Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

1960. AUGUSZTUS 31. SZERDA nsf HEG 1 k/Círtap 3 A Csepel Autógyár első öt­éves tervünk szülötte, közis­mert korszerű, modern gyárt­mányairól. Tizenegy évvel ezelőtt, amikor a szigetszent- miklósi homokon a volt Du~ na-repülőgépg'yár .romjai he­lyén megkezdődött az építke­zés, igyekeztek a legjobb kül­földi és hazai gépeket besze­rezni. Ez a törekvés azóta is fokozottan érvényesül. A motorgyár legfontosabb műhelyeinek egyike az, ahol többek között a motorok hen­gerfejei is készülnek. Ez a műhelyrész 1957-ben körülbe­lül 50 fővel dolgozott és évi termelése 57 406 darab volt. A következő évben már négy­ezerrel többet készített, majd tizenkétezerrel emelkedett a darabszám. A műhely ez évi terve kereken 105 ezer darab, vagyis három év alatt szinte kétszeresére emel­kedett a műhelyrész tér­melése. 1957-ben 50 munkás dolgo­zott itt, ma 65 közvetlen gépm unkás a s ege d m u nkás o- kon és beállítókon kívül. A létszám tehát csak 15 száza­lékkal emelkedett, míg a termelés növekedése megkö­zelíti a száz százalékot. Mi a gyors emelkedés nyit­ja? Nem boszorkányság, ha­nem a műszaki fejlesztés. A műhelyben ebben az évben felállították a célgépsort. Így egy hengerfej meg­munkálási normaideje a három év előtti 140 perc­ről 67 percre csökkent. De. mint fenti adatok bizo­nyítják, ez a normaidő-csök­kenés nem a fizikai munka intenzitásának növeléséből adódott, hanem a célgépsor '’beállításából. A boszorkány­ság csak a célgépek gyorsasá­gában van. így a célgépsor minden egysége állandóan azonos műveletet végez a megmunkálandó darabon, amely azután továbbhalad a következő célgépre. így vég­eredményben a célgépsor nem más, mint egy felbontott au­tomata. A növekvő igények, az ál­landóan fokozódó tarlalék- alkatrész-szükséglet nem állt arányban a műhely kapacitá­sával. A kérdést csak a mű­szaki fejlesztéssel lehetett megoldani. Ez év tavaszára meg is érkezett hat fontos célgép és megindulhatott a célgépsor szervezése. Ehhez az egész üzemrészt át kellett rendezni, bővíteni. Az át­rendezés éppen az I. és II. negyedév közötti átfneneti időben történt, akkor, amikor a célgépekre való tekintettel, a normaidő csökkentése is új problémát jelentett, annál is inkább, mert a célgépsor egyik legfontosabb géné, a nyolcorsós Bullard félautoma­ta esztergagép nem érkezett meg. Komáromi Lajos, a műhely vezetője, sok éjszakát töprengett át: mit kellene csi­nálni. hogyan lehetne pótolni a hiányzó gépet? S egyik ilyen éjszakán megszületett az ötlet. Egy másik műhelyrész hatorsós Bullard esztergagé­pét kell ideiglenesen beállíta­ni a célgépsorba és a gép ré­gebbi munkáját, a lendkerék csiszolását másik géppel kell elvégezni. A gondolatot tett is követte és ma már a hat­hengeres Bullard-gép ,,segít be a hengerfej célgépsor munkájába. Eredmény: egy műszak alatt a régi esztergapadon 25 henger­fejei tudnak megmunkál­ni nyolc óra alatt, ma a ha,torsós Bullard ugyan­ennyi idő alatt 140 dara­bot készít el. — Minden hónapban egy új világcsúcs dől meg a sportban — mondta Komá­romi Lajos — nálunk is így születtek az új havi csúcsok. Az áprilisi 6854 darabbal’ szemben májusban már 10 001 darabot, júliusban pedig 10 300 darabot adtunk rali- tárra. Az eredmények azonban nem maguktól születnek. A műhely „vezérkara”: Komá­romi Lajos műhelyvezető, Pohl József és Fazekas Lajos művezető, Fűzi János techni­kus és Zsóri György technoló­gus szinte éjt nappallá tevő munkával segítette a célgép- sor megszületését és „belövé- sét”, ahogyan műszaki nyel­ven nevezik a gép egyenletes munkateljesítményének el­érését. De természetesen nem­csak a műszakiak, hanem a műhelyrész fizikai dolgozói is sokat tettek, hogy időre elké­szüljön a célgépsor. A fizikaiak júniusban 5270, júliusban pedig 10 300 forint jutalmat kap­tak a vállalati béralap- megtakarításból, A célgépsor beállítása alatt is nemcsak a gyáregység vezetői, hanem az autógyár pártbizott­ságának titkára, Pálfi Kál­mán elvtárs is, sűrűn meglá­togatta a műhelyt, kísérte, segítette a munkát. Mert a segítségre is szükség volt nemegyszer. A célgépek mun­kájának egyik feltétele, hogy mindig azonos méretű és ösz- szetételű megmunkálandó darabokat kapjon, máskülön­ben gyorsan elromlik a gép, törik a fúrófej. A hengerfej öntvényeket a Győri öntöde és Kovácsológyár szállította, s ezek egyenetlensége sok za­vart okozott. A pártbizott­ság műszaki tanácsa nevé­ben Kohut Pál vette kézbe a dolgot és ma már itt is sok a javulás. Ez az eset is meg­mutatja, hogy mit ! jelent a termelés helyes pártellenőrzé­se. Csak néhány mozzanatot ragadtunk ki a motorgyár hengerfej-műhelyének mun­kájából, életéből, de ezekben is sok minden tükröződik. Tükröződik az itt dolgozók kollektív munkája és összefo­gása, tükröződik a műszaki fejlesztés, a célgépesítés nagy előnye, a termelékenység emelése. Tükröződik a terme­lés pártellenőrzésének ered­ményessége is. S mindez meg­szívlelendő tanulság. Jécsai Andor MINDIG TÖBBEN Azl hiszem 1950-ben tör­tént. A pártiskolán bejelen­tették: a héten az Operaházba megyünk. Mindenki örült, hi­szen a legtöbben még kívülről sem látták soha az Operát. A vidékről felkerült hallgatók még színházban is alig voltak, nemhogy az Operában. A meg­jelölt napon mégilletödve, lábujjhegyen lépkedtünk a nagy előcsarnokban és a fé­nyesen kivilágított nézőtéren még a lélegzetünket is vissza­fojtottuk: micsoda fény, mi­csoda pompa! \ Gyár- cs Gépszerelő Vállalatnál mind több fiatal kéri beosztását a Dunai Cement- és Mészmű építkezéséhez A Gyár. és Gépszerelő Vál­lalat dolgozói most mintegy tíz munkahelyen dolgoznak: az országban, s ezek közül is kiemelkednek olyan népgaz- daságilag fontos építkezések, mint a Lábatlan i Cement- és Mészmű rekonstrukciója, a Székesfehérvári Könnyű­fémmű szerelése, valamint a Dunai Vasmű meleghenger­mű építésének folytatása. Nagy részük van abban, hogy a meleghengerműben határ­idő előtt megindulhatott a munka. A vállalat gazdasági, párt- és tömegszervezeti ve­zetői most azon fáradoznak, hogy minél több fiatalt készít­senek elő a Dunai Cement­es Mészmű építésére, szerelé­sére amely felett a Kisz Köz­ponti Vezetősége védnökséget vállalt. Úgy tervezik, hogy meggyor­sítják s még az idén befeje­zik a Lábatlani Cement- és Mészműben a cementcsarnok és a nyersmalom-csarnok sze­relését, a normalizáló ke­mence kivételével még az idén átadják a Dunai Vas­mű meleghengerművének negyedik szakaszát, a kiké­szítőrészt. Ezzel egyidőben jelentős lépést tesznek a Du­nai Vasmű hideghengermű szerelésének műszaki előké­szítésében is. Egyre nagyobb feladat há­rul a vállalatra a Dunai Ce­ment- és Mészmű szerelé­sének előkészítésében. Jö­vőre már megkezdik a kötél­pálya szerelését, s az építési munka előrehaladásától füg­gően az üzemi szerelések elő­készítését is. A vállalat mintegy 25 brigádjának tag­jai közül máris többen, első­sorban fiatalok kérték, hogy minél előbb részt vehessenek a hatalmas új létesítmény építésében. Félidő a nemzetközi borversenyen: A hetvenhét aranyérem közül huszonkilencet magyar borok nyertek A budapesti nemzetközi borverseny bíráló bizottsága kedden összegezte a verseny első félidejének eredményeit. A bizottság titkára elmondta, hogy ihat nap alatt 441 bor­mintát bíráltak el, s eddig összesen 77 bor nyert arany-, 259 bor ezüst- és 83 bor bronz­érmet. A magyar borok ki­emelkedő sikerét, jelzi, hogy az aranyéremből huszonkilen­cet, az ezüstérmekből pedig kilencvenkilencet nyertek. A most következő öt ver­senynapon a verseny második félidejében még számos, ma­gyar sikerre számíthatunk: hátra vannak ugyanis a világ­szerte híres aszú-boraink, szá­raz és szamorodni boraink, valamint a történelmi bor­vidékek legjobb évjáratainak képviselői. Nagyszabású művészeti szemle az Úttörő Szövetség fennállásának 15. évfordulójára A Magyar Úttörők Szövet­sége Országos Tanácsa a szer­vezet fennállásának 15. év­fordulójára nagyszabású or­szágos művészeti szemlét ren­dez, amelyen minden paj­tás részt vehet, aki megfelel az előírt követelményeknek. A szemlén részvevők több művészeti ágban indulhatnak. A pajtások november 7-ig írásban a városi, járási és kerületi úttörő elnökségeknél jelentkezhetnek. A járási, városi bemutatókat 1961 már­cius közepétől május elejéig rendezik meg. A megyei szemlék bemutatóira június 19-én kerül sor, A megyék­ben legjobb eredményt elért pajtásokat és úttörőcsapato­kat meghívják majd a csille­bérci központi úttörőtáborba, ahol a jubileumi találkozó­val egyidőben megrendezik az országos döntőket. A művészeti szemle része­ként megrendezik az országos úttörő képzőművészeti és dí­szítőművészeti, valamint a fotóművészeti kiállítást is. A pályázók ceruza, szén, toll vagy vízfestékkel készült rajzokat küldhetnek be. Ezenkívül agyagmunkákkal, kisplasztikákkal, fafaragások­kal, hímzésekkel, népviselet­be öltöztetett babákkal is pá­lyázhatnak. A részvevők no­vember 7-ig ugyancsak a vá­rosi, járási és kerületi út­törő elnökségeknél jelentkez­hetnek. Az országos kiállítást meg­előzően 1961 április 4-én valamennyi megyében meg­rendezik a megyei úttörő kép­zőművészeti kiállítást és az ott díjat nyert munkákat mu­tatják majd be a budapesti kiállításon. Szeptember 1-én ismét megnyílik az Országos Műszaki Könyvtár Az Országos Műszaki Könyv­tár szeptember hó 1-től kezd­ve hétköznaponként délelőtt 10 órától este 21 óráig tart nyitva, hétfő kivételével, ami­kor a könyvtár helyiségei dél­után 13 órakor nyílnak meg. Vasárnap a könyvtár reggel 9 és délután 13 óra között áll olvasók rendelkezésére. az Az ünnepélyes hangulatot tetézte a csillár lassú kihu- nyása, a drága nehézbársony, titkokat rejtő függöny lebbenc­se. a zenekar előbb halk. majd harsogó nyitánya. A díszlet csodálatos volt. De azután . . . azután . .. nagy volt a csaló­dás! A pártiskolások értetle­nül néztek össze: hát ez lenne az egész? Miért énekelnek szüntelen? Miért áriáznak ál­landóan? Mi tagadás? —más­nap, harmadnap is sokan utá­nozták még az énekeseket, gúnyolva hangjukat, mozgá­sukat. Hosszú volt az út odáig, amíg ezek a szépre, jóra fo­gékony emberek megértették a dallamok értelmét, Verdi. Mascagni. Bizet, Puccini mu­zsikáját és eljutottak Wagne­rig. De eljutottak. A termelő­szövetkezetekből induló kü- lönautóbuszok, amelyeket a szövetkezetek tagsága bérel, hogy eljussanak az Operaház­ba és meghallgathassák Erkel Hunyadi Lászlóját vagy Ko­dály Háry Jánosát — ezt pél­dázzák. 1950 óta majd minden faluban felépült a művelődési ház. Alig van ház, ahol ne szólna a rádió és ne ismernék a televíziót. A helyi kultúr- csoportok, az öntevékeny mű­vészeti gárdák a halhatatlan költők, írók alkotásait ismer­tetik meg a nézők ezreivel. A pártiskola emléke már régen elhalványodott. Ma már természetes az is, hogy a fa­lusi könyvtárak népesek, hogy ahol még nincs, terve­ket szőnek: milyen legyen a kultúrház? Anélkül már nem akarnak élni. Nem ünnepi szórakozás már csupán szá­mukra a színház, a film, a könyv, hanem hétköznapjaik, mindennapjaik velejárója. A Gödöllői Járási Pártbi­zottságon hétfőn reggel kis csoport beszélgetett. R. Nagy István panaszkodott: jövő hé­ten vizsgázik és mennyit kell még addig tanulnia!, Vizsga! Ez volt a varázsszó. A kis csoport valamennyi tagja tré­fás jajgatásba kezdett. Inkább tűnt azonban dicsekvésnek, rejtett büszkélkedésnek. A beszélgetés során kiderült: a járási pártbizottság munka­társai közül tízen tanulnak felsőbb iskolákon. Az appará­tus kilencven százaléka! Bartha Balázs, a párt- és tömegszervezeti osztály veze­tője a mezőgazdasági techni­kum második évét végezte. Szabó József szintúgy. Zoltán István az agrártudományi egyetem első éves hallgatója. Ihászi József agrármérnök már. Talán a doktori disszer­tációjának is nekifog. Tankő Lajos ipari technikumba jár. Lőrincz László, a vácszent- lászlói tsz párttitkára mező- gazdasági technikumba jár, Deák Antal, a mogyoródi ta­nácselnök szintúgy. És ebben az esztendőben tör utat ma­gának a tudomány berkeiben Nádaski Sebő és Bense Ist­ván. Gulyás Béla harmadik gimnazista. Nádaski Seböné könyvelői tanfolyamot végez... Gödöllőn ott van a tudo­mány fellegvára: az Agrár­egyetem. Szép, impozáns épü­letének kitárt kapui minden esztendőben száz és száz új diákot fogadnak. És minden esztendőben százan és százan hagyják el az egyetemet, mint kész agrármérnökök. Levelező hallgatók, felnőtt, az iskolás korból kiöregedett diákok is odajárnak okosodni. Sokan mondják, hogy az egyetem puszta léte is olyan hatással van a gödöllőiekre, nem tud­nak ellenállni a tanulásnak. Lehet. Hiszen a járási párt- bizottság tagjainak is ezernyi kapcsolatuk van az egyetem­mel. Odajárnak előadásokra, oda pártnapokra. Beszélget­nek a professzorokkal és be­kukkanthatnak a kutatások­ba. Hogyne „fertőzné” hát meg éppen őket az egyetem levegője. S bár, aki az egye­tem hatását véli felfedezni a nagy tanulási vágyban, tán nem téved, csak talán elfelejt kissé távolabb tekinteni: Rác­keve, Dabas. Aszód, Monor felé. Ahol ha talán nem is ép- peh egyszerre tízen vagy tizen- ketten,' de mindén esztendő­ben többen és mindig többen indulnak meghódítani a tudo­mány valamely ágát, elérni a tudomány magasabb régióiba. Sági Ágnes Korszerűsítik a Budaörsi Tartósítótelepet „UBORKASZEZON" AZ UBORKÁBAN — Mennyi ideje járt nálunk utoljára? Egy éve, vagy más­fél? Fogadjunk, hogy rá sem ismer a telepre, ha körül­néz! — így fogad Mákkai Gyula, a Budaörsi Tartósí­tótelep — népszerű nevén: káposztagyár — telepvezetője. Bizonyítja is amit mond. Az iroda helyett a munkatermek, raktárak felé szaporázza a lépést. Szembetűnő a válto­zás! A szabad ég alatti munka­helyek összetákolt léckere­teit csővázak, a toldott-íol- dott ponyvadarabokat hul- lámbádog-tető váltotta fel. W A Budapesti Vízügyi Igazga­tóság feltérképe­zi Cegléd víz­hálózatát. A föld­alatti csövek megtalálásához egy rövidhullá­mú adóállomás és egy keret- antennával ellá­tott vevőkészü­léket használ­nak. Képünkön: Kis Imre tech­nikus vevőkészü­lékével a föld alatt elhelyezett csövek után ku­tat. (Gábor Viktor íelv.) Az értékes faanyagot sem a szabadban tárolják immár, hanem tágas* korszerű raktár­ban. A telepet csatornázták, le­folyókat építettek. Meg­kezdték az épületek ta­tarozását is. Az 1-es munkatermet, ahol az üvegeket töltik majd, korszerűsítik, falait csem­pével burkolják. — Ennek örülök a legjob­ban — mutat Makkai elv­társ egy gondosan letakart masinára, az új káposztasze- letelő-gépre. — Nemcsak a termelékenysége nagyobb a réginél, hanem biztonságo­sabb is. A réginél mindig tartottam tőle, hogy torzsa­vágásnál hasába szalad va­lakinek a fúró. Ennél ilyes­mitől nem kell tartani. Megmutatja a kádármű­hely új szerzeményét, a fű­részgépet, az ecetes lé ke­verésének gépesítését, s sa­ját újításukat, a szivattyút. Az előbbi sok száz liter fo­lyadék fáradságos kavarga- tásától az utóbbi pedig a vödörben való cipekedéstől kíméli meg a munkásokat. Sajnos a legnehezebb fi­zikai munkát, a 80—150 kilós tele hordók továbbítását ma is ugyanúgy végzik az asszo- ny9k, mint egy-két-tíz-húsz évvel ezelőtt: kézzel görge­tik s a hasukkal tartják egyensúlyban. Pedig Makkai elvtársnak erre is van újí­tása: az úgynevezett molnár­kocsi megfelelő átalakításával gépesíteni lehetne a szállítás* Javaslatát már két év­vel ezelőtt benyújtotta a KÖZÉRT Vállalathoz. Úgy látszik azonban* a két esztendő csak nekik hosszú. A vállalatnak rö­vid. Olyan rövid, hogy még nem ért rá a javas­latot kivitelezni! Az irodában a termelésre tereljük a szót. Makkai elv­társ elmondja, hogy a szezon június végén kezdődött, a savanyúságok nyári „sztárjá­val”, a kovászos uborkával. Sajnos,- a tervhez viszonyít­va keveset készítettek belőle, nem kaptak elég uborkát. El is fogyott a 11 vagonnal, az utolsó grammig. Készítettek 400 mázsa gyalult kapros káposztát is, abból sincs már egy csepp sem. Jelenleg ecetes paprikát csinálnak, a ti­zenkettedik vagonnal. Ebből annyit szeretnének el­tenni, hogy pótolja az uborka hiányát is. — Még egy újságot mond­hatok: rövidesen kapunk egy műanyaghegesztő-gépet s megkezdjük a polyetilén- zacskós csomagolást — mond­ja Makkai Gyula. — Hordó helyett ezután műanyagzacs­kóban és üvegben adjuk át a FÜSZÉRT-nek a savanyú­ságot. A háziasszonyok bizo­nyára örömmel fogadják: ez a szállításmód sokkal hiigié- nikusabb, mint a hordós, s vásárolni is jobb. mintha pa­pírba csomagolnák. Igen, a háziasszonyok bi­zonyára örülnek majd a szé­pen csomagolt savanyúság­nak. De annak mégjobban örülnének, ha — ellentétben az elmúlt téli gyakoiiattal — kapni is lehet. Ez utóbbit főleg a FÜSZÉRT figyelmébe ajánljuk ... ny. c. Nem boszorkányság a műszaki fejlesztés Három év alatt kétszeresére emelkedett a hengerfejműhely termelése a Csepel Autógyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents