Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-20 / 222. szám

1960. SZEPTEMBER 20, KEDD Vác város vezet a községfejlesztési tervek megvalósításában Javaslat a községek és városok közötti nemes vetélkedésre Hétfőn délelőtt két fontos értekezletet tartottak a megyei tanácsházán a községfejlesztési kérdésekről. Reggel nyolc óra­kor kezdődött dr. Farkas Mi­hály vb-titkár elnökletével a megyei tanács községfejlesztc- si bizottsága ülése, tíz órakor pedig Gárdonyi Géza tanács­tag elnökletével a megyei ta­nács községfejlesztési állandó bizottsága ült össze. A községfejlesztési bizottság a megye négy járási jogú városa, Cegléd, Nagykörös, Szentendre és Vác fejlesz­tési tervét vizsgálta felül abból a szempontból, hogy az idei tervekből mennyit valósítottak már meg és mennyi valósulhat meg be­lőlük az év végéig. A megbe­szélésen a négy város vezetői is megjelentek. A bizottság megállapította, hogy a négy városban általában hetven százalékig mar megvalósították az idei terveket és az év végéig kivétel nélkül mindegyik­ben megvalósítják összes fejlesztési terveiket. Ebben a pillanatban a legjoo- ban áll Vác, ahol a legtöbb valósult meg a tervekből. Külön foglalkozott a bizott­ság Szentendre városnak azzal az elhatározásával, hogy az el­következő évek alatt körülbe­lül ötmillió forintos költséggel kultúrházat épít és így végre pótolja a város egyik legsúlyo­sabb hiányát. A kultúhház ter­veit már meg is rendelte, a költségekre azonban egyelőre fedezetet nem tudott még ki­jelölni. A bizottság ebben a kér­désben véglegesen nem foglalt állást, felhívta azonban Szentendre veze­tőit, hogy november 7-ig terjesszék be a kultúrház terveit és költségvetését, azok ismeretében később újból megvizsgálja a lehe- tőségeket. ~ A megbeszélésen különben megállapították, hogy a négy város ebben az évben több mint 18 millió forintot költ fej­lesztési célokra, hétmilliót Cegléd, négyet Nagykőrös, egyet Szentendre és hatot Vác. Mivel a megye községfejlesztési előirányzata körülbelül százhúszmillió forint, a ha­talmas összeg tizenöt szá­zalékát kapják a városok. A község- és városfejlesztési állandó bizottság ülését Gár­donyi Géza elnök nyitotta meg, majd dr. Révész László, a Ikiözségfejlesztési csoport vezetője beszámolt a megyé­ben tartott községfejlesztési ellenőrzések eredményéről. A járásonként tartott vizsgálatokkal azt ellen­őrizték, hogy az egyes községek milyen mérték­ben hatották és hajthat­ják végre terveiket. Felszólalt az ülésen dr. Far­kas Mihály vb-titkár és arra hívta fel a bizottság figyel­mét, hogy a községfejleszíési tervek kifogástalan végrehajtása érdekében fokozottabb gondot kell fordítani a helyi tanácsok és a kü­lönböző tömegszervezetek, köztük elsősorban a Haza­fias Népfront közötti kap­csolatok kiépítésére és fölhasználására, mert ez a leghatékonyabb módja a társadalom mozgósí­tásának a községfej lesztésá munkák végrehajtásához. Az állandó bizottság ja­vaslatot terjeszt a megyei ta­nács elé a megyei községfej­lesztési verseny megszervezé­sére. A javaslat szerint a jö­vő évtől kezdve ilyen versenyt szerveznének a járások és járásonként az egyes községek között. A verseny három első helye­zettje tekintélyes pénzjutal­mat kap, amelyet községfej­lesztési célokra használhat fel. A bizottság tagjai saját vá­lasztókerületükben tüzetesen megvizsgálják a községfejlesz­tési tervek állását, majd ok­tóber elején részletesen meg­vitatják a megyei tanács ok­tóberi ülésének anyagát. A megyei tanács ugyanis októberben tárgyalja a jö­vő évre készülő község­fejlesztési terveket. Az állandó bizottság végül megtárgyalta saját negyedik negyedévi munkatervét, amelyben a jövő évi község­fejlesztési tervek előkészítési munkálatai is szerepelnek. HAJNALTÓL KÉSŐ ESTIG SZÁNTJA A FÖLDEKET A VÖRÖS ZÁSZLÓ TRAKTOROS BRIGÁD Az Aszódi Gépállomás Vö­rös zászló traktoros brigádjá­nak tagjai Verseg és Kartal termelőszövetkezeti községek földjein virradattól késő estig szántják a földeket. A brigád­hoz 15 traktor tartozik. Né­hány héttel ezelőtt a Sipos Zoltán vezette brigád tagjai elhatározták, hogy őszi tervü­ket tíz százalékkal túlteljesí­tik. Tegnap közölték velünk, hogy a brigád eleget tett vál­lalásának és most arra töre­kednek, hogy őszi kampány­tervüket nemcsak tíz, hanem 15—20 százalékkal teljesíthes­sék túl. Csehszlovákia magyar gépeket vásárol A bmoi vásár magyar ki­állításának sikere az üzleti tárgyalások biztató eredmé­nyeiben is megmutatkozik. Ed­dig mintegy tizenötmillió devi­zaforint értékű gép eladását és vételét kötötték le külke­reskedelmi képviselőink. Csehszlovákia nagy érdeklő­dést mutat a magyar radiál- fúrógépek, marógépek, eszter­gapadok, a Csepeli Gépgyár, valamint a budapesti és az esz­tergomi szerszámgépgyár ké­szítményei iránt. Tárgyalás fo­lyik hat Ganz—MÁVAG mo­torvonat, nagyobb mennyiségű gabona- és silókombájn, a Gá­bor Áron Gépgyár gázgenerá­torai, valamint több ezer ma­gyar televíziós készülék ex­portjáról. Ugyanakkor a magyar kül­kereskedelmi szervek csehszlo­vák szerszámgépek, mintegy ezerháromszáz Zetor-traktor és más csehszlovák készít­mények megvételéről tárgyal­nak. Horgásztanya a ráckevei Duna-parton A ráckevei Duna-parton el­készült az új horgásztanya, a nyugalmas sport kedvelői, akik kedvenc helyüket töme­gesen látogatják, pompás ott­hont kaptak az új parti sé­tány mellett, a műemlékké nyilvánított régi vízimalom szomszédságában. A helybeli horgászegyesület és a községi tanács a kirándulók régi kí­vánságát teljesítve, szállást építtetett a szép környezet­ben. Hetven-nyolcvan mázsa burgonya holdanként Ceglédbercel két termelőszö­vetkezetében, a Petőfiben és a Rákócziban lényegében befe­jezték a burgonya szedését. A két szövetkezet gazdái csak­nem 200 hold burgonya termé­sét takarították be. A száraz, csapadék nélküli időjárás mi­att a vártnál valamivel keve­sebb, 70—80 mázsa szépen fej­lett burgonyát szedtek fel hol­danként. Dicsérjék nagyszerű sikerek! A község kommunistái ezen­túl nemcsak pártesemé­nyek során találkoznak majd egymással. A nagy szeretettel óvott és rendben tartott párt­házban az elmúlt hét szombat estéjétől, naponta lesz lehető­ségük arra, hogy munkájuk végeztével összejöjjenek ba­ráti beszélgetésre, eszmecse­rére, televízióműsorra vagy más, nemes szórakozásra. A gyömrői kommunistáknak egy­szóval néhány nap óta klub­juk van, amelyet, a felsőbb pártszervek értékes anyagi tá­mogatása mellett a község társadalmi összefogása hozott létre. A KISZ-vezetősegválasztások ■ U.. , -,r ..... | .1 # WBÍWi4í«»jt első tapasztalatai A KISZ megyei végrehajtó bizottság tegnapi ülése az ed­dig lezajlott ötvenöt vezető­ségválasztó taggyűlés tapasz­talataival foglalkozott. A sze­mélyes élmények és tapaszta­latok azt mutatják, hogy az üzemi, termelőszövetkezeti, városi és községi alapszerve­zetek kiszistáinak túlnyomó többsége fontos állomásnak tekinti az alapszervezeti ve­zetőségek újraválasztását; Már a külsőségek is ezt bi­zonyítják. A fiatalok szinte teljes létszámban jelennek meg mindenütt. Volt olyan alapszervezet, például a tápióbicskei, ahol mind­össze egyetlen KISZ-tag hiányzott, ő is betegség miatt. A többi ötvennégy taggyűlé­sen a KISZ-fiatalok kilenc­ven százaléka megjelent. A legtöbb helyen a meghívott párt- és társadalmi vezetőkön kívül, KISZ-en kívüli fia­talok is nagy számban részt vettek az ünnepélyes összejö­vetelen. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága elemzéséből az is kiderült, hogy vitakészségben sem volt hiány. Különösen ott élénkült fel a tagság, ahol a beszámoló az ifjúság életével — a munkával, a ta­nulással ,a kultúra és a sport kérdéseivel foglalkozott. Pél­dául a Diósdi Csapágygyár KISZ-vezetőségének be­számolója nemcsak az el­múlt évek tevékenységét elemezte, hanem a gyár ötéves tervének azokat a feladatait is taglalta, amelyeknek végrehajtásá­ban az ifjúság példát mu­tathat. A tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy néhány községi KISZ-alapszervezet vezetőségének beszámolója in­kább a múlttal és a legköze­lebbi hetek, hónapok tenni­valóival foglalkozott. Például Püspökszilágyon meg sem említették, hogy a Dózsa Népe Tsz-ben jelenleg mit segíthetnek a kiszesek, ho­gyan emelhetik a közöst a jók közé. A megye mintegy 550 KISZ- szervezetében még ezután kerül sor a vezetőség újra­választására Ezeken a tag­gyűléseken nagyobb gondot kell fordítani a vezetőség be­számolójának elkészítésére, mert a tapasztalat szerint ott, ahol a beszámoló alapos elemzés alá veszi a jövőt, a tennivalókat, ahol a múltat azért, és úgy taglalják, hogy abból következtetést vonhas­sanak le a mára, a jövőre — ott élénk a vita, hasznos ha­tározatok születnek. A vezetőségválasztó tag­gyűlések mozgósító erejűek. A ikiszesek őszinték a dicsé­retben, de a bírálattal sem fukarkodnak; Ezeken a meg­beszéléseken vitatja meg a megye ifjúsága a KISZ máso­dik kongresszusának irányel­veit is. Ennek jegyében és e felelősség tudatában készí­tik elő kiszeseink a vezető­ségválasztó taggyűléseket. d. k. Szombaton a délutáni órák­ban nyílt meg hivatalosan a kényelemmel és ízléssel be­rendezett intézmény, amelyről az avató beszédében Radvá- nyi Barna elvtárs úgy emlé­kezett meg, mint a jóban- rosszban összetartó elvtársak második otthonáról. S valóban. Gyomron a párt­ház eddig sem csak irodája, taggyűlések vagy vezetőségi ülések színhelye volt a kom­munistáknak. Itt jöttek össze a néphatalmat féltő legjobbak az ellenforradalom sötét, vész­terhes napjaiban, idejöttek a meg nem ingott harcosok az MSZMP központi szervének megalakulása után, hogy küzdve a félrevezetett embe­rek nézeteivel, megvívják igaz harcukat, hogy Gyomron is erőssé tegyék a szocializmus : győzelmébe vetett hitet. Ide­jártak a párttagok — sőt nem egy pártonkívüli — abban az időben is, amikor a helyi pártvezetőség felváltva tartott napi ügyeletet, hogy nyomban választ adhasson az élet által felvetett problémákra. M égis, a most megnyílt pártklub többet akar el­érni, mint az elmondottak. Az avató beszéd szónoka a gyömrői kommunisták nevé­ben ajánlotta fel a klub ven­dégszeretetét azoknak a pár- tonkívülieknek, akik munká­jukkal, érzéseikkel közel ke­rültek a párthoz. A község kommunistáinak barátságos klubja így teremt további al­kalmat a párt eszméjének megismertetésére a pártonkí- vüliek között. Nincs kétség aziránt, hogy a megválasztott klubvezetőség szép szándékai és tervei meg­valósulnak az új otthon falai között s a példa másutt is kö­vetésre talál. Dicsérje a nagy­szerű kezdeményezés a lelkes úttörőket! A. E. És azokról az ellenőrökről, akik mindezt nem veszik ész­re. Legalábbis a fentiek miatt történő felelősségrevonás olyan ritka, mint a fehér holló. De még annál is ritkább... És azokról, akik bögrekocsmát „nyitnak”, s nem törődve má­sok sorsával, csak azt lesik mohó szemmel, hogyan gyűl­nek a forintok a kötényzseb­ben, hogyan issza le magát a sárga földig a vendég, s ho­gyan fizet újra és úji*a, míg csak fillérje sem marad. És azokról, akik szeme előtt űzik tevékenységüket ezek a bögre- kocsmások, akiknek hivatal­ból feladatuk lenne minden ilyen megakadályozása, dehát nem akarnak rossz fiúk lenni, ilyen népszerűtlen dolgot csi­nálni, s így tovább. Igen, róluk is kell beszélni, s nemcsak beszélni, hanem erélyesen fellépni a mulasz­tókkal szemben. Mert — ha minden igaz — rövidesen el­vonókúrára lehet kötelezni a notórius részegeskedőt. De nem lehet kötelezni arra a csapost, hogy betartsa a mi­niszteri rendelkezést?! Lehet és kell is kötelezni, s egycsa- pásra kevesebb lenne a ré­szeg, hiszen a legtöbb alkalmi részeg csak egy pohárra megy be... A józan életű többségre le­het támaszkodni, ha megfe­lelő eréllyel lépünk fel azok ellen, akik felelőtlenségből, érdekből kezére játszanak azoknak, akik egy pohárral kezdik, de csak a lerészege- déssel fejezik be. (m) A kocsma előtt vitt el utam, s akaratlanul is fültanúja vol­tam, amikor a komák az egyik húzódozót kapacitálták: csak egy pohárra! Mindez nem ra­gadt volna meg az emlékeze­temben, ha a kapacitáló em­berekkel és a vonakodóval néhány órán belül nem hoz ismét össze a sol’s — a rend­őrőrszobán. Ugyanis oda kísérték be a társaságot, mert összevereked­tek a kocsmában, s mire szét­választották őket, derekasan helybenhagyták egymást. Pe­dig csak egy pohárra tértek be... Az italról, az iszákosságról az elmúlt években éppen ele­get írtunk, talán túl sokat is, a tájékozatlanabb embernek úgy tűnhetik, mintha járvány­ról lenne szó. Kevés az iszá­kos, csak éppen: azért aka­dunk fel mindinkább rajtuk, mert változott a „gusztus”, az egészséges társadalmi ösztön mind kevésbé tűri azokat, akik fittyet hánynak a szocia­lista együttélés íratlan és írott szabályainak. Nem is azokról akarok itt szólni, akik min­dennap a pohár fenekére néz­nek, akik nem egyszer addig isznak, amíg csak egy fillér­jük sem marad. Hanem in­kább azokról, akik mindezt — elősegítik. Például azokról a vendéglátóipari alkalmazot­takról, akik minden tiltó rendszabály ellenére kiszol­gálják az amúgy is részeg vendéget. Akik szemrebbenés nélkül kiviszik a tizedik fél­decit is, holott már látják, hogy „hótt részeg1’ az illető. Turistaszállót és eamping-tábort kap Szentendre A Pest megyei Tanács ille­tékes szervei a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatallal együtt a Dunakanyarban szer­zett eddigi .tapasztalatok, alap­ján állandóan foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, ame­lyek az idegenforgalom foko­zatos emelkedésével járnak. A legsúlyosabb ezek között kétségtelenül a szálloda­hiány. Nagy befektetésekre lenne szükség a kérdés meg­oldásához, a népgazdaság rendelkezésére álló erőforrá­sait más, fontosabb és sür­gősebb problémák megoldá­sáig azonban erre a célra igénybe venni nem lehet. így belátható időn belül nem kerülhet sor a Dunakanyar­ban motelek építésére, a szállodahiányt tehát csak ol­csóbb lehetőségek kihaszná­lásával enyhíthetik. Ezt a célt szolgálták a Visegrádon megnyitott turistaszállók, amelyek már ebben a szezonban száz szálláshelyet bizto­sítottak a kirándulók szá­mára. Ez a száz ágy azonban kevés­nek bizonyult, különösen a csúcsforgalom heteiben. Az Idegenforgalmi Hivatal éppen ezért állandóan kutatja az új turistaszállók berendezé­sének lehetőségeit. így merült fel néhány-hó- i napja az a terv, hogy Szent­endrén, a Pap-szigettel szem­közti domboldalon álló tá­gas, kényelmes épületet, amely régebben Antolik szentendrei polgármester nya­ralója volt, turistaszálló cél­jaira rendezik be. Az épü­lettel Szentendre város ta­nácsa rendelkezik. Nehézsé­get csak az okoz, hogy né­hány család 1956-ban, ki­használva az akkori zűrza­vart, önkényesen, minden hatósági engedély vagy ki­utalás nélkül beköltözött az épületbe, és azóta is ott la­kik. A törvény módot nyújt ugyan az önkényes lakás- foglalók kilakoltatására, Szentendre város tanácsa azonban az érdekeltek szo­ciális helyzetére való tekin­tettel nem gondol arra, hogy velük szemben alkalmazza a törvény rendelkezéseit. Értesülésünk szerint rövi­desen mégis sor kerül arra, hoigy a gyönyörű helyen és környezetben álló épületet az idegenforgalom szolgála­tába állítják. Szentendre ugyanis vállalta, hogy az önkényesen beköltözött la­kók számára néhány, jelen­leg lakhatatlan, régi épület rendbehozásával másutt biz­tosít hajlékot. Az Idegenforgalmi Hiva­tal pedig a turistaszállás berendezését vállalja. A tervet általános helyes­léssel fogadták mindenütt és így bizonyosnak lát­szik, hogy jövő nyárra már hetven turista szál­lást találhat a szép vil­lában. Itt említjük meg, hogy a jövő szezonra megnyílik a Pap-szigetre tervezett cam- ping-tábor is. A munka sze­repel Szentendre város táv­lati tervében, fedezet is van a táborépítés költségeire. Mind az új turistaszálló, mind a camping-tábor alkalmas lesz arra. hog' előmozdít­sa Szentendre évről évre fokozódó idegenforgalmát. PISTA BÁCSI kára szerződtetésnek. Ott lehetett látni a járásban mindenütt, ahol a földművesszö­vetkezetekért tenni kellett. Valkón a fel­ügyelő bizottság elnö­ke volt. Ott is, a já­rásnál is, minden gyűlésen, minden ér­tekezleten pontosan és szorgalmasan meg­jelent. Helyesebben szólva: részt vett. Ja­vaslataival, vélemé­nyével, megfontolt tanácsaival segítette a munkát. A legtevé­kenyebb tagja volt a járási választmány­nak is. Jóindulatú, barát­ságos arcú és tekin­tetű öregember volt. Szívesen fogadták mindenütt, pedig ba­rátságossága ellenére nem rejtette véka alá a véleményét. És ép­pen azért, mert szi­gorú, de igazságos embernek ismerték, sohasem haragudtak meg reá. Legutóbb Valkón az egyik italboltveze­tőt marasztalta el a poharak kétes tiszta­sága miatt. De olyan alaposan, hogy az­után őt magát is bántotta a kemé­nyebb hang. A követ­kező találkozásnál nem átallotta meg­kérdezni: — Aztán, öcsém, haragszol-e a kemény szóért? — Hát, Győri bá­tyám, az igazat meg­vallva, egy kicsit mellbevágott. De iga­za volt. Most nézze meg a poharaimat — tette hozzá. A poharak valóban ragyogtak. Pista bá­csinak igaza volt, s 717 cm 'kis gond egy i* járás földmű­vesszövetkezeteinek élkor mány zása. így van ez a gödöllői já­rásban is, ahol a Földművesszövetke­zetek Járási Központ­jában bizony sokszor fáj Magyaróvári Pá­léit feje. A gondok megoldásában a biz­tos talajt, támaszpon­tot Győri Pista bácsi jelentette. Hetven- négyéves kora ellené­re, fiatalokat is lepi­páló lelkesedéssel dolgozott. Pista bá­csinak :sak üzenni kellett, és nem volt az a feladat, amit ne vállalt volna. Mindig híres volt segíteni akarásáról. A felszabadulás után V ácszentlászlón ter­melési felelős lett és a termelési bizottság : tagja. Úttörője volt a • járásban a cukorré- ; pára és a gépi mun­az igaz szó ered­ménnyel járt... Nemrégiben az egész járásra kiterje­dő brigádvizsgálat kezdődött. Természe­tesen a brigádnak az egyik tevékeny tagja Győri Pista bácsi volt. Mogyoródon, Valkón, Csömörön végzett a vizsgálattal és Pécel került sorra. Itt lett rosszul mun­ka közben Pista bá­csi. Pista bá xit haza­vitték. Munkatársai már csak a rákoske­resztúri temetőben találkoztak vele újra, hogy búcsút vegye­nek tőle. A sírgödröt meghatott munkatár­sak koszorúja vette körül. Pista bácsi sírja bezárult. De a gödöl­lői járás földműves- [ szövetkezeteiben még sókáig emlegetni fog- j ják Pista bácsit. . i (s) i Örömeink — gondjaink EGY POHÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents