Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-11 / 240. szám

1960. OKTÓBER 11, KEDD "&Mu4at> Téli előkészületek megyénk tsz-eiben: átalakítják a szerfás istállókat 300 új gazdasági épület nagy mennyiségű siló készül A télre készülődnek me­gyénk termelőszövetkezetei. Valamennyi közös gazdaság­ban gyors ütemben dolgoznak az építőbrigádok, hogy a hideg idő beállta előtt biztonságba helyezzék az állatokat, elegen­dő tárolót készítsenek a termé­nyek elhelyezéséhez. Év yé- géig 65 millió forint értékben Jó módszer a közúti balesetelhárításban A közlekedési balesetek szá­ma az utóbbi időben jelentő­sen emelkedett. Ennek egyik oka, hogy egyre több állami és magántulajdonban levő jármű vesz részt a közleke­désben. Pest megyében az el­múlt évben 652 közúti baleset történt, amelyek közül 47 végződött halállal, 239 pedig súlyos sérüléssel, az anyagi kár pedig az 1 260 000 forintot is meghaladta. Ezzel kapcsolatban kérdést Intéztünk Vályi Iván rendőr­századoshoz, a Pest megyei Főkapitányság közlekedési rendészeti alosztályának veze­tőjéhez. — Újabban milyen intézke­déseket foganatosítottak a balesetek elhárítására? — Az Országos Főkapitány­ság intézkedésére szeptember hó folyamán a megye terüle­tén is bevezettük: a kisebb közlekedési szabálytalanságot elkövető gépjárművezetők el­lenőrző lapján lyukasztással megjelöljük, hogy az illető figyelmeztetésben részesült, öt figyelmeztetés, illetve öt lyu­kasztás után az ellenőrzőlapot bevonjuk, s azt csak akkor kapja vissza a vezető, ha két évig nem követ el semmiféle szabálysértést. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy áld ti­zenöt esetben szabálytalansá­got követett el, annak a 3-as számú ellenőrzőlapját is be­vonjuk, ami a jogosítvány be­vonásával is együttjár. — Milyen tapasztalatokat szereztek az, új módszer beve­zetése óta? — Az ellenőrzőlapon tör­ténő lyukasztás hatásos fi­gyelmeztetésnek bizonyult, a járművezetők a KRESZ sza­bályainak jobb betartására törekednek. Másrészt így nem történhet meg, hogy valakit az egyik községben figyel­meztettek és amikor a másik községben is szabálytalansá­got követ el, arra hivatkozik, hogy őt még soha figyelmez­tetésben nem részesítették. — Egyéb intézkedések? — Az utóbbi időben igen sok balesetet idézett elő a kivilágítatlan kerékpár és lo­vaskocsi. A jövőben a kivilá­gítatlan jármű vezetője ellen minden esetben bűnvádi eljá­rást indítunk. Ha pedig sú­lyos vagy halálos balesetet okozott, akkor a kivilágítat­lan jármű vezetőjét minden esetben őrizetbe is vesszük. Remélhetőleg, ezek az intéz­kedések hozzájárulnak a bal­esetek számának csökkenésé­hez. Természetesen a balese­teket nem lehet csak szigorú intézkedésekkel megszüntetni. Változatlanul az a legfonto­sabb, hogy a gépjármű veze­tője érezze át a felelősségét, amivel embertársai és a ma­ga testi épségének megvédé­sével a társadalomnak és csa­ládjának is tartozik. Az erköl­csi felelősségérzeten kívül a KRESZ szabályainak mara­déktalan betartása és a fi­gyelmes, vezetés. az,., ami a balesetek számának csökkené­séhez vezet. — őr — 300 új épület készül el a szö­vetkezetekben, szarvasmarha­istálló, süldőszállás, sertésfiaz- tató, juhhodály, csibenevelő. Az új épületek többségét már átadták rendeltetésének. A szerfás istállókat, az állatok nyári szállásait valamennyi szövetkezetben télire alakítják át. Csupán az elmúlt másfél hónapban félmillió téglát. 220 tonna cementet, meszet. nagy mennyiségű faárut használtak fel a közös gazdaságok az új épületek téliesítéséhez. Vala­mennyi termelőszövetkezetben felmérték a téli takarmány­készletet és szükségletet. A ta­karmányokat megállapított normák szerint, pontos méré­sek alapján használják fel. A kukoricatörés megkezdéséig mintegy 30 000 köbméter lédús takarmányt tároltak a silógöd­rökben, a tavalyi mennyiség­nek csaknem kétszeresét. Kétszáz új házhely Nógrádverócén A megye egyik legzsúfol­tabb lakott helyiségében, Nóg- j rádverőcén, a tanács újabb házhely-parcellázást indít £ meg, hogy az igénylők épít- * kezhessenek és ezáltal is ? csökkenjen a községben a la- ( kásínség égető problémája, f A község keleti, Vác felé eső 5 részén, a már régebben bel- 5 területnek nyilvánított Duna- | mező dűlőben mintegy 20— i 25 holdnyi terület kisajátítá- £ sát határozta el a községi ta- í nács. Ezen a közvetlen Du- na-parti területen 200 négy­szögöles telkeket hasítanak ki, és adják el az OTP út­ján. A föld felmérését és a telkek kijelölését rövidesen megkezdik, úgyhogy még az ^ idén vásárolhatnak azokból £ az igénylők. Mintegy 150—^ 200 házhelyet bocsátanak ^ áruba. A telekárakat, tekint- á ve, hogy Nógrádverőce üdü-1 lőhely, a házhelyek fekvé- ^ sátől függően négyszögölen- ^ ként 35—50 forint között ^ szabják meg. (sze) í — TÖRPEVASUTAK A Vasutasok Szakszervezetének modellező szakosztályán i az úttörő vasutasok Molnár Rezső vezetésével szórakoz\ ismerkednek a vasutas szakmával. Új művelődési házak, fürdők, törpevízművek, víztárolók a falvakban Az egész ország gazdagodik, szépül a községfejlesztési alap kétmilliárd forintjából Ebben az évben megközelí­tik a kétmilliárd forintot a községfejlesztési alap bevéte­lei: 1958 óta több mint három­szorosára nőtt ez az összeg. A lakosság hozzájárulása körül­belül húsz százalékkal maga­sabb a múlt évinél, a meg­növekedett segítőkészséget bi­zonyítja, hogy az ország népe ezenkívül mintegy száznegy­venmillió forint éjtékű társa­dalmi munkával járui a közös célok mielőbbi eléréséhez. Ebben az évben a község­fejlesztési alap nagy részét kommunális és kulturális jel­Az első szüreti esküvő örök hűséget esküdni az év minden szakán szoktak a fia- ;alok. Faluhelyen azonban in­kább az őszi házasságkötések fivatosak, mondhatjuk úgy is. logy hagyományszerűek. Ami­kor az első vödör illatos, méz- jdes szőlőt a legények putto- lyába öntik a lányok, egymás­ra villan tekintetük, s mire az :lső puttony szőlőből a prések úján kicsurran az első pohár must, már az otthonülő öre- ;ek is megtudják, mikor és ti esküszik majd legközelebb. Megyénk népi szokásokban né lett. Ne higgye ám senki, ihogy az ifjú pár ezután már a maga ura lett. kedvük sze­rint cselekedhettek. Délután pontosan öt óráig a lányos háznál mulattak, majd a népi zenekar és az esküvői vendégkoszorú kíséretében át­vonultak a fiú szüleinek a ha­zába, ahol a lakásban és az udvaron kifeszített ponyvák alatt folytatták tovább a tán­cot, az eszem-iszomot. Éjfélkor került sor a meny­asszonytáncra, s amikor jó óra múltán már mindenki sem ülhetett le egymás mellé, csak „titokban’’ táncolhattak egymással, mert a menyecske­táncra hívta a zenekar, meg a násznép az újdonsült asz- szonykát, Már kivilágosodott, amikor végre — a szülők se­gítségével — hazaszökhetett Plavecz János és felesége. A kevéssel megfogyatkozott nász­nép azonban a helyén maradt, s ahogy híre jött, még a hétfő hajnali harangszó is az újbor­ral teli pohár mellett érte a legmakacsabb vendégeket, no meg az örömszülőket. így ért véget hétfőre virradóan Tápió- szöllősön az első szüreti es­küvő. (csekő) Molnár Rezső (jobbról) mutatja Tamás Endre úttörőnek a vonat szerkezeti felépítését legű feladatok megoldására j költötték, illetve költik a kö- 9 vetkező hónapokban. A műve- | iődési célokra szánt összeg 92 | százalékkal. a szociális és | egészségügyi kiadások pedig 3 száztizenöt százalékkal maga- á sabbak a tavalyinál. Mind ^ tervszerűbbé vált a központi ^ és helyi erőforrások felhasz-í nálása. Az idén egyébként a ^ termelőszövetkezetek tagjai- ^ nak anyagi eszközeit is be- ^ kapcsolták a községfejlesztési | munkába. A" termelőszövetke- í zetj községek lakosságának | minden befizetett forintját | másfél forinttal egészíti ki I államunk. Az idei községfej-1 lesztési alap kétmilliárd ío- ^ rintjából a városokban és fal- ^ vakban többek között 1 200 000 | négyzetméter szilárd utat és| 1 800 000 négyzetméter járdát \ építenek. Az utcák, terek vilá- ^ gítását mintegy 15 000 lámpa | felszerelésével javítják. Na­gyobbrészt a falvakban, csak­nem kétszáz új autóbusz-váró­termet emelnek és 97 fürdőt, 78 törpevízművet, harminc víztárolót adnak ót rendelte­tésének. A tervek szerint 152 orvosi rendelő, huszonnyolc egészségház. száznégy orvos­lakás és 48 pedagóguslakás is elkészül. Gyarapodnak a gyer­mekotthonok, bővül az óvo­dák és az általános iskolák hálózata. | Ócskái Sándor (jobbról) vasútmodellező sok-sok mun­kával készíti cl a miniatűr állomásépületeket í (MTI Foto, Marosi László felv.) Háromszor több mezőgazdasági szakember vesz részt az idén szervezett továbbképzésben Az idén megháromszorozzák a mezőgazdasági továbbképző tanfolyamok létszámát. Az Ag­rártudományi Egyetem mel­lett bekapcsolódik ebbe a mun­kába a három vidéki mezőgaz­dasági akadémia is: októbertől kezdve itt rendezik meg az ál­talános továbbképzős tanfolya­mokat, amelyeken az agrár­mérnökök a növénytermesztés és az állattenyésztés legújabb módszereivel, tudományos eredményeivel ismerkednek meg. Elindul a násznép az esküvőre a lányos háztól, miután kikérték a menyasszonyt igyik leggazdagabb vidékén, a rápió- mentén, ezekben a he- ekben egymást érik az eskü- ók. Tápiószöllösön csaknem iá romszáz főnyi vendégsereg rett részt Soós Rozália és ’lavecz János két napig tartó akodalmán. a község első szü- eti esküvőjén, amely a ha- lyományoknak mindenben negfelelően zajlott le. Délelőtt 11 órakor kérte k; nenyasszonyát a vőlegény a ányos háztól a násznagy ékes. vszázadok óta sokszor elmon- lott v’dám és szomorkás rig- nusainak kíséretében, majd a örvényeknek mesfelelően negtörtént a házasságkötés. 5oós Rozikából Plavecz János­megforgatta a fáradhatatlan menyasszonyt, (csak a néhány órás férj nem) következett a vplegénytánc. Fiatalok és öre­gek, lányok és nagyapák tet­ték a papírbankókat a pénz­tárcának kinevezett vödörbe, hogy táncra perdüljenek a „vőlegénnyel”. S amikor elfáradt a nász­nép, a fiatal pár átöltözött, a díszes esküvői ruhák a szek­rénybe kerültek, pattogó mu­zsika hangjaira újra átmen­tek, vagy pontosabban áttán­coltak a lányos házhoz, ahol a minden földi jóval, s újbor­ral roskadásig megrakott asz- I falok. no meg pihent zenekar ' várta őket. Az ifjú pár most Két nagyforgalmú vasúti fő­vonal találkozik Cegléden. Na­ponta 12 tehervonatot indíta­nak erről az állomásról. Ezek a tehervonatok vagy a szolno­ki, vagy a szegedi fővonalról, illetve Budapest felől érkeznek ide. A Cegléden megrakott ko­csikat rendeltetési helyük sze­rint a vonatokhoz kapcsolják. Még a megszokott forgalom mellett, sem könnyű ez a mun­ka, mert minden perc drága. Ha csak egyetlen vonat megkésik a rakodás miatt, ez már hátráltatja a többi tehervonatot és zavarja a sűrű személyvonat forgal­mat. Most, az őszi megnövekedett forgalom lebonyolításánál kü­lönösen precíz, jól szervezett munkára van szükség. Ennek biztosításáról beszélgettünk a ceglédi vasútállomás főnöké­vel. — Ezen az őszön nem hív­tuk össze megbeszélésre szál­lító partnereinket. E helyett inkább azt a módszert válasz­tottuk, hogy mi magunk láto- aattuk meg őket és külön-kü- lön a helyszínen beszéltük meg velük közös feladatain­kat — mondotta. Elmondta, hogy náluk a vál­lalatok havi tervet adnak be Csúcsforgalom a vasútnál A ceglédi vasutasok zökkenő nélkül bonyolítják le az őszi szezont arról, hogy mikor mit és mi­ből mennyit akarnak szállíta­ni. Ezen belül öt napos kocsi­igénylést adnak az állomásnak. A vasút ennek alapján bo­csátja rendelkezésre a szüksé­ges kocsikat. Kérdésünkre, hogy beválik-e ez a gyakorlat, így válaszolt az állomásfőnök. — Igen, beválik. Jól tervez például a Közlekedésépítési Vállalat, a Borforgalmi és a Tér mé nyforgalmi Vállalat. Szállítóink többségéről ugyan­ezt mondhatnám el. — Akad azért kifogásolni való is. Ritkán ugyan, de saj­nos még előfordul, hogy egyes vállalatok több áru szál­lítását jelzik, mint ameny- nyit valójában feladnak. A téglagyár például július­ban és augusztusban 1600— 1600 tonnára adott szállítási tervet. Ugyanakkor júliusban 388 tonnát, augusztusban pe­dig még ennél is kevesebbet, 320 tonnát adott fel. Jogosan kifogásolják az ilyen eljárást. Az állomás a vállalatok szállítási tervére építi kocsigényét. Ha történe­tesen, 1600 tonnához kérnek kocsit és ennek még a negye­dét sem rakják meg, nem az állomást kellene felelősségre vonni a népgazdaságot ért kár miatt. Szerencsére, az állomá­son már ismerik az ilyen „kun­csaftokat” és megfelelően szűr­ve fogadják el „terveiket”. Ez a gyakorlat azonban még akkor is káros, ha a vasutasok alapossága folytán nem kell üres vagonokat utaztatni. A téglagyáréhoz hasonló tervezők ugyanis nem népgazdasági szemszögből terveznek, hanem a maguk kényelmét igyekeznek biz­tosítani, mondván: inkább álljon egy­két kocsi üresen, minthogy ne tudjunk rakodni, ha kell. Az ilyen „tervezés” persze azt is mutatja, hogy nem lehet valami példás rend a tégla­gyárnál. Szerencsére a Ceglédre ér­kező szállítmányok kirakásá­nál ilyen kirívó esetek nem zavarják a munkát. — Olyasmi nem igen for­dul elő, hogy nem rakják ki a kocsikat. Inkább az a jellem­ző, hogy még vasárnap is ra­kodnak — mondotta az állo­más vezetője. — Ezt úgy sike­rült biztosítani, hogy a legtöbb vállalat a BELSPED-del szer­ződött, velük pedig egy tárcá­hoz tartozunk és így köny- nyebb az együttműködés. Az említett téglagyári eset ellenére, elmondható, hogy Cegléd állomás dolgozói és a szállító vállalatok jól felké­szültek az őszi forgalom lebo­nyolítására. Nem kis része van a jó együttműködésnek abban, hogy 5—6—7 óránál többet nem tartózkodik teherkocsi az állomáson. A még meglevő fo­gyatékosságok felszámolásával még tovább lehet rövidíteni ezt az időt. Az állomás vezetői és dol­gozói erre törekszenek. Ezt bi­zonyítja. hogy már hosszúi idő óta tartják az élüzem szintet és legutóbb is vezérigazgatói elismerő oklevelet kaptak. Re­méljük. az őszi forgalom vé­gén is kijár majd számukra a dicséret. — fi —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents