Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-02 / 233. szám

19<i0. OKTÓBER 2, VASÄRNAP "5&eMw> 9 .1 26*. or s stiff \it'ihtkhtust ; NIGERIA A kínai ENSZ-képviselet kérdésének vitája \ Október elsején újabb füg­getlen afrikai ország születé­sét ünnepelték Lagosban: Ni­géria, a közel 1 millió négy­zetkilométer területű és mint­egy 35 millió lakosú brit gyarmat elnyerte önállóságát. Ezzel a legnagyobb és legné­pesebb afrikai angol gyarmat lépett az önálló nemzeti lét útjára. Hauszák, ibók és jorubák Nigéria függetlenségének kikiáltását az ország népeinek hosszú függetlenségi küzdel­me előzte meg. A brit gyar­matosítók mindig ügyesen ki­használták azt a tényt, hogy Nigéria lakossága több mint 200 különféle törzsből és nép­csoportból áll, s nemhogy se­gítették volna eltemetni a törzsi és vallási ellentéteket, ellenkezőleg: Nigériát a há­rom nagy törzs letelepedésé­nek megfelelően három nagy tartományra osztották, az északi, a nyugati és a keleti tartományra. A három legna­gyobb törzs: a hauszák, az ibók és a jorubák. Társadal­mi szervezetei igen fejletle­nek, az ország nagyobbik ré­szében — különösen északon — ma is a szultánok és emi- rek uralkodnak, teljhatalom­mal. A briteknek éppen a törzseknek egymással szem­ben történt kijátszásával sike­rült elhúzni a függetlenség kinyilatkoztatását, s ugyanak­kor megteremteni azt a réte­get, amely — elképzelésük szerint — továbbra is segíti majd a ■ brit pozíciók megőr­zését. A brit gyarmati hatóságok igyekeztek úgy befolyásolni a nigériai politikai életet, a po­litikai vezetőket, hogy a pár­tokat is törzsi alapon hozzák létre, s így elkerüljék egy or­szágos párt kialakulását. Ez nagyjából sikerült is. Észak-Nigériában ma is a sok száz éves törzsi hagyo­mányoknak megfelelően rendezik meg a hivatalos ün­nepségeket. Képünkön egy helyi „kiskirály” vonul fel (Folytatás az 1. oldalról) j kai imperialisták Koreával szemben folytatott gyár- i maii, agresszív politiká­juknak. — A mostani ülésszakon be­nyújtott, az időszerű és meg­oldatlan nemzetközi problé­mák rendezésére irányuló szovjet javaslatok — állapítja meg a nyilatkozat — teljes összhangban állnak a világ százmillióinak, s egyebek kö­zött a koreai népnek érdekei­vel is. A Szaut Al Ahbar című lap az ENSZ-közgyűlés 15. üléssza­kával foglalkozó kommentár­jában kijelenti: „A szovjet­unió mindig megmutatta a vi­lágnak, hogy semmit sem óhajt annyira, mint a béke megszi­lárdítását és a népek jólétét.'’ A lap üdvözli Hruscsovnak azt a javaslatát, hogy a főtit­kári tisztség helyett létesítse­nek az ENSZ-ben háromtagú bizottságot. Ez a javaslat el­nyeri minden szabadságát sze­rető nép támogatását, mivel kizárja azt a lehetőséget, hogy a főtitkári tisztséget imperia­lista célokra használják fel. Az Al Isztiklal című lap kitér néhány ENSZ-küldött- sóg mozgási szabadságának korlátozására és hangsúlyozza, hogy az ENSZ székhelyéi New Yorkból valamelyik más országba kellene áthe­lyezni. Az öt el nem kötelezeti ország javaslatáról írva Pierre Courtade az Humanitéban megállapítja. hogy még a legpesszimistább amerikai megfigyelők sem vártak ilyen egyértelmű gesztust. Azt a tényt, hogy a semlegesek nem haboztak ilyen előterjesztést tenni, jóllehet tudták, hogy javaslatuk az Egyesült Álla­mok kormányát szinte meg­oldhatatlan problémák elé állítja, ugyanakkor pedig a Szovjetunió számára teljesen elfogadható, Név; Yorkban az ENSZ története kiemel­kedő eseményeként értékelik. Ezután rámutat, hogy a semlegesek és a szocia­lista országok között a lényeges kérdésekben gya­korlatilag teljes egyseg mutatkozik. Előfordulhat ugyan. hogy néha nyugati javaslatok mel­lett nyilatkoznak meg majd a semlegesek, de az szinte bi­zonyos — és ez rémíti meg leginkább a nyugati hatalma­kat —, hogy a lényeges kér­désekben. így a leszerelésnek és a gyarmati uralom felszá­molásának dolgában a semle­ges országok nagy többsége majdnem mindig a szocialista államok oldalán áll ki. Courtade rámutat, hogy 8 leszerelésre és a gyarmati uralom felszámolására irá­nyuló szovjet kezdeményezés, Hruscsov nagy beszéde kezdi meghozni gyümölcseit. liiu^esov találko7.oti Kzultarnóval A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke mellett mű­ködő sajtócsoport közli: Szeptember 30-án a Szov­jetunió New York-i ENSZ- képviseletének székhelyén N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke találkozott Szukarno indonéz köztársasági elnökkel. A találkozón Hruscsov és Szukarno kicserélte vélemé­nyét az ENSZ közgyűlése ülésszakának munkáját és a szovjet—indonéz kapcsolatokat illető kérdésekről. A találkozó baráti légkör­ben folyt le. Hruscsov a#, a igán miniszterelnök fogadásán N. Sz. Hruscsov pénteken részt vett azon a fogadáson, amelyet a Waldorf Astoria szállóban Muhammed Nairn afgán míniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, az afgán ENSZ-küldöttség vezetője adott. 312 képviselői mandátum a következőképpen oszlik meg: Északi Népek Kongresszusa 142, Nigéria és Kamerun Nemzeti Tanácsa 89, az Ak­ciócsoport pedig 72 mandátu­mot kapott. Kilenc további mandátum kisebb pártok kö­zött; oszlik meg. A kormány — amelynek el­nöke Bálévá '— az Északi Né­pek Kongresszusa és a Nigé­ria és Kamerun Nemzeti Ta­nácsa. nevű pártokból alakult meg. Az Akciócsoport ellen­zékbe vonult. Pálmaolaj és kolumbit A Bálévá vezette kormány­nak nem kis gondokkal kell megküzdenie, ha Nigériát valóban független, gazdasági­lag is önálló országgá akarja változtatni. A brit tőke úgy­szólván teljesen ellenőrzése alatt tartja Nigéria gazdasági életét, amelynek legfőbb ága ,a mezőgazdaság. Nigéria ugyanis Afrika egyik legfon­tosabb mezőgazdasági terü­lete, s ebből származik a nemzeti jövedelem 80 száza­léka. 'Különösen fontos a tró­pusi olajmagvak termelése. A világon első helyen áll a pál- marna g-termelésben (a világ- termelés 52 százaléka), s má­sodik helyen a pálmaolaj- termelésben (31 százaléka) és harmadik helyen a földimo­gyoró termelésében. Nigéria mezőgazdaságában döntő sze­repe van a United Africa Company-nak, amely elsősor­ban angol s részben holland érdekeltség és ellenőrzi szinte Nigéria teljes mezőgazdasági termelését. Ipara jelentéktelen, csupán a mezőgazdasági és erdő- gazdasági termékek feldol­gozására szorítkozik. Bányá­szatára több gondot fordí­tottak a britek: Nigéria ter­meli a tőkés világ kolum- óif-szükségletének 95 száza­lékát. Rockefeller érdeklődik . .. Nigéria kivitelében azon­ban a mezőgazdasági termé­kek játsszák a fő szerepet, azért gazdasági élete igen egyoldalúan fejlődött, s úgy­szólván teljesen alá van rendelve a külföldi, elsősor­ban a brit tőkének. Az utób­bi időben megnövekedett az Egyesült Államok monopó­liumainak érdeklődése Nigé­ria gazdasági élete iránt és Lagosban, a nigériai főváros- ban járt egy hivatalos ame- kf&ft kereskedelmi küldött­ség és a Rockefell er-érde- keltség képviselői is. Nigé­ria bizonyos politikai csoport­jai azonban — úgylátszik más afrikai országok tapasz- Egy néger kislány Lagos — tala tarból okulva — egye- & nigériai főváros — egyik lőre nem kötötték határo- si kát őrában zottan az ország gazdasági Pártok Nigéria politikai pártjai kö­zül a legfontosabb Nigéria és Kamerun Nemzeti Tanácsa, amely a radikális nemzeti burzsoáziát képviseli, s a ta­valyi (1959 decemberében megtartott) választásokig az egységes és független Nigéria mellett szállt síkra. Éppen ezért a brit gyarmatosítók minden eszközzel támogatták a másik két pártot: az Északi Népek Kongresszusát, amely­nek legfőbb támogatói a hau- sza törzsbeli feudális birtoko­sok és az úgynevezett Akció­csoportot, amely a Nyugati Tartomány polgári felső réte­gének cg a jorubá-törzs nagy­urainak érdekeit képviseli. Az 1959 decemberi választások eredményeként (a listára fel­vett 9 millió szavazó 05 szá­zaléka járult az urnákhoz) a életét egyetlen országhoz, bár j a Nigériai Államszövetség a Brit Nemzetközösség tagjai marad. Figyelemre méltó,-: hogy a nigériai függetlenségi! ünnepségekre Lagosba érke-- zett szovjet kormányküldött­ség beható gazdasági tár­gyalásokat folytatott a nigé­riai kormány egyes, tagjai­val. Brit tervek Afrika legifjabb független országán ak külpolitika járói keveset tudunk, s aligha ítél­hetünk messzemenően azok­ból a nyilatkozatokból, ame­lyek a függetlenségi ünnep­ségeken elhangzottak.. Érde­mes azonban felfigyelni egyes brit lapok cikkeire, amelyek máris igyekeznek olyan hangulatot kelteni, hogy Nigériát a nyugati gyar­matosító hatalmak szeretnék szembeállítani elsősorban Ghánává1, amely ugyancsak tagja a Brit Nemzetközös­ségnek, de amelynek elnö­ke. Nkrumah, olyan élesen szállt szembe a gyarmatosí­tókkal a kongói kérdésben és legutóbb az ENSZ köz­gyűlése előtt. Azt is terve­zik, hogy a Kongóban ál­lomásozó ENSZ-haderők gha- nai és guineai egységeit részben nigériai csapatokkal váltanák fel, amelyek „jobban engedelmeskednének” Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár uta­sításainak, vagyis fellépné­nek Lumumba törvényes kormánya ellen. Mindezek brit lapok állí­tásai. Kétségtelen azonban, hogy a brit gyarmatosítók mindent megkísérelnek majd nigériai befolyásuk megőr­zése érdekében. Az elkövet­kező hónapok és évek mu­tatják meg, hogyan sikerül ez számukra .. . Sebes Tibor Lumumba és a kongói parlament többsége ENSZ vizsgáló bizottságot kér Kongóba Csőmbe feltételeket szab a többi lázadónak Lumumba kongói miniszter- elnök pénteken fogadta a saj­tó képviselőit. Nyilatkozatá­ban megállapította, hogy nem alkalmas a kongói politikai válság megoldá­sára az a „kerekasztal-ér- tekezlet”, amelyet a köz­ponti kormány ellen for­dult Mobutu ezredes Ka- szavubu elnök közremű­ködésével szeretne tető alá hozni. — Ezért — folytatta a mi­niszterelnök — otthonomban összegyűlt (137 tagú) kongói parlament több, mint 100 kép­viselője. Ez a rendkívüli par­lamenti ülés emlékiratot dol­gozott ki, amely felkéri az ENSZ közgyűlését, haladékta­lanul küldjön vizsgáló- és döntő bizottságot Kongóba. Az emlékirat javasolja, hogy a bizottságban foglaljon helyet a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és hat afrikai, valamint ázsiai ország képviselője. Elisabethville-i jelentések szerint Csőmbe elégedetlen a ka­tonai diktatúrára törekvő Mobutu ezredes „kerek- asztal-értekezlet” tervé­vel.. A katangai rádió pénteken este ismertette Csőmbe nyi­latkozatát. „Nem szándéko­zom fogadni Mobutu ezredes küldöttségét” — hangoztatja Csőmbe. A nyilatkozat szerint Csőm­be Kaszavubu elnökhöz ás Ileo-hoz, a Kaszavubu-íéle „ideiglenes kormány” fejéhez fordult, akiknek táviratában azt javasolta, hogy tartsanak értekezletet) de csak „a kap­csolatok felvétele végett”. Csőmbe mindjárt feltételeket is szab: csak akkor hajlandó le­ülni a többi lázadóval a tárgyalóasztalhoz, ha sze­mély szerint hivatalosan tájékoztatják, „kikből áll az a kongói kormány”, amellyel tárgyalnia kel­lene. Másik követelése: az értekez­let tagjait gondosan meg kell válogatni, hogy csak vezető politikusok vegyenek részt a tárgyalásokon, mert „a rész­vevők túlságosan nagy szá­ma1" veszélyeztetné- a munka j eredményességét.” (Ismeretes, ! hogy Lumumba, kongói mi- 1 niszterelnököt nem, mint a : kormány fejét, vagy pártjának j vezetőjét, hanem csak mint I „parlamenti képviselőt” hív- j táK meg a „kerekasztal-érte- kezletre”.) Csőmbe ezenkívül ragaszkodik hozzá, hogy az elgondolása szerinti értekezlet „semleges” területen üljön össze. Hitler egykori bizalmi embere — most a nyugatnémet haderő főfelügyelője A Daily Express bonni tu­dósítója írja: Néhány évvel azután, hogy a szövetségesek elhatározták, soha többé nem engedik Né­metország új raf egy vérzését, a bonni parlament olyan tör­vényeket hozott, amelyek le­hetővé tették, hogy Nyugat- Németországnak ma jól fel­szerelt, jól kiképzett hadsere­ge legyen, amely hamarosan a legerősebb lesz Nyugat- Európában. Két éven belül lé­gihadereje a vadász- és bom­bavetőgépek tömegével ren­delkezik, s 24 000 főnyi tenge­ri hadereje számtalan modern I torpedórombolóval és búvár- ' naszáddal lesz felszerelve. A j, különböző típusú fegyvereket 1 és harckocsikat Nyugat-Né- metörszág az Egyesült Álla­moktól kapja, ami pedig az atomfegyvereket illeti, Bonn már kijelentette, hogy nem hajlandó korszerűtlenebb fegyverekkel beérni, mint amilyen a nyugati szövetsé­geseknek birtokában van. Heusinger tábornok, aki an­nak idején a hitleri haderő hadműveleti főnöke volt. s » végsőkig hű maradt a Führer- hez. most a nyugatnémet had­erő főfelügyelője. Fidel Castro televíziós beszéde Fidel Castro kubai miniszter- elnök pénteken mondott tele­víziós beszédében a Kuba ellen irányuló rosszindulatú kam­pány szerves részének minősí­tette az amerikai hatóságoknak azt a sürgető követelését, hogy a Kubában élő amerikaiak mi­előbb térjenek vissza az Egye­sült Államokba jelenti az ADN. A kubai kormányfő nyomaté­kosan kimelte, hogy a Kubában élő amerikai állampolgároknak nincs mitől tartaniok, mert nem teszik őket felelőssé a washingtoni kormány tet­teiért. Az amerikai külügyminiszté­rium felihívása csak a Kubá­ban letelepedett amerikai csa­ládok nyugtalanítását célozza. Természetesen — fűzte hozzá — más bánásmóddá: számol­hatnak azok a Kubában élő amerikai állampolgárok, akik a kubai forradalom ellen próbál­nak ármánykodni. A kubai kormányfő — közli az AP — Hruscsovot lángelméjű egyéniségnek nevezte, aki hallatlan energiával ren­delkezik. — Meggyőződésem — mond­ta Castro —. hogy ha Hruscsov hat hónapot töltene az Egye­sült Államokban, nagyobb si­kere lenne, mint Kennedynek. Castro hozzáfűzte, hogy Hruscsov ellátogat Kubába, de a látogatás idejét még nem ál­lapították meg. Több száz ŐSZI-TELI RUHÁZATI CIKK leértékeli áron OKTOBER 3-TOL A PEST MEGYEI RUHÁZATI VÁLLALAT VÁROSI ÉS JÁRÁSI SZAKÜZLETEIBEN

Next

/
Thumbnails
Contents