Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

1960. NOVEMBER 27. VASÁRNAP v/fíHan 3 ifjúságvédelmi állandó bizottság alakult Diósdon A községi tanács megvitatta a serdüld 'jóság helyzetét és nevelési problémáit tolta az ifiúsús magatartásá­val, öltözködése- ve] szemben ország, sőt világszerte felho­zott közismert kifogásokat, nemcsak a kifogásolható vi­selkedés okaira mutatott rá. de ismertette a serdülő, sói felserdült ifjúság nevelésével kapcsolatos több gondolatát is. így például bejelentette, hogy a diósdi általános is­kola a néhány évvel ezelőtt végzett növendékeit meghívja baráti beszélgetésre, megvizs­gálja egyéni problémáikat és a jövőben igyekszik nyomon követni volt diákjai életútját, tanáccsal segíti őket. Ugyan­ekkor helyes lenne, ha a ta­nács az'ipari és középiskolai tanulók eredményeit, életét kísérné figyelemmel, nyilvá­nos dicséretben részesítené közülük a legkiválóbbakat. Jóra ösztönözné a fiatalokat, ha tanulmányi és munkaered­ményeik, általános magatar­tásuk alapján ösztöndíjban, jutalomüdülésben részesülné­nek. Figyeljék a tanácstagok és a társadalmi szervezetek ve­zetői nyilvános helyeken a fiatalok viselkedését és a hi­bákat elkövetőket a helyszí­nen figyelmeztessék. De ugyanakkor figyelmeztessék a rossz példát mutató felnőtte­ket is. Segítsen e munkában a helyi KISZ-szervezet, gon­doskodjék minél több közös szórakozásról, kirándulásról. Miután a serdülő fiatalság magatartásának alapja a gyer­mekkorban kapott családi nevelés is, és a gyermekek még min­dig sok családban más szem­léletet látnak és mást tanul­nak az iskolában, felaján­lotta, hogy a tantestület jövő tavaszig négy előadást tart a szülők számára. De mert a gyermekek a munkában el­foglalt édesanya távolléte miatt túl sokan vannak egye­dül, társadalmi napközi ott­hon szervezését látná szüksé­gesnek. Helyesnek tartaná, ha az anyákat munkahelyü­kön olyan műszakba oszta­nák, hogy gyermekükkel egy­idősen lehessenek odahaza. Ennyit az előadó beszédé­ből. És most lássuk néhány tanácstag hozzászólását: — Egészen kis iskolásokat látni a kocsmában. A terület- felelős tartson ellenőrzést, te­gyen jelentést, hogy figyel­meztetni lehessen a szülei­ket — mondja Lengyel And­rás. — Menjenek el a felnőttek is a KISZ-gyűlésekre. beszél­jenek a saját ifjúságukról a fiataloknak, hogy azok a ma­guk életét összehasonlíthas­sák a mi ifjúi életünkkel — javasolta Mocsári Imre üze­mi dolgozó és hozzátette, jó lenne, ha a KISZ vasárnap délutánonként táncos össze­jöveteleket tartana, illemre nevelné a fiatalokat. — A fiatalság különböző hatások között őrlődik — ál­lapította meg Demény János — Véleményem szerint nem az a fontos, hogy minden fiatal KTSZ-tag legyen. de a KISZ foglalkozzék minden fiatallal. Mutasson jó példát nekik min­denben. Nyújtson segítséget az ifjúság politikai nevelésé­ben és klubdélutánjain kul­turált szórakozási lehetősé­get valamennyiül számára. Ilyen tartalmas vita előzte meg az ifjúságvédelmi ál­landó bizottság megválasztá­sát. A háromtagú bizottság elnöke Dezső Lajos, tagjai lettek Füstér Gézáné és Pát- zius József. Sz. E. Bővül a gödöllői vízvezeték hálózat Gödöllőn, mint ismeretes, szintén megalakult az Ivóvíz- és Csatornázási Társulat, hogy minél előbb megoldás­hoz segítse a szépen fejlődő községnek ezt a súlyos porb- lémáját. Jankó Zoltán köz­ségi mérnök, a társulat mű­szaki vezetője érdeklődésünk­re most elmondotta, hogy a vízveaetékhálózat bővítési munkálatai nagy erővel és gyors ütemben haladnak a már korábban kidolgozott ter­vek szerint. — Három utca kapja meg még ebben az évben a vízve­zetéket — mondotta Jankó Zoltán —, a Munkácsy Mihály utca, a Semmehveiss utca és a Kossuth Lajos utca. 390 ezer forintunk van erre a célra, a csövek megvannak hozzá, a munkát nem régen kezdtük meg és december vé­géig be is fejezzük. A há­rom utca lakói saját portá­juk előtt társadalmi munká­ban maguk ásták meg a csö­vek lefektetéséhez szükséges árkokat, a vezeték nyomvo­nalát. Az adótiicíés állampolgári kötelesség Emlékezés Engels Frigyesre E ngels Frigyest képről mindenki jól ismeri, de életéről és munkásságáról elég keveset tudunk. Novem­ber 28-án ünnepeljük szü­letésének 140. évfordulóját. A poroszországii Barmenbeo született, Berliniben járt egyetemre és Angliában ta­nulmányozta a munkásosztály életét és az angol kapitaliz­must. Életének fontos állomása Párizs. Itt ismerkedik meg személyesen Marx Károllyal, akivel korábban már leve­lezett. A két lángelmét kö­zös nagy eszme fűzi össze: a munkásosztály felszabadí­tásának gondolata. Nincs is találóbb szó kettejük kap­csolatára, min t az, hogy a legtisztább elv barátság volt közöttük. Munkásságuk ha­tása már életükben túlnőtt országuk határain. Brüsszel­ben Kommunista Levelező Bizottságot hoznak létre, s ennek segítségével széleskö­rű nemzetközi felvilágosító munkát végeznek. A barátság és Önzetlenség szinte párat­lan megnyilatkozása Engels részéről az, amikor az 1848- as európai forradalmak bu­kása után saját szavaival él­ve „átkozott kereskedésre” ítéli magát, hogy a Lon­donban nagy nyomorban élő Marxot és családját anyagi­lag tám oga thassa. Mindezt azért teszi, hogy Marx az anyagi gondoktól mentesül­ve, energiáját teljesen élete főművének, „A tőke” mpgírá­sának szentelhesse. Kettőjük nevéhez fűződik a Kommu­nista kiáltvány szövegezése is, amely a tudományos kom­munizmus eszméinek első, alapvető összefoglalása. E ngels részt vesz az I. In- ternacionálé megalakí­tásában és jelentős része van a II. Intemacionálé megszer­vezésében is, amelynek első kongresszusai — az ő elvi iránymutatásával — lénye­gében helyes marxista hatá­rozatokat fogadtak el. Barátja és harcostársa, Marx Károly halála után sajtó alá rendezi A tőke II. és III. kötetét. Sok tudomá­nyos értékű bírálatot és be­vezető tanulmányt ír. Széles­körű levelezést folytat a kü­lönböző országok szocialista mozgalmának vezetőivel. Több ízben foglalkozik a magyar munkásmozgalom problémái­val is. Harminc évvel halála után kiadják „A természet dialek­tikája” című művét. Ezt, az évtizedekig tartó természet- tudományos tanulmányai alap­ján készített jegyzetedből ál­lították össze. "T'-rigels Frigyes a munkás- -L' mozgalom egyik zseniá­lis vezetője és tanítója, 72 éves korában halt mag Lon­donban. Hamvait kívánsága szerint a tengerbe szórták. De tanítása él, s nélküle a munkásmozgalom fejlődése elképzelhetetlen. Pala Mária Pest megye taná zsaruik végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban megtárgyalta a pénzügyi osztály tájékoz­tató jelentését az adóbevé­telről. A jelentés jelsorolja a jobb adónemekből befolyt összegeket. amelyből ki­tűnt, hogy a megye novem­ber 10-ig időarányosan — nem teljesítette köte­lezettségét. A végrehajtó bizottság, valamint a pénz­ügyi osztály további intéz­kedéseket foganatosított a hiányok pótlására, s az­óta számottevő javulás kö­vetkezett be. A kedvező vál­tozás elérésében. a jó ered­ményekben azonban, nem minden járás, illetve köz­ség osztozik, noha a. megye az összeredményeket te­kintve időarányosan már teljesítette tervét. 