Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

rrrr hírlap I960. JÜLIÜS 8. PÉNTEK Hruscsov elvtárs beszéde Ma Balafonlellén sorsolják a lottót A következő négy lottósorsolást vidéken, üdülőhelyeken rendezi a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. A 28. játékhét nyerőszámainak húzását ma délelőtt 10 órai kezdettel Balaton- lellén, a szabadtéri színpadon tartják. Az eseményre az IBUSZ külön lottóbuszokat indít a fővárosból; (Folytatás az 1. oldalról) ez az, amit kommunizmusnak nevezünk. Ebben a társadalomban mindenki saját képességei seerint dolgozik — min­denkiért és önmagáért. És az embereknek meglesz mindenük igényeik szerint, örömteli alkotó munka kor­szaka lesz ez. — Azok az emberek, akik e tekintetben kevéssé tájéko­zottak, félnek attól a szótól, hogy „kommunizmus”, sokan, ha ezt a szót hallják, keresz­tet vetnek magukra és aggód­va néznek körül. Azt mond­ják magukban: isten mentsen a kommunizmustól! Én ezek­nek az embereknek a követ­kezőket mondanám: isten — bocsásson meg nekik- amint ezt a hívők mondják. Most el­ítélően nyilatkoznak a kom­munizmusról, mert nem tud­ják, mi az. — Ha azonban ezek az em­berek megtudják az igazat, szégyellni fogiák szavaikat. Mint kommunista azt mon­dom: senki sem fog nekik ezért szemrehányást tenni. Minden ember a maga idején érik meg. Akkor aztán előbb vagy utóbb kezdi megérteni, amit ko­rábban nem értett. Ezek az emberek maguktól is szégyenkezni fognak, de azt hiszem, senki sem fog nekik szemrehányást tenni. Hruscsov ezután emlékezte­tett arra. hogy Oroszországot egykor becsmérlően, „szamo­vár-országnak” nevezték. — Az úgynevezett felvilágosult Európában úgy beszéltek és gondolkoztak rólunk. mint holmi távoli medvebarlangban lakó emberekről — mondotta. Nrgrrfnhiírom év eredni«1 «ivei — Azóta mintegy 43 esz­tendő telt el. Mi lett az egy­kori, ,„ cári---Oroszországból, amelyben a lakosságnak kö­rülbelül 80 százaléka írástu­datlan volt? Nos, a Szovjetunióban az elmúlt évben — hogy csak egyetlen példát hoz­zak fel — 108 000 mérnö­köt képeztek ki. míg az Amerikai Egyesült Álla­mok — ez az iparilag leg­fejlettebb hatalom — csak 38 000 mérnököt képezett ki. — Az elmúlt évben 2 267 000 főiskolás diák tanult a Szov­jetunióban, vagyis a Szovjet­unió minden tízezer lakosára 107 főiskolás tanuló jutott. Általában nálunk ötvenmillió ember — vagyis gyakorlatilag a Szovjetunió minden negye­dik polgára tanul. A tanulás nálunk ingyenes. Hihette volna-e valaki 42 évvel ezelőtt, hogy a Szovjet­unió eljuttatja zászlaját a holdra, hogy először hatol a világűrbe, atomjégtörőt épít és évenként a traktorok, a gépkocsik százezreit, a legkor­szerűbb szerszámgépek tízez­reit gyártja majd és hogy a világon először szovjet lég- lökéses repülőgépek szállnak majd menetrendszerűen a nemzetközi légiutakon? És most már az első he­lyet foglalja el a Szovjet­unió Európa ipari terme­lésében és a második he­lyet a világon. És már nincs messze az idő, ami­kor hazánk túlhaladja az Amerikai Egyesült Álla­mokat és kivívja a világ­elsőséget. 1959-ben 60 millió tonna acélt termeltünk, 1965-ben acéltermelésünk 86—91 millió tonna lesz. 1959-ben 264 mil­liárd kilowattóra áramot állí­tottunk elő és 1965-ben áram- termelésünk 500—520 milliárd kilowattóra lesz. 1959-ben 37,2 milliárd köbméter földgázt termeltünk ki és 1965-ben földgáztermelésünk 150 mil­liárd köbméter lesz. H: rom év alatt a Szovjet­unió keleti területein har­mincmillió hektár szűzföl­det szántottunk fel és tet­tünk termővé. Ez Ausztria egész vetésterületének hu­szonkétszerese, Az évi takar­mánytermelés a legutóbbi esztendőben körülbelül két- hárommilliárd púddal, vagyis 30—50 millió tonnával emel­kedett. A városi lakosság szükségleteinek fedezésére szolgáló állami hús-, vaj- és tejfelvásárlások 2—2,5-szere- sükre nőttek. Hát vajon képes lett volna-e ennek végrehajtására egy nép, amely nem szabad? Ahogy mondani szokták: tes­sék, próbálja meg, aki akarja. A szocializmus igazi sza­badságában az ember al­kotó munkában fejtheti ki minden képességét és tehetségét. A szabadság a szocializmusban — ez nem jelszó, hanem a tár­sadalom lényege. Valaha Nyugaton rossz­akaróink azzal vádolták a Szovjetuniót, hogy anyagi eszközeink legnagyobb részét csak a nehézipar fejlesztésé­re fordítja. Igen, volt ilyen időszak. Függetlenek. erő­sek akartunk lenni és azt akartuk, hogy egész népgaz­daságunk szilárd alapokon fejlődjék. Népünk kényte­len volt lemondani egy s más­ról. Most van erős iparunk, és mind több és több eszközt fordítunk arra, hogy a Szovjetunió mind jobban és jobban éljen. Csupán az idei év első felé­ben például 3 milliárd 300 mil­lió négyzetméter textilfélesé­get, 210 millió pár cipőt, s mintegy hárommillió rádió- és televíziós készüléket gyártot­tunk. Nemrég ülésezett a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa. Mi­lyen törvényeket fogadott el ezen az ülésszakon? Megszün­tették a bérek és a fizetések adóját. Nőhány éven belül a Szovjetunió olyan ország lesz, amelyben teljesen megszűnik a lakosság adóztatása. Országunk dolgozói már ez év végétől naponta eé'Sfc hét órát fognak dolgozni és a nehézipar több ágában csak hat órát. 1964-ben kezdünk áttérni a hat- és öt­órás munkanapra. A bérek pe­dig nemcsak hogy nem lesznek alacsonyabbak, hanem ellen­kezőleg, növekednek. Hát nem lesz kellemes, nem lesz öröm ilyen országban élni? — Hét év folyamán tizenöt- millió lakást és vidéken csak­nem hétmillió lakóházat épí­tünk. — Már a hétéves terv első évében a Szovjetunió vá­rosaiban és munkástelepü­lésein 2 200 000 lakást, a vidéken pedig 800 000 új házat építettünk. — A szovjet embeíek joggal büszkék arra, hogy országunk­ban az egész lakosság ingyenes orvosi ellátásban részesül. — A dolgozók társadalom­biztosítására, az orvosi ellátás­ra és egyéb kedvezményekre 1959-ben 230 milliárd rubelt fordítottunk, csaknem kétsze­resét a katonai kiadásoknak. — A könnyűipar, valamint az élelmiszeripar fejlesz­tésében is úgyszólván sar­kában vagyunk az Ameri­kai Egyesült Államoknak. A fantaszták sem hittek benne — Nos, ha negyvenkét év­vel ezelőtt, még ha egy dol­gozó embernek is mondták volna, hogy Oroszország ilyen rendkívül fejlett országgá vá­lik, valószínűleg az lett volna a véleménye, hogy ja­víthatatlan fantasztával be­szél. így gondolkozott az is­mert angol író is, Wells. Az utópista regények szer­zője, amikor a polgárháborút követő ziláltság éveiben be­szélgetett V. I. Leninnel, ál­lamunk megalapítójával és a kommunista párt vezetőjé­vel, Lenint fantasztának és a valóságtól elszakadt ál­modozónak tartotta. — Még Wells sem tudott olyan messzire látni, mint Lenin, aki abban a ziláltságban is teljes bizonyossággal be­szélt a mnnkás-naraszt államnak, a dolgoz*'*'- ál­lamának nagy jövőjéről. Az, amit teljesítettünk, mesz- sze