Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

196«. NOVEMBER 6. VASA RNA P z%Mírlap 5 Jelentős fordulat a termelőszövetkezetek állattenyésztési munkájában \i év elején meg a legelha­nyagoltabb képet mutatta^ a termelőszövetkezetek sertés- tenyésztése. A dolgozó parasz­tok a termelőszövetkezetbe való lépésük során sertést nem adtak a közösbe és a ter­melőszövetkezeti vezetők sem fordítottak gondot a kocaállo­mány növelésére. Ezért tör­ténhetett meg. hogy a ter­A termelőszövetkezeti mozga­lom nagyarányú fejlődése, a tsz-ek megnövekedett felelős­sége az ország élelmiszerrel való ellátásában, halaszthatat­lan feladattá tette a nagy­üzemi állattenyésztés meg­teremtését. A megyei párt- végrehaitóbizottság és a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága a tavasszal felmérte a termelőszövetkezetek állat­tenyésztésének helyzetét és megfelelő határozatot hozott a tenyésztői munka megjavítása és az állatlétszám növelése érdekében. A határozat óta eltelt idő­szak tapasztalatai azt mutat­ják. hogy jelentős fordulat kö­vetkezeit be a termelőszövet­kezetek állattenyésztési mun­kájában. Olyan szövetkeze­tek. amelyek állatállománnyal szinte nem rendelkeztek, aránylag rövid idő alatt meg­alapozták állattenyésztésüket. Csaknem kivétel nélkül vala­mennyi szövetkezet jelentősen növelte állatlétszámát. S ami ugyancsak nem lebecsülendő: »ok szövetkezetben javult a tenyésztői munka. Biztató ez a jövőt illetően, mert csak a jó tenyésztői munka eredmé­nyezheti azt. hogy a szövet­kezetek j) jövőben saját erő­ből. illetve saját nevelésből biztosítsák állattenyésztésük fejlesztését. A párt és a tanácsi szervek, az állatforgalmi vállalatok, a termelőszövetkezeti vezetők, valamint, a tagok együttes erő­feszítésének eredménye, hogy ez év március óta a szarvas- marhalétszám 67, az anya- kocaállomány 374. a juhállo­mány 22,4, a törzsbaromfi ál­lomány pedig 701 százalékkal növekedett. Nyomban kitűnik, hogy milyen jelentős eredmé­nyekről van szó. ha tudjuk, hogy például a szarvasmarha- állománynál a 67 százalékos növekedés csaknem 8500 újabb állat, beállítását jelenti. Ki áflattcflyésités esyes ága_ zatai közül a termelőszövet­kezetek részéről főként a szarvasmarhatenyésztés iránt mutatkozik nagy érdeklődés. Ez a számszerű növekedésen túlmenően abból is következ­tethető. hogy — kevés kivétel­lel —. nagy gondot fordítanak o. növendékek felnevelésére. Az előző évek gyakorlatától eltérően vágóra csak a fejlet­len. a tenyésztésre alkalmat­lan növendéket értékesítik. Az említett határozat az év végére azt tűzte célul, hogy a szarvasmarhaállományt 27 063 darabra kell fejleszteni. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a i ermelőszövetkezetek teljesítik is a megjelölt fel­adatot. Dicsérendő, hogy a TEGI által leszállított 1700 tenyészállaton túl tagjaiktól 1937 szarvasmarhát, továbbá saját erőből 835 vemhes és 593 szűz üszőt vásároltak. A szarvasmarhalétszám ter­vének teljesítésén belül lema­radás mutatkozik azonban a tehénállomány tervének telje­sítésénél. Ennek alapvető oka az, hogy a tsz-ek üszőállomá­nyukból nem tudtak elegendő tehenet beállítani. A jövőben n. szarvasmarhatenvésztésben a tenyésztői munka további ja­vításán túl leafontosabb fel­adat: javítani a tehénállo­mány arányszámát az össz- állományhoz kénest. Ez év március 1-én minden száz hold szántóra 2.9 szarvas- marha jutott. Október 1-én már 3,6 a száz hold szántóra jutó szarvasmarhalétszám. Az év végére el kell érni, hogy az említett egységre 3,9 szarvasmarha jusson. A terv teljesítésének feltételei bizto­sítottak. Férőhelyben sem mu­tatkozik hiány, mert a szövet­kezetek gondos előrelátással mintegy 30 ezer szai*vasmarha elhelyezéséhez készítettek is­tállót melőszövetkezetekben a száz hold szántóra jutó kocalét- szám mindössze 0,9 volt. Az összsertéslétszám is mindössze nyolc darab volt az előbbi szántóegységre számítva. A párt és a tanács együttes ha­tározata után megfeszített munka, indult a kitűzött terv teljesítése érdekében. Abban, hogy ma arról adhatnak szá­mot a termelőszövetkezetek: teljesítették tervüket, nagy szerepe van a párt- és tanács­szervek következetes állásfog­lalásának. A kezdeti tétovázás után ugyanis lendületes mun­ka indult meg a tsz-ekben is a tenyészkocák beállítása ér­dekében. A terv teljesítéséhez az év végéig még 1301 kocát kell beállítani. Ugyanakkor a tsz-ek 2650 olyan süldővel rendelkeznek, amelyek még ez évben tenyésztésbe kerül- hetnek. Igaz, hízóanyagot csak a jövő évben nyerhet­nek ezektől a kocáktól, de így is nagy hasznot hajtanak majd a termelőszövetkezeteknek. A terv teljesítése érdekében olyan süldőket is tenyésztés­be állítottak a termelőszövet­kezetek, amelyeket eredetileg hizlalásra szántak. Az előbb említett kocasüldő állomány tenyésztésbe állításával azon­ban lehetőség nyílik arra, j hogy a rossz tenyészértékű kocákat kiselejtezzék. A sertésállomány fejlődé- | sével egyidőben javult a te- j nyészállornányon belül az j arány a hússertés fajták ja- ! vára. Zömmel ugyanis igé- j nyes hússertés fajtákat kap tak a szövetkezetek. Szeptem­berben és októberben 96 ser­tésgondozót egyhetes tan- folyamra vittek el a megye tíz legjobb állami gazdaságá­ba, hogy megszerezzék a szük­séges takarmányozási, elle- tési és nevelési ismereteket. Az igényesebb fehér hússer­téseknek megfelelő elhelye­zést is biztosítottak. Egyéb­ként a termelőszövetkezetek jelenleg elegendő férőhellyel rendelkeznek. Előreláthatóan azonban tavasszal a választott kismalacok elhelyezésénél mutatkoznak majd nehézsé­gek, ezért a termelőszövetke­zetek jó előre gondoskodjanak további férőhelyekről. A terroclős?övcrtie7etek elő­szeretettel foglalkoznak juh­tenyésztéssel. Nagyon ked­vező jelenség, hogy sikerült a tenyészirányt megváltoztatni. A tsz-ek ma már zömmel a leggazdaságosabb fésűsmeri- nói fajtát tenyésztik. A tenyészállomány fél esz­tendő alatt három és félezerrel szaporodott. Ez a növekedés kevesebb, mint amit a párt és a tanács közös határozatában megjelölt, ami azonban a tsz- ek hibáján kívül történt, mert f az eredetileg juh-tenyészállo- J mány beszerzésére tervezett^ hitelösszeg jelentős részét — í felsőbb utasításra — a kocaál- J lomány növelésére használták í fel. \ A jelenlegi sűrűség — száz \ hold szántóra 19 juh — kö- \ rülbelül megfelel a tsz-ek \ gazdasági érdekeinek. ^ Az idei év fordulópontot ^ jelentett a termelőszövetkeze- ^ tek baromfitenyésztésében is. ^ Nemcsak a kora tavaszi és £ nyári, hanem a sokkal több j gonddal járó őszi csibene- j vetéssel is foglalkoznak már% a szövetkezetek. Tenyészállat- ^ állományuk növelésére 16 400 ^ előnevelt jércét és 34 100 te- ^ nyészbaromfit kaptak. Az év £ végére tervezett 77 320 dara- ^ bős tenyészbaromfi létszám- \ hoz azonban nem elegendő ^ az eddig juttatott tenyészállo- ^ mány. Ezért az szükséges, ^ hogy a vágóbaromfiból váló- % gassana.k ki a fajtajellegnek j megfelelő, egyöntetű álló- % mányt. Ez annál is inkább ^ szükséges, mert ellenkező eset- ^ ben tavasszal nem áll majd ^ elegendő tojás a keltetőállo- ^ mások rendelkezésére. í A termelőszövetkezetek ige- j nyeinek megfelelően, az idénj több mint félmillió napos- * baromfit szállítottak a keltető­állomások árubaromíinevelés, illetve hizlalás céljára. ör­vendetes, hogy a termelőszö­vetkezetek tagsága meggyő­ződött arról: kifizetődik a baromfitenyésztés. Fel kell azonban figyelni az eléggé nagy — 16.2 százalékos — el- hullási arányra. Főként az egyoldalú takarmányozás, sok helyen a szakszerűtlen elhe­lyezés és néhol tífusz fertőzés okozta a jelentős elhullást. Növelni kell a gondozók szak­tudását, mert ellenkező eset­ben az elhullást százalék nö­vekedésével arányosan megy el a tagság kedve a baromfi- tenyésztéstől. Ennek pedig nem szabad bekövetkeznie. A megye termelőszövetkeze­tei az idén megalapozták ál­lattenyésztésüket. A meglevő állatállomány alkalmas arra, hogy magasszintű állatte­nyésztés alakuljon ki a szö­vetkezeti gazdaságokban. Eh­hez azonban a következőket kell tenni: Valamennyi termelőszövet­kezet gazdasági adottságaihoz mérten, a község több éves ál­lattenyésztési szintjét alapul véve, alakítsa ki a kívánt ál­latsűrűséget és az állatfajok helyes arányát. A mezőgazdaság szocialista átalakításával párhuzamosan a termelőszövetkezeti tenyé­szeteknek kell biztosítaniok a megye tenyészanyag-szükség- letének nagy részét. A jövőben a termelőszövet­kezeti állattenyészetek bizto­sítsák a hizlaláshoz szükséges állatokat, valamint az or­szág növekvő szükségleté­nek kielégítését állati termé­kekből. Mihók Sándor Közösségi szellemből: jeles — Bárcsak valamennyi bri­gádunk ilyen lenne, mint a Táncsics, nem fájna egy csep­pet sem a fejünk. Balogh József elvtárs, a Ceglédi Gépállomás szak- szervezeti bizottságának tit­kára mondotta ezeket a di­csérő szavakat és nem alap­talanul. Adatokkal bizonyít­ja, hogy a Táncsics-brigád egész éven át kiválóan helyt­állt. Tavaszi tervét 191, nyá­ri tervét pedig 167 száza’ókra teljesítette. Az őszi terv tel­jesítéséhez is közel állnak. — Ennek a brigádnak a munkáján meglátszik, hogy komolyan veszik vállalásukat, el akarják nyerni a szocia­lista brigád címet — foly­tatta Balogh elvtárs a Tán- csics-bri gád eredményei nek felsorolása után. Hogyan kezdődött a ver­seny, mi adta az elhatáro­zást a szocialista munkaver­senybe való bekapcsolódás­ra? Erre a kérdésre a vá­laszt Gyarmati Mihály, a Táncsics-brigád fiatal, mind­össze 23 éves vezetője adja: — Mindig versenyeztünk a gépállomás többi brigádjá­val és rendszeresen meg­előztük a többieket. Azért si­került ez, mert nálunk nem egyén.ieskedtek a traktorosok, hanem ha szükség volt rá, segítették egymást. így aztán nagyon jól összejött a bri­gád. A tavasszal beszélget­tünk arról, próbáljuk meg. hátha sikerül elnyerni a szo­cialista brigád címet is. Szóltunk a gépállomás veze­tőinek, akik örömmel vet­ték ezt. így kötöttük meg a szerződést. A szerződésben a terv tel­jesítésén túl olyan pontok is szerepelnek, mint az iga­zolatlan mulasztás megszün­tetése, egymás kölcsönös se­gítése, az anyagfelhasználás csökkentére, a rendezett csa­ládi élet, majd az őszi és téli tanfolyamokon való rend­szeres megjelenés. Az eddi­gi ele során olyan hiba, ami kizárná, hegy elnyerhessék a szocialista brigád címet, még nem fordult elő, ellen­ben az. hogy valamennyi szántótraktor két műszak­ban dolgozik, sokat emel a brigád teljesítményén és te­kintélyén is. lődök a kerékkel, odaérkezett hozzám Gyócsos Ferenc, aki kormos traktorral dolgozik. Rögtön megállt és kérdezte, hogy mit segíthet. „Menjél csak, mert te is elázol”, mondtam neki. Ö azonban nem fogadta meg a szava­mat, hanem munkához lá­tott. Egy-kettőre megjavítot­tuk a kereket, aztán együtt indultunk tovább. — Ha az egyik műszakban elromlik egy traktor, addig nem megy haza a traktoros, amíg váltótársénak üzernké­— Eredményeinket ma is pesen át nem adja — mond­úgy érjük el, hogy messzeme­nően segítjük egymást — mondja a brigádvezető, majd példákat sorol fel ar­ra, hogy az egymás segí­tése mennyire közüggyé vált a brigádban. — A múltkoriban egy DT lánctalpas traktor generálja­vítását 12 óra alatt fejeztük be. Igaz, addig nem is hagy­tuk ott a gépet, amíg készen nem lett. Az szinte naponta előfordul, hegy kisegítik egy­mást a traktrosok alkatrész- szél. Ha akadozik az anyag- ellátás, ami ebben az esős időszakban előfordul, üzem­anyaggal is kisegítjük egy­mást. Nem állnak a gépek feleslegesen és ez nemcsak a traktoros érdeke, hanem a brigádé is. Dávid Sándor a 22 főből ál­ló Táncsics-brigád egyik „szürke” tagja. Lanz-Bulldog traktorával főként szállításo­kat végez, de ha szükséges, m ű trágya szórót, vagy vetőgé­pet lg kapcsol utána. Nem válogatós a munkában. Mun­ka bíró sár ól, áldozatkészségé­ről elismerően nyilatkozik a brigád vezető; — A terrnénybetaikarításnál ’szinte éjjel-nappal dolgozott, hordta, a földekről a termést. Harminchat órán át. egyfoly­tában a traktoron ült. úgy kellett a2 ágyba zavarni, hogy kipihenje magát. Amikor Dávid Sándort kérdezzük, ő más példáját mondja el mint jellemzőt a brigád helytállására, a jó közösségi szellemre: — Kukoricát szállítottam a tsz földjéről a magtárba és a gépem jobb első kereke de­lek tét kapott, A legkelle­metlenebb az volt, hogy zu­hogott az eső. Amint bibe­ja a másik példát Dávid Sán­dor. Kitűnő közösségi szellem jellemzi a Táncsics-brigádot. A közösségi szellem, egymás segítése a szocialista ember­típus egyik legfontosabb tu­lajdonsága. A Táncsics-bri­gád tagjai a közösségi szel­lemből jelesre vizsgáznak. Egy „akadály” azonban még hátra van; a szakmai és a po­litikai tanulás. Amint mond­ják. itt sem lesz baj. Még az 50 éves Gál István is „ki­egészíti” hat elemijét nyolc általánosra, mert ezen csak ne múljon a szocialista brigád cím elnyerése. — kr — NÉGYMILLIÓ FORINT KERTÉSZKEDÉSBŐL Még csaknem két hónap van hátra a zárszámadásig, de az inárcsi Március 21 Terme­lőszövetkezet tagjai derűsen tekintenek a nagy esemény e.é. Kertészetük például, amely a földterületnek 10 százalékát teszi ki, több, mint négymillió forint jövedelmet hozott; bevé­telük 40 százalékát. Ennek megfelelően a tagság jövedel­me is biztatóan alakul: egy- egy munkaegység értéke 40 fo­rint körül lesz. MŰSZAKI FEJLESZTÉSI HÓNAP Októberben műszaki fejlesz­tési hónapot hirdetett meg a Ceglédi Gépállomás vezetősé­ge. Az egy hónap alatt 18 újí­tást nyújtottak be a szerelő- műhely dolgozói és a traktoro­sok. Az újítások között több, a munkát jelentősen megkönnyí­tő és jelentős megtakarítást eredményező is van. Az újítók­nak több száz forint eszmei dí­jat fizettek ki. KÉSZÜL AZ ISTÁLLÓ A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben ezekben a napokban fejezik be a képen látható száz férőhelyes növen- dékmarha-istálló építését. A szövetkezet az istállót saját erejéből építi. (Csekő felv.) Befejezték a vetést a nagykőrösi termelőszö vetkezetek Nagykőrös szövetkezeti vá­ros hat termelőszövetkezeté­nek tagsága — a gyakori eső­zések szüneteit kihasználva — időben elvégezte az ősziek ve­tését. Az utolsó fordulót teg­X'XXX>ÍX\XXXVWCVVXVvXXXWCX>^XXVX\X'^XXXXXX i — Nem kell már félnem a\ villámlástól ezen a nagy sí-> kon — fogalmazta meg gon-> dolatát és hozzátette hamiská- \ san mosolyogva, kétértelműi szavakkal: \ — Ezután már belétek csap,! mert fejem fölé nőttetek. \ Villám ugyan nem csapott ; a toronyba, de Gergely bácsit jól ellátott belőle a száz hol-> dák felett. Hajnaltól estig < üldögélt és nézelődött a gon-\ dósán összerótt tető alatt, \ amely az esőtől is védte, meg', árnyékot is adott. \ i Tűz, hál’ istennek, nem volt ; ezen a nyáron sem, de mégis, \ jobb félni, mint megijedni, ; ahogy ezt az öregek mondják.'. Most már ősz van. A ha-j tár üres és sima. A földek be-j vetve, mások szántva. Ezen c! részen nincs mire ügyelni. De', a torony áll. Vaskos oszlopai ! bírják az időt, esőt, szelet,', napot. Áll és várja türelem-; mel a következő tavaszt és a \ kalászt érlelő nyarat, hogy új- ; ra szolgálja az embereket, ; akik együtt magasabbra tör-; tek és messzebbre néznek...', A torony áll és vigyáz, a iá-; voli mezők fölé magasodva.; / Tenkely Miklós ' nap délben tették a traktorok és a fogatok. A hat termelőszövetkezet­ben összesen 980 kataszt- rális hold őszi árpát, 730 hold őszi takarmánykeve­réket, 4271 hold rozsot és ^ 1600 hold búzát vetettek el. ^ A vetés gyors befejezését £ többek között az tette lehető- ^ vé, hogy a város szövetkezeti ^ parasztsága megértve a mun- £ kák fontosságát és sürgősségét, ^ minden időt a vetésre kerülő ^ táblák termésének gyors beta- ^ karítására fordított. Va.a- ^ mennyi termelőszövetkezetben jgen sok családtag is munkába ^ állt, hogy segítse a közös gaz- ^ daságok ügyét. ^ A betakarítás eddigi mene- $te, eddigi sikere egyben gya- korlatban bizonyította be az ^ eredményességi jövedelemel- ^ osztás hasznát. A tagok ezt ^ igazságosnak látják s nagy ^ kedvvel, nagy igyekezettel dol- ^ goznak, s bevonják családtag- ^ jaikat is, mert ez a hozamok ^emelésével és a gyarapodó ^ munkaegységekkel szép jöve- ^ delmet biztosít. ^ A vetés idejében való befe­jezését elősegítette az is, hogy ^ jó munkaszervezéssel ide ^ csoportosították a főerőket, ^ s a gépállomás két mű- ^ szakban dolgozó gépei, em- ^ béréi mellett munkába áll- í tak mindenütt a fogatok is. y ^ A nagykőrösiek ezzel a tel- ^ jesítményükkel példát adnak ^ az egész megye szövetkezeti í parasztságának. * — t — ; Amikor a búza sárgulni kez- ; dett, meg az árpa is világosabb ; színt öltött, Szabó Gergely ; bácsi, az Aranykalász Terme- ; lőszövetkezet idős mezőőre \ megjelent a táblák közötti dű- ; lőúton, hogy szemlét tartson. ; Bármerre is forgatta azon- ; ban napégette arcát, bármer- \ re is tekintett, semerre sem \ látta a földek végét, elakadt \ pillantása néhány méter után, \ a hegyesedő kalászok sűrű \ tömegében. \ — Ez így hibázik!... — je­\ lentette ki hangosan és pipáját \ zsebre rakva, elindult a falu \ felé, be a szövetkezet irodá- \ jóba. 1 Másnap emberek jelentek \ meg az útszéli fasorban. Az \ építőbrigád két legénye, Kis : Gyuri meg Molnár Balázs. ; Németh András, a szövetke- \ zet ácsmestere dirigálta őket. I Mellettük Gergő bácsi pi- i pázott és vigyázta a mun- ; kát. Azok fejszét fogtak és ! erős csapásokkal kidöntöttek ', három öreg akácot. Legaly- \ lyazták, kötélre fogták és át- ; húzták a köves úton a búza- ; föld végéhez, ahol a szövet- \ kezet messze nyújtózó táblái ; Varga Illés tanyasi ember ; szérűskertjével találkoznak. '• Délutánra torony állt a tanya Őrtorony mellett a kisdombon, amelyet talán még a lovas kunok hordtak össze süvegükben, ahogy ezt a könyvekben ír­ják. A toronyhoz erős létra is került, amelyet Varga Il­lés kölcsönzött addig, amíg a bognárok újat nem fabrikál­nak. A létra mellé egy pohár bort is adott, beinvitálva há­zába Némethéket, mert mint mondta, nagy szívességet tet­tek neki a szövetkezetiek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents