Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-11 / 240. szám

I860. OKTÓBER 11, KEDD CSALÄD ES ISKOLA VERÉSSEL VAGY VERÉS NÉLKÜL? Szeptember 9-i lapunkban vitaindító cikket közöltünk a gyermeknevelés egyik megoldásra váró kérdéséről: veréssel vagy verés nélkül neveljük-e gyermekeinket. A hozzászólá­sok közlését lolytatjuk. Nem mindenért, de szükséges lottam is. Odaát a nádpálcát veszik elő ilyenkor. A szeren­csétlen gyerek 11 éves — ter­mészetesen félt, hogy elverik. Félelmében maga írta alá az t ellenőrzőt. Nem túlzók, legalább huszonötöt vertek rá. A falon át is hallatszott a nádpálca suhogása — meg a fiú sírása. Laci megszeppenve meg is jegyezte, de jó, hogy én nem ott lakom. Felteszem, ez­zel megoldódott az intő kérdé­se? Nem akarom mentegetni a gyereket. A hamisításért az én Lacimat is szigorúan meg­büntettem volna. De vajon, ha az a gyerek nem rettegett volna a verés fájdalmától, eszébe jutott volna aláírni az apja nevét? Nem hiszem, mint ahogy Lacinak sem jutott eszébe. Ezt a nádpálca nevel­te belé! Vagyis a „fegyver” éppen fordítva sült el. A nád­pálca. a szíj, a fakanál — fá­jó büntetés. Minden gyerek el akarja kerülni •— ha már a bőrén tapasztalhatta. Ez az elkerülés pedig rendszerint hazugságra, s más rosszra csá­bít. Erre az én Lacimnak nincs szüksége! G. L. \ verés az egyetlen... Ö zvegy asszony vagyok kél gyerekkel. A fiam 9, a lányom 12 éves. Az uram, szegény, két éve hagyott itt bennünket, áldott jó ember volt. Dehogy engedte volna, hogy kezet emeljek rájuk. S mi lett a vége? A fiúval még csak elboldogulok, de Gabi, a leány, olyan, mint valami ör­dög. Ha az ember szól neki valamit, hát grimaszolcat vág, vonogatja a vállát, s van úgy, hogy visszafelesel. Az alapos verés az egyetlen, ami hat rá. A télen például bementem velük a városba. Egyforma sötétkék ruhát készítettem ki mindkettőjüknek, s fehér hosz- szú harisnyát. Gabi a fejébe vette, hogy rövid- zokniban jön. Hideg volt, megmagya­ráztam neki, húzza fel — ne adj isten. Amikor meg rá­adtam, hát legyűrte a térde alá. Elfogyott a türelmem, a szekrény tetejéről levettem a vesszőt, s elvertem. A külsejére most már job­ban vigyáz, de az iskolában még mindig nem embereli meg magát. A múltkor is be­hívattak, mert verekedett. A tanítónő azt mondta, nem bír vele, fogjam otthon kemé­nyebben: Ahogy hazamentem, beküldtem a szobába. Tudta: ki fog kapni. Amikor felelős­ségre vontam, mégis hallga­tott. Nagyon szerettem az ura- ma.t, de ha azt kérdezi valaki, miért nem bírok ma Gabival, azt kell mondanom, hogy azért, mert mindig megvédte, ha büntetni akartam. Ideve­zet a túlzott kényeztetés. Egy édesanya (Érd) f Gül baba — Pécelen $ A folyosón már gyülekeznek % az emberek. A nézőtér is be- % népesül. Az öltözőben török ^ és magyar jelmezben izgul- nak a szereplők az est sikeré- $ ért. A rendező még egy-két % tanácsot ad, s odakünn fel- £ berreg a figyelmeztető csen- % getés. Felcsendülnek Huszka Jenő ismert melódiái, s elénk £ tárul Gül baba rózsákkal be- £ ültetett budai kertje. £ A telt ház közönsége nagy % figyelemmel kíséri az operett j cselekményét. % A nagysikerű bemutató a ; művelődési otthon öntevé- kény gárdájának újabb állo- j mása. A helyi eseménynaptárt 'j visszalapozva így fest az ed- % dig megtett út: Móricz Zsig- <! mond Úri. muri. Farkas Fe- '' renc: Zeng az erdő, Bródi ; Sándor: A tanítónő és most % a Gül baba. í Háromhónapos előkészítő % munka, nemegyszer éjszakába ; nyúló szöveg- és évekpróbák \ után tűzték ki a bemutató napját. De már ott fekszik $ az igazgató asztalán egy új ' darab is, a sokak által ismert ' vígjáték, a Fiúk, lányok, ku- j tyák. (1) | - IRODALOM?.. . Nem, iroda­^ lommal itt nem foglalkozunk... í Nem is lenne sok értelme... y Egy fiatalembertől hallom ^ ezt, aki 114 nagydiák kultúr- ^ vezetője és tanár. Igaz, ipari '/ szaktanár. Mégis. y — Mi két év alatt elektro- | mos szakembereket képzőnk... ^ ... és nem irodalmárokat. ^ Igen, ez lenne a mondat má- í sik fele. y ^ Valóban, a piliscsabai villa- ^ mosipari szakmunkásokat kép- ^ ző iskola nem művészképző. ^ De fel kell tenni a kérdést, ^ hogy egy ma képzett, élvonal­beli szakmunkásnak elegen- ^ dő-e csak a gépekről, műsze- í rekről és kapcsolási rajzokról ^ tudni? Különösen a piliscsa- j bai iskolában, ahol csupa ^ érettségizett gyerek él! ^ Erről vitázunk hosszú idő ^ óta a kerti pádon, Kenesei ^ József tanárral. I .. í ÖSSZEHÍVUNK néhány gyereket, jí A legértelmesebb, legmozgé- ^ konyább fiúkat. Mit szólnak ^ ők? Van-e helye az általános '• műveltséget gyarapító önmű­velésnek? Gyors válaszok kö­vetkeznek: Lehetőség van... — Volt már irodalmi est a faluban, többen lementünk, itt is lehetne... — Jó lenne, de nem tudom, hogyan... Kutatjuk a lehetőségeket. Talán egy-egy irodalmi-mű­vészeti fejtörő is segítene. — Lenne sikere! — helye­selnek belemelegedve. És mai mindegyikőnk látja a most alig népes színháztermet, tömve izguló, nevető, nyere­ményt remélő fiatalokkal. Az ám, a jutalom! — Megszereztük — nevet rám a szakszervezeti titkár. Csupa kedvesség, örömmel he­lyeslés ez a fiatal tanár. Már gyarápít is elképzeléseinken. ..Egy kis zenekar is jó lenne.' Megígéri, hogy anyagiakkal is hozzájárulnak. De azért az újság is segíthetne. Pia vál­lalná egy-egy művészember irodalmár, hogy idejön né­hány szóra, beszélgetésre, az ugrásszerű előrehaladást je­lentene. Ebben is megállapodtunk S egyúttal elkezdjük a rend- r szeres levelezést az iskolával | Az egyik versfaragó diák már i néhány szerzeményét is át- : nyújtja... í ÜGY ERZEM, megmozdul itt- valami. ■ Nem gondolom, hogy a ma- ; gasfesziiltségű vezetékek sze- j relése közben József Attila « verseit dünnyögik ezután. De : meggyőződésem, hogy a mű- ! vészetek istápolása odairá- « nyitja figyelmüket más em- ! béri értékek felé is. S akkor I a színjátszó csoport tevékeny- ; sége és a bevezetett jutalom- i színházjegyek mellett újabb í lehetőségekkel, nagy értékek- í kel gazdagodik az itt tanuld {fiatalság. 5 Meglátják, a szakma nem í látja kárát! A két év után, ! mint „kész emberek”, majd ; magabiztosabban lépnek a fel- \ nőttek útjára. (t. gy.) A SZADAI SZOCIÁLIS OTTHON í Karikatúra sorozatunkban | ezúttal Ladányi Istvánt, a ; gödöllői járás népművelési \ felügyelőjé* mutatjuk be ol- I vasóinknak. (Magyar László karikatúrája) S tanislaw Lem: Asztronau­ták című fantasztikus re- | génye nagy sikert aratott a ; magyar olvasóközönség köré- j ben, s minden bizonnyal si- ! kert arat a mozilátogató kö- > zönségnél a könyv alapján • készült színes, szélesvásznú, ! jól sikerült filmalkotás is. ! NDK—lengyel koprodukció- l ban készült ez a film, s az ; együttműködés hasznára volt l a témának s a filmnek. Sike- I rült egy valóban fantáziadús, l mégis: az élettől, a valóság \ talajától nem, elrugaszkodott ; filmet alkotni, amely nem a ? minél meghökkentöbb fordu- \ latokra, nem az emberi tudás, \ s tudomány hatalmasságának ! bemutatására fekteti a hang- ! súlyt. Bár a filmben itt-ott \ közhelyszerűen hangzik el, * r * indító képe, de sajnos, az ; író már nem tér vissza eh- ; ihez, elkapja a cselekmény \ sodra. Éppen ezért nem is \ képes jellemileg, emberileg \ feloldani a konfliktusokat. \ rendezni szereplőinek sorsát j a könyv végére. Cselekmé- ; nyileg oldja csak meg —; négy halottal — de ez — nem 5 megoldás. < / Még egy — látszólag mel- < lékes kérdésiéi —, ami azon- / ban bizonyos fokig már-már / a magyar irodalomban lénye- ; ges kérdéssé válik: az eroti- ; ka. Nem vagyunk „finnyá- j sak”, nem vagyunk álszen- j tek, de például ebben a \ könyvben is Éva szexuális j „golgothája” — kicsit sok. ; Nem kell. Az ember szerelmi $ élete elválaszthatatlan egé^z $ életétől. De a szerelmi élet ; részletezése — a többi el-; hanyagolása, rossz írói fel- £ fogás. < ? Sajnos, az ismert nevű író- ^ nak nem sikerült- most jó í kisregényt írnia. A téma ? azonban azt jelzi, hogy kis-: regényben ennyit markolni ^ — nem is szabad. (Zrínyi Ki- ^ adó.) ^ (mottó) ^ hogy a tudomány eredmé­nyeit békés célokra kell fel­használni, s bár ennek művé­szi bemutatása sem mindig sikerült, a. film egésze — ér­dekesen: e hibák ellenére — éppen azt példázza, plántálja gondolatainkba, amit az üre­sen csengő mondatok nem tudtak elérni. A Venusra induló, s onnét visszatérő űrhajó útját olyan technikai apparátussal eleve­nítik meg a film alkotói, ami méltó egy ilyen fantasztikus filmhez, s valóban magával ragadja a nézőt. Nemcsak a venusi tájak mesteri ábrá­zolására gondolunk, s nemcsak a mindent tudó Omega ro­botgépre — „aki” valósággal szereplőim válik a filmben, „akinek” megjelenését várja a közönség —. hanem vala- • mennyi mozzanatra, ahol re- \ mek technikai apparátust vo- ; nultatriak fel. Rangos a szí- | nészi játék is. elsősorban Yo- \ ko Tani japán filmszínésznő ; játéka, de maradandó Kurt : Rackelmann alakítása is, Si- : karna indiai matematikus sze- ! repében. A film fiatalok, idő- i sebbek között minden bi- I zonnyal nagy sikert arat — : hiszen a holnapról szól. FILMSAROK: A HOLTAK BOLYGÓJA játssza a Cleves hercegnő cí­mű, történelmi tárgyú fran­cia film címszerepét. Könyvespolc Berkesi András: BUNKER hogy az olvasóban akaratla­nul is a hitetlenség érzését keltse. Ezt még inkább elősegíti az, hogy az író elveszik a téma adta izgalmasság részletei­ben, s sokkal kevesebb ener­giát fordít a jellemek ala­pos, árnyalt kidolgozására, s ezért — Éva és vala­mennyire Valkó alakját ki­véve — a többiek eléggé egysíkú figurák, az SS-őr- nagy például annyira „feke­te”, hogy éppen ezért válik „feketesége” hihetetlenné. Bár a fasiszták arca koránt­sem volt. emberi arc, de így, ilyen egysíkúam sem szabad őket bemutatni. Hat világ harcának kelle­ne lennie ennek a könyv­nek. hat emberen keresztül ezernyi dolog összecsapásá­nak. s a könyv így is indul. Iróilag is sikerült a könyv7 Hat ember — hat világ, a hat ember világa márcsak azért is bonyolult, mert már régről ismerik egymást. a háború előttről, Valkó pél­dául és Köhler SS-őrnagv iskolatársak voltak. De Valkót Éváihoz, Simon lányához is szálak, a szerelem szálai fűzik. Ugyanakkor az SS- őrnagy is szereti a lányt, de egészen másként. S így so­rolhatnánk a bonyodalmakat tovább. De éppen ezért: úgy érezzük, túl sok a bonyoda­lom. az író sokat markolt, túlzottan összegabalyította a szálakat — teljesen felesle­gesnek érezzük például Éva és Fritz szexuális „múltjá­nak” részletezését stb. — csak azért, hogy a könyv végén, néhány oldalon, olyan gyorsan, s éppen ezért olyan hihetetlenül oldja meg ezt a sok-sok. egyenként is nehe­zen feloldozható görcsöt, tesz. Amikor beparancsolta Zsuzsit a szobába, bementem én is. A kisleány továbbra is tagadott. Az ágyra kikészített nádpálcától azonban meg­szeppent, s némi köntörfala­zás után bevallotta, hogy a barátnőjével meg egy fiú­val sétáltak. A férjem türel­mesen megmagyarázta, amit csilláit, az felelőtlen, gyere­kes dolog volt. S ez már nem az első eset, az egyik felelőt­lenség, engedetlenség követi a másikat, éppen ezért kemény büntetést kap. amely remél­hetőleg elgondolkoztatja. Zsu­zsi sírt, fogadkozott. de hiá­ba. A férjem megmagyarázta: a nylonharisnya meg a tű- sarlcú cipő a felnőttségnek csak külső jele, s amire több mint három esztendeje nem volt példa, Zsuzsinak újra az ágyra kellett hasalni, s ny­lonharisnya ide, tűsarkú cipő oda, a nádpálcával nagyon ki­kapott. Azóta ismét semmi baj. A büntetés fájdalmas volt, de a kislányt elgondolgoztatta afelett, hogy mit tett. E két példát magam is ha­táresetnek tartom. Törvénye­ket, véleményem szerint, nem lehet felállítani. Vannak hely­zetek. amikor a gyerek termé­szetéből. az eset súlyosságából, s a büntetés várható hatásá­ból kell levonni a következte­tést. Nem, szabad mindenért veréssel büntetni, de^ha szük­séges. a nádpálcát is igénybe kell venni. Sz. G.-né Budapest, XIII: kér. Hazugságra csábít ■»•gén ••örhKxkv -hogy lapjuk 1 ezt a vitát megindította, hiszen még mindig nagyon sok az olyan szülő, aki a gyermek- nevelést verés nélkül nem tud­ja elképzelni. Holott ez a büntetés nemcsak fájdalmas, de valóban lealázó, kiváltkép­pen már 8—10 éves korban . . , Véleményem szerint a nád­pálca — a szülő nevelési ku­darca. Használatát az indo­kolja, hogy tekintélyét féltve, már nem tud mihez folyamod­ni. Amellett a gyerek, akit a nádpálca nevel, a veréskor gyűlölni fogja — nem a pál­cát, hanem — azt, aki üti. Szomszédunkban lakik — a mellettünk levő lakásban — fiam barátja. Intőosztáskor ő is. meg az én Lacim is intőt hozott. Mi csendesen meg­tárgyaltuk a „balesetet”. A fiam belátta, többet k^ll a számtannal foglalkoznia. Én meg rájöttem: alaposabban kell az ifiurat ellenőrizni. A szomszédban már nem men­tek a dolgok ilyen simán. Ezt Lacitól tudom, és sajnos, hal­: A könyv témája izgalmas, j nagy lehetőségeket rejtő té- ; ma. olyan, amire az ember 5 azt mondja: ez a próbáló, ; írót minden fegyverzetének ; felvonultatására késztető al- \ halom. Berkesi András, bár ; a könyv egyes részleteiben £ igen. a könyv egészében nem £ tudja felhasználni a témá- £ ban rejlő lehetőségeket. £ Hat ember szorul egy bun- £ kerba. Odakinn a második ^ világháború utolsó hónap- ^ jainak minden iszonyata dúl, ^ a főváros népe rettegve le- ^ si a németek és nyilasok ^ garázdálkodását, s nem ismeri ^ azt sem. hogy mi vár rá, ha ^ ideérnek a szovjet csapatok, í Ezernyi rémhír , s a tudató­y r ^ san remitő náci propaganda ^ rémületet ültet a szívekbe. ^ A hat emberre rászakadt a y ^ ház, a csöppnyi bunkerben ^ ott lapul Köhler nyugalma- ^ zott tábornok, annak roko­y na; Fritz Köhler SS őrnagy. ^ Simon tanár és leánjra. Bott- ^ lik a vagyonáért rettegő vál- ^ lalkozó. s Valkó Sándor, az 2 üldözött munkaszolgálatos. 1/f egvallom, leginkább B. NI N.-né váci olvasójuk le­velével értek egyet, amely vé­leményem szerint, ha szigo­rúan is, de józanul ítél. Ma­gam nem vagyok pedagógus — irodában dolgozom, tehát mint édesanya csak késő dél­után foglalkozhatok a gyere­kekkel. Hibásnak tartom azt a pedagógiát, amely minden­re egyetlen büntetést talál, a nádpálcát. Akadnák viszont olyan esetek, amikor a testi fenyítés éppen azért, mert fájdalmas és megszégyenítő, mintegy elgondolkozásra kész­tet\ visszariaszt. ' Két leányom van. A kiseb­bik, olyan idős, min B. N.-né leánya, a nagyobb tizenöt múlt. A férjem és én egy­aránt dicsérünk vagy bün­tetünk. így nem alakul ki az a helyzet, hogy egyikünk a jó. a másik akitől félni kell, mint ez sok családnál diva­tos. A kisebbik: Era. élénk kis­lány. Előfordul tehát, hogy a sarokba kell térdepeltetni, sőt bizony az is, hogy dolga akad a nádpálcának, amikor már más büntetés nem hasz­nál. A múltkor többszöri fi­gyelmeztetés után addig bab­rált egy vázával, amíg össze­törte. Félve attól, hogy a sa­rokba térdepeltetem, holott ő játszani akart, tagadta az .esetét,- sőt. á nővérére, fogta. •Mindkettójüket behívtam a szobába, s tisztáztam, mi történt. A kisebbiknek meg­magyarázlak, hogy ha szé­pen bevallotta volna, enyhe büntetéssel úszta volna meg. így azonban nemcsak hazu­dott. de,.inast keveiLa bajba ami igen, csúnya dolog. S hogy a tanulságot megje­gyezze, nádpálcával alapo­san kikapott. Azóta, úgy •vettem észre, vállalja min­dig amit tett. A múltkor azonban a na­gyobbikkai, Zsuzsival akadt némi probléma. Gimnazista már, s erre igen büszlee. Arra is, hogy már nylonha­risnyát is hordhat, meg tű- sarkú cipőt. Mj. „felnőttségét” tiszteletben is tartjuk. Ha rá­szolgál, kedvezményelvonás­sal büntetjük, előfordult, amikor intőt hozott haza, a férjemmel úgy döntöttünk, hogy mivel a nádpálca nála már három esztendeje kiment a divatból, büntetésből addig, amíg nem javít, nem hord­hatja a nylonharisnyáit, csak a régi fehér és drapp gyerekharisnyákat. Volt is olyan tanulás, mint még so­ha! A múltkor történt, hogy a férjem figyelmeztette: nyolc órára otthon legyen, mert elmegyünk. Kilenckor jött. Egyelőre megúszta fej-„ mosással, $ azzal az ígérettel: £ legközelebb büntetést kap. % A következő hasonló esetnél % eltiltottuk a tánciskolától. En-% nek ellenére elment. A férjem behívta a szobába, újra meg- szidta és kijelentette, hogy ha nem lehet bízni benne, mint felnőttben, akkor úgy ; bünteti, mint gyerekkorba. Hatra jött fel hozzá egy ba- \ rátnöje. hogy elmenjenek va- \ lahová. A „házigazda” Zsu-: zsi azonban nem mehetett. \ mert a sarokban térdepelt \ egészen vacsoráig. Azt hittük, ez a megyszé-: gyenítés használt. Egy hétig | nem is volt baj. Egy szép napon azután elmentünk mo­ziba és Zsuzsira bíztuk Évát. A „felnőttre” a gyereket. Nem kaptunk azonban jegyet, s kénytelenek voltunk vissza­jönni. Évát egyedül találtuk. Zsuzsi pontosan a mozielőadás befejezése előtt öt perccel be­futott. amikor már tűvé tet­tünk érte r.indent. A kicsi közben elaludt, így Zsuzsi nem tudta, hogy nincsen rendben a szénája. Először ' tagadta, hogy elment volna hazulról. Nagyon haragudtam rá, most már kétszeresen, de hagytam, hogy a férjem in­tézze el a históriát. Őszintén szólva, nem. is tudtam, mit A SZAKMA NEM LÁTJA KÁRÁT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents