Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

1960 SZEPTEMBER 4, VASÄRNAP MST MEOi v/l/rfqp Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére (Folytatás a 3. oldalról) hetes termelési gyakorlaton vesznek részt. A tanulók érettségi utón képzettségük­nek megfelelően elhelyezked­hetnek, illetve egyetemi, főis­kolai továbbtanulásra jelent­kezhetnek. Az üzemi termelési nappal összekapcsolt (úgynevezett 5-fl-es) oktatást 1965-ig vala­mennyi gimnáziumban meg kell valósítani. A dolgozók iskolái Az általános és szakmai műveltség emelésében mind nagyobb feladatok várnak a dolgozók iskoláira. Arra tö­rekszünk, hogy a dolgozók munkájuk megszakítása nél­kül minél nagyobb számban szerezzék meg a középfokú általános és szakmai művelt­séget. Ezért az igényeknek megfelelően valcimennyl is— kolatípus mellett létre kell hozni, illetve tovább kell fej­leszteni a dolgozók esti, leve­lező oktatási intézményeit. Biztosítani kell annak lehető­ségét, hogy a dolgozók megfe­lelő különbözeti, illetve felvé­teli vizsgák letétele után bár­mely iskolatípus bármelj osztályába léphessenek. A dolgozók iskoláinak tan­anyagát és oktatási módsze­reit a felnőttek oktatása sajátos követelményeinek megfelelően kell átalakíta­ni. Elsősorban a dolgozók is­koláinak eddig is legjobban bevált formáit, az üzemi is­kolákat fejlesszük a nagy ipari üzemekben, tsz-ekben és állami gazdaságokban. Ahol csak lehet, szervezze­nek a váltott műszakban dolgozók munkabeosztásához alkalmazkodó műszakváltós osztályokat. A mezőgazda­ságban a dolgozók iskolái­nak tanítási idejét a mező- gazdasági munka idényjelle­gének megfelelően alakítsák ki. máit lehetőleg a gyakorlati problémák köréből válasszák. Az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaik be­fejezése után egy-két évi kö­telező szakmai gyakorlaton vegyenek részt fizetéses állás­ban. Ennek idejét csökkenteni lehet azoknál a hallgatóknál, akik felvételüket megelőzően már bizonyos időt munkában töltöttek. A tanszékek fokozottabban kapcsolódjanak be a társada­lom, a népgazdaság előtt álló tudományos és gyakorlati fel­adatok megoldásába. A fel­sőoktatási intézmények épít­senek ki szoros kapcsolatot üzemekkel, termelőszövetke­zetekkel, kutatóintézetekkel stb. A jövőben elsősorban olyan oktatókat alkalmazzunk, akik­nek van szakmai gyakorlatuk; azok számára pedig, akik még ilyennel nem rendelkeznek, teremtsük meg a lehetőséget a szakmai gyakorlat megszer­zésére. Felsőfpari (mezőgazdasági, közgazdasági stb), iskolák A modern termelés mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban egyre több, ma­gas színvonalon képzett kö­zépkádert igényel. Ilyenek a technikusképzés jelenlegi formájával, tartalmával és módszereivel nem képezhe­tők ki. Ezért a technikusok, illetve a különböző szak­ágakban más-más néven ne­vezett, de lényegében e fo­galom körébe tartozó irányí­tó középkáderek képzését, felsőfokú oktatási jelleggel, középiskolai érettségihez, il­letve megfelelő felvétéli vizsga letétiéhez kell kötni. A felvétel feltétele szakmun­kásképzettség, egy-két évi termelési gyakorlat. A felső­ipari (stb.) iskolán végzett tanulmányokat egyetemi to­vábbtanulás esetén be kell számítani. A felsőipari (stb.) iskolák hálózatát a jelenle­gi technikumok egy részé­ből 1970-ig kell fokozatosan kiépíteni. Eg?' «'temek, főiskolák A felsőoktatási reform cél­ja, hogy a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban, maga­sabb színvonalon valósuljon meg a kommunista szak­éin berki <f£ is. Ezért * szorosabbra kell-*-* »Étzni a felsőokta- **#4«ív' a gyakorlattal, a ter­melőmunkával való kapcso­latát. A felvételnél részesüljenek előnyben azok a jelentkezők, akik legalább egy évig már dolgoztak. Fokozatosan meg kell valósítani, hogy az érett­ségizettek legalább egyévi munka után kerüljenek főisko­lákra. egyetemekre. A képzési idő 5. illetve 6 évéből legalább 10 hónap üzemi, iskolai, klinikai, bíró­sági (stb.) szakmai gyakorlat legyen, amely a hallgatókat leendő hivatásukra készíti elő. és kénzésük szerves ré­szét alkotja. A diplomáé*' vek és a szakdolgozatok té­2. Biztosítsuk a magas színvonalú és minden tekintetben korszerű oktatást. Ennek feltétele az oktatás tudományos iellege és a hall­gatók választott szakmája gyakorlati követelményei kö­zötti összhang megteremtése. Ezért 1965-ig új tanterveket és programokat kell készíteni. Növeljük az intézményen kí­vüli szakmai gyakorlatok és az intézményekben tartott gyakorlati foglalkozások szá­mát. Javítsuk a világnézeti ne­velőmunkát. A marxizmus— leninizmus oktatása szervesen kapcsolódjék a szocializmus építése és a szakoktatós prob­lémáihoz. A szaktárgyakat marxista—leninista szellem­ben oktassák. Fejlesztésre szorulnak a felsőoktatási intézmények ok­tató-nevelő munkájának mód­szerei. Behatóan •■■-kell foglal­kozni. a felaűpMatáts nev.elés- elméíeti. nevelésié!ektani prob­lémáival és ki kel] dolgozni a felsőoktatás módszertanát. Intézményeinket — az elé­jük állított növekvő követel­ményeknek megfelelően — korszerű oktatási eszközökkel. 3. laboratóriumi és műhelyfel­szerelésekkel, valamint okta­tási és kollégiumi épületekkel kel! ellátni. Felsőoktatási intézményeink fordítsanak nagy gondot a szakemberek továbbképzésére és ennek keretében a speciali­zálódásra. A továbbképzésben az egyetemek és a főiskolás központi szerepet töltsenek be. Ki kell dolgozni a tudomá­nyos utánpótlás perspektivi­kus tervét és biztosítani kel! annak személvi szervezeti és an vagi feltételeit. Szakemberképzésünk rendszerében biztosít­sunk a jelenleginél sokkal na­gyobb lehetőséget a termelés­ben dolgozók képzésére. Újra létre kell hozni és széleskö­rűen fejleszteni kell felsőok­tatási intézményeinkben az esti tagozatokat. A levelező hallgatók tanulmányi munká­ját a felsőoktatási intézmé­nyekben szervezett évközi kö­telező foglalkozásokkal és vi­déki konzultációs központok felállításával segítsék. A termelőmunkát végzők, betöltött munkakörüktől füg­getlenül, egyre nagyobb szám­ban nyerjenek felvételt az esti és levelező tagozatokra. A felsőoktatási intéz­ményekbe felveendő hallgatók létszámát népgazda­ságunk szakember-igénye alapján kell megtervezni. A műszaki és agrár felső- oktatási intézmények — külö­nös figyelemmel a vegyiparra, a gépgyártásra, a híradástech­nikára. az atomenergia békés felhasználására, a nagyüzemi mezőgazdaságra — képezze­nek elegendő számú szakem­bert. Népgazdaságunk megkö­veteli, hogy új mérnökeink korszerű szakképzettsége tech­nológiai, gazdasági és terme- lés-szervezésj ismeretekkel bő­vüljön. A pedagógusképző intézmé­nyekben a hallgató-létszámot jelentősért” éméffii' kélI,”"hog# egyrészt a fennálló pedagó­gushiányt minél előbb felszá­molhassuk, másrészt politech- nikailag képzett pedagógusok megfelelő számban álljanak rendelkezésre. 4. 111. A nevelők és a íieveléstiiflomáiiv feladatai Nevelőink túlnyomó több­sége szereti hivatását, becsü­lettel dolgozik; a kulturális forradalomban elért eredmé­nyeikben az ő munkájuknak jelentős része van. Népünk nagyra becsüli a hivatásukat szerető pedagógusokat. Iskolarendszerünk reform­jának megvalósításában a pe­dagógusok szerepe rendkívül fontos. Nem kis részük máris tanúbizonyságát adta az új iránti fogékonyságnak, ami­kor úttörő munkát vállalt az iskolák szervezeti és tartalmi átalakítására irányuló kísérle­tekben. Nevelőink világnézeti fejlő­dése meggyorsult, egy része marxistává vált. Ezt a fejlő­dést tovább kell erősíteni, mi­vel csak így tudnak marxista módon tanítani. szocialista szellemben nevelni. Az alapvető politikai és pe­dagógiai kérdések tisztázásá­val erősítsük a tantestületek egységét. A pedagógusoktól politikai-világnézeti kérdések­ben is világos állásfoglalást várunk. Fontos feladatok várnak ne­velőinkre pedagógiai, lélek­tani ismereteik kiegészítésé­ben, nevelési és oktatási mód­szereik állandó fejlesztésé­ben. A nevelőképző intézmé­nyek tanulmányi anyagában, a képzés módszereiben és szervezeti rendjében végre kell hajtani minden olyan szükséges változtatást, amely a leendő pedagógusok jobb felkészítését eredményezi az új feladatokra. Hasonlókép­pen kell eljárni a pedagógusok továbbképzését illetően is. Szocialista közoktatásügyünk napirenden levő kérdéseinek megoldásából a neveléstudo­mány művelőire is jelentős feladatok várnak. A nevelés- tudományi kutatások temati­kája. témaválasztása terjed­jen ki azokra a kérdésekre, amelyek közoktatási felada­taink homlokterében állnak, különösen az iskola és az élet, az oktatás és a termelőmunka, az elmélet és a gyakorlat ösz- szekapcsolása által felvetett kérdésekre, a nevelés és az oktatás társadalmi és módszer­tani problémáira, a világnéze­ti. erkölcsi és közösségi neve­lés témáira. IV. Oktatási rendszerünk tovább fejlesztése az egész társadalom ngve A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak az oktatásügy reformjá­vá] foglalkozó ülése is nagy nyomatékkai hangsúlyozta, hogy oktatásügyünket csak abban az esetben tudjuk teljes sikerrel továbbfejleszteni, ha a pedagógusok, a tömegszerve­zetek, a szülői munkaközössé­gek s az egész társadalom ösz- szefog feladataink megvalósí­tására. Határozatban szólította fel valamennyi pártszervezetet, hogy az oktatásügy továbbfej­lesztését tekintsék elsőrendű feladatuknak. A magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány pedig kötelességévé teszi az érintett állami, tanácsi szer­veknek, hogy nagy felelősség­gel foglalkozzanak vele. Üzemeinktől azt. várjuk, biz­tosítsák a tdinulók rendszeres üzemi foglalkoztatását, bocsás­sák a képzés szolgálatára leg­jobb szakmunkásaikat, ösztö­nözzék dolgozóikat a tovább­tanulásra és támogassák is őket. Jöjjön létre az iskolák és az üzemek között szervezett kapcsolat., hogy a tanulóifjúság megismerkedhessek az üzem és a munkások életével, barát­ságot kössön az ifjúmunkások­kal, részt vállaljon az üzem kulturális életéből. A tantestületeknek az iskolai nevelőmunka továbbfejleszté­sében első segítőtársa, szövet­ségese az ifjúság körében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget arra kérjük, hogy — tagjai kommunista nevelésén túl — vállaljon részt az ifjúság világnézeti, erkölcsi, politikai egységének kialakításából az­által, hogy szervezi, irányítja az ifjúság tanórán kívüli éle­tét és mozgósítja őket a szocia­lista építésre, a szocialista tár­sadalom feladataira való jobb felkészülésre. Segítse a tanu­lóknak az üzemben, a termelő- szövetkezetben és más munka­helyen végzett termelőmunká­ját. A tanulóifjúságot még szélesebb körben vonja be társadalmi munkafeladatok végzésébe. Vállaljon kezdemé­nyező szerepet a tanulók szo­cialista közösséggé formálásá­ban. A pedagógusszakszervezet, a szülői munkaközösségek, a Magyar Nők Országos Tanácsa még aktívabb segítsége nélkü­lözhetetlen az iskolák nevelési feladatainak. jó ely^gzéséhez^ az iskolai és a szülői nevelés összhangjának megteremtéséi­hez. Váljék az ifjúság nevelése, oktatása valóban az egész tár­sadalom ügyévé. Budapest, I960, szeptember 4. A MAGYAR FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KOR­MÁNY Által megbízott ISKOLAI REFORMBIZOTT­SÁG Napjainkban százmilliók hallgatják rádión, látják televízión, filmeken — és a legszerencsésebbje a hely­színen — a legnépszerűbb zeneszámot, az olimpiai szig­nált. Az 1960-as XVII. nyári olimpia nagyszerű sport- vetélkedéseinek eredményeire figyel az egész földkerek­ség. Az eredmények figyelése közben eszembe jut, hogy mi is az olimpiai eszme? Tudjuk mindannyian: békés vetélkedés a sportpályá­kon, barátságok kötése a sportpályán kívül. (A versenyek összességében nem is állapítanak meg hivatalos sorren­det, mert nem az eredmény a fontos!...) Hogy mi a fontos, azt látom és hallom. A néger és fehér öklöző átölelik egymást, különböző fajú, világné­zetű, felfogású lányok csókolóznak össze verseny után, szovjet és amerikai sportolók karolnak egymásba! Mintha most Róma lenne a béke és a barátság vá­rosa. Az olimpiai stadionból a megnyitó napján tízezer galamb röppent fel. Rómában a sport, a fiatalság, a bé­kés vetélkedés tartja ünnepét. De mikor rendezünk máshol is a világon — többek közt a Neiv York-i ENSZ-palotában is — ilyen szellem­től áthatott vetélkedést? Az egész világ tapsolna neki! Fazekas Mátyás mai nap I960, szeptember 4, vasár­nap, Rozália napja. A nap kél 3.06, nyugszik 18.19 órakor, A hold kél 17.47, nyugszik 3,35 órakor. 1960. szeptember 5, hétfő, Viktor napja. A nap kél 5.07, nyugszik 18.17 órakor, A hold kél 18.20, nyugszik 4.50 órakor. Várható időjárás ma es­tig: reggel kevés felhő, eső nélkül, a délutáni órákban felhősebb idő, többfelé, főleg nyugaton és északon zá­porral, zivatarral. Megélén­külő déli, délnyugatiakéi sóbb nyugati szét A nap­pali’ felmelegedés kissé fo­kozódik. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 23—27 fok között. Távolabbi kilátások: a jö­vő hét elején újból hűvö­sebb idő. — SZEPTEMBER 6-ÁN a járási főtanács, vöröskereszt, KISZ és Hazafias Népfront váci járási bizottsága „asz- szonytalálkozót” rendez. A TAKARÉKBETÉT-ÁL­LOMÁNY fél év alatt 15 millió forinttal emelkedett Csepelen. A csepeliek közül minden harmadik ember be­tétkön yv-tul a jdonos. JÖVÖRE 700 VAGON ce­menttel többet termelnek Tatabányán, mint ebben az évben. A többletet a Tata­bányai Cement, és Mész- művcliben a berendezések korszerűsítésével érik cl. CSEPPKÖVEK. Két mé­ter hosszú, rózsaszín, fe­kete és fehér színekben pompázó, eddig emberszem nem látta cseppkövek dí­szítik azt a barlangot, ame­lyet a Baranya megyei bar­langkutatók most tártak fel. SZTÁLINVÁROSBAN há­rom új lakóépület összesen 'TQTiHakaääV ''adják " átraria-"” kosságnak ebben a hónap­ban. Októberben folytató-' dik a most befejezés előtt álló újabb lakások átadása. — A HAZAFIAS NÉP- FR.ONT felsőgödi bizottsága szeptember 15-én afrikai es­tet rendez. NINCS ÖTÖS A LOTTON A 36. játékhétre beérkezett 4 076 340 lottószelvény között öttalálatos nem volt. A négytalálatos szelvények száma 18, nyereményük 169 863 forint. Három találatot 1434 szelvényen értek el. s ezeknek nyereménye 1044 forint. A kéttalálatos szelvények száma 61 860. nyereményük 24 forint hetven fillér. Állandóan javítják és 1962-re intézményesen megoldják a vidék orvosi ellátását Az Egészségügyi Miniszté­riumban tájékoztatták a Ma­gyar Távirati Iroda munkatár­sait a vidék orvosi ellátottsá­gának javítására tett intézke­désekről és a további tervek­ről. A felszabadulás óta hazánk­ban nagyot fejlődött az orvos- ellátás. Fokozatosan javult a város és a vidék közötti arány, ennek ellenére azonban még mindig a szükségesnél kevesebb orvos van vidé­ken. Különösen nagy a hiány egyes területeken körzeti orvo­sokban és kevés a közegészség- üggyel foglalkozó orvosok szá­ma is. Az elmúlt évben a miniszté­rium fontos intézkedéseket tett a helyzet javítására. 150 orvosírnok és 562 körzeti be­tegápolónő munkába állításá­val könnyítették a körzeti or­vosok munkáját. Az idén további 500 orvos- írnok és 587 körzeti beteg­ápolónő áll munkába, jö­vőre pedig minden orvost körzetben lesz orvosírnok és 1963-ig évente további 500 új körzeti betegápolót alkalmaznak. A vidéki QfVQ&hiány végle­ges megszüntetésére a Minisz­tertanács jóváhagyásával átfo­gó intézkedést tesz a miniszté­rium. Az idén végző orvosok­nál bevezetik a szakmai irányí­tás új formáját, ami azt jelen­ti, hogy a fiatal orvosok egy része, kb. 200 orvos, a kétéves szakmai gyakorlat idején spe­ciális közegészségügyi, illető­leg általános körzeti orvosi fel- készültséget szerez, majd utá­na ilyen állásokban helyezke­dik el. A leendő körzeti orvo­sok a kétéves kórházi gyakor­lat idején a belgyógyászatban, a szülészetben, a gyermekgyó­gyászatban és a sebészetben szereznek jártasságot, a köz­egészségügyi orvosok pedig a KÖ-JÁL-oknál dolgozva nyer­nek szakképzettséget. Az új intézkedéstől azt vár­ják, hogy 1962-re gyakorlatilag meg­szűnik az egyes megyék­ben még tapasztalható or­voshiány és a következő évektől már csak a természetes utánpótlás­ról kell gondoskodni. A vidéki orvosi ellátást az­zal is javítja a minisztérium, hogy az elkövetkező években új kórházakat, rendr’ninfeze­teket ‘úlnyomórészt vidéken építenek, A TELEVÍZIÓ 1960. SZEPTEMBER 4-1, VASÁRNAPI MŰSORA 10.00: Ifjúsági filmmatiné. 1. Gyorsabb a hangnál, NDK kisfáim: 2. Miska ka­landjai, magyarul beszélő szovjet játékfilm. 11.45: Ha­zai tájak: Szeged, a paprika, hazája. 16.45: 36. Magyar Híradó. 17.00: 1. Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek, 2. A Déryné Színház előadásá­nak közvetítése, 3. Vígjáték 3 felvonásban. Kb. 19.30: Élő újság. 20.20: Az olimpiá­ról jelentjük, filmösszeállí­tás. A TELEVÍZIÓ 1960. SZEPTEMBER 5-1, HÉTFŐI MŰSORA 21.00: Az olimpiáról je­lentjük, filmösszefoglalg. 21.15: Ökölvívás. 22.00: Lab­darúgás. Mindenkit érhet szerencse című keresztre.!vényünk — ame­lyet augusztus 24-i számunkban közöltünk — helyes megfejtése: OTP. Lottó, Totó. Sokat nyerhet. A több száz hefyes megfejtő kö­zött lottó- és totószelvényeket sorsoltunk ki. A tíz lottószel­vényt Kaden oki László (Péeel, Ba.ícsy-zsilinszkv u. 22.), a tíz totószelvényt Iíuskó Mihály (Gödöllő, oostahivatal), a három lottó- és két totószelvényt Dcdig Németh Éva (Cegléd, I.. Teleki u. 21.1 nyerte. A nyerteseknek a nyereményeket az OTP postán küldi meg. Tizenöt amerikai katonát megölt egy gránát Súlyos szerencsétlenség tör­tént a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai haderők grafenwöhri gyakorlótelepén. Egy rosszul irányított 20,3 cen­timéteres gránát a katonák sátortáborába csapódott. Ti­zenöt amerikai katona a hely­színen meghalt, 28 súlyosan megsebesült. Több sérült álla­pota válságos. Vizsgálat indult a szerencsét­lenség okának megállapítására.

Next

/
Thumbnails
Contents