Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-11 / 266. szám
I960. NOVEMBER 11. PÉNTEK P»»t n nem ü/flWüD A tizenöt esztendős törvény Ma tizenöt éve, hogy az országgyűlés szentesítette a földosztásról szóló törvényt. Több évszázados por végére tetteik ezzel pontot. Megnyílt a lehetőség a magyar parasztság felemelkedésére. Hazánkban' legalább száz évet késett a földreform. Már a 48-as polgári forradalomnak meg kellett volna hoznia a jobbágy-felszabadítást s a földkérdés megoldását. De ezt követően sem 67-ben, sem ezt követően nem nyúltak a nagybírtoklhoz. Pedig az ország 16 millió hold földjéből hét és félmillió holdat az úri osztály birtokolt. A többin pedig két és félmillió parasztcsalád osztozkodott. Hárommillió parasztnak nem jutott egy talpalatnyi föld sem. A Dózsa-lázadásért keservesen fizetett a jobbágyság. A Verbőczy-törvények gúzs- bakötötték, megalázták, s a karóba húzott jobbágyok unokái megtanulták tisztelni az urat. Sapkagyűirve hajoltak meg a földesurak előtt, de a földért folyó harc sohase szűnt meg. Nemcsak a krónikák szólnak erről, hanem a néphagyomány is számon tartja, hogyan és miként pereskedett a falu földbirtokosával egy-egy tag legelőért vagy határrészért. „Ez volt a rend ezer évig, Hullt a pór és hullt a gyereke” — mondja a vers, kifejezve azt az állapotot, amely hazáinkban évszázadokon át volt. Elodiázódott a földreform, s köziben — főleg a földnélküli parasztok közül — ahogyan nagy pro- letárköltőnk, József Attila megírta: „Kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk”. Ez a föld, amely szülte apáinkat, nem biztosított kenyeret számukra. így volt ez megyénkben is. Az 1900. évi statisztikai adatok szerint Pest megyében 200 család több mint egy félmillió hold földdel rendelkezett és 1500 család pedig (100-tól 1000 holdig) majdnem félmillió holdon uraskodott. Báró Prónayaik, gróf Szapáryak, Telekyek,., a Wékerle Sándorok és a vitéz Endre Lászlók tartották kezükben a megye földjeinek többségét. A Nagyatádi Szabó istvánféle, úgynevezett „földbirtok reformtörvény” még jobban megnyomorította a parasztokat, nem elégítette ki a parasztság föld éhségét, csak am volt jó, hogy elvegye a kedvét az emberelőnek a földtől. A cselédnek, a parasztnak csak a munka jutott, a föld termését más rakta zsebre. Ha az utóbbi száz esztendőben nem is húzták deresre azt a parasztot, aki le mert szakítani egy almát a földesúr gyümölcsfájáról, de az urak mindig megtalálták a módját, hogy megbüntessék, megalázzák. A parasztság földkíelógí- tése, a földreform megteremtése a magyar kommunistákra várt. A földreform lehetőségét a felszabadító szovjet csapatok hozták el. A Magyar Kommunista Párt 1944. november 30-án napvilágot látott programja a földosztást fő célkitűzésnek jelölte meg. Ezt a programot tette magáévá az 1944. december 3-án, Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Ezt követően a kommunisták javaslatára az ideiglenes kormány 1945. március 15-én kiadta a 600/1945. M. T. számú rendeletet, amellyel kezdetét vette a földosztás és még abban az évben be is fejeződött. Az országban 640 ezer földigénylő között 3 260 000 kát hold földet osztottak ki. a megyében pedig több mint 100 ezer paraszt részesült földjuttatásban. A földreformmal megteremtettük á lehetőségét, hogy a parasztság maga határozza meg jövendőjét. A föld utáni vágyat kielégítettük. A szétaprózott mezőgazdaság azonban nem tudott kellően fejlődni. Bár a múlthoz képest növekedett a mezőgazdasági termelés, a parasztemberek tudatában nagy változás következett be — a gazdasági felemelkedés nem volt biztosított. A parasztok továbbra