Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-03 / 208. szám
I 1960. SZEPTEMBER 3, SZOMBAT 3 ÉRTENI ÉS TUDNI Ki tudna azt p0ntosan megfogalmazni, hogy mi hajtja ma a felnőtt embereket az iskolapad, a könyv, az elmélyült tudás felé? A sok hajtóerő között feltétlenül szerepet kap az az érzés, hogy az ember ki akar lépni a „ködben- éléskorszakából. Egyre kevesebben akarják rábízni a döntést — az egész világon — a háború és a béke, az élet és a halál kérdésében az égi és a földi hatalmasságokra. A döntésnél szót kérnek. A hozzászóláshoz tudás, ismeretek szükségesek. A világ előrehaladását a Nagykőrösi Konzervgyár munkása is méri. Legtöbbje bizonyosan nem azzal, hogy a világűr meghódításának a küszöbén állunk. Talán az unokája már nem sofőr vagy pilóta akar lenni, hanem űrhajós. A gyerek, ha ember lesz, a bolygóközi közlekedés menetrendjét esetleg úgy tartja majd számon, mint a nagyapja — aki talán ma még húszéves csak — Cegléd— Nagykőrös—Kecskemét szárny- vasútja személyvonatának indulási és érkezési idejét. Mindez persze túlzásnak hat, utópiának, fantáziálásnak. De akárhány konzervgyári munkással beszéltünk — a törzsgárdából —, mindegyik azt mondta: Tizenöt esztendővel ezelőtt nem gondolta, hogy szakmunkás rangra emelkedik .. .• Nem is álmodott olyan gépről, amelybe egyik oldalon a nyers para- ' dicsomot adagolják, a másik oldalon pedig a dobozolt, kész konzervet rakhatja, kocsira. A világ előrehaladásának mércéje tehát a Nagykőrösi Konzervgyárban is úgy kezdődött, mint má'áutt. Fejlesztették a technikát, szakmai tudástöbbletet követeltek a munkában. Emberibb magatartást, megértést, segítséget . és a közvagyon állapotától függő jólétet adtak cserébe — a munka értéke szerint. Mikor mindezt tanítani kezdtük, nem mindig a legjobban fogtunk hozzá. Néha frázisokat mondtunk, amelyek tartalmatlannak, érthetetlennek hatottak. Mert az emberek nem frázisokban akarnak gondolkodni, hanem a millió arcú tények és történések ismeretében. Az összefüggések, a dolgok egymásra hatását akarják érteni. — Lassan megtanulunk — tanítani! — mondta Mészáros István, a Nagykőrösi Konzervgyár pártbizottságának titkára, — Hiszen a jó tanítóhoz szívesen mennek a diákok. így beszélgettünk a most •készülődő pártoktatásról. Hívták a kommunistákat, mégpedig úgy, hogy először ki-ki a saját körében, a pártcsoport- jában mondta el a véleményét: „Én itt, és ezt akarom tanulni, engem ez érdekel!” Aztán vitatkoztak, hogy jól választott-e az illető. Mert voltak kishitűek, akik alacsonyabbra eresztették a mércét a maguk számára. Voltak kényelmesek is, akik ismételni akarták a tavalyit, a tavaly előttit. Ki-ki a jelleme, ereje, tudása szerint választott. így gondolta a gyár pártvégrehajtóbizottsága is. Hogy senki ne érezze a kényszert, hanem belső parancsként lépjen a kollektíva elé, az önmagához méltó igénnyel. Hiszen a Nagykőrösi Konzervgyárban esztendők hagyománya és a vezetők példája nyomán szélesül és mélyül a tanulni akarók és a már tanulók köre. A majd’ kétszázhúsz kommunista közül százhetvenen akarják még jobban megismerni a társadalmi szerkezet' változásának és megváltoztatásának törvényeit, a marxizmus—leninizmus tanításait. Otvenen az időszerű kérdések tanfolyamán akarnak a napi élet változásainak mélyebb összefüggéseiről hallani. A többiek, mintegy százhu- szan, már a marxizmus—leninizmus, a politikai gazdaságtan naow>bb elmélyültséget követelő anyagát tanulják. A tanítók kiválasztása is gondot okozott. Nem arról volt szó, hogy egy tanfolyam élére találnak-e felkészült embert? Nem. Hanem minden csoport élére azt; az „egyetlen” embert akarta megtalálni a pártvégrehajtóbizottság, akj nemcsak az anyagot ismeri, művelt és pedagógiai érzékkel is rendelkezik. Több kell ennél. Ez a több mindegyik előadónál az, amit a hallgatók maguk sem tudnak pontosan kifejezni, így szokták mondani: „Olyan jól magyaráz!... Úgy vitázik velünk, mintha zsák beszélgetne ... A munkában is csak tanulni lehet tőle ...” Dafkó Pál és Szűcs Sándor vegyészmérnököt, Harsányi Lászlóné személyzeti vezetőt, Pátkai György gépészmérnököt és Csete László elvtársat választották végül. Az igényérzetet kielégíteni, a becsvágyat ébrentartani, ez volt a konzervgyári párt-végrehajtóbizottság gondja. Meri mindenkiben igényérzet él. Az emberek hajlandók harcolni, ha a célt világosan, közérthetően tárják eléjük. Másfél évtizede ezt teszi a párt. Mutatja, tanítja, hogy a világ előrehalad. A küzdelem a célszerűért, az örök emberi eszmény megvalósításáért: a békés életért, a felemelkedésért folyik. A társadalmi szerkezet óriási változásainak ígéretét pedig csak a dolgozók válthatják valóra. Ehhez pedig csiszolt értelem szükséges. Ezért tanulnak, százhetvenen a Nagykőrösi Konzervgyár kommunistái közül az idei pártoktatásban. Déri Károly A KISZ Központi Művészegyüttes felhívása Kövesút épül, bővül a villany- hálózat Hévízgyörkön Hatalmas kőhalmaz szegélyezi Hévízgyörköh a Kossuth Lajos utcából nyíló, temető felé vezető utcát, meg a Dísz tér melletti bekötőutat. Mindkét utcában még a héten megkezdődik az útépítés, köves út lesz mind a kettő, ösz- szesen 53 vagon követ szállítottak vasúton és fuvaroztak az állomásról a községbe. A tanács a kövesút-építés költségeire 250 ezer forintot irányzott elő a községfejlesztési alapból. Rövidesen villanyihálózat bővítésére is sor kerül, hogy Papi-újtelep villamosítása még az idén befejeződhessék. A munkához minden meglenne, az építési költségekhez szükséges 200 ezer forint sem hiányzik, csupán a szükséges villanypóznák. A helyi tanács viszont engedélyt kapott arra, hogy az oszlopokat, ahol ilyeneket talál, közvetlen úton megvásárolhassa. Hosszas kutatás után megállapította, hogy a zalalövői fatelepen akad csaknem annyi eladó oszlop, amennyire szükség lenne. Hír szerint a még hiányzó oszlopokat ott megszerezhetik és így elhárul minden akadály a villanyhálózatbővítés elől. Tisztázódott a honfoglaláskor koponyalékelések problémája Régóta kutatott kérdést tisztázott a magyar antropológia. Az egész világon a magyar honfoglaláskori — főleg a 10. és 11. századbeli — sírokból kerülnek elő a legnagyobb számban olyan koponyák, amelyeken 1—1,5 centiméter átmérőjű jelképes, vagy sokszor 10—12 centiméteres teljes koponyalékelése- ket — úgynevezett trepaná- ciókat — végeztek annak idején, tehát körülbelül ezer évvel ezelőtt. A jelképes trepa- nációknál a csontot nem vágták keresztül, hanem csak a felső rétegét távolították el, úgy, hogy a „műtét” nyomát ma enyhe bemélyedés mutatja, a teljes koponyalékelé- seknél viszont meg is nyitották a koponyaüreget, a csontot eltávolították és megfelelő alakra formált ezüstvagy rézlemezzel pótolták. A szakemberek sokáig eredménytelenül vitatkoztak azon, hogy kik, kiken, miért és hogyan csinálták ezeket a ma is rendkívül nehéznek minősülő műtéteket. Dr. Nemeskéri János, a Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeuma embertani tárának vezetője és Kralovánszky Alán régész, valamint Éry Kinga tudományos munkatárs most hosszas és kiterjedt vizsgálatok után arra a megállapításra jutottak, hogy a tre- panációk módszere — az eddigi elképzelésekkel szemben — nem valami mozsárszerű dörzsölés, vegyszerekkel való kimaratás, vagy kiégetés volt. A csontokon ugyanis tisztán felismerték, hogy az egykori sebész hol szúrta bele vésőjét, vagy kését a koponyába és hogyan kanyarította ki a csontot, és ezzel a módszerrel — valószínűleg a pogány papok, a sámánok — úgy „operáltak”, hogy a csontsarjadás- ból megállapíthatóan a páciens nem egyszer évtizedekkel is túlélte a műtétet. De hiszen minden bizonnyal a cél is éppen a gyógyítás volt. Azt hitték, hogy ilyen módon el lehet mulasztani bizonyos állandó jellegű fejfájásokat, egyes pszihés megbetegedéseket stb., erre mutat az, hogy némelyik koponyán több éves időközökben 2—3, sőt 4 jelképes trepanácmt is csináltak, vagy 2—3 jelképes lékelést, utóbb egy te’jes tre- panáció követett, nyilvánvalóan azért, mert az első műtétek nem hozták meg a várt gyógyulást. Egyik esetben a második — be sem fejezett —• jelképes trepanáeió után nem kezdődött még a csontheg képződése, ami azt bizonyítja, hogy a beteg műtét közben meghalt. Maga az operáció, a csontnak ez a kis felületi megcsonkítása, nem okozhatott halált, tehát csak egy már haldokló beteg életének megmentésére lehetett az az utolsó próbálkozás. Az orvosi meggondolás azonban egyes teljes trepanációknál világosan fel is ismerhető. Jól látszik, hogy a harc, vagy verekedés közben beszakított koponyából akarták a szilánkot eltávolítani, a sérülés peremét kikerekíteni és a tátongó sebet fémlemezzel befedni. *A műtétet a beteg túlélte. Még mindig kérdéses azonban, hogyan voltak képesek a sámánok egyetlen vésővel, minden vérzéscsillapító, vagy sterilizáló sze# nélkül ilyen műtéteket ilyen eredménnyel elvégezni? Arra pedig a magyar őstörténeti kutatásnak meg kell keresnie a választ, hogy ilyen leletek abból a korból miért éppen nálunk találhatók ilyen nagy számban és miért került elő egyetlen hasonlóan trepanált koponya a 8—9. századból a mai Baskir SZSZK területén, néhány pedig a mai Bulgáriában. A KISZ hatszoros VIT-díjas Központi Művészegyüttese felvételt hirdet az együttes énekkarába, tánckarába, harmonikazenekarába, egyetemi és főiskolai énekkarába, színjátszó és szavaló csoportjába. Ezenkívül jelentkezhetnek ének- és hangszerszólisták is. Az érdeklődő fiatalok, akik bármelyik művészeti ágban szeretnének részt venni, október 1-től az együttes székházában (Budapest, VII. kér., Rottenbiller utca 20) jelentkezhetnek a nap minden időszakában. Ti/.rnö( fél*- magyar g*“|* Belgrad bau Szeptemberben rendezik Belgrádban az első nemzetközi építőipari kiállítást, amelyen a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat tizenöt féle magyar gyártmányú építőipari gépet mutat be. Megkezdődött a cukorgyártási idény Az idén szeptember első napján, 15—16 nappal a szokásosnál hamarabb kezdődött a cukorgyártási idény. Jelenleg három idegenvezető dolgozik Vácott, akik a városba érkező külföldi és belföldi látogatókat kalauzolják, akik örömmel, szívesen, s hozzáértéssel ismertetik meg őket a város emlékeivel, érdekességeivel, történetével. Néhány esztendeje még afféle huszadrangú kérdés volt az idegenforgalom. Azóta — államunk jelentős áldozatai nyomán — mind nagyobb — és tegyük hozzá: megérdemelt — szerepet kap a megye, s az ország életében is. Évről évre több és több külföldi turista látogat el hazánkba, s többet utaznak, ismerkednek idehaza is az országgal az emberek. Jó dolog ez, s az is, hogy mind nagyobb kényelemmel találkoznak ezek az országjáró emberek, mind inkább tapasztalhatják azt, hogy segítik az ismerkedést az ismeretlen tájakkal, elősegítik az utazásokat, hazánk megismerését. Apró része ez, de része a hazafiságra való nevelésnek, a magyar táj megismertetésének, ugyanakkor a szomszéd baráti, s a kapitalista országokból idelátogatók előtt az ország igazi arculata megmutatásának. Vá: nem nagy város, habár az utóbbi esztendőkben — az ipari fejlesztés terén — mind nagyobb szerep jut számára. Mégis: megengedhetjük magunknak azt a „luxust”, hogy egy ilyen kisvárosban is idegenvezetők legyenek, sőt: akad szépen munkájúk is, ha tovább így haladunk, rövidesen kevésnek bizonyul a három idegenvezető, több kell. A napokoan fejeződött be Szentendrén egy idegenvezető tanfolyam, s an- n^k létszáma is azt bizonyítja* hogy a fokozódó idegenforgalom mind többet és többet követel. Amikor a fényképező, minden után érdeklődő turistákkal találkozik az ember, s hallja a sokak által körülvett idegenvezető szakszerű magyarázatát, jóleső érzés tölti el. Hiszen jó dolog az, hegy múltunk, jelenünk ezernyi olyan dologgal rendelkezik, amelyet büszkén, bátra n mutogathatunk, ismertethetünk meg az érdeklődőkkel. De még jobb dolog, s ez az igazi eredmény, hogy évről évre nagyobb a száma azoknak, akiknek mindezt megmutathatjuk, akik múltunkat, jelenünket ismerni* tudni akarják. M. O. Veszteségesből nyereséges vállalat lett, az élüzem címért harcol a Sitt ti tili a /« v o i imffispßti s 3 ö vögytí r Az idei esztendőt az értékes gazdasági eredmények és a sokoldalú fejlődés jellemzi a Budakalászi Gyapjúszövőgyárban. Kezdjük talán azzal, amire a legbüszkébbek a gyár vezetői és dolgozói: 1960 első félévében költségszintjük 2 százalékkal jobban alakult az engedélyezettnél, s így elérték, hogy — hosszú idő után először — nyereséges vállalat lettek. A gyártmányok I. osztályú aránya 90,5-ről 93 százalékra emelkedett. Iparági szinten ez annyit jelent, hogy itt a legkisebb az utólagos minőségi kifogások aránya. Az eredmények értékét növeli, ha figyelembe vesszük, milyen nehézségek legyőzése árán jutottak el idáig. Az év első hónapjában 100 új, fiatal dolgozó jött a gyárba. Betanításuk, s ezzel egy időiben a harmadik műszak megindítása nagy feladatot rótt a műszaki vezetőkre, s a törzsgárda tagjaira. Dicséretükre váljék, hogy ilyen nehézségek ellenére is maradéktalanul teljesítették negyedéves terveiket. Rosner Zoltán főmérnök a múlt után a jelenx-ől, s még inkább a jövőről beszél. — örülünk az elért eredményeknek, de csak kezdetnek, kiinduló pontnak tartjuk. A körülmények sem adnak okot az elbizakodottságra, mert még éppeji elég nehézséggel kell megbirkóznunk. Nemrégiben kezdődött meg az üzem belső renoválása, a munkahelyek korszerűsítése. Az öltözőktől az irodákig, minden helyiséget rendbehozatunk. ügy szeretnénk átalakítani az üzemet, hogy valóban az legyen, aminek szánjuk: a dolgozók második otthona. A kivarró dolgozói szerint a cél reális: ők már otthonosan érzik magukat a megszépült, korszerűen berendezett, függönnyel, rádióval ellátott munkatermükben. Uj gyártmányok felől érdeklődöm. Válaszul a főmérnök elmondja, hogy az idén nem terveznek új gyártmányt, ehelyett most a gazdaságosság és a minőségi munka követelményei lépnek előtérbe. Szigorúbban tartsák meg az egészségügyi előírásokat a vendéglátóipari vállalatok 'Az állami és a földművesszövetkezeti vendéglátóipari vállalatoknál a kereskedelmi szervek már több esetben megvizsgálták, hogy a dolgozók megtartják-e az egészségügyi előírásokat, illetve az üzem megfelel-e a követelményeknek? Sok helyen, sajnos még mindig kirívó hibákMegkezdődött a tanítás Ecser új általános iskolájában is. Az új iskolában öt tanterem, szertár, könyvtár, nevelői és igazgatói szoba, valamint egy két szoba összkomfortos nevelői lakás van. A község lakossága 756 ezer forintos társadalmi munkával járult hozzá az iskola építéséhez. * (Gábor felv.) kai találkoztak. Most a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is országos vizsgálatot tartott. A jegyzőkönyvek szerint néhány helyen még mindig előfordul olyan rendszeresen visszatérő hiányosság, ami a közegészséget veszélyezteti. Megállapították, hogy sok helyen a vállalatok, föld- a. művesszövetkezetek vezetői elmulasztják a dolgozók munkába állítását megelőző kötelező or#bsi vizsgálatot. Kevés vendéglátóipari dolgozó vesz részt egészségügyi tanfolyamokon és nincs megfelelő együttműködés P kereskedelmi és a vendéglátóipari szervek között sem. A Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóipari Fő- igazgatósága most utasította 2 az összes vendéglátóipari vállalatokat. hogy fordítsanak fokozott gondot az egészség- védelemre. Ahol eddig még í elmulasztották a kötelező or- \ vosi vizsgálatot, ott utólag 2 kell elvégezni. Minden ven- ^ déglátóipari vállalatnál tan- | folyamokat kell szervezni, | hogy a dolgozók elsajátíthas- V sák az alapvető egészségügyi 4 tudnivalókat. A jövőben a bel- ^kereskedelem szigorúan ellen- őrzi az utasítások megtartá- 6 sát. Erre kötelezi őket az az elhatározás is, hogy második félévi munkájukkal megszerzik az élüzem címet. Ennek elősegítésére a műszaki és adminisztratív dolgozókból komplex-brigádot alakítottak. A brigád minden tagja felelős az élüzem cím elnyerése valamelyik feltételének teljesítéséért. — Meg kell mondanom —* folytatja Rosner elvtárs —* hogy jelenleg a legtöbb problémát az ütemes termelés, s a fonoda és a szövődé eredményeinek fokozása okozza. Ezekre fordítjuk a legtöbb gondot, hiszen munkánk nem csupán a mi gyárunk termelését befolyásolja, hanem a Pomázi Posztógyárét is. A pomáziak kedvelt Mókus kabátszövetéből ugyanis jelentős mennyiséget mi készítünk ki. A jövőre, a tervekre terelődik a szó. A főmérnök elmondja, hogy rövidesen új* nagy teljesítményű gépekkel gazdagodik az üzem. A nyereséges gazdálkodás lehetővé tette, hogy önköltségcsökkentási hitelt vegyenek igénybe. Ennek összegéből korszerűsítik az elavult szövőelőkészítő üzemet; a negyedik negyedévben üzembe állítanak két új vetülák- csévélőt, ami feleslegessé teszi az üzemrészben az éjszakai műszakot. Az év elején üzembe helyezett karbonizáló kapacitásának jobb kihasználása érdekében év végére elkészül a korszerű lazaszárító berendezés. Mindezek csak előkészítői annak a nagyarányú változásnak, fejlődésnek, amelyet az ötéves terv hoz majd a vállalat életében. Az ötéves tervben nyolcmillió forintos beruházást kap a gyár. Ebből erőművet, új vízkivételezési hálózatot, s új transzformá- torházat építenek. Mi a legkisebb beruházásnak is örülünk, nemhogy a nyolcmilliónak — mondja Rosner Zoltán. — De szeretnénk, ha az öröm kevesebb ürömmel járna., Szeretnénk, ha az ötéves terv célkitűzéseiben szereplő beruházásokat módunk lenne a járásban, de legalább a megyén belül kiviteleztetni. Mert a mostani építkezéseink nagyon lassan haladnak. Az öltözőszekrények elkészítéséért Csongrád megyéhez kellett fordulnunk, g rengeteg utánajárást igényelt. Mi pedig gyorsan szeretnénk túl .enni a renováláson és a korszerűsítésen, hogy minél előbb zavartalanul és gazdaságosan dolgozhassunk. ny. é. Örömeink - gondjaink HÁROM IDEGENVEZETŐ
