Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-25 / 278. szám
ZOTT SÁG A ÍS A MEGYEI PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PES1 IV. ÉVFOLYAM, 278 SZÁM A „modernizálódott“ gép Jelentős újítást eszközölt Leyer Janos a■ í gyár főmérnöke, az elavult orsozogepeken. A™***e \ zés helyett, újszerű, üveglapos fékezést alkalma-. , ~~ í fonalfeszültség egyenletessé vált es az aruban jelentkező fény ^ csíkosság megszűnt. Az újítás óta a mmoseg lényegesen ja- 2 vult. ARA 50 FILLER CS LAPJA I960. NOVEMBER 25. PÉNTEK Tíz hónap alatt 51 százalékkal nőtt a takarékbetétek összege Több niíná 5 millió az iskolások megtakarítása Anyu, ezen a héten négy ötöst hoztam, kérem szépen a két forintot! — Anyu, már 14 forint van a takarékkönyvemben. Mit vegyek neked karácsonyra? Kisfiam szokott így faggatni s én — megvallom — nemcsak a „horribilis” összegen, s a. kérdés naivságán szoktam mosolyogni, hanem magán az iskolai takarékbélyeg gyűjtés tényén is. Gyerekség — intéztem el magamban egy legyintéssel. Arra jó_ hogy jó tanulás esetén év végén fedezze egy jutalom- fagylaltozás költségeit. Mert sok mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy ez a „gyerekség” országszerte milyen széleskörű, s hogy ilyen komoly, egyáltalán nem lebecsülendő összeggel gyarapítja az OTP betétállományát. Vatay Elemér, az OTP Pest \ megyei fiókvezetője egy perc alatt eloszlatja csipkelődő hangulatomat: — Mi már régóta egyik fontos feladatunknak tekintjük a tanulóifjúság takarékosságra való nevelését. Az eredmény nem is marad el: megyénkben mintegy 112 ezer tanuló gyűjti forintjait a nagy népszerűségnek örvendő takarékbélyegekben. Megtakarításuk összege az elmúlt iskolai évben elérte az 5 300 000 forintot! Az idén — az eddigi tapasztalatok alapján — ennél is többre, körülbelül 6,5 millióra számíthatunk. — Ha a kisdiákok ilyen jelentős összeggel vesznek részt a takarékossági mozgalomban, mekkora lehet a felnőttek betétállománya? Vatay elvtárs elöljáróban néhány összehasonlító adatot közöl: — Az ellenforradalom óta a betétállomány szinte évről évre megkétszereződött. Ez a tény több dolgot bizonyít. Először is, a dolgozók bizalmát a takarékpénztárral, az állammal szemben. Bizonyítja továbbá az életszínvonal emelkedését s nem utolsósorban azt, hogy a dolgozók — bízva a jövőben — hosszabb lejáratú terveket kovácsolnak, nagyobb beruházásokra, értékesebb cikkek vásárlására. Számokban kifejezve ez így jelentkezik: 1959. december 31-én a rendszeresen takarékoskodó, betétes ügyfelek száma 102 000 volt. Ez év első tíz hónapjában ez a szám 116 000-re emelkedett. A növekedés már itt is szembetűnő, közel 13 százalékos. Ennél is jelentősebb azonban a betétállomány összegének emelkedése: 1959. december 31-hez képest 51 százalékos! 1960. október 31-ig a Pest megyei betétesek 183 millió forintot helyeztek el a takarékban. Vatay elvtárs az előtte fekvő okmányokból ellenőrzi az adatokat, aztán így folytatja: — Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy takarékos ügyfeleink hatalmas táborához mind nagyobb számban csatlakoznak — a bérből és fizetésből élőkön kívül — a paraszti dolgozók is, főképpen a tsz- tagok. Ma már jó néhány olyan termelőszövetkezetünk van. ahol minden tag rendelkezik betétkönyvvel. ^ — Következő kérdésünk a hitelekre vonatkozik. — Ma már a lakosság széles körében közismert, hogy a takarékpénztár számos hitelformával áll a dolgozók rendelkezésére. Közülük is legjelentősebb, legnagyobb volumenű hiteltámogatás, amellyel államunk segíti a lakosságot, a családi ház építkezésekhez nyújtott hitel. Ez év október 31-ig a megyei ÖTP-fiók 1579 ház felépítéséhez nyújtott hitelt, összesen 58 000 000 forint értékben. — Önök foglalkoznak a totó- és lottószelvények értékesítésével is? — Természetesen, ,s nem is jelentéktelen üzletágunk. Ez év első tíz hónapjában például 9,6 millió darab szelvényt értékesítettünk, 700 000 darab híján csaknem annyit, mint tavaly egész esztendőben. A lottó különösen népszerű Pest megyében, aminek az a titka, hogy alig múlik el hét, amikor több négyes találat ne akadna a megyében! Gyakran találnak Pest megyei gazdára a havonkénti tárgy nyeremény-sorsol ások kisebb-nagyobb értékű nyereményei is, köztük öröklakás, Moszkvics autó, televízió stb. — Maradt-e ki a tájékoztatásból valamilyen üzletág? — Igen: a házhely és a házingatlan értékesítés. Az előbbivel 1957 óta foglalkozunk. Megyénkben eddig 1799 állami, illetve tanácsi tulajdonban levő házhelyet értékesítettünk, 17,7 millió forint értékben. Ez az összeg azért is jelentős, mert teljes egészében a községi tanácsok községfejlesztési alapját illeti. — Utolsó kérdésünk: mekkora hálózat bonyolítja le mindezeket a feladatokat, s vannak-e tervek a fejlesztésre? — A főbb vonásokban itt felsorolt feladatokat megyénkben 22 takarékpénztári fiók és négy totó-lottó kirendeltség látja el. Működik továbbá 19 takarékszövetkezetünk, de foglalkozik takarékbetétgyüj- téssel valamennyi posta- hivatal is. Terveink közül először a hálózatfejlesztésre vonatkozóakat említem: három-négy hónapon belül Vámosmikolán, 1961-ben pedig további négy-öt helységben nyitunk községi fiókot. Szerepel a terveink között egy széleskörű takarékossági akció is, amely 1961 január közepétől február végéig tartana. Az egész megye területén úgynevezett takarékossági napokat rendezünk, a tömegszervezeteket, munkahelyeket és a lakosság különböző rétegeit képviselő takarékossági aktíváink bevonásával. Bizonyosra vesszük, hogy fel- világosító és szervező munkánkat a lakosság szívesen fogadja, hiszen betéteseink tapasztalatai igazolják, hogy érdemes takarékoskodni. Nyíri Éva Jól «ikerülI a kaesanevelés A letkési Bástya Termelőszövetkezet az idén megpróbálkozott pecsenyekacsa nevelésével. kísérletképpen. A tagságnak nem sok bizalma volt a kacsákhoz, mert néhány évvel korábban már volt egy sikertelen próbálkozásuk. Ennek ellenére a pecsenyekacsa- nevelés sikerült. Kétezer darabot hizlaltak meg és 87 600 forint iövedelemre tettek szert ^ ebből az úi üzemágból. Ter-jj vük. hogy iövőre is jelentős | mennyiséget, hizlalnak. -A kacsanevelés mellett | gyöngytyúk törzstenyészetet | állítanak be a napokban. _ A e 250 darabból álló törzs-álló- e mán.yt rövidesen leszállítják a i Tlszaszentimrei Állami Gaz- jj daságból. Tervük, hogy szer- 5 ződést kötnek majd gyöngy-* íyúk-tenyészanyag, valamint s tojás eladására. A termelőszö- £ vetkezet vezetői és_ tagjai í nagy reményeket fűznek a | gyöngy tyúk-tenyésztéshez. | Országos munkavéddmi konferenciát tartottak az építők ^ Az Építő- Fa- és Építő- \ anyagipari Dolgozók Szak-1 szervezete, az Építésügyi Mi- ^ nísztérium, valamint a Köz- ^ lekedés- és Postaügyi Minisz-| tórium út- és híd-főosztálya | csütörtökön -megrendezte az építők II. országos munkavédelmi konferenciáját. Ilyen volt a régi • és ilyen az új orsózógép. Mint a képeken is látható, az új gép formájában is jelentősen „modernizálódott". A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak a sztálinvárosi meleg- és hideg- hengermű építéséről szóló jelentését. Elfogadta az 1 gazságügyminisztérium előterjesztését a telekkönyvről szóló eddigi jogszabályok megváltoztatására. A kormány hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista országok egészségügyi minisztereinek 1961. évi értekezletét Magyarországon rendezzék. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. ★ A telekkönyvvel kapcsolatos eddigi szabályok megváltoztatása azért szükséges, mert azok a múlt század közepéből származó rendtartáson alapultak. A rendtartás — amelyet azóta számos jogszabállyal kiegészítettek, az utóbbi időben már szinte teljesen áttekinthetetlenné vált. A most elfogadott kormány- rendelet — a telekkönyvi intézményt lényegében fenntartó polgári törvénykönyv alapján — megállapítja a telekkönyvvel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket, rendezi az ingatlanok telek- könyvezésének módját, meghatározza, hogy a bíróság mit jegyezhet be a telek-1 könyvbe, megállapítja a telekkönyvi eljárásra vonatkozó alapvető szabályokat, s a korábbi jogszabályokat hatályon kívül helyezi. Az 1961. február 1-én hatályba lépő kormányrendelet végrehajtásáról az igazságügyminiszter rendelettel intézkedik. (MTI) — S mi a helyzet a KST- vel? — A KST kétségkívül egyike a takarékosság legnépszerűbb formáinak. Csupán ez évben 2000-rel gyarapodott a KST-tagok száma, megközelíti a 19 000-et. December elején kö^el húszmillió forint kr”ü 1 visszafizetésre, az előző •'"•i 13 millióval szemben. A századik Kicsit túl soká kell várni most is a megyei tanács telefonközpontjára, de végül csak jelentkezik és kapcsolja a kereskedelmi osztályt, ahol Niedermann Márton osztályvezetőhelyettes veszi fel a kagylót: — Már mondom is — szól a készülékbe. amikor meghallja, hogy a Pest megyei Hírlap keresi. — Tegnap ünnepélyesen felavattuk Vácott a megye századik új formájú önkiszolgáló üzletét. A Vác környéki Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetője megfogadta, hogy az év végéi 2 valamennyi üzletét erre az új formára alakítja át. A Március 15 téren működő XI. számú üzletének átalakításával a megye századik ilyen új típusú üzlete nyílt meg. Az ünnepélyes felavatáson a Belkereskedelmi Minisztérium tervezéstechnikai osztályát három szakember képviselte, akiknek az új üzlet nagyon tetszett. Megtekintették a többi váci üzleteket is és valamennyivel elégedettek voltak. — Ezzel be is fejeződött a korszerűsítés? — Dehogyis. További átalakítások következnek és számításunk szerint az év régéig 130-ra emelkedik ön kiszolgáló boltjaink száma. (m. 1.) Mostanáig hét-nyele helyen tárolták a műszaki segédeszközöket. Most egy helyre került a raktár, a tavaly felépült új raktárhelyiségbe. Képünkön Muka 3ánosné raktáros, a most készült polcokra „költözteti“ az árut. (Gábor felv.) IVXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVN A megyében mindenütt kikeitek a külföldi búzafajták Közel száz termelőszövetkezet vetett szovjet és olasz búzát Aw. időben elveteti búzának kedvező a novemberi időjárás A megye termelőszövetkezeteit járva, sokfelé láthatunk szépen zöldellő, összefüggő, nagy búzavetéseket. Ezek azok a nagy hozamú szovjet és olasz búzafajták, amelyeket 97 termelőszövetkezet 7925 katasztrális holdon vetett az idén, a tavalyi eredményes kísérletek alapján. Az elmúlt évben nyolc termelőszövetkezet négyfajta nagy hozamú olasz búzával kísérletezett. Szovjet' búzát megyénk termelőszövetkezeteiben nem vetettek tavaly, de az állami gazdasági kísérletek nagyszerűen beváltak. Az á tapasztalat, hogy egyes olasz búzák, mint például a Fortunato, nem bírják a mi télj időjárásunkat, különösen a száraz telet, mint amilyen a tavalyi is volt. Ezzel szemben a szovjet búzák természetüknél fogva hozzáedződtek a zordabb időjáráshoz és széleskörű nagyüzemi termelésük biztató eredményekkel kecsegtet. A tavalyi kísérletek során bevált az olasz San JPastore. » Pmciuttere és az Autonómia is. Az idén ősszel a szovjet fajták mellett ezekből vetettek megyénk termelőszövetkezetei 1500 katasztrális holdat. Szovjet búzából több mint 6400 katasztrális holdnyi került földbe. Az idén ősszel megyeszerte elterjedt az a nézet, hogy ezeket a külföldi fajtákat korábban kell vetni, szeptember hónapban. Sok helyen így is történt, ahol a gyakori esőzések nem gátolták különösképpen a munkát. A korábbi vetés szükségessége azonban erősen vitatható, mert azt tapasztalták, hogy ott sikerültek legjobban a vetések, ahol a hazaj fajtákkal egyidőben. tehát október hónapban, főleg október 10—25 között került földbe a nagy hozamú búza. Bár az őszi esőzések, mint minden őszi munkát, a bűz? vetését is hátráltatták, a szakemberek véleménye szerint ott sincs ok az aggodalomra, ahol november első napjaiban került földbe a külföldi fajták magja. \z idei novemberi időjárás ugyanis a sok évi átlagnál melegebb, s így k-ru—tH, főtételek alakultak ki a november eleji vetések fejlődéséhez is. Mi az előnye a külföldi búzafajtáknak? Többek között az, hogy magasabb hozamra serkenthetők, de nagy termésnél sem dőlnek meg, mert szalmájuk rövid, erős szárú, szilárdabb, így a gépi aratás könnyű. Ezek a fajták általában hajlamosak arra, hogy egy anyakalászt érleljenek, ezért a hazai fajtákkal szemben másfélszeres vetőmagmennyiséget használtak. A külföldi fajtákhoz a termelőszövetkezetek most ősszel 150 kiló foszfor- és nitrogén- műtrágyát kaptak holdanként. Tavasszal még további 120 'dió nitre ° ént kapnak. Az a tapasztalat, hogy a külföldi bázafajíák fokozottabban meahá'álják a többlet műtrágyát, mint a hazai fajták. általában 4—5 mázsával fizetnek többet holdanként. Mivel a megye termelőszövetkezetéi összes búzavetésterületük 16 -mzalékán veretlek küiföfdí fajtákat, ez lényeges tf'^'-'-.et jelen1 majd aratáskor és későbu a kenyérboltok polcain. (tm)
