Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-24 / 226. szám

196«. SZEPTEMBER 24, SZOMBAT n Megyei aktívaülésen vitatták meg az oktatási irányelveket (Folytatás az 1. oldalról) náziummal? Megmarad to­vábbra is négyévesnek. Legfőbb célként az életre nevelés lesz a feladata. A tanulók a hét öt napján az | A színvonal nem csök­kenni, de emelkedni fog. Szabó Sándor bevezető elő­adása után elsőként Friss Ist­ván elvtárs mondta el vélemé­nyét. | — Sokan felteszik a kérdést. Imolában tanulnak, egy na- j mi vezette pártunk Központi Szabó Sándor elvtárs beszámolóját tartja pon pedig az iskolával együtt­működő ipari, mezőgazdasági üzemben termelő munkát vé­geznek. Vannak, akik féltik a gimnáziumi oktatás színvona­lát. Azzal érvelnek, hogy mi­vel ezentúl a diákok csak öt napot tanulnak, így csökken­ni fog az általános műveltség színvonala. Ez tévedés. Bizottságát; amikor úgy hatá­rozott. hogy országos vitára bocsátja az oktatási irány­elveket? Nos, a dolog egy­szerű. Olyan kérdésről van szó. amely milliólcat érint. Hazánkban mintegy nyolcvan- ezer pedagógus tanít. 1 300 000 diákot. Már maga ez is tekin­télyes szám, s ha ehhez hozzá­Már Guineában is érdeklődnek a váci hajók iránt — Halló! Dunai Hajógyár? Béza Elemér igazgató elvtár­sat keressük. — Petricskó főmérnök va­gyok. Az igazgató elvtárs kül­földön Van, de talán én is tu­dok felvilágosítást adni. — Mi újság önöknél? — Amint már mondottam, Béza elvtárs külföldön, Gui­neában, Konakri városában Ikét 150 személyes alumínium­hajó eladásáról tárgyal. — És milyenek a kilátások? — Azt hiszem, sikerül üzle­tet kötnünk, hiszen hajóink már sok helyen bebizonyítot­ták, hogy megállják a helyü­ket. — Más újság nincs? — Talán még annyi, hogy én pár nap múlva utazom Csehszlovákiába. — Az utazás célja? — Megnézem, hogyan „vi­selkedik” a korábban kikül­dött tíz hajó, elégedett-e ve­lük a „kuncsaft”, szóval hogy műszakilag kiállták-e a pró­bát. Egy ilyen vizsgálatból so­kat hasznosíthatunk a továb­bi gyártás során. És persze új hajók eladásáról is tárgyalunk csehszlovák barátainkkal. — fi — HARMINCÁN edves meghi- vásnak tet­tem eleget. Beval­lom. nagyon kí­váncsi voltam. A Nagykőrösi Föld­művesszövetkezet dolgozója vagyok én is, a fiatalok pedig a munka­társaim. ügy érez­tem, most új ol­dalról ismerhetem meg őket. Vajon hogyan viselked­nek, mit monda­nak. amikor nem a kiszolgáló pult, vagy az íróasztal mögött látom őket? A kezdés előtt érkeztem, de a tag­ság nagy részét máris együtt talál­tam. A lányok ünneplő blúzban, a fiúk frissen bo­rotválva, A ou il­lést, eremmé kine­vezett irodahelyi- sén végén drapé­riával letakar' asztal előtt kato­násan sorakozó széksorok. Az ünnepélyes megnyitó után Katona Jóska, ke­reskedő tanuló, a KISZ-titkár ünne­pélyes arccal lé­pett az aszódihoz, hogy beszámoljon az alapszervezet megalakulása óta eltelt időről. Nehéz dezdet. volt a Nem könnyű összefogni harminc fiatalt, akik közül egy- kettő dicsekedhe­tett csak mozgal­mi múlttal. Fokról fokra értették meg, hogy a KIS7- munka nemcsak táncesték rende­zéséből áll. A papírgyűjtés­nél még sokan gondolkoztak úgy: a vezetőség talál­ta ki, csinálják hát ők. Amikor izonban megtud­ták. ho'-j! a tiszai kirándulás költsé­geit a papírgyűj­tőd bevétele fedez­te. nagyon szé­gyelltek magukat, A szövetkezet -^■1 könyvhéten felállított sátrá­ban már óit vol­tak ők is. Az el­adott könyvek ju­talékához csak fe­jenként ötven fo­rintot kellett hoz­zátenni, hogy há­rom vidám napot tölthessenek a Ba­laton mellett, s ennek oviléke most is megcsil­logtatja a szem e- ket. Tánccsopori- juk sikerrel szere­pelt a felszabadu­lási kulturális se­regszemlén. Most új táncjátékot ta­nulnak, amelynek bemutatóján már föllép az énekkar is. Katona Jóska beszámolója után a lányok össze­dugták a fejüket, aztán a f iúkat bíz­tattak, szóljanak ők előbb. Liy in- dtilt a vita, Hegedűs Sanyi ötször is vissza­kapta kezét es csak hatodikra ■nyújtotta ki egé­szen. Pedig életre­való javaslattal állt elő: szervez­zenek fotós szak­kört. Hogy a lá­nyok se maradja­nak el. Kiseri Ica főzőtanfolyam in­dítását javasolta, Bakos Marika meg közön színházláto­gatást. A kíván­ságok jegyző­könyvbe kerültek, nincs más hátra, mint a megvalósí­tás és akkor nem unatkoznak g léli hónapok alatt. A z új vezető­ül ség. (amely­nek tagjai egyéb­ként azonosak a régivel), üQVes diplomáciai fogás­sár kezdte pálya­futását. Titokza­tos képet vágva kivonultak a gyű- lésteremböl és szendviccsel meg­rakott tálcákkal, bambisüv egekkel tértek vissza ... Békés Dezső számoljuk a diákok szüleit — érthető az elgondolás. A re­formban olyan új rendsza­bályokról van szó. amelyek a gyerekekkel érzékeltetik, hogy ők már a kommunista társa­dalomban fognak élni. Mi kö­vetkezik ebből? A kommunizmus építése új anyagi, termelési bázis i követel és ezek kialaku­lása szoros összefüggésben van a természettudomány és a technika állandó gyors fejlődésével. Iskoláinkban tehát olyan Ifjú­ságot kell nevelni, mely meg- j állja majd helyét a megnüve- j kedett. feladatok idején. Olyan j emberekre lesz szükségünk. j akik ennek az országnak ál- ! lami és gazdasági vezetői lesz­nek. DP szükségessé teszi az iskolareformot, számos nem­zetközi vonatkozású tény is. Hruscsov elvtárs mondotta, hogy a szocialista, országok többé-kevésbé egyidejűleg jut­nak ej a kommunizmusba. Ebből a tényből következik: lépést kell tartani azzal a fejlődéssel, amely a szo­cialistaországokban végbe­megy. Ugyanakkor békés versenyben állunk a kapitalista országok­kal. Ebben a békés verseny­ben nekünk kell felülkereked­nünk. Szükséges, hogy hazánk­ban a munka termelé­kenysége gyorsabban emel­kedjem mint a kapitalista társadalomban. Ehhez megint csak kiváló szakemberekre van szükség, ami azt jelenti, hogy maga­sabb színvonalra kell emel­nünk az oktatást. A beszámoló elhangzása után vitára került sor. Füri József né, a monori ál­talános iskola szülői munka- közösségének elnöke arról szól t az értekezleten, hogy feltétlenül csökkenteni kell a gyerekek túlterheltségét. Arany István, Vác város végrehajtó bizottságának tit­kára szólt ezután. — Mi. államigazgatási dol­gozók. igen sok segítséget kaptunk már a pedagógusok­tól mindennapi munkánkban. Ezért több mint. hivatali köte­lességünk hozzájárulni az ok­tatásügyi irányelvek gazdagí­tásához Ezért mindjárt javas­latokkal is élek. Véleményem szerint a politechnikai oktatás eredményesebbé tételére szükségesnek látom kép­zett, a gyermekeket sze­rető és pedagógiai érzék­kel rendelkező szakmun­kások bevonását. Másik javaslatom, jelenlegi formájában a továbbképző iskoláknak nincs ösztönző ha­tásuk sem a diákok, sem a pedagógusok részére. El kel­lene érni, hogy két év után valamiféle hozzávetőleges szakkép­zettséget adjon a diákok számára. Józsa Ferencné a ceglédi anyákról jött az értekezlet­be. A Körösi úti iskolában ;anít már huszonegy eszten- leje, s arról a nagyszerű vál- ;ozásról számolt be az érte­kezlet részvevőinek, amely íz elmúlt tizenöt évben tör- ;ént a tanyákon. Rágyánszki Pál, a nagyká­tai kísérleti gimnázium igaz­gatója a 4 -j- 2-es oktatás ed­digi tapasztalatairól szólt. Utána Székely Ödön, a pe­dagógusszakszervezet Pest ne­gyei tanácsának elnöke be­szélt arról, hogy mit kí­ván tenni a szakszervezet az oktatási reform megvalósí­tása érdekében. Ezután került sor Hor­váth András elvtárs, az MSZMP Pest megyei titká­rának nagy érdeklődéssel várt felszólalására. — Közelebb az élethez! — ez az iskolareform legfőbb célkitűzése — állapította meg. Az élet alapját a termelés és a munka adja. Ahhoz, hogy jobban él­jünk, olcsóbban termel­jünk, nagyobb tudásra, alaposabb technikai is­meretekre van szükség. Ma még vádolnak ugyan, hogy visszafejlődést akarunk HaptcetodeK A takarékosság Friss István és Magyari And­rás elvtársak az értekezlet szünetében az általános műveltség vo­nalán. Előbb-utóbb azonban mindenki belátja majd: az élet kívánja így! Feltétlen szükség volt tehát az iskolareformra, hogy csökkentsük a tanulók túlterheltségét, ugyanak­kor növeljük technikai ismereteiket, s ezzel képessé tegyük őket a megnövekedett feladatok végrehajtására. A vitában még igen sokan szólaltak fel. Az oktatási irányelvek vi­tája tovább gyűrűzik. Leg­közelebb a járási székhelye­ken, nagyobb gyárakban, majd az iskolákban vitatják meg az érdekeltek. j Csepel Autógyár mü- /J szakijai kidolgozták a fekete töretű temperaön­tés új módszerét, amely nem igényel új berendezé­seket, mégis lehetővé teszi az öntvények méreteinek és súlyának csökkentését. Ez maga után vonja, hogy lényegesen kevesebb anya­got kell leesztergálni az öntvényekről, kevesebb ideig tart a forgácsolás, s ez jelentős idő és pénz megtakarítását eredménye­zi. Vajon takarékosság-e, hogy a Diósdi Csapágy­gyárban a csapágygörgők felületének módosításával nagymértékben növelték a csapágyak élettartamát? De még mennyire az. A takarékosság számlá­jára írhatjuk, hogy a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában a nyomtatott áramkörök alapját képező nyugati papírbakelit he­lyett üvegszövetből össze­ragasztott, sok tekintetben jobb lemezt gyártanak. Az ország javát szolgálja az is, hogy a Mechanikai Művek ma már az egész országot ellátja elektromos konden­zátorokkal, így már nem kell azokat drága valu­táért, külföldről behozni. Mindezt a műszakiak és a fizikai dolgozók együtt valósították meg. Emellett azonban az úgynevezett kis dolgokat is sok helyen észrevették, A Forte-gyár­ban például ügyet csinál­nak a dolgozók papírszabá­sából, hogy minél kevesebb legyen a hulladék. Ugyan­így a vegyszereket sem öntözgetik szanaszét. el­lenkezőleg, vigyáznak, hogy lehetőleg egy csepp se menjen kárba. A Duna­keszi Járműjavító asztalo­sai és kárpitosai gondo­sabb szabással ügye In s k arra, hogy minél kevesebb fa és műbőr kerüljön a hulladékba, Ugyanitt a KISZ-tagság és a többi fia­tal „gyűjtőhadjáratot” indított és az egész gyár területén összeszedték a fém és más anyagokat. Azóta pedig nemcsak a tisztaság felett őrködnek, hanem az anyagra is job­ban vigyáznak. TI a ilyen jól állunk — II kérdezhetné valaki —, miért kell mégis foglalkoz­nunk a takarékossággal, miért kell napirenden tar­tani. Ennek két oka van, Egyrészt azért,, mert a takarékosság állandó fel­adatunk és a jó eredmé­nyek ellenére, sok még a tennivalónk, másrészt, mert több helyütt kezdik lebe­csülni a kisebb jelentősé­gű takarékossági feladato­kat, A Csepel Autógyárban például a fekete töretű tem pe raö niés megvalósí­tása után nem mindenki, tekintette szívügyének en­nek a jó módszernek a szé­lesebb körű elterjedését, A váci Híradást echnika i Anyagok Gyárában a hí­res üvegszövetek ragasz­tásához külföldi anyagot használnak. Jelentős meny- nyiség megy ebből veszen­dőbe, amit ők annak tu­lajdonítanak, hogy nincs megfelelő berendezésük. Igaz. hogy ez a fő ok, de azért, ha jobban vigyáz­nának, valamennyivel biz­tosan lehetne csökkenteni a veszteséget. A Keményfémipgri Vál­lalatnál sincs még min­den rendben a tajcarékos- ság körül. Mert hz, hogy egyes szerszámokból rosz- szul forrasztották be a ke­ményfém betéteket, seho­gyan sem, nevezhető taka­rékosságnak. j Dunai Cement- és zl. Mészmű építkezésén is lehet és kell is jobban ta­karékoskodni. Itt nagy te­rületen, sok iiállalat dol­gozik. Nagyon sok a munkahely. Ezért szük­séges, hogy minden dolgo­zó vigyázzon a rábízott szerszámra, anyagra. Egy- egy munka elvégzése után ne hagyja szerte a mara­dék anyagot. Egyszóval, '7t Akármilyen jók is az eredmények, min­denki találhat a. portáján tennivalót. Nem ártana mindenütt ismét számve­tést csinálni, hol tartanak és mit lehetne tenni a még takarékosabb gazdálkodás érdekében! Biztosan még ezernyi lehetőséget talál­nak, mint ahogy a Me­chanikai művekben, ahol ez nap mint nap téma, nap mint nap találnak is újabb te nnivalót. Farkas István Kedden jelölik ki a hel a ceglédi kórház 260 ágyas új pavilonjainak Pest megye ötéves terv- javaslatának az egészségügy fejlesztésére vonatkozó része magában foglalja a ceglédi kórház bővítését is. Ezt az építkezést még az ugyancsak tervbe vett új váci kórház építése előtt kívánják meg­kezdeni. Az elgondolás az, hogy Sokan várják a távolsági autóbuszt Cegléden. A várako­zóknak biztosan jólesne leülni. Jó lenne néhány padot ál­lítani ide. (Gábor felv.) a meglevő kórházi pavilo­nok mellé további pavilo­nokat építenek és ebben a teljesen új kórházrészben 260 új ágyat helyeznek el. Hozzávetőleg 34 milliós épít­kezésről lenne szó, de az épí­tési költségekhez Cegléd vá­ros Tanácsa tetemes összeggel járulna hozzá. Az Egészségügyi Miniszté­riumban a megye kiküldött­jeinek részvételével pénteken délelőtt értekezletet tartottak a Pest megye egészségügyi tervjavaslata tárgyában. Első­sorban természetesen a kórház építésével foglalkoztak. Bár a minisztérium elvileg helyesli a megyének a ceglédi kórház bővítésére irányuló tervjavas­latát, még nem adta meg hozzájárulását a pénteki érte­kezleten megvitatott több rész­letkérdés tisztázása után seikr Még újabb felmerült részletek tisztázása mutatkozik szüksé­gesnek és ezért az értekezlet folytatását októberre halasz­tották. Ennek ellenére a mi­niszteri jóváhagyás most már kétségtelennek látszik, úgy­hogy 27-én, kedden Cegléden a megyei és a járási tanács megbízottjai lefolytatják a helykijelölési eljárást. A 400 ágyas új váci kór? építéséről egyelőre nem f, nak tárgyalások, aniiak m, építésébe, ugyanis az eddigi tervek szerint, csak a máso­dik ötéves terv utolsó eszten­dejében kezdenek! A ceglédi kórház új részének építését viszont már 1961-ben megkez­dik. s mintegy két év alatt be is fejezik.­MEGJELENT az uj /CONSUL fáskaírógép Ára: Ft 2500,— Kapható: Budapesten a Népköztársaság útja 31. sz. alatt Vidéken az ösozes OFOTÉRT-üzletben Szállítja: KOVO, Praha

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents