Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-27 / 202. szám

I960. AUGUSZTUS 27. SZOMBAT «ST HEGY kMíHop 3 Legjobb a jók között Országos első lett a Jászkarajenői Földir.úvesszővéikezet Ma este Jászkara jenőn, a földművesszövetkezeti tagok jelentős ünnepségére kerül sor. Első félévi munkájukkal el­nyerték a legmagasabb kitün­tetést, a SZÜVOSZ igazgatósá­gának és a KPVDSZ országos elnökségének vándorzászlaját. A vándorzászlót az országos hírű gyulai földművesszövet­kezettől hódították el. A Jász- karajenő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet legjobb lett a jók között, az országos ranglista élére került. A földművesszövetkezet különben már másfél esz­tendeje félévről félévre túlteljesíti feladatait, már harmadszor nyerte el a „kiváló földművesszövet­kezet” címet. Nehezen lehet érzékeltetni: hosszú évek mennyi munkája, erőfeszítése, a dolgozók szer­vezett összhangja kell ahhoz, hogy egy földművesszövekezet, amely munkája természeténél fogva szerteágazó és kompli­kált tevékenységet folytat, há­romszor egymás után kiváló szintet érjen el. Jászkarajenő — ahogy tréfá­san mondani szokták itt Pest megyében — a világ vegén van. Valóban, megyénk legtá­volabbi részén, közel a Tiszá­hoz, í’endkívtil rossz közleke­déssel, a forgalomtól félreeső területen helyezkedik el. Az ötezer lakosú község lakossá­gának zöme tanyán él. Nyolc­száz tanya övezi a falut, s a legtávolabbi mintegy 15 kilo­méternyire van, Kocsér mel­lett, a Kutyakaparó csárdánál. A szövetkezet tagságának szét­szórt települése megnehezíti a földművesszövetkezet munká­jának valamennyi mozzanatát a felvásárlástól az értékesíté­sig, nem szólva az elmúlt évek szerződéskötési feladatairól. Kovács Zoltán, a szövetkezet Igazgatósági elnöke, az első szövetkezeti alkalmazott me­séli, hogy 1946-ban, amikor meg­kezdték a szövetkezeti te­vékenységet, egy néhány négyzetméteres boltjuk volt csak, amelynek beren­dezését a tagok barkácsol­ták össze. Jellemző az akkori állapotok­ra, hogy a pult elejére már nem jutott deszka, s a hiányt csomagolópapírral pótolták, összes árukészletük néhány kocsiráf volt. A falu is sze­gény volt, nem lehetett kitől gyűjteni az indulásra, az első árukészlet beszerzésére. így Kovács Zoltán hat hónapig fi­zetés nélkül dolgozott, mert erre sem jutott a fiatal szövet­kezet „vagyonából’4. A tanyai, sőt még a falusi emberek is külterjesen gazdálkodtak, s kevés volt a munka, s kevés a kereset. A szövetkezet állandó, folya­matos, jól szervezett munká­val fejlődött az elmúlt másfél évtized alatt. Fejlődött, gyara­podott a faluval együtt. A hajdani egyetlen szövet­kezeti Hangyabolt, s néhány ürességtől kongó szatócsüzlet helyett ma hat szaküzlet, köz­te könyvesbolt, textilbolt, vas­üzlet, hat vegyesbolt, három italbolt, egy cukrászda (!) és egy büfé, hét felvásárlöhelyi- ség. két szikvízüzem és egy építőrészleg működik a szövet­kezet keretén belül ebben a faluban. Féléves árukészletük álta­lában négy és fél millió forint értékű. Évi forgal­muk rendszeresen 18—20 millió forint! Ez évben csupán a kiskeres­kedelmi egységek elérik ezt az összeget, ugyanis á termelőszö­vetkezetek megalakulásával és jó működésével fokozódott az iparcikkek iránti kereslet, még jobban megnőtt a forgalom. Csak hosszas számolás után lehetne például megtudni, hogy hány kerékpárt vagy mo­sógépet adtak el ebben az év­ben. Még a motorkerékpárok számát is csak nehezen tudták megadni. A faluban ugyanis több. mint 200 darab motorke­rékpár szalad, amelynek zömét a szövetkezeti bolt adta el. Nyolc személyko­csi is van. a faluban! Az elmúlt négy évben épült a községben 180 új, modern, két, három szobás ház, amelynek anyagát zömmel a szövetkezeti építőanyagtelep biztosította. Miből van ez a jövedelem? Miből pénzelnek az emberek? A hajdani külterjes, kevés munkát igénylő gazdálkodás helyett a kertészkedés és ba­romfitenyésztés került elő­térbe. Jelentős szerepet ját­szott ebben a földművesszö­vetkezet termeltető tevé­kenysége és jó propagandája is. Ma már eljutottak odáig, hogy évi 240—250 vagon zöld­árut szállítanak ki a faluból. Csupán azért á mennyiségért, ami a földművesszövetkezet kezén át jut a fogyasztóhoz, évi 4—5 millió forintot fi­zetnek ki a termelőknek. így lett híressé a jászkarajenői zöldborsó, paradicsom, pap­rika, dinnye, zöldbab és ubor­ka. A falu népe helyes utat választott a kertészkedéssel, s a földművesszövetkezet fel­vásárló munkája következté­ben minden zöldárut szép áron értékesíthetnek, anél­kül, hogy vállalniuk kellene a rendkívül költséges és fá­radságos szállítás kockázatát. Jelentős például a tojásfel­vásárlásuk is. Ebből a községből, ebben az esztendőben hétszáz­ezer darab tojást vittek a földművesszövetkezeten keresztül piacra! A nagy értékesítési és fel- vásárlási forgalom mellett, meg kell említeni, hogy a szö­vetkezet év végére 100 száza­lékig saját pénzével dol­gozik, nem vesz igénybe se- milyen állami hitelt, sőt, a meglévőket is addigra letör- leszti, Pedig ennyi üzletet megnyitni, berendezni, s ilyen nagy árukészlettel el­látni, nem olcsó dolog. Megkérdeztük Kovács Zol­tántól, ettől a rendkívül sze­rény. és halkszavú embertől, aki zavartan hárítja el magá­tól a dicséretet és elismerést, hogy mi a „titka” eredmé­nyüknek, miben látja az ered­mények okát ő, aki első alkal­mazottja volt a szövetkezetnek és már hét éve igazgatósági elnöke? Egy mondatban vá­laszolt: „A mi embereink nem vándormadarak!” A szövetkezet 76 dolgozója közül szinte valamennyi helyi születésű, s a szö­vetkezettől kapta a szak­mát, a kenyeret. És ha ‘dolgoznak, a saját fa­lujuknak, rokonságuknak, sa­ját családjuknak dolgoznak, s igyekeznek úgy ellátni mun­kájukat, hogy falujuk népe előtt minél nagyobb becsüle­tük legyen. Ezért nem volt még lényeges leltárhiány, s ezért olyan jó a kapcsolat a falu népe és a szövetkezet dol­gozói között. A dolgozók a fa­lutól is, a szövetkezettől is megkapják a megbecsülést. Közülük tizen a „Földművesszö­vetkezet kiváló dolgozója" címet viselik. Minden év­ben jelentős pénzjutalmat kapnak, s az elmúlt évi eredmény alap­ján 42 ezer forint nyereségré­szesedést osztottak ki közöt­tük. Kovács Zoltán véleménye szerint még egy jelentős oka van az elért eredményeknek. Ez pedig a munkaverseny. Minden dolgozó tudja, milyen feladatot kell teljesíteni ah­hoz, hogy a szövetkezet elérje a kiváló szövetkezeti cím szin­tet. Jól tudhatták feladatukat a* idén, az első félévben is, mert összeredményük 362 százalék. így lett az ország legjobbja a jászkarajenői szövetkezet. Az eredményekben részük van a szomszédos körös- tetétleni tagoknak is, akik­kel egy szövetkezetben vannak. Köszönhető a jó eredmény és a jelenlegi magas kitüntetés a Jászkarajenői Fmsz-tagok mun­kaszeretetének, haladnivágyá- sának, egészséges lokálpat­riotizmusának, összefogásá­nak. Ezt a kitüntetést, a mai zászlóátadással, nemcsak a szövetkezet, hanem az egész falu, sőt, mindkét falu, Jász­karajenő és Köröstetétlen, a két falu minden embere kap­ja­Tenkely Miklós Hatvanezer példányban jelent meg az „Októberi vihar" | Csehszlovákiában \ Berkesi András „Októberi vihar” című regénye hatvan­ezer példányban jelent meg cseh nyelven a Könyvbarátok Klubjának kiadványaként. A Vecerni Praha irodalmi kriti­kusa nagy elismeréssel ír az 1956-os ellenforradalom nap­jairól szóló regényről. Felvonulnak a dömperek Százhalombattára. Egy-kettő már dolgozik közülük, de a legtöbb még csak készenlét­ben áll. A munka dandárja szeptember elsején kezdődik. Huszonöt százalékkal több extra-méretű ruha A belkereskedelem tájékoz- tatása szerint ősszel és télen f 25 százalékkal több extra-mé- retű ruha kerül forgalomba, ? mint tavaly ilyenkor. Azok- 5 ban a szaküzletekben, ahol \ a normálméretű ruhákon kí­vül különleges nagyságú fe­hérneműket, öltönyöket és kabátokat is árusítanak, a ve­vők a legkülönbözőbb áron és minőségben vásárolhatnak nadrágokat, zakókat és más ruhaféleségeket. Miniszteri rendelet kötelezővé teszi a burgonya fonálféregfertőzés megelőzését A Magyar Közlöny legutób­bi száma közli a földművelés- ügyi miniszter rendeletét a burgonya fonSlféregfertőzés megelőzéséről. A rendelet ki­mondja, hogy a fonálféreg kártételének és továbbterjedé­sének megakadályozása érde­kében a termelők kötelesek a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanaikon a burgonya vetésterületeket a kikeléstől a betakarításig kéthetenként megvizsgálni, az esetleges fo­nálféregfertőzésről, vagy a fertőzés gyanújáról jelentést tenni a megyei tanács mező- gazdasági osztályának, vagy a megyei növényvédő-állomás­nak. A fertőzés arról ismerhe­tő fel, hogy a megadott nö­vény a növekedésben elmarad, a lombozata gyenge, az alsó levelei elsárgulnak, levelei összesodródnak és lehajlanak, a gyökórzet erősen elágazó. Fi­nom, pamacsszerű képződmé­nyeket mutat, a gumóképző­dés gyenge, apró gumók fej­lődnek. A fertőzött területet zárlat alá kell helyezni. A fonálféreg terjedésének megakadályozása érdekében intézkedik a rendelet arról is, hogy csak szavatoltan fonál­féreg-mentes burgonyát lehet külföldről behozni, továbbá, hogy a fonálféreggel fertőzött burgonyát, vagy fertőzött te­rületről származó burgonyát nemesített fajtává, valamint forgalombahozatalra engedé­lyezett szabad, vagy tájfajtává minősíteni, fertőzött burgo­nyagumót vetésre felhasználni tilos. Sürgősen összeszerelik a felvonulási épületek csővázát. Több ilyfehépületnek még a Hétén cf kell készülnie a hét­főn érkező több száz vasútépítő számára. Hétfőn már megkezdik a vasúti fővonalból az erőműhöz kiágazó szárnyvonal építését. a vasútépítők mű- jT± vezetője, a Du­nai Cementmű épít­kezésén dolgozó fia­talokról azt mondta, hogy a B-pályaudva- ron valóságos cso­dát műveltek. Az építkezésnél kevés a kubikos. Ha a föld­munkákat az őszi etsőzések beálltáig nem tudták volna befejezni, milliós károk keletkezhettek volna. A fiatalok se­gítségével azonban befejezték a munkát. Az övcsatorna megépítése tetemes kártól mentette meg az áfllamot. A ké­szenléti lakóházak építését, ha nincse­nek ott a betonozó és falazó brigádok, nem tudták volna be­fejezni augusztus 20- ra. A kőműveseknek is az a véleményük: elsőosztályú munkát végeztek a fiatalok. A nyersmalom- csarnoknál, a gép­raktárnál, az épület- salakozásnál is dol­goztak fiatalok, s mindenütt elismerik szorgalmukat. Hogyne tennék, ami­A VIDÁM KÉT HETEK Csöves tengerit vág és aprít ez a silózó kombájn. A föl­det, ahová a tavasszal kukoricát vetett a tsz, most igénybe vették az erőmű céljaira. A kukorica helyén jövőre már falak magasodnak. kor a Dunai Cement­műnél, az önkénte­sek egymást váltó csapata, negyvenezer köbméter földet moz­gatott meg! Hogy voltak-e hi­bák a táborozás ide­jén? Akadtak-e fia­talok, akik hango­sabbak voltak a kel­leténél, s nyelvük gyorsabban járt, mint a kezük? A csopor­tok mindegyikében lehetett ilyen vagy olyan hibával talál­kozni. A megyei KISZ-bizottság je­lentésében azt olvas­hattuk: lehet töké­letesíteni, fejleszteni a táborozás módsze­rét. Ha több pedagó­gus kíséri az isko­lások csoportját, ha­tásosabb lesz a fia­talok közötti neve­lőmunka. Nagyobb önállóságot lehet az önkormányzati taná­csoknak ad.ni, és így tovább. a íelöntésekből, zjL de míg inkább a mesteremberek el­ismeréséből, a bar­nára égett fiatalok tréfacsináló kedvé­ből ítélhetünk azon­ban legjobban: nagy nevelőeszköz a kö­zös munka. A szigetbecsei leányiáborról is el­ismeréssel beszélnek az emberek. Végh Kálmán szakszerve­zeti bizottsági titkár így ír levelében: „A termelőmunkán túl is ísegítettek. Milyen szép volt, amikor esténként a tábor­tüzek fényénél kul­túrműsorral szóra­koztatták dolgozóin­kat ...” A táborokon kí­vül is, alig akad olyan járás, ahol ne emlegetnék azokat a fiatalokat, akik nem valamennyien KISZ-tagok, mégis felajánlották segítsé­güket. Ki a termelő- szövetkezetben segí­tett, ki az általános iskola politechnikai oktatási felszerelésé­nek előteremtésében, ki az üzemben vál­Eredményes első félév után, még nagy feladatok megoldása vár az év végéig a könnyűiparra A Könnyűipari Miniszté­rium kollégiuma foglalkozott az ipar második negyedévi mérlegbeszámolójával ég meg­állapította, hogy a termelési tervet a könnyűipar egésze a második negyedévben 3, az el­ső negyedévben pedig 3,1 szá­zalékkal túlteljesítette. Ked­vező a termelékenységi terv teljesítése és a jövedelmező­ség alakulása is. A kollégium megállapította azt is, hogy az év hátralevő részében még igen nagy feladatokat kell megöldaniok a minisztérium iparigazgatóságainak és az üzemeknek. A könnyűipar vál­lalta, hogy a megnövekedett igények kielégítésére az 1960- ra tervezett gyártmányokon kívül még mintegy 700 mil­lió forint értékű közszükség­leti cikket szállít a bel- és kül­kereskedelemnek. A termelé­si terv túlteljesítésével az el­ső félévben már több mint 330 milliót teljesített ebből az ipar. Felhívta a kollégium az iparigazgatóság és a cipőgyá­rak figyelmét, hogy fokozott gondot foi'dítsanak a gyer­mekcipők minőségének ja­vítására, mert még mindig sok a 6 Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet és a fo­gyasztók panasza. Még az év hátralevő ré­szében javítani kell egyes vállalatoknál a műszaki fej­lesztési alap felhasználásán. Megállapították ugyanis, hogy ezt a pénzt nem mindenütt rendeltetés szerint, régi gyárt­mányok gyártástechnológiájá­nak korszerűsítésére, vagy új gyártmányok technológiájá­nak kialakítására használják fel. A kollégium elhatározta, hogy a műszaki fejlesztési alap céltudatosabb felhasználásá­ra végrehajtási utasítást ad ki. Iáit több munkát, csakhogy terven fe­lül teljesítsen vala- \ milyen sürgős felada-', tot. Az idei nyár, az iskolai szünidő csu­pa munkával telt volna el? Nem ju­tott a fiataloknak idejük a pihenésre, a strandolásra, a szó­rakozásra? Dehogy­nem. Hiszen, a tábo­rokban esténként ezernyi lehetőség várta őket. Es a tá­bor amúgy is két hé­tig tartott. Néhány nap volt az is, ami­kor a falusi fiatalok részt vállaltak az aratásból... rj ogy mégis erről • I a két hétről írunk? Azért tesz~ sziik, mert ez a két hét minden önkéntes munkás számára em­lékezetesebb, kedve­sebb, mint a többi. Tengernyi élménnyel tértek haza. A tár­sadalom pedig öröm­mel nyugtázza: bár­mikor szükség van segítségre, a fiatalok­ra számíthat. Sági Ágnes j ÉPÜL A SZÁZHALOMBATTAI ERŐMŰ Néhány nappal ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy \ Százhalombattán megkezdődött a Duna menti Hőerőmű épí- j tése. Most néhány fényképen bemutatjuk az építkezés első f \ mozzanatait. Megkezdődött ü cukorrépa betakarítása Az ország keleti felében: a hatvani, a szerencsi, a mező­hegyes!, továbbá a szolnoki és j a selypi cukorgyár körzetében j megkezdték a cukorrépa be- ] takarítását. Soha Magyarországon eny- i nyi cukorrépa még nem tér- i mett, mint az idén. A termés-: kilátások igen jók. Országosan j az idén 229 000 holdról kell be- : takarítani cukorrépát, ami a; tavalyi termőterületnél mint- í egy 20 000 holddal nagyóbb. a : várható termés pedig mintegy; 25 000 vagonnal haladja meg ; az eddig rekordnak számító: tavalyi termést.

Next

/
Thumbnails
Contents