is „rabjai maradtak a földnek”, látástól-va- kulásig dolgoztaik és nem tudták alkalmazná azokat a mezőgazdasági felszereléseket, amelyek az egyén és a közösség felemelkedését bi zto- sították volna. Ilyen körülmények között indult meg Magyarországon a szövetkezeti mozgalom, amely az elmúlt tíz esztendőben az itt-ott megmutatkozó zökkenők ellenére is fejlődött és mára már hatalmas termőfává növekedett. Ma már országunkban öt és félmillió hold szántóföldön mintegy 900 ezer parasztcsalád gazdálkodik. A termelőszövetkezetek szántó- területének aránya 14,6 százalékról 58,1 százalékra, a szocialista szektor aránya pedig 74,3 százalékra emelkedett, s ezzel mezőgazdaságunkban túlsúlyra jutott a szocialista szektor. A föld csak a szövetkezetben hozza meg igazán a boldogulást. Hogy ez mennyire így van, néhány példát említek. A múltban egy egész emberélet kevés volt ahhoz, hogy a parasztember családjának egy kis házat tudjon ragasztani. Még a középparasztok is eladósodtak, ha házat építettek. Mások évekig gürcöltek, fogukhoz verték a garast, gyűjtöttek, hogy házat építsenek. A mi viszonyaink között a szövetkezeti gazdák legtöbbje — volt agrárproletárok, új földhöz juttatottak — már egy évtized alatt új házat épített magának. Azt hiszem, ezt a mi megyénkben sem kell különösen hangsúlyozni, hiszen majdnem minden faluban ott van az új telep, a maga modern, villaszerű, cseréptetős házaival, amelyekben legtöbb ésétben szövetkezeti parasztok laknak. Aki Budapestről a Ceglédi úton Szolnok felé utazik, Al- berlirsa előtt jobb oldalt egy egész új települést láthat. Takaros, fehér falú, kétszobás, fürdőszobás, kertes házak sorakoznak, s bennük az al- bertirsai Szabadság Termelő- szövetkezet tagjai laknak. Az elmúlt tizenöt év nagy változására még egy példát említek, amely megmutatja, hogy a mi tái'sadalmunkban milyen magasra emelkedhetik az ember. A múltkoriban Dánszentmiklóson, az állami gazdaságban jártam. Itt dr. Kelemen György igazgató elmondotta, hogy amikor Dánszentmiklósra került, néhány penészes falú cselédhodály és Plesz Béla ügyvéd úr 14 szobás kastélya várta. Szinte a semmiből szervezték meg az állami gazdaságot és ma ennek a gazdaságnak 9 millió forint vagyona van és évi jövedelme meghaladja a 2 millió forintot. Megmutatott kél képet. Az egyiken rozzant, zsúptetős uradalmi cselédház látható. A másikon a gazdaság új kultúrháza és a gazdaság dolgozóinak családi házai. Hogy ez mit jelent, azt csak Palcsek József tehenész tudja elmondani, aki a Coburg herceg Antónia-majorjá- ban cselédeskedett és egy vizes falú, földes, nádtetős házban lakott. Ma pedig már beköltözött az új, két szoba, fürdőszobás, vízvezetékkel ellátott házba, amelyet a gazdaság épített számára. Van egy paraszti mondás: „Áldott a föld, mert termést ad.” Mára valóban áldottá vált a föld, mert nem ellensége, nem szipolyozója az emberi erőnek, hanem a szövetkezetben. a parasztember boldogulásának az alapja. Megváltozott a szövetkezetben a termelési forma is. Régen a magyar faluban újság volt a gép, sőt féltek tőle, mert sok ese+ben elvette a cselédek kenyerét. Ma áldásnak tartják. Természetes dolog, hogy gépkocsik, vontatók, traktorok munkagépek segítik a parasztokat a szövetkezeti táblákon. A legnagyobb változás, ami tizenöt esztendő alatt végbement, leginkább az emberek tudatán mérhető le. Nem sunyit, nem gyűri már a kezében sapkáját, kalapját a paraszt, ha bemegy a hivatalba, hanem magáénak tekinti ezt az országot. Ebben az 1945-ös földreformokmánynak nagy jelentősége van, amelyet tizéről évvel ezelőtt pecsételt meg a magyar országgyűlés, s ezáltal lehetővé