja a népművészek legszebb alkotásait. A földművelésügyi miniszter felhívta a mezőgazdasági termelőket, hogy növénytermesztési és állattenyésztési eredményeik fokozásával készüljenek a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra. (MTI) kásosnál is erősebbnek mutatkozik, az országos növényvédelmi ’ szolgálat a vetések állandó ellenőrzésére és fokozott védekezésre hívja fel a termelők figyelmét. A szakemberek határszemléi és a megyei növényvédő állomások laboratóriumainak jelentései alapján megállapították, hogy a gabonafutrinka lárvája Békés, Veszprém, Somogy, Szolnok, Fejér, Komárom, Pest, továbbá Csongrád, Vas és Zala megyében károsít leginkább. Több helyütt a termelőszövetkezeti agronómusok, brigádvezetők nem ismerik eléggé a kezdeti fertőzést, s így a védekezést sem kezdik meg idejében. A gabonafutrinka kártétele a gabona kikelése után általában kétféleképpen jelentkezik. Ha közvetlenül gabona után vetik az őszi gabonát, akkor a tábla belsejében — többnyire ga- befnakeresztek helyén — ki- sebb-nagyobb foltok keletkeznek, amelyeken a vetés csakhamar teljesen kipusztul. A foltok egyre nőnek, mivel a lárvák, a foltok szélén, növényről növényre haladva folytatják kártételüket. Ha az őszi gabona az előző évi gabonatábla mellé kerül, akkor a tarlóba lerakott tojásokból kikelt lárvák a tábla széle felől kezdik a vetés pusztítását. Fertőzés esetén HCH-tartalmú szerrel porozzák be a gazdaságok a fertőzött területeket.- A tapasztalatok szerint holdanként 25 kiló porozószer szükséges. Gyenge fertőzés esetén, ha a kártétel csak foltokban jelentkezik, elegendő, ha csupán a fertőzés helyét és annak 1—2 méteres körzetét porozzák be. A gabonatábla általános porozása csak akkor szükséges, ha a lárvák már az egész táblán megtalálhatók. (MTI) i