felülmúlta mindazt, amit akkor Vladimír Iljics az angol írónak elmondott. — Most, amikor terveink­ről és valóságunkról röviden beszéltem önöknek, könnyen megérthetik, hogy a szovjet nép békét akar. A leszerelésről — Mi békét akarunk, de nem könyörgünk érte. A Szovjetunió jelenleg katonailag a legerősebb ország, és bár katonai­lag a legerősebb ország vagyunk — és ez most általánosan elismert, vi­tathatatlan tény — sen­ki ellen sem vonulunk harcba és senkit sem fe­nyegetünk. — Egyesek, persze, most azt mondhatnák önök közül, mindez szép és jó, de mi­ként lehet megtudni, hogy kinek van igaza? Jönnek hozzánk Nyugatról emberek és azt mondják, hogy ők a béke mellett vannak és a Szovjetunió akar háborút. Most Hruscsov jön és azt mondja, hogy a Szovjetunió áll a béke oldalán. Kinek higgyünk? — Csak a tényeknek kell hinni! Vajon emlékeznek-e olyan esetre, hogy a nyugati hatalmak részéről bármilyen konkrét intézkedés is történt volna a fegyverkezési ver­seny megfékezésére és ész­szerű leszerelési egyezmény megkötésére? Csak nem gondolja bárki is komolyan, hogy a már öt éve újra és újra elő­hozott „nyílt ég*’ javas­latnak bármilyen köze is lenne a leszereléshez? A szovjet terület felett le­lőtt kémrepülőgép agresszív berepülése elég meggyőzően igazolja, hogy kinek és mi­lyen cél érdekében van „nyílt égre” szüksége. Nézzük meg, hogy mit tesz a Szovjetunió a leszerelésért. Hruscsov ezzel összefüg­gésben emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi négy évben a Szovjetunió haderőit egyoldalúan 2 140 000 fő­vel csökkentette. A Szovjetunió megszüntette külföldi katonái támasz­pontjait, egyoldalúan be­szüntette a nukleáris fegyver- kísérleteket és hajlandó mind. örökre lemondani az ilyen kí­sérletekről, ha a nyugati ha­talmak szintén készek erre. — Mi a részleges leszerelés­től kezdve az általános és tel­jes leszerelésig a leszerelés megvalósításának legkülönbö­zőbb változatait javasoltuk — folytatta Hruscsov, — ugyan­akkor minden alkalommal ki­fejeztük készségünket, hogy eme intézkedések végrehajtá­sának biztosítására a lehető legmesszebbmenőbb és átfo­góbb nemzetközi ellenőrzést létesítsünk. — Sajnos, minden eddigi javaslatunk süket fülekre ta­lált és elutasításban részesült. — Június elején új leszere­lési javaslatokat tettünk. Eze­ket eredetileg a kormányfők párizsi értekezletének vitatár­gyául szántuk. Ezek a javaslatok enged­ményeket tesznek azoknak a* elképzeléseknek, ame­lynek mellett korábban a nyugati hatalmak és külö­nösen De Gaulle tábornok foglalt állást. — Nagy figyelemmel vizs­gáltuk meg egyes országok, s különösen Franciaország ama elgondolásait, amelyek szerint a leszerelést leginkább az atomfegyverek szállító eszkö­zeinek. főleg pedig a rakéták megsemmisítésével lehetne el­kezdeni. A ny ugatiak Javaslatai — Köztünk legyen mondva, nyugati partnereink ezt a ja­vaslatot — nyilván nem min­den hátsó gondolat nélkül — vették elő: köztudomású, hogy a Szovjetunió jelenleg kétség­telenül fölényben van az atomfegyvereket szál ító esz­közöket illetően. így az inter­kontinentális és ballisztikus rakéták terén is. — Amikor ezt a javaslatot előterjesztették, valószínűleg arra számítottak, hogy mi el­utasítjuk. Mi mérlegeltük az összes adottságokat és elhatá­roztuk: ebbe is belemegyünk. — És most mi javasoltuk, hogy az általános és teljes leszerelést a katonai rakéták, a katonai repülőgépek, a ha­ditengerészet, az atomtüzér­ség és a tömegpusztító fegy­verek minden más továbbító eszközeinek tilalmával és megsemmisítésével, illetőleg nemzetközi ellenőrzés alá he­lyezésével, ugyanakkor pedig az idegen területen levő vala­mennyi külföldi katonai tá­maszpont megszüntetésével kezdjük el. — A nyugati hatalmak kép­viselői azonban ezúttal is el­zárkóztak az elől, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok javaslatait érdemben megvitassák. Köztük voltak azok a javaslatok is, amelye­ket korábban ők maguk ter­jesztettek elő. A szovjet kormányfő ezután kijelentette: — A nyugati országok kép­viselői a tízhatalmi bizottsá­got, amely elé az ENSZ az általános és teljes leszerelés­ről szóló szovjet tervet utalta, úgynevezett „gitt-egyletté” sza­vak helyett üres fecsegés szín­helyévé tették, hogy félreve­zessék a népeket. Éppen ezért a Szovjetunió és más szocia­lista államok képviselői kény­telenek voltak a leszerelés kérdését, valamint az ENSZ- határozat tekintetében előál­lott helyzet kérdését az ENSZ- közgyűlés legközelebbi ülés­szaka elé terjeszteni. — Amikor ez a lépés is megtörtént, a nyugati hatalmak kép­viselői képmutató kijelen­téseket tettek arról, hogy a Szovjetunió és a szocia­lista országok nem akar­nak velük tárgyalni a le­szerelésről, holott a nyu­gati hatalmak állítólag hajlandók voltak a lesze­relésre. — Mit lehet erre mondani? — Ha a nyugati hatalmak tényleg kívánják a leszerelést, senki és semmi sem gátolja őket abban, hogy nyomban megállapodást írjanak alá a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó lesze­relésről. Mi készek vagyunk erre. Mi békés versenyt ajánlunk — Miért vagyunk hajlan­dók ebbe belemenni? — Mert szükségesnek és el­kerülhetetlennek tartjuk, hogy biztosítsuk a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélését. Mi békés versenyt ajánlunk a ka­pitalista világnak, vagy aho­gyan önök közül sokan kife­jezni szeretik magukat, békés konkurrenciát javasolunk. Mi bizonyosak vagyunk jövőnk- ben. A szovjet miniszterelnök be­fejezésül kijelentette: — Kísérőim nevében és sa­ját nevemben is teljes szí­vemből köszönetét mondok mindazoknak az osztrákok­nak. akik szívélyes üdvözlő le­veleket és táviratokat küld­tek a szovjet népnek. — Hazánkba visszatérve el fogjuk mondani, hogy Ausztriában sok jó és hű barátunk van, hogy az osztrák nép eltökélten akar küzdeni a népek bé­kéjéért és barátságáért. Engedjék meg, hogy tiszta szívből minden jót kívánjak önöknek, sok sikert kívánjak munkájukhoz és azt kívánjam, hogy sok boldogságban legyen részük, békés országuk pedig tovább virágozzék. Hruscsov „Frieden und Freunschaft!” (béke és barát­ság!), „Auf Wiedersehen!” (a viszontlátásra!) — köszön­téssel búcsúzott a televízió nézőitől és a rádió hallga­tóitól. A szovjet miniszterelnök ma délelőtt. nagyszabású saj­tóértekezletet tarfc mai nap I960, július 8, Erzsébet napja. A nap kél 3.55, nyugszik 19.42 órakor. A hold kél 19.09, nyugszik 3.57 órakor. Várható időjárás ma es­tig: változó felhőzet, több­felé esővel, néhány helyen zivatarral. A tegnapinál több napsütés, a nappali felme­legedés lényegesen nem változik. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 24—28 fok között. — MEGÉRKEZETT a me­gyei tanács új, második népművelési autója. Rövi­desen munkába áll, má­sodmagával járja majd a falvakat. — AZ ORSZÁG EGYET­LEN színes műszálfonodá­ja a Budai Pamutfonógyár­ban működik. A textilipar műszaki fejlesztése kereté­ben importált szovjet gé­pek felszerelését a napok­ban fejezték be. A 31 mil­lió forintos beruházással üzembe helyezett szovjet gé­pek segítségével naponta 2000 kiló fonallal küldhet többet a szövödékbe a Bu­dai Pamutfonógyár. — 307 KISIPAROS mű­ködik jelenleg Vácott. A vá­rosi tanács legutóbbi ülé­sén az ő gondjaikkal fog­lalkozott, ' S- elhatározták, hogy a KIOSZ helyi cso­portjával együttműködve fel­számolják a kontárkodást. — KITŰNŐ ZAMATŰ meggylé gyártását kezdte meg az elmúlt héten a Nagykőrösi Konzervgyár. Az első 300 000 palackos szállít­mányt már átadták a nagy­kereskedelemnek. A Dunakanyar szebbé téte­léhez a kirakatrendezők is hozzá kívánnak járulni. A Pest megyei Ruházati Bolt Vállalat rendezői versenyre hívták a — szintén ezen a területen működő —, Vác és Környéke Népbolt Vállalat, valamint a Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat kirakatrende­zőit. Visegrádon és Nagy­maroson készülnek majd a versenykirakatok, sőt Nagy­A gyapjúszövő-gyárakban már láthatók azok a textil­újdonságok, amelyek az ősz­szel kerülnek forgalomba. Né­hány üzemben új fajta kelmé­ket gyártanak, másokban pe­dig a régi, jól bevált, már is­mert és keresett kelméket új minta- és színváltozatban szö­vik. Rövidesen megjelenik az üzletekben a Pomázi Posztó­— A NEMZETI SZÍNHÁZ művészei adnak esztrádmű- sort szombaton este a gö­döllői szabadtéri színpadon. Fellép Törőcsik Mari, Fónay Márta, Gázon Gyula, Gobbi Hilda, Pásztor János, Mé­száros Ági és Máthé Erzsi is. — HÁROM ÉVE kezdő-, dött meg az oktatás a mo- nori zeneiskolában. Azóta a tanulók 45 százaléka része­sül tandíjkedvezményben. — PVC-CSÖVEKEN vi-. szik az öntözővizet ezután a Duna—Tisza közi mezőgaz­dasági nagyüzemekbe. Ezek a vezetékek harminc százalék­kal olcsóbbak és fele olyan könnyűek, mint az eddig alkalmazott vascsövek. — ELEKTROMOS KÉZI-- KÖSZÖRŰK, asztali és állvá­nyos köszörűgépek gyártá­sát kezdik meg a második félévben a Ceglédi Gépüzem és Vasöntödében. — HÁROMMILLIÓ FO­RINTOT takarítottak meg három év alatt a Csepel Autógyárban egy új magyar találmány, a Simonkai-féle hegesztőpisztoly alkalmazá­sával. — A ZSEBTOLVAJ című filmmel szerepel a francia filmgyártás a hamarosan megrendezésre kerülő ber­lini filmfesztiválon. A film­nek egyetlen női szerepe van, melyet Marika Green tizenhat éves svéd lány ala­kít. Marika Green egy Pá­rizsban dolgozó fotoriporter lánya, karrierje előtt az opera balettkarában tán­colt. A TELEVÍZIÓ KÖZLI: 11 óra 55 perckor rend­kívüli közvetítést ad N. Sz. Hruscsov bécsi sajtókonfe­renciájáról. Kirakatrendezők a Dunakanyar népszerűsítéséért Készülnek az új mintájú őszi, téli szövetek maroson árukiállítást is ren­deznek. Augusztus 15-én a nagymarosi kultúrházban fél tíz órakor ünnepélyesen hir­detik ki a verseny eredményét. A Pest megyei kirakatren­dezői szakosztály később, szeptember első hetében ta­pasztalatcsere-értekezletet ren­dez, amelyre meghívja a me­gye összes vállalati és föld­művesszövetkezeti kirakat- rendezőit. gyár új, Mókus elnevezésű kelméje is, ezt a kabátanya­got több szinben, mohair- keverékű gyapjúból szőtték, s így felülete csillogó lesz. A Hazai Fésűsfonó g Nyír el­nevezésű női ruhaszövetet, amely eddig sima, egy szín­ben került forgalomba, most krepp hatású és darázsfészek mintás szövéssel készíti.

Next

/
Thumbnails
Contents