1 Erről kértünk tájékozta­tást a pénzügyi osztály adó­ügyi csoportjától. Pálosi Miklós csoportvezető né­hány jellemző számadattal érzékeltette a jelenlegi ál­lapotokat, s azok részbeni okait. Megemlítette, hogy a szentendrei, a váci és a ceg­lédi járás jó példájával az élen jár, ugyanez elmond­ható mindhárom járásszék­helyről. Ugyancsak figyel­met érdemel Nagykáta köz­ség, amely esedékes adóbe­fizetési tervét globálisan számítva nyolc százalékkal túlteljesítette. Az elismert járások kö­zött nem szerepel a rácke­vei, amely a legfrissebb adóbevételi számlakivona­tok szerint valamennyi já­rás között a legrosszabbul áll. Tizenkilenc községe közül csupán öt teljesítette tervét. Kirívóan rossz az adómorál Áporkán (18,1 szá­zalék). Dömsödön (31,2 szá­zalék). Ráckevén (49,8 száza­lék). Ez utóbbi község ke­rek négy százalékkal elma­radt a járási átlagtól. S hiá­ba ért el például Szigetbe- ;se 83 százalékot, a kis köz­ségek túlteljesítései nem pótolhatják a nagy lélekszá­mú falvak hátralékait, ösz- szegezve: az adóhátralék összege kereken 560 ezer fo­rintot tesz ki ebben a járás­ban. A beszélgetés során egy nagyon lényeges probléma is felvetődött. A hátralé­kos „adóalanyok” között sok helyütt számos tsz-tag neve szerepel, sőt vannak olyan tsz-ek is, amelyek eddig csak részben teljesí- tették ez irányú kötelességü­ket. Érdemes elgondolkozni ezen az illetékes szövetke­zetek vezetőségének, a taná­csúk végrehajtó bizottságai­nak. Igaz, hogy az adó­ügyek közvetlen intézése általában nem VB-feladat, de az igen, hogy a helyi ta­nácsok, valamint a pénzügyi állandó bizottságok politi­kai munkával segítsék az adóügyi tanáé salkalmazot- t a kát. Annál in'kább is köz­érdek ez, mert a községfej­lesztési jövedelmek időben történő bevétele függvénye a megfelelő adómorálnak És még valamit: a szövetke­zetek, ha természetesnek tartják az állam állandó se­gítségét — jó példa a segí­tésre a 3004-es rendeletek bőkezűsége, — ajkkor épp­olyan természetesnek kell tartaniok az állam iránti kö­telezettségek pontos teljesí­tését is. A. E. Az abonyi József Attila Tsz-ben magtárt építenek saját erőből. A 30 vagon befogadóképességű épület december 1-re készül el (Gábor) KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL eladók az állami tulajdonban lévő következő házingatlanok VECSÉ3: Ady Endre u. 21. Kereszt u. 2. Vöröshadsereg u. 107 Ferenc u. 4. Vöröshadsereg u. 33. Vöröshadsereg u. 101. Mária u. 32. Jókai Mór u. 81. Tanács u. 22. Kereszt u. 6. Kereszt u. 19­BUDAÖRS: Szabadság út 9. Félrész ÜRÖM: Petőfi u. 24. Petőfi u. 6. Érdeklődés az OTP illetékes fiókjánál! VÁSÁROLJON TOTO—LOTTÓ­SZELVÉNYEKET SOKAT NYERHET! Űj. állandó bizottságot vá­lasztott néhány nappal ez­előtt Diósd község tanácsa azon az ülésen, amelynek egyetlen napirendje a serdülő ifjúság helyzete volt. A fiata­lok helyzetéről, magatartásá­ról és iskolánkívüii nevelésé­ről folyt a vita. Nem első íz­ben. Már a nyár eleién szó- bakerült az ifjúság. A szociá­lis és kulturális állandó bi­zottság elnöke. Lengyel And­rás. a csapágy-gyár dolgozója vetette fel a kérdést és javas­latára a tanács bizottságot küldött ki az ifjúság helyzeté­nek megvizsgálására. A bi­zottságba beválasztották Len­gyel Andráson kívül Dezső Lajos iskolaigazgatót. Wágner Béla községi KISZ-titkárt. a Mechanikai Művek dolgozóját és Wágner Ferencné óvónőt, a művelődési otthon igazgató­ját. s egyben jelentéstételre is utasították a bizottságot. így keiült azután a kérdés no­vemberben ismét a tanácsülés elé. Vajon különös okokból foglalkozott a tanács két al­kalommal is velük? Talán a diósdi fiatalság kisebb vagy nagyobb része ellen sok kifo­gás merült fel? Sok lenne kö­zöttük a huligán? — Szó sincs róla — ad vá­laszt a kérdésekre Demény János vb-elnök. — Igaz. ná­lunk is akadnak huligánok, néhány kirívó esetről beszél­hetnék. általában azonban csak jót mondhatok a diósdi fiatalokról. Célunk elsősorban óvni ifjainkat. nehogy lábra- kapion közöttük a nyegleség, a hetykeség, a kifogásolható viselkedés és főleg a bűnözés. Nem. e pillanatban nem ve­szélyes a helyzet, de javítani akarjuk, főképpen a megelőzés a célunk. Ezért alakult tehát Diósdon ifjúságvédelmi állandó bizott­ság. A tanácsülés, amely a bizottságot megválasztotta, a megszokottnál is népesebb volt. Diósd tanácsa ugyanis arra büszke, hogy tagjai nem szoktak igazolatlanul távolma­radni az ülésekről. Minden alkalommal részt vesz a ta­nácskozásokon a tanácstagok 70—80 százaléka és ez nagy szó. ha számbavesszük. hogy a tanács tagjainak legnagvobb része üzemi dolgozó, váltott műszakban dolgozik, vagyis sokan éppen akkor, amikor ülést tart a tanács. Az ifjú­ságról tanácskozó ülésről is csak az üzemükben elfoglal­tak maradtak távol, a többiek pedig nemcsak nagy érdeklődéssel hallgatták végig Dezső Lajos előadói beszámolóját, hanem az utána kialakult vita élénk- ségp bizonyítja, mennyire ak­tívak a diósdi tanácstagok Dezső Lajos, miután felso­VASÁRNAPI POSTA: ÖTSZÁZ FORINT \\\\x\\\\v\vvx\xvvv\xxv\\\\\\\\\\vwww\\w nulhatott, a középiskolát, meg az egyetemet abban a világ­ban nem napszámos ember fiának találták ki. 1950-ben aztán szakérettségit tett, el- végezte a műszaki egyetemet, majd aspirantúrára ment. Ma már, 36 éves korára, a mű­szaki tudományok lcandidátu- sa és főmérnök. Kovács bácsi szavai elgon­dolkoztattak, s végeredmény­ben nem tudom megérteni Miskát. Azelőtt persze — nem is olyan régen, húsz-harminc esztendővel ezelőtt — a sze­gény ember gyereke ha vé­letlenül. nagy kínnal-keserve- sen mégis eljutott a diplo­máig, ahogy mondani szok­ták, vitte valamire, bizony előfordult, hogy nem na­gyon dicsekedett egyszerű, csizmás, fejkendős szüleivel. Még le is tagadta őket a „társaság” előtt, ha ezt kí­vánta a „karrierje”. Csakhogy az én barátom­nál szó sem lehet ilyesmiről. Miska nem szégyelli a szü­leit. Dehát miért is szégyel- lené? És ki előtt? Ma már más világ járja, a legnagyobb, a legszebb rang nálunk a dol­gozó ember rangja. A mun­kásoké, a dolgozó parasztoké ez az ország, azoké, akiknek soraiból Miska is jött. És ezt ő nagyon jól tudja, büszke is rá. Akkor hát miért mégis? Azt hiszem, ott van a hi­ba, hogy túlságosan beleve­wwvwwvvwNWWWVWWWXWWWVWWWW tette magát a társasági élet­be. Letette a sok esztendei tanulás minden gondját, rév­be jutott, s most egy kicsit úgy van, mint a nagyon éhes ember, aki végre a dúsan te­rített asztal mellé ülhet la­kom ázni. Üj környezet, új munkatársak és barátok, színház, mozi és hangverseny, vendégeskedés és vendéglá­tás. Egyszóval, mindig akad valami program és az én ba­rátom egy 'kicsit hagyja ma­gát sodortatni az árral. Per­sze, a munkája is sok, való­ban elfoglalt ember. így az­tán egyik vasárnap követi a másikat, múlnak a hetek és a hónapok anélkül, hogy ha­zalátogatna szülőfalujába, a szüleihez. I"az* mint már mondot­tam, a postás minden hó­napban pontosan ötödikén kopogtat Kovács Mihály bá­csi ajtaján. A pénzesutalvány mindig rendesen megérke­zik. De vajon elégséges-e ez? Letudható-e ezzel a szülők iránti kötelesség. meghálál­ható-e mindaz, amit értünk emberré válásunkig tettek, csupán anyagiakkal? És ha Mihály bácsi nem is mondta ki, szavaiból megértettem, ő is azt tartja, hogy nem. Leg­közelebb. ha összeakadok az én barátommal, meg is mon­dom neki. nem minden az az ötszáz forint! Kővári József falubelihez mentek férjhez, sűrűn megfordulnak otthon. Hanem a többieket már rit­kábban látja. Különösen rit­kán a legidősebbet, amióta kinevezték főmérnöknek. Ezért kesergett az öreg, meg a fe­lesége is. Pedig ez a fiú a szemefé- nye Mihály bácsinak. Talán reá a legbüszkébb. A főmér­nökre, aki egy egész nagy gyárat irányít és még külföl­dön is gyakran megfordul hi­vatalos ügyekben. Jólesne vele elbeszélgetni s büszkél­kedni a szomszédok, meg az egész falu előtt. Felidézni egy kicsit a keserves múltat, elmesélni az élet folyását, meghányni ország-világ dol­gát, s érdeklődni a munkája felől. Mert Miska tudós, vi­láglátott ember, mindenhez hozzá tud szólni. Az apja sze­rint talán a legokosabb a ke­rek világon. De Miska csak nagyon rit­kán látogat haza. Jófejű gyerek az én ba_ rátom. Mindig nagyon sze­rette a könyveket, elolvasott mindent. válogatás nélkül, amihez csak hozzájutott. Persze, annakidején nem ta­A közösbe vitt kilenc hold juttatott földért is rendesen megkapja a járadékot és hát ami az anyagiakat illeti, egyik gyereke sem feledkezik meg kötelességéről. Nem, ilyen te­kintetben igazán nem lehet semmi panasza Mihály bácsi­nak. A dolgos, küzdelmes év­tizedek után élvezi most a békés, nyugodt öregkor jól megérdemelt csendes örömeit. És mégis... Legutóbb is, hogy haza­látogattam a szülőfalumba. panaszkodott az öreg. Meri ha időm engedi, nem kerü­löm el a házát, elvégre Mis­kával, a legidősebb fiával együtt játszottunk már pen- delyes korunkban. Azóta i' tart a barátságunk, csak hál mostanában elég ritkán talál­kozunk. Kovács bácsinak is épper ez a baja. Ahogy a szavaiba kivettem, egy kicsit egyedü érzi magát. Hét gyereket ne­velt fel becsületben, dolgozot' értük éjjel-nappal. S mos' már egyik sincs a szülői ház­ban, szerterajzottak az ország­ban. Van közöttük esztergá­lyos, bányász és katonatisz is. A két lánya hagyján, azol ; Minden hónap elején, pon- ! tosan ötödikén kopogtat a ! postás Kovács Mihály bácsi ! ajtaján. És minden alkalom- ; mai pontosan ötszáz forintot \ halász elő a táskájából. Azaz 5— hogy tényleg pontos legyek \ — decemberben, az ünnepek- \ re való tekintettel, ennek a \ dupláját, kereken ezret. Bu- \ dapestről érkezik a pénz, a \ legidősebb fiútól. \ Az Újtelep egyik utcájában \ van az öregnek takaros kis \ portája. Az udvaron aprójó- £szág szaladgál, a disznóólban ^az idei hízó röfög. Már a ház ^külseje elárulja, hogy az utóbbi időben nemigen kerül- % getik a gazdáját, anyagi gon- dók. A régi nádtetőt cserép- ^ pel cserélték fel, s a beton- ^ oszlopos drótkerítés is mosta- 4 nában készülhetett. £ Itt éldegél Kovács Mihály ^ a feleségével kettesben, mi- £ után négy évvel ezelőtt Jan- ícsi is — a gyerekek közül a í legfiatalabb — kirepült a csa­ládi fészekből. A szomszéd ^községbe nősült, traktoros az ^ottani gépállomáson. Az öreg ?meg termelőszövetkezeti nyug­tái jas, havi 315 forintot kap a t Hunyadi Tsz-től, amelynek t alapító tagja volt 1949-ben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents