Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-06 / 210. szám

I960. SZEPTEMBER 6, KEDD AZ APA ÉS A FIAI A Kertimag Vállalat monori tisztítótelepén A telep dolgozói, tekintettél a gazdag borsótermésre, ter­vüket 196 vagon borsóról 820 vagonra emelték fel. Ennek tel­jesítését azonos létszámmal vállalták. Eddig már 310 vagon borsót dolgoztak fel. Munka közben a tisztítógép Gépi tisztítás után még kézzel is át kell válogatni a borsószemeket. A vállalat közel 500 embert foglalkoztat e célból. A szállítást gondos laboratóriumi vizsgálat előzi meg. Srankó Károlyné csíráztatásra rakja 1c a borsószemeket, a csíraképességet így állapítják meg. (Gábor Viktor felv.) a pajtásomat, ő is direktó­riumi tag volt, agyonverték ott, akkor .. . Én megértem a mai időt. .. Idős asszony széket hoz, leül. Az emberére figyel és bólogat. Ki tudja, hányszor hallotta már a fehérterror idején elszenvedett kínzások történetét. Most is arra ügyel, hogy a férje ki ne hagyjon vagy másképpen ne alakítson egyetlenegy részletet se. — Mert az nagyon kemény idő volt — hajol felém és ki­csit mindig könnyező, pillát— lan szemével merően néz. — Most másmilyen az élet, de a mostani világért szenvedett embert a gyerekei becsülik a legkevesebbre. — A köz többet segít, mint a gyerekek — jegyzi meg az öreg. — Ez a ház, meg a hold föld a tanácsé. A téli tüzelő gondját is vállalják. Nyugdí­jam is van, ötszázhuszonöt fo­rint. Nem sok, de kevés kell két ilyen öregnek. A felesé­gem is hetvenegy éves már. Orvosra, patikára nincs gond. Az operáció — a gyomromat vagdalták helyre — nem ke­rült semmibe. Csak a gyere­keim, ... Ritkán nyitják ránk az ajtót. Pedig mindegyik hat osztályt végzett. Nehéz volt azt napszámból megadni... — Most elkelne tőlük egy kis pótlék ... Ezt az idős asszony mondja. Hévvel, indulatosan. Hát erről van szó. A törő­désről, a segítésről. Arról, amivel a gyerekek könnyít- hetnének az apjuk életén. — Akárhogy tettem, ha jó, ha rossz volt, ha akartam, ha nem, csak azt mondták a gye­rekek: „persze, mert mos­toha’ . .. Az asszony hangja most pa­naszos. :— József ötvenöt, én ötven­egy éves voltam., .t^mikpr . el­vett. Özvegyek voltunk mind a ketten. — Becsületesen megmond­tam, amikor megkértem: négy gyerek apja. vagyok, ül­dözött és beteges ... Vállalt. Dolgozott ránk, ápol ma is. Az asszonyra néz most, a >csontkeretes szemüveg mögül. Ha itt náluk szokás volna, ta­lán megsimogatná a vállát, a barna, munkától, kortól cso­mós kezét. Az őket összetartó szeretet lángját láttam felvil­lanni. A gyerekek az apa nősülé­sekor már szolgáltak a gaz­dáknál. József, a legidősebb, ma közel az ötvenhez, Tisza- kécskére nősült. Most ott tsz- tag, Erzsinek, az egyetlen lánynak, Margita Miklós Chi- noin-gyári üzemlakatos kö­tötte be a fejét. Az asszony a Monori Járási Rendőrkapi­tányságon dolgozik. A har­mincegy esztendős Károly helyben, a kocséri Űj Élet Tsz-ben vezetőember. Imre, a legfiatalabb. Szentmártonká- tán, a gépállomáson szerelő. Megint csak a gyerekekre fordítják a szót, a múltra, azokra az évekre, amelyeket a néni „kemény rendszeri­nek nevez. — ötévi özvegység után hoztam az asszonyt ide — int a felesége felé idős Zoller József. — Az anyós, az első feleségem anyja, nagyban tü­zelte ellene a gyerekeket... Ezért mondtam ki: „Akinek a mustoha nem tetszik, annak ott az ajtói” A régi, a tizenhét esztendő előtti napok érzelmi harca most is pírt kerget az idős ember arcába. 1 izenhét év távlatában nehéz megtalálni, hogy ki mi­ben, mennyire vétett, hibá­zott. Biztosan akadt éles szó, és tettek ártalmat a mostoha ellen feltüzelt kamaszlegé­nyek is. Hiszen a serdülés esztendeiben még az édes­szülő is nehezen bír el a gye­rekekkel. Az is biztos, hogy az ellenséges fogadtatástól meg­zavarodott, a házban és a csa­ládban ,.idegen”-nek számító új asszony sokszor dobhatott oda fullánkos szót és mint „új menyecske“’, esetleg olyas­mire tüzelte az apát, amit a már majdnem felnőtt számba menő gyerekek igazságtalan­ságnak, jogtalanságnak érez­tek. Jogos-e mégis, hogy az el­aggott. beteges öregember több gondoskodást, elnézőbb szeretetet és egy kis anyagi segítséget is vár a saját vérei­től? Zoller Károly, a második fiú üzemegység vezető a ko­cséri Uj Élet Tsz kétezerhá­romszáz holdas részlegén. Most pótolgatja ki nyolc osz­tályra az iskolai végzettségét. Két gyereke van, iker fiú, lány, mind a kettő jóeszű, mint az apjuk, és tegyük rög­tön hozzá; mint a nagyapjuk. Mert abban, hogy Zoller Ká­roly a kevés iskolájával helyt áll egy főiskolai tudományt kivánó vezető állásban, része van idős Zoller József 19-es múltjának, jófejű, szorgal­mas munkáshírének, s annak a nagyon-nagyon haladónak számító nevelésnek, amely- lyel minden gyerekének ki- kínlódta nincstelen, üldözött napszámos létére a hatosztá­lyos iskolai tudást. Ö vállal­ta, hogy kisebbre töri a maga kenyerét, mert azt akarta, hogy a gyerekek ne csal: cse­peredjenek, hanem boldogul­janak. Zoller Károly, a feleségével együtt több, mint harmincezer forint évi keresetre számít ez esztendőben, munkaegységből és a háztájiból. — Ha bevégzem a nyolc ál­talánost, mezőgazdasági tech­nikumba szándékozom. Kell a tudás, mert felfelé megyünk... Apám? Ha véletlenül össze­akadok vele a faluban, akkor elbeszélgetünk. Régen voltam már ott. Kemény a Szó, és amj talán még a haragnál is rosszabb: közömbös. Zoller Károly és a többi Zoller fiú csak arra emlékeznek: ők mi rosszat kaptak, milyen volt. velük a mostóha. Nyakasok, kemé­nyen tartják magukat, épp olyan keményen, ahogyan az apjuk, akitől a jellemüket örö­költék, aki megvédte velük szemben az új asszonyt, a mos­tohát ... Vajon, ki tudná azt kifür­készni, hogy a termelőszövet­kezeti tagok közül hányán gondoltak arra, amikor Zol­ler Károlyt vezetőnek szavaz­ták: „Megáll a talpán, hiszen idős Zoller József fia . . .” Zoller Károly azt mondja, hogy Józsi bátyja és Imre öccse sem nyitják sűrűn az öregek kapuját. Csak Erzsi nénié hajlékonyabb, mert hát ő lány. S azon az ürügyön, hogy ti­zenhét esztendeje másik asz- szony foglalta el elhalt any­juk helyét, még a ritka jóna­pot is alig jár az apának? Mikor erre kerül a szó, Zol­ler Károly összevont szemöl­dökkel néz ki a tárt ablakon. Vár. Fontolgatja a szót. Aho­gyan a szemöldökét ráncolja és a cigarettát a szájához vi­szi, az apja mozdulatát for­mázza. Aztán vitázunk. Azon, hogy az érzések a második asz- szonnyal szemben felmentik'-e őt, őket, a Zoller-fiúkat. az öregember utolsó évei testi­lelki megkönnyítésének kö­telessége alól? Legalább any- nyi jó szóval és cselekedettel az apjuk mellé kell-e állniuk, amennyit az idős embernek ad a társadalom? Zoller Károly a becsületes emberek őszinteségével végül azt mondja: — A szeretem, vagy a nem szeretem valakivel szemben, az csak egyik dolog. A köteles­ség, az a másik, a több... Ezt megírom a testvéreimnek is. Déri Károly Örömeink gondjaink BALETT Az ember már megszokott közönnyel fut át a néhány so­ros felhíváson, mintha azt ol­vasná, hogy valaki öreg szek­rényt kínál eladásra. Mert mind sűrűbb lesz az olyan fel­hívás lapunk, s a többi lap ha­sábjain is. az üzemek faliúj­ságján. hogy: balett-tanfolyam indul itt és itt, ekkor és ekkor. Most legutóbb Ceglédről olvas­hattuk ezt. ahol szeptemberben új balett-tanfolyam indul. Nem ez az első, az előző esztendők­ben is volt már, s nagy siker­rel zárult valamennyi. A gö­döllői balettiskolának lassan- lassan már a megye határán túl is neve lesz, s sorolhatnánk