Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-19 / 196. szám

1960. AUGUSZTUS 19. PÉNTEK Ksr MíCI'íl 3 legszebb feladat: mindennel törődni Azóta valószínűleg meg_ tartották már azt a taggyűlést is, amelyen arról döntöttek a szentlőrinckátai kommunisták: hogyan tanulnak tovább eb­ben az esztendőben. Azóta be­fejeződött az aratás és talán a cséplés is a végéhez közele­dik. Azóta a cséplésröl is meg­állapíthatták, akár az aratás­ról: egyetlen évben sem ha­ladt még ilyen zökkenőmente­sen. Gondosan javított gépek­kel dolgoztak. A gépállomás mindenben segített, a terme­lőszövetkezet tagsága is meg­állta helyét a munkában. Több hete már, hogy Szent- lőrinckátán jártam és meg­hallgattam a taggyűlést előké­szítő pártvezetőségi ülés vi­táját, mégis a fülemben cseng, amit ott hallottam. Üzemben, szervezett munkások tanácsko­zásán éreztem hasonlót, ahol gyakorlott, a párt-munkában jártas emberek gyűltek össze. Ehhez hasonlított a szentlő­rinckátai 'pártvezetőség ülése. Nem volt abban semmi külö­nös. hogy főleg termelési kér­désekről tanácskoztak. Mi más szerepelhetett volna napiren­den az aratás kellős közepén, a cséplés kezdetén? És az is magától értetődő, hogy az ok­tatást tárgyalva megállapod­tak: gazdasági ismeretek tan­folyamát is indítanak az ősz­szel, mert olyan oktatási for­mát. kell választaniok, ami a gazdasági munkát közvetlenül segíti. A heves Vita. a nyílt, őszin­te légkör, a hibák elemezése fogott meg, s éreztette ve­lem azt az erőt, amit a szent­lőrinckátai kommunisták je­lentenek a termelőszövetke­zet életében. Miről is volt szó? Akkoriban osztottak a fez­ben árpaelőleget. A tsz-ve- zetőség javaslatára a közgyű­lés meghatározta, mennyi ár­pát adnak a tagságnak. Mégis, az előlegosztás idején, néhány felelőtlen embernek sikerült kisebb zavart keltenie. Ki­használták a könyvelés túl­terheltségét, a hibás szerve­zést és többen kijátszottak a határozatot. Még olyanok is vittek el árpát, sőt többet a megszabott mennyiségnél, akik egyetlen munkaegységet sem teljesítettek ebben az évben. így jogosan zúgolódtak azok, akik becsületes munká­val gyarapították a tsz vagyo­nát és az osztásnál is a meg­állapodáshoz ragaszkodtak. A pártvezetőség élesen el­ítélte a rendbontókat és hatá­rozatot hozott: azokkal, akik valamilyen fondorlattal a jo­gosnál több árpához jutottak, szabadpiaci áron meg kell azt fizettetni. Ugyanígy azok­kal is, akik nem szerződtek az állammal anyakoca nevelésre, de felvették a háztáji sertés után a takarmányárpát. Akik egész évben nem dolgoztak a termelőszövetkezetben, mégis valami úton-módon árpához jutottak, azokkal is szabad­piaci áron kell megfizettetni a jogtalanul kiadott árpát. Helyes voll-e, j10gy ilyen részletesen foglalkozott gaz­dasági kérdésekkel a pártve­zetőség? Helyes! Nemcsak azért, mert a kommunisták fel­adata a termelés pártellenőr­zése és nemcsak azért, mert ez éppen azon a héten történt, amikor a pártvezetőség ülése­zett, hanem, mert az „árpa­ügy” alkalmas lett vohia a munlca fegyelem lazítására, a termelőszövetkezetek vagyo­nának herdálására, a hibák feletti szemethunyásra. Alkal­mas lett volna, arra, hogy a termelőszövetkezet tagsága be­csületes többségének elvegye a munkakedvét, megrontsa a bizalmát. Szabó Sándor pórttitkár, megjegyezte, hogy más tekin­tetben is tapasztalható fegye­lembomlás. S bár a szentlő­rinckátai Uj Világ Termelő- szövetkezetben az eredmé­nyek jócskán felülmúlják a hibákat, a pártvezetőségi ülés mégis szükségét látta, hogy a hibákat ostorozza. Mert — mint mondták —, „most még idejében van”. Előfordult például, hogy a takarmányborsóból engedély nélkül hordtak haza a tagok. Bejártak az istállókba, ahol beszélgetés közben lefejtet­ték a borsót a zöldről és ko­sárba gyűjtötték. Mindezt nem is titokban csinálták, hanem a tehenészek, a bri- gádvezető előtt, akik szó nél­kül elnézték, mint fosztják meg kosárszámra a közös állományt a jól tápláló takar­mánytól. Afelett is szemethúnytak a felelősök, hogy a tagok a paprikakertészet mellett szed­ték a parajt. „Az csak paraj” vetették ellen, amikor a ta­gok egy része szóvátette. „Mindenért nem szólhatunk” — válaszolták. — A tagság zöme valószínű valóban csak a parajt, vitte el, de ha el­nézik,' hogy a paprika köze­lében parajt tszedjenek, ki ellenőrizheti azután: a pa­raj közé nem kerül-e pap­rika is? S ha nem kerül, ki védheti meg a becsületes tag­ságot is a gyanústiga.tűsök­től?! Ezért hát nem szabad megengedni — vélték a párt­vezetősági tagok —, hogy ok­talan gy a nús ítgatásoknak te­gyék ki a tagságot, vagy mó­dot adjanak a kapzsibb ta­goknak arra, hogy megdézs­málják a közös vagyont. Beszéllek meg a munka­egységek pontos vezetéséről is, nehogy bárkit, akár csak fél munkaegységnyi károso­dás érjen. Szó volt a gabona­forgatók munkaegységének megállapításáról és még sok minden másról. Bármiről volt is szó, mindennek egy volt a lényege; vigyázni, óvni a tagság érdekeit, nehogy né­hány fegyelmezetlen ember miatt fillémyi károsodás is érje azokat, akik serény munkával fejlesztették idáig a termelőszövetkezetet, s bár jóllehet, néhány ember előtt népszerűtlennek látszanak a szigorú intézkedések — mondhatják: „még azt a kis parajt is sajnálják a nyu- lainktól” — a .többség Ameg- érti: e.gy-egy tarisznya, zsák paraj miatt nem érdemes kockára tenni a gazdagon fi­zető paprikát. Megértik: nem vezetne jóra, ha kényelem­szeretetből előbb a kisebb, azután a nagyobb hibákat tűrnék el. Kényes problémákkal fog­lalkozott a pártvezetőség, nem kíméleteskedtek a vitában, s így foglaltak állást: tekintet nélkül a személyekre, meg kell szüntetni a lazaságokat, s nemcsak szigorú intézke­désekkel, hanem, felvilágosító szóval is. Míg az elnök, Va- szil László szorgalmasan je­gyezte a noteszába, másnap reggel mi minden után néz­zen, mit tárgyaljon a tsz- vezet őséggel, addig a párt- vezetőség tagjai arról dön­töttek: többet kell beszélget­niük a tagokkal. Mint mond­ták, „nem rögtön leszigorí­tani őket”, hanem megértet­ni a tagokkal: saját magu­kat lopják meg, ha a közös vagyonhoz nyúlnak. A vezetőségi ülés vége­felé azt hiszem Punyi József tette szóvá: „Nem helyes az, hogy megfeledkezünk egy munkából kidőlt társunkról”. Mellék Jánosról beszélt, aki szorgalmas tagja volt mind­addig a tsz-nek, amíg súlyos betegsége le nem vette a lá­báról. „Ki segítsen rajta, ha nem mi?” — foglalt állást a pártvezetőség. Vaszil László ezt is feljegyezte, nem mint­ha félnie kellett volna, hogy a sok gond feledteti vele Mel­lék János baját, hanem azért; reggel rögtön szemébe tűn­jön a fehér lapról és intéz­kedhessek . És Mellék János baja, a termelési kérdések vitatása adta kezembe a tollat. Mert ez a két dolog nagyon ösz- szefügg. Mindkettő a szentlő- rinckátai kommunisták fe­lelősségérzetét bizonyítja. Nem feledkeznek meg bajba­jutott társukról é$ az egyén baja többé neon magán-, de közügy, s éberen őrködnek a közös vagyon védelmén, az emberek nevelésén, hogy egyetlen szem borsó, paprika, árpa se jusson illetéktelen kezekbe, ne károsíthassa sen­ki a már jól összeforrott, nagyszerű eredményeket él­éit, munkára kész tagságot. Egy. ember se jusson a közös rovására előnyhöz. S ki vi­gyázhatna erre legjobban, ha nem elsősorban a kommunis­ták? Sági Ágnes A szovjet búzák vizsgáztak a legjobban az idei fajtakísérletekben Jövőre több új hazai fajtajelöltet próbálnak ki Az Országos Növényfajta Minősítő Tanács kísérleti ál­lomásain csaknem negyven hazai és külföldi búzafajta „vizsgázott” az idei nyáron. t\ Mini§zteráanác§ ülése A kormány tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitat­ta és tudomásul vette a mun­kaügyi miniszter és a SZOT jelentését a munkavédelem helyzetéről, s határozatot ho­zott országos munkavédelmi bizottság létesítéséről. Ennek feladatává tette a munkavé­delmi és biztonsági felügye­letet ellátó, különböző szer­vek munkájának összehango­lását, A jelentés alapján a kormány több határozatot ho­zott a munkavédelem további javítására. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére ren­deletet hozott a tbc elleni Idizdelem továbbfejlesztésé­ről. A rendelet e betegség gyógykezelését ingyenessé te­szi azok számára is, akik a társadalombiztosítási szolgál­tatásokra nem jogosultak, s ennek alapján a tbc gyó­gyíttatását kötelezővé teszi. A Minisztertanács a föld­művelésügyi miniszter, a munkaügyi miniszter és a SZOT előterjesztésére külön­böző kedvezményeket bizto­sított azoknak a nyugdíja­soknak, akik mezőgazdasági termelőszövetkezetben mun­kát vállalnak. Apró Antal, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese tá­jékoztatta a kormányt a moszkvai magyar ipari ki­állításról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Kormányhatározat a termelőszövetkezetekbe átcsopor­tosított szakemberek, valamint a termelőszövetkezeti családtagok társadalombiztosításáról és a termelő­szövetkezeti nyugdíjasok munkalehetőségeinek bővítéséről A Minisztertanács csütörtöki ülésén a termelőszövetkezeti tagok, valamint a termelőszö­vetkezetekbe átcsoportosított szakemberek társadalombizto­sításának egyes kérdéseit tár­gyalta és több fontos határo­zatot hozott. A kormányhatározat ki­mondja, hogy a termelőszö­vetkezetekben dolgozó nyug­díjasok a jövőben évi 250 munakegységig végezhetnek munkát anélkül, hogy nyug­díjukat — a végzett munkára való tekintettel — szünetel­tetnék. Az eddigi rendelkezé­sek szerint ugyanis a terme­lőszövetkezeti tagok nyugdí­ját akkor szüneteltették, ha egy naptári évben a férfiak 120, a nők 80 munkaegység­énél többet teljesítettek. A kor­látozás szempontjából irány­adó jövedelmi határ 250 mun­kaegységre emelése 1961. de­cember 31-ig marad érvény­ben. Kimondja a kormányhatá­rozat továbbá, hogy a ter­melőszövetkezetekbe átcso­portosított elnökök, mezőgaz­dászok és könyvelők ipari biztosításának fenntartására megállapított eddigi három-, illetve kétéves időtartamot 1963. december 31-ig kell meghosszabbítani. A kormány határozata életeimében azok a nyugdíjas szakemberek, akik a termelőszövetkezetekben el­nöki, mezőgazdászi vagy köny­velői munkakör ellátására leg­alább három évre kötelezett­séget vállalnak, nyugdíjukat a 'termelőszövetkezet' részéről kapott munkabéren, illetve munkaegység-részesedésen vagy egyéb juttatáson felül korlátozás nélkül megkapják. A kedvezmény a termelőszö­vetkezetekben való működés első három évében jár és a határozat szerint azokat illeti meg, akik az említett munka­körök ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkeznek. A kormány határozata ezen­kívül kiterjeszti a balesetbiz­tosítást a termelőszövetkezet közös munkájában résztvevő családtagokra is és egyéb fon­tos rendelkezéseket tartalmaz. Az új fajták zömét már nagyüzemi kísérletben is kipróbálták, 80 állami gaz­daság és termelőszövetke­zet több mint 3000 hold­ján. Bár a termést még nem min­denütt értékeltékv az már el­dőlt. hogy milyen fajtákkal lehet a hazai búzatermesztés színvonalát a közeljövőben, emelni. A legjobbnak két szovjet búza, a Bezosztája 1 és a Szkorosz- petka bizonyult, 24.1, illetve 22.3 mázsás terméssel holdan­ként. A Bezosztája nagy ér­téke a rozsdaellenállóság, a a Szkoroszpetkáé, hogy a hazai búzáknál is koráb­ban érik be, s mindkettő erős szalmájú, géparatásra alkalmas. További érdemük, hogy igen intenzív fajták, jól hálálják meg a műtrágyát: a nagy- adagú műtrágyás kísérletben mindkét fajta 13 százalékkal magasabb termést hozott. A búzafajták versenyének har­madik „helyezettje” — 20.9 mázsás terméssel — a fertőd! 29.3-as. Ezt a fajtát ugyan már néhány évvel ezelőtt mi­nősítették. de a köztennesz- tésben még mindig csak ke­véssé terjedt el. Az idei kísérletek ismét azt bizonyítják, hogy ezt a magas hozamú, viszony­lag erős szalmájú fajtát érdemes minél gyorsabb ütemben szaporítani. A kísérletbe állított öt olasz búzafajta még az ország leg­délibb vidékén is rosszul bírta a telet, de a jelentős kifagyá­sok ellenére is az Autonómia 20.8, a San Pastore pedig 20 mázsát hozott holdanként. Az Országos Növényfajta Minő­sítő Tanács véleménye szerint addig, amíg nem áll rendel­kezésre a gépi aratást jól bíró, intenzív búzafajta, az ország nagy részén első­sorban a két szovjet faj­tával érhetünk el magas hozamokat, s a déli terüle­teken az olasz búzákat is érdemes termeszteni. Kisparcellás kísérletekben kipróbáltak néhány hazai fajta-jelöltet is. de egyik sem bizonyult jobbnak a már meg­levő fajtáknál. Az ősszel in­duló kísérletekben ismét he­lyet kap több új jelölt, kutató intézeteink nemesítő munkájá­nak legújabb eredményei, ame­lyek várhatóan jobban meg­felelnek majd a belterjes nagyüzemi gazdálkodás köve­telményeinek. Az I960—61-es búzafajía- kísérletek egyébként több újdonságot is hoznak; megállapítják többek között, hogy a Raj kai-féle szeletelt búza hogyan válik be vető­magnak. s kipróbálnak több újabb külföldi fajtát !s. így a szovjet Micsurinkát és né­hány bőventermő francia bú­zát. Tízéves a Tanácsok Lapja Augusztus 20-án, alkotmá- nyűnk, ünnepén, a tanácsok megalakulásának tízéves év­fordulóján köszöntjiik lap­társunkat, a Tanácsok Lap­ját. A lap egy évtizede segíti olvasóit, elsősorban ja.Janác^- tagokat, a tanácsi vezetőket és az apparátus dolgozóit a szo­cializmus építéséből adódó ál­lami feladatok eredményes megvalósításában. A lap olva­sótábora a Tanácsok Lapján keresztül rendszeresen meg­ismeri a párt- és kormányha­tározatokat, a fontosabb ren­delkezéseket, s ennek birto­kában hasznos tapasztalatokat szerez, hogyan kell az állami feladatokat a helyi kezdemé­nyezésekkel kibővíteni. Az évforduló alkalmával sóit si­kert és további eredményes munkát kívánunk laptársunk­nak, a Tanácsok Lapja szer­kesztőségének, a szocializmus építését segítő felelősségteljes munkájukban. Több mint 708S kiváló dolgozó, 200 szocialista brigád az élelmiszeriparban Az Élelmezésügyi Miniszté­rium kollégiuma és az Élel­mezési Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége együttes ülésen értékelte a munka­verseny eredményeit az élel­Fél év alatt egymillióval növekedett Pest megye baromfiállománya Nagyarányú aprójószágtartásra rendezkednek öe a termelőszövetkezetek Pest megyében gyors ütem­ben növekszik a baromfite­nyésztés: a termelőszövetke­miszeriparban. Megállapítot­ták, hegy az idén a vállalati fel­it jánlásokban jobban ki­fejezésre jutott a minő­ség és a gazdaságosság javítására való törekvés, valamint a műszaki fej­lesztés. OJeg Fopov, a szovjet cirkusz világhírű bohóca megkezdte vendégszereplését a Fővárosi Nagycirkuszban. Képünk egy tréfás jelenete közben mutatja be. A szélesedő verseny is hozzá­járult, hogy az élelmiszer- ipar 3,9 százalékkal túltelje­sítette félévi tervét, s a ter­melés növekedésének 56 szá­zalékát a termelékenység nö­velésével érte el. A költség­szint 0,6 százalékkal jobb volt a tervezettnél. A vállalások­nál azonban bizonyos óvatos­ságra mutat, hogy több vonat­kozásban már az éves fel­ajánlást is túlteljesítették. Az élelmiszeripari vállala­toknál is mind jobban fel­ismerik a kiváló dolgozó címért indult versenyben rejlő lehetőségeket. Tavaly egész évben 2732, az idén pedig csupán az első félévben 4463 dol­gozó kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. Csaknem 30 vállalatnál vég­zett vizsgálatból megállapí­tották, hogy most már mindinkább a termelési ta­nácskozásokon döntenek a ki­tüntetés odaítéléséről. Szélesedett a szocialista brigádmozgalom ‘is. A múlt év decemberében 583 brigád versenyzett a szocialista címért. Azóta számuk meg­haladta a kilencszázat, s kö­zülük 200 már el is nyerte a megtisztelő címet. A szocia­lista brigád mozgalom fejlő­désének ütemé azonban elég­gé eltérő. Például a buda­pesti és a kecskeméti kon­zervgyárban 50—50 brigád küzd ezért a címért. % zetek többsége gazdálkodásá­nak egyik legfontosabb ágá­vá fejleszti az aprójószágtar- tást. Január óta egymillióval % növekedett a baromfiállomány ^ a megye területén. A közös ^gazdaságok 500 000 naposcsi- ^ bét állítottak nevelőbe az ^ elmúlt hónapokban. Az ál- ^ lami keltetők és gazdaságok ^folyamatosan szállítják a te- ^ nyészanyagot a szövetkeze­ti teknek. Javarészt nemesített, Ji sárga-magyar fajtákat nevel­tnek, emellett újra tért hódít kendermagos-fajta a fal- t vakban. A ceglédi járás 25 ter- t melőszövetkezetében mintegy 1100 000 válogatott minőségű t aprójószág nevelkedik. A Vö- t rös Csillag Tsz-ben a nagy- t hozamú Hampshirei-fajta te- tnyésztésével kísérleteznek: eb- t bői a fajtából 750-es törzs- állományt alakítottak ki. A t megye másik nagy termelő­szövetkezeti városa, Nagykő- | rös, 80 000 vágóbaromfit ér­tékesít az év folyamán. Az t idén Pest megyében felvásá­rolt négy és félmillió tojás dön- ^ tő többsége, már a termelő­di szövetkezetekből került a köz­y ^ellátás árukészletébe. A kö- £ zös, gazdaságok ebben az év- ^ ben százezerrel több baromfit £ értékesítenek, mint az elmúlt hévben és nyolcszorosára nő- £ vélik törzsállományukat,

Next

/
Thumbnails
Contents