Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-27 / 228. szám
1960. SZEPTEMBER 27, KEDD 3 Üzemi vakság A vaksag szörnyű tragédia, de az üzemi vakság, amely nem valamiféle szervi elváltozás, nem kevésbé súlyos állapot. Milyen tünetei vannak ennek a „betegségnek”? Lássunk egy-két példát. Nemrég egy gyárvezető társaságában a Keményfémipari Vállalatnál megnéztük, hogyan folyik a porkohászati termékek gyártása. Nem győztük csodálni, hogy ebben, a nálunk még nagyon fiatal iparágban milyen nagyszerű eredményeket értünk már eddig is el. Sajnos, azonban azt tapasztaltuk, hogy „nincsen öröm üröm nélkül”. Az történt, hogy egyikünknek egy lapos vasdarab került a kezébe. Megkérdezte kísérőnket: — Mi ez? — Lakat test — hangzott a magától értetődő válasz. — Lakattest?! Porkohászati úton?! — tört fel az önkéntelen csodálkozás a kérdezőből. — Igen. Miért? — így a kísérő. — Mert drága mulatság ez így — ment bele a vitába társunk, A kialakult párbeszédet, amelybe valamennyien belekapcsolódtunk. hosszú lenne leírni. Az volt a lényege, hogy kísérőnk váltig hangoztatta: a lakattest porkohásza- ti úton történő gyártása indokolt, mert az Elzett-gyár, amelynek. csinálják, három század milliméteres pontosságot kíván (?), ők ezt biztosítani tudják, és nézzük csak meg, milyen gyorsan csinálják. A vasport betöltik a szerszámba, a prés pillanatok alatt a kívánt alakra préseli, beteszik a kemencébe, egy ideig izzítják és máris kész. A mi ellenérveink lényege: ez mind szép és elismerésre méltó, de csak olyan különleges és bonyolult alkatrészek gyártásánál. \ amelyek egyéb úton való megmunkálása komplikált lenne. Mondanom sem kell, nem győztük meg vitapartnerünket. Továbbra is azt hangoztatta: a vasport beleöntik a szerszámba ... stb. — Igen ám — rukkoltunk elő legfőbb érvünkkel — de mi minden történik addig, amíg a vasból vaspor lesz. Erre ő: — Az nem számít. Mi azt nézzük: itt a vaspor, ebből gyártunk. Magyarázat nélkül is világos már, mi is az üzemi vakság, milyen veszélyes. Veszélyes, mert ezt az embert még azzal sem tudtuk meggyőzni •igazunkról, hogy ' felelevenítettük az összes munkafolyamatokat: az öntést, a hengerlést, a dróthúzást, a drót el- darabolását és megőrlését. Kiszámítottuk — a számra már nem emlékszem — és szép kis summa jött ki egy kiló vaspor értékéül. Hozzávetőleg azt is kiszámítottuk, hogy ha, hengerelnék ezeket a lakattesteket — mert egy ovális idomot könnyű hengerelni —, aztán megfelelő méretűre eldarabolnák. talán még a felébe sem kerülne. Mi származhat a kísérőnkéhez hasonló nézetekből? Mindenekelőtt az, hogy semmi se dijága alapon minden munkát elvállalnak, ök az üzemen belül még nyernek is rajta, hiszen az anyagban levő termelési érték náluk ösz- szesítve jelentkezik. Sok munkát nem kell belefektetniök, a tervteljesítés visz-ont nő és talán még nyereségrészesedés is jár utána. Látszólag tehát jól dolgoztak, valójában azonban nem, mert a népgazdaság közben károsodott, károsodott, nert a más úton is előállítható gyártmányokhoz felhasznált anyagot elvonták a valóban fontos és csak porkohászat! úton előállítható termékektől. Károsodik a népgazdaság úgy is, hogy viszonylag egyszerű gvártmányok előállítási költségei indokolatlanul megnövekednek, sőt, nem egy esetben olyasmi is előfordul, hogy éppen a nem körültekintő irányítás következtében még rá is fizetünk egyes termékekre. Mindezt az üzemi vakság okozza. De más kihatásai is lehetnek az ilyen szemléletnek. A gyárak dolgozói jól tudják, hogy náluk mit érdemes, mit nem érdemes csinálni. Ha észreveszik, hogy a vezetők a fentihez hasonló módon járnak el. akadhatnak közöttük, akik ahelyett, hogy a dolgot szóvá tennék, maguk is pazarlóvá válnak. Vannak azonban még súlyosabb kihatásai is ennek a „betegségnek”. Talán ezt is egy példán keresztül a leghelyesebb érzékeltetni. A napokban egyik gyárunk igazgatója panaszkodott, hogy a nekik dolgozó öntöde ismét sok selejtet szállít, és így veszélybe kerülhet exporttervük teljesítése. Elmondta, hogy gondolkozott az eseten és arra a következtetésre