Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

mO. SZEPTEMBER 25. VASA RNA P M*r NEK yí/ríűP Hruscsov javaslatai megfelelnek a népek érzésének és akaratának (Folytatás az 1. oldalról.) tásait általánosan is érinti” — mondotta. Beszéde további ré­szében hangsúlyozta, hogy a kormányfők jelenléte és az új független országok részvétele az Egyesült Nemzetek akciói­ban, újabb lehetőséget nyújt a valódi problémák megoldásá­ra, a békés együttműködés megteremtésére. Minden olyan kísérlet tehát, amely az ülés­szak idejének elfecsérlésére vagy arra irányul, hogy a dele­gációk figyelmét az igazi kér­désekről a mesterséges hideg- háborús manipulációk felé fordítsa, aláásná a jelen ülés­szak nagy jelentőségét. A szavazás során ismét mű­ködésbe lépett az amerikai szavazógépezet s 12 szavazattal 4 ellenében és 4 tartózkodással az általános ügyrendi bizottság a napirendre tűzés mellett fog­lalt állást. Mellette szavazott Kanada, Japán, Panama, Nagy­Britannia, az Egyesült Álla­mok. Franciaország. Venezue­la, Haiti, Olaszország, Costa- Rica, Pakisztán és a Csang Kaj-sek-klikk képviselője. A javaslat ellen szavazott a Szov­jetunió. Bulgária, Románia és Jugoszlávia küldötte, míg a ceyloni, az iraki, a Szudánt és a líbiai delegátus tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés hétfőn folytatja munkáját. Ugyancsak hétfőn kerül sor az általános ügyren­di bizottság újabb tárgyalásai­ra. Az ENSZ-közgyules péntek délutáni ülésén Hruscsov szov­jet miniszterelnök nagy beszé­de után folytatódott az általá­nos politikai vita. Mettdi Vakil iráni küldött a világon végbement hatalmas, tudományos és műszaki hala­dásról, a gyarmati rendszer gyors széteséséről beszélt. Visszapillantást vetett a köz­gyűlés tavalyi ülésszaka óta töriént világeseményekre és kijelentette, hogy a csúcsérte­kezlet meghiúsulása súlyos csapást mert az einoenseg ie- ményeire. Az iráni küldött után Sar- per török külügyminiszter szólalt fel. Kijelentette, hogy a május 27-i események a tö­rök népnek a szabadságesz­mék és. az igazi demokrácia megvalósítására irányuló tö­rekvéseiből fakadtak. A török küldött állást fog­lalt az afrilcai nemzeti felsza­badító mozgalom mellett. majd rámutatott, hogy a le­szerelés létfontosságú kérdése elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi biztonság és a kölcsönös bizalom problémá­jával. Kiemelte, hogy a lesze­relés lehetővé tenné a török népnek, hogy minden nemzeti bevételi forrását gazdaságá­nak fejlesztésére, az életszín­vonal emelésére fordíthassa. Az ülés végén a válaszolás jogával éh'e felszólalt Wads­worth, az Egyesült Államok kéviselője. Beszédében csök­kenteni próbálta Hruscsov szovjet kormányfő beszédének a világ közvéleményére gya­korolt nagy hatását és rágal­mazó kirohanásokat intézett a Szovjetunió ellen. A közgyűlés legközelebbi ülését szeptember 26-ra, hét­főre tűzték ki. Mint a UPI közli, n hétfő délelőtti ülésen előreláthatóan Csehszlovákia. Argentína és Kanada képvi­selője, a délutáni ülésen pedig Albánia, Kuba és Thaiföld küldötte mond beszédet. A szovjet kormány nyilatkozata a leszerelésről A szovjet kormány pénte­ken az ENSZ-közgyülés elé terjesztette „Az általános é<s teljes leszerelési szerződé s alapvető ' rendelkezéseiről’" szóló dokumentumot. Ebben javasolja, hogy valamennyi állam három szakaszban négy év, vagy más megállapított határidő alatt teljesen és vég­legesen oszlassa fel fegyveres erőit és semmisítse meg fegy­verzetét. Valamennyi leszere­lési intézkedést szigorú ellen­őrzéssel kell végrehajtani. A leszerelés első szakasza Az első, megközelítőleg egy­másfél esztendőt igénylő sza­kaszban» meg kell ; szűntetTrr valamennyi, a nukleáris fegy­verek célba juttatására szol­gáló eszköz gyártását és meg kell semmisíteni a már fel­halmozott ilyen eszközöket. Fel kell számolni minden ide­gen területen létesített kato­nai támaszpontot és ki kell vonni a külföldön állomásozó csapatokat. A szovjet tervezet javasolja az egyes államok fegyveres erőinek jelentős létszámcsök­kentését. A Szovjetunió és az Egyesült Államok számára a legmagasabb létszámot egy­millió-hétszázezer főben hatá­rozza meg. Ennek megfelelően csökkenteni kell a hagyomá­nyos fegyverzetet is. A második szakasz A szovjet kormány javasol­ja. hogy a második szakasz­ban tiltsák be a nukleáris, a vegyid a biológiai és Pgyéb tö­megpusztító fegyvereket, sem­misítsék meg az ilyen fegyve­rekből felhalmozott tartaléko­kat és szüntessék meg gyár­tásukat. A tervezet előirá­nyozza továbbá az egyes álla­mok fegyveres erőinek újabb csökkentését a fegyverzet és a haditechnika megfelelő mér­tékű szűkítésével együtt. A szovjet kormány úgy véli, hogy a harmadik szakaszban fel kell oszlatni valamennyi állam fegyveres erői-; és meg kell semmisíteni fegyverzetét, me* kell szüntetni a haditer­melést. fel keli oszlatni a hadügyminisztériumokat, a ve­zérkarokat és mirtdenfaita ka­tonai iellegű és katonai célo­kat ‘szolgáló intézményt, szer­vezetet, továbbá meg kell szüntetni a hadióélokra törté­nő pénzkiutalásokat. Az általános és teljes lesze­relés harmadik szakaszának megvalósítása után az egyes államok nem rendelkeznek többé sem katonával, sem fegyverzettel, következéskép­pen végérvényesen és minden­korra megszűnik a háborús veszély. „Ily módon valósággá válik a népek évszázados ál­ma.: a fegyverektől ég hábo­rúktól mantes világ” — álla­pítja meg a szovjet kormány nyilatkozata. Megfelelő fórumot a leszerelési tárgyalásoknak A szovjet kormány javasol­ja, hogy létesítsenek a leszere­lési tárgyalások folytatására megfelelő fórumot, ennek azok az államok is tagjai lennének, amelyek a semlegesség állás­pontját vallják magukénak. A szovjet kormány úgy véli. ha érvényesítenék az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság törvé­nyes jogait, 'az olyan fontos lépés lenne, amely elősegítené a leszerelési tárgyalások sike- XjíÜ---­-----—™..r. . __... A szovjet kormány új ja­vaslatát jó alapnak tekinti az általános és teljes lesze­relésről szóló szerződés ki­dolgozására és megkötésére. Mint a nyilatkozat hang­súlyozza, a szovjet leorrnány javaslatában messzemenően figyelembe veszi a nyugati hatalmak javaslatait, és az egész sereg kérdésben szem előtt tartja álláspontjukat. Nevezetesen figyelembe vet­te azt a véleményüket, hogy az első szakasztól kezdve cél­szerű összekapcsolni a nuk­leáris leszerelésre vonatkozó intézkedéseket a hagyomá­nyos fegyverzet csökkenését célzó rendszabályokkal. A szovjet kormány hang­súlyozza, hogy a leszerelés hatékony nemzetközi ellen­őrzésének híve, de erélyesen ellenez minden olyan kísér­letet, amelynek az a célja, hogy az ellenőrzést a lesze­relés fölé helyezze, vagyis leszerelés nélkül valósítson meg ellenőrzést, mivel ez a nemzetközi kémkedés törvé­nyesített rendszere lenne. A nyilatkozat sajnálattal állapítja meg, hogy az az év. amely azóta telt el, hogy a szovjet kormány az ENSZ- közgyűlés 14. ülésszakán elő­terjesztette a2 általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatát — a nyugati ha­talmak álláspontja következ­tében nem hozott haladást. A szovjet kormány felhív­ja a közgyűlést, teljes ko­molysággal. fogjon hozzá a kialakult helyzet elemzésé­hez és tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket a lesze­relés problémájának megol­dását gátló akadályok elhá­rítására”. Tifo és \Ivruinah találkozása Nkrumah ghanai elnök pén­teken délután a jugoszláv ENSZ-küldöttség székhelyén felkereste Tito elnököt és kö­rülbelül egy órát tárgyalt ve­le. Kiadott közlemény szerint a két államférfi az ENSZ- közgyűlé's napirendjén szerep­lő kérdéseket vitatott meg. York-i levelezője megállapít­ja: a beszéd után sok küldött és megfigyelő úgy vélte, hogy Hammarskjöld pozíciója rö­videsen tarthatatlan lesz. A News Chronicle New York-i jelentésében hangsú­lyozza: Hammarskjöld egy halálra ítélt tekintetével hall­gatta Hruscsov szavait. Még fontosabbnak tartja az angol sajtó, hogy Hrus­csov beszéde átütő sikert j aratott az afrikai nemzetek ! körében. Hruscsov beszédét \ a legtöbb afrikai és ázsiai | küldött lelkesen megéljenezte, j Tapsvihar szakította félbe azt \ a kijelentését, hogy az ENSZ ; a Szovjetunióban a legtökéle­tesebb szabadságot élvezné. A News Chronicle jelen­tése megállapítja, hogy az ENSZ székhelyének áthelyezé­séhez a közévül és kétharma­dos többsége szükséges, a szocialista országokon kívül azonban nagyon sok más kül­dött is hajlandó azt örömmel támogatni. A Daily Express jelenti New Yorkból: a küldöttek lel­kesedése a tetőpontra há­gott, amikor Hruscsov erő­teljes támadást indított a. gyarmati rendszer ellen. Az afrikaiak és ázsiaiak elra­gadtatva éljeneztek és tapsol­tak, amikor Hruscsov azon­nal függetlenséget követelt az összes gyarmati nemzeteknek. A Daily Worke-r írja ve­zércikkében: Hruscsov beszéde az embe­riség reménye. A népek min* denütt halálosan megcsömör- löttek attól az őrült politiká­tól, amely a hidrogénbombák felhalmozására törekszik, ahelyett, hogy a mái- meglevőt is elpusztítanák. , IVvilalkozal a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről N. Sz. Hruscsov, a szovjet küldöttség vezetője szeptem­ber 23-án az ENSZ-közgyűlcs 15. ülésszaka elé terjesztett egy nyilatkozatot a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről. A nyilatkozat ünnepélyesen meg­hirdeti azt a követelést, hogy haladéktalanul adják meg a függetlensénet a gyarmati or­szágoknak ég népeknek. A gyarmati rendszert, a gyarmati közigazgatást teljes egészében fel kell számol ni. A gyarmatok, a gyámsági és egyéb, önkormányzattal nem rendelkező területek népeinek maguknak kell dönteniök sor­sukról, államformájukról. A Hruscsov által előterjesz­tett nyilatkozat megállapítja., hogy a gyarmati országok és népek függetlenné válását * kor parancsolja, Hangsúlyoz­za. hogy a gyarmati rendszer szántszándékkal, mestersége­sen fenntartja a gyarmatok gazdasági elmaradottságát, akadályozza Iparosodásukat és erőforrásaik ésszerű felhasz­nálását A nyilatkozat felhívással fordul a gyarmatbirtokokkal rendelkező nagyhatalmakhoz, hogy „kezdjenek az egyenlő jogok alapján tárgyalásokat a gyarmati népek képviselőivel és kössenek megegyezést e gyarmati országok szabadsá­gának és függetlenségének megteremtéséről”. Hétezer kongói katona megtagadta Mobutunak az engedelmességet > A kongói parlament tiltakozása az ENSZ-nél tevékenységének akadályozása miatt Joseph .Okító, a kongói sze­nátus elnöke pénteken Leo- poidvillé-ben bejelentette, hogy a kongói parlament két 'háza nevében táviratot intézett Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár­hoz, amelyben erélyesen tiltakozik amiatt, hogy Mo­butu ezredes és Kaszavubu gátolja a parlament tevé­kenységét. A szenátus elnökének távirata megállapítja, Kaszavubu és Mobotu tíz napja nem engedi, hogy a parlament ülését meg­tartsák, majd a világ parla­mentjéhez fordul és kéri, hogy támogassák a kongói parla­mentet. A kongói kormánycsapatok az ország különböző részein harcolnak Kongó függetlensé­gének és egységének védelmé- ért — jelenti az Uj Kína. Stanleyville-ben, a keleti tarto­mány fővárosában, Coqilhat- vilie-ben, az egyenlítői tarto­mány fővárosában, valamint a Kaszai tartományban fegyveres harc folyik a kormányhoz bű katonák és a lázadó csoportok között. Stanleyville-ben és Kaszai tar­tományban mintegy hétezer kongói katona ta­gadta meg Mobutu ezredes parancsainak végrehajtá­sát és hú maradt Lumum­ba központi kormányához. Hír szerint Van Horn tábor­nok. ENSZ-parancsnok néhány munkatársával Stanleyville-be utazott, hogy tárgyaljon a kon­gói csapatokkal. A leopo!dville-i események azt mutatják, hogy Mobutu még a parancsnoksága alatt álló katonákra sem támaszkod­hatok és nyilván ez az oka. 'hogy Mobutu eddig nem merte érvényesíttetni a Lumumba el­len kiadott letartóztatási pa­rancsot. Hír szerint ebben sze­repük van azonban az afrikai országoknak is. amelyeknek diplomáciai képviselői nyomást fejtenek ki Mobutura, hogy ne tartóztassa le Lumumbát. A Kaszai tartományi gyű­lés tiltakozását fejezte ki Csőmbe katangai és Ka- londzsi kaszai tartomány- beli terrorja miatt. A tart* mányi gyű‘és üzenete: intézett Lumumba miniszter­elnökhöz. Kérte, hogy a köz­ponti líbnMny véssed' véget ‘ a szakadárok bűnös tevékenysé­gének. Mobutu minden igyekezete arra irányul, hogy letartóztas­sa Lumumbát, A központi kon­gói kormány tagjainak letar­tóztatásával politikai légüres teret akar teremteni a kongói kormány körül, de Lumumba, akinek rezidenciáját továbbra is ghanai és szudáni ENSZ- csapatok őrzik, lakásán foly­tatja munkáját — jelenti a TASZSZ. Kuba diplomáciai kapcsolatot létesít a Kínai Népköztársasággal és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal Kubában szombaton bejelentették, hogy diplomáciai kap­csolatokat létesítenek a Kínai Népköztársasággal és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Kuba az első ország a nyugati féltekén, amely elismerte a két szocialista államot. A lázadó Noszavan újabb kísérlete a laoszi nép egységének megbontására Az amerikabarát Phoumi Noszavan tábornok, aki lá­zadást szított Laosz törvé­nyes kormánya ellen, pén­teken folytatta cselszövé­seit az ország egységének megbontására. Mint a Patet Lao rádióál­lomás jelenti, Noszavan — szövetkezve a Boun Oum-ban- dával, amely ugyancsak az amerikai imperializmus zsold- jában áll — „utasítást’4 kül­dött valamennyi laoszi tar­tomány vezetőinek, küldjék el képviselőjüket a bandá­ja kezén levő Savannakhet- be. ahol valamiféle „nemzet- gyűlést” akar alakíttatni, amely „új alkotmányt” adna az országnak. Az utasítás célja, hogy rá­bírja a tartományi kormány­zókat. alakítsanak úgyneve­zett „forradalmi bizottságo­kat". mégpedig a Noszavan tartozó élemek­bandájáhoZ bői. Sithon Kommadam. a Neo Lao Hakszat Párt központi bizottságának tagja pénteken rádión keresztül figyelmez­tette az ország népét azokra a veszélyekre, amelyekkel Noszavan és Boun Oum ha­talmi törekvései fenyegetik Laoszt. Bebizonyosodott — mondotta —. hogy ezek a lá­zadók idegen érdekeket szol­gálnak, céljaik eléréséhez az Egyesült Államokból kard­iak fegyvereket és pénzt, de thaiföldi reakciós körök is támogatják őket. Felhívta Laosz déli részé­nek lakosságát, hogy tánto- ríthatatlanul küzdjön a terü­letükön garázdálkodó lázadó bandák ellen és őrizze meg egységét az egész laoszi nép­pel. Állategészségügyi munkaértekezletet tartottak Budapesten a KGST-országok képviselői A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában résztvevő államok képviselői szepfem- ber 20 és 23 között állat­egészségügyi koordinációs munkaértekezletet tartottak Budapesten Az értekezlet résztvevői megállapodtak az állatbetegségekkel kapcsola­tos kutatások további irányá­ra, és javaslatot dolgoztak ki közös kutatások folytatására. A közgyűlés péntek esti ülése Tito pénteken fogadta Kris- | na Menőn indiai hadügymi- i nisztert is. Francia sajtóvisszhangok Hruscsov történelmi jelen­tőségű beszédéinek nagy vissz­hangja volt a francia sajtó­ban. A gyarmatosítás teljes fel­számolása állt Hruscsov be- j~ szedőnek középpontjában — ezt húzza alá majdnem egy­hangúan a párizsi sajtó. Pierre Courtade, az Humani- tében így ír: A gyarmatosítás felszámo­lásának és a békének problé­mája szarosán kapcsolódik 'egymáshoz. A szovjet kor­mány fő. úgy véli, hogy min­den kísérlet, amely meg akar­ja akadályozni a népek fel- szabadulását, amely korlátoz­ni, szabotálni próbálja füg­getlenségüket. helyi konflíktu- | sok kirobbantására ad lehető- i séget, ezek pedig világkanflik- tusra vezethetnek. Az ENSZ szervezetének mó- - dosítására, a világszervezet székhelyének semleges ország­ba való áthelyezésére vonat­kozó javaslatokat szenzáció­soknak minősíti több párizsi lap. A Paris Jour plakát- betűs főcímében emeli ki, hogy ■ Genfet vagy Bécset indítványozza Hruscsov, az ENSZ új székhelyének. A jobboldali sajtó siet ma­gáévá tenni Herter amerikai külügyminiszter nyilatkoza­tát: Hruscsov javaslatai had­üzenetet jelentenek az ENSZ ellen. Pierre Courtade az Humanitében meg jegyző: az az igazság, hogy az amerikai po­litikai körök nehezen fogad­ják el azt a tényt, hogy az ENSZ-ben teljesen új helyzet állt elő. mintegy tizenöt évig ők uralkodtak a világszerve­zetben, hiszen az automatikus többség jóvoltából minden­kor számíthattak a kubai, ve­nezuelai, dominikai diktátorok szavazataira. A régi ENSZ- ben Afrika népeit szinte sen­ki sem képviselte. Ma — bár hatszázmillió kínait még távol tartanak — vitathatat­lan. hogy az ENSZ kezdi tük­rözni a viláa *gazi helyzetét, az igazi erőviszonyokat. A?. Egyesült Államok nehezen tö­rődik bele. hogy az ENSZ az új világ képére alakuljon át. H ruscsov beszéde eléríp céljiíi — írja az angol sajtó Az angol sajtó nem titkolja, hogy Hruscsovnak az ENSZ közgyűlésén elmondott beszé­de nagy jelentőségű volt és a legérzékenyebb pontjukon érintette a nyugati hatalma­kat. A legtöbb angol lap elisme­ri. hogy Hruscsov beszéde két­ségkívül elérte összes kitű­zött célját, bármilyen kelle­metlen legyen is ez a nyugati hatalmaknak. A Daily Telegraph New

Next

/
Thumbnails
Contents