Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-24 / 226. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST IV. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM ZOTTSÁGA É.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 50 HI.I.ER 1960. SZEPTEMBER 24, SZOMBAT Szabadságot és függetlenséget minden gyarmati népnek! Oldjuk meg a leszerelés kérdését! Hruscsov bosséílr fis ElSTSjE-kö&f/y illés !**• tiIcs~- szaluinak áléul ti nos vitájában Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök csütörtök este részt vett Sylvanus Olympio- nak, a Togói Köztársaság New Yorkban tartózkodó miniszterelnökének fogadásán, ahol jelen voltak még: A. Novotny, N. Podgornij, K. Mazurov, valamint a közgyűlés ülésszakára érkezett más küldöttségek vezetői. Hruscsovot ez alkalommal is amerikai és külföldi újságírók hada vette körül. A békés együttélés politikájának távlatairól szólva Hruscsov kijelentette: „úgy vélem, az idő azoknak dolgozik, akik a békés ■ együttélés politikáját támogatják Hruscsov ezután elbeszélgetett Sylvanus OJympióval. A , szovjet kormányfő a jelenlevők nagy tapsa közepette pohárköszöntőt mondott, amelyben éltette Togo és más afrikai országok függetlenségét. Nyikita Hruscsov csütörtökön délután találkozott Nkru- mah ghanai köztársasági elnökkel. Hruscsov és Nkrumah eszmecserét folytatott a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről, valamint az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakáról. Csütörtökön összeült a iSte- gyűlési napirendet előkészítő 21 tagú általános ügyrendi bizottság. Joszip Broz Tito köztársasági elnök csütörtökön találkozott Dwight Eisenhower elnökkel a New York-i Waldorf Astoria szállóban. A két ál- | lamfő beszélgetése körülbelül ■ egy óra hosszat tartott. Eisenhower nagy garral be- . harangozott beszéde csalódást j keltélf párizsi politikái 'körök- í ben és még a polgári sajtó egy részében is. 1 Ugyanekkor általános megkönnyebbülés fogadta azt a bejelentést, hogy Macmillan végre-valahára elszánta magát és New Yorkba utazik az ENSZ közgyűlésére. Sajtókörök a miniszterelnök hosszas vénleányos vonakodását jórészt annak tulajdonítják, hogy Eisenhower véleményére várt. Hírügynökségi jelentések szerint, pénteken, magyar idő szerint 15.40 órakor — ösz- szeült az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése, hogy folytassa az általános politikai vitát. Elsőnek Nkrumah ghanai elnök szólalt fel. Ezután — magyar idő szerint 16.52 órakor — Hruscsov szovjet miniszterelnök emelkedett szólásra, hogy elmondja nagy érdeklődéssel várt beszédét. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov bevezetőben az ENSZ jelentőségét méltatta. Rámutatott: nincs a világon államok képviselőit magában foglaló felelősségteljesebb gyülekezet, mint aminőnek ennek kell lennie.' Nemhiába neA'ezik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének. Csupán két szót szer^J- nék kiemelni a többi közül — mondotta —, ezt a két szót: egyesült nemzetek. Ebben a teremben sok nemzet képviselői vannak jelen és nemcsak a terem falai kell, hogy egyesítsék őket, hanem az emberiség magasztos érdekeinek közössége is. Ma már majdnem száz állam képviselői gyűltek itt össze a nagy fontosságú nemzetközi kérdések megvitatására. Hamarosan itt lesznek közöttünk az ENSZ új tagjainak küldöttei. Mintha széttárulnának e terem falai, még több földet és országot fogadnak be. Mi csak örömmel üdvözölhetjük ezt az eseményt, mert azt kívánjuk, hogy a~ ENSZ-ben ténylegesen valamennyi állam képviselve legyen. A továbbiakban arról szólott: — az a sors jutott nekünk. hogy az emberiség fejlődésének legviharosabb, de egyúttal legszebb időszakában éljünk, s a jövő nemzedékek irigyelni fognak bennünket. Sokminden, ami még nem is olyan régen szinte megingathatatlannak, öröknek látszott, összeomlott, mert lejárt az ideje. Megszilárdult az, ami új, haladottabb. igazságosabb. Korunk olyan időszak, amelyben rohamléptekkel újulnak meg az emberi társadalom létezésének formái; az emberiség soha nem látott hatalomra tett szert a természet erői fölött és soha nem látott módon emelkedik feljebb egy haladottabb társadalmi rendszerbe. Mégis, bár a XX. században élünk, mégis észrevehetők a letűnt i fő jellemvonása, hogy fel- ! századok csökevényei. sőt a J ébredtek a valaha elmara- barbárság maradványai is. | dott, levert és elnyomott rié- Korunknak mégis az az egyik 1 pék. Századunk a szabadságért folvó harc százada Századunk a szabadságért folyó harc százada, amikor a népek lerázzák vállukról az idegen, igát, emberhez méltó életet akarnak élni és harcolnak is ezért. Sok országban, sok földterületen már győzelemmel végződött ez a harc. De vajon azt jelenti-e ez, hogy most már tétlenül ülhetünk? — Nem, hiszen tudjuk, hoüy még az emberek tízmilliói, sínylődnek gyarmati rabságban, kegyetlen nélkülözéseket szenvednek. Minden gondolkodó ember! eltűnődik, vajon mit hoz az I emberiségnek a tudomány ha- | ladása, a nagy XX. század. Az ! emberek joggal mondják, hogy j a XX. század új távlatokat tárt; fel a világ előtt, határtalan le- j hetöségeket arra. hogy megte- j remisük az anyagi javak bősé- I gét és minden tekintetben kielégíthessük az ember szükségleteit. Mások nem kevesebb joggal rámutatnak, milyen óriási veszélyt rejt magában, hogy a tudomány és a technika vívmányai' esetleg nem a nemes célokat fogják majd szolgálni, hanem elsősorban szörnyű pusztító eszközök előállítását. E pusztító eszközök ma tétlenek. Mégis, végeredményben azért készítik őket. hogy egyszer akcióba lépjenek. A derűsen és a sötéten látók e vitájában tükröződik vissza jelenlegi valóságunk. Ennek fő tartalma, hogy két irányzat, két vonal harcol egymással a nemzetközi kapcsolatokban. Természetesen, most nem beszélek a társadalmi rendszerek különbözőségéről, mert a népek és az' államok belső életének e kérdéseit csakis maguk a népek és államok oldhatják meg és nekik is kell megolda- niok. A kölcsönös nemzetközi kapcsolatok e vitás és bonyolult irányvonala nem ma és nem tegnap jelentkezett. A világesemények 'kétféle szemlélete világosan szemben állt egymással már közvetlenül a háború befejezése után is. Az egyik irányvonal szerint a cél j enyhíteni a nemzetközi fesziját- ' séget, megszüntetni a fegyverkezési versenyt, fejleszteni a nemzetközi együttműködést és kiiktatni a háborúkat az emberiség életéből. Milyen nemes! és nagyszerű irányvonal! Hiszen éppen az igazság győzel- ! méért él az ember a földön. | Van azonban egy másik j irányvonal is, és erről sem hallgathatunk. Ez az irányvo- j nal azt a célt szolgálja, hogy szítsa a hidegháborút, segítse a féktelen fegyverkezést, ledöntse a nemzetközi együttműködés pilléreit, nem tekintve ennek veszedelmes következményeit. A nemzetközi kapcsolniuk két irányzata A nemzetközi kapcsolatok e két irányvonala már régóta küzd egymással. Míg azonban az elemi geometriában a párhuzamos vonalak sohasem találkoznak, nemzetközi ügyekben e vonalak összeütköznek Ez pedig szörnyű lenne. Tíztizenöt évvel ezelőtt csak kevesen láthatták előre a nemzetközi politika e két irányvonala közötti harc kimenetelét. Ámde 1960-ban, vagyis most csak a vak nem látja hogy a népek többségében egyre határozottabban és észrevehetőbben kialakul a vélemény: feltétlenül fenn kell tartani a békét. A világ népei, munkásak és parasztok, értelmiségiek, valamint a burzsoázia egy része — a militaristák és monopolisták kis csoportjának kivételével — nem akarnak háborút, hanem békét és csakis békét óhajtanak. Éppen ezért a béke biztosítható, ha a népek erőteljesen harcolnak azért, hogy megkössék a militarista monopolista körök kezét. Most egy éve abban a megtiszteltetésben volt rsszem, hogy beszédet mondhattam erről a szavát messze eljuttató szónoki emelvényről. Ez akkor volt, amikor uz emberiség előtt a nemzetközi légkör meg javulásának sokat- ígérő távlatai tárultak fel. Bővültek a különböző országok felelős állami vezetőinek kapcsolatai. A közgyűlés határozatot hozott az általános és teljes leszerelésről. Megkezdte munkáját a tízhatalmi leszerelési bizottság. Megállapodás jött létre a csúcsértekezlet megtartásáról. Az atom- és hidrogénfegyverrel végzett kísérletek megszüntetéséről folyó tárgyalások szemmel láthatóan haladtak. Mindez világszerte -nagy reményeket keltett az emberek szívében. Ssenki sem vonhatja kétségbe, hogy a Szovjetunió régebben is és most is mindent megtett, illetve tesz azért, hogy a nemzetközi kapcsolatok ebben az örvendetes irányban fejlődjenek tovább. De makacsul kitartanak állásaikon azoy, a sötét erők. amelyeknek érdekük fenntartani a nemzetközi feszültséget. Csupán maroknyi emberről van szó, de ezek eléggé befolyásosak és nagy hatással vannak hazájuk politikájára. Eme erők tevékenységének veszélyes megnyilatkozásába ütköztünk idén tavasszal, amikor az ENSZ egyik legnagyobb tagállamának, az Amerikai Egyesült Államoknak repülőgépei hitszegően behatoltak a Szovjetunió és más államok légiterébe. Sőt, az Egyesült Államok tudatos állami politikai elvévé tették a nemzetközi jognak ilyen fajtájú megsértését. A cabló módszerek politikája Az amerikai repülőgép országunk fölé történt agressziós behatolása és az Egyesült Ál- lampk kormányának ezt követő minden cselekedete megmutatta a népeknek, hogy az Egyesült./Államok kormányának rítegfontolt politikájával van dolgunk, s ez a politika a nemzetközi jog helyébe a rabló módszereket. a szuverén, egyenjogú államok tisztességes tárgyalásai helyébe pedig a hitszegést próbálta állítani. Világszerte tudják, milyen súlyos csapást mért ez a politika a nemzetközi feszültség enyhítésének ügyére. Ez a politika volt az oka a többi között annak, hogy meghiúsult a párizsi csúcstalálkozó, amelynek meg kellett volna vizsgál(Folytatás a 2. oldalon) j ,,Közhírré tétetik...“ Harminc évvel ezelőtt lett kisbíró Kiskunlachá- zán Czidor József- Azóta mindennap nyakába akasztja a kisdobot, dobszóval hívja a falu népét és hírül adja a tudnivalókat. Most nagyon népszerű eniber a faluban. Megemlékezései során elmondja, hogy nem mindip volt a kisbíró ilyen népszerű. A felszabadulás előtt, amikor rendkívüli. adófizetésre szólította fel a falu lakóit, sokázor öl akarlak megverni. 1941- ben ő közölte a háború hírét, 1945 májusában sírva ölelgették a lakosok. amjkor a békéről mondott hitt. Legkedvesebb emlékei közé a földosztás kihirdetése tartozik. Ma már egyre kevesebb lesz a dolga. mert a megváltozott körülmények között é'ő falusi lakosság a rádión és a sajtón keresztül értesül %z aktuális ese- nényekről, közérdekű rendeletekről. Kishunlac- házán is szerelik már a hangszórót és Czidor Józsi bácsi még ez évben szögre akasztja hisdobját és’ezután már sokkai kényelmesebben, a tanácsházáról, hangszórón keresztül ismertetheti a lakossággal a közleményeket. íMTI-foto, Birgés Árpád íelv.) Közelebb az élethez! Megyei aktíva ülésen vitatták meg asr, oktatási irányelveket Péntek délelőtt az EDOSZ- székházban megyei aktíva- ülést rendeztek, amelyre meghívták a m egye sok iskolája- | nak igazgatóját.’ tanárait, a megyei gyárak és termelőszö- ; vetkezetek vezetőit, dolgozóit, és a szülői munkaközösség tagjait. Az aktívaülésen megjelent Friss István elvtárs, 1 az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Horváth András elvtárs, az MSZMP Pest megyei Pártbizottságának titkára. ' a Központi Bizottság ! póttagja, Keleti Ferenc elvtárs, a Pest megyei Tanács vb-éinöke,' Magyart András, az Agrártudományi Egyetem rektora és mások. Az ankét j résztvevőinek Szabó Sándor j elvtárs. a megyei tanács vb- ; elnökhelyettese tartott elő- i adást az oktatási irányelvek tervezetéről. — Felmerül a kérdés, mi ! tette szükségessé az oktatási ! rendszer reformját? — kezd- j te beszámolóját Szabó Sándor elvtárs. Erre röviden úgy válaszolhatunk, hogy maga az élet, a szocialista építés előrehaladása követeli meg, tehát objektív szükséglet. Egész oktatásügyünknek, mint a kulturális forradalom alapvető tényezőjének, éppen az a legfőbb feladata, hogy még inkább alkalmassá tegye a növekvő ifjúságot, a dolgozókat a szocialista építés gazdasági és kulturális feladatainak megoldására. A szocializmus építése sokoldalúan képzett, művelt embereket kíván, de egyben alakít és formál is. — Kétségkívül, az elmúlt tizenöt esztendő alatt jelentőben fejlődött ók+atásügyünk. Ma megyénkben 377 általános iskolában mintegy 110 ezer gyermek tanul. A tanköteles korú gyermekek 99 százaléka rendszeresen jár iskolába. A tanulólétszám növekedésével jelentősen emelkedett az általános iskolában tanító pedagógusok száma is. Mégis, eddigi iskolai rendszerünknek komoly ! fogyatékosságai voltak. To- í vábbhaladásunk egyik alapvető antia, az oktató munka | egyoldalú, elméleties beállí- j fása. Sokakban még mindig j az a felfogás él tovább, j amely éles különbséget tesz ' a szellemi és fizikai munka között. Ugyanakkor iskoláink tananyaga is egyoldalú, a gyakorlati vonatkozások csaknem teljesen hiányoznak belőle. A tanulóknak sok olyan, ma már nem korszerű ismeretet kell elsajátíta- niok, amelynek igen kevés köze van mai életünk problémáihoz. Iskoláinkban a tananyag zsúfolt, a tanulókat erejükön felül megterhelik. Középiskoláink kétharmad része gimnázium és csupán egyharmad része technikum; szakmai képzettséget is nyújtó iskola. Ezen a téren megyénkben a helyzet még rosszabb. — Iskolarendszerünk re- formja tehát az eddig elért eredményeket akarja tovább fejleszteni és egyben a szocializmus építése során jelentkező új igényeket kielégíteni. Szükségessé vált tehát az élet és az iskola kapcsolatának megszilárdítása. A tanulás összekapcsolása a munkával többek között azt is eredményezi majd, hogy a tanulók belepillantanak a tér. melésbe és közvetlen módon tapasztalják, mit jelent a szocializmus építése, milyen szerepet játszik az ország előrehaladásában a munkásosztály és pártja; egyszóval egyre jobban megértik r-zi életünket. A nyolcosztályos általános iskola megmarad a jövőben is. A tankötelezet.ség változatlanul hatéves korban kezdődik, de nem 14, hanem 16 eves korig tart. Ugyanis az a tapasztalat, hogy a tanulók húsz százaléka még nem. végzi el az altalános iskola nyolc osztályát. A reform alapján tovább szélesítik és fokozatosan bevezetik a gyakorlati-műszaki-politechnikai oktatást. Megyénkben az elmúlt tanévben 73 iskolában folyt ilyen irányú foglalkozás. Szeptember 1-től újabb 35 iskolában kezdték meg a politechnikai nevelést. -Vz irányelvek alapján 1965-ig valamennyi általános iskolában bevezetjük a politechnikai oktatást. — Sokan kérdezik lölünk, bogy mi lesz a jelenlegi gim(Folytatás a 3. oldalo-n)
