Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-10 / 214. szám
1960. SZEPTEMBER 10, SZOMBAT n» HEC) Minden fillérért küzdeni kell — Előfordult például a lemezjátszó üzemrészben, hogy szombatonként a MEO korábban végzett, mint a munkások. így hétfőn délig rendszerint annyi anyag gyűlt össze, hogy a MEO nem birkózhatott rpeg az ellenőrzés feladatával. Most azután feltették a kérdést: melyik a nehezebb? Alkatrészeket előállítani vagy ellenőrizni a minőségét? Szabad-e megtörténnie, hogy éppen az átvétel késleltesse, nehezítse a munkát, a tervteljesítést? Szabad-e megtörténnie, hogy a késedelem miatt az átvételt, a minőség ellenőrzését felületesen, kapkodva végezzék? — mondotta Nagy Sándor, az ikladi Ipari Műszergyár egyik alapszervezetének titkára. — Megtörtént az is, hogy a forgácsolóból száz darab forgórész csiszolatlanul került a kismotorhoz. Igaz, másnap észrevették a hibát, de a soksok forintos kár már megesett. A szakemberek, a munkások beszéltek még a szikra- forgácsoló sok selej tjéről, a különböző gyárrészlegek néhány dolgozójának fegyelmezetlenségéről. Munkások ítélték el Tolmácsi tettét, aki megtagadta felettese utasítását, nem végzett el egy gépjavítást. Természetesnek tartották, hogy eltávolítsák a gyárból. Van olyan is még, aki későbben érkezik munkahelyére, s korábban hagyja el a gyárat. Hemberger Antal üzemvezetőtől hallottuk: amikor megszólított egy munkást, amiért munka helyett az asztal tetején újságot olvasott és arra kérte: ezt a jó szokását munkaidő után okvetlen folytassa, az sértődötten válaszolt: — ..Már egy percre sem szabad megállni?'“, Akadnak, akik megpróbálkoznak „fusizással'’, habár a társadalmi tulajdon herdálod szigorúan büntetik. Nemrég az asztalosműhelyben ablaktokokat készítettek. A gyárból ugyan nem kerülhetett ki, de milyen furfang- ra lehetett szükség; ilyen „nagyméretű’“ tárgyat „ösz- szefusizni”. A fegyelmezetlenségről, az igazolatlanul mulasztott napokról, a fusizásról, a még meglévő hibákról beszélgettünk az üzemrészekben, a gyári pártbizottságon, szak- és pártmunkásokkal. A vélemény mindenütt azonos volt: sokat kell foglalkozni a dolgozókkal, hogy valamennyien megértsék: ők is kárát látják, ha tűrik a fegyelembontást, a lazaságot. Nem tesz jó szolgálatot társainak az a munkás vagy műhelyvezető, aki szemet- húny a hibák láttán, csakhogy ne essen csorba a fegyelmezetlenek előtt „népszerűségén“’. Nem elég az — vélekedtek sokan —, ha a gyár- és pártvezetőség mindent elkövet a nyereséges termelésért, fáradozik az élüzem cím elnyeréséért, különböző intézkedéseket tesz a termelés javítására. A legfontosabb, hogy a dolgozók megértsék: rajtuk, elsősorban rajtuk múlik, lesz-e élüzem az ikladi Ipari Műszergyárból? / Igaz az, hogy a vállalatvezetőség, a gyári pártbizottság már eddig is sokat foglalkozott e kérdéssel. Július végén vállalati tanácskozáson beszéltek a gazdaságosabb termelésről. Az üzemrészekben, a párt-taggyűléseken is a termelékenység emelése, a\selejtmentesebb munka foglalkoztatta leginkább a kommunistákat. S míg a kom- munisták\ arról tanácskoztak: mit vehetnének a párttagok a dolgozók felvilágosításáért, npgyan érjék el, hogy valamennyi párt-alap- szervezet Vezetősége törődjön a termelés pártellenőrzésével, adag a gyárvezető1 ség különböző utasításokat dolgozott ki a pártbizottsággal egyetértésben. így például elhatározták, hogy csökkentik a közvetett, az improduktív dolgozók létszámát. Ne történhessen meg, hogy egy négykerekű targoncát hatan tolnak, amikor azt mindenki tudja; legfeljebb két ember erejét igényli. Ezek az emberek nem válnak feleslegessé, a gyár termelő munkában foglalkoztatja őket. Néhány üzemrészben, ahol a munkamenet felvetette, az új gépek, a technika fejlődése, az ésszerűsítések következtében megkeresik a módját, hogy a dolgozók keresete ugyan ne csökkenjen, de gazdaságosabban termeljenek. Felülvizsgálják a fiatalok nevelését is. A motorszerelőben például két ifjúsági szalag van. A fiatalok hatórás munkaidőben dolgoznak. Sebesvári Béláné művezető nagy gonddal tanítja őket, s a gyár vezetői is mindent elkövetnek, hogy a szakma mestereivé legyenek. A szikraforgácsolóban, ahol szintén akad megoldásra váró feladat, megvizsgálták: miként javíthatnák meg a munkát? Gyári méretekben korlátozták az állásidőt. A főkönyvelők fiigyeimét felhívták: legyenek operatív szervei a vállalatnak. Jó jel az is, hogy például a galvanizálóban Földi Károly pártcsoport-bizalmi leült az üzemvezetővel, a mérnökkel és együtt dolgoztak ki intézkedéseket. Az intézkedések, utasítások, a pártmunkások aktivitása, a példák sora bizonyítja. hogy a gyár dolgozói valóban törekednek arra. hogy zavarmentes legyen a termelés, elérjék az élüzem címet. Törekvésük már eddig sem sikertelen. Például a selejt az 1959. évi 3,66 százalékról 2,7 százalékra csökkent. Az első félévi nyereségértéket is kis híján teljesítették ... A sok helyes intézkedésen, a párthatározatokon kívül az is elismerésre méltó, hogy a dolgozókkal együtt akarja a gyár- és a pártvezetőség az ikladi Ipari Műszergyár hírnevét öregbíteni. Tudják: hiába hoznának jó határozatokat, hiába őrködnének szigorúan a fegyelemre, a társadalmi tulajdon védelmére, a tervteljesítésre, ha a dolgozók többsége nem támogatná őket. munkájukkal és felvilágosító szavukkal. Jelszavuk: minden fillérért harcolni kell! Minden fillérért, ami mögött emberek állnak, akiknek összesen és egyenként is az az érdekük: ezek a fillérek oly sokra szaporodjanak, hogy teljen belőlük év végére, a nyereség- részesedésre is. Sági Ágnes A lottó nyerőszámai A lottó 37. játékheti nyerőszámainak sorsolását pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Pécsszabolcs-bányatelepen tartotta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Erre a hétre 4 032 247 szelvényt küldtek be a fogadók, így egy-egy nyerőosztályra 1 512 092 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 45, 50, 75. 86, 88. Vasárnap rendezik meg az országos kisipari fodrászversenyt Vasárnap délután a Ganz- MÁVAG Delej utcai művelődési otthonában kerül sor a kisiparosok országos fodrász- versenyére. A legjobb budapesti és vidéki mestereken kívül részt vesznek a versenyen a fodrász világbajnokságra kijelölt, osztrák, német és francia fodrászok is. A külföldiek a legújabb nappali frizurákból tartanak iésülési bemutatót. Örömeink — gondjaink PLETYKA A B-nek mondta, B C-nek, míg csak ki nem ütött a botrány. Igen, a botrány, mert kiderült, hogy amit szájról szájra adtak, amit „bizalmasan'1 egymás fülébe súgtak: pletyka volt. Azaz: egy szó sem igaz belőle. A pletykát az különbözteti meg a rágalomtól, hogy a. pletyka csak „apró“’ dolgokkal foglalkozik. De abban a pletyka és a rágalom is hasonlít egymásra, hogy: mindkettővel ártani lehet, felborítani emberek megszokott, nyugodt, békés életrendjét. Csúnya dolog a pletyka, egy időben csak a vénasszonyokat vádolták vele. Azután terjedni kezdett, s mind több emberre mondták-mondják: pletykás, mint egy vénasz- szony. Divattá lett, rossz szokássá, kedvenc időtöltéssé: másokkal foglalkozni, másokat terítékre venni, nem mérve, latolgatva: mi az igazság, mi nem. Nem egy társaságban, munkahelyen csak afféle félember az, aki nem tud valami „izgalmas pletykát”, aki nem hajol oda sokat sejtetően a többihez: hallottátok...? Azzal mar nem törődr ezek a mindent „tudó’- eml rek, hogy álhírekkel, lég kapott meséikkel árthatn emberek nyugalmát rabolj el. teszik kapkodóvá, idegei és éppen ezért csökkent ér, küvé munkájukat, azaz ténj zóvé lépnek elő, akik egy-e emberre hatnak, de összess gében sok emberi'e, sok er bér munkájára, életére. A hírlovagok lázas ügybu galma azonban csak add tart, míg a pletykák terjes léséről van szó. Mihelyt azor ban a munkáról, tettről t nem pletykálkodásról van sz> az órákra nyúló „cigarettaszi. neti dumcsiról”, akkor igen csak az utolsó sorban leír. meg őket. A pletykások furcsa kaszto alkotnak. Ha öle pletykálnál — az jó. De ha róluk pletykál valaki más, akkor felhő• borodnak. Mi pedig, a többség, akik nem pletykálkodunk, rezig- náltan nézzük a pletykásokat. Pedig nem ártana olykor „ki- plet.vkálni“’. hogy kik a pletykások... (m) A választások óta végzett munka tapasztalatairól s a községfejlesztés feladatairól tanácskozott o Hazafias Népfront megyei elnöksége A Televízió helyszíni közvetítést ad Wilhelm Pieck elvtárs temetéséről Szombaton délután kísérik utolsó útjára Wilhelm Pieck elvtársat, a Német Demokratikus Köztársaság elnökét, Németország Szocialista Egységpártja Politikai Bizottságának tagját. A német munkás- osztály és a nemzetközi munkásmozgalom nagy fiának ravatalánál ott lesznek az egész világ dolgozóinak küldöttei, köztük a magyar párt- és kormányküldöttség isi’ Ä nagy halott emléke előtt tisztelegnek a televízió nézői is délután öt órakor, amikor is a Magyar Televízió helyszíni közvetítést sugároz a berlini gyászmenetről és az állami gyászünnep- ségről. Budapestre érkezett Nureddin Kahale, az Egyesült Arab Köztársaság alelnöke A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására pénteken délben Budapestre érkezett Nureddin Kahale, az Egyesült Arab Köztársaság alelnöke és neje, valamint kísérete. A vendégeket Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese és felesége, valamint Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, s a politikai és gazdasági élet számos más vezető személyisége fogadta. Vecsésen mé az idén meglesz a vízvezeték Most már erősen bíznak Ve- csésen abban, hogy még ebben az évben működni kezd a vízvezeték. Nemcsak az ivóvíztársulat alakult meg nemrégen, hanem azóta már folynak a próbafúrások is, amelyek során mindössze negyvenöt méter mélyen vízre bukkantak, A fúrásokat tovább folytatják, noha a talált vízréteg máris bőségesnek mutatkozik és bár vegyileg még nem vizsgálták meg, úgylátszik, a víz emberi fogyasztásra is alkalmas. Az ivóvíztársulathoz eddig a község telek- és háztulajdonosainak 55 százaléka, 2600 lakos csatlakozott. A részvételi díjat valamennyien pontosan fizetik. Ennek következtében máris megrendelhették és részben meg is vásárolhatták a vízvezeték építéséhez szükséges anyagokat. Csövek és egyéb alkatrészek rendszeresen érkeznek a községbe. Úgy tervezik, még az ősszel belefognak a vízvezetéki hálózat megépítésébe. Az egész községet behálózó vízvezeték megépítése mintegy 20 millió forintba kerül. Ennek az összegnek a felét az ivóvíztársulat tagjai részben társadalmi munkával, részben készpénz hozzájárulással fedezik. De hozzájárul az építkezéshez a községi tanács és segítséget nyújt a Vízügyi Igazgatóság. Minden remény megvan arra, hogy a vízvezeték árkait még a fagyos idő beállta előtt megássák és egyben a csőhálózatot is lefektetik, úgyhogy, az év vége felé előreláthatólag már vízvezetéki vizet isznak a vecsésiek. A népfront-bizottságok új- | jáválasztása óta végzett munka tapasztalatairól, a soron következő feladatokról és a községfejlesztési munka támogatásáról tanácskozott pénteken a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége. Csala László elnök megnyitó szavai után Török György megyei titkár ismertette a választások óta eltelt idő eredményeit. Elmondotta, hogy az országos kongresszus után főleg a gyakorlati tennivalók kerültek előtérbe, Június 30-ig az egész megyében népfront-bizottsági üléseket tartottak, amelyeken főként az aratás-cséplési munkára való felkészüléssel foglakoztak. Tanácskozásra hívták össze a termelőszövetkezeti községek népfront-elnökeit, s megvitatták velük a szocialista mezőgazdaság munkaerőellátásának helyzetét. Tapasztalatcseréket szerveztek a gyengébben és a kiválóbban működő termelőszövetkezetek között. Részt vettek a népfront-bizottságok a kulturális seregszemlék előkészítésében, a szadai Székely Bertalan és a ceglédi Koch Róbert emlékünnepély megrendezésében. Több járásban sikerrel kapcsolódtak be az „Ismerd meg hazádat” mozgalomba. Kemence község fennállásának 300. évfordulóját és a jól sikerült péceli napokat a népfront-bizottságok és a tömegszervezetek közösen rendezték. Jó néhány községben tartottak immár hagyományos baráti estéket; több helyen mezőgazdasági ankétot rendeztek, a talajerőjavítás és a baromfitenyésztés kérdéseiről. . Legutóbb az augusztus 20-i ünnepségek, a munkás-paraszt találkozó megrendezése kötötte le a népfront és a tömegszervezetek erejét. A további feladatokat illetően Török elvtárs elmondotta, hogy a legfontosabb tennivalók a mezőgazdaságban, a békemozgalomban és a községfejlesztési munkákban várnak a népfront-aktívákra. Ki kell venni részüket az őszi betakarítási munkák gondjaiból, különös tekintettel a munkaerő-problémákra. Felhívta az elnökségi tagok figyelmét a munkaerőellátás megoldásának egyik fontos feltételére, az anyagi érdekeltség elvének alkalmazására. Ezt az ösz- ^ tönző hatást legjobban a ^ megyénkben kezdeményezett ^ és több helyen jól bevált ' | eredményességi munkaegység ^ rendszerével lehet elérni, ^ ezért a népfront-bizottságok- ^ nak hatékony agitációt kell ^ kifejteniük e rendszer mellett. Javasolta az elnökség- 1 ^ nek, hogy | hívják fel az aktívák fi- i ^ gyeimét a mezőgazdasági I ^ munkaverseny fontossá- I ^ gára. i | Befejezésül Török elvtárs is■ ^ mertette az október 2-i or- I ^ szagos békenap jelentőségét, H s az azt megelőző békekam■ ^ pány megyei programját. I Második napirendi pontS ---k ént a részvevők megvitatták a népfront-bizottságok községfejlesztést segítő munkájáról szóló jelentést. Megállapították, hogy a bizottságok valamennyi járásban értékes segítséget nyújtottak a helyi tanácsoknak a községfejlesztési tervjavaslatok összegyűjtésében, a tervek készítésében és azok megvalósításában, azáltal, hogy társadalmi munkára mozgósították a lakosságot. A jelentés megállapítja, hogy az utóbbi években egyre több községben bontakozott ki eredményes társadalmi akció a környezet szépítése, a község gazdagítása érdekében. Orvosi lakásokat, rendelőket, iskolai tantermeket, járdát, bekötőutat, vízvezetéket és villanyhálózatot létesítettek a községfejlesztési alapból, társadalmi munkával. Bár pontos felmérés nem történt, becslések szerint az elmúlt évben mintegy 34—35 ezer ember vett részt társadalmi munkában, a megyében. S még többen vennének, még jobb eredményeket lehetne elérni, ha a népfront-bizottságok mindenütt megfelelően ismertetnék a lakossággal az elfogadott községfejlesztési terveket, ha jobban felmérnék a helyi építőanyag-forrásokat (kőbánya, sóder-, kavics-, homok-, agyag lelőhely stb.) s ha még szorosabban egjrütt- működve a tanácstagokkal, a lakosság minden rétegében mozgósítanának társadalmi munkára. Vita után a megyei elnökség öt pontból álló határozatot fogadott el a jövő évi községfejlesztési munka megjavításáról, s a társadalmi munka megbecsülését célzó jelvények adományozásáról. Ma és holnap békék ölesönsorsolás Kicsit megkésett a sárgadinnye a túrái Uj Utón Tsz kertészetében. Ám ennek ellenére jó pénzt kap a fiatal szövetkezet zamatos sárgadinnyéjéért, amelynek nagy részét a MÉK-en keresztül értékesítik. A kertészeti brigád tagjai, mint képünkön is látható, gyorsan, ügyesen rakják meg a szekeret a dinnyeföldön. (Csekő felv.) Az Országos Takarékpénztár ^ — mint ismeretes — szeptember 10-én és 11-én rendezi az ^ első, az ötödik és a hatodik ^ békekölcsön 1960. második fél- ^ évi sorsolását. A húzások ma ^ délután fél háromkor kez- ^ dődnek Budapesten. ^ Az első napon az Első Béke- iá kölcsönből 60 400 kötvényre 19 millió forintot sorsolnak. Vasárnap a húzásokat délelőtt 10—12 óra között bonyolítják le. A kisorsolásra kerülő 157 300 ötödik Békekölcsönkötvényre 30 millió forint, a 150 400 Hatodik Békekölcsön- kö^tnyre pedig csaknem 36 V'* nt nvo*'~"~~ • ■
