Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)
1960-10-13 / 242. szám
I960. OKTÓBER 13, CSÜTÖRTÖK MEGY '^Jtírlsm 3 a ceytédi Vörös Csillag Tsa A Pest megyei iwirí-vé^reliajíóbiíoílsájl tagjainaK látogatása a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Végrehajtó Bizottsága kedden Cegléden tartotta ülését. Délelőtt a végrehajtó bizottság tagjai látogatást tettek a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A vendégeket Szabó Ferenc tsz-elnök, valamint a szövetkezet vezetői fogadták. Elmondották, a szívesen látott vendégeknek, a végrehajtó bizottság tagjainak, hogy szövetkezetük 1949. április 20-án alakult, akkor még Dózsa és Petőfi néven. A két szövetkemagyar-fehérhús fajta sertés- tenyésztésükkel sem. Fő céljuk itt is a tenyészanyag előállítása. A szövetkezet sertés- állománya jelenleg 806 darab, ebből 261 a tenyészsüldő és 256 a hízó. Az állattenyésztőket dicséri, hogy az idén a kétszeri fialás alkalmazásával a 45 törzskoca íialási átlaga húsz malac volt. A vendégek érdeklődéssel hallgatták és megelégedetten vették tudomásul, hogy a szövetkezetben nincs vita azon, I hogy a kocákpt évenként kétA tsz 72 fejőstehenének mindegyike 5009 liter tejet ad az idén zetnek alakuláskor mindössze 22 tagja és 218 hold földje volt. A Vörös Csillag nevet a termelőszövetkezet 1951-ben — a két tsz egyesülésekor — vette fel. Akkor a'tsz-nek 2971 hold területe volt. a háztáji területet nem számítva. A tizenegyedik éve évről évre eredményesebben munkálkodó ' termelőszövetkezet nevét. a megye halárain iái is ismerik. Ebben az évben a Vörös Csillag, az Arany Mező és a Május 1 Termelőszövetkezetek egyesülésével a szövetkezet területe 7725 i holdra, taglétszáma pedig több mint 800 főre növekedett. Ezzel a Vörös Csillag Tsz Pest megye egyik legnagyobb föld- területű termelőszövetkezetévé vált. A szövetkezet vezetői el- #mondották a látogatóknak, (hogy ezután' is mindent megtesznek, hogy mint nagy szövetkezet, még szebb eredményeket érjenek el és még inkább bebizonyítsák szorgos munkájuk révén a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A vendégek nem sokat időztek a szövetkezet irodáján, hanem a szakadó eső, a nagy sár ellenére, bejárták a sző- vetkezet hatalmas kiterjedésű í tanyáját, megtekintették a; tsz híres törzskönyvezett ál- ' lattenyészetét, és közvetlen, - baráti beszélgetést folytattak a t szövetkezet szakembereivel és • tagjaival. í A vendégeket minden érdekel- í te, és különösen sok időt töl- í töttek ; / az országos í nevel kivi voll j tehenészetnél. A ceglédi Vö- ; rös Csillag Tsz ugyanis első- \ sorban állattenyésztéssel fog- \ lalkozik és minden állatfajnál \ a törzsállomány kialakítása: és a tenyészanyag előállítása \ a fő cél. ! A szövetkezetben jelenleg: 3,6 kh-ra jut egy-egy számos- ; állat. A tsz magyar-tarka fajta ■ szarvasmarha-tenyészete már ■ egy éve mint törzstenyészet; működik. Az üszők és nö- j Cyidék tenyészbikák növelése \millett a tejtermelés a fő cél. Az idén 72 tehenet fejtek, amelyek mindegyike — a tervezett 4000 liter helyett — 5009 liter tejjel hálálta meg a szakszerű, hozzáértő gondozást. Az országos tejtermelési versenyben évek óta az elsők között foglalnak el előkelő helyet a ceglédiek. így lesz ez az idén is. Nem kell szégyenkezniök szer vagy kétévenként háromszor kell-e fialtatni. A Vörös Csillag Tsz a maga példájával bizonyította be, hogy érdemesebb a kocákat évente kétszer fialtatni, mert így több malacot nyernek és egy-egy malac kevesebbe kerül. Igaz, a kocák valamivel rövidebb életűek lesznek, azonban ez nem jelent kárt a szövetkezet szá-. mára. mert a kiselejtezett kocákat hízóba állítják. . Ügyes, lelkiismeretes és hozzáértő szövetkezeti gazdák a tsz állattenyésztői. A fia- lástól számítva, átlag tíz hónap alatt kerülnek a hízók piacra. \ gyorsliizlalás módszerét alkalmazzák, ami gazdaságos és előnyös a népgazdaság számára is. Más termelőszövetkezeteknek továbbtenyésztésre ebben az évben húsz vemhesüszőt, 280 kocasüldőt, két tenyészbikát és 339 (36 kilós súlyú) bárányt adnak. A tenyészanyag előállítás jelentős jövedelmet biztosít a szövetkezet gazdái számára és segítséget jelent a többi termelőszövetkezetnek is. Baromfitenyésztéssel nagyobb mértékben csak ez év második felétől foglalkozik a tsz. Jelenleg csaknem 8000 a baromfiállományuk, amelyből az idén 260 tenyészludat adtak át .törzsállománynak.' Ezenkívül eladásra vár még 6000 húscsibe. Kedvezően alakult az idén a szövetkezetben az állatsűrűség, mert — amint az előbb 'már mondottuk — 3,6 kh-ra Hut egy számosállat. Az évről ’évre növekvő állatállomány elősegíti a növénytermelés fejlődését is, noha ez csak mint társüzemág szolgálja az állattenyésztést. Ezek után érthető, hogy a szövetkezet gazdálkodása is kedvezően alakul, évről évre * gyarapodik a közős vagyon, és megtalálják számításukat a szövetkezet dolgos gazdái is. ? A termelőszövetkezet az idén már egymillió forintnál nagyobb összeget fizetett ki tagjainak teljesített munkaegységeikre. előleg címén. Ez munkaegységenként 15 forintnak felel meg. Jól gazdálkodtak egyébként is a munkaegységekkel a tsz-ben, amit az bizonyít, hogy mintegy 3000 munkaegységet takarítanak meg. A legfrissebb számítások szerint egy munkaegység értéke 44 forint körül lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szövetkezetben az átlagosan dolgozó, a 450—500 munkaegységet elérő tagok évi jövedelme meghaladja a 21 ezer forintot! Azonban nemcsak a szövetkezet gazdái gyarapodtak, hanem maga a szövetkezet is. 1960. december 31-re elérik a j 15.5 milliót.'-Az idén csaknem i kétmillió forinttal nőtt a szövetkezet vagyona, -méghozzá saját erejükből, ugyanis eny- nyit fordítottak gépek vásárlására. valamint állati férőhelyek és raktárak építésére. A szép eredmények elérését i segítette az az egészséges ver- i senyszellem, amely a szövet- j kezeiben tapasztalható. A Vö- ! rös Csillag Tsz versenyben áll i Cegléd többi tsz-ével, vala- I mint a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz-szel. A végrehajtó bizottság tagjai a látogatás végén dicsérőleg nyilatkoztak a tapasztaltakról és egyben elmondották, hogyan tudnának még jobb eredményeket elérni a tsz gazdái. A látogatás tapasztalatait a végrehajtó bizottság ülésén is részletesen megvitatták. Csekő Ágoston á/eS 1&& kü&őőéh.. Tartalmasabb szakmai oktatást Líozo írásunkban néhány nagyon fontos gazdasági tennivalóra hívtuk fel a figyelmet,, amelyek megvalósítása nélkül egyetlen vállalat sem tud nyugodt körülmények között hozzálátni az ötéves terv végrehajtásához. Ezekhez a kérdésekhez szorosan Jcapcsolodip, a műszaki oktatás problémája. A hároméves terv során jelentős fejlődés volt tapasztalható e területen is vállalatainknál. A gyárak vezetői és a szakszervezeti bizottságok évről évre nagyobb gondot fordítottak arra, hogy biztosítsák a műszaki és a fizikai dolgozók tudásának gyarapítását. A munlkásojc közül is egyre többen ismerik fel a tanulás hasznát. Egyre kisebb azoknak a száma, akik úgy vélekednek, hogy nincs szükség az elméleti képzésre, a sok éves gyakorlat és a rutin mindent pótol. Egyre többen értik meg: a gyorsan fejlődő technilca, a