Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

1960. JÚLIUS 8. PÉNTEK rtsi MEGYEI '^Mirlap n HÍRADÁS AZ ÜZEMEKBŐL: Sorozatban gyártják Cegléden az átgépeket Fejlesztik a Szentendrei Papírgyárat Nagyüzem a Dunakeszi Konzervgyárban A Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat már eddig is sok új, praktikus géppel segítette az útépítés és kar­bantartás korszerűsítését. Ezen­túl még több gondot fordíta­nak itt az útigépek sorozat- gyártására. Szakkörökben például nagy elismeréssel nyilat­koznak a vállalat hará­csoló- és rakodógépéről. A Cegléd elnevezést viselő rakodógép két perc alatt meg­tölt — kővel, homokkal, vagy egyéb útépítési anyaggal — egy dömpert. Sorozatgyártását még ebben az évben elkezdik. Pesten is használják már az itt készült négy és fél tonnás aszfaltkeverő gépeket. Jövőre ‘egy még tökéletesebb aszfalt- keverőgép szériagyártásához is hozzáfognak. Nemrégiben készült el a gumikerekű, a helyválto­zást gyorsan lebonyolító betonkeverőgép. Eddig eléggé megnehezítette a gyors építkezést a betonkeve­rők szállítása. Az új beton­keverőgépet autó vontatja, tel­jesítménye 275 liter. Ezeken kívül a vállalat egész sor új útgépet készít. így például különféle aszfaltkészítőgépe­ket. bitumenezőgépet. homok­szórót, hóeltakarítót. Külön „útgépcsaládot” alakítanak ki az U—28-as traktorokhoz, a rakodótól kezdve a hóekéig valamennyi útkarbantartógép a család tagja lesz. Továbbra is eredményesen folyik a Nagymarosi Gépgyár felszabadulási munkaversenye. Bár év elején az üzem — sa­ját hibáján kívül — három- százezer forinttal elmaradt a tervteljesítéssel, ennek nagy­részét már pótolták. Második negyedéves tervüket eredmé­nyesen teljesítették. Bíztatóan alakult az ön­költségszint, olcsóbban, gazdaságosabban termel­tek, mint az év első három hónapjában. A forgácsolók közül különö­sen Néder Mihály, ifjú Jung Ferenc és Halápi Lajos vég­zett jó munkát. A szerelőknél Néder János brigádja és a Sípos-brigád tűnt ki. A Nagy­marosi Gérv*várban jó ütemben halad a műszaki fejlesztés. Tervszerűen folyik az egyes elavult gépek kicserélése, il­letőleg korszerűsítése. Éppen most helyeztek üzembe egy palást és lyukcsiszológépet, egy marógépet, valamint egy E—400 típusú esztergapadot. Hasonlóan a többi üzemek­hez. a Szentendrei Papírgyár­ban is elkészítették az ötéves fejlesztési tervet. A javaslatok összeállításába nemcsak a mű­szakiakat. (hanem a fizikai dol­gozókat is bevonták. Június végén foglalkozott a terv- javaslattal a Könnyűipari Mi­nisztérium és a városi tanács. A tervek szerint a máso­dik ötéves terv végére 600 fővel emelkedik a munkás­létszám — később úiabb háromszáz dolgozót állíta­nak be a termelésbe. Nagyrészt nőket kívánnak fog- ; lalikoztatni. A termelékenysé-; get elsősorban műszaki fej- í lesztéssel, vagyis a géppark; tökéletesítésével és gyarapítá- : sával kívánják elérni. Többek ; között négy új papírgépet kap ; a gyár. emellett facsiszoló-; üzemmel és feldolgozó üzem-• résszel bővül. Két brigád versenyez a ; Dunakeszi Konzervgyárban a; szocialista brigád címért. Pál j Istvánná munkatársai és Ta-< maska Istvánná brigádjának a 1 tagjai vállalták, hogy megszer- í zik a megtisztelő címet. Mind- ! két brigád a csomagoló szala-; gon dolgozik, s eddig eleget - tett a feltételeknek. Pálné brigádja 150 száza- j lékos átlagteljesítménnyel í dolgozik. Ezekben a napokban, ha lehet, j még lázasabban folyik a | munka a Dunakeszi Konzerv-! gyárban. Éjjel-nappal mennek i a gépek, s minden percet ki- i használnak a dolgozók, hogy i mennél több befőttet, konzer- j vet készíthessenek. A doboz­üzem dolgozói is '■á’lják a sza­vukat. Felajánlották ugyanis, hogy tekintettel a munkaerő- hiányra, tíz százalékkal csök­kentik a létszámot. Az elmúlt hónapban már a 13 százalék­nál tartottak. A gyár karban­tartó üzeme sokat tesz a mű­szaki fejlesztésért. Több olyan gépet szerkesztett, amely ki­küszöböli a hosszan tartó kézi munkát. Nemrégen került forgalom­ba a váci Forte-gyár újdon­sága: a negyven din érzékeny­ségű film. Ezzel a filmmel már éjszaka, akár ©gy gyufa lángjánál is lehet pillanatfel­vételt készíteni. A gyár tíz­éves kutatólaboratóriumának nem ez az első teljesítménye. Radó Aurél, a laboratórium vezetője a ..Dokurapid” gyors­másolási eljárást dolgozta ki. Az eljárással világos szo­bában bármely rajzról vagy iratról egy perc le­forgása alatt lehet fény­másolatot készíteni. Berki Imre, a színes diapozi­tív filmek előállítására kísér­letezett ki új módszert. A Forte-gyár az elkövetke­zendő évek során 143 millió forintot költ korszerűsítésre. S. P. Üdülő diákok segítségével épül Zebegény szabadtéri színpada Zebegény még a múlt évber elhatározta, hogy szabadtér színpadot épít, és azt is az ál­landóan növekvő idegenforgal­ma szolgálatába állítja, de sze­rephez juttatja a község kul­turális életében is. Az ötletet tulajdonképpen a budapesti István-gimnázium zene és énekkara adta, amely nagysze­rű eredményeinek jutalmakép­pen Zebegényben szép üdülőt kapott a Művelődésügyi Mi­nisztériumtól. A diákmuzsiku­sok lelkesen bekapcsolódtak a község kulturális életébe, nagysikerű hangversenyeket rendeztek és kis zeneiskolát állítottak fel, amelyben a ze- begényi gyerekek elsajátíthat­ják a zene alapismereteit, így merült fel a gondolat, hogy szabadtéri színpadot kellene építeni, amelyen a nyaralási szezonban a gimnázium zene- és énekkara is rendszeres sza­badtéri hangversenyeket ren­dezhetne. A Hazafias Népfront zebe- gényi szervezete, Németh Fe­renc elnökkel az élén, magáé­vá tette a gondolatot és ha­marosan megindult a szervező munka, majd az alkalmas hely kiválasztása után társadalmi munkában megkezdték a sza­badtéri színpad, illetve az 1200 személyes néző­tér építését. A rryrnkához hat­hatós segítséget nyújtott az Erdészeti Főigazgatóság, a Szobi Kőbánya, a Pest megyei ■Asványőriő Vállalat, a községi tanács, valamint a Zebegény­ben működő társada'mi szer­vek. Szállítóeszközöket, gépe­ket és értékes építési anyagot kapott így a szép mozgalom, amelynek eredményeként most már hamarosan elkészül a színpad. Szervesen hozzátarto­zik az a közel ötszáz méter hosszúságú útszakasz is, amely kényelmessé teszi a színpad megközelítését és amelynek felépítésére ugyancsak önként vállalkozott Zebegény lakos­sága. A földmunkákkal már elkészültek és jelenleg a kő­burkolat készül az úthoz. A zebegény i sátortáborban üdülnek jelenleg a Nagykani­zsai Kőolajbányászati és Mély­fúró Ipari Technikum diákjai akiknek egy tíztagú KISZ-bri- gádja, két tanáruk vezetésével azzal jelentkezett a munkála­tok vezetőségénél, hogy sze­retne részt venni az építésben Zebegényben vakációznak a budapesti Teleki Blanka Köz- gazdasági Technikum diákjai is. KISZ-brigádjuk leánytagjai elhatározták, hogy megvendé­gelik az útépítésnél dolgozd kanizsai diákokat. ÖRÖMEINK — GONDJAINK SZAKBOLTHÁLÓZAT Szakmai filmbemutató a Ganzban Nagy érdeklődés közepette vetítették le a Ganz Áram- mérőgyár kultúrtermében a gyárban készített szakmai fil­met, A film elkészítése két évfordulóval egyidőben tör­tént: ez évben 70 éves a fo­gyasztásmérő-gyártás és tíz­éves a gödöllői gyár. A szakmai film elsősorban külföldre készült, ötnyelvű kísérőszöveg-vál tozatokkal (orosz, német, angol, francia, spanyol) a gyárnak és ter­mékeinek pr<c®agálására. Szép repülőfelvételek és külső felvételek mutatják be Gödöllőt és a gyárat: ezzel kezdődik a film. Majd az árammérők fejlődését látjuk: az 1889-ben készült, 25 kilogramm súlyú Bláthy- féle árammérő a világ első fogyasztásmérője (egyes fajtái ma is létez­nek és mérnek) és in­nen a fejlődést a legmo­dernebb, 1,5 kilógramm súlyú fogyasztásmérőig. Azután a különféle típuso­kat látjuk,( köztük a különle­ges, újonnan szerkesztett típu­sokat: a meddő fogyasztásmé­rőt, a maximum regisztráló írószerkezetes mérőt. A következő részben a gyártást, magát az üzemet látjuk. A gégek, amiket be­mutat a film, részben saját gyártású célgépek, automati­kus forgódobos galvanizáló lúgozó automata, sugárfúró célgép, célagregát a forgóré­szek megmunkálásához. Ezek­kel a gépekkel a gyártási idő tíz-tizenötödére csökkent. Lát­juk a gépek közt a nagytelje­sítményű automata gépeket, tömítőket, a munka precizi­tását biztosító precíziós órás­esztergákat. A film utolsó kockáin Bu­dapest látképe jelenik meg, majd hajórakodást látunk, s a hajó elindul a messzi vizekre a gyár termékeivel. ­•A- jól sikerült,-színessé tett szakfilmre már bejelentette igényét a Művelődésügyi Mi­nisztérium, hogy kisebb át­alakítással oktatófilmként használja. Alkalmas a film tapasztalatátadásra is a mű­szeripar területén belül. A filmet a gyár készítette el, külső és belső szakembe­rek bevonásával. Sikeres volt a munkaközösség forgatóköny­ve, a pergő ütemű filmren­dezés — ez Borda Tóth La­josnak, az Iskolafilmgyártó egyik rendezőjének érdeme — a laikus számára is élve­zetessé teszi a filmet. Te­mesvári György, ugyanennek a vállalatnak az operatőre a szép külső, belső és légifelvé­telekkel elevenné teszi a holt anyagot. Dicséret illeti Dá­niel Jánost, a gyár elektro­mérnökét, a film szakmai ve­zetőjét. Az ő érdeme, hogy a film mindent bemutat, ami lényeges és elkerüli a lényeg­telen részeket. F. M. Különleges feladatok, szép eredmények a Kertészeti Kutatóintézet Elvira-majori Gazdaságában Hosszan húzódó ribizke- bokor-sorok kísérik a látoga­tót, amikor letér a balatoni műútról és az Elvira-major felé tart. A bokrok töve pél­dásan gyomtalanított, a jobb- ra-balra tevékenykedő leány­csapat tagjainak még a szan­dálja is messziről látszik, nincs, ami a sorok között el­takarná őket. Buzgón tevé­kenykednek, a nagy vitamin .értékű fekete ribizkét szedik. A sok türelmet, szorgalmat és a főváros környékén kü­lönösen drága munkáskezek sokaságát igénylő hatalmas tábla láttán tüstént sejteni lehet, hogy ennek a gazda­ságnak különleges feladatai vannak. Tulajdonosa a Kertészeti Kutatóintézet, a belterjes gazj dálkodás szempontjából egyik legfontosabb tudományos in­tézményünk. Ennek megfele­lően az ezerszáz holdas üzem­egység valóban nemcsak ter­melőüzem, hanem egyúttal fontos kísérletek színhelye is. Területének több mint harma­dát gyümölcsös és a százhol­das faiskola foglalja el, amely­nek csak másodlagos célja a 1 ^jövedelmszerzés, elsősorban ^kísérleti feladatok megoldá­sát szolgálja. Nagy Istvánnal, a fiatal üzemegységvezetővel rójuk a gazdaság messzire nyúló út­jait, és közben egyre újabb és újabb érdekességekkel is­merkedünk meg. — Ez a diógyökereztetési kí­sérlet parcellája — magya­rázza. — Idáig az egész vi­lágon egyedül csak Zatykó Imre kutatónknak sikerült ez­zel a módszerrel számottevő eredményt elérnie. Odébb különleges, toltöge- téses ribizkeműveléssel pró­bálkoznak. A kerítésen kívül almafák, majd * egy körte­tábla, szója köztessel, végül az őszibarack-faj ta- gyűjtemény. Nem kell különösebb gazda­sági szakértelem annak meg­értéséhez, hogy ahol ennyi és különböző időpontban érő gyümölcsféleséggel foglalkoz­nak, ott a közvetlen termelés irányítóinak és munkásainak igen nehéz a feladata. Idén mindehhez még az időjárás sem volt kedvező, a kevés csapadék jó részét hamar fel­szárította a szüntelen szél. E pillanatban az aratás a fő munka, melyet kizárólag ara­tógépek végeznek és előrelát­hatólag egy héten belül be is fejeznek A gazdaságnak 150 állandó dolgozója és tizenkét külön­böző traktora van. Nagy Ist­van szerényen rájuk hárítja minden elért eredményük ér­demét. Közben már a szarvas­marhaistállót járjuk, ahol a hatvanhárom tehén fejési át­laga tizenhat liter, de van közöttük nem egy huszonkét* sőt huszonnégy literes jó­szág is. A göbölyöket Olasz­országba exportálják, e pilla­natban 43 darab hízik; — Vajon a környékbeli ter­melőszövetkezetek sűrűn- ke­resik fel a gazdaságot, hogy megismerjék eredményeit, ta­nuljanak a főváros környé­kén különösen nagy jelen­tőségű gyümölcstermesztési tapasztalataiból? Olyan biztosan számítunk az igenlő válaszra, hogy meg- hökkenve kapjuk fel a fe­jünket, amikor az ellenke­zője hangzik el: — Nem! Sajnos, eddig egye­dül csak a tárnoki Lenin Termelőszövetkezettel van szoros kapcsolatunk, őket egyébként patronáljuk is. — A Lenin Termelőszövet­kezet — mondja — egy esz­tendeje alakult, és mint Bu­dapest sok munkalehetősé­get kínáló környékén oly sokfelé, itt is az a bajok fő forrása, hogy a munkabíró férfierő eljár dolgozni. így aztán az Elvira-majoriak ál­tal végzett 250 kh kukorica­, vetés, a sok műtrágyázás, fu- var és az egy kh géppel pa- ; lántázott paprika nemcsak ; szoros kapcsolatot, hanem i igen komoly segítséget is je- i lentett a termelőszövetkezet- ; nek. i Minden elismerést megér- : demel az a gazdaság, amely ;a szokásosnál, lényegesen bo- ; nyolultabb saját feladatai- : nak megoldása mellett, időt j és lehetőséget tudott terem- ; teni arra, hogy ilyen mér- • tékben segítse az egyelőre ; még kezdeti nehézségekkel : küzdő szomszédját. ! Ordas Iván Üvegvágást, üvegezést, képkeretezést vállalunk Üveg­Porcellán bolt Vác, Köztársaság út 7 CV\\\\\\\\\\\\\^^^ tóttá. Ö irányítja a tehenésze-'/ kel. í Miután a tejtermelést szé-í pen „feltornászták”, most a j minél több szaporulatra, s azok • felnevelésére fordít aondot. Az; istálló egyik sarkában, elküld-; nített rekeszben, jól fejlett í borjak hancúroznak. — Nem jó az. ha a nővén-1 dékek együtt vannak a tehe-í nekkel — magyarázza —. de; egyelőre kénytelenek voltunkí így csinálni, mert szűk volt a‘; hályünk Hamarosan átkötjük; a teheneket az új istállóba, ez; meg a növendékeké lesz. Aztán kéri. egy esztendő j múlva jöjjünk el. s akkorí nézzük meg állattenyésztésit- í két! Akkor aztán igazán leszí mit látni. A TAKÁCS-család nagyi zi hasznára van a szövet- í kezeinek, de az is igaz, hogy£ ők is megtalálják számítása-^ kát. Tavaly például a család- í nak a közösből származó jöve-$ delme 83 000 forint volt. Noha$ az idén kevesebb állatot gon-$ doznak, az év végén mégis $ mintegy 100 000 forint jövede-% lemre számítanak. És ezt sen-% ki nem irígyli tőlük, mert £ megdolgoznak érte. í y Mihók Sándor ' mennyiség! Az idén 12 tehén gondozásáról lemondott, de a „parancsnoki tisztséget” az is­tállóban továbbra is megtar­A 18 éves Julianna és a 16 éves Ilona is itt dolgoznak, vele együtt, a tehenészetben. De még a 14 éves Imre is be- belátogat apjához, s megfogja a- villa nyelét, vagy segédkezik a fejésnél. A szorgalmas családot három évvel ezelőtt nem fogadták ilyen bizalommal, mint ami­lyen bizalommal most visel­tetnek irántuk. Amolyan „át­menő’’ tagot véltek látni Ta­kács Györgyben, aki Túrkevé- ről azért jött Gyálra, hogy a főváros közelébe kerüljön és néhány havi tsz-tagság illán valamelyik budapesti gyárban köt ki. Hogy nem ilyen szán­dékkal jött — családi körül­mények miatt költözött ide — bebizonyosodott hamarosan. T UDÁSÁT, szakértelmét latbavetette, hogy segít­sen fellendíteni a szarvas­marha-tenyésztést. Családjá­val elvállalta a 45 tehén és a 36 növendék gondozását. A korábban elhanyagolt tehén- állomány átlagosan 3166 liter tejet adott egy laktáció alatt. Ez pedig nem megvetendő CL gulyáfifanútia A NAP bármely órájában megtaláljuk a tsz tanya- központjában. pedig a munka­ideje, amit a vezetőség meg- ; szabott számára, nem tenné : kötelezővé az egész napos itt- i tartózkodást. Ö azonban itt i érzi jól magát, s arra büszke, ■ hogy e három esztendő alatt, : amióta termelőszövetkezeti tag ; a gyáli Dózsa Tsz-ben, egyel- : len órát sem hiányzott a mun- i kából. Ebbe beleérti a vasar- í napokat is. Mert egy tehenész- \ nek nem szabad elhagynia ál- ; latait, minden időben gondos- ! kodnia kell azokról. í Az eddig elmondottakból \ senki ne következtessen arra, • hogy Takács György, a gyáli í Dózsa Tsz tehenésze valami \ idős ember, akit semmi sem \ érdekel a világon, hát ezért \ marad meg az állatok körül. \ Szó sincs erről. Negyvenöt év l körüli, életvidám ember. Nagy ! szeretete, ragaszkodása az ál- j latokhoz onnét ered. hogy \ nagyapja, dédapja is gulyás < volt, igaz, nem itt Gyáion, ! hanem a széles Hortobágyon. \ — Gulyásfamiliából szárma- í zom és gyermekeimet is az ; állatok szeretetére nevelem — 'í mondja Takács György, amint í végigvezet bennünket a kato- '• nás rendben levő istállón. Néhány esztendeje, de még tavaly is élénk vita folyt ke­reskedelmi körökben afelett, hogy érdemes-e a falvakban, kisebb városokban jelentősen fejleszteni a szakbolthálóza­tot? A vitát azóta az élet eldön­tötte. S eldöntötték a gazda­sági eredmények is. Egyetlen példát: a Nagykőrösi Földmű­vesszövetkezet vas- és mező- gazdasági kisgép boltja jú­niusban a tervezett 400 ezer forintos forgalom helyett 750 ezer forintot forgalmazott, te­hát tervének majdnem a két­szeresét. Pedig ebben a bolt­ban csak „apróságokat” vá­sárolnak a termelőszövetkeze­tek vagy az egyéni vásárlók, hiszen traktort nem tartanak raktáron ... De a szakboltok mellett bi­zonyítanak a megye többi üz­letének eredményei is. De ugyanakkor felhívják arra is a figyelmet, hogy nem elég létrehozni a szakbolthálózatot, nem elég biztosítani azok be­rendezését, hanem biztosítani kell a megfelelő áruellátást is. Sokkal nagyobb körülte­kintéssel kell megállapítani az egyes területek igényeit, szükségleteit, mert nem egy­szer előfordul — s ebben egy­aránt érintett az állami és a földművesszövetkezeti keres­kedelem is —, hogy ami egyik helyen hiánycikk, abból másutt jelentős raktárkészlet van. A megfelelő áruelosztás a biztosítéka annak, hogy a meglevő, s mindjobban bő­vülő szakbolthálózat — amely­nek fejlesztésére például eb­ben az esztendőben csak a MÉSZÖV több milliót költ — valóban betöltse feladatát, ne kényszerítse a vásárlókat arra, hogy a fővárosba kell­jen utazniok a bevásárlás el­intézéséért. A szakbolthálózat fejleszté­sének még egy alapvető fel­adata, hogy növelje a boltok­ban dolgozók szakmai hozzá­értését, áruismeretét. Helyes kezdeményezések születtek több földművesszövetkezetnél erre vonatkozóan, tanfolya­mok rendezésével, járási ösz- szevont továbbképzési lehető­ség megteremtésével, s ezt — elsősorban a MESZÖV-nek — mindenütt szorgalmaznia kell. így végre nemcsak szakbolt­hálózatunk, hanem jobban dolgozó szakbolthálózatunk lesz a megyében. — m — A családfő, vállán egy új- • szülött borjúval. (Foto: Csekő)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents