Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18 / 221. szám
wécVéi #Orlap I960. SZEPTEMBER *8, VASÄRNAP Mi lesz a sorsa a megye tsz-ei részére kiutalt és most raktárakban porosodó gépeknek? 75 traktor, 261 munkagép és 75 pótkocsi várja a megrendelést A járási tanácsok és a tsx-ck gyors intézkedésére van szükség Sokat vitatkoztak az elmúlt év telén s az idén kora tavasszal a termelőszövetkezetek és a járási szervek képviselői a szövetkezetek ez évi gazdasági tervének tárgyalásakor. A tsz-ek egy része ugyanis túlzottan, sok esetben kellő pénzügyi alap nélkül akarta gépesíteni gazdaságát. A végleges tervek összesítésekor kitűnt, hogy a megye tsz-ei részére mintegy 300 traktor és egyéb munkagép lenne szükséges. Az állam 40 millió forint támogatást biztosított arra a célra, hogy a megye termelőszövetkezetei, saját pénzük hozzáadásával — a gép vételára 25—50 százaléka erejéig — megvásárolhassák a gépeiket. A megvitatott és a közgyűlések által is elfogadott tervek reálisak voltak, megfeleltek a tsz-ek legszükségesebb gépi beruházási igényeinek. Az elfogadott tervek csak a legszükségesebb gépek beszerzését tették lehetővé, így érthető, hogy o. tavaszi, kora nyári hónapokban nem egy tsz-vezető méltatlankodott, mert — szerintük — a megye és a minisztérium nem tudja biztosítani a kért traktorokat, munkagépeket. A megyei szervek egyetértettek azzal, hogy még több gép kellene. Meggyőző érvelésüknek, bizonyításuknak nagy része van abban, hogy Pest megye 1960 harmadik-negyedik negyedévére pótkeretet, valamint tízmillió forint állami támogatást kapott újabb gépek beszerzésére. A Földművelésügyi Minisztérium Ellátási Igazgatósága ...még, májüsban közölte ezt a Pest megyei Tanács v. b. mezőgazdasági osztályával. Gondolhatná bárki, hogy azóta a termelőszövetkezetek már birtokukba is vették a gépeket, amelyekért oly sokszor szóltok. Sajnos, nem így történt. Az idén a megye 217 traktort kapott. Noha ezt kevesellték a tsz-ek és a járások vezetői, a 217 gépből csak száznegyvenkettőt vásároltak meg eddig, 75 traktor még mindig a gépekért hadakozó szövetkezeteket várja. Az RS—09-es eszközhordozó traktorból 44, az UTOS-trak- torból 9, az UE—28-asból négy, a K—25-ösből tizenhárom darab várja a vásárlókat. Hosszú hónapok óta a raktárakban áll 37 darab kétvasú ég 7 darab háromvasú függesztett eke, amelyekből összesen hatvannyolcat kapott a megye. A húsz gyűrűshengerből 12, a nyolc KTV—24-soros vetőgépből hat, a húsz darab SZLN 48 soros vetőgépből 12, a tizenkét darab SZTN 3-tagú műtrágya-szóróból 10 darab, a 88 pótkocsiból 75 darab porosodik a raktárakban. Ezeken kívül még számos, csak kiutalásra kapható —■ a tsz- ek által annyira sürgetett — gép hever eladatlanul —■ Pest megye részére fenntartva -— a raktárakban. A megyei tanács illetékeseitől kapott, valamint a tények által alátámasztott bizonyítékok azt mutatják, hogy a megye részére biztosított gépkeret fedezi a termelőszövetkezetek ez évi igényeit. Az a tapasztalat azonban, hogy a termelőszövetkezetek főleg csak Zetort akarnak vásárolni pótkocsival. az egyéb gépek beszerzését elhanyagolják, talajművelő és növény ápoló munkagépek vásárlására kevesen gondolnak. Ezzel a megállapítással egyetértenek a járási tanácsok is, de: szinte semmit nem tettek a tarthatatlan helyzet megváltoztatására. A tavasszal például gondot okozott a palántázás, kevés volt a tsz-ekben a munkaerő, ugyanakkor a megye részére biztosított 26 darab TP 4-es palántázógépből csak nyolc fogyott el. A harmadik-negyedik negyedévre kapott pótkeret elosztását a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a járásokra bízta. A 64 139/106. számú körlevélben felhívták a járási tanácsok figyelmét, — még májusban —, hogy posta- fordultával közöljék: járásuk területén melyik tsz-nek milyen gépekre van szüksége. Sajnos, a járási tanácsok nem adtak kielégítő válaszokat a megyei tanács felhívására. Ezért júniusban a 64 649/ „ 48. számú körlevélben — amelyet köfVétlénij] a megye 205 tsz-ének küldték ki á megyéi tanácstól a megrendeléshez szükséges formanyomtatványokai együtt — a ' tsz-eket kérték, haladéktalanul közöljék és rendeljék meg a gazdaságukba szükséges gépeket. Noha, csupán ötven tsz küldte vissza a megrendelőlapot, beigazolódott, hogy a járási tanácsok a gépelosztást nem a tsz-ek bevonásával végezték el. , A Váci Járási Tanács például azt közölte, hogy a járásban á tsz-eknek nincs szükségük gépre. Ugyanakkor a tsz- ek közvetlenül a megyei tanácstól két traktort, egy ekét, egy vetőgépet és egy műtrágyaszórót kértek és kaptak. Ugyanez előfordult a budai járásban, Nagykőrösön, a mono- ri járásban és a ceglédi járásban is. A járási tanácsok mulasztása miatt a megye részére biztosított első félévi gépkeretbő' nem utalhattak ki tizenhé erőgépet és 124 munkagépet míg a második félévi pótkeretből ötvennyolc traktor és 13r különböző gép maradt kiuta- lattan. Pest megyében a rendelkezésre álló, eddig még ki nen utalt erő- és munkagépekhe: szükséges hitelfedezetet az illetékesek biztosítani tudják ha a tsz-ek a gépvásárlásho: szükséges 25 százalék saját ere hozzájárulást megadják. (/ második félévi póthitel keret bői öt és félmillió forintot méí fel sem osztottak!) Problémá jelent az is, hogy a tsz-ek eg] része nem veszi igénybe a já rási bankfiókoknál számukr; fenntartott hitelösszeget. Töbl esetben előfordult, hogy i bankfiókok a tsz-ek részére ; hitelt még márciusban meg nyitották, de annak felhaszná lása még a mai napig sem tör tént meg. A közelmúltban megtartót vizsgálatok tanúsága szerint * dabasi járási bankfiókná megnyitott keretből még ren delkezésre áll gépek vásárlásá ra a járás tsz-ei részér l 146 000 forint, a gödöllői já rásban 558 000 forint, a mono ri járásban 416 ezer for in Nagykőrös városában 504 00 | forint ,stb. A helyzet* tehát az, hogy az állam biztosította a tsz-ek részére szükséges gépeket, rendelkezésükre bocsátott kedvezményes hitelt is, azonban a tsz-ek csak vontatottan veszik igénybe a felkínálj érdeküket szolgáló, nagy segítséget. Mind a nyári, mind a most folyó őszi munkák során felbecsülhetetlen értékű segítséget adhattak volna ezek a gépek. Felmerül a , kérdés: ki a felelős azért, hogy a vak- tárakban porosodnak ezek az olyannyira szükséges traktorok, és munkagépek? Véleményünk szerint felelősség terheli a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, de még inkább a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait. Véleményünket az támasztja alá, hogy a pótkeret kiutalásánál felelőtlen és hanyag munkát végeztek: A megyei tanács azért hibáztatható, mert ahelyett, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel megkövetelte volna a járási tanácsoktól utasításai gyors és pontos végrehajtását, a köny- nyebb megoldásnak engedve, közvetlenül a tsz-ekhez fordult a megrendelés kérésével. A megyei tanács hibáztatható azért is, mert a tavasz óta nem. gondoskodott a korábban igényelt és a tervekben is jóváhagyott gépek kiutalásáról és keveset tett azért — a járási tanácsokkal egyetemben —, hogy a megye részére biztosított gépek haladéktalanul munkához lássanak. Mulasztás terheli a termelőszövetkezetek vezetőit is, mert nem vették igénybe az előzőleg kért gépeket, noha ■ a járási bankfiókok részükre, biztosították a hitelkeretet,.... A tényék egyszerű ,még.á.f- 'apításyyal'azonban ’ rhég nem jutottunk messzire. Véleményünk szerint a megyei tanács és a járási tanácsók mezőgazdasági osztályának a járási pártbizottságok támogatásával a legsürgősebben felül kell vizsgálniok a területükön működő tsz-ek helyzetét. Rájuk vár az a halaszthatatlan feladat, hogy a tsz-ekkel egyetértésben mielőbb gondoskodjanak a megye részére biztosított gépek megvásárlásáról és azonnali munkába állításáról. Ezt követeli mindannyiunk érdeke. Csekő Ágoston Állaftenyésztő gazdaság lesz a dunavarsányi Petőfi Tsz A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai egyéni korukban is kedvelték az állattenyésztést és állathizlalást. Elsősorban szarvasmarhatenyésztéssel foglalkoztak szívesen, " A tagságnak és a vezetőségnek is az volt a véleményé, hogy ezt az idei évét, közös gazdálkodásúk első esztendejét, a leendő fejlett színvonalú* állattenyésztés megalapozására szánják. Ezért kisebb munkaegység-értéket terveztek. Úgy látták' jobbnak, hogy inkább kisebb legyen a jövedelem, de állami hitel nélkül, saját erőből építsék meg a férőhelyeket, s ugyancsak saját erőből gondoskodjanak takarmánytároló helyről is. Tervüket meg is valósították. A termelőszövetkezet majorjában vakolásra váró, jól megépített, 60 férőhelyes növendékistálló bizonyítja a szövetkezeti gazdák előrelátását és szorgalmát. Ugyancsak most épül három góré, amelyben összesen 20 vagon kukoricát tárolhatnak. A daráló építése pedig már befejeződött. Áz állattenyésztés megalapozását tartották szem előtt vetéskor is. S most — ha nem is. a várt. mértékben —, de- elegendő takarmány áll majd rendelkezésükre. A legfontosabb feladat: a gyors betakarítás, erre fordítja most a tagság a fő' figyelmet. A nagy munkaigényű kertészet mellett 175 hold kukorica, 40 hold burgonya, 20 hold cukorrépa, 25 hold csatornádé, 20 hold másodvetésű, silókukorica és néhány hold takarmányrépa vár betakarításra, emellett 38 hold lucerna és lŐ'Tiold maglucerna levágásáról, és begyűjtéséről is gondoskodniok kell. A- betakarítást a gondosan előkészített ütemterv szerint, úgy szervezik meg, hogy a gépek folyamatosan végezhessék a mélyszántást. A burgonyánál 30 fő, a cukorrépánál 20 fő, a kukoricatörésnél 30 fő- és a lucerna' gép utáni fémgyűjtésénél szintén 30 ember dolgozik majd. ’ A szövetkezetben már szokássá vált, hogy több szövetkezeti gazda családját is mozgósítja a-fő munkák idején, hiszen nő ezzel a család jövedelme, másrészt az időben elvégzett őszi munkákkal' a bőségesebb következő esztendőt készítik elő. Dolgoznak is é családtagok. elsősorban a kertészetben, de további 15—20 családtag munkába állásával lehet számolni az eddigi tapasztalatok alapján. ' . A tagság bízik a saját erejében és a vezetésben. A. vezetők pedig bíznak az emberekben, így a gondos, előrelátó gazdálkodásnak és a szorgalomnak meglesz az eredménye. Egy esztendő múlva már a dunavarsányi: Petőfi Termelőszövetkezet kiváló hús- és tejtermelő gazdaság lesz. (tm). Veszekedés nélkül - többre leltet jutni Régi vita szűnt meg a tápiószelei Keleti Fény Tsz-ben Vásároljon ismétJS. csengte ébresztő órát 160 Fi-ért Kapható: élű- EKtZf.S- a mAibékmltwmii, áüAMi imistm zénk telepedett csendnek súlya van. Ilyenkor már nehéz megtörni. Mihály bácsi bóklászolva jön mellettem. Tekintete az utat‘pásztázza. Most lehajol. A bekötőút porában szeg csillan. Nemrég kerülhetett ide. nem volt ideje megrozsdásodni. ' Felveszi. Megforgatja tenyerében egyszer-kétszer. Mustrálja. Aztán jobbjával fellebbenti kabátja szárnyát, s a szegét lajbiiá- nak zsebébe süly- lyeszti. Szólni, kérdezni szeretnék, de az öreg megint leha- . jól. Most drótot talált. Hajlítgat. csavargat rajta ■ eayqt-kettőt: nem ette-e meg a rozsda? Aztán- egyengeti. majd kis karikába tekeri, áthurkolja, hogy ne essen szét. Miután így el játszogatott, vele. a drótof. is g riadráqzsebtíé süllyeszti. • — TJgyan Mihály bácsi, minek szedi porítani. Éppen ezért az a gondozó, aki. a meghatározott idő alatt egy-egy borját 130 kilós súlyra felnevel, ezer liter tej kifejése után járó ősz- szeget tudhat a magáénak. Tehát pontosan 500 forintot érő munkaegységet kap, (Égy munkaegység értéke terv.szerint 38 forint.) A szép jöver delem tehát az utódok lelkiismeretes, felnevelésére ser- kenti/'a.gondozókat,, ...V ., A sertéstenyésztők az-ellesi atiagZ ‘ válamrhÉ ". a ^választási súly növeléséért; küzdenek*.. Ä fehé.rhússertés kocáknál. ... a legalacsonyabb ellesi szint, a hét utód. Amennyiben egy- egy' kocától hét' kismalacot nyolchetes kórban 16 kilós áttogsúllyal leválaszt a gondozó, 50 forintot írnak javára. Ezen felül ahány kismalacot leválasztanak, ány- nyiszor ötven forint jár a gondozónak. A növendéksertéseknél a súlygyarapodás szerint részesülnek a jövedelemből a'gondozók. Negyven kilós súlyig mindén felvett kiló után 1,80 forintot kapnak, A negyven kilón felüli, azaz a hízódisznóknál egy kiló .rá- hizlal ássál 1,40 forintot érdemel ki a gondozó. A növendéksertéseknél • és a hízóknál naponta történik a mázsálás — a végleges elszámolás természetesen csak az elszállítás után történik — és a vezetőség véleménye szerint soha nem volt még ilyen jó a takarmányértékesítési százalék a növendék- és a hízódisznóknál, mint tavasz pta. Soha nem választottak le ilyen szép malacokat;, mint az idén., <> * . Elült a veszekedés, megszűnt a torzsalkodás a tápiószelei Keleti Fény Tsz-ben a növénytermesztők és az állattenyésztők • között. Pedig azt sem lehet mondani, hogy az állattenyésztők me ’ kevesebb munkaegységet szereznek, mint régen, mert most is beírják havonta a munkaegység-könyvükbe . a 60—65 munkaegységet. Nagy különbség azonban az előző időszakhoz képest, hogy szinte szemmel láthatóan növekszik. fejlődik -az állatállomány. Több tejet adnak a tehenek, jobban híznak a disznók, mint. régen. — és ez a lényeg. A növénytermesztők is látják, hogy az állattenyésztők rászolgálnak jövedelmükre. megdolgoznak érte. Látják azt is, hogy az állattenyésztők eredményesebb munkája az ő jövedelmükét is növeli.’ Mihók Sándor % a gondozók nagy gonddal törődtek volna vele. A több mint tíz esztendeje tartó vita az idén véglegesen lezárult. Lezárult, ■ mégpedig közmegelégedésre. Tavasszal ugyanis, amikor arról volt szó, hogy a növénytermesztésben meghonosítják az eredményességi munkaegységet tehát mindenki -.'az-. általa:"elért; termés- eredmény utáül:vfásáS§őÖfk Í5á ! jövedelemiből •.'olyahú javaslat" is- elhangzott, hogy valósítsák meg ugyanezt -az állattenyésztésben is. A javaslat helyes volt, bevezetése azonban már nehézségekbe ütközőit;' A járásnál és a megyénél agsak a növény- termesztésre dolgozták ki, a tagságot a termelésben érdekeltté tevő új jövedelemelosztás módszerét, az állattenyésztésre nem. A tsz vezetőségének dicséretére szolgál: megbirkóztak a nehézséggel. Ad- dig-addig törték a fejüket, ad- dig-addig számoltak, amíg megtalálták a helyes arányt.'A becsületes munka mellett becsületes jövedelemhez jutnak az állattenyésztők, de jól jár a termelőszövetkezet is, mert több hasznot’ hajt az állattenyésztés, mint bármikor. A szarvasmarhatenyésztésben dolgozók egy-egy tehén ; gondozásáért 0,5 munkáegy- ; séget kapnak havonta és min- | den liter kifejt tej után 5Ö ; fillért írnak számukra jóvá, : A tehenészek érdekeltek ab- ; ban, hogy minél több tejet | fejjenek. De, hogy ezt meg- : valósítsák, jobban is kell gon- ■ dozniok és etetniök a jószágot. ;Nos, e tekintetben nem érheti íszó a tehenészek -háza elejét, j A vezetőség 3200 liter tejet ; számított a tervben egy-egy te- I hóntól ebben az évben. Az el- ;ső hat hónap után tudódott ki, íhogy átlagosan 2164 liter teljét fejtek a tehenektől, tehát ;az év végére jóval túlteljesítik a tervet. ; Ahány liter tej, annyiszor 50 ; fillér, a gondozó javára. A tsz l kasszájába is gyorsabban jön ja pénz. Az első félévben száz- ;ezer forinttal több tejpénz fu- jtott be, mint amennyire szá- ; mítottak. . Előrelátóan gondoskodtak ; arról is: a tehenészek ne icsak arra gondoljanak, hogy minél több tej legyén, hanem : arra is, hogy a kisborjak is jó ellátásban részesüljenek. A ; szövetkezetben ugyanis az ál- ; lományt' a saját maguk által : nevelt borjakkal akarják szaSzinte a megalakulás óta tartott az ellentét az állattenyésztők és. a növénytermelők: között a tápiószelei Keleti Fény Tsz-ben. Több mint tíz esztedeje alakult a tsz, tehát több mint egy évtizedig mondták egymásnak a „haragszom- rádot”. Az ellentétek oka a munkaegység volt. A növénytermelők azt állították,, liogy az állatt,e- ; nyészitésben .„„nyakló ..nélkül5? ! írják '*a‘ munkaegysége^ é-Az Íá-fiatfeiiyés?jók' ; . válasza pedig az volt, hogy nekik nincs : vasárnapjuk, nincs ünnepnap- : juk, mindig szolgálatban kell lenniök, megérdemlik a több jövedelmet. . Mindkét fél állításában volt igazság, de a. növénytermesztők mégiscsak közelebb jártak ahhoz. Vasár- és ünnepnap ide, vagy oda, de semmiképpen sem állott arányban az állattenyésztők két- háromszoros ; keresete a növénytermesztőkével szemben. Különösen nem azért, mert a tsz állatállománya nem' volt valami híres, és nem mutatta, hogy fel azt a szeget,', meg drótot? Megáll. Rámnéz \ nagy csodálkozva. — Megszoktam. A ztán megint ballagunk to- üább. Az öreg nagysokára azért csak megszólal. — Az én időmben mén drága dolgok voltak ezek — mondja. — Vagy inkább a pénz. a kereset volt a kevés. Becsülni kellett minden darab drótot, szeget. Tudom, azóta másként van. Most tíz forintért száz Hiten szeget is mér a boltos. Meg aztán, tudja — fordul mostmár bizalmasabban hozzám — sok autó iár ide a tszrbe. Viszik a zöldséget, ezt., azt. Ha kilyukasztjr, a kerekít egy nagyobbacska szeg. hát az bosszúság, meg kár. Nemcsak a. sofőrnek. Pénzbe kerül az nekünk is. Én men tudja szokásból is — inkább felveszem. Győri Mihály ^ A tsz-be vezető ^ bekötőúton öreg paraszt ban- ^ dukol előttem. % Néha jobbra, más- $ kor balrn tér el ^ az egyenestől. Ta- Ián többet ivott a % kelleténél, a cse- £ mői rizlingből? £ Nem valószínű, £ hiszen még kora 6 délelőtt az idő. ^ Meg azután egy- % egy ilyen kitérés % után le is hajol, ^ mintha felvenne ^ valamit. £ Gyorsabb tem£ pora ösztökélem £ az apostolok lo- í vát. Nem kerül f nagy megerölte- p tésbe, hogy utol- % érjem az öreget. ^ Tisztességgel kö- ^ szöntjük egymást. ^ Kezet nyújtok, ö csak az ujjahegyét % adja. ^ — Karászi M.ihály — mondja í bemutatkozásom- ra. '/ — Még druszák % !.s vagyunk — ör- í vendezek. y Az öreg nem % túlságosan érté- % keli felfedezésem. £ A beszélgetés ez- 1 í után sem akar <2 megindulni. A köA SZEG
