Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

resr WiírlítP I960. AUGUSZTUS 20. SZOMBAT Tsz a Kutyakaparó mellett All még Kocséron a Petőfi által megénekelt híres Kutya- •kaparó-csárda, állnak még kö­rülötte a fehérfalú vályog­tanyák is. amelyeknek udva­rain — csakúgy mint évtize­dekkel ezelőtt — most is por­lepte akácok és rozzant gémes- kútak sütkéreznek a bágyadt augusztusi napfényben. Régiek és zöldparéj jal be­nőttek a széles dűlőutak is, csakhogy rajtuk most nem viliásszarvú ökörfogatok, ha­nem gumikerekű Zetorok, pü- fögő traktorok és sebesen .szá­guldó motorkerékpárok közle­kednek. Nicsak! Éppen amott is ro­bog egy! Csepel-e, avagy Pannónia, azt még nem látni, annyi mindenesetre bizonyos, hogy ketten ülnek rajta: egy nő, meg egy férfi. Most las­sítanak, majd merész ívvel bekanyarodnak az egyik kö­zeli tanyába. Itt már több ilyen motorkerékpár is támaszkodik a falnak, ám, ha ezek nem lennének, akkor is látnivaló, hogy nem közön­séges tanya ez, már külső mi­voltában is lényegesen külön­bözik a többitől: nagyobb, gondozottabb. forgalmasabb és még bolt is van az egyik épületének a végében. Az ud­varon több láda szódásüveg, meg székek és asztalok. Megjegyezzük: — Itt már minden előké­szület megtörtént az új ke­iner ünnepére! — Azt majd a faluban ül­jük meg — csoszog elő a fé­szer alól egy idősebb ember. — Akkor minek itt ez a sok szóda? — Nem szóda ez, csak szó­dásüveg. Elszállításra vár. A tsz kiszesei hozatták a fiatalok ismerkedési estjére. Nos, valahogy így toppa­nunk be a közel egy esztendeje alakult kocséri -Petőfi Tsz 'portájára. Ami a' korhyézteteT idéfi, ::itt ugyan alig árulkodik valami, a termelőszövetkezet fiatal koráról. Legfeljebb az egyik ó-épülethez toldott piroskere­tes fészer, no és a góré, ami­nek egyelőre még csak a váza van leácsolva. Az iroda vi­szont már egy „olajozottan működő tsz benyomását kelti. Három gondosan kipingást he­lyiségből álL, mindegyikben székek. íróasztalok, iratszek­rények. Az egyik asztalon még írógép is van. A falon beke­retezett kép, amely Petőfit, a szövetkezet névadóját ábrá­zolja. Lámcsak. e rövid jdő alatt már erre is gondoltak. És egyébre vajon futotta-e az erejükből? Evváltaian hol tait most ez az újdonsült termelő- szövetkezet a nagyüzemi gaz­dálkodás útján? Ezeket a kérdéseket már az éppen bent tartózkodó Tóth Róza főagronómushoz. ^ vala- mint, Horváth Ferenc főköny­velőhöz intézzük. Számadatokkal kezdik. Av­val, hogy a tsz 330 taggal és 3872 holdon alakult. Kezdés­kor mindössze a tagok által behozott 43 szarvasmarhával rendelkeztek. Meg egy ménes­re való lóval, de ez inkább csak teher volt a kezdő lépé­seit tevő közös gazdaság nya­kán. A szövetkezet életrevalóságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy jelenleg 181 szarvas- marhát, 370 sertést, 100 ju­A bőséges paradicsomtermés zavartalan elszállítására va­lóságos ládakazlak sorakoznak a tsz udvarán. hot, egy Zetort, egy darálót, egy fűrészgépet, egy sertés- fiaztatót, egy marhaistállót mondhat magáénak. Ám mindez még csupán a kezdet. Még ebben az évben három újabb sertésfiaztatót építe­nek, s megtették az előkészü­leteket egy ötven hodas föld- darab megíorgatására, melyet az ősz folyamán almával kí­vánnak betelepíteni. S mind­ennek zömét nyolc hónap alatt és nagyrészt saját erőből te­remtették, illetve teremtik, meg. Bogozzuk, hogy mi adta az erőt ehhez a jelentősnek mondható sikerhez. A főkönyvelő ezt mondja: — Az emberek aránylag rövid idő alatt megértették, hogy a közös gazdálkodásban is csak úgy lehet boldogulni, ha mindenki ereje és képessé­ge legjavát állítja a termelő- szövetkezet szolgálatába. Később megtudjuk, hogy a feladatoknak ez az aránylag rövid idő alatt történő meg­értése eleinte bizony' dkado- zp'ft*.. i&TT?■; ■ üvlei-f a tagság'zö­me ennek előtte jsözépparaszfe; mégpedig nem ‘ akáirmilyefji hanem jómódú középparaszt volt. S ezek a gazdák ezt a jó­módot a kocséri sivár homo­kon végzett kemény munká­val, a gyümölcs- és zöldségtermesztés meghonosításával érték el. El­nöküket, a huszonkét holdas Barhács Jánost például falur szerte „paradicsom-királynak” titulálták, s ebben a titulusban tisztelet és elismerés nyilvá­nult meg, s ez az elismerés a tsz megalakulása után el­nökké történt megválasztásá­val is kifejezésre jutott. Nag]/on helyesen tette a ve­zetőség, hogy a tsz megalaku­lása után programjában a már korábban kialakult és bevált kultúra folytatását és fejlesztését tűzte ki célul, rnert^ ezáltal csak tovább növelte a ^ tagság bizalmát. Jó volt az is, " hogy az első évben nem ra­gaszkodott mereven . minden területen a munkaegység sze­rinti elosztás alkalmazásához, hanem emellett — főleg a munkaigényesebb növények­nél — módot nyújtott a tag­ság anyagi érdekeltségének növelésére, s ezzel lehetővé tette a családok apraja-nagy- jának bevonását a közös mun­kába. Szép és figyelemre méltó példái vannak a tagsággal egyetértésben folytatott és rugalmas vezetésnek. A leg­kézenfekvőbb példa erre az idei első közös aratás, amelyben egy aratógép és 115 aratópár vett részt, s e mun­kát tizenhat nap alatt elvé­gezték, A tsz vezetői fejből sorolják a derekasabbnál de- rekasabban dolgozó, egyko­ri középparasztok neveit. Így például a Bugyi-család húsz, Mészáros Pál hét, idős Nagy László hát, B'éncslk AftíVá pe­dig asszony létére öt hold ga­bona levágásával szerepelt az első közös aratásban. Mit bizonyítanak az emlí­tett példák? Azt, hogy a rövid múlttal rendelkező kocséri Petőfi - Tsz tagjai az alkot­mány napján, az új kenyér ün­nepén máris jelentős eredmé­nyekre tekinthetnek' vissza, s ezek az eredmények bizonyá­ra újabb sikerek alapjául szolgálnak. ü-y Ari Kálmán :. Megérdemelték a kitüntetést az abonyi Kossuth Tsz gazdái Ma délután Keserű Ja­nos', a földművelésügyi miniszter helyettese ün­nepélyes külBŐsé-gelí kö­zött adja át az abonyi Kossuth Tsz-nek — az ország termelőszövetkeze­tei között 1958=5-59. évben lezajlott ■ verseny egyik győztesének,. ,a kongresz- szusi • verseny" Pest me- , gyei első helyezettjének — a nagyszerű eredmé­nyeiért járó oklevelet. (Újsághír) A kitüntetést az elmúlt év­ben élért eredményeiért. kap­ja az abonyi Kossuth Tsz, a kongresszusi' versenyzászló őr­zője, de a tények tanúsága szerint ebben az évben még a tavalyinál is jobb munkát végeznek. — Meg akarjuk mutatni, hogy nem érdemtelenül Kap­tuk a kitüntetést — mondja a ‘ szövetkezet irodájában Győré Sándor tsz-elnök " és Szobonya Miklós főkönyvelő. — Sikerült szilárdan meg­alapoznunk szövetkezetünk további, egyenletes fejlődé­sének' feltételeit. EgybekováSésolódott a 650 holdasról 3888 holdra nö­vekedett szövetkezet fél­ezernél jóval több gaz­dája, s családja. Érthető, hogy erről beszél­nek legtöbbet a szövetkezet vezetői, s, ezt tartják legna­gyobb eredményüknek.. ­— Gyors volt területi nö­vekedésünk, ám a fejlődés­ben mégsem következett be törés. Eredményeink javulá­sa mutatja egyedül, 'hogy kis tsz-ből hatalmas szövetkezet lettünk — folytatta a tsz elnöke. -— Szünet nélkül vé­geztük és végezzük — párt- szervezetünk hathatós segít­ségével és : irányításával ■— a szövetkezeti gazdák között a politikai felvilágosító mun­kát. Ennek tudható be, hogj; a tagok magukénak érzik a szövetkezetei, s erejükhöz mérten nemcsak a tagok, s 110 nyugdíjasunk, hanem csa­ládtagjaik is derekasan kiveszik részüket az idő­szerű tennivalók végzé­séből. Az aratást 1100 holdon a ceglédi járásban az első há­rom között fejezték be, s hétfő estig elcsépelik az utol­só, asztagba rakott gabo­nájukat is. Egyidejűleg idő­ben tudták megművelni 920 hold kukoricájukat, 90 hold ricinusukat s 137 hold cukor­répájukat, hogy csak a na­gyobbakról szóljunk. Ezek­nél is jellemzőbb azonban az a fejlődés, amit a féléves zárás Számadatai mutatnak. A tervezett 49,70 helyett 5Ö forintot oszthatnak a munka­egységekre az év végén, ha­csak közbe nem jön valami természeti csapás. Tizennégy forint előleget tudnak osztani havonta a munkaegységekre, ami nagyrészt annak köszön­hető, hogy minden áru­juk értékesítésére és ter­melésére szerződést kö­töttek állami, vagy szö­vetkezeti vállalatokkal. Ez nem kis összeg, hiszen a növénytermelésből 14. az ál­lattenyésztésből pedig 7 mil­lió forint bevételre számíta­nak. A félévi vizsgálat sze­rint holdanként elérik a 6283 forint bruttó termelési érté­ket, ha hízóba tudnak állí­tani mintegy 300 sertést. A szükséges takarmány és férőhely biztosított. Saját erejükből és állami hitelből csaknem 700 000 forint értékű építkezést végeztek el, míg gépe­ket 400 ezer forintot meg­haladó összegben vásá­roltak. Különösen állattenyésztésük­re, ezen belül a sertéste­nyésztésre fordítottak nagy gondot. Elérték, hogy az idén 700, míg jövőre már legalább 900 hízott sertést adnak el az államnak, teljes egészében saját tenyészetük­ből. Hosszan lehetne sorolni a számadatokat, tényeket an­nak bizonyítására, hogy az ábonyri Kossuth Tsz rászol­gált az elismerésre. S hogy mi a titka eredményeiknek? Ez egyáltalán nem titok. A magyarázat abban kereshe­tő, hogy eigybekovácsolódott a megnövekedett tsz, egy akaraton van a rátermett vezetőség, a dolgos, szorgal­mas tagság. Az eleven munkaverseny is ezt bizonyítja, amely­nek jeleivel a tsz min­den brigádjában, mun­kacsapatában és gazdái­nál találkoztunk. Ma délután a kongresszusi versenyzászló mellé a leg­jobbaknak kijáró oklevél is felkerült az abonyi Kossuth Tsz irodájának falára. Hisz- szük, a szövetkezet gazdái­val, vezetőivel, hogy az első kettőt még sok elismerés kö­veti, s jövőre még több ered­ményről, munkasikerről ad­hatunk hírt. (csá) Építkezik a szentmártonkátai Kossuth Tsz <Aj < ? Kos­suth Tsz-ben az állati ferőhé* lyek. építését a szövetkezet gazdái elsősorban s,aját ere­jükből, saját építőbrigádjuk­kal oldották meg. Ezekben .a napokban folyik a műszaki átadása . több istállónak. Az idén két darab,, egyenként .öt- ven férőhelyes lóistállót,. 102 férőhelyes tehénistállót, 10 vagonos kukoricagórét, 250 férőhelyes süldőszállást és ki­sebb épületeket építettek. Az épületek — a műszaki felmé­rések szerint — mintegy 3 és félmillió forintot érnek,Vagyis ennyivel gazdagodik a szövet­kezet. Az elképzelések sze­rint szeptember végéig min­dehúf^ 'évre'jfervezétl építke­zését befejezi a tsz és az épü­letekét átadják rendeltetésük­nek. Ezekkel az épületekkel a szövetkezet férőhelyproblémá­ja megoldottnak tekinthető. Kulíúrtermet avatnak Nagykátán Ma este hét órakor Nagy­kátán a Magyar—Koreai Ba­rátság Tsz-ben ünnepélyes ke­retek között felavatják a szö­vetkezet központjában nemré­gen elkészült új kultúrtermet. Az ünnepségen koreai vendé­gek is részt vesznek. Ideiglenes baromfitelep a Nagy P. Gáborok tanyáján. A csibék gondozását Nagy P. Gáborné odaadó buzgalommal látja el. i (Utassy felv.) 1 uz, viüámcsapás, földrengés, vihar, jégverés okozta károk ellen csak biztosítással védekezhet Ne hagyja biztosítás nélkül! GONDOS EMBER IDEJÉBEN BIZTOSÍT r Jelentkezni lehet az Állami Biztosító községi megbízottjánál t Az alkotmány é ünnepét megelőző é napon érkezem az é abonyi Kossuth é Termelőszövet- é kezet központi ta- é nyájára. Embere- é két alig látok. Dél é van. Ebédszünet. % De ennek ellenére é minden a nagy é napra való lázas $ készülődésről ■ ta- é núskodik. A góré é mellett félig el­lj készült, földbe- vert cölöpökre % szegezett asztalin~ é pok sorakoznak, é A székház előtt ^ szekér áll, amely kölcsönkért ló- é cáktól és székek­éi tői roskadozva é várja megköny- é nyitását. Seprűkv é lapátok támaszt- é ják a falakat, lát- é ni, hogy csak é ideiglenesen van- é nak ott, addig, é amíg az ebédidő é lejár. é Mindenütt a é leendő rendet é szolgáló rendet- é lenség. Tudom én é jól, hogy mi miért é van olt', ahol ép- á pen látom, csak azt nem értem, hogy ez az ot­romba cement kútgyürű mit ke­res az udvar kel­lős közepén. Gon­dolom, hogy majd elgurítják onnét, hisz’ ha otthagy­ják, útjában lesz az ünneplőknek. Lassanként vé­ge az ebédidőnek. Innét is, onnét is emberek kerülnek elő. A lajtos m.egitatja a lo- ' vát, 'az Ünnepi asztalt készítő öregember is munkába áll. Fűrész, kalapács, szeg, meg víz- mérték van a: ke­zük ügyében. — Egyenesre csinálják már — kiáltom nekik —. lei ne boruljon a tálból a birka,pap­rikás! —- Nem birka lesz, hanem hízó javít ki az egyik. — Mégpe­dig öt darab! Meg sör! Mindenkinek égy-egy családi üveggel! De ha valakinek nem lenne elég, akkor vehet a büfében amennyit akar! Újabb ember kerül elő az épü­letekből. Nagy dai rab, izmos, egy­hetes szakállú em­ber. Egyenest c kútgyűrűhöz megy, amelyről már teljesen meg­feledkeztem. Gu- rítgatni kezdi elő­re meg hátra, mint valami hor­dót. — Hát maga .mit csinál? • — Hengerezem az udvart! Csak most ne­szem észre, hogy az udvar salakkal és friss sárga ho­mokkal van meg- . hintve. — ... Mert. ■ itt láncol majd a fiatalság az alkot­mány napján — teszi ' még hozzá bővebb magyará­zatképpen — oszt’ nem. akarjuk, hogy kificamod­jon a lábuk... • A. K. v . ■ • :■vnvO" ?,- \ ■y1. ott; t ■ v.——^ Miért nem akar építeni a Nagykátai Vegyesipari KTSZ A tápiószecsői Egyetértés Tsz úgy tervezte, hogy az idén ’húszférőhelyes sertésfiaztatót és tízvagonos górét épít. A pénzügyi fedezetet az illetékesek biztosították a tsz részére. A munka elvégzésével a Nagykátai Vegyes­ipari Ktsz-t bízták meg. A szövetkezet vezetői azonban panaszkodnak, hogy a ktsz nem akarja elvállalni az épü­letek kivitelezését, ntivél nincs anyaga. Amennyiben a szövetkezet szerez építőanyagot — mondják a nagykátai ktsz vezetői — az esetben talán még az idén átadják a sertésfiaztatót és a górét. A járási szervek tájékoztatása szerint az építkezési anyagokat központilag utalták ki, azonban erről a ktsz megyei szerve nem tájékoztatta a nagykátaiakat. Ajánla­tos lenne, hogy a megyei szervek mielőbb vizsgálják fe­lül a nagykátai ktsz indokait és biztosítsák, hogy még ez évben átadhassák rendeltetésüknek az épületeket. Ezekre ugyanis igen nagy szüksége lenne a tápiószecsői Egyet­értés Tsz-nek. A KÚTGYŰRÜ

Next

/
Thumbnails
Contents