tovább, hány helyen működik a megyében balettiskola, aho­vá egyszerű munkások, parasz­tok viszik gyermeküket. Néhány olyan szülő minden bizonnyal akad, aki arra gon­dol: hátha „sztár” lesz gyerme­kéből, s egyszer majd az Ope­raház színpadán látja viszont... A szülők józan többsége azon­ban „csak úgy” íratja be gyer­mekét a balett-tanfolyamra. Csak azért, hogy sikkesebb piozgást tanuljon, hogy fino­mabbak legyenek a mozdula­tai, hogy megszeresse a muzsi­kát, a mozdulat s a hangok művészetét, hogy művelt, szo­cialista ember legyen belőle, aki minden területen otthono­san mozog, aki fülének nem idegen Csajkovszkij muzsiká­ja, s aki a napi nyolc óra esz- tergálás vagy szövés után ba­lettestre megy, vagy szaksze­rűen elbírálja a televízió köz­vetítését. Ezek a gyerekek, akik ma félszegen, olykor su­tán próbálják az első mozdula­tokat, akik olykor idegenked­ve hallgatják a szokatlan „ko­moly muzsika” első hangjait, ilyen emberekké lesznek. Olyan emberekké, akiknél a műveltség nem valami ritlca, szokatlan dolog, amivel „fel- imgni” lehet, hanem termé­szetes dolog, velejárója a min­dennapi életnek. Persze tegyük hozzá: a mi mindennapi éle­tünknek. Mintahogy csak a mi, szocialista mindennapjaink természetes velejárója, hogy az azelőtt egyik legarisztokra- tikusabb művészet, a balett is egyszerű munlcások és parasz­tok kincse lett, s azok gyerme­kei népesítik be szeptembertől ismét a balettiskolák gyakorló- termeit. Bányásznapi ünnepség Pilisszentivánon Önfeledten, a jól végzett munka örömével ünnepelték vasárnap a Pilis vidék szén­bányászai a tizedik bányász­napot. Hetekkel ezelőtt ké­szültek már e napra, külön versenyszakaszt indítottak a bányászbrigádok, s felaján­lották, hogy tetemes meny- nyiségű szenet adnak terven felül. Szombaton délelőtt Tausz János belkereskedelmi mi­niszter adta át rendeltetésé­nek a pilisszentiváni új ét­termet és a bisztrót. Ugyanek­kor nyitották meg az önkivá­lasztó ruházati boltot és az önkiszolgáló műszaki boltot is. A bányászoknak volt mi­ből vásárolniuk, több mint három és félmillió forint hű­ségpénzt. vettek át jó mun­kájukért. A bányásznapi ünnepsé­gek szombaton délután kezdődtek, megkoszorúz­ták az 1929-es bányász­sztrájk pilisvörösvári emlékművét. Vasárnap reggel zenés ébresz­tő köszöntötte Pilisszent­ivánon és Pilisvörösvárott a lakosságot. Híven a hagyo­mányokhoz, az István-akna alatti ligetben gyűltek össze a bányászok és a vendégek. Részt vett az ünnepségen Ke­leti Ferenc, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke is. Együtt ün­nepeltek a bányászokkal a környékbeli üzemek és ter­melőszövetkezetek képviselői. Fekete Sándorné, a Pest me­gyei Pártbizottság ipari osz­tályának vezetője köszöntötte az ünneplő bányászokat. Ka- nóczki igazgató adta át a különféle jutalmakat és okle­veleket a bányaüzem legjobb dolgozóinak. Sokan kaptak kiváló dol­gozó oklevelet, több bá­nyászt kitüntettek, a bá­nyászatban kifejtett több évtizedes munkájáért. Herceg István vájár például negyvenéves jubileumát ün­nepelte. A kiváló bányász dolgozót Munka Érdemérem­mel tüntették ki előző nap a Parlamentben. Ballagi Má­tyás és Baska Imre vájárok ugyancsak negyvenéves mun­kájukért kaptak kitüntetést, Vasbányai János bányamester a bányában töltött huszonöt esztendős munkásságáért ka­pott jutalmat. Megjutalmazták a bá­nyásznap tiszteletére in­dított munkaverseny leg­jobb részvevőit is. így többek között Bencsik Gyula bányászbrigádját, Klek- ker József brigádját, a 66-os csapatot, Nagy Antal brigád­ját és még sokan másokat. Délután kultúr- és sportprog­ramra került sor, este nagy­szabású táncmulatság fejezte be a bányászmapi ünnepsége­ket. Megmenekül a gödöllői park Uj terv készül a veszélyes útkanyar megszüntetésére Megírta a Pest megyei Hír­lap, hogy veszedelem fenye­gette a világhírű gödöllői par­kot, az úgynevezett 3-as számú útvonal rendezésével kapcsolatban. A nagyíorgal- mú útvonalnak, amely Bu­dapestet Miskolcca.1 köti ösz- sze, Gödöllő belterületén igen veszedelmes kanyarodója van. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megbízásából az UVATERV kidolgozta a kanyar megszüntetésének ter­vezetét, de az megütközést keltett Gödöllőn. Az UVA­TERV a probléma megoldásá­nak ugyanis azt a legegysze­rűbb és legkényelmesebb módját választotta, amely sze­rint a kanyart átvágó űj út­szakasz a gödöllői kastély gyönyörű parkját szelte volna ketté és ezzel tönkre­tette volna a község nagyhírű nevezetességét. Hetvenmiliió mozilátogató fél év alatt A statisztikusok kiszámí­tották, hogy a fővárosban és vidéken az év első felében több mint hetvenmiliió je­gyet váltottak a magyar és külföldi filmek előadásaira, örvendetes, hogy tovább nőtt a magyar film népszerű­sége, hat hónap alatt 18 mil­lió-négyszázezer nézője volt művészeink alkotásainak, há­rommillióval több, mint' a múlt év hasonló időszakában. A községi tanács tiltakozott a terv ellen és fölhívta a mi­nisztérium figyelmét arra, hogy a kérdés egy-két kisér- tékű, rozoga épület kisajátítá­sával és lebontásával is meg­oldható. A kanyar így is megszűnne, mégpedig a park bolygatása nélkül. A Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium nagy megértéssel fogadta a község állásfogla­lását és képviselői az UVA­TERV szakembereivel együtt a napokban helyszíni szemlét tartottak Gödöllőn, majd megbeszélést folytattak a köz­ségi tanács képviselőivel. Be­jelentették, hogy elejtik az eredeti tervet és az UVA­TERV megbízást kap, hogy a község javaslata alapján ké­szítsen új tervet. Az út korrekciójával kap­csolatban különbén megoldják a gödöllői hármas zárósorom­pó korszerűsítésének kérdését is. Ezek a sorompók a for­galom állandó növekedése következtében már igen sok zavart okoztak. A kérdést úgy oldják meg, hogy a ne­hézkesen kezelhető sorompó­kat úgynevezett villany- rendőrrel pótolják és a for­galmat így szemaforokkal szabályozzák. m. 1. Mar betöltötte a hetven- negyedik esztendejét. A fák árnyékában, egy fonott kerti­széken ül. Már csak ez a dolga idős Zoller Józsefnek. Pihenni, vigyázni a pislákoló életre. Lassan, megfontoltan mozdul. Hosszú, szikár testé­nek erejét beosztja. Ha be­szél, szava tagolt, csendes. — A szenvedésből két em­ber élete jutott nekem. — így magyarázza: — Az egyiket az anyámtól kaptam, aki béres­nek, napszámosnak szült. A rnásilcat Francia Kiss Mihá- lyék adták — vissza. Mert aki az ő kezükre jutott, azt csak a véletlen tartotta meg a föld színén. Én megmaradtam. Igaz, ma is azt nyögöm, a verést, a falhozverést... Nem beszél sokat a Tanács- köztársaság bukása utáni bör­tönről. kínzásról, szökésről, nyomorgásrój. — Az a jó, hogy most így van, ahogy van. Bagi Janit, ^XXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXX Ahol a tsz-ek névadói éltek j Két gödöllői termelő- 4 szövetkezet, a Rákóczi és y a Kossuth vezetősége el- ^ határozta, hogy termelő­ig szövetkezeti tagokból szer- \ vezendö csoporttal fölke- ^ resi azokat a helyeket, 1, amelyekhez névadói em- | léke fűződik. Kirándul- 2 nak Sárospatakra, amely- f nek II. Rákóczi Ferenc % életében volt annyira fon- í tos szerepe, majd Mo- 1 nokra, Kossuth Lajos szü- tófalujába. A két Zemp- \ lén megyei községben % természetesen felkeresik í az ott működő termelő­í szövetkezeteket is es ta­í l nulmányozzák gazdálko- \ dási módszereiket. A \ tervezett érdekes kirán- l dulásra még ebben a hó- \ napban sor kerül. ixxxxxxxxxxxxxxxxxxxwxxxxxxxxxxxxxxxxxv'

Next

/
Thumbnails
Contents