tette, hogy párasztsá- gunk meginduljon a szocialista felemelkedés útján. Gáli Sándor Van, akinek mindent lehet ? Engedékenység — Huzavona — Ki szolgáltat végre igazságot a taksonyi orvos-kérdésben? — BUDAKALÄSZQN 80, Bunabogdányban 80, Leányfalun 40, Pomázon pedig 160 gyerek jár napközibe az idén. Ezenkívül Budakalászon és Sziget- monostoron társadalmi tanulószoba is működik, ahol hozzáértő felügyelet mellet készíthetik el feladataikat az iskolások. A megyei tanács legutóbbi ülésén, a tsz-községek egészségügyi helyzetéről szóló jelentés tárgyalásakor szóba került a taksonyi orvos-kérdés is. Dr. Kápolnay Irén, a ráckevei járás főorvosa hívta fel rá a megyei tanács figyelmét. Felszólalásában elmondotta, hogy Taksony község a nyáron új orvost kapott, aki azonban máig sem költözhetett be az orvosi lakásba, mert elődje, aki a fővárosban vállalt orvosi állást, ,nem hajlandó onnét kiköltözni. Az új orvos hónapok óta egy konyhában lakik, azt is szívességből engedték át neki — idegenek. A megyei tanács ülésén na^y megütközést keltett a íőorvosnő bejelentése. Az ülés elnöke, Szabó Sándor vb- elnökhelyettes, általános helyeslés közben jelentette be, hogy a végrehajtó bizottság rövid időn belül gondoskodik a lehetetlen helyzet tisztázásáról. Juhász András, Taksony község tanácsának vb-elnöke különös dolgokat mesél: — A földrengés után, 1957- ben fejeztük be az új orvoslakás építését — mondja. — Tulajdonképpen volt korábban is orvoslakásunk, de a régebbi orvos üzemben kapott állást, elhagyta a községet, szolgálati lakását pedig elcserélte és így abba a cserelakó költözött. Gondoskodnunk kellett utóda, dr. Ber- ky Gyula elhelyezéséről, ezért építettünk minden erőnk összefogásával új orvoslakást. Berky doktor az Országos Közegészségügyi Intézetnél kapott állást. A hiba ott történt, hogy távozásához fölöt- tes szerve minden feltétel nélkül hozzájárult, pedig kiköthették volna, hogy csak akkor engedik el, ha átadja taksonyi szolgálati lakását. Nem adta át, nem költözött ki abból, ma is benne lakik, innen jár be új, budapesti hivatalába. Utódjának, dr. Kuncz Dénesnek, akit a járási főorvos nevezett ki Taksonyra, a község így nem tudott lakást adni. A végrehajtó bizottság már többször foglalkozott az áldatlan helyzettel, tisztázásához azonban * hiába kért segítséget a járástól is, a megyétől is, eddig semmiféle intézkedés nem történt. A vb-elnöktől megtudtuk 3680 méter új villanyvezeték épült Ráckevén Ráckeve beépített területe az elmúlt évek alatt örvendetesen megnövekedett. Több új lakótelep épült a község peremrészein, a legtöbb helyen korszerű, téglafalú, komfortos lakóházak. Csupán egy hiányosságuk volt: a község villanyhálózata csak a régi utcák végéig terjedt és így a szép új házak lakói kénytelenek voltak megelégedni az idejét múlt petróleumlámpával. A község tanácsa még a múlt évben elhatározta, hogy eljuttatja^ a villanyt ezekre az új lakótelepekre is. Megrendelték hozzá a terveket, azok idejében el is készültek és miután megkapták a Fővárosi Elektromos Művek jóváhagyását, megindult a társadalmi munka szervezése. A kezdeményezést az érdekelt lakosság nagy lelkesedéssel fogadta; és készségesen ajánlotta fel hozzá segítségét. Á 3680 méter hosszúságú új vezeték azóta el is készült már, s 140 betongyámra erősített oszlopot állítottak fel. Az akácfaoszlopokat ugyancsak az érdekelt háztulajdonosok bocsátották ingyen a község rendelkezésére. A szerelési munkát a helyi kisiparosok, Bar- kóczy Sándor, Garay János és Sárdi Sándor vezetésével végezték el társadalmi munkában, amelyből a Csepel Autógyár villanyszerelő brigádja i£ kivette részét Szeltner Józsel T f^V történt, hogy a 3680 méter hosszú vezeték kiépítése a községnek mindössze 170 ezer forintjába került, holott, ha vállalati úton készítteti el, ezer méterenként legalább 120 ezer forintot kellett volna fizetnie érte. A közeli napokban már sor kerül az új vezeték bekapcsolására is, így a villanyvilágítás áldásait már nemcsak a község belső részeinek lakossága élvezheti, hanem peremiek, mégpedig a Traktor-sor, a &zula nevű új telep, a Peregi Duna-sor, a Vörös'hadsei'eg utca, az Űsz utca, a Legelő-sor, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Jókai utca. a Rákóczi utca és a Selyem utca lakói is. azt is, hogy a község lakói- ! nak száma 4300-ra növekedett | és így szükség lenne még egy j körzeti orvosra. Taksony ígé- ; retet is kapott rá a megyei ta- j nács egészségügyi osztályától, | de abban a formában, hogy megkapja a második orvost, ha — megfelelő orvoslakást épít számára. — Ebben a pillanatban tehát — mondja Juhász András —, az a helyzet, hogy Taksonynak két orvosi lakása is van, de egyikkel sem rendelkezik, most mégis azt kívánják, hogy építsük fel a harmadikat. Ezt a terhet már nem vállalhatjuk, utóvégre van nekünk egyéb községfejlesztési problémánk is. Nagyjából ezeket mondta a községi tanács vb-elnöke. A tanácsházáról elindultunk a furcsa affér tárgya, az orvoslakás felé. A néptelen utcán egy nőtől kértünk útbaigazítást. Kiderült, hogy az új orvos felesége: dr. Kuncz Dénesné. — Szabó Sándor vb-elnök- helyettest várom — mondta —, azt üzente, hogy ma kijön Taksonyba és maga néz körül. Nagyon szép épület a taksonyi orvoslakás. Valóban dísze a Sztálin útnak, a község főutcájának. Vasrácsos kapuján a régi orvos névtáblája, de a rendelési időre vonatkozó szöveget leragasztották. Ebben az épületben van a különbe- járatú orvosi rendelő is. Kuncz doktor éppen rendel. Felesége sírva meséli az udvaron a történteket és elkeseredetten mutogatja hozzá az illusztrációt. Az épület mellett ponyva védi az idő viszontagságai ellen Kunczék bútorainak egy részét. Minden azonban nem fért el a ponyva alatt. Mellette szabadon hever sok holmi, egy teljes háztartás kellékei, jutott még belőlük a garázsba is. Mert itt garázst is építettek az orvosi lakáshoz. Berky doktor autót tartott eleinte. Kuncz Dénes korábban a kiskunhalasi kórház nőgyógyász főorvosa volt. Azt az állását cserélte fel a taksonyi- val. Kinevezése után csak egyedül jött el, de három héttel ezelőtt megérkezett a felesége is, háztartásának egész felszerelésével. Kiskunhalason ugyanis át kellett adnia szolgálati lakását utódjának. Általános iskolába járó fiukat nem is hozhatták magukkal, Halason hagyták, ahol havi ötszáz forintot fizetnek eltartásáért. A taksonyi orvoslakásban három, lakószoba van, illetve a személyzeti szobával együtt négy. A Berky-család három tagból áll, egy hatéves kislányuk van. — Kértük, hogy legalább egy szobát engedjenek át — panaszolja az asszony —, erre sem hajlandók. Most itt, a szomszédban lakunk, egy konyhában, ahová a háziak egy fekvőhelyet állítottak be. A szomszéd: Lakatos Im- e, nyugdíjas. Egy szoba, konyhás lakása van a házáéi ban, hátul pedig padlás nél- ^ küli, deszkafalú nyári kony- á ha. A nyáron, amikor megkönyörült az új doktoron és megengedte neki, hogy néhány napig a konyhájában töltse az éjszakákat, ő maga, feleségével együtt ebbe a nyári konyhába költözött. Azóta négy hónap telt el, de most is ott laknak, mert z nincs szívük, hogy az orvost. /, akinek közben a felesége is ? megérkezett, elküldjék. í Berky doktor pedig, akinek már semmiféle törvényes jogcíme nincs hozzá, kényelmesen és cinikusan terpeszkedik a négyszobás orvoslakásban. Kunczné hivatalos írást mutat: a községi vb október 26- án kelt határozatát, amely szabályosan felmondja Ber- kynek az orvoslakást azzal* hogy abból egy szobát azonnal adjon át Kunczéknak. A fellebbezés határideje nyolc nap, tehát november 3-án le- ■ járt. Az orvoslakásként használt konyhában beszélgetünk. Közben új vendég érkezik. Mohá- csy Ferenc, a Csepel Vas- és Fémművek pártszervezetének csoportbizalmija, különben taksonyi lakos. Hetek óta ő szaladgál fáradhatatlanul fű- höz-fához, hogy érvényesítse az új orvos igazát, amely — amint mondja — a község és a lakosság igaza is. Járt már a megyénél, a szakszervezetnél. Igazát mindenütt elismerték, de: nem történt semmi. — Újabban úgy hírlik — mondja —, hogy Berkyt visz- sza akarják helyezni ide, Kuncz doktort pedig máshová. Hát ebből nem kér Taksony lakossága. Elegünk van Berky doktorból, aki még ma is hitbizománynak tekinti a falut és zavartalanul folytatja magánrendeléseit. Állítólag Békés Zoltán megyei főorvostól van erre engdélye. A magánrendelés mindig fontosabb volt számára, mint a hivatalos. Kuncz főorvost az eltelt négy hónap alatt nagyon megszerette a falu. A nap minden percében rendelkezésre áll. Még az ebédjét is otthagyja, ha beteghez hívják. — Bizony — fűzi hozzá La- katosné —, amióta hajlékot adtunk neki, nincs egyetlen nyugodt éjszakánk sem. Há- romszor-négyszer is hívják beteghez és hát ilyenkor bennünket is felkeltenek. Megérkezik Kuncz főorvos is, vége a rendelésnek. Úgy látszik, csöndes, szerény ember. Csak annyit mond, hogy rendületlenül bízik a fölöttec szervek igazságérzetében, valamint abban is, hogy hamarosan mégiscsak elintézik ezt a kínos problémát. A Ráckevei Járási Tanács jól ismeri a taksonyi helyzetet. Diósi György vb-elnök a napokban személyesen vizsgálta meg a dolgot Taksonyban. Vele nem beszélhettünk, mert nem tartózkodott Ráckevén. Helyettese viszont kijelentette, hogy ha Berky doktor meg is fellebbezi a lakásfelmondó határozatot, a járás azt feltétlenül jóváhagyja, és szükség esetén karhatalommal veszi igénybe az ügy végleges rendezéséig a taksonyi orvoslakás egy szobáját Kuncz főorvos számára. Mohácsy Ferenc csattanóként még ezeket mondta Taksonyban: — A legfelháborítóbb az, hogy biztos tudomásunk szerint Berky doktornak Budapesten öröklakása, anyósának, aki jelenleg szintén a taksonyi orvoslakásban lakik, a Rózsadombon saját villája van. Mi pedig kénytelenek vagyunk tűrni, hogy a község orvosa egy szívességből átengedett konyhában sínylődjön már negymdik hónapja ... Magyar László A ködök ellenére nagy a teherforgalom a Dunán y A MAHART-nak ebben az ^esztendőben még igen nagy ^ szállítási feladatokat kell meg- ^oldania: a Szovjetunióból ele- í gendő ércet kell juttatnia y, Sztálinvárosba. Bulgáriából ^piritet a Felső-Dunán pedig ^ napv olajszállítások várnak a ^hajósokra. Linzből műtrágyát ^szállítanak, a Tiszán cukorrépát s mind a Dunán, mind a í Tiszán rengeteg építkezési ^anyagot és fát. Eddig a teher- ^ hajózásnak kedvezett az időKépiink a Hunnia Filmstúdióban készült, Gulyás—Rábay: Békési esték c. táncjátékának forgatásáról. (MTI Foto: Bartal felv.) járás, kevés volt a ködös haj nal és este. az utóbbi napokban azonban a ködök már nehezítik a hajózást. A MAHART a nehézségek ellenére most niég teljes terheléssel indíthatja az uszályokat, s a ködök idején is minden uszály és vontató forgalomban lesz. Az elgondolások szerint egészen az erős jégzajlásig közlekednek a fehérhajók folyóinkon. A Walt Disney amerikai filmvállalat filmet készít az Állami Népi Együttes táncszámairól