technológiái: változása mindenütt képzettebb embert kíván. Ennek ellenére sem mondhatjuk el, hogy megtettünk minden tőlünk telhetőt a szakmai tudás gyarapításáért. Eddig ugyanis nem vettük eléggé figyelembe, hogy ilyen tekintetben vállalatainknál sokkal többet kell tenni, mint például Budapesten, mert a vidéki gyárak dolgozóinak nagy része nemrég került csak az iparba, s a gyakorlati tapasztalatok tekintetében is elmaradnak a tősgyökeres munkásoktól. nököt? Nem arról van szó, hogy mindenkit ilyen tanfolyamokra kell beosztani. A munkásakadémiák előadásainak rendszeres hallgatóit is a tíz százalékba lehet sorolni. Ezenkívül műhelyenként is tartanak szakmai jellegű előadásokat, ezeket rendszerint meg is vitatják, . tehát akik ide járnak, azok is beletartoznak a ,tíz százalékba. A tanfolyamokkal nem csupán a szakmai tudást fejlesztjük, hanem azt is el kívánjuk érni, hogy szélesedjen az emberek politikai látóköre és gyarapodjék általános műveltségük. Helyiipari vállalatainknál és ktsz-einknél különösen jelentős feladatok vannak e téren. A feladatok náluk is nőnek, s azokkal lépést kell tartamok. Ezért rájuk ugyanúgy vonatkoznak az elmondottak, mint a nagyüzemekre. Ahol olyan kicsi az üzem, vagy a ktsz, hogy önállóan nem tudnak szakmai tanfolyamot szervezni, ott több helyről vonják össze az embereket és úgy tanuljanak. A vállalatok illetékesei csak úgy végezhetnek jó munkát, ha a tanulásnak mindenütt meglesz a kézzelfogható eredménye. Látszateredményekre nincs szükség. Csak az olyan munkának van értelme, amely hozzájárul fejlődésünkhöz. Farkas István A műszaki propagandáról és ismeretterjesztésről szóló párthatározat mindezt mérlegelve mondja ki. hogy az ezzel kapcsolatos munkát az üzem életének szerves részévé kell tenni, a legtöbbet a vállalatok vezetői és a szakszervezetek tehetnek ezért. Állandó feladatuk tervszerűen szervezni, irányítani és ellenőrizni a műszaki oktatást. Kísérjék figyelemmel, ki hog-yan fejlődik és adjanak meg mindent, ami lehetséges, a tanuláshoz. Nem irreális az a célkitűzés, amely szerint az 1960—1961-es esztejrdőben a vállalatok dolgozóinak tíz százalékát kell bevonni szervezett oktatásba a megyében. Ez az arány annál is inkább indokolt, mert az ötéves terv végére az üzemi létszám egynegyedét kell szervezetten oktatni. Jó néhány helyen, például a Diósdi Csapágy gyárban és a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában jól kezdtek hozzá e célkitűzés végrehajtásához. Másutt is történtek már kezdeményezések. Valamit mégis szóvá kell tenni. Egy hét baleseti krónikája Nem egy . gyárunkban tapasztaltuk, hogy lebecsülik e fontos tennivaló jelentőségét. Szerveznek ugyan tanfolyamokat, mindössze azonban hat előadást vesznek fel programba. Igaz, hogy hat jó előadás is hasznos lehet, de ha havonta csak egy előadást beszélnek meg, akkor is fél év alatt végeznek az anyaggal. Helyesebb, ha a tanulási idő a gyárakban is tízhónapos. Ennyi idő alatt legalább 10—12 előadást meg lehet vitatni, s ennek már kézzelfogható haszna várható. Helyes, ha azoknak a szakmunkásoknak, akik már megfelelő alaptudással rendelkeznek, a technikumi anyagból tartják az előadásokat és a megfelelő könyveket is biztosítják az embereknek. Arra viszont vigyázni kell, hogy az ilyen tanfolyamok ne váljanak egyoldalúvá. Lényeges, hogy egy-egy tanfolyamon 15—20 embernél több ne legyen. A tanfolyamom vezetésére jó képességű, tapasztalt mérnököket kérjenek fel. A tanfolyamokat vezető mérnököknek biztosítani kell, hogy jól felkészülhessenek a tanfolyamra. Jogos a kérdés, hogy a több ezres létszámú vállalatoknál j honnan állítanak minden I 15—20 fős csoport élére mérPilisvöröSvár közelében Fodor József 41 éves posta vonalfelvigyázó, egri lakos, személygépkocsijával gyors hajtás-következtében a sikos úton megcsúszott és nekiütközött Lengyel László operaházi tag gépkocsijának. Az utasok közül Lengye] Lászlóné és Tóth Mária könnyebb, míg Szente János egri lakos súlyos sérülést szenvedett. A gépkocsiban kétezer forint kár keletkezett. Pilisszántó közelében Likó Gergely 22 éves bányász, pilisszántói lakos motorkerékpárjával egy éles útkanyarban felborult, mert a jármű sebességét nem csökkentette. Súlyos sérülésekkel kórházban ápolják. Bugyi községben, a Marx Károly út 63 számú ház előtt, Farkas István ötéves kisfiú, az úton álló vontató mögül kiszaladt az úttestre. A motor- kerékpárján arra haladó Mészáros László Lajosmizse, Mi- zsei út 424 szám alatti lakos VNWWWWWWWWWWSXWWWWVWWWWWV elütötte. A balesetet előidéző gyereket, súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Galgamácsa belterületén Mráz József 40 éves- traktor- vezető, az aszódi ÁMG dolgozója, ittas állapotban az általa vezetett UTOS—45 tipusú traktorral az úttest melletti mély szakadékba zuhant. A szerencsétlen ember feje egy fa és a vontató kereke közé került. Fejsérülésedbe a helyszínen belehalt. Alsónémedi határában Ja- kus Mihály 35 éves budapesti kisiparos személygépkocsijával Dabas felé haladva összeütközött Rózsa Ferenc 24 éves Ócsa, Némedi út 45 szám alatti lakos által hajtott lovaskocsival. A balesetet az idézte elő, hogy a gépkocsi vezetőjét a szemben jövő autó fényszórója elvakította, de a sebességet ennek ellenére sem I csökkentette. A gépkocsiban j keletkezett kár 3000 forint. Dömsöd határában, a 46-os I kilométerkő közelében Molnár „ József 21 éves gépkocsivezető, j? Dömsöd, Vasút utca 11 szám ^alatti lakos. Nyerges Miklós % dömsödi lakostól kölcsönkér t ^ 125-ös Danuvia motorkerék- páriái az erősen jobbra ívelő £ útkanyarban az út baloldali Ián levő fának rohant. Molnár ^ József sérüléseibe orvoshoz í szállítás közben belehalt. y ^ Abony határában Zelei Ká- £ roly 24 éves erdőgazdasági ^ munkás. Abony. Rókáijmkas ^ dűlő 6 szám alatti lakos, az / esti órákban motorkerékpárjá- £ val beleszaladt az előtte ha- J ladó kivilágítatlan lovaskocsi- <! ba, amelyet Halápi István 59 2’éves földműves, Abony, Kis- \ faludi út 4 szám alatti lakos J hajtott. Zelei Károly a baleset £ következtében a helyszínen í életét vesztette, í Örkény belterületén Ágos- í ton László 20 éves segédmun- í kás. Örkény. Váradi-telepi la- j kos. motorkerékpárjával a ívele szemben haladó lovas- ; kocsi által vontatott vetőgép- í nek ütközött, A balesetet • Rikli Mihály 30 éves. Örkény, ; Vágóhíd utca 16 szám alatti ; lakos idézte elő azzal, hogy a ívele szemben jövő mckorke- : rékpáros előtt, az elsőbbségi : jog megadása nélkül, kivilágí- ; tatlan lovaskocsijával balra : kanyarodott. Ágoston Lászlói : súlyos sérülésekkel szállították kórházba. 1 valaha is látogatta volna a könyvtárakat. .. Ennyit mondott az illető, s mi úgy érezzük, egykori munkatársa helyettünk is elégtétellel szolgált sérelméért. Be kell látnia, ön volt túlságosan érzékeny, hisz mint a fentebb elmondott példa is bizonyítja: valóságos vészély egy pillanatig sem fenyegette. Most pedig, hogy ily szépen tisztázódott a dolog, hadd mondjuk el, levele vétele után szilárd, meggyőződésünkké vált, hogy önhöz — dacára a névazonosságnak — a gyanú halvány árnyéka sem férhet. ------------” G acsulák boldogan tette; el tárcájába a levelet, alig: várta, hogy este feleségének i eldicsekedjék a szerkesztőségi : ..kimagyarázkodással”. Ké- i nyelmesen elterpeszkedve, a! fotelben nyújtotta át az írást,! s halmozni kívánván az élve-í zetet, egy újabb illatos szí- í varra gyújtott. Gacsulákné! figyelmesen elolvasta a leve-í let. s arcából lefutott a vér. í Felállt az asztaltól s vigyor-í gó. elismerést váró férjének í megvetéssel és szánakozással! vegyes hangon fejtette ki la- í konikus véleményét: — Tökkelütött vagy. fiamlj 5 — dr — í ELÉGTÉTEL más formáját önökre bízom. Teljes tisztelettel: Gacsulák Kázmér.” Az expressz ajánlottan feladott levélre öt nap múlva válasz érkezett. * Tartalma ennyi volt: „Tisztelt Gacsulák úr! Sajnáljuk, hogy fölösleges aggodalmat okoztak önnek névrokona hirdetései. Örömmel közöljük viszont, hogy a fontos irat időközben megkerült, s további hirdetésre nem. is vojt szükség. Aki megtalálta és szerkesztőségünkbe behozta, szintén olvasója lapunknak. Hogy mennyire alaptalan volt sgprongása. közöljük, mit mondott a megtaláló, amidőn a talált, táskát az asztalunkra telte: — Azért, hoztam be ide — mondotta —, mert a jutalomra nem tartok igényt. — Aztán még hozzáfűzte: ismerek egy Gacsulákot, ha jól tudom, szintén Kázmér, valamikor év,ékig egy helyen dolgoztunk, de nem hiszem, hogy az vesztette volna el. Az igazai megvallva, fel sem tételezem róla. hogy ő tudományos kérdésekkel foglalkozik, vagy „T. Cím! Mint lapjuk volt előfizetője és egykori olvasója, mély megdöbbenéssel olvastam hirdetési rovatukban, hogy Gacsulák Kázmér aláírással közlemény jelent meg, miszerint f. hó 9-én, a Műszaki Tudományos Könyvtárban elveszítette aktatáskáját, amelyben félig kész, és emiatt más számára teljesen értéktelen tudományos értekezésének kézirata volt. Kéri a becsületes megtalálót stb. ,stb. Egyszóval — folytatódott a levél — ez a magát Gacsuláknak nevező ügyfél lakcímét pontatlanul határozta meg, megelégedve a II. kerület Pasaréti út megjelöléssel. Minthogy engem is Gacsuláknak hívnak és jómagam is II. kerületi lakos vagyok, joggal tarthatok tőle. hogy ismerőseim összetévesztenek a szó- banforgó egyénnel, Kérem tehát T. Címet, hogy névrokonom. esetleges további hirdetését valamely minden kétséget kizáró megkülönböztető jellel ellátva fogadják csak el, esetleg anyja nevének vagy születési helyének közlésével. Az elégtétel netáni * ! Gacsulák, a Tőzegkonden- ! záló és Vízpárologtató Társu- : lat ügyvezető elnöke kéjesen szívta pántlikás szivarját, Kü- !lönös jókedve akkor kereke- \ dett, amikor a szerkesztőség ; levelét elolvasta. \ Az ügy előzménye az, hogy \ Gacsulák tíz nappal ezelőtt í kedvenc lapja, a Gasztronó- ; miai Bőségszaru egymást kö- í vető három számának hirde- ; tési rovatában megdöbbentő j felfedezést tett. Először azt "•>, hitte, hogy csupán szeme J káprázik. Nem, ez nem lehet í igaz — próbálta megnyugtat- \ ni magát, s még szemüvegét í is megtörölte, hátha csak £ rosszul olvasta a szöveget. \ Hiába reménykedett azonban, ^ az apróhirdetés nem vált op- ^ tikai csalódássá. Igaz, az ^ egész mindössze ötsoros volt, £ s nem is hivalkodott különö- ^ sebben a zsúfolt rovatban, hi- £ szén alulról számítva a ne- ^ gyedik, felülről pedig a har- ^ minchetedik helyet kapta. Az ^ sem vigasztalta különösebben, ^ hogy a szöveg a többinél hal- j ványabbnak látszott, s emiatt ^ nem is volt hibátlanul olvas- f, ható. Gacsulák. a harmadik ^hirdetés megjelenése után ^ tollat ragadott, s lemondta az ^előfizetést, ezzel egyidejűleg ^ pedig szigorú hangú levelet ^küldött, a lap szerkesztőjének. ^ A levélben ez állt:
