Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-06 / 210. szám
I960. SZEPTEMBER 6, KEDD AZ APA ÉS A FIAI A Kertimag Vállalat monori tisztítótelepén A telep dolgozói, tekintettél a gazdag borsótermésre, tervüket 196 vagon borsóról 820 vagonra emelték fel. Ennek teljesítését azonos létszámmal vállalták. Eddig már 310 vagon borsót dolgoztak fel. Munka közben a tisztítógép Gépi tisztítás után még kézzel is át kell válogatni a borsószemeket. A vállalat közel 500 embert foglalkoztat e célból. A szállítást gondos laboratóriumi vizsgálat előzi meg. Srankó Károlyné csíráztatásra rakja 1c a borsószemeket, a csíraképességet így állapítják meg. (Gábor Viktor felv.) a pajtásomat, ő is direktóriumi tag volt, agyonverték ott, akkor .. . Én megértem a mai időt. .. Idős asszony széket hoz, leül. Az emberére figyel és bólogat. Ki tudja, hányszor hallotta már a fehérterror idején elszenvedett kínzások történetét. Most is arra ügyel, hogy a férje ki ne hagyjon vagy másképpen ne alakítson egyetlenegy részletet se. — Mert az nagyon kemény idő volt — hajol felém és kicsit mindig könnyező, pillát— lan szemével merően néz. — Most másmilyen az élet, de a mostani világért szenvedett embert a gyerekei becsülik a legkevesebbre. — A köz többet segít, mint a gyerekek — jegyzi meg az öreg. — Ez a ház, meg a hold föld a tanácsé. A téli tüzelő gondját is vállalják. Nyugdíjam is van, ötszázhuszonöt forint. Nem sok, de kevés kell két ilyen öregnek. A feleségem is hetvenegy éves már. Orvosra, patikára nincs gond. Az operáció — a gyomromat vagdalták helyre — nem került semmibe. Csak a gyerekeim, ... Ritkán nyitják ránk az ajtót. Pedig mindegyik hat osztályt végzett. Nehéz volt azt napszámból megadni... — Most elkelne tőlük egy kis pótlék ... Ezt az idős asszony mondja. Hévvel, indulatosan. Hát erről van szó. A törődésről, a segítésről. Arról, amivel a gyerekek könnyít- hetnének az apjuk életén. — Akárhogy tettem, ha jó, ha rossz volt, ha akartam, ha nem, csak azt mondták a gyerekek: „persze, mert mostoha’ . .. Az asszony hangja most panaszos. :— József ötvenöt, én ötvenegy éves voltam., .t^mikpr . elvett. Özvegyek voltunk mind a ketten. — Becsületesen megmondtam, amikor megkértem: négy gyerek apja. vagyok, üldözött és beteges ... Vállalt. Dolgozott ránk, ápol ma is. Az asszonyra néz most, a >csontkeretes szemüveg mögül. Ha itt náluk szokás volna, talán megsimogatná a vállát, a barna, munkától, kortól csomós kezét. Az őket összetartó szeretet lángját láttam felvillanni. A gyerekek az apa nősülésekor már szolgáltak a gazdáknál. József, a legidősebb, ma közel az ötvenhez, Tisza- kécskére nősült. Most ott tsz- tag, Erzsinek, az egyetlen lánynak, Margita Miklós Chi- noin-gyári üzemlakatos kötötte be a fejét. Az asszony a Monori Járási Rendőrkapitányságon dolgozik. A harmincegy esztendős Károly helyben, a kocséri Űj Élet Tsz-ben vezetőember. Imre, a legfiatalabb. Szentmártonká- tán, a gépállomáson szerelő. Megint csak a gyerekekre fordítják a szót, a múltra, azokra az évekre, amelyeket a néni „kemény rendszerinek nevez. — ötévi özvegység után hoztam az asszonyt ide — int a felesége felé idős Zoller József. — Az anyós, az első feleségem anyja, nagyban tüzelte ellene a gyerekeket... Ezért mondtam ki: „Akinek a mustoha nem tetszik, annak ott az ajtói” A régi, a tizenhét esztendő előtti napok érzelmi harca most is pírt kerget az idős ember arcába. 1 izenhét év távlatában nehéz megtalálni, hogy ki miben, mennyire vétett, hibázott. Biztosan akadt éles szó, és tettek ártalmat a mostoha ellen feltüzelt kamaszlegények is. Hiszen a serdülés esztendeiben még az édesszülő is nehezen bír el a gyerekekkel. Az is biztos, hogy az ellenséges fogadtatástól megzavarodott, a házban és a családban ,.idegen”-nek számító új asszony sokszor dobhatott oda fullánkos szót és mint „új menyecske“’, esetleg olyasmire tüzelte az apát, amit a már majdnem felnőtt számba menő gyerekek igazságtalanságnak, jogtalanságnak éreztek. Jogos-e mégis, hogy az elaggott. beteges öregember több gondoskodást, elnézőbb szeretetet és egy kis anyagi segítséget is vár a saját véreitől? Zoller Károly, a második fiú üzemegység vezető a kocséri Uj Élet Tsz kétezerháromszáz holdas részlegén. Most pótolgatja ki nyolc osztályra az iskolai végzettségét. Két gyereke van, iker fiú, lány, mind a kettő jóeszű, mint az apjuk, és tegyük rögtön hozzá; mint a nagyapjuk. Mert abban, hogy Zoller Károly a kevés iskolájával helyt áll egy főiskolai tudományt kivánó vezető állásban, része van idős Zoller József 19-es múltjának, jófejű, szorgalmas munkáshírének, s annak a nagyon-nagyon haladónak számító nevelésnek, amely- lyel minden gyerekének ki- kínlódta nincstelen, üldözött napszámos létére a hatosztályos iskolai tudást. Ö vállalta, hogy kisebbre töri a maga kenyerét, mert azt akarta, hogy a gyerekek ne csal: cseperedjenek, hanem boldoguljanak. Zoller Károly, a feleségével együtt több, mint harmincezer forint évi keresetre számít ez esztendőben, munkaegységből és a háztájiból. — Ha bevégzem a nyolc általánost, mezőgazdasági technikumba szándékozom. Kell a tudás, mert felfelé megyünk... Apám? Ha véletlenül összeakadok vele a faluban, akkor elbeszélgetünk. Régen voltam már ott. Kemény a Szó, és amj talán még a haragnál is rosszabb: közömbös. Zoller Károly és a többi Zoller fiú csak arra emlékeznek: ők mi rosszat kaptak, milyen volt. velük a mostóha. Nyakasok, keményen tartják magukat, épp olyan keményen, ahogyan az apjuk, akitől a jellemüket örökölték, aki megvédte velük szemben az új asszonyt, a mostohát ... Vajon, ki tudná azt kifürkészni, hogy a termelőszövetkezeti tagok közül hányán gondoltak arra, amikor Zoller Károlyt vezetőnek szavazták: „Megáll a talpán, hiszen idős Zoller József fia . . .” Zoller Károly azt mondja, hogy Józsi bátyja és Imre öccse sem nyitják sűrűn az öregek kapuját. Csak Erzsi nénié hajlékonyabb, mert hát ő lány. S azon az ürügyön, hogy tizenhét esztendeje másik asz- szony foglalta el elhalt anyjuk helyét, még a ritka jónapot is alig jár az apának? Mikor erre kerül a szó, Zoller Károly összevont szemöldökkel néz ki a tárt ablakon. Vár. Fontolgatja a szót. Ahogyan a szemöldökét ráncolja és a cigarettát a szájához viszi, az apja mozdulatát formázza. Aztán vitázunk. Azon, hogy az érzések a második asz- szonnyal szemben felmentik'-e őt, őket, a Zoller-fiúkat. az öregember utolsó évei testilelki megkönnyítésének kötelessége alól? Legalább any- nyi jó szóval és cselekedettel az apjuk mellé kell-e állniuk, amennyit az idős embernek ad a társadalom? Zoller Károly a becsületes emberek őszinteségével végül azt mondja: — A szeretem, vagy a nem szeretem valakivel szemben, az csak egyik dolog. A kötelesség, az a másik, a több... Ezt megírom a testvéreimnek is. Déri Károly Örömeink gondjaink BALETT Az ember már megszokott közönnyel fut át a néhány soros felhíváson, mintha azt olvasná, hogy valaki öreg szekrényt kínál eladásra. Mert mind sűrűbb lesz az olyan felhívás lapunk, s a többi lap hasábjain is. az üzemek faliújságján. hogy: balett-tanfolyam indul itt és itt, ekkor és ekkor. Most legutóbb Ceglédről olvashattuk ezt. ahol szeptemberben új balett-tanfolyam indul. Nem ez az első, az előző esztendőkben is volt már, s nagy sikerrel zárult valamennyi. A gödöllői balettiskolának lassan- lassan már a megye határán túl is neve lesz, s sorolhatnánk tovább, hány helyen működik a megyében balettiskola, ahová egyszerű munkások, parasztok viszik gyermeküket. Néhány olyan szülő minden bizonnyal akad, aki arra gondol: hátha „sztár” lesz gyermekéből, s egyszer majd az Operaház színpadán látja viszont... A szülők józan többsége azonban „csak úgy” íratja be gyermekét a balett-tanfolyamra. Csak azért, hogy sikkesebb piozgást tanuljon, hogy finomabbak legyenek a mozdulatai, hogy megszeresse a muzsikát, a mozdulat s a hangok művészetét, hogy művelt, szocialista ember legyen belőle, aki minden területen otthonosan mozog, aki fülének nem idegen Csajkovszkij muzsikája, s aki a napi nyolc óra esz- tergálás vagy szövés után balettestre megy, vagy szakszerűen elbírálja a televízió közvetítését. Ezek a gyerekek, akik ma félszegen, olykor sután próbálják az első mozdulatokat, akik olykor idegenkedve hallgatják a szokatlan „komoly muzsika” első hangjait, ilyen emberekké lesznek. Olyan emberekké, akiknél a műveltség nem valami ritlca, szokatlan dolog, amivel „fel- imgni” lehet, hanem természetes dolog, velejárója a mindennapi életnek. Persze tegyük hozzá: a mi mindennapi életünknek. Mintahogy csak a mi, szocialista mindennapjaink természetes velejárója, hogy az azelőtt egyik legarisztokra- tikusabb művészet, a balett is egyszerű munlcások és parasztok kincse lett, s azok gyermekei népesítik be szeptembertől ismét a balettiskolák gyakorló- termeit. Bányásznapi ünnepség Pilisszentivánon Önfeledten, a jól végzett munka örömével ünnepelték vasárnap a Pilis vidék szénbányászai a tizedik bányásznapot. Hetekkel ezelőtt készültek már e napra, külön versenyszakaszt indítottak a bányászbrigádok, s felajánlották, hogy tetemes meny- nyiségű szenet adnak terven felül. Szombaton délelőtt Tausz János belkereskedelmi miniszter adta át rendeltetésének a pilisszentiváni új éttermet és a bisztrót. Ugyanekkor nyitották meg az önkiválasztó ruházati boltot és az önkiszolgáló műszaki boltot is. A bányászoknak volt miből vásárolniuk, több mint három és félmillió forint hűségpénzt. vettek át jó munkájukért. A bányásznapi ünnepségek szombaton délután kezdődtek, megkoszorúzták az 1929-es bányászsztrájk pilisvörösvári emlékművét. Vasárnap reggel zenés ébresztő köszöntötte Pilisszentivánon és Pilisvörösvárott a lakosságot. Híven a hagyományokhoz, az István-akna alatti ligetben gyűltek össze a bányászok és a vendégek. Részt vett az ünnepségen Keleti Ferenc, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Együtt ünnepeltek a bányászokkal a környékbeli üzemek és termelőszövetkezetek képviselői. Fekete Sándorné, a Pest megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője köszöntötte az ünneplő bányászokat. Ka- nóczki igazgató adta át a különféle jutalmakat és okleveleket a bányaüzem legjobb dolgozóinak. Sokan kaptak kiváló dolgozó oklevelet, több bányászt kitüntettek, a bányászatban kifejtett több évtizedes munkájáért. Herceg István vájár például negyvenéves jubileumát ünnepelte. A kiváló bányász dolgozót Munka Érdeméremmel tüntették ki előző nap a Parlamentben. Ballagi Mátyás és Baska Imre vájárok ugyancsak negyvenéves munkájukért kaptak kitüntetést, Vasbányai János bányamester a bányában töltött huszonöt esztendős munkásságáért kapott jutalmat. Megjutalmazták a bányásznap tiszteletére indított munkaverseny legjobb részvevőit is. így többek között Bencsik Gyula bányászbrigádját, Klek- ker József brigádját, a 66-os csapatot, Nagy Antal brigádját és még sokan másokat. Délután kultúr- és sportprogramra került sor, este nagyszabású táncmulatság fejezte be a bányászmapi ünnepségeket. Megmenekül a gödöllői park Uj terv készül a veszélyes útkanyar megszüntetésére Megírta a Pest megyei Hírlap, hogy veszedelem fenyegette a világhírű gödöllői parkot, az úgynevezett 3-as számú útvonal rendezésével kapcsolatban. A nagyíorgal- mú útvonalnak, amely Budapestet Miskolcca.1 köti ösz- sze, Gödöllő belterületén igen veszedelmes kanyarodója van. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megbízásából az UVATERV kidolgozta a kanyar megszüntetésének tervezetét, de az megütközést keltett Gödöllőn. Az UVATERV a probléma megoldásának ugyanis azt a legegyszerűbb és legkényelmesebb módját választotta, amely szerint a kanyart átvágó űj útszakasz a gödöllői kastély gyönyörű parkját szelte volna ketté és ezzel tönkretette volna a község nagyhírű nevezetességét. Hetvenmiliió mozilátogató fél év alatt A statisztikusok kiszámították, hogy a fővárosban és vidéken az év első felében több mint hetvenmiliió jegyet váltottak a magyar és külföldi filmek előadásaira, örvendetes, hogy tovább nőtt a magyar film népszerűsége, hat hónap alatt 18 millió-négyszázezer nézője volt művészeink alkotásainak, hárommillióval több, mint' a múlt év hasonló időszakában. A községi tanács tiltakozott a terv ellen és fölhívta a minisztérium figyelmét arra, hogy a kérdés egy-két kisér- tékű, rozoga épület kisajátításával és lebontásával is megoldható. A kanyar így is megszűnne, mégpedig a park bolygatása nélkül. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nagy megértéssel fogadta a község állásfoglalását és képviselői az UVATERV szakembereivel együtt a napokban helyszíni szemlét tartottak Gödöllőn, majd megbeszélést folytattak a községi tanács képviselőivel. Bejelentették, hogy elejtik az eredeti tervet és az UVATERV megbízást kap, hogy a község javaslata alapján készítsen új tervet. Az út korrekciójával kapcsolatban különbén megoldják a gödöllői hármas zárósorompó korszerűsítésének kérdését is. Ezek a sorompók a forgalom állandó növekedése következtében már igen sok zavart okoztak. A kérdést úgy oldják meg, hogy a nehézkesen kezelhető sorompókat úgynevezett villany- rendőrrel pótolják és a forgalmat így szemaforokkal szabályozzák. m. 1. Mar betöltötte a hetven- negyedik esztendejét. A fák árnyékában, egy fonott kertiszéken ül. Már csak ez a dolga idős Zoller Józsefnek. Pihenni, vigyázni a pislákoló életre. Lassan, megfontoltan mozdul. Hosszú, szikár testének erejét beosztja. Ha beszél, szava tagolt, csendes. — A szenvedésből két ember élete jutott nekem. — így magyarázza: — Az egyiket az anyámtól kaptam, aki béresnek, napszámosnak szült. A rnásilcat Francia Kiss Mihá- lyék adták — vissza. Mert aki az ő kezükre jutott, azt csak a véletlen tartotta meg a föld színén. Én megmaradtam. Igaz, ma is azt nyögöm, a verést, a falhozverést... Nem beszél sokat a Tanács- köztársaság bukása utáni börtönről. kínzásról, szökésről, nyomorgásrój. — Az a jó, hogy most így van, ahogy van. Bagi Janit, ^XXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXX Ahol a tsz-ek névadói éltek j Két gödöllői termelő- 4 szövetkezet, a Rákóczi és y a Kossuth vezetősége el- ^ határozta, hogy termelőig szövetkezeti tagokból szer- \ vezendö csoporttal fölke- ^ resi azokat a helyeket, 1, amelyekhez névadói em- | léke fűződik. Kirándul- 2 nak Sárospatakra, amely- f nek II. Rákóczi Ferenc % életében volt annyira fon- í tos szerepe, majd Mo- 1 nokra, Kossuth Lajos szü- tófalujába. A két Zemp- \ lén megyei községben % természetesen felkeresik í az ott működő termelőí szövetkezeteket is es taí l nulmányozzák gazdálko- \ dási módszereiket. A \ tervezett érdekes kirán- l dulásra még ebben a hó- \ napban sor kerül. ixxxxxxxxxxxxxxxxxxxwxxxxxxxxxxxxxxxxxv'
