Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)
1960-10-07 / 237. szám
I960. OKTÓBER 7, PÉNTEK me st MEGYEI &/£ti4ap A mérleg két serpenyője csak lehet, a niuzsikához segítek. Egyszerű emberek fiait... íme, ez itt a titka az egésznek. M ost már az sem vitás, merre húz a mérleg. S bár szép dolgokat mutattak, dicsekedtek az engem kísérő gyári emberek, mégis ez áll szí- vemhez legközelebb. Lehet, hogy elfogult vagyok, de « gyár kulturális életének mérlegét jónak tartom. Ennek igazolása azonban a gyáriak további jó munkája kell, hogy legyen. Az, hogy a zene megszerettetése mellett újra „napirendre kerüljön” a dolgozók iskolája, a színjátszó és tánccsoport újjászervezése is! (T. Gy.) Proletárnak Ha rongy csibészek hited kikacagják, s ütésre gyűrik ökleik, ne légy te szent, aki odatartja arcát. Csak még keményebb kéz segít. Mélyig hasíts be minden szembe: ki szenvedte baromi sorsunk, s ki csak röhög ma is, heverve a jóban, mit létünkből oldunk. Ha fázol tán s lenne ki betakarjon, hogy míg alszol, meglopja álmaid: köpd szemen, és a haragját se hidd! Elvtársaid közt vagy csak otthon. (Mohácsi György rajza) A SZEGEDI KISKÖNYVTÁR A színész (Inna Makarovával) életszemlélettel. Ezért nagy előrelépés ez a darab Ko- dolányi eddigi írói pályáján. A Kodolányi-színművekben megismert drámaírói értékek itt is jelen vannak: társadalmi és történelmi hitelesség, a kor levegőjének' érzékeltetése, mintaszerű exponáló, helyzet- és alakteremtő képesség, beszéltetés- sel és cselekvéssel kiválóan jellemzett figurák, néhány drámai nagyjelenet, végül lendületes, erős, ízes és differenciált drámai nyelv. Már ezek az erények is indokolttá tették a Vízválasztó bemutatását. Feltétlenül beszélnünk kell azonban néhány fogyatékosságról is. Először: a darab — formáját tekintve — sokkal inkább háromfelvonásos színpadi mű, mint rádiójáték. Ezzel „csak” a rádiószerűség, a műfaj ellen vét a szerző. De, mint színdarab is elmarasztalható az egységes drámai szerkesztés és a szerepek felépítése tekintetében. Hiába teremti meg Kodolányi élete- sen alakjait — ha azután mozgatásuk nem mindig a dráma törvényei szerint történik. Másodszor: az egész darab jellege erősen magán viseli alapanyaga, az azonos című regény jegyeit. Az író néhány feszült, kihegyezett nagy jelenetet vonultat fel — de mégsem ezek a kiválóan megkomponált összecsapások viszik előre a cselekményt, hanem az író elbeszélő szándéka és epikus ereje. Mintha egy nagyméretű, kilencven perces dramatizált könyvismertetést hallottunk volna, mintha az előadás teljes értékű hang- dráma helyett drámai jeleneteket idézett volna fel a regényből. Túlságosan sok anyag halmozódott fel ebben a hangjátékban, emiatt egy sor vonatkozás homályos lett, bizonyos szándékok, törekvések tisztázatlanok — és bizonyos szálak elkötetle- nek maradtak. Harmadszor: hiányoznak azok a jelenetek, amelyek aktivitásban mutatnák meg a darab hősét. Szinte csak személyes ügyben halljuk öt vitázni, a közösségért való tetteiről csak értesülünk. Sajátos módon nem Németh Laci a darab mozgatója, nem az ő cselekedetei szabják meg a dráma menetének irányát, hanem az író elbeszélő tehetsége. A^^XVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'.» I \ Nemzetközi ^ építőipari szeminárium j Több mint húsz európai or* ^szág küldte el képviselőit a ^Visztula partján levő Kazi- ^ mierzbe, ahol hatnapos nem- ^ zetközi szemináriumot tarta- ^ nak az ipari építészet problé- ^ máiról. 4 KXXXXXXXXXXXXXXXM | SZENTENDRE i fj9V érzem, most magam, I LJ mint Justicia bekötött íszemmel. Hirtelenjében nehéz I lenne megmondani. merre húz inkább a mérleg. Az egyik serpenyőben ilyen tételek: tánccsoport — feloszlott, színjátszás — megszűnt, iskolára jelentkezők — „lemorzsolódtak”. Tavaly kilencven ember indult neki az alapiskola, az általános befejezésének. Maradtak tizenkilencen! S az idén már a jelentkezők száma kevesebb, mint ahányan tavalyról maradtak. Ez lenne hát Gödöllő nagyüzeme, a Ganz Árammérőgyár kulturális életének mérlege? A másik serpenyőn tanfolyamok asszonyoknak, ifjaknak, szakembereknek, de úgy, hogy ezekben a babaréklivarrástól a lélektanig mindent megtalálni. Négyezer könyv, sok olvasóval, újabb ötezer forint gyarapításra. Természetjárás, há- : romszáz-négyszáz színházjegy havonta.. Az igazgató folytonos : és szíves támogatása ... M égsem ezekre figyeltem fel. Többet mondott a har- ; mine f iatalember zenehallga- ; tása. Csajkovszkij évfordulót l ünnepelték. ; Hogyan kezdődött? — Már régen szó volt róla. : Jött az évforduló és ... I A vállalati jogász beszél. Ö i xxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxx\xxxxwxxxxxxxxxx\ az előadó, s ö a legfőbb istápoló is. — Nem akarok ünneprontó lenni, de kikből tevődött össze a közönség? — Fiatalemberek. A java ifjú mérnök. — Úgy mondja ezt, hogy azt is érteni: nem valamiféle „különcök” gyülekezete volt. Mégis: — Az egyszerűbb emberek?... — Már most is volt közöttünk. De a legfőbb gondom egy állandó gárda kialakítása. Ezek egymásközti barátsága idehozza majd a kívülállóikat. Mérnök a szakmunkást, az a segédet vagy a tanulót... / " gy kezd bomlani a bő termést sejtető virág. Már kész az elképzelés a fülbemászó muzsikától a komolyabb művekig vezető zenés előadásokra. De az is meglehet, hogy nem sokáig kell a gépzenére építeni. Nagy doktor szimfonikus zenekart szeretne alakítani! Ezekután teljesen indokolt a kérdés: * — Hogyan szánta rá magát a jogász ilyen ügy képviseletére? Halvány nevetéssel nyugtázza. — Valamikor életpályámnak éreztem. Azóta sem csökkent zeneszenetetem. Mind, a három lányom muzsikál. Azóta, akit ■^.XXWXSXXXVCvXXXV^XXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXX CSALÁD ÉS ISKOLA Veréssel vagy verés nélkül? büntette meg vagy nagyapa:^ bokafogás és nádpálca volt a £ módszer. Minket, lányokat ^ anya tartott kordában. Ne-^ künk vesszővel vagy fakanál- ^ lal osztotta a járandóságot, ^ miután az ölébe fektetett és ^ felhajtotta a szoknyánkat. £ Gyermekkorunknak ezeket a £ kellemetlen epizódjait azon- ban már megszépítette az idő, ^ s az, hogy megokosodtunk: £ ma már tudom, csak a javun- ^ kát szolgálta anyám szigora. ^ Ezért én is így nevelem a ^ magam két gyerekét. Ha szó- ^ fogadatlanok, vagy intőt hoz- ^ nak haza az iskolából, meg- ^ kapják az érte járó büntetést. ^ Jóska fiam az apjától, Jutka j pedig tőlem. Mégis szeretnek ^ minket, mert csak akkor bün-^ tétjük meg őket, ha arra va- ^ lóban rászolgálnak. Igazság- j talanul sohasem. „Szigorú anya” ^ Nagykőrös XXXXXXXVvXXXXXXXXX'^XXNXXXXXXXXXXNXXXXXXX / Szeptember 9-i lapunkban cikket közöltünk a gyermek- nevelés egyik megoldásra váró kérdéséről: veréssel vagy verés nélkül ner>eljük-e gyermekeinket. A vitaindító cikkre érkező hozzászólások közlését folytatjuk. lök anyámmal, aki ha nálunk van és elevenek a gyerekek, egyre arra biztat: vedd elő a fakanalat, majd csöndben maradnak mindjárt! Nincs igaza. A verés csak megaláz, de nem nevel. Ezért, ebben a kérdésben nem követem sem apám, sem anyám tanácsait. T. J.-né, Monor NÁLUNK MÁR HAGYOMÁNY A mi családunkban a verés már hagyomány. Rossz, de szükséges hagyomány. Négyen voltunk testvérek és a szüléink nagyon szigorúan fogtak minket. A legkisebb rosszért kijárt a verés. A fiúkat apánk Filmszínész, rendező, költő és festő i ., . . i Ki ne emlékeznék Batalovra, a kiváló szovjet színészre, \ h a Szállnak a darvak főszereplőjére? Alakítása sokáig felejt-j \ hetetlen marad a nézők számára. Batalov azonban nemcsak\ \ színész, hanem jeles rendező is, sőt — szabad idejében — I \ verseket ír és képeket is fest. Három képünk mozgalmas ; ■ életének egy-egy mozzanatát eleveníti meg. A gyerek nem felnőtt Vannak, akik megesküsznek arra, hogy a gyereknek kizárólag az a pofon árt meg, amit nem kapott meg időben. Mi, felnőttek ugyanis nem egyszer úgy vesszük a gyereket, mintha hozzánk teljesen hasonló, csak éppen valamivel kisebb emberi lény lenne. Adott esetben ugyanazt az akaraterőt, logikát, önuralmat és ítélőképességet várjuk a gyerektől, mint jómagunktól. Ha aztán a gyerek összeütközésbe kerül a mi világunkkal, felhördülünk, intünk, fenyítünk, s ha másként nem megy, verünk is. öcsike példájával szeretnék bizonyítani. Amikor egészen kicsi volt, nagymamája mindenkinek azzal dicsekedett: milyen angyali jó gyerek. Amikor először verte ki kezéből a spenótos tányért: el- paskolta. Később egyre gyakoribbá váltak a büntetések, s amikor öcsike például egy kis egér életét szerette volna megfigyelni, s ezért beletette: az egyik befőttes üvegbe:: édesapja a nadrágszíjat is elővette. Pedig, ha történetesen az édesapjának jutott volna az eszébe, hogy vizsgálatokat végezzen egy egérrel, biztos, hogy nem ilyen csúfosan végződik a dolog. Mi következik ebből? Gyakran nem akarjuk megérteni a gyermek különös lelkivilágát s ahelyett, hogy a helyes útra vezetnénk, veréssel próbáljuk jobb belátásra bírni. Dr. Tumann Károlyné Tápiószentmárton A dicséret többet ér A vitacikk megjelenése óta fQ9.Mkö?tat a kérdés, hogy Ä is elmondjam véleményemet. Nyugdíjas tanítónő vagyok és régen, amikor még tanítottam, bizony nemegyszer előfordult, hogy én is megvertem a gyerekeket. Sajnálom. Tudom, hogy a dicséreteimre szívesebben emlékeznek visz- sza. S ma már tudom azt is, hogy a dicséret jobban neveli a gyermekeket, mint a verés. Az élet bizonyítja ezt. Nem egy gyerek, aki felnőtt korában elhidegül szüleitől, nevelőitől, azért teszi, mert még mindig elevenen él benne a gyermekkorban elszenvedett sok verés megalázottsága. Akit azonban jó szóval, dicsérettel neveltek és buzdítottak a tanulásra, a jobb magatartásra, az később, felnőtt korá-‘ ban is szívesen emlékszik, vissza szüleire, nevelőire.! Ezért tartom jónak és szüksé- í gesnek a lapban a most folyó \ vitát. \ Fülöp Mária ! Tahitótfalu \ * Nem követem apámat, anyámat Érdeklődéssel olvasom a í veréssel kapcsolatos vitát.! Mellette is, ellene is sokan \ szóltak már hozzá eddig. Nem \ egy szülő arra hivatkozott, \ hogy így nevelték őket is. Ez \ igaz, a magam példájából tu- > dom. Szüleim nem nézték el \ gyerekes hibáinkat. Anyám \ kezében gyorsan járt a faka-> nál akkor is, ha véletlenül \ eltörtem egy tányért moso- \ gatás közben, akkor is, ha j rosszul feleltem az iskolában. \ Amikor pedig úgy látta, hogy \ az ő büntetése már kevés ne- \ képi, apámat kérte meg, hogy \ „vegyen elő”. Szerencsére rit- \ kán fordult elő, hogy apa be- \ parancsolt a szobába egy kis \ „beszélgetésre”. Ezek a „be- j szélgetések” majd minden \ esetben azzal fejeződtek be, \ hogy a térdére fektetett és \ a nadrágszíjjal hat-tizenkét \ csattanós ütést mért a fene- \ kemre. Jobb lettem tőle?] Aligha hiszem. Ezért én nem i így nevelem a gyermekeimet, i Elég, ha szigorúan rájuk szó- \ lók, megfogadják intelmei- \ met. Hogy elevenek és csín-: talanok? Igaz. De: gyerekek! S ezt soha nem szabad elfelejteni! Néha össze is zördü't s j Kodolanyi önéletrajzi írá- \ saiban és a legutóbb megje- \ lent Vízválasztó című regé- \ nyében megismert figurák \ támadtak önálló életre a rá- \ dió jól sikerült első őszi j hang játék-bemutatóján. A rá- \ diójáték mikrofon elé állí- l tása rendkívüli jelentőségű \ nemcsak a rádió, de az egész \ magyar irodalom szempont- l jóból is. A rádiójátékban \ Kodőlányi sokkal messzebb- í re megy. sokkal pozitívabb $ módon nyilatkozik meg, mint i korábban, önéletrajzában. En- l nek a jelentős írónak van \ határozott mondanivalója a \ mai szocialista társadalom | számára. A Tanácsköztársaság \ bukása, szerb megszállás Ba- \ ranyában, szervezkedő, véres \ megtorlásra készülő ellcn- \ forradalom: ez a légköre és \ színhelye a rádiódarabnak. \ Cselekménye: egy tisztalel- \ kű, nemes törekvésű fia- \ talembert, Németh Lacit egy- \ másután súlyos megrázkód- \ tatások érnek: csalódnia kell húgában, szerelmében, édes- \ apjában. A társadalom fel- $ bomlása egyre messzebb lö- % ki, egyre távolabb, míg vélj gül is elszakad a széthulló % úri osztálytól és kiutat £ keres. Ebben a drámaian vezetett cselekményvonalban $ önvallomást kell felfedez- £ nünk: az író határozott lets számolását egy visszahúzó VÍZVÁLASZTÓ Kodolányi-bemutató a Rádiószínházban a köntöse. Ezekkel a kis könyvecskékkel nem vallana szégyent a legkényesebb külföldi könyvkiadó sem. Külön örömöt jelent a magyar könyv barátai számára az is, hogy ezek a könyvek nem budapesti műhelyekből A jelentős darab né- \ hány felsorolt gyengéjét igen \ jól ellensúlyozta Varga Géza'f rendezői munkája. Az epiku- } san zsúfolt részeket, a nem mindig drámai váltásokat ki- /<j tűnőén át tudta hidalni. Az í ő rendezői megfogalmazású- % ban hitelesen elevenedtek $ meg az író felrajzolta szí- f tuációk. Néhány beállítása t döbbenetesen szemléletes ha- í tást keltett. A szereposztás % szerencsés volt (de Kohut 'í Magda és Tábori Nóra hang- % jának hasonlósága erősen ? zavart, annál is inkább, t mert mindkét nőalakot, aki-1 két ábrázolniok kellett, Ilus- j nak, illetőleg Ilonkának ne- 2 vezte a szerző). Kállai Fe- £ nertc utóbbi időben mutatott % fejlődése a mikrofon előtt % is szembetűnő. Őszinte és hi- \ hetetlenül egyszerű, eszköz- % télén volt Németh Laci sze- Z repében. Módi-Szabó Gábor £ az íróilag is legjobban meg- % formált szerepet kapta — ^ egy falusi kiskirályét — élt % is a lehetőséggel és különö- ^ sen a Lacival való összecsa- ^ pásban volt gazdag drámai ^ színekben. A népes szereplő- % gárda: Sennyei Vera, Len- ^ gyei Erzsi. Szemes Mari. $ Ajtai Andor, Görbe János $ — valamennyi tagja alko- $ tóan hozzájárult az egysé- ^ ges, jó előadás sikeréhez. ^ —d —s kerülnek a könyvpiacra, a vidék egyik ősrégi kultúrköz- pontja. Szeged lepi meg velük a magyar olvasókat. Jelentik tehát a decentralizáció gondolatának egyik szerény diadalát is. A Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtár szabályos időközökben adja ki nagy szeretettel ^ és gondossággal előállított kö- j teteit. Az idén már a negyedik \ jelent meg. í Móra Ferenc Bolondságok cí- í men csokorba kötött aforiz- j mái. Ismertetésére még vissza- \ térünk, itt csupán azt kíván- ^ juk regisztrálni, (hogy \ ez a kis könyv hatezer ; példányban' került forga{ lomba * \ és — amint értesülünk — a ! közönség szinte órák alatt ! szétkapkodta valamennyit. ! A sorozat eddigi kötetei azt ! mutatják, hogy a Tiszatáj Kis- ; könyvtára tervszerűen és tu- ; datosan szegődött a táj— ; kultúra szolgálatába és ezen ; a téren ért el már eddig is < eredményeket. : Szinte önkéntelenül vetődik : fel a gondolat, hogy a szép ; példát valamilyen formá- ; ban Pest megye is követhetné, í Nem is a tágabb, hanem a ; szűkebb értelemben vett Pest ; megye. A szegedi könyveket ; ugyanis a Tiszatáj írói Mun- ; kaközösség és a Szeged Váro- ; si Tanács művelődésügyi osz- í tálya adja ki. ; Pest megye tanácsának : művelődésügyi osztálya ; számára mindenesetre igen értékes feladatot jelentene. hogy foglalkozzék ezzel a lehetőséggel. | vizsgálja meg a kérdést me- ; gvénk szempontjából és állapítsa meg: tehetne-e hasznos ; szolgálatot Pest megye kul- I túráiénak valami hasonló vál- : lalkozás életrehívásával? m. 1. Egymásután jelennek meg az új kötetek a szegedi Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtár sorozatában és minden új kötet igaz örömet hoz a könyvbarátoknak. Elsősorban természetesen eszmei tartalmával, de nem utolsósorban azzal is, hogy megkapóan szép, ízléses
