Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

I960. AUGUSZTUS 5. PÉNTEK MECtE l ZfCivhu* 5 Többetr jobbat - olcsóbban! Versenyeznek a ceglédi termelőszövetkezetek Minden közös gazdaság áttért a kettős könyvvitelre Jövőre bevezetik az önköltségszámítást is lítunk elő egy mázsa búzát, vagy egy hízottsertést, stb. Az önköltségszámítás széleskörű bevezetésére a kö­vetkező gazdasági évben ke­rül sor, de már ebben az esz­tendőben előkészítik. Az idén új szakkáderekkel erősítették meg a közös gazdaságokat, s valamennyi termelőszövetke­zetben bevezették a kettős könyvvitelt, mint a magasabb- szintű adminisztrációs mun­ka elengedhetetlen alapját. A termelőszövetkezeti könyvelő­ket és főkönyvelőket pedig április óta tartó tanfolyamon készítik elő a megbízható ön- költségszámításra. Ezen a tanfolyamon a már önköltségszámítássc^l foglalko­zó termelőszövetkezetek is­mertetik tapasztalataikat, se­gítséget adnak a többieknek. Négy termelőszövetkezet ugyanis — a Kossuth, a Hu­nyadi, a Dózsa és a Táncsics —, már régebben foglalkozik ezzel a fontos munkával. A kapott tájékoztatás szerint a Kossuth Termelőszövetkezet például rendszeresen szolgál­tat önköltségszámítási adato­kat az Agrártudományi Egye­temnek is. Ez a tény méltó el­ismerése munkájuknak. A városi tanács mezőgaz­dasági osztályának tervei szerint, ezekkel az elképzelé­sekkel kapcsolják össze a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei irodájának kez­deményezésére induló szo­cialista brigádmozgalmat is. Úgy gondolják, a szocialista brigád címért versenyző kollektíváknak nem lehetnek nemesebb célkitűzé­seik, mint az, hogy az eddi­gieknél többet termeljenek ésszerűbben, fejlettebb mód­szerekkel — olcsóbban. A szocialista címért ver­senyző brigádok megalakítá­sára a cséplés után sor is ke­rül. A ceglédi termelőszövetke­zetek jelenlegi versenye, s a következő gazdasági évre vo­natkozó elképzelése, helyes kezdeményezése követésre méltó. Az a termelőszövetke­zet, amely követi a ceglédi példát, feltétlenül meggyorsít­ja fejlődését, gyorsabbá, ered­ményesebbé teszi gazdasága megszilárdítását, elősegíti a gazdaságosabb termelés szé­leskörű meghonosítását. Tenkely Miklós Országos őszibarack kiállítás és vásár Augusztus 13-án, a megyei tanács nagytermében orszá­gos őszibarack kiállítás nyí­lik, amelyen az ország vala­mennyi jelentős őszibarack termesztő vidéke bemutatja most érő legszebb gyümöl­cseit. A helyezést elérő gyü­mölcsök termelői értékes dí­jakat, továbbá arany, ezüst és bronz érmeket, valamint okleveleket kapnak. A kiállítás megnyitása előtt 9 órakor a fővárosi tanács nagytermében őszibarack ter­mesztési ankétot rendeznek. A tapasztalatcsere-tanácsko­záson gyümölcsészeti szakem­berek tartanak előadást az őszibarack termesztés .legkor­szerűbb módszereiről. Az or­szágos őszibarack kiállítás augusztus 14-én, 17 óráig lesz nyitva a nagyközönség számá­ra. A kiállított őszibarackfaj­tákból a helyszínen vásárol­hat a közönség. Ma Budapesten sorsolják a lottót 731 nyeremény a jutalomsorsoláson A hónap első lottósorsolását Budapesten rendezi a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. A 32. játékhét nyerőszámait és a júliusi tárgyjutalmakat augusztus 5-én délelőtt 10 órai kezdettel a Magyar Nép­hadsereg Központi Klubja nyári helyiségében sorsolják. A tárgynyeremény húzáson a 31. játékhét szelvényei kö­zött 731 nyereményt sorsol­nak ki. Ezúttal hét főnyere­mény — négy kétszobás, össz­komfortos öröklakás ,az Üllői úti lottó-házban, két bárhol, felépíthető családi ház és egy Moszkvics személygépkocsi — jut a legszerencsésebb lottó­zóknak. Ezenkívül többek kö­zött hat szobabútort, két tel­jes konyhaberendezést, 105 televízió- és 113 rádiókészülé­ket, 63 hűtőszekrényt, 23 mosó­gépet, 15 padlókefélőgépet és 12 porszívógépet is kisorsol­nak. A ceglédi Vörös Csillag Tsz isméi az elsők között A Földművelésügyi Minisz­térium állattenyésztési fő- igazgatóságán értékelték az ötödik országos " téjtörítiélési és tejtisztasági verseny első félévi eredményeit. Az egy­Elkészült az aszódi kenyérgyár épülete A korszerű sütőipari üzemet szeptember 20-án adják át rendeltetésének. (Gábor Viktor felv.) ségnyi területen legtöbb tejet tennelő gazdaságok versenyé- Béh a Csepregi Állami Gazda­ság, továbbá ä Magyar Tudo­mányos Akadémia ' Márton- vásári Kísérleti Gazdasága, valamint a kemenesszentmár- toni Úttörő és az újpesti Bán Tibor Termelőszövetke­zet érdemelte az első helye­zést. A legjobb tejtermelő te­henészetek versenyében a Dombóvári Állami Gazdaság, a Bábolnai Állami Gazdaság, továbbá a rákoskeresztúri Dó­zsa és a ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet lett az első. A nagytejes tehenek verse­nyében a félévi eredmények szerint Szalai Sáridor sokoró- pátkai gazda Szekfű nevű te­hene az első, 6648 kilós tel­jesítményével, második a ba­racskai célgazdaság Virág ne­vű tehene, amelytől hat hó­nap alatt 6243 kiló tejet fej­tek, harmadik a büki Lenin Termelőszövetkezet Szellő tehene, 5371 kilós tejterme­léssel. A fejők versenyében id. László János, a Dombóvári Állami Gazdaság fejőgulyá­sa. valamint Kerti József, a kunszentmártoni Zalka Má­té Termelőszövetkezet tehe­nésze jutott az élre. Hafuficmten Az igazságszolgáltatás hű segítői T íz esztendeje annak, hogy megszületett ha­zánkban az ülnökbírásko­dás rendszere. A népi ül­nöki intézmény életrehívá- sát törvény mondta ki, s célja az volt, hogy a dol­gozó osztályok, elsősorban a munkások és parasztok, a népköztársasághoz hű ér­telmiségiek legjobbjai friss vérkeringést vigyenek az igazságszolgáltatás munká­jába. Törvényeink, amelye­ket a felszabadulás után alkottunk, joggyakorla­tunk, amelyet folytattunk, nagyon is indokolta a bírói intézmény szervezeti kiszé­lesítését. Indokolta elsősor­ban azért, mert jogalkotá­saink tartalmi tekintetben sokban különböznek ko­rábbi törvényeinktől, (bár azok nagy része korszerű változáson ment át), hiszen a társadalmi együttélést, az állampolgárok jogait és kö­telességeit mereven al­kalmazott paragrafu­sok nem szabályozhatják. Az ülnöki intézmény leg­nagyobb érdeme, s egyben alapvető célja az volt te­hát, hogy a bírói joggya­korlást a mi életünk való­ságával töltsük meg. érvé­nyesüljön benne a nép vá­lasztottjainak osztálytuda­ta. osztályszemlélete, s nem utolsó sorban szakmai ta­pasztalata. Funkcióját te­kintve, joggal mondhatjuk, hogy az ülnökbíráskodás a proletárhatalom bíráskodá­sé. z eltelt évtized a kez­deti fogyatékosságok ellenére is igazolta az ül­nöki intézmény létrehozá­sának helyességét. Igaz, rendelkezünk negatív ta­pasztalatokkal i>s. kivált az ülnökök kiválasztását ille­tően. Megtörtént,, hogy kü­lönben becsületes_ és rend­szerünkhöz hű, ~ de más funkciókkal túlterhelt dol­gozókat küldtünk a külön­böző büntetőtanácsokba, akik éppen ezért nem tud­tak eleget tenni megtisz­telő, fontos megbízatásuk­nak. s ha néha mégis részt vettek a tanácsok munká­jában, gyakorlati tapaszta­latok híján jelenlétük csak formális volt ott. Volt rá példa, hogy háziasszonyok e néphatalmi tisztet félre­értve, egyszerűen foglalko­zásnak, kenyérkeresetnek tekintették ténykedésüket. Mint minden fiatal in­tézményben, itt is több, ki­A sebb-nagyobb zökkenővel haladt a munka. Az is igaz viszont, hogy a „gyermek- betegségek” leküzdése so­rán számos értékes tapasz­talattal gazdagodtunk. amit a közelmúltban lezajlott népi ülnöki választásokon messzemenően figyelembe vettünk. Ma már mind nyugodtabban beszélhe­tünk arról, hogy az ismét megválasztott ülnökök túl­nyomó többsége megsze­rezte és bátran alkalmaz­za tisztsége gyakorlásában, a szakbírók segítségéhez nélkülözhetetlenül szüksé­ges jogi ismereteket. Idő­közben gondoskodás tör­tént arról is, hogy az ül­nökök. munkahelyüktől ne csak a tárgyalás napjára kapjanak szabadságolást, hanem legyen idejük a tár­gyalási periratok előzetes áttanulmányozására is. örvendetes tényként szá­molhatunk be arról is, hogy népi ülnökeink leküz­dötték kezdeti kisebbségi érzésüket, elfogultságukat a szakbírákkal szemben. Hasonlóan jó irányban vál­tozott meg a hivatásos bí­rák szemlélete a nép kül­dötteiről, mivel ők maguk szintén felismerték, hogy együttműködésük során mélyebbé, tartalmi tekin­tetben is gazdagabbá vált az igazságszolgáltatás mun­kája. 2m egészen kétezer népi ülnököt ért megyénk­ben az a megtiszteltetés, hogy aktív őrzői, védelme­zői legyenek államunk tör­vényeinek. Közülük sokan, (majdnem hetven százalé­kuk.) ezután fognak csak megismerkedni a törvény­kezési eljárással, ülnöktár­saikkal, s azokkal a szak­bírákkal, akiknek felelős munkáját, segíteni hivatot­tak, Nem mindegy tehát, hogy indulásuk milyen lesz, gyorsan győzik-e le a kezdés nehézségeit, mennyi idő alatt illeszkednek be tisztük merő új keretei közé. Joggal hihetjük azon­ban, s erre feljogosít az utóbbi évek számos jó ta­pasztalata. hogy az őket megválasztó szervek, intéz­mények dolgozói, párt-, szakszervezeti- és tanácsi vezetői fokozott figyelem­mel kísérik munkájukat, segítik elgördíteni útjukból a felbukkanó alcadályokat, A. E. iV: A tűzrakóhelyek kijelölése óta csökkent a tűzesetek száma a budai hegyekben A Budapesti Erdőgazdaság szakemberei a tavaszi kirán­dulások megkezdése előtt nyolc tűzrakóhelyet jelöltek meg a budai hegyekben. Első­sorban azokat a pontokat vá­lasztották ki. ahol korábban kőbányák voltak, illetve ahol L Cegléd termelőszövetke­zeti város már az elmúlt évek­ben is példát mutatott a kö­zös gazdaságok fejlesztésében és megszilárdításában a me­gye termelőszövetkezeteinek. Napjainkban is alig múlik el hét anélkül, hogy ne halla­nánk innen valamilyen ki­emelkedő eredményről. Ceg­léd tizenegy termelőszövet­kezete mind időben végezte el a soronlevő munkákat, a határ mindenütt a gon­dos, szorgalmas kezek tevé­kenységét dicséri. Rövid idő alatt, a szokásosnál is gyor­sabban arattak le, termés- eredményeik a szeszélyes idő* járás ellenére is jó köze­pesek. Kombájnosaik kima­gasló teljesítményről adnak számot. Saját erőből történő beruházásokkal időben és elegendő mennyiségben biz­tosítanak helyet növekvő ál­latállományuknak. Idei szer- íásépítkezési tervüket már csaknem 10Ó százalékig tel­jesítették, pedig csak a má­sodik félév elején vagyunk. A város közös gazdaságaiból az idén elsők között szállí­tottak kenyérgabonát a ma­lomba. A közfogyasztásnak adott árumennyiség állan­dóan nő. A még itt-ott felbukkanó nehézségek, kisebb hibák el­lenére is mondhatjuk, hogy Cegléd termelőszövetkezeti város parasztsága szorgal­masan és eredményesen mun­kálkodik a szocialista mező- gazdaság felvirágoztatásán, s ezt a törekvésüket újabb és újabb sikerek igazolják. Ezekben a hetekben az ed­digi eredmények alapján újabb . \ értékes ke?deménypzé& körvonalai vannak' kialaku­lóban. Az az elképzelésük, hogy az idei alapos előké­szítés után a következő gaz­dásági évben a város vala­mennyi termelőszövetkeze­tében bevezetik az önkölt­ségszámítást, s ez lesz a leg­fontosabb alapja a szövet­kezetek értékelésének is, a szövetkezetek között folyó verseny elbírálásának. Ez a ceglédi elképzelés igen jelentős, mert eddig vi­szonylag keveset foglalkoz­tunk a mezőgazdasági ter­melés gazdaságosságának problémájával, A termelő­szövetkezeti vezetők zömé­nek figyelmét a napi ter­melési gondok, a megszilár­dítani időszak átmeneti ne­hézségei elvonták erről a kér­désről. Ma már egyre több termelőszövetkezeti elnök is­meri fel az önköltségszá­mítás, s ezzel együtt az ön­költségcsökkentés szükséges­ségét, főleg a régi, már elég­gé erős gazdaságokban. A szükségesség felismerése Ceg­léden már korábban meg­történt, sőt, megszülettek az első próbálkozások is, emel­lett pedig folyamatban van az önköltségszámítás széles-^ körű bevezetésének előkészü- \ lete is. í / Ennek a törekvésnek egyik í fő mozgatója a városi ta- \ nács mezőgazdasági osztá- / lya. Ignáczi József osztály- \ vezető tájékoztatása szerint \ Cegléd tizenegy termelőszö-! vetkezete évek óta verseny- ! ben áll egymással. Ezt a ver-.! senyt havonta értékelik. Ti- j zenkét tagú versenybizottság: őrködik, afölött, hogy a ver- j seny el ne laposodjék, az ér­tékelések időben megtörténje­nek, s erről a szövetkezetek tudomást is szerezzenek. A verseny során külön fi­gyelmet szentelnek a növény- termelésnek, az állattenyész­tésnek, a beruházásoknak és az adminisztrációs munkának. Az eddigi értékelés alapja, az időben végzett munka, a ter­vek teljesítése volt. Ezt pon­tozták, ez döntötte el a rang­sort. A tervek szerint jövőre már döntő súllyal esik latba az önköUség is, mert hiszen nem mindegy az, hány forintért ál­! Bandi, a Vörös Október nö- \ vénytermesztési brigádjának ! vezetője — ahogy mondani ! szokás —, már megette a ke- íny ere javát, de repülőgépet lesak úgy látott, ha a bigéi me- lzők jeleit, valamint a jellegek \ alatt egy-egy elzúgott. Amióta í meg lökhajtásos masinák is közlekednek a levegőben, még jakkor sem tudja őket szem- Ijügyre venni, ha a jellegek ^ alatt repülnek, mivel olyan se- 0 besen szágoldanak az ebadták, ijhogy mire a hang irányába % néz, már oda is vannak az í ötödik jalu jeleit. V , ^ A múlt hét péntekjén azon- $ ban Banainalk alkalma volt kö- ^zelebbről is megismerkedni fyeme levegőbeli járművel. Kez- ^ dödött pedig a dolog azzal, ^ hogy a nevezett nap hajnalán valaki jó erősen megkocogtat­nia lakásának ablaküvegét, n — Ki az? — riadt jel álmá- n ból a növénytermesztési bri- ^ gadéros. í — Csak én volnék — hallott n kívülről egy hangot. á r— Ki az az én?-— Csutorás ,a tsz-elnök. — Akkor gyere beljebb! — Nem érek rá. Csak azt jöttem megmondani, hogy az este úgy 9 óra tájban telefo­náltak Tétényből, ma délelőtt küldik a repülőgépet, oszt* a gyomirtó szerrel beporozhat­juk róla a rizsföldet. Azt gon­doltam, mivel maga a növény- termesztési brigádvezetö, hát úgy dukál, hogy maga üljön be a pilóta mellé, megmutatni, melyik a Vörös Október rizs­területe. Na, isten áldja, én megyek ki Feketehátra a csép­lőgépekhez ... Mire teljesen megértette, hogy tulajdonképpen miről is van szó, az elnök már az utca másik végén járt a biciklijével. Ez már nem tréjadolog — tű­nődött magában. No, hiszen a- mi a rizsföld megmutatását il­leti, az rendben is volna, mert odatalálna ö már bekötött szemmel is, hanem a repülőbe Banai a repülőgépen való ülés gondolatára bizony a szokásosnál valamivel gyor­sabban kezdett verni a szíve. Nem is tudott újra elaludni. Felöltözött, megmosakodott, majd ezt követően húzott egyet a kisüsti üvegből és iz­gatottan indul ki a Csorba- gyepre, ahová a repülőgép le­szállása meg volt beszélve. Tíz óra feléig leste, kémlel­te az eget, s ekkor hirtelen megjelent felette a fedelesszár­nyú, kétüléses repülőgép. Körö­zött egy idáig, akár a vércse kiszemelt áldozata felett, majd minél lejjebb ereszkedve le­szállt a legelőre. Ekkorra már kiérkezett a szekér is a vegy­szeres zsákokkal, amelyeknek tartalmát a gép szárnya alá szerelt tartályba ürítették. — Na, szálljon be, fater! — invitálta a pilóta Banait, aki akkor már nem volt se holt, se eleven. Iznatottságo az ülés­hez történő szíjazás, valamint a felemelkedés pillanatában NNXXXVWW; érte el tető fókát, majd a leve- \ göben úszva valamennyire már j megnyugodott. Hanem amint a j pilóta a menetirány felől ér- \ deklődött, s Banai lepillantott \ a földekre, kétségbeesetten ia- \ pasztalta, hogy azok bizony re- \ pülőről merőben más képet ! mutatnak, mint a bicikliről. \ Hirtelenében azt sem tudta, \ merre is járnak, majd az alat- ! tűk felbukkanó zöld színű rizs- ! mező megpillantásakor fellé-! legezve kiáltotta: — Szórhatja már, vezér úr! í Másnap reggel Banai az\ előző napi izgalmakat kihe- \ verve és a repülőn történt \ utazás miatt kicsit büszkén \ biciklizett a tsz-iroda irányába.; A tanácsházánál Csurka Bá-; Unttal, a Lenin Tsz elnökével; találkozott, aki titokzatosan j mosolyogva csupán ennyit\ mondott neki: — Köszönöm, Banai elvtárs! \ Banai az irodában tudta í meg, hogy a Vörös Októberé \ helyett a Lenin rizstáblájára \ szóratta ki a gyomirtószert. J Ari Kálmán az erdészetek fokozottan el­lenőrizni tudják a területet. A budapesti erdészek csak­nem féléves tapasztalatuk alapján megállapították, hogy a tűzrakóhelyek kijelölése óta a kirándulók ritkábban okoz­nak károkat. Sokan azonban j még nem tudják, melyek azok \ a területek, ahol engedélyezik 5 a szalonnasütést, a gulyás- \ vagy rablóhús készítését. A \ Kamaraerdőn az erdészlak í előtti réten, a Normafánál a * \ kis síúgrósánc alatt. Makkos- ; márián a régi bányában. ! Nagyhárshegyen ugyancsak a ! bányában. Hűvösvölgyben a ! kisréten, a Szépvölgyben pe- j dig három régi bánya terüle- < tén lehet tüzet rakni. A bu- ; dapesti erdészek most a víz- ! lelőhelyek megjelölésével kí- • vánják elősegíteni a budai ki- ! rándulók kellemesebb pihené- ! s®t- ____________ j MEGYÉNK TERMELŐ­SZÖVETKEZETEI ; eddig több mint "00 000 fo- ! rint .iégkártérítést kaptak az j Állami Biztosító Pest megyei ! Igazgatóságától. Az aszódi ; Aranykalász Termelőszövet* i kezet 180 000. a péceli Zöld- : mező Termelőszövetkezet 69 000. a kartali Új Élet Tsz 68 000, a kocséri Üj Élet Tsz 49 000. a ceglédi Kossuth Tsz tagjainak pedig 47 000 forin­tos kár térült meg a jégbiz­tosítás révén.

Next

/
Thumbnails
Contents