Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)
1960-10-05 / 235. szám
2 «hkgy k'M'iriap I960. OKTÓBER 5, SZERDA Kádár János elvtárs beszéde az EKSI-közgyűlés hétfői második ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) bér elpusztítását jelenti, alig 25 esztendő alatt, s ez csak a legalacsonyabb becslés. A gyarmati népek maguk szerzik vissza elrabolt szabadsagukat Némely gyarmatosítók most alakoskodva fehér tógát öltenek, és arról beszélnek, hogy ők azok, akik felszabadították az adott gyarmat népét... Ez hamis beállítás. A gyarmatosítók csak elrabolták a gyarmati népek szabadságát, és most nem ők adják, hanem a gyarmati népek küzdelmes harcban maguk szerzik vissza elrabolt szabadságukat. A gyarmatosítók arról beszélnek, hogy ők civilizálták és nevelték a gyarmati népeket. Sőt, még mérlegelik is, elég érettek-e már az önálló nemzeti létre. Mindenki tudja azonban, hogy a gyarmatosítók megjelenése előtt már régen létezett például az ősrégi kínai, indiai, indonéz kultúra és civilizáció, a magas színvonalú arab csillagászat és matematika, léteztek hatalmas és jól szervezett afrikai államok. Nevelésről beszélnek. Egymásután hallottuk itt felszólalni Nkrumah urat, a Ghánái Köztársaság elnökét, Fidel Castrót, Kuba miniszterelnökét, Sukarno urat, az Indonéz Köztársaság elnökét és az egykori gyarmati és félgyarmati népek más neves képviselőit. A kéretlen tanítók és nevelők közül sokan tanulhatnának tőlük emberiességet, felelősségérzést, államférfiúi ítélőképességet. Nem utolsósorban tiszteletre méltó az imperializmussal szemben megnyilvánuló nagy erkölcsi bátorságuk. A gyarmati rendszer eddigi haszonélvezőinek meg kell érteniük, hogy e~kérdésbennincs, többé hatása sem a mellébeszélésnek, sem pedig az igazság kiforgatásának. Tudomásul kell venniük, hogy eljött a gyarmati rendszer maradéktalan felszámolásának ideje. A történelem menete meggyorsult. A gyarmati rendszer alapjai annyira megrendültek, hogy minden olyan kísérlet, amely gátat akar vetni a fel- szabadulás folyamatának, nem megállítja, hanem meggyorsítja azt. Az általános vitában néhány küldöttség azzal kísérletezett, hogy a Szovjetunióra és a népi demokráciákra szórt durva rágalmakkal terelje el a figyelmet a gyarmatokról és az igazi gyarmatosítókról. Ez hiábavaló próbálkozás. Még a gyermekek is tudják az egész világon, hogy a gyarmatok és félgyarmatok Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában, a ; gyarmatosítók és a gyarmati j rendszer fő támaszai pedig j nem Kelet-Európábán, hanem i Nyugat-Európában és Észak- Amerikában vannak. Nem a gyarmati népek bűne az, hogy a gyarmatosítók által oly hosszú időn át kiszipolyozott országoknak úgyszólván nincs iparuk, mezőgazdaságuk elmaradott, primitív lakosságuknak gyakran több mint 90 százaléka írástudatlan, éhezik és az átlagos életkor 30—35 év. Mire képes egy felszabadult kis orsxág baráti segítséggé! Az én hazámban az ipar adja a nemzeti jövedelemnek csaknem kétharmadát. Mező- gazdaságunk fejlődik. Az ipar fejlődési üteme az 1920 és 1945 közötti évek átlagában évenként egy százalék volt. A felszabadulás óta eltelt idő alatt évenként átlagban 11 százalékkal emelkedett az ipari termelés. A középiskolai tanulók száma a felszabadulás óta eltelt 15 évben 52 000-ről 204 000-re, az egyetemi hallgatók száma 11 és fél ezerről 34 és fél ezerre növekedett. írástudatlan nincs. Az átlagos életkor az 1930-as 48 évről 65-re, azaz 17 érmei emelkedett. A gyarfnatosító urak még saját országaik fejlődésében sem tudnak ilyen tempót felmutatni, nemhogy az általuk leigá- zott gyarmati népek életében. Hogyan merészeli bárki is hazám és a Szovjetunió viszonyát rágalmazni, amikor népem az utolsó 15 év viharos fejlődését nem utolsósorban a Szovjetunió sokoldalú és önzetlen, szocialista szellemű gazdasági és kulturális: segítségének köszönheti? Nálunk nincs idegen tőke és [ senkinek sem fizetünk oszta- ! lékot. A szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok keretében a Szovjetunió több mint S0 százalékban nyersanyagot, j energiát és félkész gyártmányokat szállít Magyarországnak, a Magyar Népköztársaság pedig több mint 80 százalékban ipari terméket szállít a Szovjetuniónak. A kapitalista országok vezetői jól értenek a kereskedelemhez és tudják, hogy ez mit jelent. Nem tudnak megnevezni egyetlen kapitalista országot sem, amely egy nála kisebb és gazdaságilag kevésíré fejlett országgal, a kis országnak ennyire kedvező kereskedelmi kapcsolatot tartana fenn. Ilyen nincs, ez ellentmondana az imperializmus fosztogató természetének. A magyar nép szolidáris a gyarmati népekkel A Magyar Népköztársaság népe és kormánya a szabadság eszméjét támogatja Forrón üdvözli a győzelmes kubai forradalmat, szolidáris Algéria és Kongó népével. Kívánja valamennyi, ma még gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylődő népnek, hogy mielőbb nyerje el teljes nemzeti függetlenségét. A gyarmati rendszer felszámolása szempontjából küldöttségünk célszerűnek tartaná, ha az egyes gyarmati országok felszabadulásával kapcsolatos minden eljárásból ki lenne zárva az az ország, amelynek imperialistái korábban az adott ország elnyomói voltak. így az ENSZ elejét vehetné a különböző lehetséges provokációknak és annak, hogy a korábbi elnyomást valamilyen más, burkoltabb formában fenntartsák. A volt gyarmati országoknak nyújtandó segély eszméje igazságos, amennyiben biztosítva lesz, hogy a segélyt az abban részesülő ország politikai függetlenségét vagy gazdasági önállóságát sértő feltételektől mentesen adják. Elképzelhető és a jószándék tényleges bizonyítéka lenne, ha az a fél, amelyik onnan korábban nagy hasznot húzott, a felszabaduló országok népének méltányos és ésszerű ösz- szegű jóvátételt fizetne. A magyar küldöttség támogatja a gyarmati rendszer teljes megszüntetésére tett szovjet javaslatot, annak közgyűlési megvitatását és a nyilatkozattervezet elfogadását. Az ENSZ egyetemességének fettétele: a népi Kína felvétele Az ENSZ közgyűlése a javaslatot magáévá téve növelhetné e világszervezet tekintélyét a népek szemében. (Taps.) Ha majd a gyarmati rendszer megszüntetése révén már szabad lesz az önálló nemzeti létre képes valamennyi nép, és ha országa megkapja ENSZ- tagságát, akkor a szó igazi értelmében megvalósul e szervezet egyetemessége is. Képtelenség azonban akár az ENSZ egyetemességéről, akár az egész emberiség képviseletéről beszélni addig, amíg a 680 millió embert magában foglaló Kínai Népköztársaság képviselői el nera foglalják az egyedül őket megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Csak gondolni kel] reá és mindjárt nyilvánvalóvá válik, aki ellenzi azt. hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja helyét az ENSZ-ben, az ellenzi azt is, hogy átfogó leszerelési megegyezés jöjjön létre. A Kínai Népköztársaság szóvivői teljes joggal mondják, hogy őket csak azok a nemzetközi megállapodások kötik, amelyeknek kidolgozásában részt vesznek. Az ENSZ önmagának tartozik azzal, hogy véget vessen annak a szűklátókörű, önző és mindenkire nézve káros nagyhatalmi politikának, amellyel az Egyesült Államok képviselete any- nyi éve megakadályozza, hogy a Kínai Népköztár sáság elfoglalja jogos helyét az ENSZ-ben. Ezzel a kérdéssel nagy felelősséggel keli foglalkoznia minden küldöttségnek. Az angol küldöttség például, amelynek kormánya egyébként diplomáciai kapcsolatban van a Kínai Népköztársasággal, nagyon jól tudja, hogy az úgynevezett tibeti kérdés a hidegháború mesterségesen gyártott terméke, a Kínai Népköztársaság rágalmazása. Ugyanakkor ez az ENSZ tagállamai között hevesen vitatott kérdés is. Ennek ellenére az angol küldöttség a főbizottságban a tibeti kérdés napirendre tűzése mellett foglalt állást. Másfelől viszont nem átallotta azt mondani, hogy ellenzi Kína képviseletének kérdését a közgyűlés napirendjére tűzni, mégpedig azzal az indokolással, hogy ez a tagállamok közötti vitás kérdés s a vita rontaná a közgyűlés légkörét. Hogyan? Az nem baj, ha a tibeti kérdés körüli vita újabb ellentéteket szül, csak a Kínai Népköztársaság jogainak érvényesítéséről ne vitatkozzunk? Csak azzal ne rontsuk a közgyűlés légkörét? Fel kellene már hagyni a nagy kérdések ilyen kezelésével. Túlérett már Kína ENSZ-képvise- letének kérdése. Meg kell oldani s ezzel az ENSZ tekintélye, tárgyalásainak hatékonysága, döntéseinek ereje csak növekedni fog. Küldöttségünk a Kínai Népköztársaság jogainak érvényesítése mellett van és támogatja a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét is. Küldött urak! Más kérdésről is szeretnék szólni. Az ügyrendnek megfelelően már júliusban szétküldtük a tagállamoknak az úgynevezett előzetes napirendet. Ezen 73 kérdést javasoltak az illetékes ENSZ- szervek és a különböző tagállamok a közgyűlés 15. ülésszakának napirendjére tűzni. Várakozással vette kezébe ezt az okmányt mindenki, aki az emberiség égető kérdései, a leszerelés, Algéria, Kongó és más nagy kérdések iránt érdeklődik. Bennünket meglepett, hogy az Egyesült Államok kormánya, amely szavaiban a béke híve és nagyra értékeli az ENSZ-et, ezen az előzetes napirenden egyetlen kérdést sem terjesztett elő. Nem érdektelen azonban, hogy ezt követően, augusztus 20-án érkezett a Szovjetuniónak egy javaslata és erre szinte válaszként az Egyesült Államok is benyújtott még ugyanaznap egy másik javaslatot, A Szovjetunió javaslata a pótlólag beterjesztett kérdések hivatalos listáján a 8. sorszámot, az Egyesült Államoké a 9. sorszámot kapta. A Szovjetunió kérte, hogy a közgyűlés tárgyalja meg az Egyesült Államoknak a Szovjetunió elleni agresszív cselekedeteit. Az Egyesült Államok az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalását kérte. Népünk szocialista társadalomban él és abban fog élni a jövőben is A nemzetközi élet kérdéseivel foglalkozó minden ember számára ez maga is teljesen világossá teszi, hogy mikor és milyen alkalmakra kell az Egyesült Államoknak a magyar kérdés az ENSZ-ben. Mindenki nagyon jól tudja, hogy a vitatott 1956-os magyarországi események a történelem által lezárt, túlhaladott kérdések és a múlt problémái közé tartoznak. Az. is köztudomású, hogy az úgynevezett magyar kérdés az ENSZ közgyűlésén vagy bizottságaiban nem más, mint kizárólag hidegháborús célokat szolgáló áskálódás és rágalomhadjárat az ENSZ két tagállama, a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió ellen. A kettő közül a fő célpont persze nem a Magyar Népköz- társaság. Mi. magyarok, hajlamosak vagyunk ugyan néha azt hinni, hogy a föld mi körülöttünk forog, de még mi sem hisszük, hogy az Egyesült Államok befolyásos körei a Magyar Népköztársaságban látják világuralmi terveik megvalósításának fő akadályát. Az úgynevezett magyar kérdésnek semmi köze a magyar valósághoz Mindaz, ami az úgynevezett magyar kérdés kőiül az ENSZ- ben eddig történt, méltatlan e világszervezethez, de méltatlan az Amerikai Egyesült Államok kormányához is, egy kormányhoz, amelytől azt várná el a különböző országok lakossága, közöttük a magyar nép, hogy világos és pozitív ’épéseket tegyen a feszültség enyhítésére.' a leszerelésre, a tartós béke előmozdítására. Nagyon tévednek az .Egyesült Államok felelős tényezői, ha azt hiszik, hogy a várt pozitív lépések hiányát pótolhatják tavasszal egy U—2-es repülőgéppel. ősszel pedig az általuk gyártott, úgynevezett magyar meg tibeti kérdés sietett felvetésével. Ma már sokkal tájékozottabb a politikában az emberiség. semhogv bármely kormány ilyesmivel megőrizhetné az ő szemében tekintélyét és befolyását. Az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ-ben van köze a hidegháborúhoz és sok mindenhez, de semmi köze sincs a magyar valósághoz, sem pedig a világszerv ;zet alapokmány szerinti rendeltetéséhez. Van valami köze a jelenleg közismerten nem jó amerikai—magyar államközi viszonyhoz is. Valóban van sok rendezetlen kérdés viszonyunkban. Ezek egy kérdés kivételével rendkívül könnyen rendezhetők. Mi készen is vagyunk a rendezésre és erősen bízunk abban, hogy ezek a kérdések előbb vagy utóbb, de mindkét: felet kielégítő módon megoldást is nyernek. Bízunk ebben, mert tudjuk, hogy még a legrosszabb akaratú ember is képtelen egyetlen olyan kérdést is megnevezni,, amelyben az amerikai és a magyar nép érdekei ütköznének. Ellenkezőleg. Mi azt valljuk, Szólnom kell az amerikai— magyar viszony egyetlen komoly és nehezen rendezhető kérdéséről is, minthogy annak nemzetközi vonatkozásai vannak. Béke idején az amerikai— magyar viszony fennállásának lehetségessé válása óta, mindenkor korrekt volt. Csak 1947 óta rossz. Hangsúlyozom. 1947 és nem — mint azt sokan hiszik— 1956 óta. A magyar— amerikai államközi viszony jó, sőt, időnként szívélyes volt, akkor, amikor Magyarországon a kormány az arisztokraták, a földesurak és a nagytőkések kezében voltosak azóta van baj ezzel a viszonnyal, amióta Magyarországon a kormány és a hatalom a munkások és parasztok kezén van. Ebből mi arra következtetünk, hogy nem kielégítő viszonyunk és még az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ- ben való szorgalmazása mögött is valójában az rejlik, hogy az Egyesült Államok kormányköreinek velünk tulajdonképpen egy bajuk van: nem tetszik nekik a Magyar Népköztársaság társadalmi rendszere. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét tudvalévőén különböző. szocialista és kapitalista rendszerű országok hozták létre, éppen azzal a céllal, hogy biztosítsák a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, barátságát és szoros együttműködését az emberiség létérdekeit érintő közös kérdések megoldásában. Az alapítók már tudták és ideje lehne most már mindenkinek tudomásul vennie, hogy a világon különböző társadalmi rendszerű országok léteznek. Sőt, azt is tudomásul kell vennünk mindnyájunknak, hogy ezeknek a különböző rendszerű államoknak békében, egymással normális államközi kapcsolatban kell egy időben es egymás mellett, létezniük. Ez elkerülhetetlen. A magyar dolgozó nép örökre véget vetett a nagytőkések és a földbirtokosok hatalmának, kizsákmányoló tevékenységének. Szocialista államot és társadalmat teremtett önmaga számára. Abban él most és abban fog élni a jövőben is. Ez az egyes személyek akaratától függetlenül ható társadalmi törvények következtében alakult így; történelmileg befejezett és meg nem változtatható tény. Hazánk társadalmi rendje: magyar belügy Az amerikai—magyar viszony is azonnal rendbejönne, az Egyesült Nemzetek Szervezete is azonnal megszabadulna egy reá erőltetett viszályt: keltő hidegháborús kérdéstől, ha az Egyesült Államok kormánya, a józan észre hallgatva tudomásul venné ezt a tényt, amelynek megváltoztatása egyébként is kívül esik illetékességének és lehetőségeinek határán. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar bel- ügy. Ebben egyedül a magyar nép és annak alkotmányos szervei illetékesek. Az itt többször vitatott kormányintézkedésekről 1957. május 9-én számoltam be a magya" ország- gyűlésnek. Az országgyűlés, amelynek ülésén kettő híján valamennyi képviselő részi vett, egyhangúan helyeselte és jóváhagyta a kormány valamennyi intézkedését. A magyar kormány törvényeink szerint egyedül a magyar országgyűlésnek felel és rajta kívül senkinek a világon. Legutóbb 1958 novemberében voltak általános választások hazánkban. Nálunk minden 18 évnél idősebb állampolgárra kiterjedő, általános, egyenlő és titkos szavazást biztosító választójog van. A választáson a Hazafias Népfront jelöltjei megkapták a jogosultak 97 százalékának szavazatát. Így jött létre a jelenlegi országgyűlés, amely mostani kormányunkat megválasztotta. A Magyar Népköztársaság ellen hozott ENSZ-határozatok — alapokmányellenesek Törvényes kormányunk a nép bizalmából intézi az ország ügyeit. Ezt tudják az ellenünk áskálódok is. Azt is nagyon jól tudják, hogy rágalmazhatnak bennünket, de ezen a tényen sem rágalmakkal. sem pedig az ENSZ-ben kierőszakolt határozatokkal nem változtathatnak. A magyar küldöttség azzal a szándékkal vesz részt a közgyűlés munkájában, hogy tőle telhetőén hozzájárul a valóban nagy és fontos kérdések pozitív megoldásához. A hidegháborús intrikákra és rágalmakra a magyar nép és az egész szocialista tábor igazának, erkölcsi és anyagi erejének tudatában, a feszültség enyhítésére való törekvés szellemében válaszol. üz a törekvés világos állásfoglalást kíván. Nyíltan meg kell mondanom. hogy mi az ENSZ-nek az úgynevezett magyar kérdésben eddig hozott határozatait. a hidegháború termékeinek. a Magyar Népköztársaság belügyeibe való illetéktelen beavatkozási kísérleteknek tekintjük. Bízunk abban, ha nem most. akkor később, de eljön az a nap. amikor mint alapokmányelleneseket maga az ENSZ-közgyűlés fogja hatályon kívül helyezni az úgynevezett magyar kérdésben hozott törvénytelen határozatait Elnök úr! Küldött urak! Vannak, akik tájékoztatási kérnek a magyarországi helyzetről. Valóban lenne itt olyan ember, aki nem tudná, hogy nálunk évek óta törvényes rend van és olyan rendezett közáFapotok uralkodnak, hogy azokat nem egy kapitalista ország megirigyelhetné? Népünk lendületesen. oda- adóan dolgozik és ennek eredményeképpen az utóbbi négy évben az ipari termelés mintegy 36 százalékkal, a mezőgazda- sági 12 százalékkal emelkedett. A dolgozók élet- színvonala általában 24 százalékkal, az ipari munkások reálbére pedig 32 százalékkal emelkedett az elmúlt három és fél évben. Az egészségügyi és kulturális viszonyok jók, A lakosság 75 százaléka részesül ingyenes betegségi és balesetbiztosításban. Példaként megemlítem, hogy a napokban járt nálunk dr. Sabin, a neves amerikai tudós. Látta, hogy Magyarországon az idén. a kritikus hónapokban egyetlen gyermekbénulá- sos fertőzés sem volt. Ajánlotta. hogy a magyar orvosok vállalják el más országok szakembereinek instruál ását, mert mintaszerűen szervezték meg az összes gyermekekre kiterjedő ingyenes védőoltást és a többi szükséges intézkedéseket. Aki viszonyainkra kíváncsi. jöjjön el hozzánk és nézze meg saját szemével, ml a helyzet hazánkban. Az ismert események óta (Folytatás az 5. oldalon.) Mióta van baj a magyar—amerikai viszonnyal? hogy a magyar és az amerilcai I nép érdeke közös a béke meg- j őrzésében, népeink baráiságá- \ nak fejlesztésében, az államaink közötti kapcsolatok normalizálásában.
