Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

1960. AUGUSZTUS 31. SZERDA "TÄfclD Ahol a növények sorsáról döntenek Beszélgetés az OVF Fajtamegállapító Telepének vezetőivel Színpompás virágágyak kö­zött néhány modern épület, mellettük üvegházak. Odább öntözőgép szór csillogó víz permetet a paprikabokrokra. A látszat azt mutatja, hogy egy szépen gondozott, de vol­taképpen teljesen mindennapi kertészetben járunk. A való­ság azonban az, hogy Mono- ron, a Madách utcában van az ország szántóföldi növény- termesztésének egyik legfon­tosabb gócpontja. Ez pedig az Országos Vető­magfelügyelőség Fajtamegál­lapító Telepe. Mielőtt közter­mesztőbe kerülne, itt dönte­nek valamennyi hazai és kül­földi növényfajta sorsáról. — Hogyan minősítik a nö­vényeket? — kérdezzük Tóth telepvezetőtől, aki immár hu­szonnyolc éve tevékenykedik a szakmában, és ezt a hosz- szú időt végig Monoron töl­tötte. — A minősítés — válaszol­ja — egy négytagú, ún. „bo- nitáló” bizottság dolga. A munkánkat előíró szigorú szabványokat hosszadalmas lenne részletezni. A végeredmény az, hogy az összes termesztési szempontok — így pl. te- nyészidő hossza, száraz­ságtűrés, fagyállóság, be­tegségellenállás stb. — figyelembevétele után há­rom csoportba soroljuk a növényeket. Az elsőbe a nagyüzemi ter­mesztésre és exportra alkal­masak kerülnek. A második­ba azok, amelyeket csak kis­üzemeknek javasolunk, míg a harmadikba a kifogásolhatók. Ezek termesztése legfeljebb házikert-méretben célszerű. A vizsgálatok eredményéről hi­vatalos bizonylatot adunk. Bi­zonylatainknak jogviták ese­tén perdöntő ereje van. **"■— Költséges a fájt ami hősT- tés? — Az államnak igen. a mi- nősíttetőknek nem. Nem ha­szonszerzés a célunk. A be­szedett 30—120 forint díj jó­formán csak eszmei jellegű, távolról sem fedezi költsé­geinket. — Mekkora terület és mi­lyen eszközök állnak rendel­kezésükre? — Telepünk 54 holdas. Ebből 10 holdat, mely itt van közvetlenül a köz­pont körül, a trágya- és vízigényes növényeknek tartunk fenn. Általában negyven dolgozót foglal­koztatunk. Munkánkat az állam nagy beruházásokkal támogatja. Ez a központunk új, másfélmil­liós költséggel épült. Jövőre azonban már új otthonba köl­tözik a répafélék szövettaná­nak vizsgálatával és a polyp- loid-répák kromoszóma szám­lálásával foglalkozó laborató­riumunk is. 1961-ben felépül egy külön burgonyalaborató­rium. Ez rendkívül fontos, mert a burgonya vírusos be­tegségeinek leküzdése nagy feladatok elé állítja kutatóin­kat. — Munkájuk során valószí­nűleg sűrűn kapcsolatba ke­rülnek külföldiekkel? — Igen! Részben azért, mert itt minősítjük a külföld­ről behozott és Magyarorszá­gon még nem termesztett nö­vényeket. Ilyen volt pl. a len­gyel „aranyalma” vagy az NDK-ból származó „Vera” burgonya. Ugyanakkor a külföldi rendelők itt győződnek meg a részük­re termeltetett növények­nek a tenyészidő során tanúsított viselkedéséről és képességeiről. Amióta Jugoszláviától vissza­hódítottuk a nagy-britanniai borsóexpört hegemóniáját, el­sősorban angol vendégeket kapunk, de gyakran járnak ide nyugat-németországi, hol­land és skandináv cégek kép­viselői is. Az idén különösen nagy érdeklődésre számítha­tunk, mert a nagy export­tételt jelentő hüvelyesekből, a bab kivételével, jó termés ígérkezik. . — A bab, sajnos, export-, de egyéb szempontból is ne­héz eset... — teszi hozzá el­gondolkozva a telepvezető. — Miért? — Elsősorban egy közke­letű tévedés miatt — kapcso­lódik a beszélgetésbe Csatáry- Szücs elvtárs, a telep tudo­mányos munkatársa. — Termesztőink abban a tévhitben élnek, hogy a nit­rogéngyűjtő bab kedveli a so­vány talajt. A kísérletekkel igazolt valóság viszont az, hogy trágyázott földben sok­kal jobb termést ad. Ezenkí­vül az is nehezítette az expor­tot, hogy idáig még nem sike­rült megfelelően megoldani a cséplést. A fa-verőléces gépek összezúzták a szemek 25—30 százalékát. Most azonban már gyártják egy erdő- bényei barkácsoló ember, Kocsis József szabadal­mának 0-szériáját. Ez vi­lágszerte egyedülálló, zse­niális magyar találmány. Gumiszalagos, dörzsöléssel működik, nem zúzza a mag­vakat, és reméljük, forradal­mi változást hoz majd nem­csak a bab cséplésénél, ha­nem exportképessé tételénél is ... Végét kell vetnünk a hosz- szúra nyúló, érdekes szakmai beszélgetésnek. A telep veze­tőit sok munka várja és a laboratóriumban is vége az ebédszünetnek, a fehérköpe­nyes lányok visszatérnek mű­szereikhez. A fajtamegállapító telepen folytatódik a fontos, nagy felelősségérzetet, figyel­met és hozzáértést igénylő, minden megbecsülést megér­demlő munka. Ordas Iván Országszerte törik a dohányt Megkezdték a Virgínia mesterséges szárítását Az időjárás melegre fordul­tával meggyorsult a dohány­ültetvények fejlődése, s leg­utóbb már nemcsak az alj­levelek, hanem a nagy töme­get adó, úgynevezett anya­levelek törését, felfűzését is megkezdték. A híres hevesi dohány, az úgynevezett Virginia, kitűnő minőséget adó leveleit mes­terségesen szárítják: eddig 28 mesterséges szárítótelep kez­dett munkába. Az első ta­pasztalatok igen jók, a mes­terségesen szárított idei Vir­ginia minősége kiűnő. A dohánytermesztés szak­emberei felhívják a termelők figyelmét, hogy az érő leve­leket késedelem nélkül, folya­matosan törjék, a törés elhú­zódása ugyanis a mennyiségi veszteségeken kívül minőségi romlással jár. A MÁV vonalain megkezdődött a cukorrépaszállítás A szezon idején naponta 1200—1300 vagon cukorrépát továbbítanak Egyenletes a gabonaszállítás Az őszi forgalomban a MÁV-nak egyik legfontosabb, s egyben legnehezebb mun­kája lesz a cukorrépaszállítás. A szállítás egyes térségekben, így Sarkad, Makó, Kétegy- háza, Mezőhegyes vidékén már meg is kezdődött,, s a mezőhegyesi, a sarkadi gyá­rakba már megérkeztek az első vagonok. Míg néhány nappal ezelőtt mindössze 15—20 vagont raktak meg cukorrépával^ most már 30—40 vagont, s az előzetes számítá­sok szerint szeptember 12—15 között kezdődik meg az igazi, nagy forgalom. Előrelátható­lag körülbelül január köze­péig naponta 1200—1300 va­gon cukorrépát továbbítanak gyárakba, s ugyanakkor on­nan a feldolgozóüzemekbe szállítják a szörplét (melaszt). A MÁV a szállíttató felekkel megbeszélte a legfontosabb tennivalókat, s azt, hogy az érdekeltek hogyan könnyíthe- tik meg a MÁV munkáját, segítve ezzel a cukorrépa gyors továbbítását. A gabonaszállítás egyenle­tesen halad, naponta körülbe­lül 300—500 vagon búza, rozs kerül a malmokba. A gabona­szállítás minden valószínűség szerint továbbra is egyenletes lesz. Sok zöldséget és gyümöl­csöt is visz a vasút, körül­belül napi 350 vagont, részben belföldi, részben pedig kül­földi vásárlóknak. így például megkezdődött a szilvaszállí­tás, továbbá sok dinnyét is adnak fel. a termelők vasúton. A MÁV a gyors tehervonato- kat, amelyeken zöldséget és gyümölcsöt visznek, menet­rend szerint közlekedteti, hogy minél gyorsabban jusson a gyümölcs és a zöldség a fo­gyasztókhoz. Mintegy 200 va­gon len és kender kerül ezek­ben a hetekben a termelőktől a feldolgozóüzemekbe. A tö­rekvés az, hogy a len- és ken­dertermés még a nagyarányú cukorrépaszállítás előtt ren­deltetési helyére jusson. w ÚJ KÖZKÚT Kilencvenké4 ^ méter mélyre ju- ^ tottak már a Pest megyei Kút- ^ építő Vállalat ^ dolgozói, Dobozi ^ István és Kele- ^ men György. A ^ vízadó réteget ^ megtalálták. Va- ^ Iószínűleg szep- ^ tember 1-től vi- ^ zet ad az új ceg- 4 lédberceli köz- 2 kút. : 2 kút. ^ (Gábor Viktor 4 felv.) Udvariasabban is lehetne Szives segítsé­güket kérem egy Orion 604-es rádió körül támadt kel­lemetlenségem rendezéséhez. Feb­ruárban vettem ezt a készüléket. De több vele a baj, mint az öröm. Negyedszer vittem már b<e az Orion Lenin körúti szer­viziébe. Augusztus 3-án elmentem a készülékért, to­vábbra is torzan szólt, sőt két perc múlva befejezte működését. Au­gusztus 11-én ki­próbáltam a rá­diót a szervizben, megint nem volt rendben. Erre a felületes javítás miatt a panasz­könyvet kértem. A panaszkönyv na­gyon nehezen ke­rült elő. Az üzlet­vezető kijelentet­te, hogy szavai­mért (ilyen rossz rádiót eladni és pénzt kérni érte valóságos rablás), ami a népi demok­ráciát sérti, ők vesznek fel elle­nem jegyzőköny­vet. Nekem a de­mokráciával sem­mi bajom nincs és nem is lesz, de azokkal igen, akik felületesen és ha­nyagul végzik a munkájukat és ez­zel másoknak kárt okoznak. Balázs Sándor MÁV ellenőr, Albertirsa, Pozsonyi u. 12. ‘ ~—*4™ .... Lakhatom-e tovább ? Közös háztartásban éltem Albertirsán Gér Jánossal. A té­len meghalt. Én temettettem el, s tovább is a lakásban ma­radtam. Napok múlva jelentkezett az elhúnyt fia és szabály­szerűen ki akart dobni a lakásból. Felmondott, azzal az in­dokkal, hogy az egész házra szüksége van. Nem mentem, mert nincs hová mennem. Azóta kibírhatatlan az életem. Ifj. Gér többször rámtámadt, égő tűzcsóvát dobott be az ablakomon, amikor nem voltam otthon. A lakók akadályozták meg, hogy nagyobb baj ne történjen. Gergelics Imréné, Albertirsa, Szondi u. 11. Gergelics Imréné leveléből megállapítható, hogy a házin­gatlan személyi tulajdonban álló szab a d r en de I k e zésű lakás­nak minősül. Ennek jelenlegi tulajdonosa öröklés címén ifj. Gér János, akinek bérlője Ger­gelics Imréné. A 35/195G. (IX. 30) MT számú rendelet 75. íj­ának (2) bek. értelmében a tu­lajdonos a személyi tulajdon­ban levő szabadrendelkezésű lakásban létesített bérleti jog­viszonyt azon a címen, hogy a lakásra maga vagy egyeneság­beli rokona számára igényt tart, megfelelő cserelakás fel­ajánlása ellenében felmond­hatja. Ezt a jogát azonban az utóbb megjelent 42/1959. (XI. 14) számú Koran, rendelet ér­telmében 1962. évi december hó 31. napjáig nem gyakorol­hatja. Jelenleg tehát az emlí­tett rendelet értelmében a la­kást a tulajdonos maga, vagy egyenesági rokona számára csak a bérlővel történt meg­egyezés alapján foglalhatja el. Ha ilyen megegyezés közöttük nem jött létre, a felmondást nem gyakorolhatja. Felmond­hat a bérbeadó a bérlőnek a 35/1956 MT számú rendelet 28. §-ába foglalt okok miatt. Ha a bérlő ezen esetekben a fel­mondás kézhezvételétől szá­mított 8 napon belül nem köz­li írásban a bérbeadóval, hogy a felmondást elfogadta-e vagy sem, a bérbeadó a felmondás érvényességének kimondását a bíróságtól kérheti. Ebben az esetben tehát a felmondás ér­vényességéről a bíróság dönt. E tárgyban hozott bírói ítélet nélkül a felmondás nem hajt­ható végre. Miért fizessek más helyett? Tavaly történt, hogy tarto­zásom rendezésére értesítést kaptam a Váci Járási Tanács adóügyi osztályától. Rövid utánjárás után megtudtam, hogy tévedésből Molnár Jó­zsef, Kisalag, Hegyalja u. 41. szám alatti lakos adójával terheltek meg. Miután kide­rült a tévedés, megállapítot­ták az én adómat, melyet ki­fizettem. Ügy látszik, illetéke­sek ragaszkodnak a folytatás­hoz, mert idén ugyanezt az esetet ismételték meg. Újra megterheltek Molnár József adójával és újra fizetési fel­szólítást. küldtek — nekem. Ügy látszik, vagy más utcába kell költöznöm, vagy a nevem kell megváltoztatnom, ha csak a saját házam után akarok adózni. Özv. Molnár Józsefné. Kisalag, Hegyalja u. 47 Ä szendvicsárus A minap szemtanúja voltam az alábbi jelenetnek a ceglé­di SZTK rendelőintézetben: egy lány és egy férfi szalámié és kirántotthúsos szendvicse­ket hozott magával és a vára­kozók között árusítani kezdte. A szendvicsek szépen fogytak. Ekkor a leány egy kis időre eltűnt, majd hamarosan újabb üres zsemlyékkel jött vissza. Dugva felszeletelte őket és a már kész szendvicsekből ki­véve egy-egy szelet szalámit, az újonnan vásároltakat meg­töltötte. Nyugodtan csinálta mindezt árusítás közben, gon­dolván, senki nem látja. Bo­csásson meg, hogy mégis meg­láttam, de még jobban örül­nék, ha az SZTK illetékesei is megnéznék, kik és mit árusíta­nak a várakozóknak. ■ ­Podmaniczky I. Jászkarajenő, Felsőkara 32. Hol késik a családi pótlékom ? Hat évig dolgoztam Toko­don az Üt- és Vasútépítő Vállalatnál. Családomhoz csak a hét végén jártam ha­za, Ennek ellenére sem szán­dékoztam kilépni mindaddig, míg az idén tavasszal felesé­gem megbetegedett, s nem volt, aki három kicsi gyere­künkkel törődjön. Ezért kér­tem, hozzájárulással adják ki munkakönyvemet, hogy a községben vállaljak állást. Ezt végül meg is kaptam, de nem kaptam meg júniusi családi pótlékom és hatnapi fizetett szabadságom, amely erre az időre járt volna. Ké­Ez év januárjában népszám­láló összeíró voltam. A kije­lölt időre elkészültem, de a fa­lufelelős megbízott megkért, hogy a valamilyen okból kima­radt személyeket utólag írjam össze. Ezt a munkát is befejez­tem két délután. 48.50 forint járna érte. Sürgettem a köz­ségfelelősnél, a járásnál, sőt ez év áprilisában a megyei tanács statisztikai osztályánál. Még csak választ sem kaptam. A munkát becsületesen elvégez­tem. Ha más is így dolgozna, beadott nyugtám nem pihenne immár nyolc hónapja háborí­tatlanul valamely fiók mélyén. Törő Kálmán Tápiószecső, Kláramajor Több előzékenységet! Szíves elnézésüket kérem soraimért, de olyan esetről szeretném Önöket értesíte­ni. ami nagyon elszomorított. Minden reggel személyvonat­tal utazom Monortól Kőbá­nya-alsóig. Egy nap a vonat a szokásosnál is zsúfoltabb volt. Előrehaladott állapot­ban levő fiatalasszony szo­rongott a peronon és kérte a kalauzt, engedje át az első­osztályú kocsiba, ahol lénye­gesen több hely volt. A ka­lauz durván elutasította. Töb­ben felháborodva közbe szól­tunk, mire azt a választ kap­tuk, hogy semmi közünk hoz­zá. Pedig van közünk. Na­gyon kérjük, foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, az emberek egymáshoz való viszonyával, a több megértéssel. Lehet, hogy a* előírások szerint nem lett volna szabályos a kérés teljesítése, de a kalauz, mint ember, ebben az eset­ben mindenképpen dicséretet érdemelt volna — ha eleget tesz a kérésnek. Nagy Ferenc, Vecsés, Somogyi Bacsó u. 17. rém sürgős segítségüket, mert a 360 forintra nagy szükségem lenne. Kemence, Felszabadulás u; Gazsi Gábor, A TERVEK MEGVALÓSULNAK Tervbe vettük a sportliget építését a község egyik mocsa­ras, gödrös mezején. A szerve­ző bizottság felhívására lakos­ságunk két hét alatt több mint 900 nap társadalmi munkát, kézi és fogatnapot vállalt. A személyenkénti vállalások át­laga 5—10 nap. Augusztus 13- án kezdtünk munkához. Ahogy teltek a napok, mind többen lettünk. Augusztus 21-én va­sárnap már 110-en dolgoztunk. Nyitrai Ferenc vb-elnök, Farmos ÜRÖMI ÖRÖM Az elmúlt héten Pátyon rendezték meg a budai járás mezőgazdasági kiállítását és a vásárt. Részt vett rajta az ürömi Cservenkov Tsz is. Két naigydíjat, két második helyezést és egy oklevelet kaptak. A múltban sok baj volt a tsz-szel, nem nagyon dicsekedhettünk vele. De most új vezetőség alakult, a tag­ság közül is kihullt a fér­gese. Kialakult az az egészsé­ges szellem, amely — mint a példa mutatja — jó mun­kát eredményezett. Fogarasi Jenő. Üröm Óvoda — szemétdombbal Érdligeten la­kom, közvetlenül a napközi ottho­nos óvoda mellett. Az óvoda igen szép, tisztántartott épület, annál in­kább szemetszúr egy csúf nagy sze­métdomb ponto­san az én keríté­sem mellett. Kér­tem már a gond­nokot, takarítsák el. Nem lett ered­-£W. menye. Ekkor szóltam a körzeti tanácstagunknak, a vb-titháma\k és az elnöknek. Le­velet is írtam ne­kik. Nem történt intézkedés, csak a szemét szaporo­dik. Érden tiszta­sági évet hirdet­tek. Ha mindenütt így gondolkodna% nem valami nagy eredményre szá­míthatunk. Juhász József, Érd liget, Topoly u. 4/t>, Nyolc hónap után

Next

/
Thumbnails
Contents