Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

I960. SZEPTEMBER 18, VASÁRNAP MEGYE I KJCírlap 9 Afrika előretörése az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének szeptem­ber 20-án megnyíló 15. ülés­szaka új körülmények közepet­te tanácskozik majd: immár számszerűleg is megmutatko­zik, hogy az imperializmus sorra veszti el pozícióit a vi­lágban s túlsúlyra jutnak a béke és az antikolonializmus erői. Az ENSZ-nek kezdetben 51 tagállama volt; amelyek kö­zül 39-re biztosan számíthatott a nyugati tömb. A latin-ameri­kai országokat például az USA biztos szavazógépének tekinthette (már ez magában 21 szavazatot jelentett), Ázsia és Afrika népei viszont szinte egyáltalán nem voltak képvi­selve a világszervezetben. A nyugati hatalma^ automatikus többsége azonban nemcsak számszerűleg olvadt le az el­múlt másfél évtized során. Az új tagállamok — köztük a népi demokratikus országok, Ázsia és Afrika számos állama — je­lentősen növelték az ENSZ- ben levő antiimperialista „tömbötUgyanakkor pedig azon ENSZ-tagállamok közül, amelyek korábban az észak­amerikai szavazógépezethez tartoztak, egyre újabbak száll­tak szembe az Egyesült Álla­mokkal. Ide sorolhatjuk pél­dául Kubát vagy Egyiptomot (az Egyesült Arab Köztársasá­got). 15 «íj tagállam Az erőviszonyok eltolódása még inkább szembetűnik a mostani 15. közgyűlésen, amelynek; elején mintegy 15 új országot Vesznek fel, a Bizton­sági Tanács ajánlása alapján. Az új ENSZ-tagállamok közül 14 az idén függetlenné vált af­rikai országok közül kerül ki, ezenkívül Ciprus, amely a kö­zelmúltban nyéi'te él — á gyar­matosítók hosszú huzavonája után — függetlenségét és vált köztársasággá. Az idei eszten­dő tehát az ENSZ-ben „Afrika előretörése” jegyében zajlik le, mirff ahogVSfí 'az' 1960-as évet is „Afrika előretörése” ■ jellemezte a világpolitika szín­padán». Afrika nagyobbik része im­már lerázta . magáról a gyar­matosítók uralmát, Kongóban, Algériában, Kenyában, Nyasz- szajöldön, Rhodéziában és másutt pedig folyik a harc a kolonialisták kiűzéséért. Ez a harc tükröződött; az ENSZ- ben is. A gyarmattartó orszá­goknak a világszervezet fóru­mai előtt az elmúlt esztendők­ben egyre inkább figyelembe kellett venniok az' afrikai Or­szágok közvéleményének aka­ratát. Afrika országai immár nem csupán a gyámsági tanács végnélküli vitáinak tárgyai, hanem aktívan bekapcsolód­nak az ENSZ politikájának ki­alakításába, természetesen el­sősorban a gyarmatosító impe­rializmus elleni harcba. A leg­utóbbi esztendők eseményei — tavaly már tíz afrikai ország volt az ENSZ tagja, többsé­gű^ aktívan bekapcsolódott a Eolonializmusellenes küzde­lembe, s az ázsiai országokkal együtt kialakították az impe­rializmusellenes ázsiai—afrikai csoportot — megmutatták, hogy a független államok egy­re több gondot okoznak a nyu­gati hatalmaknak, elítélik a fegyverkezési hajszát, követe­lik az atomkísérletek és az atomfegyverek eltiltását és a gyarmatosítás minden formá­jának maradéktalan felszámo­lását. Az ázsiai—ufrikal csoport erősödése Afrika felszabadulásának meggyorsulásával most előre­láthatólag 24-re emelkedik az afrikai ENSZ-tagállamok, s közel ötvenre az ázsiai—afri­kai csoport országainak szá­ma. Ha ehhez hozzászámítjuk a szocialista országok és né­hány semleges, antiimperia­lista ország szavazatait, nyil­vánvaló, hogy a közgyűlésben a nyugati hatalmak számos fontos kérdésben elvesztik többségüket. Ez máris nyug­talansággal és félelemmel tölti el a nyugati nagyhatal­makat, s lapjaikban máris felvetették: meg kellene vál­toztatni a szavazás rendjét az ENSZ-ben, úgy, hogy a nagyhatalmak több szavazat­tal rendelkezzenek... Nyil­vánvaló, hogy most, amikor érzik háttérbe szorulásukat, többségük elvesztését, immár nyíltan is megpróbálják két­ségbevonni az ENSZ tagálla­mainak egyenjogúságát... Többségük elvesztése fölötti félelmük tükröződik egyéb­ként az Egyesült Államoknak abban a manőverében is, hogy váratlanul azonnalra össze­hívták az ENSZ rendkívüli közgyűlését a kongói kérdés megvitatására. Az USA kor­2 2 2 2 ^ UJ ENSZ-TAGALLAMOK ^ 2 2 mánya — nyilvánvalóan attól való félelmében, hogy néhány nap múlva, a 14 új afrikai ország felvétele után, tovább rosszabbodik helyzete s az afrikai küldöttségek számá­nak megnövekedése tehetet­lenné teszi manőverjét — a rendes közgyűlés összeülése előtt akarja megsütni pecse­nyéjét az ENSZ-ben és áldást kérni az amerikai sugallatra ENSZ-segítséggel Kongóban végrehajtott katonai puccskí­sérletre. Afrika kormányainak többsége ugyanis a Lumumba vezette törvényes központi kormányt támogatja, amely­nek a kongói parlament ismé­telten bizalmat szavazott. ITj lehetőségek Az új tagállamok felvételé­vel — amelynek eredménye­ként a tagállamok száma a jelenlegi 82-ről előrelátható­lag 97-re, vagy 98-ra emelke­dik (kérdéses ugyanis Mali Államszövetség felvétele, mi­vel Szenegál kivált belőle, Szudán viszont ragaszkodik Mali egységéhez, a Kongói Köztársaság mandátumáról is vita várható: jelenleg két kü­lönböző kongói küldöttség van az ENSZ-ben) — meg­nehezül hasonló imperialista manőverek keresztülvitelének lehetősége a világszervezet­ben. S azzal, hogy az új afri­kai államok belépése gyöke­resen megváltoztatja az Egye-' sült Nemzetek Szervezetében ma uralkodó erőviszonyokat, lehetőség nyílik arra, hogy a világpolitikában is megváltoz­zék az ENSZ szerepe, s olyan fontos kérdésekben, mint a le­szerelés, az atmofegyverek el­tiltása, Algéria — előrelépjen. Az algériai kérdésben a lég- ütóbbi közgyűlés során még kisebbségben maradt a Fran­ciaországot elítélő ázsiai—af­rikai határozati javaslat. Az idén azonban új többség ala­kulhat ki ebben a kérdésben, s a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának ügyében is. Nem állíthatjuk, hogy a most felvételre kerülő afri­kai országok konnányai egy­értelmű álláspontra helyez­kednek minden kérdésben. Nyilvánvaló, hogy Sekou Tou- ré radikalizmusa és éles antiimperialista politikája el­tér például attól a Youlou ab­bé elképzeléseitől, aki, mint a vplt francia Kongó el­nöke, a belgákkal együttmű­ködve, Kasza vubut támo­gatja Lumumbával szemben. De abban a fő kérdésben, hogy a gyarmati uralmat fel kell számolni, együtt szavaz­nak majd — különben szem­ben találják magukat saját országuk közvéleményével. A kormányfők részvéí elével Kétségtelen, hogy „Afrika előretörése” az ENSZ-ben mindenképpen kedvezőbb kö­rülményeket teremt az impe­rializmus-ellenes küzdelem számára. A mostani közgyű­lés jelentőségét mindemellett történelmivé teszi, hogy a Szovjetunió kormányának kezdeményezése nyomán a delegációk jelentős részét — az eddigi értesülések sze­rint harmincnál több küldött­séget — kormányfő. illetve államfő vezeti. Hruscsov elv­társ mellett ott lesz New Yorkban Kádár János, Todor Zsivkov, Gheorghiu-Dej, Pod- gornij és Mazarov elvtárs — akik a Baltilaa nevű hajón utaznak Amerikába. Novotny, Gomulka és Mehmet Sehu mellett ott lesz számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szág, valamint semleges kor­mány legfőbb vezetője, köz­tük Nehru, Nasszer, Fidel Castro, Nkrumah, Sekou Tou­re, Szukarno, Tito. Ilyen körülmények között Eisen­hower — noha az amerikai kormány bojkottálni akarta a kormányfők ENSZ-be való utazását — kénytelen felszó­lalni a közgyűlésen és várha­tó Macmillan brit miniszter- elnök utazása is. így a mos­tani közgyűlés valóságos „ENSZ-csúcsértekezlet” lesz, amelyen mindenekelőtt a kér­dések kérdése, a leszerelés szerepel majd. A világ érdeklődéssel kísé­ri a közgyűlés- előkészületeit, várja az ott elhangzó .meg­nyilatkozásokat, remélve,, hogy a világszervezet — a nemzetközi erőviszonyokban és nem kismértékben a tag­államok összetételében be­következő változások ered­ményeként — megszűnik az amerikai külügyminisztérium fiókszervezete lenni, s hozzá­járul bolygónk sorsdöntő kér­déseinek megoldásához. Sebes Tibor Amerikai manőver: rendkívüli ENSZ-közgynlés A Biztonsági TanáCs pénte­ken estp magyar idő szerint 20.21 órakor összeült a kongói helyzet tanulmányozására. A péntek esti ülésen Ghana küldötte szólalt fel, kifogásol* ta. hogy a nyugati hatalmak nyomására a Biztonsági Ta­nács ülésére nem hívták meg a kongói nép képviselőjét. A kongói eseményekről kijelen­tette, hogy az ENSZ-csapatok- nak nincs joguk figyelmen kí­vül hagyni a Lumumba ve­zette törvényes kongói kor­mány akaratát. A NATO-országok csapa­tait. ki kell vonni és he­lyükbe afrikai csapatokat kell Kongóba irányítani. Amíg a Biztonsági Tanács már elfogadott határozatait nem teljesítették, nincs szükség arra. hogy újabb üléseket hív­janak össze a kongói kérdés­ijén. Kijelentette: a Biztonsági Tanács tiltakozzék az ENSZ képviselőinek a kongói ügyek­be való beavatkozása ellen. __ Az Egyesült Arab Köztár­saság képviselője hangsúlyoz­ta, hogy Belgium kongói magatar­tása durván megsérti a Biztonsági Tanács hatá­rozatait és veszélyezteti a világbékét. A szünet után a marokkói delegátus hangoztatta, hogy az Egyesült Nemzetek egyet­len célja Kongóban a köz­ponti kormány szuverenitásá­nak és jogainak tiszteletben- tartása lehet. Nem kétséges, hogy a kongói válság oka a belgák magatartásában kere­sendő. Az egész baj oka az, hogy a belgák agressziót kö­vettek el Kongó ellen, és meg­kísérlik zűrzavarba taszítani az országot. Az egyetlen or­vosság: ■ együtt kell működni a kongói központi kormány- nyál, s a belga csapatok- na& azonnal, minden fel­tétel nélkül el kell távoz- ‘ niuk Kongóból. A jugoszláv és etiópiai kül­döttség felszólalása után Libéria delegátusa hang­súlyozta, elmúlt, a szavak ideje, most már tettekre van szükség. Libéria teljesen a kongói köz­ponti kormányt támogatja és az ENSZ-nek magáévá kell tennie ezt az álláspontot. Ezután, Zorin, külügyminisz­Megnyílt a TIPTOP" Nagykőrösön Xeenao nyílt mee a meeye legkorsze­rűbb Bnkiszoleáló formában működő boltja Nagykörösön. A Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalat bolthálóza­tának 20 százaléka már új kereskedelmi módszerekkel üze­mel. A megye lakos­sága megszerette és igényli is az új ke­reskedelmi formá­kat. A nagykőrösi cipőbolt áruellátása bármelyik fővárosi cipőbolttal felveszi a versenyt. ( _) te rhelyeUes. a Szovjetunió kül­döttségének vezetője szólalt fel. Felhívta ,a figyelmet rá, hogy a Biztonsági Tanács meghívta számos afrikai ál­lam képviselőjét, vegyen részt, a megbeszéléseken, de nem hívták meg annak az ország­nak képviselőjét, amelynek problémáját tárgyalják. A Biztonsági Tanács ~ folytatta a Szovjetunió képvi­selője — meghallgatta az afrikai államok képviselőinek véleményét. A nyugati dele­gátusok a tanácsban egyálta­lán nem szóltak arról, hoev megsértették a Biztonsági Ta­nács korábbi határozatait, az afrikai államok képviselői mind beszéltek erről és mind vádat emeltek bizonyos EífsZ-képviselők, vala­mint ama kormányok el­len, amelyek megsértették a Biztonsági Tanács hatá­rozatait. Az afrikai országok képvise­lői szóvátették, hogy Belgium szabotálja csapatainak kivo­nását és a belgák továbbra is támogatják a szakadár eleme­ket és különösen a katangai bábkormányt. Ezután Correa, ceyloni kül­dött formálisan beterjesztet­te Tunéziával együtt elké­szített határozati javaslatát. Ezután szavazásra került a sor. Rövid sorrendi vita után először a szovjet javaslatról döntöttek, amelyet 7:2 arány­ban elvetettek, Ceylon és Tu­nézia tartózkodott a szava­zástól. Ezután a tunéziai— ceyloni javaslathoz benyúj­tott szovjet módosítások fe­lett szavaztak. A Szovjet­unió által javasolt módosítá­sokat kisebb-nagyobb több­séggel egymás után elvetet­ték. Utána a tunéziai—cey­loni közös javaslatra keiült sor. Az elnök bejelentette, mint­hogy a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja — a Szov- ■ jetunió — a javaslat ellen szavazott, a javaslatot elve­tették. Zorin bejelentette, hogy a Szovjetunió kérni fogja, az ENSZ közgyűlésének most következő ülésszakára tűz­zék a következő kérdést: „a Kongói Köztársaság politikai függetlenségét és területi integritását fenyegető veszély.“ Dean angol küldött rövid felszólalása után került sor a Biztonsági Tanács ülésének legdrámaibb mozzanatára. Wadsworth amerikai küldött emelkedett szólásra és azt állította, hogy a Szovjetunió lehetetlenné akarja tenni az ENSZ hatékony tevékenysé­gét Kongóban. Az Egyesült Államok kül­döttsége ezért kéri, hív­ják össze ,az Egyesült Nemzetek Szervezetének sürgős rendkívüli köz­gyűlését. Zorin, a Szovjetunió kül­döttségének vezetője ismét szót kért. Kijelentette, hogy nagyon meglepi az Egyesült Államok képviselőjének ál­láspontja. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének rendes közgyűlése szeptember 20-án megnyílik. Miért nem lehet ezen a közgyűlésen megtár­gyalni a kongói kérdést? Azért, mert az Egyesült Államok előkészítette a kongói központi kormány meg­buktatását. Ez úgy lát­szik, sikerült, és az Egye­sült Államok most sze­retné szentesíttetni ezt az akcióját az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésével. Ezután az elnök elrendelte a szavazást, az amerikai ja­vaslatról. Szavazás előtt azon­ban Zorin bejelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsé­ge jogtalannak tekipt minden olyan határoza­tot, amelyet a rendkívüli közgyűlés összehívásáról hoznak, mert ezt a határozatot az ál­landó tagok nem fogadták el 'feOTSKgmgg. szazáé, során...-.p-an sza­vaztak az Egyesült Államok javaslatára, a Szovjetunió és Lengyelország ellene szava­zott, Franciaország pedig tar­tózkodott a szávazástól., Az ENSZ rendkívüli közgy(Hg£e szombaton, New York-i Mj||lő szerint este 8.00 órakor;'!je­gyár -idő szerint éjjel 1 órákor ül össze. Az ENSZ-parancsnokság támogatja a kongói összeesküvőket Hírügynökségi jelentések sze­rint nem állt helyre a kap­csolat Leopoldville és a kül­világ között. A hírügynöksé­gek és a lapok tudósítóinak kerülő úton Brazzaville-ből érkező töredékes jelentései alapján nem lehet pontos ké­pet kapni a leopoldville-i helyzetről. A New York Times tudósí­tója szerint Mobutu ezredes egységei elfoglalták a leopold­ville-i távíróhivatalt és nem engedik oda az újságírókat. Mobutu katonái állítólag el­foglalták a parlament épüle­tét és letartóztatták Lumum­ba hivatalának 20 munkatár­sát. Mint az amerikai tudósítók közleményéből kitűnik, a tör­vényes kormány ellen elköve­tett összeesküvői cselekmé­nyek nyilvánvalóan össze vannak hangolva és az ENSZ kongói parancsnokságának tá­mogatásával szemmel látha­tóan egyetlen központból in­dulnak ki. Az AP tudósítója jelenti, a kongói parlament tagjai az­zal vádolják Kaszavubut és Mobutut, hogy „a belgák és más imperialisták kezére ját­szanak A tudósító véleménye sze­rint „aligha lehet kételkedni abban, hogy Kaszavubu elnök és Mobutu összehangoltan cse­lekszenek”. Hol tartózkodik Lumumba? Több nyugati jelentés arról szól, hogy Lumumba kongói miniszterelnök leopoldville-i lakásáról guineai katonák vé­delme alatt ismeretlen helvre távozott. A ghanai kormány nyilatkozata A ghanai kormány nyilat­kozatot adott ki, amelyben kifejtette azt a véleményét, hogy Ileo úgynevezett kormá­nya Kongóban nem rendelke­zik a szükséges tekintéllyel és az ENSZ fegyveres erőire tá­maszkodik. A nyilatkozat hoz­záteszi, hogy Ghana nem haj­landó támogatásban részesí­teni egy törvény ellenesen lét­rehozott kormányt, amely mö­gött nem áll Kongó népe.' A ghanai kormány úgy látja, hogy Ileo előtérbe hozásában nagy szerepe volt a külföld' beavatkózásnak. Lefoglalták Kubában az amerikai bankokat Fidel Castro kormánya le­foglalta valamennyi Kubában levő amerikai bankot. Pénteken hivatalosan közöl­ték, hogy a kubai kormány összeesküvés vádjával 12 em­bert letartóztatott. A közle­mény hozzáfűzi, hogy az. egyik letartóztatott lakásán ellen- forradalmi propaganda-anya­got találtak. Kuba felkérte az Egyesült Államokat, azonnal hívja ha­za havannai nagykövetségé­nek két alkalmazottját.

Next

/
Thumbnails
Contents