Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-19 / 196. szám

1960. AUGUSZTUS 19. PÉNTEK T/firlao CSALAD ES ISKOLA R O S S ZIG Y E R E Kl> Iskola — igazgatóknak \ A hét eleje óta „működik”. 5 Az egykori tanulók és tanít- \ ványok — tehát mindannyian ;— nehezen tudjuk elképzelni, \ de ha közelebbről megvizs- jgáljuk, hamarosan kiderül, ; hogy ezúttal nem szakállas Jdiákok padbaül tetőséről van <szó. S a feleleteket sem várja ! piros ceruzával a kezében ! valamelyik főigazgató. A vá- icott összegyűlt iskolaigazgatók ! és felügyelők év közben és | naponta vizsgáznak iskola- : vezetői munkájukkal. Előbb i azonban itt. ezen az ötnapos i továbbképző tanfolyamon, ahol : „új tananyaggal” ismerked- ; nek. Kovács László tanfolyam- ; vezető így nyilatkozik erről: ; — A tanév előkészítéseként ; rendeztük ezt az egyhetes | tanfolyamot az általános ísko- | lai igazgatók, szakfelügyelők és tanulmányi felügyelők ré- jszére. Ez idő alatt előadásokat hallgatnak, lé­lektani. általános pedagó­giai és iskolavezetési el­vekről, valamint a gyakor­lati módszerekről. Bár az idei tanév még nem hoz lényeges változásokat, ; mégis szükséges volt ennek a ; tanfolyamnak az összehívása. , Uj szellemet kell kialakítani i iskoláinkban, amely majd le­hetővé teszi, hogy UJ KENYER az elkövetkező esztendők során már az iskolareform alapján, illetve annak szellemében végezhessék munkájukat. S ez a munka az iskolaigaz­gatóknál kezdődik, mert az igazgatók tisztánlátása, marxista világnézete elen­gedhetetlen feltétele az iskolareform valóraváltá- sának. Ez volt ennek a tanfolyam­nak az alaptétele, amely fel­vetette a továbbképzés fontos­ságát. Nemcsak az iskolaigaz­gatók és felügyelők, de a pedagógusok számára is. Az elmúlt esztendő tapasztalatai ugyanis azt bizonyítják, hogy azoknak az iskolaigazgatók­nak és pedagógusoknak egv része, akik nem jártak szer­vezett oktatásra, nem is ta­nultak rendszeresen. A másik kérdés, amiről igen sok szó esett ezen a tanfolya­mon: az iskolavezetők embe­ri, erkölcsi magatartása volt. Nemcsak az előadók, de a fel­szólalók többsége is megis­mételte azt az igazságot, hogy csak az az igazgató szá­míthat tekintélyre, sza­vának megszívl elésére, aki minden tekintetben példamutató. Példák sorát idézhetnénk, de 5 úgy hisszük, ezúttal felesle­ges, hiszen igazgatóink ed- ^digi munkája ott tükröződött ^ a gondjaikra bízott diákok ^ tanulmányának eredményes- ^ségében, illetve eredményte- á lenségében. y ^ S a harmadik: az emberek, ^ a pedagógus kollégák meg- ^ ítélése. Jólesett hallani a jó- ^zan szavakat, amelyek arra hi­ntettek, hogy a kimondott vé- n lemény. addig nem lehet helyt- n álló. amíg az érintett személy farról közvetlen beszélgetés n során tudomást nem szerez és a maga véleményét, sokszor nem is sejtett bajait, gyenge­ségeit el nem mondhatja. Még a régi hibák közé tartozik, hogy egyes esetekben megkér­dezés nélkül döntenek emberek sorsáról, ügyei­ről. Sok esetben helyesen, néhány esetben azonban helytelenül. Mindezek egymással össze­függő dolgok. Együtt jelentik a megváltozott, vagy változó szellemet. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy az említett kérdésekről nemcsak az elő­adók beszéltek átgondoltan és teljes őszinteséggel, hanem a felszólalók többsége is. Vélemények és ellenvéle­mények ütköztek össze az előadásokat követő vitá­kon és ez jó dolog. Jó dolog akkor is, ha néhány vélemény hangoztatója — melléfogott. Okosan, higgad­tan vitáztak a tanfolyam rész­vevői, s ez érthető: egyikük számára sem le­het közömbös, milyen eredménnyel fejezik majd be a most induló tanítási évet. A tanfolyam eddigi részve­vői, valamennyien az általá­nos iskolák vezetői és fel­ügyelői voltak. A középisko­lák igazgatói és felügyelői csak a mai napon csatlakoz­nak kollégáikhoz. A váci kul- túrházban ugyanis ma, Vörös Gyula, a, me­gyei tanács népművelési osztályvezetője tart tan­évnyitó értekezletet. Előadása számot ad majd az elmúlt esztendő munkájáról, s meghatározza az új tanév legfontosabb tennivalóit is. Tóth György ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W.V WWWVf KÖNYVESPOLC ntitiiiiiMiiíiSiiiiinmniiiiiiiiDiitmt'i V. Tyendrjakov: A Csodatevő SZentkép INNEN-ONA AA Csodálatos lelet a Szaharában KÖNYVÚJDONSÁG A Bibliotheca Hungarica Antiqua címmel a múlt év vé­gén indított sorozatban az Akadémiai Kiadó és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete a magyar könyvnyomtatás első századaiban megjelent és ma már rit­kaság számba menő műveket jelentet meg. Az elmúlt év decemberében ebben a sorozatiam látott napvilágot Tinódi Sebestyén 1554-ben kiadott Cronicája, amelyet most Sylves­ter János 1541-ben Sárvár-Űjszigeten nyomtatott Uj Testa- mentőm fordításának, az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyvnek kiadása kövéti. E mű a XVI. szá­zad leggazdagabban illusztrált magyarországi kiadványa. Nyugat-Németországban megfilmesítették Hasek világ­hírű regényét, a Svejk-et. Fő­szerepét a kiváló német ko­mikus, Heinz Riihmann ala­kítja. Szabadtéri színpad - Gyomron Festői környezetben, a gyom­rai tó-strand területén nyitot­ták meg az elmúlt napokban a község szabadtéri színpadát Az első előadást a maglódi KISZ-szervezet művészeti cso­portja rendezte — nagy si­kerrel. A szabadtéri színpa­don kerül majd sor az alkot­mánynapi műsorokra és a Pe­tőfi Színpad vendégjátékára is. Kultúrotthon avatás Csömörön Az alkotmány napján nagy eseményre ébrednek Csömö­rön. Az ünnepi nagygyűlés után kerül sor ugyanis az új kultúrotthon átadására. Dél­után színvonalasnak ígérkező kultúrprogram várja az ér­deklődőket. ezt közös vacsora, tánc követi. Nagyszabású Haydu-hangverseny Fertődön Fertődön, augusztus 28-án rendezik meg az idei évad leg­nagyobb Haydn-hangverse- nyét, amelyen az Évszakok című oratóriumot adják elő. A hangversenyre az IBUSZ az ország minden részéből autóbusz különjáratokat in­dít. Jegyek az autóbuszkülön­járatokra és a hangversenyre augusztus 22-ig igényelhetők az IBUSZ-irodákban. Mezőgazdasági kiállítás Tápiószentmártonban Augusztus 20-án nagysza­bású ünnepség színhelye lesz Tápiószentmárton. Reggel het­ven motoros, tíz traktor, két­száz kerékpáros és sok lovas vonul fel a község útvona­lain. Délelőtt a szabadtéri színpadon kultúrműsorral egy­bekötött ünnepséget rendez­nek, amelyen a hatvan tagú énekkar, a húsztagú tánccso­port és a népi zenekar ad műsort. Az ünnepély után megnyitják a mezőgazdasági kiállítást, valamint a művelő­dési ház szakköreinek kiállí­tását. Színházi bemutató — Pilisszántón A pilisszántói művelődési ház színjátszói augusztus 20-án délután öt órai kezdet­tel mutatják be Nemes László: Csütörtök este című három- felvonásos drámáját. Terve­zik, hogy a drámát több köz­ségben is bemutatják. Elutazott hazánkból a moszkvai színház balettkara A moszkvai Sztanyiszlav- szkij — Nyemirovics — Dán­osén ko opera- és balettszín­ház művészegyüttese, amely hatalmas sikerrel vendég­szerepeit a Szegedi Szabadtéri Játékokon, továbbá Budapes- ler és az ország több vidéki városában, csütörtökön reg­gel különrepülőgéppel eluta­zott Budapestről. Fényes Adolf emlékkiállítás Csütörtökön délelőtt a Ma­gyar Nemzeti Galériában meg­nyílt Fényes Adolf emlékkiál­lítása. A kiállítás gazdag anyagát Oelmacher Anna mu­tatta be. Alázatosan jelentem Bóka László forgatókönyve alapján elkészüli az Alázato­san jelentem című új magyar játékfilm. Képünkön Psota Irén és Gábor Miklós a film egyik jelenetében. rűségge] és közvetlenséggel vázolja fel egy hétéves fiúcs­ka világát, akit vallásos nagy­anyja, s tétova, ide is, oda is hajló anyja lelki válságba £ kerget, mert otthon mást pa- n rancsolnak — ha kell, pofo- n n okkal — s az iskolában is n mást tanítanak, n Az iskolában azt hallja, §§ n hogy isten csak az emberek H n képzel etében létezik, otthon : n viszont a pofonok kényszerítik ^ arra, hogy keresztet akasszon ^a nyakába, hogy imádkozzon, '/ hogy higgyen, még akkor is, ^ ha kicsiny gyermekszívében í nincs hely az oktalan hit szá- mára. ^ Rogyka. a fiú, a ma gyer- ^meke. De a nagymamában, ^a mamában, ott áll mögötte a ^múlt, a lelki sötétség, s sor­osát nehezebbé, bonyolultabbá ^ teszi az is, hogy kezdetleges ^ pecaszerszámaival horgászni ^ indul a patakra, s a patakme­derben egy régi, öreg, füstös ^szsntképet talál, amit haza- ^ visz. Az öregasszonyok esze ^ hamar kisüti, s nyelve hamar ^szétviszi, hogy csodatevő ^ szentkép került elő, s ez ^még inkább felkorbácsolja a ^falu hívőinek el vakul tságát. ^ Nagyon aktuális olvasmány 2 ez a könyv, s nemcsak ^mondanivalója teszi azzá. ^ Tyendrjakov megérezte a ^ buktatót a témában, s nem ^ írt „szempontos”, eszmefutta- ^tásokkal teli könyvet, hanem ^nagyon lírai, szívhez közel pállja gyermekregényt, amely ^művészi kidolgozottság szem- ^ pontjából is bátran felveszi a ^versenyt a „nagj’-” regények­ig- (Kossuth Könyvkiadó.) — m — y ^ \\\\\\\\\\\\\\\v ^ Egésznapos ünnepség 2 . £ színhelye lesz augusztus 20-ált ^ a Kiskunsági Állami Gazda­gság központja. Az ünnepi be­széd után jutalmak és kitün- ; tetések átadására kerül ma jd 5 sor. A hivatalos ünnepség \ után gazdag kulturális és ; soovtnrogram vária a do'gozó- ; kát: kultúrlipmutatók. lovas- ‘ verseny, tábortűz, tűzijáték. I gazi, művészi agitáció ez a vékony könyvecske a I vallási elvakultság ellen. A ' szovjet író megkapó egysze­Az egész világsajtót bejárta: Henry Lhote francia archco-: lógus csodálatos felfedezése a; Szaharában. Lhote mintegy j tízezer falfestményt talált! barlangszerű termekben, ame-i lyek szinte megőrizték eredeti: frisseségüket. színeiket. A ké-; pék közül négyszázat lemásol-; tak és ezeket Párizsban óriási; sikerrel állították ki. A tudó-; sok véleménye szerint a fal-; festmények hozzávetőlegesen; hatezer évvel ezelőtt készül-; tek és művészi értékükön; túlmenően rendkívül fontos\ tudósítást jelentenek a Sza-; hara történelem előtti idejé-^ bői. * Kiállítás a Műcsarnokban í ; Tegnap délután a Műcsar-j; nokbán megnyílt a felszaba- ^ dulási kulturális szemle kép-^ zőművészeti és népi díszítő- ^ művészeti országos kiállítása, '■ elő többet. Vigyázz a holnapi bejegyzésre! A legszívesebben szigorú hangú választ írtam volna az édesanyja bejegyzésére: az első botlásnál nem szabad ott folytatni, ahol egy héttel ez­előtt abbahagyta. A verés csak újra elvadítja a lányt, ahelyett, hogy közelebb hozná hoz­zánk. Mégsem írtam meg az üzenetet, hiszen Kati biztos elolvasná és akkor csak töb­bet ártanék vele, mint hasz­nálnák. Egy hónap alatt még két­szer ismétlődött meg az eset. A többi napokon csa]- dicséret érkezett. S egy hónap után levelet mellékeltek a kis fü­zethez. „Kém tudom, hogyan kö­szönjem meg tanító úr, amit a lányunkkal tett. Csoda tör­tént vele. Odahaza a három gyerek közül ma már ő a leg­jobb ...” Üjra megdicsértem Katit és közöltem vele, hogy ezután már csak hétfőn és pénteken mutassa be nekem a füzetet. Két hét múlva pedig heten­ként egyszer kértem számon: hogyan viselkedett odahaza. Az intőkonferencia után is­mét ott fogtam néhány percre. — Nos, Kati — kezdtem csendes szóval —, döntsd el most magad, mi jobb: a szi­dás és a fakanál, vagy a di­cséret és az elismerés? ' — A dicséret! — vágta rá habozás nélkül. — Megérte tehát? — Nagyon köszönöm, taní­tó bácsi! — Rendben van, Kati: a bejegyzések azt igazolják, hogy nincs szükség többet erre a füzetre. Enélkül is tudod, hogy, mivel tartozol a szüleidnek.: Remélem, tudod viáf" magad­tól is, hogy édesanyád és; édesapád szeretetét csak jól viselkedéseddel, példás ma-': gatartásoddal tarthatod meg.; Megszüntetem tehát ezt a kis \ füzetet: tedd el magadnak em-j lékbe, okulásul... Prukner Pál kis füzet, őrizd meg gondosan és este kérd meg az édesapá­dat, hogy legyen szíves ebbe a füzetbe beleírni, hogyan visel­ted magad otthon. Reggel pe­dig, az első óra előtt, bemuta­tod majd nekem a füzetet. Másnap kíváncsian vár­tara a lányt. Ahogy belépett az osztályba, nyomban a füzetet kereste táslcájában és sugárzó arccal hozta ki megmutatni. „Kislányom ma nagyon jól viselte magát.” Látlamoztam a füzetet. — Tudtam én, Kati — mond­tam ekkor —, hogy te nem vagy rossz gyerek. Meg vagyok győződve. hogy mindennap ilyen bejegyzést olvashatok eb­ből a füzetből, mint amilyet ma hoztál Ugye. mennyivel jobb érzés ez számodra is, mintha most félve, szégyen­kezve kellene jelentened: megint rendetlen és rossz voltam! — Igen, tanító bácsi... — mondta a szemembe nézve, kimondhatatlan örömmel hangjában. — S mondd csak. olyan ne­héz volt jónak lenned oda­haza? Ugye nem! Semmi egyéb nem kellett hozzá, csu­pán egy kis akarat, Aznap szinte rá sem lehetett ismerni Katira, Pisszenés nél­kül, odaadó figyelemmel ülte végig az órákat, s ha valame­lyik társa óra közben beleko­tyogott a magyarázatomba, ha­ragos tekintettel pillantott rá. Másnap, harmadnap.de még ötodnap is, hasonló bejegyzé­seket olvashattam a kis füzet­ből. Az elkövetkező hét első napján azonban: „Ma újra dolga volt a faka­nálnak” — értesített édes­anyja. Bekövetkezett tehát, amit mér manók óta vártam, Az el­ső kisiklás. Kati vörös volt, mint a rák és nem mert a szemembe néz­ni. Rettentően szégyellte ma­gát, hogy én is tudomást sze­reztem megbüntetéséről. Csak ennyit mondtam neki: — Remélem, ez nem fordul A napokban pedagógus ba­rátommal beszélgettem a ne­velés kérdéseiről. A beszél­getés során szó került a rossz, neveletlen gyerekről. Barátom tiltakozott: — Nincs ilyen gyerek. Csak türelmetlen, engedé­keny. túlságosan zord, vagy nemtörődöm szülő van Ez a gyerek rosszaságának leg­főbb oka. — Mire alapozod a véle­ményedet? Példával válaszolt. Még a tavasszal tör_ tént, hogy felkeresett egyik harmadik osztályos növendé­kem édesanyja. — Tanító úr kérem, csinál­jon már valamit ezzel a lány­nyal — kérlelt —, mert mi már nem bírunk vele oda­haza. Szófogadatlan, a test­véreivel örökösen civódik. de még verekszik is. Hét fiú ve­szett el benne... Meglepődtem. Ha Kati nem is tartozott az osztály legfe- gyelmezettebb gyerekei közé, de nagyobb panasz soha nem volt pllene. Akkor pedig? — Már mindent megpróbál­tunk, tanító úr. hasztalan ... Ugyan mi lehet az, a min­den? — töprengtem —, ami mégsem vezetett eredményre? Megkérdeztem: — Mondja el kérem, mit pró­báltak tenni, hogy Kati meg­változzék? — Megszidtuk, tnegdorgál- tuk, még a fakanalat sein saj­náltam tőle ... — sorjázta az asszony. — Hiába. A legutóbb a férjem már a nadrágszíjat is elővette ... Válaszul csak annyit felel­tem: — Menjen nyugodtan haza asszonyom. A mai naptól kezd­ve a kislány odahaza is rende­sen viseli majd magát. Láttam az arcán, hogy kßH, kedéssel fogadja kijelentése­met. Az ajtóban meg is jegyez­te, nem bántó szándékkal, csak éppen hitetlenül: — Szeretném én azt látni, tanító úr. Tanítás után néhány percre ottfogtam: Katit. — Nézd kislányom, itt ez a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents