Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-24 / 226. szám
"xMírhip I960. SZEPTEMBER 24, SZOMBAT Hruscsov elvtárs beszéde (Folytatás az 1■ oldalról) nia körmije legfontosabb problémáit. Más Ikörülmények között ez a csúcstalálkozó megalapozhatta volna az államok iegészségesebb együttm.űkö dósét. Tulajdonképpen mit akar az Egyesült Államok elérni azzal, hogy repülőgépeit a Szovjetunió légiterébe küldi? Talán olyan incidenst akar előidézni, amely után a rakétáké a szó? Egy repülőgép, aztán még egy repülőgép és máris megrendeztek egy ilyen incidenst? Vagy talán ez o. politika egyelőre a ■másik fél erejének kipuhato- lását tűzte ki céljául? Akár így, akár úgy nézzük, egy nyilvánvaló, hogy a provokációk szervezői olyan légkört akarnak teremteni, amelyben a népek állandó félelemben élnek. Lehet, hogy ez a légkör kedvére van az Egyesült Államok kormányának, de semmiképpen sem felelhet meg a Szovjetuniónak és az államok túlnyomó többségének. Mi mindig azért harcoltunk és harcolunk továbbra is, hogy a nemzetközi kapcsolatokban szűnjék meg a törvénytelenség minden megnyilatkozása. A Szovjetunió nem támaszt A* FSA és IÁ! Nagyon tanulságos az Amerikai Egyesült Államok és Kuba viszonyának alakulása. Ismeretes, hogy a népi forradalom győzelméig Kuba egész gazdasági életében osztatlanul uralkodtak az amerikai monopóliumok, amelyek a kubai dolgozók és termékeny földjük kincseinek kizsákmányolása útján óriási profitot húztak. Vannak olyanok az Egyesült Államokban, akik időnként szívesen dicsekednek azzal, hogy náluk az életszínvonal magasabb. mint más országokban. Szó se róla, az Egyesült Államokban magasabb ma az életszínvonal, mint Kubában. De mi ennek a magyarázata? Talán az, hogy a kubai nép kevésbé szereti a munkát, vagy a kubai föld nem olyan termékeny? Nem, természetesen nem erről van szó. Közismert, hogy a kubai nép mennyire szereti a munkát, hazáját és a földjét. Egészen más dologról van szó. Munkájának gyümölcseit éveken át nem élvezA Kongói Viharos események játszódtak le az afrikai kontinensen. A fiatal Kongói Köztársaság függetlensége kikiáltásának már a. harmadik napján agresszió áldozatává vált. Mennyire nevetségesek és ostobák azok az érvek, amelyekkel az agresszorok leplezik cselekedeteiket. Ök azt bizonyítják, hogy Kongóban „zűrzavar” támadt volna, ha nem vonultak volna be a belga csapatok, hogy állítólag a kongói nép még nem érett az önálló életre. De ki adhat hitelt ezeknek az állításoknak? Az afrikaiaknak van egy közmondásuk: „becsapni a népet annyi, mintha papírba akarnák csomagolni a tüzet”. Egész Afrika, az egész világ közvéleménye elítélte a Kongó ellen elkövetett fegyveres agressziót. Amikor a gyarmatosítók megérezték, hogy a Kongói Köztársaság törvényesen megválasztott és a parlament bizalmára támaszkodó kormánya szilárdan függetlenségi politikát visz és feladatúi tűzi maga elé, hogy csak saját népe érdekeivel törődik — e kormány megdöntésére azonnal igénybe vették a gyarmatosítók minden eszközéi. A gyarmatosítók elhatározták, hogy olyan bábkormányt alakítanak, amely fenntartja ugyan a ..függetlenség” látszatát. de lényegében a gyarmatosítók akaratát teljesíti. A gyarmatosítók ezt úgy csinálták, ahogy mindig is csinálni szokták: durva módszerekkel és nyílt beavatkozással. Sajnos, Kongóban ezt a csúnya munkál Ham/marsk- jöld úrnak, az Egyesült Nemzetek főtitkárának és apparátusának kezével végzik. Ezután Hruscsov elemezte semmilyen különleges követelést. Mi csupán azt akarjuk, hogy tartsák tiszteletben az államok érintkezésének begele- mib szabályait. Mi zsák azt akarjuk, hogy tartsák meg maradéktalanul az ENSZ alapszabályait, amelyek tiltják az erőszak, az útonállás, az agresszió módszereit és megkívánják minden állam szuverén jogainak tiszteletben tartását,, mint a tartós béke alapját földünkön. Talán olyan sok ez? És talán nem ezt akarja a földön valamennyi becsületes ember, akinek drága a béke, hazája szuveneritása és függetlensége? — mondotta Hruscsov, majd rámutatott: Az amerikai kémrepülések más vonatkozásban is tanulságosak. Igen szembetűnően megmutatták, milyen . veszélyt jelent a békére az amerikai katonai támaszpontok hálózata, amely Európában, Ázsiában, Afrikában és Latin- Amerikában több tucat államot fon be. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének feltétlenül meg kell hallania azokat az egyre erőteljesebb követeléseket, amelyeket a béke ellenségeinek mesterkedései miatt aggódó népek hallatnak. iKa viszonya hette a kubai nép, mert azokat az amerikai monopóliumok szakították le. Ezekután lehet-e csodálkozni azon, hogy Kubában például 1958-ban az egy lakosra jutó jövedelem tizennégy százaléka volt annak, mint az Egyesült Államokban?! Ez már önmagában is ékesszólóan beszél. Most már rend van Kubában. A kubai nép kiűzte Etatistát, az amerikaiak védencét, utána megszabadult a külföldi kizsákmányolástól és kezébe vette sorsának irányítását, majd határozottan közölte az Egyesült Államok monopolistáival: „eleget raboltatok hazánkban. Magunk, fogjuk élvezni munkánk és földünk kincseit!” Ilymódon Kubának mindössze az az állítólagos bűne, hogy a Kzabadságszerető. bátor kubai nép saját, független életét akarja élni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének mindent el kell követnie, hogy megszabadítsa Kubát a külső beavatkozás veszélyétől, helyiéiről az ENSZ-csapatok kongói szerepét, majd így folytatta: A gyarmatosítók arra törekszenek, hogy a magukat szabad világnak nevező országok segítségével szétkergessék az ország törvényes kormányát és parlamentjét. S most győzelmi ünnepre készülnek. Ámde korán ülnek győzelmi tort, mert ez pyrrhusi győzelem. A gyarmatosítók e vélt győzelmükkel csak elősegítik, hogy lehulljon a hályog a gyarmati népek szeméről és még világosabban lássák, hogy a gyarmatosítók formailag ugyan függetlenséget adnak, de tulajdonképpen mindent elkövetnek, hogy fenntartsák a gyarmati elnyomást. A kongói nép harcát nem lehet megállítani. Lassítani és fékezni lehet. De annál nagyobb erővel lángol fel ez a harc és a nép minden nehézséget leküzdve, kivívja majd teljes felszabadulását. A szovjet kormány üdvözli a gyarmati népek függetlenségi harcát és mindent megtesz, hogy erkölcsi és anyagi segítséget nyújtson a gyarmati népek igazságos küzdelméhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége, hogy követelje a rend helyreállítását Kongóban oly módon, hogy működhessék a kongói nép által megválasztott törvényes parlament, létrejöjjenek a feltételek a Lumumba vezette törvényes kongói kormány normális munkájához, mert ez a kormány a kongói nép bizalmát élvezte és élvezi ma is. A szovjet kormány a közgyűlés 15. ülésszakának napirendjére tűzette a kongói kérdést. A közgyűlés feladata, hogy visszaszorítsa a gyarmatosítókat és kiszolgálóikat, utasítsa rendre Namumrskföldöt. hogy ne éljen vissza főtitkári tisztségével. hA nem tültSp. be hivatását és ragaszkodjék szigorúan az ENSZ alapokmányában lefektetett rendelkezésekhez és a Biztonsági Tanács határozataihoz. A szovjet kormány véleménye szerint határozatot kell hozni, amely szerint csak afrikai és ázsiai országok csapatai maradhatnak Kongóban, ezek a csapatok is csak a törvényesen megválasztott Lu- mumba-kormány beleegyezésével tartózkodhatnak Kongó területén és csak e kormány belátása szerint legyenek fel- használhatók a törvényes kongó; kormány és parlament normális működésének biztosítására. Meggyőződésünk. hogy a kongói nép a maga erejéből megbirkózik a felvetődött nehézségekkel és rendet tud teremteni hazájában. Sajnos, magában az ENSZ- ben is mind ez ideig érvényesül a népek elidegeníthetetlen jogainak megsértésére irányuló politika. Vegyük például a nagy kínai nép ENSZ-beli képviseletét. Megakadályozni a Kínai Népköztársaság ENSZ- beli törvényes jogainak érvényesítését csupán azért, mert ennek az államnak a szocialista rendszere nem tetszik egyes nyugati országok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kormányköreinek, azt jelenti, hogy nem, számolnak a realitásokkal, nem kívánják a nemzetközi feszültség enyhülését és feláldozzák a nemzetközi béke meQszilár- dítását, a nemzetközi együttműködés fejlesztését egy kis államcsoport szűk politikai érdekeinek. Ez a helyzet ártalmas a béke szempontjából és lealázó az ENSZ-re. Az Egyesült Nemzetek Szerve- zetének természete és rendeltetése szerint univerzális, az egész világot átfogó szervezetnek kell lennie. Létezése értelmét vesztené, ha egyoldalú szervezetté válnék és valamely katonai csoporto- | sulás végrehajtó közegévé | süllyedne. Teljesen és véglegesen meg kell szüntetni a gyarmatosító rendszert Az emberiség történeimé- [ ben új korszak kezdődött. | amikor Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei az európai és észak-amerikai népek mellett kezdtek tevékenyen részt venni a világ sorsának intézésében. A vitathatatlan tény elismerése nélkül nem lehet realista külpolitikát folytatni, olyan politikát, amely számol az idők követelményeivel és megfelel a népek békeszerető törekvéseinek. Vajon manapság elképzelhető-e a nagy nemzetközi problémák megoldása a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül? Vajon meg lehet-e oldani e problémákat India. Indonézia, Burma, Ceylon, az Egyesült Arab Köztársaság, Irak, Ghana, Guinea és más államok részvétele nélkül? Aki másképp vélekedik, nos, próbálja meg itt, az ENSZ falai között, hogy ne törődjék az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai államok képviselőinek véleményével és szavazataival. Igaz, egyes nyugati országokban félelmet kelt, hogy az új ázsiai és afrikai államok megjelentél: az ENSZ-ben. sőt. már arról Icezóenck beszélni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében valamiképpen korlátozni kellene az újonnan keletkező államck beözönlé- sét. Ami a Szovjetuniót illeti, őszintén megmondom, mi elégedettek vagyunk azzal, hogy nagy számban jelentek meg új államok az ENSZ-ben. Mi mindig síkra szálltunk és továbbra is síkra szádunk az ellen, hogy bármiképpen megnyirbálják a nemzeti függetlenségüket kivívó népek jogait. Ezekkel az államokkal rokon vonásunk az a közös törekvés, hogy fenntartsuk és megszilárdítsuk a békét, létrehozzuk a földön az országok békés együttélésének és együttműködésének feltételeit, tekintet nélkül az országok állami és társadalmi rendszerére, miként az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén meghirdetett békeszerető elvek követelik. De még a megmaradt gyarmatokon; is elmúlt az az idő, amikor az idegen elnyomók akadálytalanul garázdálkodhattak. Nézzék csak, mi történik ma a gyarmatokon! Afrika vulkánként forrong. Algéria népe körülbelül hat esztendeje hősies önfeláldozással harcol nemzeti felszabadulásáért, Mind határozottabban kelnek harcra jogaikért Kenya, Tanganyika, Uganda, Ruanda-Urundi, Angola, Maze mbique, Észak-Rliodézia, Dél-Rhodézia-Sierra-Leone, Délnyugat-Afrika, Zanzi bá r, továbbá Nyugat-Irián, Puerto- Rico és sok más gyarmat népei. A népek harc»! nem lehel elfőjlani Mindenki előtt legyen világos, hogy a népek szabadság- harcát semmilyen eszközzel és semmilyen erővel nem lehet elfojtani, mivel ez mind nagyobb és leküzdhetetlen erővel lejátszódó nagyszerű történelmi folyamat, — A Szovjetunió — híven a békepolitikához és az elnyomott népek nemzeti függetlenségi harca támogatásának politikájához, melyet Lenin, a szovjet állam alapítója hirdetett meg — felhívja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, emeljen szót az igaz ügy — a gyarmatok felszabadítása mellett és haladéktalanul tegyen intézkedéseket a gyarmati kormányzási rendszer megszüntetésére. A legutóbbi évtizedek bizonyítják. hogy a világtörténelem egész menete a gyarmati rendszer minden formájának és megnyilvánulásának teljes és végérvényes felszámolását diktálja. Ez a rendszer halálra van Uélve és pusztulása csak idő kérdése. A gyakorlati kérdés most az. hogy csendben temetik-e el a gyarmati rendszert, vagy a gyarmatosíülinden nép maga Ki szálljon síkra a gyarmati rendszer megszüntetéséért, ha nem az Egyesült Nemzetek Szervezete, hiszen ENSZ alapokmánya megerősíti az emberi jogokba, a személyi méltóság értékébe, • a nagy és kis nemzetek ervenjogúsá- gába vetett hitet. Hogyan letás végső eszközökhöz folyamodó hívei veszélyes kalandokkal kísérik-e a temetést. A kongói események friss figyelmeztetésül szolgálnak a tényleges veszélyre. A továbbiakban Hruscsov rámutatott: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének — amely arra hivatott, hogy a béke megerősítését és a népek biztonságát szolgálja — kötelessége minden tőle telhetőt elkövetni, hogy Ázsiában. 'Afrikában Latin-Amerikában (a gyarmattartó hatalmak és a szabadsagukért, függetlenségükért harcoló népek összeütközésének talaján) ne robbanjanak ki újabb katonai konfliktusok. Kell-e bizonygatni, hogy bármilyen konfliktusba bekeveredhetnek a nagyhatalmak év akkor a kezdetben helyi háború elkerülhetetlenül általános világháborúvá nőhet át. Mentesíteni kell a világot a gyarmati katonai kalandoktól, Egyszer, s mindenkorra végezni kell a gyarmati rendszerrel; Ezt a történelem szemétládájába kell hajítani, tlönlsc el m sorsál hét fejleszteni a nemzetek baráti viszonyát a népek egyenjogúságának és önrendelkezésének tiszteletben tartásával — már pedig az Egyesült Nemzetek Szervezetének ez a célja — és egyidejűleg tűrni (Folytatás az ötödik oldalon) Van nekem egy kedves, jó barátom. Valamikor együtt rúgtuk a port meg a rongylabdát á házak közé szorult üres telkeken, Ügyes fiú volt, rövidesen eztek és ezrek kiáltották a pálya szélén, ha játszott: hajrá, Ricsil A napokban összetalálkoztam és egy kis vasárnap délelőtti poharazgatásra csábítottam. Dehát Ricsi nős ember, és ahol feleség van, ott munka is adatik. Mint ahogy erre a délelőttre az volt az ukáz, selejtezze ki a Icamrából a család rossz cipőit, már unják kerülgetni azokat. Végül elkísértem és közösen kezdtünk a nagy munkához. S ahogy válogattuk a kis és nagy cipőket, eszünkbe jutott a gyerekkorunk, amikor a mérkőzések után féltő gonddal, saját magunk reparáltuk, foltoztuk egyetlen pár cipőnket. Akkor nem volt gond a selejtezés. Cipőnk, ruhánk annyi, amennyi rajtunk volt. Mikor végre elkészültünk s a guggolástól fáradt derekunkat egyengettük, hirtelen eine vettük magunkat: hallod-e, barátom! De jó. hogy azt a régi életet sikerült valameny- nyiünknek „kiselejtezni”! * Csiba József mai nap I960, szeptember 24. szombat, Gallért napja. A nap kél 5.33, nyugszik 17.39 órakor. A hold kél 9.12, nyugszik 19.53 órakor. Várható időjárás ma estig: mérsékelt, időnként élénk északkeleti szél. Szombaton már csak az ország délnyugati részén lesz erősebb felhősödés. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 18—20 fok között. — . ESZTRÁDMUSORT szervez a Hazafias Népfront községi bizottsága október 15-én Gyömrőn. — A DABASI Járási Pártbizottság — a művelődési otthonokkal közösen — hétfőn kibővített aktívát tart a járás népművelési helyzetéről. — 200 000 FORINT értékű társadalmi munkára számítanak idén Gödöllőn a községfejlesztési alapból fedezett munkák végzésénél. — TÁRNÁI JÓZSEF, a Pest megyei Petőfi Színpad együttesének társulatvezetője kéri, hogy a Tápíószele és Cegléd között elvesztett szürke aktatáskát, amelyben a színpad bélyegzője és elszámolási okmányai találhatók, a megtaláló — jutalom ellenében — juttassa vissza a színpad irodájához (Budapest, V., Városház utca 7). — A FÖLDMŰ VESSZÖ- VETKEZETI nőtagság körében végzett munkáról és a további feladatokról tanácskozik október 26-án a MÉSZÖV választmányi nőcsoport ja. — SZIGETBECSÉN, Üj- hartyánban, Hernádon és Dabason készít kutakat a Pest megyei Vízmű és Kútépítő Vállalat. CSALÁDI ÉLET című mellékletünk anyagtorlódás miatt elmaradt. Legközelebb október 1-én, szombaton jelenik meg. Elutazott a román nőküldöttség A Magyar Nők Országos Tanácsának vendégeként három hetet töltött hazánkban a Román Nőszövetség küldöttsége — Elena Grigoriu, a bukaresti tartományi nőtanács elnöknője és Ana Torna, a Román Országos Nő- tanács szervezeti osztályának munkatársa. Elutazásuk előtt nyilatkoztak a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Elismeréssel szóltak magyarországi benyomásaikról és további jó munkát, még nagyobb sikereket kívánták a magyar nőknek. — MEGKEZDTÉK a szentendrei mozi tatarozását és belső átalakítását. — TÁBORFALVA ÉS IIERNÄD község tanácsának tömegszervező és irányító munkáját tárgyalják ma a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottságának ülésén. A tanácsülésen a v. b. negyedéves munkatervének megbeszélésén és a szeptemberi tanácsülések beszámolóinak megvitatásán kívül napirendre kerül a kakucsi Lenin Tsz gazdasági helyzete is. — 1200 RÁDIÓ- és 59 televízió-előfizető van Maglódon, a járási tanács adatai szerint. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 18.10: Vico Torriani hangversenye a Csepeli Sport- csarnokból. 19.00: Közvetítés a Madách Színház Kamara- színházának „Fekete ventillátor” című előadásáról. Az első szünetben TV Híradó. Kb. 21.45: A XVII. nyári olimpia, Filmösszefoglaló. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen drága jó feleségem, édesanyánk. nagyanyánk: id. Berkes Pálné temetésén Irsán megjelentek. részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot. helyeztek. Id. Berkes Pál és a gyászoló család A lottó nyerőszámai: 5, 46,49,52,59 A 39. játékhéten 4 095 732 lottószelvény érkezett a Sport- fogadási és Lottóigazgatóságra. Egy nyerőosztályra ennek megfelelően 1 535 918 forint nyeremény jut. r Évente mintegy harmincezer munkaóra-megtakarítás Üzembe helyezték az első célgépsort a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyár dolgozói új .gyártási eljárásokkal 72—75 óráról fokozatosan 50 órára akarják csökkenteni a négyhengeres gépkocsimotor elkészítésének idejét. E munka jelentős állomásaként üzembehelyezték a vállalat első célgépsorát. A hat egységből álló gépsor a motorok hengerfejeit készíti. Az új berendezések között van olyan célgép is, amely több mint harminc szerszámmal egyszerre hét hengert' > >n dolgozik. A gépsor csaknem egyharmadával rövidíti az alkatrészek megm u n kai ási idejét. Igv a négyhengeres motor több mint egy órával hamarabb készülhet el és segítségével évente mintegy 30 000 munkaórát takarítanak meg. Az új célgépsor jelentősen segíti a tartalék- alkarészgyártást is. Az év végéig így a szokásos meny- nyiségnek kétszeresét, mintegy hatvanezer tartalék- hengerfejet készítenek a gyár dolgozói.
