Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-09 / 213. szám

1060. SZEPTEMBER 9, PÉNTEK "X/lílJtíD 3 SZTÁLINVÁROS ÉPÍTŐI SZÁZHALOMBATTÁN Ötször akkora lesz. mint az Inotai Erőmű, s három év múlva már termelnek első egységei. A legkorszerűbb módszerekkel építik — elő­regyártóit vasbeton elemekből. Berendezése automatikusan működik majd, központi ve­zérléssel. Széntüzelés he­lyett a Szovjetunióból érkező olaj fűti a kazánokat. Több milliárd forintjába kerül nép­gazdaságunknak, viszont 1967- ben egymaga ellátja már Budapestet elektromos ener­giával ... Ennyit olvashattunk a Száz­halombattán épülő Duna- menti Hőerőműről, s a szűkszavú újságcikkek nem­régiben azt is hírül adták, hogy már hozzáfogtak az előépítkezésekhez. Igen, két hét óta megállás nélkül foly­nak a tereprendezési mun­kák, építők szállták meg Százhalombatta határát, mér­nökök ellenőrzik az elkészült tervrajzokat. Kotrógépek dolgoznak a sárguló kukoricatáblák kö­zött, s a Pannónia Tsz szom­szédságában felkészülten so­rakoznak a különféle erőgé­pek. Készül az új bekötőút, s már szerelik az iparvágányo­kat. Egyelőre még a Föld­gép Vállalat brigádjai bir­tokolják a környéket, ké­sőbb a társvállalatok munká­sai is hozzákezdenek az épít­kezéshez. — Jelenleg száznegyvenen dolgoznak már a földmunká­kon — magyarázza - Bellán! Gyula, az Erőmű Beruházási Vállalat kirendeltségének ve­zetője — persze, állandóan növekszik a létszám. Nap mint nap jönnek az új mun­kások, év végéig kétszázötve­nen vesznek részt a terepren­dezésben. a felvonulási épü­letek felhúzásában. Úttörők vagyunk itt, s bizony min­dent a legelején kell kezde­nünk. Most készítjük elő a szálláshelyeket, a raktárakat és a különféle ideiglenes épü­leteket.-— Belláni Gyula örömmel ka­lauzol végig az építkezés sző­kébb területén, ami bizony több kilométeres szakaszra terjed. Megmutatja, hol szándékoznak felállítani az új KÖZÉRT-et. merre lesz­nek a munkásszállások, hol halad a széles bekötőút. s merre, milyen épületeket emelnek majd. Gépek, teherautók, dömperek. Már ez a nagy készülődés is sejtetni engedi, hogy nem kis feladatra vállalkoztak az erőmű építői. A köves út melletti tábori sátrak között találkozunk az építkezés többi vezetőjével. Kis asztal körül ülnek, s az asztalon az építkezés térképe látható. — Ez a „főhadiszállásunk” — mutat Demendi Zoltán fő- építésvezető az ideiglenes szálláshelyre. — Néhány nap múlva talán már fedél alatt leszünk, addigra elkészül az első épület. — Itt vagyunk ezen a pon­ton — veszi át a szót Kassán Márton főművezető, s a tér­képen megmutatja, hol épül maja fel az erőmű, hol lesz­nek a kazánok, s az új utak. Mindezt olyan határozottan mondja, mintha legalábbis már holnap reggel hozzákez­denének az építkezéshez. Ezen persze nincs mit csodál­kozni, hiszen kipróbált, harc­edzett építők. Demendi Zol­tán mint az ÉM 26-os Építő­ipari Vállalat kirendeltség- vezetője, annak idején első­ként vett részt Sztálinváros alapításiában és felépítésében. Most a Pécsi Hőerőműtől jött ide, s .amint mondja, vagy hat-hét évet itt tölt majd a százhalombattai építkezésen. Kassán Béla is nagy gyakor­lattal és komoly tapasztala­tokkal rendelkezik már. öt sem lepi meg az itteni mos­toha helyzet. Maguknak kell gondoskodniok az ellátásról, délben ők maguk főzik az ebédet, nincs még üzemi konyha. Most folyik a