Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

wécVéi #Orlap I960. SZEPTEMBER *8, VASÄRNAP Mi lesz a sorsa a megye tsz-ei részére kiutalt és most raktárakban porosodó gépeknek? 75 traktor, 261 munkagép és 75 pótkocsi várja a megrendelést A járási tanácsok és a tsx-ck gyors intézkedésére van szükség Sokat vitatkoztak az el­múlt év telén s az idén kora tavasszal a termelőszövetke­zetek és a járási szervek kép­viselői a szövetkezetek ez évi gazdasági tervének tár­gyalásakor. A tsz-ek egy ré­sze ugyanis túlzottan, sok esetben kellő pénzügyi alap nélkül akarta gépesíteni gaz­daságát. A végleges tervek összesítésekor kitűnt, hogy a megye tsz-ei részére mint­egy 300 traktor és egyéb munkagép lenne szükséges. Az állam 40 millió forint tá­mogatást biztosított arra a célra, hogy a megye ter­melőszövetkezetei, saját pén­zük hozzáadásával — a gép vételára 25—50 százaléka ere­jéig — megvásárolhassák a gépeiket. A megvitatott és a közgyű­lések által is elfogadott ter­vek reálisak voltak, megfe­leltek a tsz-ek legszüksége­sebb gépi beruházási igényei­nek. Az elfogadott tervek csak a legszükségesebb gépek beszerzését tették lehetővé, így érthető, hogy o. tavaszi, kora nyári hónapokban nem egy tsz-vezető méltatlanko­dott, mert — szerintük — a megye és a minisztérium nem tudja biztosítani a kért traktorokat, munkagépeket. A megyei szervek egyetértet­tek azzal, hogy még több gép kellene. Meggyőző érvelé­süknek, bizonyításuknak nagy része van abban, hogy Pest megye 1960 harmadik-negye­dik negyedévére pótkeretet, valamint tízmillió forint ál­lami támogatást kapott újabb gépek beszerzésére. A Föld­művelésügyi Minisztérium Ellátási Igazgatósága ...még, májüsban közölte ezt a Pest megyei Tanács v. b. mező­gazdasági osztályával. Gondolhatná bárki, hogy azóta a termelőszövetkeze­tek már birtokukba is vet­ték a gépeket, amelyekért oly sokszor szóltok. Sajnos, nem így történt. Az idén a megye 217 trak­tort kapott. Noha ezt keve­sellték a tsz-ek és a járások vezetői, a 217 gépből csak száznegyvenkettőt vásároltak meg eddig, 75 traktor még mindig a gépekért hadako­zó szövetkezeteket várja. Az RS—09-es eszközhordozó traktorból 44, az UTOS-trak- torból 9, az UE—28-asból négy, a K—25-ösből tizen­három darab várja a vásár­lókat. Hosszú hónapok óta a raktárakban áll 37 darab kétvasú ég 7 darab három­vasú függesztett eke, ame­lyekből összesen hatvannyol­cat kapott a megye. A húsz gyűrűshengerből 12, a nyolc KTV—24-soros vetőgépből hat, a húsz darab SZLN 48 soros vetőgépből 12, a tizen­két darab SZTN 3-tagú mű­trágya-szóróból 10 darab, a 88 pótkocsiból 75 darab po­rosodik a raktárakban. Eze­ken kívül még számos, csak kiutalásra kapható —■ a tsz- ek által annyira sürgetett — gép hever eladatlanul —■ Pest megye részére fenntartva -— a raktárakban. A megyei tanács illetékesei­től kapott, valamint a tények által alátámasztott bizonyíté­kok azt mutatják, hogy a me­gye részére biztosított gépke­ret fedezi a termelőszövetke­zetek ez évi igényeit. Az a ta­pasztalat azonban, hogy a ter­melőszövetkezetek főleg csak Zetort akarnak vásárolni pót­kocsival. az egyéb gépek be­szerzését elhanyagolják, talaj­művelő és növény ápoló mun­kagépek vásárlására kevesen gondolnak. Ezzel a megállapí­tással egyetértenek a járási ta­nácsok is, de: szinte semmit nem tettek a tarthatatlan hely­zet megváltoztatására. A tavasszal például gondot okozott a palántázás, kevés volt a tsz-ekben a munkaerő, ugyanakkor a megye részére biztosított 26 darab TP 4-es palántázógépből csak nyolc fogyott el. A harmadik-negye­dik negyedévre kapott pótke­ret elosztását a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a járá­sokra bízta. A 64 139/106. szá­mú körlevélben felhívták a já­rási tanácsok figyelmét, — még májusban —, hogy posta- fordultával közöljék: járásuk területén melyik tsz-nek mi­lyen gépekre van szüksége. Sajnos, a járási tanácsok nem adtak kielégítő válaszo­kat a megyei tanács felhívá­sára. Ezért júniusban a 64 649/ „ 48. számú körlevélben — ame­lyet köfVétlénij] a megye 205 tsz-ének küldték ki á megyéi tanácstól a megrendeléshez szükséges formanyomtatvá­nyokai együtt — a ' tsz-eket kérték, haladéktalanul közöl­jék és rendeljék meg a gaz­daságukba szükséges gépeket. Noha, csupán ötven tsz küld­te vissza a megrendelőlapot, beigazolódott, hogy a járási ta­nácsok a gépelosztást nem a tsz-ek bevonásával végezték el. , A Váci Járási Tanács pél­dául azt közölte, hogy a járás­ban á tsz-eknek nincs szüksé­gük gépre. Ugyanakkor a tsz- ek közvetlenül a megyei ta­nácstól két traktort, egy ekét, egy vetőgépet és egy műtrá­gyaszórót kértek és kaptak. Ugyanez előfordult a budai já­rásban, Nagykőrösön, a mono- ri járásban és a ceglédi járás­ban is. A járási tanácsok mulasz­tása miatt a megye részére biz­tosított első félévi gépkeretbő' nem utalhattak ki tizenhé erőgépet és 124 munkagépet míg a második félévi pótkeret­ből ötvennyolc traktor és 13r különböző gép maradt kiuta- lattan. Pest megyében a rendelke­zésre álló, eddig még ki nen utalt erő- és munkagépekhe: szükséges hitelfedezetet az il­letékesek biztosítani tudják ha a tsz-ek a gépvásárlásho: szükséges 25 százalék saját ere hozzájárulást megadják. (/ második félévi póthitel keret bői öt és félmillió forintot méí fel sem osztottak!) Problémá jelent az is, hogy a tsz-ek eg] része nem veszi igénybe a já rási bankfiókoknál számukr; fenntartott hitelösszeget. Töbl esetben előfordult, hogy i bankfiókok a tsz-ek részére ; hitelt még márciusban meg nyitották, de annak felhaszná lása még a mai napig sem tör tént meg. A közelmúltban megtartót vizsgálatok tanúsága szerint * dabasi járási bankfiókná megnyitott keretből még ren delkezésre áll gépek vásárlásá ra a járás tsz-ei részér l 146 000 forint, a gödöllői já rásban 558 000 forint, a mono ri járásban 416 ezer for in Nagykőrös városában 504 00 | forint ,stb. A helyzet* tehát az, hogy az állam biztosította a tsz-ek ré­szére szükséges gépeket, ren­delkezésükre bocsátott ked­vezményes hitelt is, azonban a tsz-ek csak vontatottan ve­szik igénybe a felkínálj érde­küket szolgáló, nagy segítsé­get. Mind a nyári, mind a most folyó őszi munkák so­rán felbecsülhetetlen értékű segítséget adhattak volna ezek a gépek. Felmerül a , kérdés: ki a felelős azért, hogy a vak- tárakban porosodnak ezek az olyannyira szükséges trakto­rok, és munkagépek? Véleményünk szerint fele­lősség terheli a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, de még inkább a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait. Vé­leményünket az támasztja alá, hogy a pótkeret kiutalásánál felelőtlen és hanyag munkát végeztek: A megyei tanács azért hibáztatható, mert ahe­lyett, hogy minden rendelke­zésére álló eszközzel megkö­vetelte volna a járási taná­csoktól utasításai gyors és pontos végrehajtását, a köny- nyebb megoldásnak engedve, közvetlenül a tsz-ekhez for­dult a megrendelés kérésével. A megyei tanács hibáztatható azért is, mert a tavasz óta nem. gondoskodott a koráb­ban igényelt és a tervekben is jóváhagyott gépek kiutalá­sáról és keveset tett azért — a járási tanácsokkal egyetem­ben —, hogy a megye részére biztosított gépek haladéktala­nul munkához lássanak. Mu­lasztás terheli a termelőszö­vetkezetek vezetőit is, mert nem vették igénybe az előző­leg kért gépeket, noha ■ a já­rási bankfiókok részükre, biz­tosították a hitelkeretet,.... A tényék egyszerű ,még.á.f- 'apításyyal'azonban ’ rhég nem jutottunk messzire. Vélemé­nyünk szerint a megyei ta­nács és a járási tanácsók me­zőgazdasági osztályának a já­rási pártbizottságok támoga­tásával a legsürgősebben felül kell vizsgálniok a területükön működő tsz-ek helyzetét. Rá­juk vár az a halaszthatatlan feladat, hogy a tsz-ekkel egyetértésben mielőbb gon­doskodjanak a megye részére biztosított gépek megvásárlá­sáról és azonnali munkába állításáról. Ezt követeli mind­annyiunk érdeke. Csekő Ágoston Állaftenyésztő gazdaság lesz a dunavarsányi Petőfi Tsz A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai egyéni korukban is kedvelték az állattenyésztést és állat­hizlalást. Elsősorban szarvas­marhatenyésztéssel foglalkoz­tak szívesen, " ­A tagságnak és a vezető­ségnek is az volt a véleményé, hogy ezt az idei évét, közös gazdálkodásúk első esztende­jét, a leendő fejlett színvona­lú* állattenyésztés megalapo­zására szánják. Ezért kisebb munkaegység-értéket terveztek. Úgy látták' jobbnak, hogy in­kább kisebb legyen a jövede­lem, de állami hitel nélkül, saját erőből építsék meg a férőhelyeket, s ugyancsak sa­ját erőből gondoskodjanak ta­karmánytároló helyről is. Ter­vüket meg is valósították. A termelőszövetkezet ma­jorjában vakolásra váró, jól megépített, 60 férőhe­lyes növendékistálló bi­zonyítja a szövetkezeti gazdák előrelátását és szorgalmát. Ugyancsak most épül három góré, amelyben összesen 20 vagon kukoricát tárolhatnak. A daráló építése pedig már befejeződött. Áz állattenyésztés megala­pozását tartották szem előtt vetéskor is. S most — ha nem is. a várt. mértékben —, de- ele­gendő takarmány áll majd rendelkezésükre. A legfontosabb feladat: a gyors betakarítás, erre fordít­ja most a tagság a fő' figyel­met. A nagy munkaigényű kertészet mellett 175 hold ku­korica, 40 hold burgonya, 20 hold cukorrépa, 25 hold csato­rnádé, 20 hold másodvetésű, silókukorica és néhány hold takarmányrépa vár betakarí­tásra, emellett 38 hold lucer­na és lŐ'Tiold maglucerna le­vágásáról, és begyűjtéséről is gondoskodniok kell. A- betakarítást a gondo­san előkészített ütem­terv szerint, úgy szervezik meg, hogy a gépek folya­matosan végezhessék a mélyszántást. A burgonyánál 30 fő, a cukor­répánál 20 fő, a kukoricatörés­nél 30 fő- és a lucerna' gép utáni fémgyűjtésénél szintén 30 ember dolgozik majd. ’ A szövetkezetben már szo­kássá vált, hogy több szövet­kezeti gazda családját is moz­gósítja a-fő munkák idején, hiszen nő ezzel a család jö­vedelme, másrészt az időben elvégzett őszi munkákkal' a bőségesebb következő eszten­dőt készítik elő. Dolgoznak is é családta­gok. elsősorban a kerté­szetben, de további 15—20 családtag munkába állá­sával lehet számolni az eddigi tapasztalatok alap­ján. ' . A tagság bízik a saját ere­jében és a vezetésben. A. ve­zetők pedig bíznak az embe­rekben, így a gondos, előrelá­tó gazdálkodásnak és a szor­galomnak meglesz az eredmé­nye. Egy esztendő múlva már a dunavarsányi: Petőfi Ter­melőszövetkezet kiváló hús- és tejtermelő gazdaság lesz. (tm). Veszekedés nélkül - többre leltet jutni Régi vita szűnt meg a tápiószelei Keleti Fény Tsz-ben Vásároljon ismétJS. csengte ébresztő órát 160 Fi-ért Kapható: élű- EKtZf.S- a mAibékmltwmii, áüAMi imistm zénk telepedett csendnek súlya van. Ilyenkor már nehéz megtörni. Mihály bácsi bóklászolva jön mellettem. Tekin­tete az utat‘pász­tázza. Most leha­jol. A bekötőút porában szeg csil­lan. Nemrég ke­rülhetett ide. nem volt ideje meg­rozsdásodni. ' Fel­veszi. Megforgat­ja tenyerében egy­szer-kétszer. Must­rálja. Aztán jobb­jával fellebbenti kabátja szárnyát, s a szegét lajbiiá- nak zsebébe süly- lyeszti. Szólni, kérdezni szeretnék, de az öreg megint leha- . jól. Most drótot talált. Hajlítgat. csavargat rajta ■ eayqt-kettőt: nem ette-e meg a rozs­da? Aztán- egyen­geti. majd kis ka­rikába tekeri, át­hurkolja, hogy ne essen szét. Miután így el játszogatott, vele. a drótof. is g riadráqzsebtíé sül­lyeszti. • — TJgyan Mihály bácsi, minek szedi porítani. Éppen ezért az a gondozó, aki. a meghatározott idő alatt egy-egy borját 130 kilós súlyra felnevel, ezer li­ter tej kifejése után járó ősz- szeget tudhat a magáénak. Tehát pontosan 500 forintot érő munkaegységet kap, (Égy munkaegység értéke terv.sze­rint 38 forint.) A szép jöver delem tehát az utódok lelki­ismeretes, felnevelésére ser- kenti/'a.gondozókat,, ...V ., A sertéstenyésztők az-ellesi atiagZ ‘ válamrhÉ ". a ^választási súly növeléséért; küzdenek*.. Ä fehé.rhússertés kocáknál. ... a legalacsonyabb ellesi szint, a hét utód. Amennyiben egy- egy' kocától hét' kismalacot nyolchetes kórban 16 kilós áttogsúllyal leválaszt a gon­dozó, 50 forintot írnak javá­ra. Ezen felül ahány kis­malacot leválasztanak, ány- nyiszor ötven forint jár a gondozónak. A növendékserté­seknél a súlygyarapodás sze­rint részesülnek a jövedelem­ből a'gondozók. Negyven ki­lós súlyig mindén felvett ki­ló után 1,80 forintot kapnak, A negyven kilón felüli, azaz a hízódisznóknál egy kiló .rá- hizlal ássál 1,40 forintot ér­demel ki a gondozó. A növendéksertéseknél • és a hízóknál naponta történik a mázsálás — a végleges el­számolás természetesen csak az elszállítás után történik — és a vezetőség véleménye sze­rint soha nem volt még ilyen jó a takarmányértékesítési százalék a növendék- és a hí­zódisznóknál, mint tavasz pta. Soha nem választottak le ilyen szép malacokat;, mint az idén., <> * . Elült a veszekedés, meg­szűnt a torzsalkodás a tápió­szelei Keleti Fény Tsz-ben a növénytermesztők és az ál­lattenyésztők • között. Pedig azt sem lehet mondani, hogy az állattenyésztők me ’ ke­vesebb munkaegységet sze­reznek, mint régen, mert most is beírják havonta a munkaegység-könyvükbe . a 60—65 munkaegységet. Nagy különbség azonban az előző időszakhoz képest, hogy szinte szemmel láthatóan nö­vekszik. fejlődik -az állatállo­mány. Több tejet adnak a te­henek, jobban híznak a disz­nók, mint. régen. — és ez a lényeg. A növénytermesz­tők is látják, hogy az állat­tenyésztők rászolgálnak jöve­delmükre. megdolgoznak ér­te. Látják azt is, hogy az ál­lattenyésztők eredményesebb munkája az ő jövedelmükét is növeli.’ Mihók Sándor % a gondozók nagy gonddal tö­rődtek volna vele. A több mint tíz esztendeje tartó vita az idén véglegesen lezárult. Lezárult, ■ mégpedig közmeg­elégedésre. Tavasszal ugyanis, amikor arról volt szó, hogy a növénytermesztésben megho­nosítják az eredményességi munkaegységet tehát min­denki -.'az-. általa:"elért; termés- eredmény utáül:vfásáS§őÖfk Í5á ! jövedelemiből •.'olyahú javas­lat" is- elhangzott, hogy való­sítsák meg ugyanezt -az ál­lattenyésztésben is. A javaslat helyes volt, be­vezetése azonban már nehéz­ségekbe ütközőit;' A járásnál és a megyénél agsak a növény- termesztésre dolgozták ki, a tagságot a termelésben érde­keltté tevő új jövedelemelosz­tás módszerét, az állattenyész­tésre nem. A tsz vezetőségé­nek dicséretére szolgál: meg­birkóztak a nehézséggel. Ad- dig-addig törték a fejüket, ad- dig-addig számoltak, amíg megtalálták a helyes arányt.'A becsületes munka mellett be­csületes jövedelemhez jutnak az állattenyésztők, de jól jár a termelőszövetkezet is, mert több hasznot’ hajt az állatte­nyésztés, mint bármikor. A szarvasmarhatenyésztés­ben dolgozók egy-egy tehén ; gondozásáért 0,5 munkáegy- ; séget kapnak havonta és min- | den liter kifejt tej után 5Ö ; fillért írnak számukra jóvá, : A tehenészek érdekeltek ab- ; ban, hogy minél több tejet | fejjenek. De, hogy ezt meg- : valósítsák, jobban is kell gon- ■ dozniok és etetniök a jószágot. ;Nos, e tekintetben nem érheti íszó a tehenészek -háza elejét, j A vezetőség 3200 liter tejet ; számított a tervben egy-egy te- I hóntól ebben az évben. Az el- ;ső hat hónap után tudódott ki, íhogy átlagosan 2164 liter te­ljét fejtek a tehenektől, tehát ;az év végére jóval túlteljesítik a tervet. ; Ahány liter tej, annyiszor 50 ; fillér, a gondozó javára. A tsz l kasszájába is gyorsabban jön ja pénz. Az első félévben száz- ;ezer forinttal több tejpénz fu- jtott be, mint amennyire szá- ; mítottak. . Előrelátóan gondoskodtak ; arról is: a tehenészek ne icsak arra gondoljanak, hogy minél több tej legyén, hanem : arra is, hogy a kisborjak is jó ellátásban részesüljenek. A ; szövetkezetben ugyanis az ál- ; lományt' a saját maguk által : nevelt borjakkal akarják sza­Szinte a megalakulás óta tartott az ellentét az állatte­nyésztők és. a növénytermelők: között a tápiószelei Keleti Fény Tsz-ben. Több mint tíz esztedeje alakult a tsz, tehát több mint egy évtizedig mond­ták egymásnak a „haragszom- rádot”. Az ellentétek oka a munka­egység volt. A növénytermelők azt állították,, liogy az állatt,e- ; nyészitésben .„„nyakló ..nélkül5? ! írják '*a‘ munkaegysége^ é-Az Íá-fiatfeiiyés?jók' ; . válasza pe­dig az volt, hogy nekik nincs : vasárnapjuk, nincs ünnepnap- : juk, mindig szolgálatban kell lenniök, megérdemlik a több jövedelmet. . Mindkét fél állításában volt igazság, de a. növénytermesz­tők mégiscsak közelebb jár­tak ahhoz. Vasár- és ünnep­nap ide, vagy oda, de semmi­képpen sem állott arányban az állattenyésztők két- három­szoros ; keresete a növényter­mesztőkével szemben. Különö­sen nem azért, mert a tsz ál­latállománya nem' volt vala­mi híres, és nem mutatta, hogy fel azt a szeget,', meg drótot? Megáll. Rámnéz \ nagy csodálkozva. — Megszoktam. A ztán megint ballagunk to- üább. Az öreg nagysokára azért csak megszólal. — Az én időm­ben mén drága dolgok voltak ezek — mondja. — Vagy inkább a pénz. a kereset volt a kevés. Be­csülni kellett min­den darab drótot, szeget. Tudom, azóta másként van. Most tíz fo­rintért száz Hiten szeget is mér a boltos. Meg aztán, tudja — fordul mostmár bizalma­sabban hozzám — sok autó iár ide a tszrbe. Viszik a zöldséget, ezt., azt. Ha kilyukasztjr, a kerekít egy na­gyobbacska szeg. hát az bosszúság, meg kár. Nemcsak a. sofőrnek. Pénz­be kerül az ne­künk is. Én men tudja szokásból is — inkább felve­szem. Győri Mihály ^ A tsz-be vezető ^ bekötőúton öreg paraszt ban- ^ dukol előttem. % Néha jobbra, más- $ kor balrn tér el ^ az egyenestől. Ta- Ián többet ivott a % kelleténél, a cse- £ mői rizlingből? £ Nem valószínű, £ hiszen még kora 6 délelőtt az idő. ^ Meg azután egy- % egy ilyen kitérés % után le is hajol, ^ mintha felvenne ^ valamit. £ Gyorsabb tem­£ pora ösztökélem £ az apostolok lo- í vát. Nem kerül f nagy megerölte- p tésbe, hogy utol- % érjem az öreget. ^ Tisztességgel kö- ^ szöntjük egymást. ^ Kezet nyújtok, ö csak az ujjahegyét % adja. ^ — Karászi M.i­hály — mondja í bemutatkozásom- ra. '/ — Még druszák % !.s vagyunk — ör- í vendezek. y Az öreg nem % túlságosan érté- % keli felfedezésem. £ A beszélgetés ez- 1 í után sem akar <2 megindulni. A kö­A SZEG

Next

/
Thumbnails
Contents