Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-06 / 263. szám
I A dombra kapaszkodó dü•---------------lőúton szekerek m ehettek nem sokkal előttünk. Útjukat nemcsak a sárbavá- gott keréknyomok jelzik, hanem elhullajtott kukoricacsövek is. Egyszer aztán megszakad a csövek lánca. Az úton idős parasztasszony lépked feketében a temető irányából. Kezében szatyor, benne a felszedett kukorica. Sok kukoricát termelt a tá- piósápi Petőfi Termelőszövetkezet. de talán annyit mégse, hogy az útra is jusson belőle. Hiszen sok az állatuk, s még többet is akarnak. Egyik fő céljuk éppen az állattenyész- tés. Azért is, mert jövedelmező. meg azért is, mert jelenlegi állományuktól éppen nyolc hosszú esztendő alatt nyernének annyi trágyát, hogy minden darab földre legalább a szükséges mennyiségnek fele jusson. Most ugyanis 3627 ka- katasztrális holdnyi összterületükhöz, amelyből kereken 2500 hold a szántó, mindössze 72 fejőstehenük. 50 hízómarhájuk, 75 növendékmarhájuk, 80 hízósertésük, 32 anyakocájuk, 90 lovuk van. Nevelnek még mélyalmos módszerrel 5000 csibét is. De hogy ennyiük van, az is nagy dolog. Anyakocájuk például a tavasszal még csak 22 darab volt. A tavasszal megszámlálhatatlanul sok parcellával, gyenge földekkel kezdték. Vetés alig volt. — Hihetetlen kérem, de így van -— állítja Mészáros István mezőgazdász — mindössze száznyolcvanezer forint volt a behozott földek mezei leltára. Innen indultak tehát, ám-------------------------már az első esztendő szép eredményt hozott. . Nőtt az állatlétszám, jól fizetett a búza, az árpa., a rozs, a kukorica, o zab, a burgonya, s a többi növény is. Persze, az eredftíenyék lehettek volna még jobbak is, de nem megfelelő a talajerő, s a munkaszerve zés sem ment még zavartalanul. És sok múlt az. embereken is. A szövetkezetnek papíron 559 tagja van. — De ebből csak háromszázhatvan fő dolgozik — tájékoztat bennünket Marton Károly főkönyvelő. — Az idén ötvenegy idős ember ment nyugdíjba, aztán vannak betegek is, vagy hetvenen pedig csak el- eljárogatnak, számítani nemigen lehet rájuk. — Miért nem dolgoznak ezek az emberek rendszeresen a közösben? Főként azért, Szomszédos !községeket látogattunk meg a napokban: Tápiósülyi és Tápiósápot, a Tápió völgyének két szép és módos községét. Mindkettőben termelőszövetkezeti gazdálkodás folyik az év első hónapjai óta, s a,kezdés egyforma nehézségeivel kellett megbirkózniok. Megállapíthatják, hogy az új, a szokatlan körülmények iközött is nagyot alkottak. Az első évét élik a nagy változásnak az emberek, vezetők, és tagok egyaránt. És ebben a nagy fordulatban nemcsak az agrotechnikának, a munkaszervezésnek, a tervezésnek, számolásnak kell módosulnia, hanem az emberi gondolkodásnak is. Szomszédos községeket látogattunk még. Olyanokat, ahol főbb vonalaiban azonosak a- lehetőségek, azonosak a feltételek. Olyanokat, ahol a paraszti lakosság azelőtt is át-áttekintett a szomszédok portájára, mire halad, mit végez a másik? Most is egy ilyen áttekintést szeretnénk segíteni, s igyekezetünk, hogy a rajzolt kép valóságos legyen, szépítés, kendőzés nélküli. XVVNXSNXNVXVNXVNN: A vetés nagyobbik részével is végeztek. ■ Már nagy táblába vetnek, nem ezernyi parcellába, s ez magasabb hozammal biztat. A munkák menetét és az i gazsá gos abb eredmény ességi jövedelemelosztás sikeres bevezetését látva, az elmúlt két hónapban 12 új belépő volt. Szirághy Mihály állattenyésztési brigádvezető (balról) két hold kukorica művelését vállalta. Hatvan mázsát tört le, prémiumja 12 mázsa körül lesz. zendő évek terveiről. A csendesebb téli hónapokban azonban majd erre is jut idő. Ami pedig a bizalmat illeti, már annak is van alapja, s a helyzet aratás óta sokat változott. Az idei — az időjárást illetően jónak egyáltalán nem mondható — esztendőben előlegként haHorVáth István csepeli munkás volt, de faluról került gyárba 20 évvel ezelőtt. Feleségével, öt gyermekével a szövetkezetbe jött sertésgondozónak. Példáját követte sógora, Majzik Gellért és családja is. mert ők még nem bíznak a termelőszövetkezet jövőjében. Nem akarják' vállalni az indulás nehézségeit. A többiek becsületesen dolgoznak. A kapások területét kiosztották családokra és az eredményességi jövedelemelosztás meg is hozza a gyümölcsét. Minden növény megkapta a szükséges munkát, a vártnál' jobban is fizetett és a tagok az alapmunkaegységen kívül prémiumot is kapnak a többlettermés után Sok olyan tag van, aki a vállalt terület vonta kifizetik munkaegységenként a 15 forintot. Egy- egy tag általában 600—800 forintot kap, cte vannak olyanok is, mint ifi- kénárt István, aki 924 forint előleget vitt haza szeptember hónaira. Aratás után gabonaelő- leget is adtak, két kilogrammot munkaegységenként. Az őszi munkák, ha pár nappal megkésve is, most már .jó ütemben haladnak. A kukorica törése csaknem teljes egészében megtörtént, szár is alig van már lábon. Ezek jórészt az iparban, vagy az állami gazdaságban dolgoztak. Az a tény, hogy ezek az új belépők hívás nélkül is jöttek, jó jél! Hisznek a nagyüzemi gazdálkodásban, látják jövőjüket. S milyen lesz éz a jövő? —;------;------------Mit tervezn ek, mit tesznek a fejlődésért? — Legfontosabb, hogy rendet' teremtsünk az üzem- szervezésben — tájékoztat bennünket Szalai • Imre elnök. — Három üzemegységünk lesz. rátermett, képzett vezetőkkel, állandó gépparkkal, létszámmal, igaerővel, önálló féladattal, felelősséggel. Átgondoltabban, szervezettebben megy majd a munka, s már csupán ennek az intézkedésnek forintokban mérhető haszna lesz. Nagy figyelmet szentelnek az állattenyésztésnek és a talajerő utánpótlásnak, a hozamok emelésének is. Egyik tervük, hogy hatalmas ba- römfifarmot létesítenek az Alsó-Tápiónál. Jövőre 35— 40 ezer baromfit akarnak itt nevelni. Ezért már az idén saját erőből 5000 kacsának építettek ólat, amelybe rövidesen belekerül a törzsállomány. Távlati tervükben . szerepel egy halastó építése is, amely egyben víztároló lesz. A Tápió völgye szorgalmas és hozzáértő kezekben Kánaánná válhat. A lehetőségek megvannak. Rátermett vezetőkkel rendelkezik a szövetkezet, a tagság zöme is haladni alkar előre. Ez pedig már elegendő, hogy rövid idő alatt alapos választ adjanak a kétkedőknek! Tápiósülyön a szüret min------------------- dig nagy esemény volt. A jó hagyományt tovább ápolják a termelőszövetkezeti gazdák, ezért a szüret fénypontjaként nem sajnáltak néhány birkát vágni, hogy délidőben a szokásoknak megfelelően birkagulyás kerüljön a szüretelök tányérjába. A 136 holdas sző1 ős kertben volt naponta 120—140— 160 szüretelő, persze jórészt víg kedélyű lányok, asszonyok. Ezer hektoliter boruk termett, amelyből hétszáz hektolitert adnak el az államnak, a többit pedig vagy szabadon értékesítik,, vagy meghagyják szétosztásra. Ez persze nem létkérdés, mert a háztájiban mindenkinek van valamennyi szőlője. A szüreti jó szokást, mármint a vendégelést, kiterjesztették a burgonyaszedésre is. Egyik nap, amikor különösen ..jól« haladt .a munka, két hízót hágtak. * s"’a'kf“ csak részt vett a szedésben, pörköltet evett a szövetkezet költségén. Mondanunk sem kell, hogy a hangulat jó volt. Ebből a két példából azonban senki se következtessen arra, hogy a tápiósülyi Virágzó Termelőszövetkezetben eszem-iszom megy, s mire osztásra kerül a sor, kiderül, hogy ráfizettek. Nem, erről szó sem lehet. Negyven forintot fizetnek munkaegységenként, mert komoly munkát végeztek az idén, s messze haladtak előre á hagyüzefni gazdálkodás útján. Pedig ők is elég nehezen kezdték: adóssággal. amelyet a régi Dózsa Termelőszövetkezet hagyott Néhány anyakoca a hatvannégyből. Az egységes, szép állomány a sertésgondozók büszkesége. rájuk örökül. A rövidlejáratú hitelt már vissza is fizették. A szövetkezet----------------------- nagyobb problémája a sok szétszórt, vegyes föld volt. Kiszámították, hogy legkevesebb ötezei darabban volt az a háromezer hold, amelyet a 450 család behozott. Az első esztendő munkájára ez a szétszóytság természetesen rányomta bélyegét. Benkó József elnök így beszél erről: — Komoly gondjaink voltak a munkaszervezéssel. Nehéz volt a kis darab földeket áttekinteni és a kellő .gyakorlatunk is hiányzott még egy ekkora gazdaság irányításate Ötezer parcella helyén nagyüzemi táblák után például kukoricából 8—10 —12 mázsát visz haza prémiumként. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért nem minden szövetkezeti tag érzi még magát teljes mértékben a szövetkezet gazdájának. Ezt bizonyítja többek között, hogy sokan előbb a háztáji földön végeztek dolgukkal, bármilyen sürgős volt a munka a szövetkezet földjén, s csak aztán következett a közös. Szalai Imre. a szövetfee---------------------zet elnöke — a ki a Földművelésügyi Minisztériumban levő állását ■hagyta ott, hogy Tapló sápon elnökként, a gyakorlatban valósítsa meg elképzeléseit, bizonyítsa be, hogy igenis, a nagyüzemé a jövő —, elmondja: minden embert ismer már, de még nem jutott a napi munkáik hajrájában odáig, hogy minden szövetkezeti gazdával hosszasan, alaposan elbeszélgessen, megvitassa a szövetkezet dolgait, baráti véleményt kérjen az elkövetke500—600 malacra számítanak, s nem kell többé drága pénzéit venni a , hízónak valót, mint az idén. A terv szerint 100 darab helyett 150 hízót adnak el az idén, de még a jövő év első negyedére is jut vagy ötven darab. Hasznos kezdeményezés volt a kertészkedés meghonosítása. Azelőtt nemigen dívott a faluban a kertészeti munka. A termelőszövetkezet 40 holdon termelt paprikát paradicsomok borsót, uborkát, salátái, ve,gyes zöldségei. A kalászosok és a kapá--------------------- sok ál tafáb an gyengébbek, vagy közepesek voltak, éppen a szétszórtÄz őszi munkákkal 'Szépen • haladnak á tápiósülyi Virágzó- Termelőszövetkezet gazdái is. ’ Az eső ugyan-nagyon ■ hátráltatta a - betakarítást. dP burgonyából már alig van kint egy kevés, kukoricából valamivel több'. s a 11 hold cukorrépa vár még' szedésre. A vetéssel rövidesen végeznek, s még többet is vetnek ősziből, mint tervezték, ötven hold' szovjet búzájuk szépen kikelt, • már hét-nyolc centi magas. • Nagy termést várnak ettől az öfven hold búzától. A szövetkezet vezetőinek élelmességét bizonyítja, hogy 20 vagon burgonya tárolását, amelyet a MEK-nék adlak eh elvállalták 100 mázsánként 1700 forintért. A prizmázás már meg is történt. A sülyi szövetkezeti gazdák--------— ez évi közös munkája elismerést érdemel. Ha nehézségek árán is. de szép eredményeket értek el. s a következő esztendő minden bizonnyal még nagyobb sikereket hoz. ★ E zt láttuk, ezt 'hallottuk a két szomszéd községben. A kép — sajnos — nem teljes, mert ahhoz kevés a hely. Tapasztalatunk és meggyőződésünk. hogy mindkét termelőszövetkezet vezetői és tagjai sokat tanulhatnak egymástól minden vonatkozásban. Jó és rossz példák egyaránt vannak. Haszosnak látszana, ha időnként a szomszéd portáján alaposabban szétnéznének mindkét falu szövetkezeti raz- dái. Ezt a törekvést láttuk is a sápi vezetőknél. Szalai elvtárs. a termelőszövetkezet elnöke é.<- Gazdán elvtó'-s a szövetkezet párttitkára úgy tervezik. hogy a közös problémák megbeszélésére meghív iáit a környező szövetkezeteit, vezetőd. A noydoln.tn+ e iár*cl fe- nács mezőgazdasági ösztáhia is támogatta a találkozást sziik- sénrsnek látja. Szöveg cs kép: Tenkely Miklós rint is legalább 800 ezer forint értéket képvisel. Az elkészült épületeket be is népesítették. Száztíz szarvas- marhájuk, 320 sertésük, 82 lovuk, 400 juhuk és sok baromfijuk van. Különösen á sertéstenyésztésben és a hizlalásban várható komoly fejlődés. A terv szerinti 50 anyakocájuk helyett ugyanis 64 darab van, jövő őszig' hoz. Jövőre azonban már másként lesz. Az őszi vetés már nagy táblákba került. A szövetkezet gazdái úgy gondolták, hogy leghasznosabb az intenzív állattenyésztés és a hizlalás. Ezért aztán erre fordították a fő figyelmet. Mindenekelőtt férőhelyről kellett gondoskodni. Ez a Szabó András által vezetett hat fős építőbrigádra várt. Ezek az emberek egy esztendő alatt szinte hihetetlenül szép eredményeket értek el, s munkájukkal megteremtették az állatlétszám növelésének egyik legfontosabb feltételét. Napi 12—14 órás munkával felépítettek egy 100 férőhelyes marhaistállót, 150 férőhellyel hizlaldát, két darab 500 férőhelyes baromfiólat, nógyreke- szes ólat az apaállatoknak, 300 férőhelyes sertészállást, - mind saját erőből, ezenkívül az állami kivitelezésű 50 férőhelyes marhaistállót befedték, s egy állami kivitelezésű 20 férőhelyes fiaztató fedését is elvégezték. Építettek még a szőlőben kádakat, medencéket. A saját erejű építkezés még szerény számítások szeA* összefogás alapja a bizalom ság és a vegyes, sok elhanyagolt föld miatt, s nem kedve-, zett az időjárás sem. Ennek ellenére talán mégis magasabbak lettek volna a hozamok, ha bevezetik az ösztönzőbb eredményességi jövedelemelosztást. A vezetőség határozatot is hozott erre, hiszen ők látták, hogy az új forma igazságosabb és nagyobb eredménnyel is bíztat. A tagsággal azonban nem tudták ezt megértetni; s mindössze hetven hold kukoricát siker’"'1’4- vállalás alapján kiosztani, a többit a hagyományos munkaegységalapján művelték. Saját bevallásuk szerint így sem kellett részibe, kiadni semmit. s idegen munkaerőt nem vetlek igénybe. A tagság — .és itt elsősorban az asszonyokon van a.hangsúly, mert ők vannak többségben ■— idejében elvégezte a szükséges munkákat. Bebizonyosodott azonban, hogy a kellő felvilágosítás hiánya.és.a tagság huzalozása az újtól, mennyire hátrányos. Tanulságul szolgálhat ez a jövő esztendőre. Nekik is jó lesz az. ami a sápiaknál bevált. -