tár­gyalás a helybeli földműves- szövetkezettel : — Egyelőre még ilyen ez üzemi konyhánk — mutat a sátor melletti ideiglenes tűz­helyre Deinendi elvtárs, ahol egy munkás főzi éppen az ebédjét. —- összeforrt, munkában megeózett kollektíva a mienk — magyarázza büszkén a fő- építésvezető —, éppen ezért legfőbb kötelességünknek tartjuk a munkások megfele­lő ellátását. Saját üzemi konyhát állítunk fel, lesz megfelelő üzlet is. Az építkezés vezetői azt is elmondják, hogy nincs idő a huzavonára, határidő előtt szeretnék befejezni a terep- rendezést. A gépeket ehhez biztosították, vezető szak­emberekben sincs hiány. Itt van például Horváth Béla, aki Pécsett az ácsokat irá­nyította, itt mint művezető dolgozik majd. Később, amint a munkák előbbre haladnak, s nagyobb ütemben folyik az építkezés, a környékbelieket is alkalmazzák az erőmű épít­kezésén. (sp) Erden • | / ..i i # . # szobon is készülnék a kiszesek Ilyen tiszta és csinos még soha nem volt az érdi KISZ- szervezet helyisége, mint most. Szőnyeg borítja a padlót, füg­göny szűri a fényt az ablako­kon, virág díszük a vázákban, s egy porszem nem sok, any- nyit se találni a székeken. — A vezetőségválasztásra készülünk mi is — mondja Bartus Mihály KISZ-titkár. — Szombaton pedig vendégeket várunk. Klubdélutánt rende­zünk. Érden ez majdnem újdon­ság számba megy, mert a ki- szesek nem nagyon törték magukat a tiszta helyiségért, az összejövetelekért. — Minek? ... Kicsi ez a he­lyiség, meg mit is csináljunk benne?!... Se játék, se tele­vízió ... A harminc tagú KlSZ-szer- vezet véleménye csak akkor változott meg, amikor Bartus Mihály, a járási bizottságtól hazahozta a határozatot. — Vezetőségválasztásra kell készülnünk! A lányok és a fiúk csak a szemükkel kérdezték: — Hol? . .. Ebben a piszok­fészekben?! . . . Lengyel István és Pluhár János azonban másként véle­kedett : — Csináljunk egy takarító- brigádot! Ki áll be? Huszonnégy óra múlva ra- gyögötUa helyiség a 'tisztaság­tól. Azóta már televíziókészülé­kük is van. A tanácstól kap­ták. A kultúrcsoport is meg­kezdte a próbákat. Otthon, de a környező falvakban is sze­retnék bemutatni műsorukat. Jeszenszky Lajos,. szobi KISZ-titkártól levelet kap­tunk. Többek között ezeket írja: A szobi KISZ-szervezet tag­sága hetek óta készül a ve­zetőségválasztó minta taggyű­lésre. Azzal kezdtük, hogy a vezetőség külön-külön meglá­togatott minden KISZ-tagot. A beszélgetés azért volt jó, mert így a lányok és a fiúk még alaposabban megismer­kedtek a KISZ II. kongresz- szuisának jelentőségével. Azt. szeretnénk, ha a veze­tőségválasztó minta-taggyűlés emlékezetes maradna Szobon és hasznára lenne annak a tíz alapszervezeti KlSZ-titkár- nak, akiket meghívtunk erre az alkalomra. Reméljük, hogy a párt- és a tömegszervezetek vezetői is elfogadják a meg­hívásunkat. De a kiszesek szüleire is feltétlenül számí­tunk. Szeretnénk, ha a szülők látnák és hallanák, hogy mi­lyen komoly törekvései van­nak a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Az ünnepélyes taggyűlésre nagyszabású kultúrműsorral készülünk. Többek között fel­lép a fiúotthon és az általá- R;p3.r.iskola kultúrcsoport ja is. A műsort táncestély követi. Az ünnepélyes vezetőségvá­lasztó taggyűlésünket a szobi művelődési házban szeptem­ber 15-én este 7 órakor tart- 1 juk. csak megtoroljuk a bűnt, ahe­lyett, hogy megakadályoznánk, megelőznénk. Ezért hívták életre országos és megyei szinten a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságo­kat, ezért rendelték el, hogy a járásokig bezárólag alakul­janak meg ezek a társadalmi szervezetek. S mi történt? Pest megye két járásá­ban, a nagykátaiban és a dabasiban a mai napig sem született meg ez a nagyon fontos intézmény. És ahol megalakult is — ki­véve a szentendreit — ott sem működik megfelelően. Pe­dig éppen a két elmarasztalt járásban volna rá leginkább szükség. A fiatalkorúak által elkövetett kisebb-nagyobb bűncselekmények statisztikája szerint ezekben a járásokban fordul elő a legtöbb törvény- sértés, noha jó részük — ép­len a fiatalkorúak jövőjére tekintettel — nem kerül bírói útra. Pedig van jó példa is előttünk. Szentendrén — el­sőnek a megyében — ifjúsági klubot hoztak létre a város fiataljainak nevelésére. De éppen a negatívumok ismere­tének birtokában vált nyil­vánvalóvá, hogy mi az oka e szervek elégtelen működésé­nek. Első helyen kell szólni ar­ról a gyakran elkövetett hi­bánkról, hogy a különböző társadalmi szervezetek — nagyjából ugyanazokból az emberekből tevődnek ki. Ez történt a gyermek- és ifjú­ságvédelmi bizottságok meg­alakulásakor is. Akinek már eddig is volt két-három, sőt több társadalmi funkciója, az most megkapta a szóban forgó bizottsági tagságot is. Nem csoda, ha legtöbbjüknél ez a tisztség puszta formaság. Egy másik fogyatékossága rzel: nri; a bizottságoknak, hegy a tagság sa éppen az előbbiekből kö­vetkezően, mechanikusan tör­tént. Jó munka attól a szerv­től várható, ahol erre a fel­adatra a kitűnően megfelelő pedagógusok mellett a tár­sadalmi szervek valamennyi képviselőjét bevonják a mun­kába, főleg társadalmi mun­kával meg nem terhelt, köz- tiszteletben álló apákat, anyá­kat és olyan már érettebb fia­talokat, akiknek befolyása van hasonkorú társaikra. Itt jut megtisztelő szerep a nem egy helyütt befelé fordult KlSZ-szervezetek- nek, továbbá a nőbizottsá­goknak, amelyek legjobb aktivistáikat bízhatnák meg a bizottságban vég­zendő munkával. A felsőbb rendelkezés nem írja elő, hogy községekben is hozzanak létre gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságokat. Dicséretes azonban a ráckevei járás példája, ahol szinte va­lamennyi község megalakítot­ta a maga szervezetét. Az is igaz, hogy még nem nagyon működnek, talán éppen azért, mert nem tudják, mivel tölt­sék ki a megteremtett kerete­ket. Feltehetőleg ez az oka annak, hogy a már meglevő más járási bizottságok léte is csak formális. Mi hát a teendő? Minde­nekelőtt tisztázni kell, hogy a bizottságok tevékenysége közvetlenül nem terjed, nem is terjedhet ki az egész ifjúság­ra, noha védelme alatt kell, hogy álljon minden gyermek és fiatalkorú. A közvetlen fel­adat az, hogy a bizottság tag­jainak figyelmébe és oltalmá­ba azok a fiatalok kerüljenek, akik magatartása — iszákos- ság, duhajkodás, apróbb tör­vénysértés vagy erkölcsi zül­lésre utaló jelenségek — az adott falu vagy város lakos­ságának szemében, tehát a jó­zan közfelfogás szerint kifo- ensolható. Ezek a fiatalok, ha nem figyelmeztetik, vagy sú­lyosabb esetben, nem intik meg őket, előbb-utóbb lejtő­re kerülnek, s nem fognak visszariadni súlyosabb bűn- cselekmények elkövetésétől sem. A már korábban emlí­tett bűnüldözési operatív ér­tekezlet vitájában sok szó esett az úgynevezett pártfogói in­tézményről. Kik is ezek a pártfogók? Az eddigi joggya­korlatban e névvel illették azokat a személyeket, akiket a gyámhatóság a züllés útjá­ra tévedt, vagy a büntetését kitöltő fiatalkorú felügyeleté­vel bízott meg. Az értekezle­ten javaslatba hozott párt­fogói feladatkör azonban me­rőben más, hatásában sokkal nagyobb a korábbinál. Amíg az, a már hatóságilag felelős­ségre vont fiatalkorú időleges ellenőrzésére szorítkozott, ad­dig a bizottság tagjaként te­vékenykedő pártfogó azokat venné oltalmába, azokkal ala­kítana ki szoros emberi kap­csolatot, akik még nem kerül­tek súlyosabb összeütközésbe a törvénnyel, a társadalom rendjével. És ez önmagában is óriási különbség! A gyermek- és ifjúság- védelmi bizottságok csak akkor töltik be igazán hi­vatásukat, ha mindvégig gyakorlati módon látják el feladataikat, ha a rend­szeres tanácskozás mellett Intézkedő testületté is lesznek. és működési területükre szin­te a közhangulat erejével su­gározzák ki céljukat. így ér­hetik el azt, hogy minden jó­zanul gondolkodó felnőttben — s magában az ifjúságban is —, felébresztik a közös felelősség tudatát. Ha nem er­re törekszenek, ha nem kísé­rik figyelemmel a körülöttük zajló életet, úgy a legszéle­sebb pártfogói aktívahálózat is megmerevedik, mechanikus organizmussá válik, hatásta­y lan marad. Persze, nem az ^ egész község megszokott rend- ^ ját felforgató látványos ak- ^ dóktól várható eredmény. ^ Távolról sem. Az a bizottság ^ védi igazán az ifjúságot, 4 amely ha naplót vezetne, nyíl- ^ vántartásába sok-sok apró dől- ^ ■got jegyezne fel. Hiszen álla-^ Iában valakiből nem úgy lesz ^ bűnöző, hogy betör, mondjuk ^ a földművesszövetkezet rak- ^ tárába, vagy elköti szomszédja ^ lovait, hanem léha életmódba ^ kezd — legtöbbször cimborái ^ példája nyomán —, italozik. ^ duhajkodik, fegyelmezetlen munkahelyén, tiszteletlen az jí idősebb emberekkel szemben, ^ stb., egyszóval, fokról-fokra ^ vonja ki magát a társadalom- ^ ra kötelező erkölcsi normák ^ hatása alól. És könnyen el- ^ züllhet, elkallódhat az a fia- ^ talkorú, akinek családi élete ^ rendezetlen, ahol az apa iszá- kos vagy az anya fásult, nem- ^ törődöm. í _ . ^ Folytatni lehetne az ese-^ teket, hogy mikor kívánatos ^ és miért kell „beavatkozni” a ^ rossz útra tévedt fiatal éle- ^ tébe. Félő azonban, hogy az ^ elmondott példák sablonnak, ^ hatnak, noha egy töredékét ^ sem képezhetik az élet ezernyi ^ változatának. ^ Egészén bizonyos, hogy a í célt világosan látó és gon- í dósán megszervezett bi- í zott ságok igen hamar ^ megtalálják feladatkörű- $ kctf ^ es a jó ügy szolgálatában meg £ is találják a legcélravezetőbb ^ nevelési módszereket. De, ^ hogy idáig eljuthassanak, min- denekelőtt meg kell alakul- £ niok. Azok érdekében, akiket 5: még meg lehet menteni a tel- \ jes elzülléstől, s méginkább ■ azok érdekében, akiket a lej- ' tőre jutott fiatalkorúak vagy : felnőttek — kellő vigyázat hí- $, ján — rossz példájukkal ma- ^ gukkal ránthatnak. ^ András Endre í Épül a Dunai Cement- és Mészmű Betonelemek beemelése a központi szerelőcsarnok épít­kezésénél + + Összeállították az 500 köbméteres főelosztó és tároló cementsilót 4- 4 Már a véghegesztéseket végzi az István-brigád az 500 köbméteres cementsilón (MTI-foto, Bodnár felv.) %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents