Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-12 / 163. szám
I I960. JÚLIUS 12. KEDD ""'■zMiritm S Épül a vezeték — Irtják a gödöllői utcák fasorait KanyarmegszUntetés parkcsoiikí fással és az újonnan épült szabadtéri színpad lebontásával jididlis az erdőben A Gödöllői Erdőgazdaság Isaszegi Erdészete nagyszabású ^ — hét községre szóló — juliálist rendezett vasárnap, az erdészet szentkirályi kerületében. Isaszeg, Dány, Pécel, Iklad, Tá- % pióság, Káka és Gödöllő lakosait külön autóbuszjáratok, taxik, $ autók, motorkerékpárok szállították az erdei tisztásra, a juliá- | lis helyére. Az erdészek vendégül látták a környező községek $ tsz-tagjait, egyéni gazdáit. A jól sikerült juliális megrendezé- % séért Király Miklós igazgatót, Dallos Andor erdészetvezetőt és í Szabó Péter erdészt, az ü. b. elnökét illeti dicséret. Az ikladi lányok népviseletbe öltözve ropták a táncot. (Csekő felv.) Pest megye népművelési dolgozói tartalmas falusi kulturális élet terveit készítik elő az őszi-téli évadra Levelet kaptunk Gödöllőről. írásukban segítséget 'kértek a gödöllőiek mintegy huszonöt gödöllői utca élőfáinak megmentéséhez. Mert ezeket a szép, árnyékot adó fákat, az utcák legszebb ékességeit halálos veszedelem fenyegeti. A most épülő magasfeszültségű villanyvezeték miatt ki akarják vágni azokat, sőt már meg is kezdték irtásukat. A levélírók szerint, ha nem sikerül megmenteni a halálra ítélt utcai fasorokat, Gödöllő nem is lesz — Gödöllő többé. A híradás hihetetlennek tűnt, hiszen soha olyan erőteljes nem volt országszerte a fásítási mozgalom, mint éppen ezekben az időkben. . A hír mégis igaz. Gödöllő huszonöt utcáját valóban az a veszedelem fenyegeti, hogy a legközelebbi napokban már kidöntik szép fasorait. A Kos. suth Lajos utcában, a Petőfi utcában, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, a Szőlő utcában már megkezdték az irtást. A ki- döntött, megcsonkított fatörzsek az utca porában hevernek. A magasfeszültségű távvezeték acélvázas, vagy vasbeton oszlopainak kellett sürgősen helyet adniuk. Az egymástól hatvan-hetven méter távolságra kerülő oszlopok helye között egyelőre még sértetlenül állnak a többi fák. Kiirtásukra — amint a tájékozottak mondják — csak később kerül sor. Néhány hét múlva, amikor a már felállított oszlopokra felszerelik a vezetékeket is. Mert a magasfeszültségű áramot szállító vezeték közvetlen közelében nem lehet lomb, hiszen esős időben veszélyeztetné az utcai járókelők életét. A nedvesség ugyanis jó áramvezető, a megázott fák törzsének érintése életveszélyes lenne. Önkéntelenül merült fel a kérdés: más megoldást nem lehetett volna találni? Nem lehetne úgy elhelyezni a vezetéket, hogy az ne érintse a fákat? — Deliogyis nem lehetne — mondja elkeseredetten kísérőnk, a Gödöllői Községi Tanács egyik agilis tagja. Majd beszámol arról is, hogy amikor értesültek a fairtási szándékról, azonnal tiltakoztak ellene a legilletékesebb helyen, a vezetéképítő vállalatnál. ígéretet is kaptak, hogy kímélni fogják az élőfákat, mert azokat vágják csak ki, amelyek a vezeték útjába esnek. Azt mondták, legfeljebb tíz-tizenöt fáról van sző. A gödöllőiek ebben megnyugodtak, mivel jól tudják, hogy a magasfeszültségű távvezeték megépítéséhez igen nagy érdekek fűződnek. Körülbelül húszmillió forintos beruházással készül ez a távvezeték, amely Gödöllőn kívül egész sereg környékbeli község, így Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Pécel, Isaszeg, Nagytarcsa állandóan fokozódó áramszükségletének biztosítására lesz hivatott. Gödöllőt magát hosszú körvezeték övezi körül, abból ágaznak le a belső vezetékek, hogy a község áram- szükségletét kielégítsék. Az épülő vezeték húszezer voltos áramot szállít a már szintén épülő három transzformátor-állomásig, ahonnan azután 220 voltra csökkentett feszültséggel a háztartási vezetékeken át jut el felhasználási helyeire. Beszéltünk a gödöllői fák sorsáról Jankó Zoltánnal, a községi tanács mérnökével. Ezeket mondotta: — Tizennégy 'kilométer hosszúságú fővezeték épül a község területén elágazások nélkül. Azokkal együtt körülbelül 22 kilométer hosszú lesz. A vezetékhálózatot az OVIT építi. Képviselőitől ígéretet kaptunk arra, hogy fáinkat a legnagyobb mértékben kímélni fogják. Számunkra is kínos meglepetést okozott, hogy az ígéret ellenére már meg is kezdték a fák kivágását. Még engedélyt sem kértek hozzá, pedig a községi tanács engedélye nélkül egyetlen fát sem lenne szabad kivágniuk. Az építési engedélyt a megyei tanács adta ki, de ez a fairtásra nem vonatkozik. Megtudtuk Jankó Zoltán községi mérnöktől azt is, hogy az általános rendelkezések szerint a vezetéktartó oszlopokat az utcák úgynevezett zöld sávjában kell felállítani. A járdák előírt szélessége két méter, az ugyancsak kétméteres zöld sáv ezen kívül fekszik. A zöld sáv és az úttest között rendszerint van még egy 175 centiméter széles, üres terület. A fák a legtöbb helyen a járda szélén állnak, ha tehát az oszlopokat a zöld sáv úttest felőli szélére, vagy akár üres sávra állítanák, könnyen elkerülhetnék az utcai fasorokat és így valóban csak nagyon kevés fa kivágására lenne elkerülhetetlenül szükség. Végigjárva a gödöllői utcákat, megállapítottuk, hogy nem sokat törődtek az előírásokkal. Sok helyen a járda testébe építették be az oszloptartó betontömböket, még a járda kőburkolatát is felbontatták hozzá. így a többi között a Szőlő utca 2. számú ház előtt a faltól mindössze 154 centiméterre, a Bajcsy-Zsilinszky utca 29. szám előtt pedig 164 centiméterre. Itt a fasor a faltól mindössze 220 centiméterre húzódik, tehát a zöld sávban is lett volna bőségesen hely az oszlopok számára. Érdeklődtünk az Országos Villamostáwezeték Vállalat építési főmérnökségén, ahol Gombos Imre, a főmérnökség vezetője, ezeket mondotta: — A gödöllőiek felháborodása indokolt, mert valóban súlyos csapás lenne a községre, ha utcái elveszítenék legszebb ékességüket, az élő fasorokat. Mi azonban az OVIT, csak az építővállalat vagyunk, nekünk a kötelességünk, hogy a készen kapott terveket valósítsuk meg. A terveket a Budapest Főváros Elektromos Művei rendelte meg és a Villamos Hálózat Fejlesztő és Tervező Vállalat készítette. Ml nem térhetünk el ezektől a tervektől, csakis akkor, ha a község el tudja ésrni a tervek megfelelő módosítását. A községi tanácsházán értesültünk különben még egy hasonló „merényletről”, amely szintén Gödöllő eleven ékességét fenyegeti. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium illetékes osztálya elkészítette az úgynevezett 3- as számú budapest—miskolci főközlekedési útvonal gödöllői korrekciójának tervezetét. A cél az, hogy megszüntessék azt a patkót, amely sok balesetnek volt már az okozója a község belterületén. Igen ám, csakhogy a minisztérium tervezői úgy tűzték ki az új útvonalat, hogy az pontosan a világhírű gödöllői parkot szelné keresztül, és a szabadtéri színpadon futna át. A terv végrehajtása tehát azt jelentené, hogy alaposan meg kel-lene csonkítani a gyönyörű parkot és le kellene bontani a szabadtéri színpadot, amelynek építésére nem kevesebbet, mint 360 ezer forintot költöttek, és munkálatai éppen most érkeztek el a befejező simításokig. A minisztérium azzal küldte el a tervet a községi tanácsnak, hogy ha július 12- ig nem közli rá észrevételeit, „olybá veszik”, mintha minden észrevétel nélkül hozzájárult volna ehhez a megoldáshoz. A községi mérnök kijelentette, hogy a község tiltakozni fog a terv ellen. Fölhívja a minisztériumi tervezők figyelmét arra, hogy két, egészen jelentéktelen lakóház kisajátításával és lebontásával is megszüntethetnék a veszedelmes kanyart, anélkül, hogy a park egyetlen fáját, vagy a nagy költséggel felépített szabadtéri színpadot fel kellene érte áldozni. Szó, ami 8zo9 nehéz megérteni a vezetéktervezők elgondolásait; de az úttervezőkét sem könnyű. Mintha nem is tudnának arról, hogy milyen fontos érdekek fűződnek fák, parkok fenntartásához, hogy amíg szinte egyetlen ceruzavonással hajlandók halálra ítélni a nagyon nehezen pótolható élőfák százait, a kormány hatalmas ösz- szegeket áldoz a fásításra. Nem szabad belenyugodni a veszteségbe. Kell, s bizonyára lehet is jobb megolÉvtizedeken keresztül nehéz fizikai munkával keresték kenyerüket a szobi kőbányászok. Akárcsak az ország többi kőbányájában, itt is kézzel „bunkózták” a követ, s a gépesítés csak az elmúlt évek során indult meg nagyobb ütemben. A Pest megyei népművelési dolgozók a nyári időszakot arra használják fel, hogy az őszi-téli évadra előkészítsék a magasabb színvonalú, tartalmas kulturális élet terveit, új, változatos lehetőségeket teremtsenek a falusi dolgozók szellemi igényeinek kielégítésére. A nyáron több, mint ezer Pest megyei népművelési munkás vesz részt továbbképzésen. Több, mint 500 pedagógus jár szakmai tanfolyamokra. A rajztanárok például a szentendrei művésztelepen az iskolai oktatással összefüggő pedagógiai problémákon kívül részletesen tanulmányozták a felnőtt falusi lakosság köré- 1 ben végzendő művészeti ismeA malomvölgyi bányatelepen tavaly helyezték üzembe az ország legnagyobb és legkorszerűbb törőberendezését. Üj kotrógépeket, külön kis erőművet, s egyéb gépi berendezéseket kapott a telep. Ennek köszönhető, hogy már július 1-től ebben a bányában nem fejtenek követ kézzel a szobi bányászok. Dolgozik a nagyteljesítményű csehszlovák Skoda kotrógép is, csillék helyett szállítószalagon jut a kibányászott kő a kisvasút vagonjaiba, összesen mintegy 16 millió forintot fordítottak a bányatelepek korszerűsítésére, és most már csak egy fúrógép kell még ide, és mint hallottuk, a háromköbméteres dömpereket is kicserélik majd tízköbméteres nagyságúakra. A gépesítéssel természetesen tetemesen megnövekszik a bányatelep termelése. Amíg a szobi kőbányászok azelőtt évenként 320 ezer tonna követ adtak a népgazdaságnak, most már 500 ezer tonnánál tartanak, s a második ötéves terv során 750— 800 ezer tonna követ vár innét az ország. A gépesítés folyamán felszabadult munkaerőt tervszerűen átcsoportosították, így egy részük a gépeket kezeli, míg a „munka- nélkülivé” vált kőbányászok a szomszédos csákvölgyi kőbányában dolgoznak. A szobi kőbánya csákvölgyi telepén is megkezdődött a gépesítés. Itt az útépítéshez szükséges kockaköveket fejtik, s most már ezt is zömmel géppel, hisz nemrégiben 10 darab új kővágógépet kapott a telep, retterjesztés, képességvizsgálat és képességfejlesztés módszereit. Vácott a megye kórusvezetői számára rendeztek tanfolyamot a zenei ismeret- terjesztő munka továbbfejlesztésére. Nyolcvan falusi könyvtárvezető a mezőgazdasági szaksajtóval és szakirodalommal ismerkedett, hogy ezt megfelelően felhasználja a falusi olvasók tájékoztatására. A táncoktatók tanfolyamán az öntevékeny művészeti csoportok foglalkoztatásán kívül főként a szép társasági táncok, a társasági érintkezés helyes formáinak elterjesztésével, illetve ennek módszereivel foglalkoznak. Pest megye területén öt helyen van bányaüzeme az Építésügyi Minisztérium I. számú Kőbánya Vállalatának. Ide tartozik a szobi kőbánya is, s ezenkívül Visegrá- don, Dunabogdányban, Szentendrén és Üröm község határában fejtenek követ a vállalat kőbányászai. Fóliák Imre igazgató tájékoztatója szerint a visegrádi bányatelep munkáját az elmúlt időszakban eléggé megnehezítették a szállítási problémák. Összegyűlt a rengeteg kő, ez okozta aztán, hogy a kétmű- szakos termelésből át kellett állmok a dolgozóknak egy műszakra. Pedig itt is fontos anyagot bányásznak az útépítéshez: a nemes zúzalékot. Rövidesen egy új törőgépet kap a visegrádi bánya, s most már úgy néz ki, hogy a szállítási nehézségek is megoldódnak. Szépen fejlődik a vállalat dunabogdányi kőbányája is. Tavaly itt csak egy műszakban dolgoztak a kőbányászok, most már két műszakban fejtik a követ. Itt Is gépesítették már a kockakőfejtést. Szentendrén a kőbánya vállalat bányatelepén kimerült a kőkészlet, s így ez a bányatelep az utolsó hónapjait éli. Jövőre itt megszüntetik a kőfejtést. Az ürömi bányában mindössze 24-en dolgoznak. A főváros részére termelnek itt útalapozáshoz szükséges követ. A kis bányatelep kielégíti a főváros szükségleteit. S. P. dást találni. Magyar László Naturalisták A Szőlő utcában a járdát is felbontották ... Gépesítették a szobi kőbányát, két műszakban dolgozik már a dunabogdányi kőbánya Szentendrén megszüntetik a kőfejtést Mongol gazdasági küldöttség érkezett hazánkba Damdingin Gombozsáv mongol külkereskedelmi miniszter vezetésével gazdasági küldött- ; ség érkezett Budapestre az 1961—1965. évi árucsereforgal- mi jegyzőkönyv aláírására vo- i natkozó tárgyalásokra. Magyar—roo*án tudományos-műszaki együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá i Bukarestben július 9-én alá- j írták a magyar—román tudó- i mányos-műszaki együttműkö- i dési bizottság 11. ülésszakának j jegyzőkönyvét. • • J Ot televíziós-program lesz \ Moszkvában l 1985-től kezdve egyszerre öt, í párhuzamos programot sugá- \ roz majd a moszkvai televíziós j központ. Az új televíziós óriás; adótorony elkészültével egy-! szerre 15 stúdiót adnak át ren- • deltetésének. Már készítik az! adótorony különleges berende-! zését, amely lehetővé teszi aí műsorsugárzás mellett azt is, hogy 18 rádió-relé vonalon továbbítsák egyszerre a moszkvai programokat. A stúdió berendezése alkalmas lesz arra is, hogy egyszerre nagy helyről folytassanak televíziós helyszíni közvetítést. Az ötödik program a moszkvai televízió rendszeres, színes adása lesz. Megjelent az Ipargazdaság júniusi száma A napokban jelent meg az Ipargazdaság júniusi száma. A lap közli az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület munkatársainak hozzászólásait és észrevételeit a második ötéves terv irányelveihez, továbbá Kardos Árpád. Gerle György, Bakonyi György, Siklaki István cikkeit, valamint dr. Kádár Iván és Pintér László közös tanulmányát.