jutott, hogy még talán szándékosság is van a dologban. Nem rosszindulatú. ártani akaró szándékosságból van szó, hanem inkább ismét csak „üzemi vakságrpl”, mert szeretnének megszabadulni ezektől a bonyolult öntvé- nyektől. Miért jutott ere a gondolatra ez az igazgató? Egyszerűen azért, mert átgondolta, hogy tavaly ugyanez az öntöde a legjoüb »szállítói közé tartozott. Azóta azonban megjelent egy rendelkezés, amely az öntödét nemcsak a selej töntvén y pótlására kötelezi, hanem arra is, hogy ha megmunkáliás során derül ki a selejtesség, akkor az addig elvégzett munka értékét is még kell fizetniük. Nos, anélkül, hogy beleláthatnánk a szóbanforgó öntöde vezetőinek gondolataiba, világosan láthatjuk, hogy nem véletlenül romlott náluk a selejtarány. A minisztérium írta elő számukra ezt az öntvényt, tehát nem mondhatnak le róla. Akkor hát nem fordítanak rá olyan nagy figyelmet. Síkéiül, ahogy sikerűi. Majd „átprofilírozzák” az öntést máshová. Szerencsére az üzemi vakság, a „csak a mi gyárunk a fontos” nézet ilyen nagy horderejű kihatása ritka. Kisebb- nagyobb mértékben azonban mindenütt találkozhatunk vele. Igaz, fontos a vállalati érdek, de mivel — talán nem árt erre is figyelmeztetni — nálunk társadalmi tulajdonban vannak a gyárak, a gyári érdekek is egybeesnek a nép- gazdasági érdekekkel, az egész nép érdekével. Farkas István Szovjet búzát vet y a bugyi Tessedik Tsz 2 2 A napokban értesültünk ró- í la, hogy a bugyi Tessedik Sá- | muel Termelőszövetkezet az | állami gazdaságok kísérletei S után ötven hold nagyhozamú ^ szovjet búzát vet az idén. A í szovjet búza a legszerényebb | számítások szerint is öt má- ^ zsával többet terem holdan- ^ ként, mint a hagyományos \ magyar búza. A bugyi szövetkezeti gazdák bátor kezdeményezése minden bizonnyal meghozza gyümölcsét. Első esztendő az iskolában Bálint Mária a? idén fejezte be tanulmányait a budapesti tanítóképzőben és most a Cegléd melletti tanyai iskolában, Csemő-Zöldhalmán kezdte meg a munkát. Ill a II—IV. osztály növendékeit tanítja. — HAZAÉRKEZETT a f napot töltöttek Moszkvában, | megtekintették a väroß ne- ^ vezetességeit; az utat a tér- ^ melőszövetkezetek biztosítás ^ sí és önsegélyző csoportjá- í nak megyei intéző bizottsá-1 ga szervezte. Járási vezető propagandisták tanfolyama Zebegényben Tegnap délelőtt tíz órakor Zebegényben megnyílt a járások vezető propagandistáinak hatnapos tanfolyama. Marosi Jenő elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság agit.-prop. osztályának vezetője bevezetőjében elmondotta, hogy ebben az oktatási évadban nagyobb figyelmet kell fordítani a párt VII. kongresszusa határozatainak tanulmányozására. Azok az elvtársak — járási, városi, üzemi funkcionáriusok, kommunista munkások, parasztok és értelmiségiek — akik most egy héten át a „világtól elvonulva” csak tanulnak, a legnehezebb „osztályok” anyagát tanítják majd. Éspedig az időszerű kérdések, s marxizmus—leninizmus tanHúsz növendék gazdát keres! — Itt Budaörs! A Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke beszél. — Egy perc telefoni leérünk az őszről. — Gondolom nem a lombhullásról? — Ellenkezőleg. Az évi gyarapodásról.. — Az idei esztendő többet hoz a mi portánkra is. Az idei évre várt gyümölcs-zöldség- termés negyedével megnőtt. Vásároltunk egy Zetort és egy Csepel teherautót... Hátra van még a szüret... Télen pedig egy 100 négyzetméteres üvegházat tünk a kertészetnek. — Gondok? epi— Melyiket mondjam? — Ami most a legégetőbb. — ötven fős a szarvasmarha-istállónk, s hetvenöt szorong benne. Kicsi a szántónk, gyárépítéshez is igénybe vettek jó néhány holdat. így a „tartásköteles” ötven állaton felül nem futja erőnkből. Pedig jó tenyésznövendékek ... — ... másutt meg keresnek. Túl kellene adni rajtuk. — Ez az, ami nehezen megy. — Ha megengedi, segítünk. És azt hiszem, nem eredménytelenül. — Halló! .Megyei tsz-ek?!: ..Húsz növendék gazdát keres!” — tgy — folyamvezetők tanfolyamának előadói lesznek. Éppen ezért felkészültségük és tájékozottságuk mértéke szabja meg hogy válaszuk minden kérdésre agitatív és tanító is legyen, A tanfolyam tanmenetében | három előadás szerepel. Népgazdaságunk helyzetéről, | a szocializmus építése meg- ^ gyorsításának feladatairól az £ iparban és a mezőgazdaságban. ^ Az osztály és osztályharc a ^ szocializmus építésének jelen- £ légi szakaszában, az egységes paraszti osztály kialakulása. A nemzetközi helyzet időszerű kérdései. A pártoktatásban tanítani többet jelent, mint bizonyos ismereteket továbbítani. A párttagok és a pártonkívüliek — különösen az időszerű kérdések tanfolyamán — azt várják az előadóktól, hogy megmagyarázza napjaink gyors változásainak okát, módját és célját. S talán ami a legfontosabb, a hallgatók választ és magyarázatot kérnek arra, ^ hogy nekik mit kell ten- ^ y niök, milyen szerepük van ^ abban, ami ma lejátszódik ^ hazánkban és a világban. í z A mindennapi élet szolgál- £ tatta érveket csak akkor lehet ^ * * gyümölcsözően felhasználni, akkor hatnak igazán rneggyő- ^ zően, ha nemcsak a tegnapot ^ és a mát mutatjuk meg. Ép- ^ ; pen ezért határozott úgy a ^ megyei part-végrehajtóbizott- | ság, hogy ezen a hatnapos ^ iskolán a hetedik pártkong- £ resszus anyagát, határozatait ^ kell elsősorban és alaposan ^ tanulmányozni. Mert ez szabja \ meg az ország népének ten- ^ elkövetkezendő 5 nivalóit az esztendőkben. A bevezető után Bajusz Rezső elvtárs, a Központi Bizottság ipari osztályának munkatársa tartotta meg a hatnapos tanfolyam első előadását. F asárnap még fokozódott az érdeklődés a kétnapos váci őszi vásár iránt. Nemcsak a reggeli vonatok és autóbuszok ontották az érdeklődők százait; kora délután is nagy csoportok érkeztek a Vác—Komló mérkőzésre és a vereség után a borkóstolókban, lacikonyhákban nyerték vissza vidámabb hangulatukat. Körülbelül kétszáz kiskereskedelmi és földművesszövetkezeti alkalmazott fáradozott, heteken keresztül — Niedermann Márton hozzáértő irányításával — a vásár előkészületein. Köztük a legboldogabb mégis Ku- binyi Béla. a helyi népbolt vállalat dekoratőre volt, akiVAódü tnazaUí I orakban£ ősznek személyesen gratulált a belkereskedelmi miniszter a pompás „Csemege- pavilonért.” Nemcsak az étel és ital fogyott a sátrakban; keresték a szellemi táplálékot is. A két könyvesbolt forgalma megközelítette a 40 000 forintul. A szabadtéri színpad láttán kultúrműsort reklamáltak a környékbeliek. Mondtuk, hogy ez nincs a programban. Akkor miért írják ki, hogy .,színjátszó ballonok”? — kérdezték halálos komolysággal. A hosszú sorok végén egy Motoros Glóbus nevű attrakció várta az érdeklődőket. Szédítően száguldottak a vaslég- gömben az artisták s közben, egy emelvény tetején hatalmas hímoroszlán vicsorította rájuk félelmetes fogsorát. Tekintélye csak addig volt, amíg valaki (a harmadik pohár után) fogadásból lefényképeztette magát az állatok királyának a hátán. Elsőnapi vásári beszámolónkban egy sajnálatos hiba csúszott. Komor Bélát írtunk Komáromi elvtárs neve helyett. Itt igazítjuk ki a sokak által ismert tényt: Komáromi Béla, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tályvezetője. * z esti fi megkezdődött az 'f, áruk rakodása. A ^ ■vasáruk, textilfélesé-$ gek kerültek először ^ a teherautókra. Köz-% kívánatra, a vendég- ^ látóipar a késő éjje-% li órákig a közönség $ rendelkezésére állt.% Közben elkészült két nap forgalmi sta- $ tisztikája is: az elő-% irányzott három és \ félmillió forint he-í . 7 J. fi lyett, négymillió volt 7 az idei váci őszi vá-^ sár bruttó bevétele. ^ Jó szervezőmunka. $ szép időjárás, gazdag $ árukészlet. s nem utolsósorban Vác és ^ környéke dolgozó né- % pének vásárlóereje $ tette lehetővé ezt az ^ eredményes vásáro-% zást. $ Papp Rezső A IV. osztályban családlátogatás során felkereste Lassú Jánosnét, akinek Magdi nevű kislányát tanítja A tanyai látogatások során felkereste Zsákovits Ferenc- nét, az iskola nyugdíjas tanítónőjét, aki 33 évig tanított a tanyai iskolában. Bálint Mária és Zsákovits Ferencné. Máté Imre igazgató és Orosz Gyula igazgatóhelyettes tanítják az első napon az adminisztrációra (MTI-foto, Bojár felv.)
