Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-03 / 260. szám
1960. NOVEMBER 3. CSÜTÖRTÖK MKCA "ZJCirltm .1 A lehetőség adva van Egyik üzemünk terrnelési------------------------ tanácskozásán történt, ahol a munkások és a műszaki vezetők éppen azt vitatták, hogy a meglevő gépparkkal hogyan tudnák a megnövekedett termelési feladatokat megoldani. A műhely szakszervezeti bizalmija így beszélt: „Szégyen lenne ránk nézve, ha újabb forgácsoló gépeket követelnénk, amikor a meglevők is csak egy, vagy némelykor két műszakban dolgoznak”. A kollektíva dicséretére legyen mondva, beosztották maguk között a három műszakot, pedig egyik-másikukra 10—15 kilométeres kerékpározás vár naponta késő este vagy hajnali ötkor. J ól mondta a szakszervezeti bizalmi: szégyen lenne, ha újabb és újabb gépeket és helyiségeket követelnénk a termelés növeléséhez, amikor a meglevőket sem tudjuk teljesen kihasználni. Valljuk meg őszintén, köny- nyebb a minisztériumtól újabb gépeket vagy építő beruházást követelni, mint nagy gonddal, nehéz munkával az egy- műszakos üzem akárcsak egy részlegét is átállítani két vagy három műszakra. Nem kevés az olyan gazdasági vezető, aki kellő meggondolás nélkül kijelenti: „Nem tudok többet termelni, ha nem adnak gépet, ha nem adnak beruházást”. Ezt olyan természetesen mondják, mintha kimeríthetetlen anyagi lehetőségeink lennének. S ha mégsem adnak beruházást, megsértődnek és azt hiszik, csak a minisztériumban dolgozó emberek rosszakaratán múlott a dolog. Pedig a megoldás — a több gép, a több helyiség — ott van a saját portájukon, benne van az „egy műszakban”. a tőkés,ha &á\at, ép£ —----------arra törekszik, h ogy a drága pénzen beszerzett gépek a lehető leghosz- szabb ideig dolgozzanak, hogy minél többet termelhessen, minél többet kereshessen. Nálunk a gépek a dolgozó nép tulajdonát képezik, tehát kézenfekvő, hogy a dolgozó nép számára, a magunk számára kell többet termelnünk, mert állandóan jobban alkarunk élni. Mégis, néha természetesnek vesszük, hogy a nap 24 órájából tizenhatot álljanak a gépek, kihasználatlanul. Ugyanakkor újabb gépeket kérünk a termelés növeléséhez. Ha ezerszer több pénze lenne államunknak, akkor sem tudnánk megoldani, hogy minden üzem csak egy műszakban dolgozzék és a teljesíthető munkaidő kétharmadában kihasználatlanul álljanak a termelő berendezések. Hány üzemünkben száz és száz gép áll le délután négy órakor. Ha csak azt számítjuk, hogy az egyműszakos üzem például 30 darab drága esztergagéppel rendelkezik, akkor rögtön nyilvánváló, hogy húsz gép feleslegessé vá- I lik, ha három műszakra tér- j nek át. Ha karbantartásra három gépet számolunk, akkor | is 17 „fölösleges” gépe van j az üzemnek, mert a 10, illet- j ve 13 gép három műszakban ' üzemeltetve, éppen elvégzi a j 30 gép munkáját. Bőven van tehát kapacitás- j tartalékunk és nagy hibát ! követnénk el, ha nem ha,sz- ! nálnánk ki, hiszen ez a szó- | cializmus gyorsabb építését, j népünk életszínvonalának gyorsabb ütemű emelését szolgálja. Tudjuk, nem minden esetben a gyárak vezetőin múlik, hogy az üzem milyen mértékben van „leterhelve”. Ennek ellenére sokat tehetnek a kapacitás teljes kihasználása érdekében, mivel legtöbb igazgatónk ismeri az iparigazgatóság fejlesztési terveit és ennek alapján javaslatot tehet néhány cikk termelésének saját üzemébe való profilírozására. » ,—L- kapacitását szaf.?.qr kadatlanul növelni akarjuk, méghozzá a népgazdaság. az egész nép érdekeinek megfelelően a leggazdaságosabban. a legolcsóbban. Fejleszteni kell például műszeri Tarunkat. Két út áll előttünk- vagy új gyárat építünk, vagy az egyműszakos üzemeket — mondjuk a Híradástechnikai Anyagok Gyárát — átállítjuk három műszakra. Az utóbbi megoldás egészen biztosan még felébe sem kerülne, mint az új gyár építése és ugyanúgy megtermelnénk a tervezett műszereket, mint az új gyárban. Megyénkben is sok számottevő üzem dolgozik egy műszakban. Egyik-másikban arról panaszkodnak, hogy kevés a szerelőcsarnok, kevés a forgácsológép és egyes részlegeiket a termelés növekedése miatt nem tudják hova el- helyezni. Nem lehet elfogadni ezeket a „panaszokat”. Az egymű- ! szakos üzem helyiségei lényegében háromszor akkorák, mint a valóságban, hiszen, ha például ezer ember dolgozik egy műszakban, akkor három műszakban háromezer ember dolgozhatna bennük. Az egy- és kétműszakos üzemekben újabb gépek beállításának követelését csak abban az esetben lehet elfogadni, ha nem csupán gépkapacitás-bővítésről, hanem na- i gyobb teljesítményű gépek beszerzéséről vagy korszerűsítéséről van szó. Tudjuk, a három műszak bevezetése nem egyszerű dolog. Komoly felvilágosító munkát kell végezni a munkások között is. Azt is látni kell viszont, hogy fejlődésünk ezen az úton meggyorsulhat és hazánk még nem olyan gazdag, hogy az egyműszakos üzemekben rejlő sokmilliós népgazdasági lehetőséget kihasználatlanul hagyhassuk. Minden munkás többet akar keresni, minden dolgozó ember még jobban akar élni. A lehetőség ehhez adva van. A három műszakból származó népgazdasági előnyökből minden dolgozó részesedik, mivel a megtakarított hatalmas beruházási összegeket a további felemelkedésünket szolgáló más célok elérésére fordíthatjuk. Minden egyműszakos------------- g3-árban dolgozó munkásnak, de különösen a gazdasági vezetőknek el kell gondolkodniok a kapacitáskihasználás népgazdasági összefüggésein, és meg kell vizsgálni a helyi lehetőségeket. Vizsgálódjanak alaposan, nem szűkkörű üzemi vagy vélt egyéni érdeket nézve, hanem az egész ország javára, hasznára — a gazda szemével. A burgonya- és zöldségellátásról nyilatkozik a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője Lovász Vince Országszerte megkezdődött a nyúlvadászat Gazdag az apróvadállomány A „fogolylövő vasárnappal” szeptember 11-én kezdődött meg az 1960—61-es apróvad- vadászati idény. A jelentések szerint a fogolyállomány a kívánatos sűrűségnek általában 60—70 százalékát érte el. Az idei foglyászások általában jól sikerültek, s a novemberben kezdődő élöfogoly-beíőgások is szép zsákmánnyal kecsegtetnek. Hasonló, jó eredményeket hozott máris az október 16-án kezdődött és január l-ig tar- j tó fácánozás. A fácánállomány ' sűrűsége az ország több vidé- ! kén elérte a felszabadulás j előttit. A szakemberek sze- l rint a fácánállomány sűrüsé- j ge a következő egy-két év j alatt eléri a kívánatos méi'té- | két, s ebben nagy része van [ a zömmel munkásokból és pa- j rasztokból álló vadásztársasá- i gok jó munkájának, amelyek etetik, védik a fácánt, gondoskodnak a törzsállomány helyes ivararányának kialakításáról. A nyúlvadászat országosan vasárnap kezdődött és január 22-ig tart. Egyes, nyálban szegényebb j vidékeken azonban csak no- | vember 16-án kezdik a nyúl- kilövési idényt. A vadászterületek általában telítettnek mondhatók. A becslések szerint a nyúlállomány jelenleg meghaladja a hárommilliót. A tervek szerint az ország hét- ezerhatszázkilencven vadász- társasága az 1960—61-es vadászati idényben ötszáztízezer nyulat lő ki, míg fácánkakas- kilövési előirányzatuk százegyezer. A felszabadulás óta nem volt ilyen gazdag az apró- vadállomány, de a kilövési előirányzat is rekordot jelent. í A vadásztársaságok évről ! évre nagyszámú apróvadat bocsátanak szabadon a vadban szegény területek állo- I mányának megerősítésére, to- L vábbá vérfelfrissítés céljából. Az 1960—61-es idényben tizenkétezer nyúllal és több mint ezer fácánnal gyarapítják az ország apróvad törzs- állományát. Rhodéziai földimogyorót honosít meg az Agrobotanikai Intézet öt világrész 120 földimogyoró fajtája közül választották ki a hazai termesztésre legalkalmasabbakat az Agrobotanikai Intézetben. Főleg az afrikai földimogyorókat vizsgálták alaposan, s ezek közül három rhocjéziai fajta honosítását kezdték meg. A dél-afrikai növény már megszokta a magyarországi éghajlatot, s a kísérleti parcellákon két-háromszor akkora termést hozott, mint az eddig termesztett fajták. A nyár elején sokan aggodalommal figyelték a zöldségellátás kedvezőnek nem mondható helyzetét. Ellenséges hangok is hallatszottak, mondván: a nehézségek oka a termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb méretű fejlődése. A valóság ézzel szemben az volt, hegy a kedvezőtlen időjárás következtében a zöldségfélék általában 2—3 hetet késtek. — Az idén jóval nagyobb forgalmat bonyolított le zöldségből és gyümölcsből a megye állami és szövetkezeti kiskereskedelme, mint tavaly — mondja Niedermann Márton elvtárs;- a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. Egyetlen számadat is bizonyítja ezt: 1959 harmadik negyedében 12 millió, az idei év hasonló időszakában pedig 20 millió forint volt a forgalmunk. Ezt az ugrásszerű fei- lődést éppen a termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb mérvű kibontakozása tette lehetővé! A kiskereskedelmi hálózatra is nagy feladatokat rótt a meignövekedett fogyasztás. Tavaly 67 szak- és 184 vegyesbolt, az idén 93 szak-, 364 vegyesbolt és 11 idény jellegű áruda látta el a lakosságot zöldáruval. Jövőre az ilyen üzletek számát tovább növeljük úgy, hogy 147 szak-. 406 vegyes- és 29 idényboltból szerezhesse be szükségletét a lakosság. — Elsősorban az ipari vidékeken létesítettünk új szaküzleteket. így: Pilisvö- rösváron, Szigetszentmikló- son, Vácott, Cegléden, Pi- lisszentivánon, Dunakeszin, Kisalagon, Szobon. Gödöllőn pedig az ország második önkiszolgáló zöldségboltja nyílt meg. ahol a burgonya. hagyma, zöldség stb. előre csomagolva áll a vásárló rendelkezésére. Az itt szerzett kedvező tapasztalatok felhasználásával 1961-ben több hasonló önkiszolgáló zöldségboltot nyitunk. — A jó eredmények elérésében döntő szerepe volt a Pest megyei MÉK-nek. A MÉK átszervezése, kirendeltségek létesítése, járási értékesítési előadók beállítása jelentősen hozzá janiit az eredményes munkához. Igen hasznosnak bizonyult a MÉK kezdeményezésére szervezett operatív bizottság is, amelyben a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a kereskedelmi felügyelőség, a MÉSZÖV és a MÉK képviselői minden szombaton megtárgyalják a jövő heti feladatokat és értékelik az elmúlt hét munkáját. Hosz- szadalmas levelezgetés helyett azonnal, operatíven intézkednek. T\élután kettőkor ■Ls kezdődött egy októberi vasárnapon a táborfalvi úttörők első táncos ötórai teája. Két leányőrs rendezte és meghívta rá két fiúőrs tagjait a kultúrotthon- ba. Hogy tea is lett volna ezen a nagy társadalmi eseményen, arról nem szól a. fáma ellenben a lányok sok édes süteményt meg pogácsát szervíroztak vendlégeiknek. Maguk sütötték — legalábbis azt mondták. A zenét a kultúrotthon lemezjátszója szolgáltatta és persze táncoltak is. de lea- inkább — a lányok. Azok is többnyire csak egymással, noha a bátrabbig, nem sok sikerrel, időnként hölgyválasszal próbálkozott. Mert nem volt könnyű elmozdítani a süteméláncos úttörődélutánok — A napokban bizottságilag tárgyaltuk a zöldség- gyümölcsellátás soron levő feladatait. Többek között határozatot hoztunk arra, hogy a jövőben a MÉK a kiskereskedelem részére az árut egalizálva szállítsa, vagyis a ládákban, zsákokban érkező különböző áru súlya mindig azonos legyen. Köteleztük a kiskereskedelmi vállalatokat, hogy megrendeléseiket a MÉK felé 48 órával előbb adják meg. A bizottság intézkedésére a tél folyamán a kiskereskedelmi vállalatok zöldségér tőkésítéssel foglalkozó alkalmazottai részére tanfolyamot kell indítani. Ezek az intézkedényes tálak közeléből a fiúkat, akik bizony mi tagadás kissé nehézláb úak még, Amennyire tánc-rátermett a táborfalvi lány. még ha csak iskolás is. a férfinem. ott is. ahogy mindenütt, lassabban érik. s csak ha már a bajusza serkeit, akkor kapja derékon a lányt, de akkor aztán ismos karjai között úgy megrovoa- tatja. s úgy megforgatja ahogy illik Táborfalván és az egész földkerekségeit Ezen az első táncos úttörődélutánon azonban mindenesetre a. leány-úttörők bosszúságára a táborfalvi fiú-úttörők nagyrészt még . kisfiús félszegséggel, némelyik a gyengébb nemet kamaszosan lenézve téblábolt a kultúrotthon nagytermében. Sőt. olyan is akadt, akinek az arcán a félsz is meglátszott. De azért délután fél ötig, ahány lány meg fiú megjelent, mind kitartott. úgy kellett rábeszélni őket. menjenek haza. mivelhogy a terem kell, mindjárt kezdődik a mozielőadás. Ám történt, ahogy történt, az első ősz- szejövetelt rövidesen újabb követi. mert nem lennének úttörők ezek a táborfalvi ayerekek. ha nem folytatnák az újat. Csakhogy legközelebb két fiúőrs lesz a házigazda, az hívja meg a lányosok a lakosság ellátását minden bizonnyal tovább javítják. ....................... Végezetül a téli felkészülésről beszélt Niedermann elvtárs. — Ilyen kedvező még nem volt a helyzetünk. Tavaly 200, az idén 600 vagon burgonyát tároltattunk, de a MÉK előreláthatólag ezt a tervet is túlteljesíti. Vöröshagymából. káposztából és egyéb zöldségből is elegendő készletek vannak. A nehézséget inkább a megfelelő tárolóhelyek biztosítása jelenti. Az készületek ismeretében azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy az idei télen a lakosság bungonya- és zöldségellátásában nem lesz fennakadás! (gy. m.) kát. Az úttörővezetők azt remélik, vendéglátóként bátrabbak és férfiasabbak lesznek. táncra is perdül valamennyi fiú. S ha nem a legközelebbin. hát az azt követőn. de előbb-utóbb csak elkezdik. Ha pedig egyszer belekóstolnak, az úttörőfiúk csak olyan jó táncosok lesznek, amiive nek a már legénysorban levő táborfalvi ifjak. Nem kell félniök a leány-úttörőknek. nem solcáig táncolnak már egymással. sem petrezselymei nem kell árulniok a most már minden hónapban egyszer vagy kétszer megismétlődő vasárnapi táncos összejöveteleken. Ezeken a délután kettőkor kezdődő táborfalvi úttörő ötórai teákon. „Aférfinek mikel egyébb ?!” A napokban a ceglédi piacon jártunk. Mint minden piacon, természetesen itt is az élelmiszerek uralták a terepet. A piros almák, sárgarépák és fehér karfiolok mellett láttuk az elmaradhatatlan, szokásos bazárárukat: bicskákat, papucsokat, vállfáidat, fejkendőket és fakanalakat is. És — sajnos láttunk még valamit: a bóvlit, a giccset. Azt a giccset, amely — jó táptalajra lelve — valósággal burjánzik a hetipiacokon. Alábbi képriportunkban a „lencse végre” kapott giccset, a jóízlést és szépérzéket romboló silányságot mutatjuk be olvasóinknak: Tessék parancsolni! — kínálja készségesen portékáját a textilfestő kisiparos. Előtte, mögötte és körülötte lebegnek a pamutkelmére filmnyomott ,,faliszőnyegek'“. Van itt minden: gitárt pengető, térdnadrágós trubadúr, parókás várkisasszony, kék tó, barna őzike, piros naplemente, hófehér kastély, loggia, míder és szökőkút. Mindez — potom 110 forintért. Forint az egér, darabja egy forint! A teste valódi, piszokszínű cukormassza, a farkát kalapgumiból készítette „ihletett“’ alkotója. Hogy nemcsak gusztustalan, de ijesztő is? Hogy inkább vélnéd ócska laticellnek, mint cukornak? Oda se neki! Forint az egér, darabja csupán egy forint! Ilg Albertné pilisi lakos standján örökítettük meg a fenti „remekművet”: giccses falvédő — helyesírási hibákkal Az utóbbiakért nem számít fel semmit a jóasszony, tudniillik neki is ingyen van. A lánya gyártja őket, szériában, hogy azt mondja: Meleg konyha jó feleség Aférfinek mibe’ egyébb. Vagy: Hosszú az a nap ami a csokod nekül mulikel. Tesség mondani, ez mi egyébb ha nem borzaetó?! Szöveg: Nyíri Éva Kép: Gábor Viktor
