Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-12 / 267. szám
1960. NOVEMBER 12. SZOMBAT NECttl k/fn'lan 3 Törpevízművek, új hálózatok Hét község megoldja rövidesen az ivóvízgondot A magyar falu régi problémája, az ivóvíz-gond, a pilisi hegyek községeiben különösen nagy. Ezen a vidéken némelyik községben alig akad egészséges vizű kút. Bő és jó vizű fonások azonban néhol fakadnak a hegyekben, de évszázadokon át senki sem gondolt arra. hogy a vizüket a faluba vezesse. Igaz, ha ilyen gondolat felmerült volna, akkor meg a vízvezeték költségeire nem lett volna pénz. Mert a vízvezeték akkor is, ma is sokba kerül. Csakhogy manapság, ha nem is varázsigére órák alatt, de komolv nehézségek leküzdése árán egy-két év alatt ott, ahol a természeti adottságok sem hiányoznak, mégis megépül a vízvezeték. Zsámbék és Tök, ez a két, • csaknem összeépült község jövői'e már vízvezetékhez jut. Megalakult a két falu közös ivóvíztársulata és már-már úgy látszott, hogy még ebben az évben megépül a vízvezeték, amely a zsámbéki forrástól kiindulva, mind a két falut ellátja egészséges ivóvízzel. A megalakulás és a víztároló építésének elhúzódása miatt azonban a vezeték lefektetésére csak a jövő tavasszal kerülhet sor. A zsámbékiak, meg a tökiek az anyagi hozzájáruláson kívül az egész földmunka társadalmi munkában való elvégzését szívesörömest elvállalták. De kiveszi részét a társadalmi munkából a toki termelőszövetkezet is. fogatai gondoskodnak az anyagszállításról, annál is inkább, mert a vízvezeték egészen a majorjáig kiépül, ahol az új istállóban szarvasmarhái igénylik az egészséges vizet. Zsámbék és Tök tanácsa pedig a vízvezeték teljes kiépüléséig évente 60—60 ezer forintot fordít a községfejlesztési alapból lakossága vízellátásának megjavítására. Perbál már szintén több mint egy esztendeje készülődik a vízvezeték-építésre. Két ciszterna a hegyen, a források mellett már megépült, de még egy harmadik is szükséges, amit a tavasszal építenek. Tulajdonképpen a két tároló- medence elkészülte után a vízvezeték lefektetését is megkezdhették volna, csakhogy nem sikerült elegendő eternitcsőhöz jutniok. Egyelőre az országban egyetlen gyár gyárt ilyen csövet és nagy a kereslet, nem képes elegendőt termelni. De a tanács 850 méternyi csövet már beszerzett, még további ezer mértért igényel, arra azonban, hogy még idén megkapja, nincsen remény. Háromszáz méter hosszúságú vascső is kell, most várják annak kiutalását. A csövek hiánya miatt a község tanácsa lemondotta a vízvezeték építésére kapott 250 ezer forintos bankhitelt, amit azonban 1961-re újra megkér. Bíznak benne ugyanis, hogy legkésőbb a tavaszra elhárul minden akadály és a község belterületén lefektethetik a vezetéket. A perbáli törpe vízmű egyébként még másik három szomszédos községet is ellát egészséges, jó ivóvízzel. Budajenő az egyik, amelyik Perbáltól várja a vizet. A vezetékhez szükséges csövek kiutalását a község már kéri a megyei tanácstól, megvásárlására rendelkezik elegendő anyagi fedezettel. Telki szintén csatlakozik a perbáli vízműhöz, de egyelőre csupán gyűjti a pénzt a csővezetékre. Páty ívóvíz-ellátását ugyancsak a perbáli vízmű fogja megold cin i. azonban majd csak később, egy-két év múlva kapcsolódik be. A perbáli forrás annyi vizet ad különben, hogy még strandfürdő építését is tervezik a községben. A vízfelesleget előmelegítő medencébe vezetnék, ahol, hogy felmelégedhessék, egy-két napot állna. így tehát két medencét, egy kisebb tároló és egy fürdőmedencét kellene építeni. A költség mégsem lenne jelentős, mert Perbálon társadalmi munkában nincsen hiány. T innye tanácsa ezen a héten rendelte meg a község törpe- vízmüvének tervdokumentációját, amelynek elkészítését egy éven belüli időtartamra ígéri a tervezőiroda. A községi tanács a vízmű költségeire máris tartalékol. Az ez évi községfejlesztési alapból 80 ezer forintot tett félre a ten'- * és a forrásfoglalás költségeire. A határban egymáshoz közel több forrás fakad, amely együttesen percenként 400—500 liter jó, egészséges vizet ad, bőségesen elegendőt Tinnye ivózíz-ellátásának biztosítására. Amint elkészül a tervdokumentáció, nyomban megkezdik a törpevízmű építését és a tinnyeiek remélik, hogy 1962-ben már vízvezetéki vizet isznak. Sz. E. Magyar röntgenberendezések Nyugat-Németországban A magyar rontgenipar. a Medicor Röntgen Müvek gyártmányainak hírét jobbára csak a két évvel ezelőtti müncheni röntgen világkiállításon ismerték meg. Azóta mind több külföldi ország érdeklődik a magyar röntgenberendezések iránt, s növekszik a Medicor piaca. A legnagyobb elismerést azonban az jelenti, hogy a röntgenipar fellegvárába, a világ legnagyobb röntgengyárával rendelkező Nyugat-Né- metország piacán is helyet kaptak a magyar ipar gyártmányai. Nemrégen kötött szerződés alapján jövőre nagy mennyiségű röntgenkészüléket szállít a Medicor a Német Szövetségi Köztársaságba. Húsz európai ország vasútjának küldöttei tanácskoznak Budapesten a teherforgalom meggyorsításáról Az európai tehervonati me- r/ netrendi értekezlet (LIM) idei ^ őszi tanácskozását november ^ 11-től 15-ig Budapesten ren-^ dezik meg és ezen húsz euró- ^ pai ország vasútjának 53 kül- ^ földi és 9 magyar küldötte ^ vizsgálja meg a teherforga- ? lom időszerű problémáit. A? tanácskozást pénteken ünne- pélyesen nyitották meg, majd ^ az értekezlet megkezdte mun- ^ káját. 2 ___________ ^ A hol „ügyet csinálnak" a tervteljesítésből Példás szigorúsággal rendet teremtenek a Budakalászi Textiiművekben r/ Egy szűkkörű megbeszélés kellős közepébe csöppentünk a minap a Budakalászi Textilművekben. A vállalat vezetői tanácskoztak, s nem kisebb dologról volt szó, mint arról, hogy körülbelül ötvenezer négyzetméter textília, elhagyva a szövődét, miért nem került a készáru-raktárba? Ötvenezer négyzetméter textília gyári méretekben nem sok, valójában mégis az. Érthető tehát, hogy a .gyár vezetői nagy ügyet csináltak belőle. Lassan köztudomású lesz, hogy a Budakalászi Textilművekben „ügyet csinálnak” a tervteljesítésből. Olyannyira közügy már ez, hogy hosszú idő óta az előírt terven felül bizonyos tartalékot képeznek, minden eshetőségre számítva. Előfordul ugyanis, hogy áramszünet miatt kénytelenek leállni, s ilyenkor ott van a tartalék, amelyből pótolni lehet a kiesést. A múlt hónapban viszont nem volt áramszünet. A szövődé le is szőtte az előírt mennyiséget. Valahol azonban ötvenezer négyzetméter elakadt, nem ment végig az összes munkafolyamaton. Ennek okát vizsgálta a gyárvezetőség. Az első okot a folyamatos fehérítőgéiP hibájában találták. Amint elmondták, tavaly kapták ezt az új berendezést, mégis sok baj van vele. — Általános vélemény, hogy csak úgy lehet folyamatosan üzemeltetni, ha generá- iozzák — jelentették a vizsgálat résztvevői. Elmondták, hogy a gép meghajtóművével állandóan baj van. Bozzák főmérnök kiszámította, hogy körülbelül 200 ezer forintba kerülne a generálozás. Karvaly Nándor az igazgató azonnal intézkedett, ha a generáiozással el lehet hárítani a bajt, meg kell csinálni. A vizsgálat azonban azt is megállapította, hogy nemcsak úgynevezett objektív géphiba akadályozta a kikészítést, hanem más, emberektől függő okok is. A kis kapacitású szárítódobokra például a főmérnök véleménye szerint — két nap alatt fel lehetett volna szerelni a vákuum-szivattyúkat a teljesítmény növelése érdekében. A szivattyúk ott vannak a gyárban, tehát nem volt különösebb akadálya a felszerelésnek. Megszületett az intézkedés: haladéktalanul pótolni kell a mulasztást. A felelősök pedig — mondani sem kell — nem kapnak dicséretet. Az ötvenezer négyzetméter textília kicserélésével kapcsolatban még több kisebb-na- gyobb hiányosságot, hibát megállapítottak. Mindegyiknél szigorú tárgyilagossággal megállapították az okokat, a felelősöket és szigorúan megszabták a felelösségrevonás mértékét: fegyelmiket, prémiummegvonásokat és kártérítéseket róttak ki. Mindezek mellé előkerült még . egy súlyos mulasztás. Októberben derült ki, hogy a HUNGAROTEX-nek gyártott lepedők nem szállíthatók ki a gyárból, mert sok köztük a piszkos, olajos. Kiderült, hogy szeptember elsején kellett volna először szállítani a megrendelőnek, amikor már mintegy húszezer négyzetméter készen volt. A MEO küldött ugyan mintát a HUNGAROTEX-hez, de senki sem nézte meg, hogy a legyártott lepedők között nincs-e szennyezett. Pedig ha csak néhány helyen néztek volna a stószokba. bizonyára találnak olajosat, mert annyi a szenv- nvezett lenedé, hnev az pppszet át k,ell mosni. Megpróbálták géppel, nem sikerült. Kézzel kell tehát nagyon rövid idő alatt mintegy 25 ezer négyzetméter lepedőt átmosni. Itt az igazgató a felelősség megállapítása és a felelősség- revonás mellett elrendelte, hogy az egész gyártó rendszert. vizsgálják meg és szüntessék meg a hiba forrását. Az általános következtetést levonva elmondta, hogy a hibák okainak megállapításakor majdnem minden esetben bebizonyosodott, hogy a gyár műszaki apparátusában van a fő hiba. A Budakalászi Textilművekben jól halad a termelés. A harmadik negyedéves tervet fillérre teljesítették. Ki- lencvenhét százalékos tervszerűséggel dolgoznak. Most, ezekben a napokban is zökkenő nélkül megy a munka. Nyugodtak lehetnének tehát a vezetők és a dolgozók egyaránt, mert ötvenezer négyzetméter kikészítését napok alatt pótolni lehet. Mégsem mennek el szó nélkül a hibák mellett. A Budakalászi Textilművekben a legkisebb lazaságból is „ügyet csinálnak”. Helyesen teszik, mert így magabiztosan. egyenletesen javíthatják munkájukat, növelhetik eredményeiket. Farkas István Egymillió forint értékű saját erőből történő beruházást végeztek az idén a tinnyei Új Élet Tsz-ben Évről évre eredményesebben gazdálkodik a tinnyei Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága. Ebben az évben az időjárás próbára tette a tsz-t, a vártnál kevesebb termést tudtak betakarítani. Ennek ellenére a szövetkezet előrelátó gazdái nem feledkeztek meg a következő évek megalapozásáról, mert az idén egymillió forint értékben végeztek különféle beruházásokat saját erejükből. Az őszi kalászosok vetését csütörtökön fejezték be a tsz-ben, ami nem volt köny- nyű, mert a felázott talaj miatt a vetések egy részét kézzel kellett elvégezniök. Mégis jutott erejük arra is, hogy segítsék a gyengébb tsz-eket. A piliscsabai tsz-nek például rnár többször segítettek, e héten kölcsönadták gépeiket, s így Piliscsabán kilenc gép dolgozhatott a tsz-ben. Kinek tataroznak? A gyömrői Petőfi Tsz az idén 1 260 000 forintért megvásárolta a volt Gyömrői Gépállomás épületeit. Az erről szóló szerződést törvényesen és a fennálló szabályoknak megfelelően kötötték meg. A termelőszövetkezet már birtokba is vette a meglehetősen rossz állapotban levő épületcsoport egy részét. Ügy döntöttek ugyanis, hogy itt lesz a tsz központja, ezért a termés egy részét is itt raktározták el. Már terveket dolgoztak ki, hogyan rendezkednek be az épületcsoportban, amikor kellemetlen meglepetés érte őket. A közelmúltban kőművesek jelentek meg a tsz tulajdonát képező épületeknél és hozzákezdtek a tatarozáshoz. Sőt, nemcsak hogy a tatarozást kezdték meg, hanem nap mint nap felszólítják a tsz-t arra, hogy költözzenek ki sürgősen az épületből, mert oda a növényvédő gépállomás költözik be. Gronszki János, a Petőfi Tsz elnöke most az illetékesekhez fordult, tegyenek igazságot ebben a meglehetősen furcsa ügyben. Nem tudjuk, mivel érvelnek a tatarozást elrendelő szervek. Az igaz, erre szükség van, a tsz-nek is szándékában áll rendbehozni a rozzant épületeket. Csakhogy a tsz a megyei szervek tudtával vásárolta meg a volt gépállomási épületeket. Jogos az a kívánságuk, hogy beleegyezésük nélkül ne utaljanak ott ki egyetlen szobát sem más szerv, vagy vállalat részére. Arról lehet szó, hogy a tsz engedélyével helyet kapjon a növényvédő gépállomás brígádszállása, de ennek megvan a maga hivatalos útja. Mert mi történik. ha a tatarozást — amit nem rendelt meg — a tsz nem hajlandó kifizetni? Vagy talán az fizeti, aki elrendelte a tatarozást? (csá) Tízszeres figyelemmel — Még tavaly farsangkor ... — No. akkor itt az ideje, hogy rosszul legye n!... Nevetés hullámzik a teremben. A fiatal- asszonyt kabátba bújtatják. mielőtt kivezetik. mert bent a melegben csak egy szál nyári ruhát hordanak az asszonyok. rTudják. hogy az-* ilyen kicsi szédülések hamar véget érnek Viszont az mégse jó. hogy egy ember híján megálljon a munka. A varrónők kényelmetlen feszengéssel ülnek a mozdulatlanná dermedt szalag mellett. Talán lassítsák meg a szalagot! — ajánlja valaki. A nyaknyújtoga- tás. a tanácstalanság nem sokat segít itt. A hátul dolgozók egyszercsak azt látják. hogy a sor elejét felállásra kérik. A mozgás végiggyűrűzik a termen. Mindegyik varrónő odébb kerül egy-egy székkel. A leatöbb gondot. pontosságot kívánó munkahely ürül meg. Mindannyian Nyes- téné. az egyik ellenőr felé fordulnak, aki a helycserét kezdeményezte. Várják, hogy mit csinál, hogyan intézkedik. Amikor a sovány, ősz asszony maga ül lo az üresen maradt munkahelyre. röpködnek a megjegyzések: — Ezért nem kap külön pénzt — mondja valaki. — Nem köteles a óévhez ülni — válaszolnak máshonnan. — így most nem vigyázhat mindenki kezére! — toldják tovább a szót. Mert Nyesténé egyébként „repülő” azaz futó-ellenőr, aki menet közben vizsgálja hogy egy-egy varrónő pontos, rendes munkát továbbít-e a következőhöz. ÍVJ íhány pillanatig f ’ csend van a teremben. csak a motorok berregő hangja szól. Aztán súgás- búaás indul végig a hosszú gépsoron. — Asszonyok, lányok. jól vigyázzunk. Most senkinél se lehet egy f >X delejt se! Nyesténé segít nekünk, mi meg neki ... Bólintanak, itt-ott egy kis mosoly, aztán újra csend lesz és a. munka legalább tízszeres figyelemmel folyik tovább. íd) 5 • A szalag megszo- j kott ütemben '.gördíti a varrónő 1 kezéhez a gyerek- ', kabátka darabjait. \ Egyik varrógépen a \ hátrészt tűzik össze. \ Odébb a kabát ujja '■ alakul kerek csö- ■ vecskévé. Beidegzett '.ügyességgel. gyorsa- i Sággal mozognak a ; kezek, s fut át az • anyagon a varrógép ; tűje. '. Egyszercsak Ko- : vácsné, a magas, sző- í ke fiatalasszony nem • nyúl a darab után. ; Gallérszegés nélkül l gördül tovább a ki- I esi Icabátka. Az asz- \ szonv homloka veri- í tékben ázik. s a ''.gyomrához kap. I A szalag megáll. ; — Kovácsáé roszí szül lett! — ad ják | szájról szájra. ; Egy huncutarcú. | piroskendős asszony ; azt kérdezi: \ — Mikor is ment S férjhez ez a hosszú Kati? Tápiószecsői háziiparosok V’écre a nagy mezőgazdasági munkáknak. Itt az ősz — megnyúltak az esték. A házi munka, mellett a szecsot asszonyok szabad idejükben szívesen foglalkoznak hasznot hajtó tevékenységgel. A Gobelin Háziipari Szövetkezet szecsot részlegének 250 tagja van. Ezei kívül sokan kenderfonassal zsakszo- véssel es szakajtó kosár kötéssel teszik hasznossá szabad idejüket. Özv. Cseh Kálmánné a szakajtó kötés nagy mestere. Még olyan vevő sem találhat hibát az ő szakajtóiban, mint Dósa Jánosné, aki pedig sok tucat kosarat elnyűtt már dolgos életében. (Győri Mihály felv.) Agnecz Lászlóné, a háziipari szövetkezet részlegvezetője gobelinvarrásra tanítja Festi Rafaelnek
